Sulyok Tamás: az alkotmánybíráskodás funkciója alapvetően megváltozott Magyarországon
Az Alkotmánybíróság elnöke kaposvári előadásában kiemelte: 2012-re az alkotmánybírósági reform szinte elkerülhetetlenné vált.
2017. március 24. 16:46
Korábban a testület történelmi küldetésénél fogva a politika területét is érintő döntéseket is hozott, annak érdekében, hogy átvezesse az ország jogrendszerét a pártállamból a jogállamiságba. Az Alaptörvény hatályba lépésével egy olyan alapjogvédő, mindhárom hatalmi ág feletti alkotmányos kontrollal, erős hatáskörökkel rendelkező alkotmánybíráskodás vette kezdetét, amely jobban illeszkedik az európai alkotmánybíróságok gyakorlatába, mint a 2012 előtti működés.
Sulyok Tamás a huszonötödik alkalommal megrendezett „Jogi Beszélgetések” előadójaként hangsúlyozta: 1990 és 2011 között az Alkotmánybíróság történelmi küldetése az volt, hogy felszámolja a diktatúra, a pártállami jogrendszer maradványait. A testület a 2000-es évek végére ezt a feladatát sikeresen elvégezte. A rendszerváltáskor az Alkotmánybíróságot a célok elérése érdekében olyan hatáskörökkel ruházták fel (különös tekintettel a jogszabályok érintettség nélküli, bárki által kezdeményezhető utólagos alkotmányossági kontrolljára), amelyek elkerülhetetlenné tették, hogy döntései egyes ügyekben politikai hatással is bírjanak anélkül, hogy ezekért politikai felelősséggel tartozott volna. Európában az ilyen fokú autonóm alkotmánybíráskodásra alig volt példa. Az egyéni alapjogvédelemre viszont a rendszerváltás alkotmánya kevésbé helyezett súlyt, nem alakította ki az alapjogi bíráskodás rendszerét.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott: az Alaptörvény hatályba lépése óta egy olyan politikailag semleges, erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező Alkotmánybíróság működik hazánkban, amely alkotmányos kontrollt gyakorol a teljes törvényhozó és végrehajtó hatalom, és a bíróságok felett is. Az Alaptörvény bevezette a klasszikus alapjogi bíráskodás legfontosabb intézményét: lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálja a jogerős bírósági döntéseket az alapján, hogy azok összeegyeztethetőek-e az Alaptörvényben foglalt jogokkal. Az alapjogi védelem kiterjed mindhárom hatalmi ág területére. Az Alaptörvény által felállított új alkotmánybíráskodási rendszer csak egy nagyon szűk szeletében értelmezhető hatáskör korlátozásként, az összképet tekintve a hatáskörök bővülése jellemző.
http://gondola.hu/cikkek/104820-_Az_Alkotmanybirosag_a_rendszervaltas_zarokovebol_a_jogallam_zarokoveve.html
2017. március 25., szombat
2017. március 15., szerda
Jeszenszky Géza az oroszbarátságról: vicc, agymosás, szegénységi bizonyítvány
Panyi Szabolcs
2017.03.14. 09:13
Az Antall-kormány külügyminisztere és Orbán Viktor első kormányának washingtoni, a másodiknak pedig oslói nagykövete, Jeszenszky Géza történész is felszólalt azon a hétfői budapesti konferencián, amit az LMP-közeli Reflektor.hu szervezett a magyar szuverenitásról. A magát elkötelezett atlantistának valló Jeszenszky az előadásában keményen bírálta a jelenlegi kormány oroszbarát külpolitikáját: viccnek nevezte, hogy Brüsszel lenne az új Moszkva, szegénységi bizonyítványnak, hogy Vlagyimir Putyin jobb lenne Angela Merkelnél, vagy éppen azt, hogy Asztana és Baku élhetőbb lenne Brüsszelnél és Washingtonnál.
A mostani „agymosás" pedig a második világháború alatti időkre emlékezteti.
Nem Orbán, az EU gyengesége a fő probléma
A konferencia előadói – a volt külügyminiszter mellett az LMP-s Ungár Péter és Meszerics Tamás, valamint Szent-Iványi István – mind főként a putyini Oroszországtól féltették a 21. századi Magyarország szuverenitását. Bevezetőjében azonban Ungár kijelentette: az „orosz veszélyt" nem Orbánnak köszönhetjük – ő ugyanis egyáltalán nem az a világpolitikát formáló személyiség, akinek láttatni akarja magát. Hanem az Európai Unió gyengeségének és megalkuvásának, melynek nincs közös külpolitikája, védelmi politikája és energiapolitikája, és nem áll ellen az orosz nyomulásnak. Ungár szerint „nem lehet európai szolidaritásról beszélni, ha északon az Északi Áramlat 2-ből, délen a Déli Gázkorridorból orosz gáz jön majd.
Nyugatról csak azért nem jön orosz gáz, mert földrajzilag lehetetlen, de ha még négy évet kap a Juncker-bizottság, ezt is megoldják.
– mondta Ungár, aki szerint Orbán ezt a siralmas európai átlagot húzza még lejjebb. Miközben Csehországban a belügyminisztériumon belül külön egység küzd az orosz propaganda ellen, Magyarországon az orosz propagandát a magyar közmédia átveszi és terjeszti, folytatta Ungár, aki szerint Paks II-t pedig „felfoghatjuk a Barátság kőolajvezeték után úgy, mint Barátság atomerőművet: ez is az orosz érdekeknek felel meg".
