Példaértékű döntést hozott a francia alkotmánybíróság. Egy adócsalással vádolt exminiszter fordult a testülethez. Thomas Thévenoud alig tíz napig volt tagja még az előző, szocialista elnök, Francois Hollande kormányának.
A volt miniszter (képünkön) azt kifogásolta, hogy kettős büntetéssel sújtják. Egyrészt már visszafizette azt a 700 ezer eurót, ami az adócsalásából nála maradt, plusz kifizette a 20 500 eurós adminisztratív büntetését is. De emellett a bíróság, igaz csak első fokon, még 1 év felfüggesztett börtönre is ítélte. Ez a procedúra még nem zárult le, a fellebbezéssel még hosszú ideig eltarthat az eljárás. De az alkotmánybírósság állásfoglalása figyelemre méltó: a bölcsek tanácsa ugyanis társadalmilag veszélyesnek ítélte, hogy egy kiemelt pozícióban lévő parlamenti képviselő, akiből később miniszter is lett, adócsalást követ el. Tehát a „Conseil Constitutionnel” szerint indokolt a kettős büntetés. Egyébként a testület hű maradt önmagához.
Korábban a súlyos pénzügyi visszaélésekkel vádolt dúsgazdag műkereskedő, Wildentsein estében is rábólintottak a kettős szankcióra. De még érdekesebb egy ugyancsak volt szocialista miniszter, Jérome Cahuzac esete. Ő sokkal több pénzt tett zsebre az államkasszából, mint, Thévenoud, és súlyosabb végső büntetést is kap. A dolog pikantériája viszont az, hogy Thévenoud, még mezei parlamenti képviselőként, tagja volt annak a nemzetgyűlési bizottságnak, amely a Cahuzac-ügyet vizsgálta. Ez sokat elárul a francia elit morális állapotáról. De azért vannak biztató jelek. Mert miközben a francia alkotmánybíróság nem próbálja kihúzni a csávából az adócsaló politikusokat, a parlament elfogadott egy törvényt, amely elismeri a jóhiszemű adóbevallási tévedés jogát.
A francia adórendszer ezerszer bonyolultabb a magyarnál, jelenleg minden családnak egy ötven-hatvan oldalas füzetet kell kitölteni, ez az adóbevallás. Sokan elszúrják. A többség tévedésből, a profi adócsalók viszont tudatosan. De ők a kisebbség. Ezért az első menetben jóhiszeműen elrontott adóbevallás mindenfajta szankció nélkül korrigálható, miközben a rendszer ki tudja szűrni a tudatos csalókat. Akik persze csak néhány ezer euróval játszanak, miközben a profi politikusok százezrekkel, milliókkal, de legalább a francia alkotmánybíróság nem nekik kedvez. Persze ehhez az is kell, hogy a gazdasági rendőrség felderítse a sztárpolitikusok zavaros pénzügyeit. Ez vagy sikerül, vagy nem, de a rendőri akciók esélye soha nem független az adott szituációban érvényes politikai erőviszonyoktól, még Franciaországban sem. (via AFP)
https://hvg.hu/gazdasag/20181129_A_nagypalyas_adocsalo_politikusoknak_nincs_kegyelem_a_bevallast_elnezo_kisemberek_megusszak_Macroneknal
2018. november 29., csütörtök
2018. november 22., csütörtök
Az igazságszolgáltatás függetlensége miatt vívott szócsatát Trump és a legfelsőbb bíróság elnöke
Szerző: Ancsy itt: Külföld 2018.11.22 09:23
Az amerikai bírók pártatlanságán vitatkozott össze nyilvánosan Donald Trump amerikai elnök és John Roberts, az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság elnöke - derül ke a CNN szerda esti tudósításából.Trump kedden azt állította: azért buknak el a számára fontos ügyek rendre a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróságon, mert Barack Obama előző elnök embere ül a bírói székben. A még George Bush elnök által kinevezett Roberts felháborodottan utasította vissza Trump vádjait.
"Nincsenek Obama-bírák vagy Trump-bírák, Bush-bírák vagy Clinton-bírák" - szögezte le közleményében a legfelsőbb bíróság elnöke. "Ami van, az elkötelezett bírák egy kivételes csoportja. Ők tudásuk legjavát nyújtják, hogy egyenlő jogokat biztosítsanak azoknak, akik megjelennek előttük. Ezért a független igazságszolgáltatásért mindannyian hálával tartozunk" - hívta fel a figyelmet.
