Az Európai Bíróság mindig is fontos része volt az Európai Unió bonyolult gépezetének.

Szamizdat 16.

forrás: Orbán Viktor

Mára a bíróság ambíciói tovább nőttek. Kinevezte magát az európai föderációs törekvések zászlóshajójának. Ez derül ki az Európai Bíróság elnökének nyilatkozataiból a február 16-án várható ítéletről, melyet a testület a Lengyelország és Magyarország által indított eljárásban hoz majd. A bíróság elnökének nyilatkozatai az Európai Unió történetének fontos dokumentumai lesznek.

Az Európai Unió Bírósága február 16-án arról hirdet ítéletet, hogy lehet-e politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat.

A főbíró nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, milyen döntés várható. A bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk. Másutt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd.

A február 16-ai ítéletből tehát meg fogjuk tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. Ez nem nagy meglepetés. A bíróság, ha megakadni látta az európai integráció gépezetét, mindig a föderális berendezkedés felé lökte az EU-t: tudatosan szélesítette hatásköreit és aláásta a tagállami szuverenitás bástyáit. Ezek a döntések valójában nem jogi, hanem politikai döntések, ahol a jog csak a politikai akarat végrehajtásának az eszköze. A hang lehet Jákob hangja, de a kéz Ézsau keze.

Ez a tapasztalat viszont felvet egy alapvető kérdést. Mégis kik az európai integráció jövőjének valódi urai?

A bíróság számára a minél szorosabb európai integráció célja minden más szempontot és értéket megelőz. Ők úgy gondolják, hogy a bírók és a bíróság a politikai döntéshozók helyébe léphet. Ők úgy gondolják, hogy nemcsak alkalmazzák a jogot, de alkothatják, fejleszthetik is. Ők úgy gondolják, rákényszeríthetik a tagállamokat, hogy az integráció következő fázisába lépjenek. Ők úgy gondolják, hogy az uniós intézmények gyámsága alá helyezhetik a tagállamokat azokon a területeken, ahol az uniónak nincsenek hatáskörei. Ők úgy gondolják, hogy ennek érdekében költségvetési zsarolás is bevethető.

Mi viszont úgy gondoljuk, hogy az európai integráció jövőjének urai a tagállamok és a tagállamok polgárai. Mi vagyunk közös európai értékeink forrásai és végső letéteményesei. Mi úgy gondoljuk, hogy egyedül a tagállamok és polgáraik dönthetnek arról, hogyan akarnak együttműködni, és milyen hatásköröket kívánnak közösen gyakorolni. Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróság nem foszthat meg bennünket alapvető jogainktól. Mi úgy gondoljuk, hogy a bíróság nem teremthet a semmiből új uniós hatásköröket.

Ebben a küzdelemben a mi helyzetünk hátrányos. Az uniós jog nem ad a kezünkbe olyan eszközt, amit a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítéssel szemben használhatunk. Ezért a tagállamoknak közösen kell fellépniük jogaik védelmében.

A tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon. Ez nemcsak Lengyelország és Magyarország ügye, ez minden európai polgár és tagállam közös ügye. Ébresztő! 

https://miniszterelnok.hu/szamizdat-16/

Elmaradhatnak a választások a koronavírus miatt?

 A Magyar Közlönyben jelent meg egy erre utaló mondat.

2022. január 14., 14:55

Szerző: 168

Elmaradhatnak a választások a koronavírus miatt?

Az Igazságügyi Minisztérium rendeletébe rejtettek el egy érdekes mondatot, ami szerint a veszélyhelyzet miatt el is maradhatnak a választások – szúrta ki az Azonnali.

„Ha a választás veszélyhelyzet miatt elmarad, de az OEVI (Országos Egyéni Választási Iroda) a Ve. 121. § (2) bekezdése szerinti ajánlóívet már kinyomtatta, az ellátandó feladatokkal kapcsolatos normatívák alapján a támogatás megállapításra kerül” – olvasható a friss Magyar Közlönyben a 3/2002. (I. 11) számú IM rendelet alatt.