A szuverenitás olyan, mint a szüzesség
Jeszenszky Géza előadása történeti részének lényege az volt, hogy a teljes önrendelkezés, szuverenitás Magyarország számára magában nem sokat ért, és ezt a mindenkori elit a 20. század elejéig pontosan tudta. „Ausztriától leválva Magyarország azonnal egy másodrangú vagy harmadrangú hatalom szintjére süllyedne, amely ugyan rendelkezhetne a kedvére való nemzeti intézményekkel, de nemzeti függetlensége és helyzete azoknak az erős és agresszív szomszédoknak az irgalmától függene, amelyek éhesek a területekre és a kereskedelemre, miközben sem otthon, sem határaikon túl nem becsülik sokra az alkotmányos szabadságjogokat'' – ídézte Jeszenszky a brit Times egy 1905-ös cikkét, hozzátéve, hogy
az alkotmányos szabadságjogokat nem sokra becsülő, Magyarországot fenyegető agresszív szomszéd alatt Oroszországot értették már a 20. század elején is.
A reformkori elittől az emigráns Kossuthon át Tisza Istvánig ezért mindenki hol a Habsburg birodalmon belüli belső szuverenitásban, hol a több nemzetet összefogó dunai konföderáció eszméjében, hol pedig a dualista rendszerben gondolkozott, nem pedig az egyedes egyedül álló, önmagára utalt Magyarországban. Jeszenszky szerint tehát végső soron a magyar elit nem szervilizmusból, hanem önző magyar érdekből – a külső ellenségtől és a nemzeti kisebbségek függetlenedésétől való félelem miatt – tartott ki a kiegyezés rendszere mellett, helyesen.
A volt külügyminiszter tulajdonképpen az Európai Unióval vont burkoltan párhuzamot: Magyarország EU-tagként is lemond a teljes szuverenitásról, mégis ez a magyar érdek. Jeszenszky szerint az EU legtöbb elve és előírása helyes és előrevivő, ami nem az, azt partnerek és szövetségesek keresésével meg lehet vitatni és változtatni. „Ott van az Európai Bizottság, benne van a saját képviselőnk, nem mondhatjuk, hogy nem tudunk beleszólni. És ott van az Európai Tanács, ahol vétózhatna is a magyar miniszterelnök. Egyszer hallottuk, hogy vétózott, aztán kiderült, nem volt igaz" – utalt Jeszenszky a tavaly márciusi EU-csúcsra, melyről az MTI először azt írta, azért szakadt félbe, mert Orbán megvétózta a menekültek áttelepítését Törökországból, noha ez nem felelt meg a valóságnak.
A kvótanépszavazásra utalva Jeszenszky azt is hozzátette, ha tényleg az ország jövője a tét, akkor Orbán az Európai Tanácsban bármikor vétózhat, „ha tényleg valami nagyon rossz készül". Brüsszellel azonban nem csak egy vétó erejéig, alkalmilag kellene szembeszállni, hanem stabil szövetségeket kellene kiépíteni – a visegrádi államokon túl a baltiakkal, Horvátországgal, az északi ötökkel (N5) és másokkal összefogva. A Brüsszel-ellenességről pedig a következőt mondta:
A szervilizmusnak nem a hepciáskodás az ellentéte.
Jeszenszky magát a szuverenitást viccesen a szüzességhez hasonlította, mivel szerinte annak is korlátozott időtartamban van értelme, a végső célja pedig a jó házasság és a nagy család. A szuverenitásnál tehát többet ér a jó partner, a jó szövetség.
http://index.hu/belfold/2017/03/14/jeszenszky_szegenysegi_bizonyitvany_hogy_putyin_jobb_lenne_merkelnel/
2017.03.14. 09:13
Az Antall-kormány külügyminisztere és Orbán Viktor első kormányának washingtoni, a másodiknak pedig oslói nagykövete, Jeszenszky Géza történész is felszólalt azon a hétfői budapesti konferencián, amit az LMP-közeli Reflektor.hu szervezett a magyar szuverenitásról. A magát elkötelezett atlantistának valló Jeszenszky az előadásában keményen bírálta a jelenlegi kormány oroszbarát külpolitikáját: viccnek nevezte, hogy Brüsszel lenne az új Moszkva, szegénységi bizonyítványnak, hogy Vlagyimir Putyin jobb lenne Angela Merkelnél, vagy éppen azt, hogy Asztana és Baku élhetőbb lenne Brüsszelnél és Washingtonnál.
A mostani „agymosás" pedig a második világháború alatti időkre emlékezteti.
Nem Orbán, az EU gyengesége a fő probléma
A konferencia előadói – a volt külügyminiszter mellett az LMP-s Ungár Péter és Meszerics Tamás, valamint Szent-Iványi István – mind főként a putyini Oroszországtól féltették a 21. századi Magyarország szuverenitását. Bevezetőjében azonban Ungár kijelentette: az „orosz veszélyt" nem Orbánnak köszönhetjük – ő ugyanis egyáltalán nem az a világpolitikát formáló személyiség, akinek láttatni akarja magát. Hanem az Európai Unió gyengeségének és megalkuvásának, melynek nincs közös külpolitikája, védelmi politikája és energiapolitikája, és nem áll ellen az orosz nyomulásnak. Ungár szerint „nem lehet európai szolidaritásról beszélni, ha északon az Északi Áramlat 2-ből, délen a Déli Gázkorridorból orosz gáz jön majd.
Nyugatról csak azért nem jön orosz gáz, mert földrajzilag lehetetlen, de ha még négy évet kap a Juncker-bizottság, ezt is megoldják.
– mondta Ungár, aki szerint Orbán ezt a siralmas európai átlagot húzza még lejjebb. Miközben Csehországban a belügyminisztériumon belül külön egység küzd az orosz propaganda ellen, Magyarországon az orosz propagandát a magyar közmédia átveszi és terjeszti, folytatta Ungár, aki szerint Paks II-t pedig „felfoghatjuk a Barátság kőolajvezeték után úgy, mint Barátság atomerőművet: ez is az orosz érdekeknek felel meg".
