Klaus Iohannis román államfőnek ki kell adnia a korrupcióellenes főügyész felmentéséről szóló elnöki rendeletet – szögezte le szerdai közleményében a román alkotmánybíróság. Az alkotmánybíróság döntésének fontos belpolitikai tétje van, Romániában ugyanis éles konfliktus alakult ki a DNA ügyészeit visszaélésekkel vádoló baloldali kormány és a jobboldali államfő között, aki szerint a kormánypárti politikusok korrupciós pereik miatt támadják a DNA-t.
A közvélemény előzőleg Valer Dorneanunak, az alkotmánybíróság elnökének bejelentéséből értesült arról, hogy a testület a szociálliberális kormánynak adott igazat a jobboldali államfővel folytatott jogvitában, és szavazattöbbséggel megállapította, Klaus Iohannis alkotmányos természetű jogi konfliktust okozott azzal, hogy megtagadta Laura Codruta Kövesi korrupcióellenes (DNA) főügyész leváltását, amelyet Tudorel Toader igazságügy-miniszter kezdeményezett. Az ülésről később kiadott közleményben az alkotmánybíróság konkrét útmutatással is szolgált arra, mi a megoldás az intézmények közti jogvitára: az elnöknek le kell váltania a főügyészt. Toader februárban kezdeményezte Kövesi leváltását, azt állítva, hogy a főügyész önkényesen, hatáskörét túllépve, alkotmánysértő és törvénytelen módon vezeti a DNA-t. Romániában az ügyészségi vezetőket az államfő nevezi ki és váltja le az igazságügyi miniszter javaslata alapján. Iohannis azt mondta, nem győzték meg a miniszter érvei, ezért nem hajlandó elmozdítani a főügyészt, de a kormány szerint erre nem lett volna joga, emiatt bepanaszolta az alkotmánybíróságnál.
Az alkotmánybíróság közleményéből kiderült, a taláros testület arra az alkotmányos előírásra alapozta döntését, miszerint az ügyészek az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket. A testület leszögezi, az elnöknek az ügyészségi vezetők felmentésénél nincs “önkényes” hatalma, nem mérlegelheti annak időszerűségét, csak szabályosságát. Az elnök alkotmányos konfliktusba került az igazságügyi miniszterrel, amikor megakadályozta őt a DNA-főügyészének leváltásában, egyik alkotmányos jogköre gyakorlásában.
Az alkotmánybíróság döntésének fontos belpolitikai tétje van, Romániában ugyanis éles konfliktus alakult ki a DNA ügyészeit visszaélésekkel vádoló baloldali kormány és a jobboldali államfő között, aki szerint a kormánypárti politikusok korrupciós pereik miatt támadják a DNA-t. A bukaresti média úgy értesült, hogy a taláros testület 6-3-as szavazataránnyal hozta meg döntését. A román alkotmánybíróságba háromévente nevez ki egy-egy alkotmánybírót a kétkamarás parlament képviselőháza, szenátusa, illetve az elnöki hivatal.
Forrás/fotó: MTI;
https://pestisracok.hu/a-kormany-nyomasara-menesztik-a-roman-korrupcioellenes-fougyeszt/
2018. május 31., csütörtök
2018. május 30., szerda
Washington is engedélyezte a Bayer és a Monsanto egyesülését
Herczeg Márk MEZŐGAZDASÁG ma 16:03 59 2
Feltételekkel ugyan, de engedélyezte az amerikai igazságügyi minisztérium, hogy a német Bayer felvásárolja az amerikai Monsantót, ezzel elhárult az utolsó akadály a két vegyipari cég egyesülése előtt.
Az amerikai igazságügyi minisztérium előírta, hogy a német vegyipari cégnek 9 milliárd dollár értékben tulajdonrészeket kell eladnia, hogy mindenben megfeleljen a versenyjogi előírásoknak. A Bayer ebbe beleegyezett, a részleteket most egyeztetik a minisztériummal.