Trump szerdán válaszolt Robertsnek, és kiállt a véleménye mellett. "Elnézést, John Roberts bíró úr, de igenis vannak Obama-bírák, és teljesen más nézőpontot képviselnek, mint azok az emberek, akik országunk biztonságáért felelnek" - írta a Twitteren. "Remek lenne, ha a kilencedik körzet valóban független bíróság lenne" - tette hozzá.
Az amerikai elnök rámutatott: túl sok határbiztonságra vonatkozó ügyet vizsgáltatnak felül a bírósággal, rendszerint sikerrel. "Kérem, nézze meg a számokat, ijesztőek!" - írta. "Védelemre és biztonságra van szükségünk, és ezek az ítéletek veszélybe sodorják országunkat! Nagyon veszélyes és botor!" - tette hozzá a döntésekre utalva.
Trump egyúttal kilátásba helyezte, hogy a kilencedik körzetet fel kellene osztani 2-3 részre, mert túl nagy. A San Franciscó-i központú körzet több nyugati államot foglal magában, köztük olyan határállamokat, mint Kalifornia és Arizona, de a csendes-óceáni Guam is ehhez a szövetségi törvényszékhez tartozik. A fellebbviteli bíróság az elnök több vitatott politikájának parancsolt megálljt. A törvényszék most azzal bőszítette fel Trumpot, hogy ideiglenesen felfüggesztette azt a rendeletet, amely megtiltja, hogy az Egyesült Államokba illegális úton érkezők menedéket kérjenek.
(Forrás: MTI)
Az amerikai bírók pártatlanságán vitatkozott össze nyilvánosan Donald Trump amerikai elnök és John Roberts, az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság elnöke - derül ke a CNN szerda esti tudósításából.Trump kedden azt állította: azért buknak el a számára fontos ügyek rendre a kilencedik körzeti fellebbviteli bíróságon, mert Barack Obama előző elnök embere ül a bírói székben. A még George Bush elnök által kinevezett Roberts felháborodottan utasította vissza Trump vádjait.
"Nincsenek Obama-bírák vagy Trump-bírák, Bush-bírák vagy Clinton-bírák" - szögezte le közleményében a legfelsőbb bíróság elnöke. "Ami van, az elkötelezett bírák egy kivételes csoportja. Ők tudásuk legjavát nyújtják, hogy egyenlő jogokat biztosítsanak azoknak, akik megjelennek előttük. Ezért a független igazságszolgáltatásért mindannyian hálával tartozunk" - hívta fel a figyelmet.
Trump szerdán válaszolt Robertsnek, és kiállt a véleménye mellett. "Elnézést, John Roberts bíró úr, de igenis vannak Obama-bírák, és teljesen más nézőpontot képviselnek, mint azok az emberek, akik országunk biztonságáért felelnek" - írta a Twitteren. "Remek lenne, ha a kilencedik körzet valóban független bíróság lenne" - tette hozzá.
Az amerikai elnök rámutatott: túl sok határbiztonságra vonatkozó ügyet vizsgáltatnak felül a bírósággal, rendszerint sikerrel. "Kérem, nézze meg a számokat, ijesztőek!" - írta. "Védelemre és biztonságra van szükségünk, és ezek az ítéletek veszélybe sodorják országunkat! Nagyon veszélyes és botor!" - tette hozzá a döntésekre utalva.
Trump egyúttal kilátásba helyezte, hogy a kilencedik körzetet fel kellene osztani 2-3 részre, mert túl nagy. A San Franciscó-i központú körzet több nyugati államot foglal magában, köztük olyan határállamokat, mint Kalifornia és Arizona, de a csendes-óceáni Guam is ehhez a szövetségi törvényszékhez tartozik. A fellebbviteli bíróság az elnök több vitatott politikájának parancsolt megálljt. A törvényszék most azzal bőszítette fel Trumpot, hogy ideiglenesen felfüggesztette azt a rendeletet, amely megtiltja, hogy az Egyesült Államokba illegális úton érkezők menedéket kérjenek.