A szuverenitás olyan, mint a szüzesség
Jeszenszky Géza előadása történeti részének lényege az volt, hogy a teljes önrendelkezés, szuverenitás Magyarország számára magában nem sokat ért, és ezt a mindenkori elit a 20. század elejéig pontosan tudta. „Ausztriától leválva Magyarország azonnal egy másodrangú vagy harmadrangú hatalom szintjére süllyedne, amely ugyan rendelkezhetne a kedvére való nemzeti intézményekkel, de nemzeti függetlensége és helyzete azoknak az erős és agresszív szomszédoknak az irgalmától függene, amelyek éhesek a területekre és a kereskedelemre, miközben sem otthon, sem határaikon túl nem becsülik sokra az alkotmányos szabadságjogokat'' – ídézte Jeszenszky a brit Times egy 1905-ös cikkét, hozzátéve, hogy
az alkotmányos szabadságjogokat nem sokra becsülő, Magyarországot fenyegető agresszív szomszéd alatt Oroszországot értették már a 20. század elején is.
A reformkori elittől az emigráns Kossuthon át Tisza Istvánig ezért mindenki hol a Habsburg birodalmon belüli belső szuverenitásban, hol a több nemzetet összefogó dunai konföderáció eszméjében, hol pedig a dualista rendszerben gondolkozott, nem pedig az egyedes egyedül álló, önmagára utalt Magyarországban. Jeszenszky szerint tehát végső soron a magyar elit nem szervilizmusból, hanem önző magyar érdekből – a külső ellenségtől és a nemzeti kisebbségek függetlenedésétől való félelem miatt – tartott ki a kiegyezés rendszere mellett, helyesen.
A volt külügyminiszter tulajdonképpen az Európai Unióval vont burkoltan párhuzamot: Magyarország EU-tagként is lemond a teljes szuverenitásról, mégis ez a magyar érdek. Jeszenszky szerint az EU legtöbb elve és előírása helyes és előrevivő, ami nem az, azt partnerek és szövetségesek keresésével meg lehet vitatni és változtatni. „Ott van az Európai Bizottság, benne van a saját képviselőnk, nem mondhatjuk, hogy nem tudunk beleszólni. És ott van az Európai Tanács, ahol vétózhatna is a magyar miniszterelnök. Egyszer hallottuk, hogy vétózott, aztán kiderült, nem volt igaz" – utalt Jeszenszky a tavaly márciusi EU-csúcsra, melyről az MTI először azt írta, azért szakadt félbe, mert Orbán megvétózta a menekültek áttelepítését Törökországból, noha ez nem felelt meg a valóságnak.
A kvótanépszavazásra utalva Jeszenszky azt is hozzátette, ha tényleg az ország jövője a tét, akkor Orbán az Európai Tanácsban bármikor vétózhat, „ha tényleg valami nagyon rossz készül". Brüsszellel azonban nem csak egy vétó erejéig, alkalmilag kellene szembeszállni, hanem stabil szövetségeket kellene kiépíteni – a visegrádi államokon túl a baltiakkal, Horvátországgal, az északi ötökkel (N5) és másokkal összefogva. A Brüsszel-ellenességről pedig a következőt mondta:
A szervilizmusnak nem a hepciáskodás az ellentéte.
Jeszenszky magát a szuverenitást viccesen a szüzességhez hasonlította, mivel szerinte annak is korlátozott időtartamban van értelme, a végső célja pedig a jó házasság és a nagy család. A szuverenitásnál tehát többet ér a jó partner, a jó szövetség.
http://index.hu/belfold/2017/03/14/jeszenszky_szegenysegi_bizonyitvany_hogy_putyin_jobb_lenne_merkelnel/
2017. március 10., péntek
A török politikusok nem hivatkozhatnak német alkotmányos jogokra
Az áprilisi török népszavazás miatt kampányolnának Németországban
MH/MTI – 2017.03.10. 14:08
Németország alkotmánybírósága pénteken úgy döntött, hogy a török kormány tisztségviselői nem hivatkozhatnak a német alkotmányos jogokra, amikor politikai rendezvényeken akarnak szónokolni Németországban.
A döntés előzménye, hogy a múlt héten - német külügyminisztériumi források szerint - a török kormány tiltakozott, amiért a német hatóságok megakadályozták, hogy két török miniszter Németországban fórumot tartson a török alkotmánymódosításról, az elnöki rendszer bevezetéséről kiírt áprilisi népszavazás ügyében.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviseletében a Baden-Württemberg tartományi Gaggenauban kampányolt volna az AKP-t alapító államfő, Recep Tayyip Erdogan jogkörének kiterjesztését előirányzó török alkotmánymódosítás mellett. A városvezetés azonban visszavonta a helyi kulturális központ használatára kiadott engedélyt a várhatóan nagy tömegből fakadó biztonsági kockázatokra hivatkozva. Ezután Köln városvezetése nem engedélyezte Nihat Zeybekci gazdasági miniszternek az egyik kerületi városháza termében tervezett gyűlését.
Recep Tayyip Erdogan szóvivője múlt héten csütörtökön botrányosnak nevezte, hogy "mondvacsinált indokokra hivatkozva" megtiltották Bozdag részvételét a gyűlésen. Törökország nem tűri, hogy demokráciából és véleményszabadságból kioktassák - tette hozzá Twitter-üzenetében Ibrahim Kalin.
Németországban 3 milliós török kisebbség él, közülük másfél millió jogosult voksolni az április 16-i népszavazáson. Ahogy a 2014-es törökországi elnökválasztás idején, Erdogan ismét igyekszik elnyerni szavazatukat. A múlt hónapban Binali Yildirim miniszterelnök szólalt fel egy oberhauseni gyűlésen a török elnök több ezer szimpatizánsa előtt. Az ellenzék hevesen bírálta a német kormányt, amiért engedélyezte a gyűlés megtartását.