Az idézet az Igazságügyi Minisztérium rendeletéből származik, amelyik egyébként az országgyűlési választások, valamint az ugyanerre a napra tervezett népszavazás költségeinek elszámolásáról szól.

Eddig azonban kormányzati dokumentumban sehol nem írták le, hogy a kormány akár a választások elhalasztásával is számol a veszélyhelyzet miatt

sőt, amikor tavaly decemberében ezt újabb hat hónappal meghosszabbították, a törvény indoklásában külön szerepelt, hogy a választások kiírása és megtartása az Alaptörvényből következik, így azt mindenképpen meg kell tartani írja a lap, amely idézi is a szöveget:

„megjegyzendő, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, annak április vagy május hónapra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja”.

https://168.hu/itthon/elmafradhatnak-a-valasztasok-a-koronavirus-miatt-223750

Felfüggesztette az alkotmánybíróság Biden oltásra és tesztelésre vonatkozó rendeletét

 Az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság ideiglenesen felfüggesztette Joe Biden elnök rendeletét, amely előírta a száz főnél többet foglalkoztató vállalatoknál dolgozók kötelező oltását és tesztelését - jelentette a washingtoni The Hill című lap. 

A legfelsőbb bíróság 6:3 arányban döntött az amerikai munkahelyvédelmi és -egészségügyi hatóság (OSHA) által végrehajtandó rendeletről, azzal érvelve, hogy az túllépte a hatáskörét.   Az alkotmánybíróság ugyanakkor 5:4 arányban jóváhagyta a szövetségi finanszírozású egészségügyi intézmények dolgozói számára előírt kötelező oltást.    

A kormányzat azzal érvelt, hogy mindkét irányelvre szükség van ahhoz, hogy minél több embert olthassanak be koronavírus ellen. Joe Biden elnök úgy fogalmazott: elfogyott a türelme azokkal az amerikaiakkal szemben, akik nem hajlandók beoltatni magukat. Az MTI szerint az elnök azt is kifejtette, hogy rendeletének célja a munkahelyek biztonságosabbá tétele érdekében az oltakozás kikényszerítése volt.

Az elnöki rendelet előírta volna a legalább 100 munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára, hogy minden alkalmazottat kötelezzenek védőoltásra, vagy hetente negatív koronavírus-teszt benyújtására, továbbá maszkviselésre a munkahelyen.    

A Fehér Ház szerint az új szabályozás több, mint 80 millió alkalmazottra vonatkozott volna. Az egészségügyi dolgozókra érvényes rendelkezés pedig mintegy 17 millió alkalmazottat érint.  

Bár az alsóbb fokú bíróságok megosztottak voltak, a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége úgy ítélte meg, hogy a munkáltatói oltási vagy teszteltetési kötelezettség előírásában a kormány túlterjeszkedett jogkörén.  

"A miniszter 84 milliónyi amerikait kötelezett arra, hogy vagy felvegye a koronavírus elleni védőoltást, vagy saját költségén hetente orvosi vizsgálatnak vesse alá magát" - írta indoklásában az alkotmánybíróság. "Ez jelentős beavatkozást jelent a munkavállalók nagy számának életébe - és egészségébe" - olvasható az érvelésben.    

A bíróság egyben vitatta az OSHA vészhelyzeti jogosítványát is.   

A bírák többség szerint ugyanis az OSHA jogköre csupán a munkahelyek szabályozására terjed ki, és a koronavírus nem egyszerűen munkahelyi, hanem közegészségügyi kérdés.  