(Forrás: MTI)
2018. november 21., szerda
Jogerősen felmentették az első őrizetbe vett hajléktalan nőt
TEG
2018.11.21. 13:39
Első fokon még elítélték életvitelszerű közterületi tartózkodás miatt.
A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást annak a hajléktalan nőnek az ügyében, akit, mint arról beszámoltunk, elsőként vettek őrizetbe és állítottak bíróság elé az október 15-én hatályba lépett új szabálysértési tényállás elkövetése miatt, írja az utcajogasz.hu. Ez azt jelenti, hogy a jogerős végzés szerint az Utcajogász ügyfele nem követett el szabálysértést.
Az elsőfokú bíróság még figyelmeztetésben részesítette a nőt, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy a bíróság szerint szabálysértést követett el és ezért „a bíróság rosszallását fejezi ki az elkövetett cselekmény miatt és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől”.
Fotó: Huszti István
A hajléktalan és az ügyében védőként eljáró utcajogászok fellebbeztek az elsőfokú döntés ellen, mert az volt az álláspontjuk, hogy a nő nem követett el szabálysértést. A fellebbezésben részletesen kitértek arra is, hogy miért alaptörvény-ellenes az új szabályozás, és azt kérték a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszéktől, hogy függessze fel az eljárást és az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz. Ennek az indítványnak a Fővárosi Törvényszék nem adott helyt, de megállapította, hogy a szabálysértés nem valósult meg.
A másodfokú bíróság szerint nem megfelelően értékelte az elsőfokú bíróság a hajléktalan nő azon nyilatkozatait, hogy nem akar utcán élni, és tervezi, hogy albérletbe vagy egy ismerőshöz költözik. A másodfokú bíróság szerint ezt azt jelenti, hogy a nőnek szándékában áll valamilyen lakó- vagy tartózkodási helyre visszatérni, ilyen szándék mellett pedig nem lehet megvalósítani az életvitelszerű közterületi tartózkodást (az életvitelszerű közterületi tartózkodás jogszabályi definíciója szerint feltétele a tényállás megvalósításának, hogy az illető nem szándékozik lakó- vagy tartózkodási helyre, szállásra visszatérni).
Érdekes módon a másodfokú bíróság hivatkozik a korábbi hasonló szabálysértési tényállást megsemmisítő 38/2012. (XI.14.) alkotmánybírósági határozatra, és kimondja, hogy objektív tényként az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás eszerint önmagában sem tevékenység, sem mulasztás hanem állapot, így a felelősség alanyi oldalát is meg kell állapítani. Ennek tisztázásához irányadó az eljárás alá vont nyilatkozata, ami ügyfelünk esetében éppen ellentétes volt az életvitelszerű közterületi tartózkodás szándékával.
Függetlenül a másodfokú bíróság döntésétől, a Szabálysértési Munkacsoport, köztük az Utcajogász Egyesület jogászai szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok (pl. telekommunikációs eszköz indoklás nélküli használata, automatikus őrizetbe vétel, kényszermosdatás) alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Jelenleg keresik a további jogi lépéseket az ügyben.
https://index.hu/belfold/2018/11/21/jogerosen_felmentettek_az_elso_orizetbe_vett_hajlektalan_not/
2018.11.21. 13:39
Első fokon még elítélték életvitelszerű közterületi tartózkodás miatt.
A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást annak a hajléktalan nőnek az ügyében, akit, mint arról beszámoltunk, elsőként vettek őrizetbe és állítottak bíróság elé az október 15-én hatályba lépett új szabálysértési tényállás elkövetése miatt, írja az utcajogasz.hu. Ez azt jelenti, hogy a jogerős végzés szerint az Utcajogász ügyfele nem követett el szabálysértést.
Az elsőfokú bíróság még figyelmeztetésben részesítette a nőt, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy a bíróság szerint szabálysértést követett el és ezért „a bíróság rosszallását fejezi ki az elkövetett cselekmény miatt és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől”.
Fotó: Huszti István
A hajléktalan és az ügyében védőként eljáró utcajogászok fellebbeztek az elsőfokú döntés ellen, mert az volt az álláspontjuk, hogy a nő nem követett el szabálysértést. A fellebbezésben részletesen kitértek arra is, hogy miért alaptörvény-ellenes az új szabályozás, és azt kérték a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszéktől, hogy függessze fel az eljárást és az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz. Ennek az indítványnak a Fővárosi Törvényszék nem adott helyt, de megállapította, hogy a szabálysértés nem valósult meg.