A ZDF német televízió megbízásából a Forschungsgruppe Wahlen intézet által végzett, pénteken közzétett felmérés szerint Németország lakosságának 83 százaléka úgy véli, hogy nem szabad megengedni török politikusok népszavazási kampányolását Németországban.
http://magyarhirlap.hu/cikk/82257/A_torok_politikusok_nem_hivatkozhatnak_nemet_alkotmanyos_jogokra
MH/MTI – 2017.03.10. 14:08
Németország alkotmánybírósága pénteken úgy döntött, hogy a török kormány tisztségviselői nem hivatkozhatnak a német alkotmányos jogokra, amikor politikai rendezvényeken akarnak szónokolni Németországban.
A döntés előzménye, hogy a múlt héten - német külügyminisztériumi források szerint - a török kormány tiltakozott, amiért a német hatóságok megakadályozták, hogy két török miniszter Németországban fórumot tartson a török alkotmánymódosításról, az elnöki rendszer bevezetéséről kiírt áprilisi népszavazás ügyében.
Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviseletében a Baden-Württemberg tartományi Gaggenauban kampányolt volna az AKP-t alapító államfő, Recep Tayyip Erdogan jogkörének kiterjesztését előirányzó török alkotmánymódosítás mellett. A városvezetés azonban visszavonta a helyi kulturális központ használatára kiadott engedélyt a várhatóan nagy tömegből fakadó biztonsági kockázatokra hivatkozva. Ezután Köln városvezetése nem engedélyezte Nihat Zeybekci gazdasági miniszternek az egyik kerületi városháza termében tervezett gyűlését.
Recep Tayyip Erdogan szóvivője múlt héten csütörtökön botrányosnak nevezte, hogy "mondvacsinált indokokra hivatkozva" megtiltották Bozdag részvételét a gyűlésen. Törökország nem tűri, hogy demokráciából és véleményszabadságból kioktassák - tette hozzá Twitter-üzenetében Ibrahim Kalin.
Németországban 3 milliós török kisebbség él, közülük másfél millió jogosult voksolni az április 16-i népszavazáson. Ahogy a 2014-es törökországi elnökválasztás idején, Erdogan ismét igyekszik elnyerni szavazatukat. A múlt hónapban Binali Yildirim miniszterelnök szólalt fel egy oberhauseni gyűlésen a török elnök több ezer szimpatizánsa előtt. Az ellenzék hevesen bírálta a német kormányt, amiért engedélyezte a gyűlés megtartását.
A ZDF német televízió megbízásából a Forschungsgruppe Wahlen intézet által végzett, pénteken közzétett felmérés szerint Németország lakosságának 83 százaléka úgy véli, hogy nem szabad megengedni török politikusok népszavazási kampányolását Németországban.
http://magyarhirlap.hu/cikk/82257/A_torok_politikusok_nem_hivatkozhatnak_nemet_alkotmanyos_jogokra
2017. március 9., csütörtök
Öt súlyos adat Orbán illiberális államának működéséről
Fábián Tamás
2017.03.09. 17:07
A 2010-es kormányváltás óta számos kritika érte Orbán Viktor rendszerének jogalkotói tevékenységét, eddig azonban kevés olyan kutatás készült, amely a magyarországi demokrácia gyakorlati, mindennapok során tapasztalható változásait vizsgálta. Ezt a hiányt kívánja pótolni a berlini székhelyű Democracy Reporting International (DRI) nevű szervezet ma megjelent kutatása, amely öt területen vizsgálta a magyar állam működésén végrehajtott illiberális fordulat eredményeit. (A teljes, 15 oldalas jelentést itt magyarul is elolvashatják.)
1. Az Alkotmánybíróság a kormánynak kedvező ítéleteket hoz
"250 százalékkal nőtt a politikailag érzékeny ügyekben a kormány számára kedvező alkotmánybírósági döntések aránya" - így foglalja össze a DRI az Alkotmánybíróság gyakorlatában bekövetkezett változásokat. Az AB kiemelt ügyeit az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vizsgálta a DRI-nek, előbbi elnöke Majtényi László, aki jelenleg a baloldali ellenzék köztársasági elnök-jelöltje.
A kutatás felidézi, hogy 2010 után a Fidesz megváltoztatta az alkotmánybírák parlamenti jelölésének szabályait, és míg előtte frakciónként egy tagja volt a jelölőbizottságnak, a kormányváltás után a pártok erőviszonyainak megfelelően kaptak helyet a frakciók. Ez pedig azt jelentette, hogy a korábbi konszenzusra épülő rendszer helyett a Fidesz egyedül is jelölhet tagokat az AB-be.
2. Soha ennyi magyar nem keresett jogorvoslatot Strasbourgban
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) beadott magyarországi keresetek száma 2010 és 2016 között 1177 százalékkal növekedett. Az EJEB folyamatban lévő ügyei között 2010-ben még csak 1,2 százalék volt a hazai kereset, tavaly már 11,2 százalék.
Ez azt jelenti, hogy az EU tagországaira vetítve Magyarországról érkezik a legtöbb beadvány a bírósághoz. 2015-ben 12 esetben marasztalták el az országot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. cikkének megsértése, vagyis a hatékony jogorvoslat hiánya miatt. Jogorvoslat tekintetében ezzel az Európa Tanács 47 tagországa közül Magyarország bekerült a három legrosszabbul teljesítő közé.