Az Európai Bizottság április végén azzal a feltétellel engedélyezte az ügyletet, hogy a Bayer 5,9 milliárd euróért eladja az agrárvegyipari üzletágának egy részét a szintén német BASF vegyipari vállalatnak.
A Bayer 2016 szeptemberében jelentette be a vetőmagok előállításával foglalkozó amerikai Monsanto felvásárlását 66 milliárd dollárért.
A Bayer-Monsanto fúzióval az agrárvegyiparban és a vetőmagtermelésben világméretekben meghatározó óriáskonszern jöhet létre. Az egyesülés után a Bayer árbevétele a mostani kb. 46,3 milliárd euróról 60 milliárd euróra, az alkalmazottak száma pedig 117 ezerről közel 140 ezerre emelkedhet. (MTI)
https://444.hu/2018/05/30/washington-is-engedelyezte-a-bayer-es-a-monsanto-egyesuleset
Feltételekkel ugyan, de engedélyezte az amerikai igazságügyi minisztérium, hogy a német Bayer felvásárolja az amerikai Monsantót, ezzel elhárult az utolsó akadály a két vegyipari cég egyesülése előtt.
Az amerikai igazságügyi minisztérium előírta, hogy a német vegyipari cégnek 9 milliárd dollár értékben tulajdonrészeket kell eladnia, hogy mindenben megfeleljen a versenyjogi előírásoknak. A Bayer ebbe beleegyezett, a részleteket most egyeztetik a minisztériummal.
Az Európai Bizottság április végén azzal a feltétellel engedélyezte az ügyletet, hogy a Bayer 5,9 milliárd euróért eladja az agrárvegyipari üzletágának egy részét a szintén német BASF vegyipari vállalatnak.
A Bayer 2016 szeptemberében jelentette be a vetőmagok előállításával foglalkozó amerikai Monsanto felvásárlását 66 milliárd dollárért.
A Bayer-Monsanto fúzióval az agrárvegyiparban és a vetőmagtermelésben világméretekben meghatározó óriáskonszern jöhet létre. Az egyesülés után a Bayer árbevétele a mostani kb. 46,3 milliárd euróról 60 milliárd euróra, az alkalmazottak száma pedig 117 ezerről közel 140 ezerre emelkedhet. (MTI)
https://444.hu/2018/05/30/washington-is-engedelyezte-a-bayer-es-a-monsanto-egyesuleset
2018. május 25., péntek
Menekültügy - Alkotmánybírósághoz fordul a AfD
2018. május 18.
A szövetségi alkotmánybírósághoz fordul a berlini vezetés menekültpolitikája miatt a legnagyobb német ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD).
Stephan Brandner kincstárnok pénteki berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a párt szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciója április 14-én beadványt juttatott el az alkotmánybírósághoz, kérve annak megállapítását, hogy a jog uralma helyett alkotmányellenes módon a "jogtalanság uralma" valósult meg Németországban azzal, hogy Angela Merkel kancellár 2015. szeptember elején úgy döntött, nyitva hagyják a határt az országba Ausztria felől érkező menedékkérők előtt, és nem tagadják meg tőlük a belépést.
Az alkotmánybírósági eljárás "megváltoztathatja a világot, és meg is változtatja, ha sikeres lesz", mert ha a testület az AfD álláspontjával egyezően megállapítja, hogy alkotmányellenes állapot állt be a szövetségi kormány menekültpolitikája miatt, akkor a kancellárnak "semmi perc alatt" távoznia kell - mondta az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől jobbra álló párt tisztségviselője német hírportálok beszámolói szerint.
Felidézte, hogy a "jogtalanság uralma" kifejezést Horst Seehofer jelenlegi belügyminiszter, volt bajor kormányfő, a CSU elnöke használta a Merkel-kormány menekütpolitikájával kapcsolatban. Stephan Brander elmondta, hogy "mi végrehajtjuk, amit Seehofer bejelentett, de nem vitt véghez".