A másodfokú bíróság szerint nem megfelelően értékelte az elsőfokú bíróság a hajléktalan nő azon nyilatkozatait, hogy nem akar utcán élni, és tervezi, hogy albérletbe vagy egy ismerőshöz költözik. A másodfokú bíróság szerint ezt azt jelenti, hogy a nőnek szándékában áll valamilyen lakó- vagy tartózkodási helyre visszatérni, ilyen szándék mellett pedig nem lehet megvalósítani az életvitelszerű közterületi tartózkodást (az életvitelszerű közterületi tartózkodás jogszabályi definíciója szerint feltétele a tényállás megvalósításának, hogy az illető nem szándékozik lakó- vagy tartózkodási helyre, szállásra visszatérni).
Érdekes módon a másodfokú bíróság hivatkozik a korábbi hasonló szabálysértési tényállást megsemmisítő 38/2012. (XI.14.) alkotmánybírósági határozatra, és kimondja, hogy objektív tényként az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás eszerint önmagában sem tevékenység, sem mulasztás hanem állapot, így a felelősség alanyi oldalát is meg kell állapítani. Ennek tisztázásához irányadó az eljárás alá vont nyilatkozata, ami ügyfelünk esetében éppen ellentétes volt az életvitelszerű közterületi tartózkodás szándékával.
Függetlenül a másodfokú bíróság döntésétől, a Szabálysértési Munkacsoport, köztük az Utcajogász Egyesület jogászai szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok (pl. telekommunikációs eszköz indoklás nélküli használata, automatikus őrizetbe vétel, kényszermosdatás) alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Jelenleg keresik a további jogi lépéseket az ügyben.
https://index.hu/belfold/2018/11/21/jogerosen_felmentettek_az_elso_orizetbe_vett_hajlektalan_not/
Nem fizetnek bevándorlási különadót a civil szervezetek
2018. 09. 17.
Szeptember 17-én jár le a határidő, hogy a migránsokat segítő civil szervezetek bevallják és megfizessék a bevándorlási különadót. Az M1 több civil szervezetet is megkérdezett, hogy befizették-e már a 25 százalékos adót. Mindannyian azt válaszolták, hogy nem, mert szerintük rájuk nem vonatkoznak a szabályok.
„A Menedék nem végez olyan tevékenységet, amely a bevándorlási különadó hatálya alá tartozik” – ezt közölte a civil szervezet az M1 kérdésére, miszerint befizetik-e a bevándorlási különadót.
A jogszabály augusztus végén lépett hatályba, eszerint a bevándorlás szervezésére vonatkozó tevékenységek adókötelesek. Az első bevallást az érintett civil szervezeteknek hétfő éjfélig kell eljuttatni a hatóságoknak. A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szerint ők nem ilyenek. A szervezet ugyanakkor saját honlapján azt írja, közösségi programokkal és könyvkiadással szeretnék minél jobban elfogadtatni a társadalommal a bevándorlást.
A Migration Aid szerint nem végeztek ilyen tevékenységet
„Az aktuális bevallási időszakban az alapítvány nem végzett olyan tevékenységet, ami alapján bevándorlási különadót kellene fizetnie” – ezt írta a Migration Aid. A szervezet ugyanakkor korábban rendszeresen segítette a bevándorlókat, például akkor, amikor a Keleti pályaudvarnál ezrek árasztották el a teret. A Migration Aid korábban azt is közölte, hogy aktivistáik inkább pártot alapítanak, hogy elkerüljék a közterhet, így ugyanis nem esnek majd a jogszabály hatálya alá.
Nem fizet bevándorlási különadót az Amnesty Internatinal sem. Az a szervezet, amely a mai napig kiáll a röszkei zavargások hangadója, Ahmed H. szabadon bocsátása mellett. Az Amnesty International honlapján a bevándorlást üdvözlő kampányban emellett azt írják, céljuk, hogy a „biztonságos, legális migrációs csatornák számát növeljék”. A szervezet társelnöke szerint ennek ellenére ők sem esnek a bevándorlási különadó hatálya alá.