3. A közmédia gyakorlatilag teljesen a kormány szócsövévé vált
A médiatörvény szerint elfogulatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatást kellene nyújtani a közmédiának, azonban a 2016-os őszi kvótanépszavazási kampány során a DRI és a Mérték Médiaelemző Műhely arra a megállapításra jutott, hogy
az M1 a témával foglalkozó műsoridejének 95 százalékában a kormány álláspontját támogatta.
A kutatás megjegyzi, hogy ez az eredmény összhangban van az EBESZ 2014-es országgyűlési választások előtti kampány idején végzett vizsgálatával. Akkor az M1 a vonatkozó műsoridejének 84 százalékában negatív színben tüntette fel az ellenzéki összefogást, míg a Fidesz számára kedvezőtlen hírek csak a műsoridő 5 százalékát kapták.
4. Sokkal többe került a kvótanépszavazás, mint a Brexit-kampány
A DRI szerint a tavaly őszi menekültügyi népszavazást végig "az alkotmányellenesség gyanúja lengte körül", mivel a magyar alaptörvény szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Ehhez képest a kormány 9,8 milliárd forintot fordított csak kampányra, ami közel háromszorosa annak, amennyit az összes parlamenti párt költött hivatalosan a 2014-es országgyűlési választások előtt erre a célra.
Még durvább, hogy a 9,8 milliárd közel kétharmada annak, amennyit a brit pártok és a brit kormány a Brexit-népszavazás előtt kampányra költött. Összességében a Brexit-kampány egy brit állampolgárnak 242 forintjába került, míg a menekültellenes kampány 997 forintjába került egy magyar adófizetőnek.
5. Orbán barátai nagyot mennek a közbeszerzéseken
A DRI a Transparency International gyűjtése nyomán arra jutott, hogy 2010 óta Orbán Viktor barátai kimagaslóan jól muzsikálnak a nagy állami közbeszerzéseken. 2013-ban például
négy üzletemberhez került az összes közbeszerzési forrás 11 százaléka, ami 272 milliárd forint.
A DRI elemzése szerint ez a négy ember: Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos és Tiborcz István. A tanulmány megjegyzi, hogy mióta Simicska összeveszett Orbánnal, már nem nyer annyi közbeszerzést, viszont a másik három ember 2014 óta jobban teljesít a közbeszerzéseken, mint korábban.
http://index.hu/belfold/2017/03/09/nemet_kutatas_a_magyar_demokracia_leepuleserol/
2017.03.09. 17:07
A 2010-es kormányváltás óta számos kritika érte Orbán Viktor rendszerének jogalkotói tevékenységét, eddig azonban kevés olyan kutatás készült, amely a magyarországi demokrácia gyakorlati, mindennapok során tapasztalható változásait vizsgálta. Ezt a hiányt kívánja pótolni a berlini székhelyű Democracy Reporting International (DRI) nevű szervezet ma megjelent kutatása, amely öt területen vizsgálta a magyar állam működésén végrehajtott illiberális fordulat eredményeit. (A teljes, 15 oldalas jelentést itt magyarul is elolvashatják.)
1. Az Alkotmánybíróság a kormánynak kedvező ítéleteket hoz
"250 százalékkal nőtt a politikailag érzékeny ügyekben a kormány számára kedvező alkotmánybírósági döntések aránya" - így foglalja össze a DRI az Alkotmánybíróság gyakorlatában bekövetkezett változásokat. Az AB kiemelt ügyeit az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vizsgálta a DRI-nek, előbbi elnöke Majtényi László, aki jelenleg a baloldali ellenzék köztársasági elnök-jelöltje.
A kutatás felidézi, hogy 2010 után a Fidesz megváltoztatta az alkotmánybírák parlamenti jelölésének szabályait, és míg előtte frakciónként egy tagja volt a jelölőbizottságnak, a kormányváltás után a pártok erőviszonyainak megfelelően kaptak helyet a frakciók. Ez pedig azt jelentette, hogy a korábbi konszenzusra épülő rendszer helyett a Fidesz egyedül is jelölhet tagokat az AB-be.
2. Soha ennyi magyar nem keresett jogorvoslatot Strasbourgban
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) beadott magyarországi keresetek száma 2010 és 2016 között 1177 százalékkal növekedett. Az EJEB folyamatban lévő ügyei között 2010-ben még csak 1,2 százalék volt a hazai kereset, tavaly már 11,2 százalék.
Ez azt jelenti, hogy az EU tagországaira vetítve Magyarországról érkezik a legtöbb beadvány a bírósághoz. 2015-ben 12 esetben marasztalták el az országot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. cikkének megsértése, vagyis a hatékony jogorvoslat hiánya miatt. Jogorvoslat tekintetében ezzel az Európa Tanács 47 tagországa közül Magyarország bekerült a három legrosszabbul teljesítő közé.
3. A közmédia gyakorlatilag teljesen a kormány szócsövévé vált
A médiatörvény szerint elfogulatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatást kellene nyújtani a közmédiának, azonban a 2016-os őszi kvótanépszavazási kampány során a DRI és a Mérték Médiaelemző Műhely arra a megállapításra jutott, hogy
az M1 a témával foglalkozó műsoridejének 95 százalékában a kormány álláspontját támogatta.
A kutatás megjegyzi, hogy ez az eredmény összhangban van az EBESZ 2014-es országgyűlési választások előtti kampány idején végzett vizsgálatával. Akkor az M1 a vonatkozó műsoridejének 84 százalékában negatív színben tüntette fel az ellenzéki összefogást, míg a Fidesz számára kedvezőtlen hírek csak a műsoridő 5 százalékát kapták.
