Sólyom: Az alkotmányozáshoz kevés a kormánytöbbség

Index.hu, MG

A volt köztársasági elnök 17 éve, az Alkotmánybíróság elnökeként óvta az akkori kormányt, hogy az ellenzék nélkül kezdjen alkotmányozni. Véleményét a mostani helyzetre nézve is fenntartja.

Sólyom László 1994. október 6-án, a siófoki Országos Jogászgyűlésen problémának nevezte, hogy az alkotmány a sarkalatos törvényekhez hasonlóan kétharmados többséggel módosítható. Így ugyanis szerinte nem fejeződik ki az az értéktartalom, hogy az alaptörvény nem egyedül a kormánytöbbség akaratát fejezi ki.

"Örvendetes jogállami fejlődésünknek az felelt volna meg, ha a Kormány rögtön hatalomra kerülése után a régi eljárási renden egyetlen alkotmánymódosítást terjeszt elő: az Alkotmány csupán kormánytöbbséggel való megváltoztathatatlanságát" – fogalmazott 17 éve Sólyom, a kétharmados többséggel bíró MSZP-SZDSZ kormánykoalíció alkotmányozási terveivel kapcsolatban. Sólyomot egyébként egyszerre idézte ma a blogján [1] Török Gábor és Majtényi László az Eötvös Károly Intézet délelőtti konferenciáján.

Az idézettel kapcsolatban kérdésünkre a volt köztársasági elnök titkárságvezetője közölte, hogy Sólyom véleménye nem változott. "Az alkotmány a politikai cselekvés és a hatalomgyakorlás alapelveit határozza meg, amelyek minden eljövendő többségre kötelezőek, és mindegyikük politikájának határait jelölik ki.
hirdetés

A mindenkori törvényhozási többség ezeket a kereteket jogosult kitölteni saját politikája szerint. Ezért, ha rendkívüli esetben a kormánytöbbség rendelkezik is az alkotmány módosításához vagy az új alkotmány meghozásához megkívánt többséggel, az alkotmányozás természetének az felel meg, ha az alapelveket nem egymagában, hanem szélesebb konszenzussal iktatja alkotmányba.

Természetesen a formális követelményeknek eleget tévő alkotmányozás érvényes. De – mint az a volt köztársasági elnök és a kormány által meghívott külföldi szakértők 2011. március 4-ei megbeszéléséről kiadott közleményünkben is olvasható – a volt államfő óv attól, hogy a jelenlegi alkotmányozás megismételje az 1989-es alkotmányozás hibáját.

A tapasztalat azt mutatja ugyanis, hogy hiába kifogástalan tartalmilag az alkotmány, ha keletkezésekor olyan formai vagy legitimációs támadási felületet hagy, amelyek ürügyén később az állandó politikai támadások aláássák az alkotmány tekintélyét és hatékonyságát. Ez mindegyik parlamenti párt felelőssége" – áll Sólyom közleményében.