Jürgen Braun, az AfD-frakció helyettes igazgatója hozzátette, hogy a kancellár nem kormányozhat diktátorként, neki is be kell tartania a törvényeket. Kiemelte, hogy a Bundestagnak kell meghoznia a döntéseket a közösség egészét érintő lényegi ügyekben, de a kormány nem vonta be a törvényhozást, így 2015 szeptembere óta rendkívüli állapot van az országban.
A szövetségi kormány 2015 szeptember elején a menekültügyet európai uniós (EU-s) szinten szabályozó úgynevezett Dublin III. rendelettel indokolta, hogy nem tagadják meg a menedékkérőktől a belépést annak ellenére, hogy ügyükben nem Németország, hanem az a tagállam illetékes, amelynek területén elérték az EU-t.
A kormány a rendelet 17. cikkére hivatkozott, amely szerint "minden tagállam határozhat úgy, hogy megvizsgálja a valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy által hozzá benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős".
MTI
https://gondola.hu/hirek/223366-Menekultugy_-_Alkotmanybirosaghoz_fordul_a_AfD.html
A szövetségi alkotmánybírósághoz fordul a berlini vezetés menekültpolitikája miatt a legnagyobb német ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD).
Stephan Brandner kincstárnok pénteki berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a párt szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciója április 14-én beadványt juttatott el az alkotmánybírósághoz, kérve annak megállapítását, hogy a jog uralma helyett alkotmányellenes módon a "jogtalanság uralma" valósult meg Németországban azzal, hogy Angela Merkel kancellár 2015. szeptember elején úgy döntött, nyitva hagyják a határt az országba Ausztria felől érkező menedékkérők előtt, és nem tagadják meg tőlük a belépést.
Az alkotmánybírósági eljárás "megváltoztathatja a világot, és meg is változtatja, ha sikeres lesz", mert ha a testület az AfD álláspontjával egyezően megállapítja, hogy alkotmányellenes állapot állt be a szövetségi kormány menekültpolitikája miatt, akkor a kancellárnak "semmi perc alatt" távoznia kell - mondta az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől jobbra álló párt tisztségviselője német hírportálok beszámolói szerint.
Felidézte, hogy a "jogtalanság uralma" kifejezést Horst Seehofer jelenlegi belügyminiszter, volt bajor kormányfő, a CSU elnöke használta a Merkel-kormány menekütpolitikájával kapcsolatban. Stephan Brander elmondta, hogy "mi végrehajtjuk, amit Seehofer bejelentett, de nem vitt véghez".
Jürgen Braun, az AfD-frakció helyettes igazgatója hozzátette, hogy a kancellár nem kormányozhat diktátorként, neki is be kell tartania a törvényeket. Kiemelte, hogy a Bundestagnak kell meghoznia a döntéseket a közösség egészét érintő lényegi ügyekben, de a kormány nem vonta be a törvényhozást, így 2015 szeptembere óta rendkívüli állapot van az országban.
A szövetségi kormány 2015 szeptember elején a menekültügyet európai uniós (EU-s) szinten szabályozó úgynevezett Dublin III. rendelettel indokolta, hogy nem tagadják meg a menedékkérőktől a belépést annak ellenére, hogy ügyükben nem Németország, hanem az a tagállam illetékes, amelynek területén elérték az EU-t.
A kormány a rendelet 17. cikkére hivatkozott, amely szerint "minden tagállam határozhat úgy, hogy megvizsgálja a valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy által hozzá benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős".
MTI
https://gondola.hu/hirek/223366-Menekultugy_-_Alkotmanybirosaghoz_fordul_a_AfD.html
2018. május 21., hétfő
Alkotmánybírákat perelnek a nyugdíjasok
Szerbiában megelégelték a nyugdíjasok, hogy az alkotmánybíróság lényegében nem foglalkozik egy számukra nagyon fontos üggyel. Bíróság elé viszik a panaszukat.
