Interjú Lánczi Andrással

... Az Alkotmánybíróság jogköreinek csökkentésével valóban a demokrácia leépítéséről beszélhetünk?

Ez is azok közé a kérdések közé tartozik, mint a preambulum, hogy egyelőre spekulatív vitát lehet erről is folytatni. Ha azt vesszük alapul, hogy mi volt az Alkotmánybíróság ’90-ben, mi volt 2000-ben és most 2011-ben milyen jogköre van és ebből levonni azt a következtetést, hogy itt tulajdonképpen a demokrácia folyamatának visszavonása zajlik, erre csak azt tudom mondani, hogy ez nem igaz. Azért nem igaz, mert az Alkotmánybíróság ugyan úgy a történelmi körülményeknek a terméke, és ugyanúgy vitákon keresztül született meg egy-egy országban, hogy mit tartalmazzon a hatáskör leírás, hogyan működjön, hogyan formálódjon a gyakorlata. Vagyis nincs olyan, hogy „a” demokrácia és nincs olyan hogy „az” Alkotmánybíróság. A magyar Alkotmánybíróságról konkrétan azt lehet elmondani, hogy Európában az egyik legeslegerősebb felhatalmazással bíró Alkotmánybíróság, aminek az indoka az volt, hogy biztosítsa a stabilitást. Garanciákat kellett nyújtania arra, hogy senkinek semmi bántódása nem esik, sőt olyan összetételű politikai élet alakul ki, amely plurális lesz - hisz ettől demokratikus –, és közben referencia pontként ott áll az Alkotmánybíróság és az Alkotmány, tulajdonképpen a végső garanciái annak, hogy a belső béke megmaradjon. De 20 évvel később, amikor elég sok tapasztalatot halmoztunk fel, kijelenteni azt, hogy egy ugyanolyan alkotmánybíróságra van szükség, mint ami 20 éve volt, erre nagyon sok érvet kellene felsorakoztatni, amellyel szemben legalább annyi érv sorakoztatható fel. Az Alkotmánybíróságnak nem kell feltétlenül annyi területet és olyan mélységben szabályoznia mint jelenleg, ami Európában is egyedülállóan erős beleszólási jogot biztosít számára a politikai életben. A változtatás nem ördögtől van, a történelmi körülmények ugyanúgy szükségessé tehetik az újragondolást, mint amikor 20 évvel ezelőtt megkezdte működését. Hogy mik az új történelmi körülmények? Az, amit a politikai szereplők megfogalmaznak és a tapasztalat. A politikai szereplőknek meghatározó része az elmúlt ¾ évben megfogalmaztak és keresztülvittek olyan változtatásokat, amelyeket szerintük a valósághoz való igazodás tett szükségessé. Az Alkotmánybíróság sem áll a valóság fölött, nincs és nem is lehet korlátlan autoritása. De természetesen nem vitatható, hogy az Alkotmánybíróság a jogállamiságnak egy nagyon fontos intézményi eleme. Ezt összekeverni azzal, hogy érinthetetlen az Alkotmánybíróság, ezt sem logikai, sem történeti érvvel nem lehet alátámasztani. Az is igaz ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi demokratikus rendszernek fontos eleme, de azt nem lehet mondani, hogy a demokrácia ettől vagy attól meg is szűnik, vagy a demokráciát fenyegeti, ha valamely állami intézménynek a jogkörét megváltoztatják. A demokráciának nincs ideális változata, amit szemlélni és csodálni kell. A demokráciának rengeteg intézményi kombinációja lehetséges. Ha csak néhány egyszerű dimenziót nézünk, hogy mitől demokratikus egy ország és hogy különböző megoldások lehetségesek egy-egy intézmény felállításában, működtetésében és a viszonyainak kialakításában a többi állami intézményrendszerrel, akkor azt látjuk, hogy a világon is van jelenleg 30-40 olyan intézményi kombináció, amelyben van erősebb alkotmánybíróság, van gyengébb alkotmánybíróság, még az sem biztos, hogy függetlennek kell lennie az igazságszolgáltatástól. Nagyon sokféle kombináció lehetséges, de hangsúlyoznám, az a 30-40, talán 50 berendezkedés, amit liberális demokráciának hívnak ma a világban az mind az, és csak azért, mert más összetételű, más kompozíciójú lesz egy állami intézményrendszer, ettől még nem lesz kevésbé demokratikus, mint egy másik. ...
A, mint Alkotmány 2011-03-11
http://alkotmany.postr.hu/interju-lanczi-andrassal