A Magyar Helsinki Bizottság sem fizet
Ugyanezt állítja magáról a Magyar Helsinki Bizottság is. Szerintük a közteher rájuk sem vonatkozik, mert „ügyfeleik nem minősülnek bevándorlónak az adótörvény értelmében.” A Helsinki Bizottság volt az a civil szervezet, amelyik azt a két bangladesi bevándorlót is védte, akiknek a kérelmét 2015 szeptemberében utasították el a magyar a hatóságok. A bevándorlók akkor a civil szervezet segítségével pert indítottak a magyar állam ellen, a nekik ítélt pénzért pedig a migránsok eltűnése miatt az őket képviselő Helsinki Bizottság jelentkezett.
A Helsinki Bizottság szerint ők azért sem tartoznak a bevándorlási különadó hatálya alá, mert támogatóik nem mások, mint az Európai Unió és az ENSZ, ezek az intézmények pedig mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Közleményük végén azt is írják: „keresik a lehetőségét a jogszabály elleni fellépésnek.”
https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/09/17/nem-fizetnek-bevandorlasi-kulonadot-a-civil-szervezetek
Szeptember 17-én jár le a határidő, hogy a migránsokat segítő civil szervezetek bevallják és megfizessék a bevándorlási különadót. Az M1 több civil szervezetet is megkérdezett, hogy befizették-e már a 25 százalékos adót. Mindannyian azt válaszolták, hogy nem, mert szerintük rájuk nem vonatkoznak a szabályok.
„A Menedék nem végez olyan tevékenységet, amely a bevándorlási különadó hatálya alá tartozik” – ezt közölte a civil szervezet az M1 kérdésére, miszerint befizetik-e a bevándorlási különadót.
A jogszabály augusztus végén lépett hatályba, eszerint a bevándorlás szervezésére vonatkozó tevékenységek adókötelesek. Az első bevallást az érintett civil szervezeteknek hétfő éjfélig kell eljuttatni a hatóságoknak. A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szerint ők nem ilyenek. A szervezet ugyanakkor saját honlapján azt írja, közösségi programokkal és könyvkiadással szeretnék minél jobban elfogadtatni a társadalommal a bevándorlást.
A Migration Aid szerint nem végeztek ilyen tevékenységet
„Az aktuális bevallási időszakban az alapítvány nem végzett olyan tevékenységet, ami alapján bevándorlási különadót kellene fizetnie” – ezt írta a Migration Aid. A szervezet ugyanakkor korábban rendszeresen segítette a bevándorlókat, például akkor, amikor a Keleti pályaudvarnál ezrek árasztották el a teret. A Migration Aid korábban azt is közölte, hogy aktivistáik inkább pártot alapítanak, hogy elkerüljék a közterhet, így ugyanis nem esnek majd a jogszabály hatálya alá.
Nem fizet bevándorlási különadót az Amnesty Internatinal sem. Az a szervezet, amely a mai napig kiáll a röszkei zavargások hangadója, Ahmed H. szabadon bocsátása mellett. Az Amnesty International honlapján a bevándorlást üdvözlő kampányban emellett azt írják, céljuk, hogy a „biztonságos, legális migrációs csatornák számát növeljék”. A szervezet társelnöke szerint ennek ellenére ők sem esnek a bevándorlási különadó hatálya alá.
A Magyar Helsinki Bizottság sem fizet
Ugyanezt állítja magáról a Magyar Helsinki Bizottság is. Szerintük a közteher rájuk sem vonatkozik, mert „ügyfeleik nem minősülnek bevándorlónak az adótörvény értelmében.” A Helsinki Bizottság volt az a civil szervezet, amelyik azt a két bangladesi bevándorlót is védte, akiknek a kérelmét 2015 szeptemberében utasították el a magyar a hatóságok. A bevándorlók akkor a civil szervezet segítségével pert indítottak a magyar állam ellen, a nekik ítélt pénzért pedig a migránsok eltűnése miatt az őket képviselő Helsinki Bizottság jelentkezett.
A Helsinki Bizottság szerint ők azért sem tartoznak a bevándorlási különadó hatálya alá, mert támogatóik nem mások, mint az Európai Unió és az ENSZ, ezek az intézmények pedig mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Közleményük végén azt is írják: „keresik a lehetőségét a jogszabály elleni fellépésnek.”
https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/09/17/nem-fizetnek-bevandorlasi-kulonadot-a-civil-szervezetek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)