Barabás Júlia, 2018. május 19. szombat, 15:00
Három éve hiába várunk a szerb alkotmánybíróság döntésére azzal a kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a nyugdíjak ideiglenes csökkentésére vonatkozó törvény megsemmisítésére irányul, emiatt vélhetően bűnvádi eljárásokat kezdeményezünk az alkotmánybírák ellen - jelentette ki Mihajlo Radovic, a Nyugdíjasok Szakszervezete Egyesületének tagja a Szabad Magyar Szó cikke szerint.
Meglepő dolog derült ki a nyugdíj előtt állókról
Az ideiglenes nyugdíjcsökkentést szabályozó törvény megszüntetésére irányuló kezdeményezést 2015 február 22-én adták át, s még mindig nem került az alkotmánybírák elé - mondta Radoviæ.
A Nemzetközi Valutaalap Szerbiában tartózkodó küldöttsége szorgalmazta, hogy a kormány szüntesse meg azt a jogszabályt, amely rendelkezik a nyugdíjak ideiglenes csökkentéséről. Az IMF korábban is figyelmeztette a szerb kormányt, hogy az ideiglenes nyugdíjcsökkentés nem válhat tartós állapottá.
A belgrádi vezetés 2014 októberétől csökkentette a 25 ezer dinárnál (67 ezer forint) magasabb nyugdíjakat 22 és 25 százalékkal. Így a nyugdíjak összege a GDP 13.8 százalékáról 11 százalékára zsugorodott, ami alacsonyabb annál, amit a Valutaalap kért Szerbiától. Ugyanakkor a nyugdíjak kifizetésére ma már nem a szükséges összeg felét vonják el a költségvetésből, hanem csak a harmadát.
A fotó forrása: Shutterstock.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/alkotmanybirakat_perelnek_a_nyugdijasok.662495.html
Barabás Júlia, 2018. május 19. szombat, 15:00
Három éve hiába várunk a szerb alkotmánybíróság döntésére azzal a kezdeményezéssel kapcsolatban, amely a nyugdíjak ideiglenes csökkentésére vonatkozó törvény megsemmisítésére irányul, emiatt vélhetően bűnvádi eljárásokat kezdeményezünk az alkotmánybírák ellen - jelentette ki Mihajlo Radovic, a Nyugdíjasok Szakszervezete Egyesületének tagja a Szabad Magyar Szó cikke szerint.
Meglepő dolog derült ki a nyugdíj előtt állókról
Az ideiglenes nyugdíjcsökkentést szabályozó törvény megszüntetésére irányuló kezdeményezést 2015 február 22-én adták át, s még mindig nem került az alkotmánybírák elé - mondta Radoviæ.
A Nemzetközi Valutaalap Szerbiában tartózkodó küldöttsége szorgalmazta, hogy a kormány szüntesse meg azt a jogszabályt, amely rendelkezik a nyugdíjak ideiglenes csökkentéséről. Az IMF korábban is figyelmeztette a szerb kormányt, hogy az ideiglenes nyugdíjcsökkentés nem válhat tartós állapottá.
A belgrádi vezetés 2014 októberétől csökkentette a 25 ezer dinárnál (67 ezer forint) magasabb nyugdíjakat 22 és 25 százalékkal. Így a nyugdíjak összege a GDP 13.8 százalékáról 11 százalékára zsugorodott, ami alacsonyabb annál, amit a Valutaalap kért Szerbiától. Ugyanakkor a nyugdíjak kifizetésére ma már nem a szükséges összeg felét vonják el a költségvetésből, hanem csak a harmadát.
A fotó forrása: Shutterstock.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/alkotmanybirakat_perelnek_a_nyugdijasok.662495.html
2018. május 14., hétfő
Trócsányi bejelentette, hogy jönnek a különbíróságok
Herczeg Márk JOG ma 12:32 203 467
Eljött az idő, hogy a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munka befejeződjön – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatáson az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.
Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA
Trócsányi László – aki most is az igazságügyi tárcát vezeti – azt mondta: jövőre lesz 70 éve, hogy megszűnt a legfelsőbb közigazgatási bíróság, hiszen 1949-ben a kommunista diktatúra minden olyan szervezetet eltörölt, ami jogállamisági keretet adott.
A miniszter büszke rá, hogy 8 regionális közigazgatási bíróság jött létre, de nagyon sajnálja, hogy a közigazgatási felsőbíróságot nem tudták létrehozni, nem tudták megteremteni az ehhez szükséges kompromisszumot. „Úgy gondolom, most eljött az idő, hogy ezt a munkát bejezzük” – mondta.
Trócsányi László szerint a bírói függetlenség a „demokrácia állócsillaga” – írja az MTI. Visszautasította azokat a véleményeket, hogy „olyan jellegű közigazgatási mutyit” akarnak létrehozni, ami nem a jogállamiság kereteire épül. „Azért is visszautasítom, mert 4 év munkám van benne, és 20 év elméleti tudásom van mögötte” – közölte a miniszter, aki szerint a tárca a jövőben is nyitott lesz az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre.
Trócsányi László miniszteri kinevezését a bizottság 7 igen (Fidesz, KDNP) és négy nem (Jobbik, MSZP, DK) szavazat mellett támogatta.
Trócsányi László igazságügyi miniszterjelölt (b3) érkezik a kinevezése előtti meghallgatására, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésére, az Országházban 2018. május 14-én.Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA
A kényes ügyeket tárgyaló, ún. közigazgatási bíróságokat a Fidesz az előző parlamenti ciklusban azért nem tudta létrehozni, mert a Fidesz a ciklus alatt elveszítette a kétharmados parlamenti többségét. Megpróbálták egyszerű többséggel is átnyomni a javaslatot, de ezt az államfői vétó után megakadályozta az Alkotmánybíróság. Ezután a bírói kinevezési szabályokat kezdték babrálni, hogy a saját embereiket hozzák helyzetbe. Most már nincsenek akadályok, Trócsányi többször beszélt arról, hogy nem tesznek le a különbíróságok elképzelésének megvalósításáról.
Az eredeti tervek arról szóltak, hogy a politikai indíttatású különbíróságok hatásköröket vonnának el már meglévő bíróságoktól. Itt döntenének az állami szervek (például: MNB, Közbeszerzési Döntőbizottság, Médiatanács) intézkedéseinek jogszerűségéről, és itt dőlne el az is, hogy az állam mit titkolhat el, hiszen a közérdekű adatok kiadása miatti perek is oda tartoznának, de választási ügyekben is ott mondanák ki a döntő szót. A választás után itt írtunk arról, hogy megszűnhet az Országos Bírósági Hivatal, minisztériumi irányítás alá kerülhet az igazságszolgáltatás. (via HVG, MTI)
https://444.hu/2018/05/14/trocsanyi-bejelentette-hogy-jonnek-a-kulonbirosagok
Eljött az idő, hogy a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával kapcsolatos munka befejeződjön – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatáson az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.
Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA
Trócsányi László – aki most is az igazságügyi tárcát vezeti – azt mondta: jövőre lesz 70 éve, hogy megszűnt a legfelsőbb közigazgatási bíróság, hiszen 1949-ben a kommunista diktatúra minden olyan szervezetet eltörölt, ami jogállamisági keretet adott.
A miniszter büszke rá, hogy 8 regionális közigazgatási bíróság jött létre, de nagyon sajnálja, hogy a közigazgatási felsőbíróságot nem tudták létrehozni, nem tudták megteremteni az ehhez szükséges kompromisszumot. „Úgy gondolom, most eljött az idő, hogy ezt a munkát bejezzük” – mondta.