Az alkotmánybíróság liberális bírói, Stephen Breyer, Sonia Sotomayor és Elena Kagan különvéleményében hibáztatta a konzervatív többséget, amiért "hatáskörén túl és jogalap nélkül" lépett fel és szerintük megakasztotta a kormányzat világjárvány elleni erőfeszítéseit. A három bíró azzal érvelt, hogy az OSHA-t létrehozó 1970-es törvény felhatalmazza az ügynökséget ilyen lépésre.

https://www.atv.hu/kulfold/20220114/felfuggesztette-az-alkotmanybirosag-biden-oltasra-es-tesztelesre-vonatkozo-rendeletet

Feloszlatná az Alaptörvény megváltoztatására készülő ellenzéki pártokat az Alkotmánybíróság egyik tagja

 Pokol Béla szerint fel kell lépni az ellenzék ellen, ha az „alkotmánypuccsra” készül.

Az államcsíny lehetőségének veszélyét is felvetették közjogi méltóságok az ellenzék tevékenységével kapcsolatban, ami az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint politikai pártok feloszlatását is indokolttá teheti – írja a HVG. 

Mint írják: kemény szavakra ragadtatta magát az Alkotmánybíróság elnöke az ünnepi készülődés napjaiban. Példátlanul súlyos támadásnak és az „alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepciónak” titulálta azokat a politikai megnyilvánulásokat, amelyek egy kormányváltás esetén például a taláros testület tagjainak a menesztését is belengették. 

Sulyok Tamás aligha magánakciót hajtott végre – véli a HVG – hiszen jogértelmezéséhez egyrészt gyorsan csatlakozott a legfőbb ügyész, valamint a Kúria elnöke, másrészt pedig előzménye is volt az eszmefuttatásnak. Gondolatai ugyanis remekül kiegészítik az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak azt a megállapítását, amelyet lassan két éve tett titkosszolgálati vezetők előtt az Alkotmányvédelmi Hivatal központjában.

Miközben az ellenzéki kommunikációban is felerősödött a diskurzus arról, hogy kormányváltás esetén miként lehet lebontani olyan kétharmados jogszabályokat, amelyeknél a kormánypárti többség az alaptörvény szellemével is szembement, a Fidesz oldalán álló jogtudósok azon elmélkedtek, miként lehet csírájában elfojtani ezeket a törekvéseket.

A választási kampány célegyenesébe fordulva a szavazások végkimenetelét is befolyásoló eszközök bukkantak fel a vitában. Sulyok szavai nem csupán azért nem tűnnek üres fecsegésnek, mert az egyik legfőbb közjogi méltóságtól származnak, de azért sem, mert az Alkotmánybíróság jogelméleti tudósa, Pokol Béla az elmúlt hónapokban részleteiben is megrajzolta a Kövértől Sulyokig tartó elmélet ívét.

Pokol, aki az első Orbán-komány idején a Fidesz koalíciós partnerének, a Kisgazdapártnak volt országgyűlési képviselője és egyben Torgyán József pártelnök személyes tanácsadója, már a nyáron egy úgynevezett alkotmánypuccs lehetőségéről értekezett. Az alaptörvényt akár feles többséggel is megváltoztató ellenzéki elmélkedésekre utalva azt írta, az alkotmánybíróságok több országban is hatáskört kaptak arra, hogy feloszlassanak fennálló alkotmányi keret erőszakos megváltoztatására törekvő politikai pártokat és szerveződéseket. Pokol nem is hagyott kétséget afelől, mire gondol:

„A kormányhatalom megszerzésére legálisan készülődő, de eközben alkotmánypuccsot is előkészítő politikai szerveződések ellen még akkor kell fellépni – akár titkosszolgálati eszközökkel is –, amikor a kormányhatalmon kívüli státusban vannak.”

(Kiemelt képünk: Sulyok Tamás elnök (felül j) az Alkotmánybíróság nyilvános ülését követően. Mellette Varga Zs. András, elöl Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírók. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

https://168.hu/itthon/feloszlatna-az-alaptorveny-megvaltoztatasara-keszulo-ellenzeki-partokat-az-alkotmanybirosag-egyik-tagja-223079