4. Sokkal többe került a kvótanépszavazás, mint a Brexit-kampány
A DRI szerint a tavaly őszi menekültügyi népszavazást végig "az alkotmányellenesség gyanúja lengte körül", mivel a magyar alaptörvény szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Ehhez képest a kormány 9,8 milliárd forintot fordított csak kampányra, ami közel háromszorosa annak, amennyit az összes parlamenti párt költött hivatalosan a 2014-es országgyűlési választások előtt erre a célra.
Még durvább, hogy a 9,8 milliárd közel kétharmada annak, amennyit a brit pártok és a brit kormány a Brexit-népszavazás előtt kampányra költött. Összességében a Brexit-kampány egy brit állampolgárnak 242 forintjába került, míg a menekültellenes kampány 997 forintjába került egy magyar adófizetőnek.
5. Orbán barátai nagyot mennek a közbeszerzéseken
A DRI a Transparency International gyűjtése nyomán arra jutott, hogy 2010 óta Orbán Viktor barátai kimagaslóan jól muzsikálnak a nagy állami közbeszerzéseken. 2013-ban például
négy üzletemberhez került az összes közbeszerzési forrás 11 százaléka, ami 272 milliárd forint.
A DRI elemzése szerint ez a négy ember: Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos és Tiborcz István. A tanulmány megjegyzi, hogy mióta Simicska összeveszett Orbánnal, már nem nyer annyi közbeszerzést, viszont a másik három ember 2014 óta jobban teljesít a közbeszerzéseken, mint korábban.
http://index.hu/belfold/2017/03/09/nemet_kutatas_a_magyar_demokracia_leepuleserol/
2017. március 4., szombat
New York Times: a mameluk sajtónál a hallgatás a közreklám ára
2017. március 04. - Szelestey
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 4. Hangos lapszemle itt.trump-putin.jpg
New York Times/AP
new_york_times.jpg
Hogy Mészáros Lőrinc érdekeltséget szerzett az Opimus médiacégben, csak megerősíti a gyanút, hogy ősszel politikai okokból zárták be a vállalathoz tartozó Népszabadságot. A beszámoló megszólaltatja Polyák Gábort a Mérték Elemzőtől, aki külön is felhívja a figyelmet arra, hogy immár nyilvánvaló:
Orbán Viktor médiacárja állt a lap felszámolása mögött.
A hírügynökség idézi, hogy a felcsúti polgármester és korábbi gázszerelő főleg pénzes állami megrendeléseken gazdagodott meg. Üzleti sikereit nyíltan a miniszterelnökhöz fűződő barátságának tulajdonítja. A múlt év végén megvásárolta az Echo TV-t is, amivel csak tovább fokozta a kormánypárti sajtó fölényét. Polyák erről az mondja, hogy Mészáros el tudta kerülni a médiahatóság vizsgálatát, miután az Opimus hivatalosan csak a televízió után jutott a birtokába. Ugyanakkor a tudósítás kitér arra, hogy a Fidesz-hű lapok, rádiók, TV-k nemigen kérdeznek semmit a hatalomtól, cserében viszont kitömik őket állami hirdetésekkel.
Washington Post
washington_post_1.jpg
A vezércikk úgy látja, hogy a trumpizmus megbukhat Európában. Mint rámutat, az elnök megválasztása óta az a legnagyobb kérdés a nyugati politikában, vajon átterjed-e más országokra az a populista lázadás és a hatalmon lévő elit elleni láz, ami a Brexithez vezetett. Az esélyek igenis valósak a hollandoknál és a franciáknál. Csakhogy Párizsban – és Berlinben – Macron, illetve
Schulz személyében olyan jelölt bukkant fel,
aki a főáramlat híve, mind a politikát, mind az intézményeket tekintve. Nem véletlen, hogy Le Pen francia vetélytársa azonnal célpont lett az orosz állami propaganda számára, amely minden tőle telhető megtett Trump sikeréért, most pedig a Front National elnökasszonyát szeretné hatalomra segíteni. Macron kampányfőnöke szerint orosz hackerek több ezerszer támadták a pártot, és az olyan szerkesztőségek, mint a Russia Today vagy a Sputnik hamis híreket terjesztenek róla. Pl. hogy titokban meleg. Természetesen nem lehet kizárni, hogy a lejárató hadjárat sikeres lesz, ám egyelőre úgy néz ki, hogy megerősödnek azok a tényezők, amelyek ellenzik a nemzeti szuverenitás radikális hangoztatását és a gazdasági nacionalizmust. Ha valóban ők futnak be, az győzelem lesz mindazok számára, akik még hisznek a liberális demokrata Nyugatban.
FT
financial_times.jpg
Londonban könyv jelent meg arról, hogy Közép-Európában a 90-es évek nagy reményei miként adták át a helyüket a lopakodó populizmusnak. A szerző, Ellen Hinsey, a „Múlt féken tartása” c. jó 200 oldalas műben rámutat, hogy az EU tévedett, amikor a viszonylag sima rendszerváltás láttán az hitte, most az ő évszázada jön. A keleti végeken ugyanis előkerültek a mélyhűtőből a militáns és tekintélyelvű nézetek.
Putyin immár vitathatatlanul vezér a Despota Internacionáléban,
amelyhez olyan államok tartoznak, mint Magyarország, Kína és Fehér-Oroszország.
A 89-es magyar indulást Heller Ágnes úgy jellemzi, hogy a győzelem után az MDF vezetői nem tudták, kiket kormányoznak, a nép pedig nem volt tisztában azzal, hogy mi is az a szabadság, és hogy azért felelősséggel tartozik. Ezért sajátíthatta ki az államot egy olyan elszánt autokrata, mint Orbán Viktor. Meghirdethette az illiberális államot, amelyben ő és a Fidesz ellene fordul mindenkinek, aki korlátozza a nemzetállamot. Lengyelországban jó 10 éve a megkérdezettek 40 % fontosabbnak tartotta az erős vezetés a demokráciával szemben. Hát, mostanra megkapták a Jog és Igazságosságot, amely az egész demokráciát fenyegeti. Ráadásul a térségben elszürkül a civil társadalom, és nem csak a felülről érkező elnyomás miatt, hanem azért is, mert a lakosság nem tekinti fontosnak. És ez utóbbi jelenti a tragédia nagyobbik részét.