Trócsányi László szerint a bírói függetlenség a „demokrácia állócsillaga” – írja az MTI. Visszautasította azokat a véleményeket, hogy „olyan jellegű közigazgatási mutyit” akarnak létrehozni, ami nem a jogállamiság kereteire épül. „Azért is visszautasítom, mert 4 év munkám van benne, és 20 év elméleti tudásom van mögötte” – közölte a miniszter, aki szerint a tárca a jövőben is nyitott lesz az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre.
Trócsányi László miniszteri kinevezését a bizottság 7 igen (Fidesz, KDNP) és négy nem (Jobbik, MSZP, DK) szavazat mellett támogatta.
Trócsányi László igazságügyi miniszterjelölt (b3) érkezik a kinevezése előtti meghallgatására, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésére, az Országházban 2018. május 14-én.Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA
A kényes ügyeket tárgyaló, ún. közigazgatási bíróságokat a Fidesz az előző parlamenti ciklusban azért nem tudta létrehozni, mert a Fidesz a ciklus alatt elveszítette a kétharmados parlamenti többségét. Megpróbálták egyszerű többséggel is átnyomni a javaslatot, de ezt az államfői vétó után megakadályozta az Alkotmánybíróság. Ezután a bírói kinevezési szabályokat kezdték babrálni, hogy a saját embereiket hozzák helyzetbe. Most már nincsenek akadályok, Trócsányi többször beszélt arról, hogy nem tesznek le a különbíróságok elképzelésének megvalósításáról.
Az eredeti tervek arról szóltak, hogy a politikai indíttatású különbíróságok hatásköröket vonnának el már meglévő bíróságoktól. Itt döntenének az állami szervek (például: MNB, Közbeszerzési Döntőbizottság, Médiatanács) intézkedéseinek jogszerűségéről, és itt dőlne el az is, hogy az állam mit titkolhat el, hiszen a közérdekű adatok kiadása miatti perek is oda tartoznának, de választási ügyekben is ott mondanák ki a döntő szót. A választás után itt írtunk arról, hogy megszűnhet az Országos Bírósági Hivatal, minisztériumi irányítás alá kerülhet az igazságszolgáltatás. (via HVG, MTI)
https://444.hu/2018/05/14/trocsanyi-bejelentette-hogy-jonnek-a-kulonbirosagok
2018. május 7., hétfő
Orbán kapott egy töltényt, amivel nekimehet a bíróságoknak
Dull Szabolcs
Dull Szabolcs követés
2018.05.07. 18:03
Orbán Viktor szerint a Kúria elvett a Fidesztől egy képviselői helyet, ezért aztán a Fidesz szokatlanul keményen bírálja a legfelsőbb bírósági szervet. A fideszes támadás oka egy, a levélszavazatokat érintő döntés, amelyben az NVI és az NVB is benne van. Orbán mégis a bíróságot támadja, ami az egész bírósági rendszer átalakítását készítheti elő.
Úgy gondolom, hogy a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.
Ezek a kemény mondatok nem mástól, mint Orbán Viktor miniszterelnöktől származnak. Havasi Bertalan sajtófőnököt a Pestisrácok.hu kérdezte meg a Kúria egyik, mindjárt részletesen is ismertetett döntéséről. És nem szokványos módon maga a miniszterelnök válaszolt a fenti nyilatkozattal.
Egy ideje már terjed a pletyka politikai körökben, hogy a Fidesz egy újabb kétharmaddal alapvetően változtatná meg a bírósági rendszer működését (és felfogását). Az elmúlt napokban egy konkrét példát is láthattunk, miért tartja fontosnak a Fidesz, hogy a jövőben a bírósági rendszert és az ott lévő személyi összetételt is átalakítsa.
A mostani Fidesz–bíróság-háborút a Kúria Kvk.III.37.503/2018/6. számú végzése robbantotta ki. Ne ijedjenek meg az ügyszámtól, csak a szükséges mértékig fogunk jogászkodni.
A történet a Nemzeti Választási Irodában kezdődött, amelynek egyik feladata, hogy megszámolja a beérkezett levélszavazatokat. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok ugyanis, mint ismert, levélben szavazhatnak, és rájuk más eljárási szabályok vonatkoznak, mint a szavazóhelyiségben személyesen voksolókra.
Nézzük a történetet az elejéről:
az NVI a levélszavazatok számolása közben 4360 darab levelet érvénytelennek minősített, és a "nincs leragasztva a nagy boríték" indokkal nem számolta meg. A levélszavazók ugyanis a szavazatukat beteszik egy kis borítékba (belső boríték), leragasztják, majd az egészet egy nagy borítékban (válaszboríték) küldik be az azonosító nyilatkozatukkal együtt.
A választási eljárási törvény világosan kimondja, hogy érvénytelen a szavazat, ha nincs ez az úgynevezett válaszboríték (a nagy boríték) leragasztva, hiszen ez azt jelenti, hogy valaki hozzáférhetett a szavazatot tartalmazó belső borítékhoz. Csakhogy itt nem felbontott válaszborítékok voltak, hanem a borítékok egy részén sérült volt a ragasztócsík, míg sok borítékot nem az NVI által kiküldött válaszborítékban, hanem egyszerű, de lezárt postai borítékban küldtek vissza.
Az NVI mindenesetre félretette ezeket a szavazatokat, majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezt a döntést lényegében támogatta (12 igen és 5 nem szavazattal), ugyanis ezeket a vitatott státuszú voksokat a végeredménynél nem vette figyelembe. Vagyis az NVB is úgy értelmezte, hogy ha nem a törvényben említett válaszborítékban érkeztek a szavaztok, akkor érvénytelenek.
Mivel a levélben szavazók 96 százaléka a Fidesz-KDNP listáját támogatta, érthetően a kormánypárt háborodott fel azon, hogy feltehetően több mint 4 ezer szavazatot elvett tőlük az NVI-NVB páros. Így az NVB határozatát azon mód meg is támadta a párt a Kúriánál.
A Fidesz azt kifogásolta, hogy a törvényben nem szerepel sehol, hogy a nem az NVI válaszborítékjában visszaküldött levélszavazatokat érvénytelennek kell tekinteni. És az sem érvénytelenségi ok, ha megsérül a ragasztócsík. Vagyis ezeket a voksokat igenis érvényesnek kell tekinteni.
A Kúria azonban az NVB mellé állt, és az április 24-én született végzésében elutasította a Fidesz felülvizsgálati kérelmét. A Kúria az indoklásában úgy fogalmazott, hogy "nem vitás, hogy a nem lezárt boríték fogalmát (az NVB és az NVI) a köznyelvtől eltérően, ha úgy tetszik, tágabban értelmezte, de ez nem ellentétes a jogalkotói akarattal, hanem éppen ez felel meg a jogszabály szellemének".
A választási eljárási ügyekben a Kúria mondja ki a végső szót, a végzés ellen nincs helye további felülvizsgálatnak. A Fidesz azonban egy úgynevezett alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság pedig ugyan elutasította a fideszes panaszt (mert ténykérdést érintő ügyben nem tud mit tenni), de indoklásában a Kúria ellen, a Fidesz álláspontja mellett foglalt állást. Az AB ugyanis megismételte a Fidesz álláspontját, miszerint nincs a törvényben olyan kitétel, amely szerint érvényteleníteni kellett ezeket a szavazatokat. Vagyis az AB szerint tévesen értelmezte a törvényt a Kúria, de a jelenlegi jogszabályok alapján nincs már mit tenni, a döntést tudomásul kell venni.
Hogy jogi szempontból abszolút nem egyértelmű az eset, azt Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indoklása is bizonyítja. Orbán egykori kancelláriaminisztere ezúttal nem a Fidesz, hanem a Kúria álláspontját osztotta: szerinte a törvény "határozott névelő használatával utal a válaszborítékra, csak e formátumban teszi lehetővé a levélszavazat eljuttatását, más formában nem. Ez nem pusztán egy ténykérdés, hanem törvényi előírásból származó jogi követelmény." Vagyis Stumpf egyetértett abban, hogy az AB-nek el kellett utasítani a Fidesz panaszát, de éppen azért, mert szerinte a Fidesznek nincs igaza.