Guardian
guardian.jpg
Az erősödő euroszkepticizmus létveszélyt jelent az unió számára,
szerencsére a brit kilépés eltérített egy-két vezetőt attól, hogy egyfolytában ostorozza a szervezetet. Ezt az a politikus mondta, akit Juncker legesélyesebb utódjának tartanak 2019 után a Bizottság élén. Jyrki Katainen volt finn kormányfő, aki jelenleg a testület alelnöke, úgy gondolja, eljött az idő, hogy a tagállamok átvegyék az európai tervet, mert az nem járja, hogy egyesek azért támadják Brüsszelt, mivel odahaza igyekeznek politikai jó pontokat szerezni. Vagy hogy nem mutatnak kellő szolidaritást, pedig ők maguk is megszavazták a szóban forgó döntést. A cikk itt közbeveti, hogy a Bizottság két napja bírálta a többi közt Magyarországot, Ausztriát és Lengyelországot, amiért azok elutasítják a menekültek átvételét. Katainen erről úgy vélekedik, hogy egynémely államok nem hajlandók kivenni részüket a gondok közös megoldásából, illetve befeketítik az EU-t, habár ők maguk rábólintottak az adott döntésre. Rövidlátó politikai megfontolásokból bírálják az uniót, és ez befolyásolja a polgárok látásmódját is. Pedig az emberek jobban akarják az összefogást, mint a kormányok, ideértve hogy további nemzeti jogköröket adjanak át a közösségnek, pl. a védelem és a klímaváltozás területén.
Frankfurter Rundschau
frankfurter.jpg
A kaliforniai Berkeley Egyetem egyik neves filozófia professzora azt mondja, hogy az Amerikát sújtó politikai válság elvonja a figyelmet és leköti az erőket, miközben nemzetközi mozgalmat kellene indítani a populizmus és a rasszizmus ellen. Judith Butler szintén nacionalistának és idegenellenesnek tartja Trumpot, mint oly sokan, ám az elnök bármennyire is próbál tekintélyelvű lenni, egymaga nem képes szétzúzni az emberi jogokat és a demokráciát.
Már formálódik vele szemben az ellenállás, a két nagy párt hívei egyaránt részt vesznek benne,
a harc az értékekért, az alkotmányos demokráciáért folyik. De mint a szakértő rámutat, a rasszista nacionalizmus nyomul a magyaroknál, németeknél, osztrákoknál, franciáknál, briteknél és a svájciaknál is, ezért itt nemzetek fölötti ellennyomásra van szükség. A másik oldalon ugyanis az erkölcsi-politikai nihilizmus áll, ami a többi közt abban nyilvánul meg, hogy országok zárják le a határaikat, kifejezetten helyeslik, hogy menekültek szenvednek és halnak meg, elfordulnak a kínok láttán és ehhez képest még azt gondolják, hogy nekik van igazuk. Trumpnak és a hasonszőrűeknek fontos jellemzőjük, hogy szavakból akarnak valóságot teremteni. Erős sajtószabadság kell, hogy ellensúlyozni lehessen ezt a veszélyes taktikát.
http://b1.blog.hu/2017/03/04/new_york_times_a_mameluk_sajtonal_a_hallgatas_a_kozreklam_ara_szelestey_lajos_nemzetkozi_sajtoszemle
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje, 2017. március 4. Hangos lapszemle itt.trump-putin.jpg
New York Times/AP
new_york_times.jpg
Hogy Mészáros Lőrinc érdekeltséget szerzett az Opimus médiacégben, csak megerősíti a gyanút, hogy ősszel politikai okokból zárták be a vállalathoz tartozó Népszabadságot. A beszámoló megszólaltatja Polyák Gábort a Mérték Elemzőtől, aki külön is felhívja a figyelmet arra, hogy immár nyilvánvaló:
Orbán Viktor médiacárja állt a lap felszámolása mögött.
A hírügynökség idézi, hogy a felcsúti polgármester és korábbi gázszerelő főleg pénzes állami megrendeléseken gazdagodott meg. Üzleti sikereit nyíltan a miniszterelnökhöz fűződő barátságának tulajdonítja. A múlt év végén megvásárolta az Echo TV-t is, amivel csak tovább fokozta a kormánypárti sajtó fölényét. Polyák erről az mondja, hogy Mészáros el tudta kerülni a médiahatóság vizsgálatát, miután az Opimus hivatalosan csak a televízió után jutott a birtokába. Ugyanakkor a tudósítás kitér arra, hogy a Fidesz-hű lapok, rádiók, TV-k nemigen kérdeznek semmit a hatalomtól, cserében viszont kitömik őket állami hirdetésekkel.