A Fidesz emiatt bukott egy mandátumot
A jogi vita tehát le lett zárva, ám politikailag csak innentől indult a meccs. Az alkotmánybírósági határozatban ugyanis szerepel egy olyan kitétel, amelyről a Kúria végzésében egyáltalán nincsen szó.
A Kúria eljáró tanácsa eszerint a végzés meghozatala előtt megkérdezte az NVI-t, hogy befolyásol-e bármit is a döntés, eredményez-e a Fidesznek mandátumot, ha ezt a 4360 szavazatot is érvényesnek tekintik. Az NVI pedig – mindezt az AB határozatából tudjuk – azt válaszolta, hogy
érvényesnek nyilvánítás esetén az 506 szavazat változást hozna.
Vagyis ha a Kúria megváltoztatja az NVB határozatát, és mégis megszámolják ezeket a voksokat, a Fidesz eggyel több, 134 mandátumhoz jut, a Jobbik képviselőinek száma pedig eggyel csökken. A Kúria tanácsa ennek az információnak az ismeretében hozta meg a döntést, de a végzésben különös módon erre nem tért ki. Az AB szerint "az indokolatlan megkereső végzés azt a látszatot kelti, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki, vagy egyáltalán kihat-e az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára".
Az Alkománybíróság, és ennek nyomán a fideszes politikusok is tehát arra utalnak, hogy
a Kúria nem jogi, hanem politikai alapon hozott végül döntést: politikai céloktól vezérelve fosztotta meg a Fideszt egy mandátumtól.
Másképp megfogalmazva: ha a Kúriában a Fideszhez lojálisabb jogászok ülnek, akkor össze tudták volna jogászkodni a pártnak az újabb parlamenti mandátumot.
A Kúria döntése mandátumot befolyásolt, de a Fidesz kétharmadát nem veszélyeztette. A Fidesznek így módja nyílik akár alkotmánymódosítással is változtatni a jelenlegi választási eljárási, sőt, bírósági rendszeren. Hogy ez utóbbira készülnek, azt az bizonyítja a legjobban, hogy Orbánék ezért a döntésért nem az NVI-t vagy az NVB-t kezdték el támadni, hanem a legfőbb bírósági szervet, a Kúriát.
Kerestük persze a Kúriát az üggyel kapcsolatban, de későbbre ígértek reakciót, és hogy részletesen válaszolnak kérdéseinkre.
A bíróságok megérettek az átalakításra?
Hogy mi történhet a bíróságokkal? A Miniszterelnökség leendő vezetője, Gulyás Gergely a hétvégi Mandiner-interjúban azt mondta, nincs semmilyen kiforrott koncepció erről: "nekünk az az érdekünk, hogy stabil, független, jó színvonalú bíráskodás legyen Magyarországon.
Gulyás Gergely
Gulyás Gergely
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Ha bármit lehet javítani a helyzeten, akkor azon érdemes gondolkozni, de kész tervekről, vagy koncepcióról nem tudok.
Ám egy ideje suttognak fideszes jól értesültek arról, hogy a bírósági hivatalt esetleg az igazságügyi minisztérium (vagyis a kormány) irányítása alá vonhatják, a bírók kiválasztását és szolgálati idejét is újraszabályozhatják, illetve a külön közigazgatási bíróság létrehozásával is megpróbálkozhatnak.
Ami biztosnak látszik: Orbánék a mostani Kúria-támadással a közvéleményt akarják hangolni, és világossá akarják tenni, hogy lám, a bírósági rendszer nem a legjobban működik, és megérett a változásra.
https://index.hu/belfold/2018/05/07/fidesz_kuria_vita_levelszavazatok_birosag/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)