Washington Post
washington_post_1.jpg
A vezércikk úgy látja, hogy a trumpizmus megbukhat Európában. Mint rámutat, az elnök megválasztása óta az a legnagyobb kérdés a nyugati politikában, vajon átterjed-e más országokra az a populista lázadás és a hatalmon lévő elit elleni láz, ami a Brexithez vezetett. Az esélyek igenis valósak a hollandoknál és a franciáknál. Csakhogy Párizsban – és Berlinben – Macron, illetve
Schulz személyében olyan jelölt bukkant fel,
aki a főáramlat híve, mind a politikát, mind az intézményeket tekintve. Nem véletlen, hogy Le Pen francia vetélytársa azonnal célpont lett az orosz állami propaganda számára, amely minden tőle telhető megtett Trump sikeréért, most pedig a Front National elnökasszonyát szeretné hatalomra segíteni. Macron kampányfőnöke szerint orosz hackerek több ezerszer támadták a pártot, és az olyan szerkesztőségek, mint a Russia Today vagy a Sputnik hamis híreket terjesztenek róla. Pl. hogy titokban meleg. Természetesen nem lehet kizárni, hogy a lejárató hadjárat sikeres lesz, ám egyelőre úgy néz ki, hogy megerősödnek azok a tényezők, amelyek ellenzik a nemzeti szuverenitás radikális hangoztatását és a gazdasági nacionalizmust. Ha valóban ők futnak be, az győzelem lesz mindazok számára, akik még hisznek a liberális demokrata Nyugatban.
FT
financial_times.jpg
Londonban könyv jelent meg arról, hogy Közép-Európában a 90-es évek nagy reményei miként adták át a helyüket a lopakodó populizmusnak. A szerző, Ellen Hinsey, a „Múlt féken tartása” c. jó 200 oldalas műben rámutat, hogy az EU tévedett, amikor a viszonylag sima rendszerváltás láttán az hitte, most az ő évszázada jön. A keleti végeken ugyanis előkerültek a mélyhűtőből a militáns és tekintélyelvű nézetek.
Putyin immár vitathatatlanul vezér a Despota Internacionáléban,
amelyhez olyan államok tartoznak, mint Magyarország, Kína és Fehér-Oroszország.
A 89-es magyar indulást Heller Ágnes úgy jellemzi, hogy a győzelem után az MDF vezetői nem tudták, kiket kormányoznak, a nép pedig nem volt tisztában azzal, hogy mi is az a szabadság, és hogy azért felelősséggel tartozik. Ezért sajátíthatta ki az államot egy olyan elszánt autokrata, mint Orbán Viktor. Meghirdethette az illiberális államot, amelyben ő és a Fidesz ellene fordul mindenkinek, aki korlátozza a nemzetállamot. Lengyelországban jó 10 éve a megkérdezettek 40 % fontosabbnak tartotta az erős vezetés a demokráciával szemben. Hát, mostanra megkapták a Jog és Igazságosságot, amely az egész demokráciát fenyegeti. Ráadásul a térségben elszürkül a civil társadalom, és nem csak a felülről érkező elnyomás miatt, hanem azért is, mert a lakosság nem tekinti fontosnak. És ez utóbbi jelenti a tragédia nagyobbik részét.
Guardian
guardian.jpg
Az erősödő euroszkepticizmus létveszélyt jelent az unió számára,
szerencsére a brit kilépés eltérített egy-két vezetőt attól, hogy egyfolytában ostorozza a szervezetet. Ezt az a politikus mondta, akit Juncker legesélyesebb utódjának tartanak 2019 után a Bizottság élén. Jyrki Katainen volt finn kormányfő, aki jelenleg a testület alelnöke, úgy gondolja, eljött az idő, hogy a tagállamok átvegyék az európai tervet, mert az nem járja, hogy egyesek azért támadják Brüsszelt, mivel odahaza igyekeznek politikai jó pontokat szerezni. Vagy hogy nem mutatnak kellő szolidaritást, pedig ők maguk is megszavazták a szóban forgó döntést. A cikk itt közbeveti, hogy a Bizottság két napja bírálta a többi közt Magyarországot, Ausztriát és Lengyelországot, amiért azok elutasítják a menekültek átvételét. Katainen erről úgy vélekedik, hogy egynémely államok nem hajlandók kivenni részüket a gondok közös megoldásából, illetve befeketítik az EU-t, habár ők maguk rábólintottak az adott döntésre. Rövidlátó politikai megfontolásokból bírálják az uniót, és ez befolyásolja a polgárok látásmódját is. Pedig az emberek jobban akarják az összefogást, mint a kormányok, ideértve hogy további nemzeti jogköröket adjanak át a közösségnek, pl. a védelem és a klímaváltozás területén.
Frankfurter Rundschau
frankfurter.jpg
A kaliforniai Berkeley Egyetem egyik neves filozófia professzora azt mondja, hogy az Amerikát sújtó politikai válság elvonja a figyelmet és leköti az erőket, miközben nemzetközi mozgalmat kellene indítani a populizmus és a rasszizmus ellen. Judith Butler szintén nacionalistának és idegenellenesnek tartja Trumpot, mint oly sokan, ám az elnök bármennyire is próbál tekintélyelvű lenni, egymaga nem képes szétzúzni az emberi jogokat és a demokráciát.
Már formálódik vele szemben az ellenállás, a két nagy párt hívei egyaránt részt vesznek benne,
a harc az értékekért, az alkotmányos demokráciáért folyik. De mint a szakértő rámutat, a rasszista nacionalizmus nyomul a magyaroknál, németeknél, osztrákoknál, franciáknál, briteknél és a svájciaknál is, ezért itt nemzetek fölötti ellennyomásra van szükség. A másik oldalon ugyanis az erkölcsi-politikai nihilizmus áll, ami a többi közt abban nyilvánul meg, hogy országok zárják le a határaikat, kifejezetten helyeslik, hogy menekültek szenvednek és halnak meg, elfordulnak a kínok láttán és ehhez képest még azt gondolják, hogy nekik van igazuk. Trumpnak és a hasonszőrűeknek fontos jellemzőjük, hogy szavakból akarnak valóságot teremteni. Erős sajtószabadság kell, hogy ellensúlyozni lehessen ezt a veszélyes taktikát.
http://b1.blog.hu/2017/03/04/new_york_times_a_mameluk_sajtonal_a_hallgatas_a_kozreklam_ara_szelestey_lajos_nemzetkozi_sajtoszemle
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)