A német alkotmánybíróság függetlenségét méltatta Christian Wulff államfő és Angela Merkel kancellár.
Wulff és Merkel azon az ünnepségen beszélt, amelyet szerdán rendeztek Karlsruhéban abból az alkalomból, hogy a legfelsőbb németországi bírói testület pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1951. szeptember 28-án kezdte meg tevékenységét.
Egy, az évforduló alkalmából nyilvánosságra hozott felmérésből kitűnt, hogy a német állampolgárok túlnyomó többsége büszke az alkotmánybíróságra.
A megkérdezettek jelentős többsége úgy vélekedett, hogy a bíróság nélkülözhetetlen, és jó munkát végez.
hirado.hu
2011. szeptember 28., szerda
2011. szeptember 27., kedd
Hatékony alkotmánybíróságot vár az új törvénytől Paczolay Péter
Az új Alkotmánybíróság csak alkotmányértelmezési kérdésekkel foglalkozik majd egy-egy konkrét bírói döntés után, tehát nem új jogorvoslati fórum lesz - jelentette ki Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Úgy vélte, az új alkotmánybírósági törvény legkényesebb kérdése a folyamatban lévő ügyek kezelése.
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint koncepcionálisan jó az új alkotmánybírósági törvény tervezete, alkalmas egy hatékony bíróság létrehozására, azonban van néhány nyitott kérdés. Paczolay Péter a parlament alkotmányügyi bizottságának keddi ülésén azt mondta, hogy a testület az új jogköreivel és hatáskörével nem lesz új jogorvoslati fórum, hiszen szinte egyedül alkotmányértelmezési kérdésekkel foglalkoznak majd egy-egy konkrét bírói döntés után.
Paczolay Péter szerint a legkényesebb, a tervezetben még nem rendezett kérdés a folyamatban lévő ügyek kezelése. Az Ab elnöke üdvözölte, hogy a kormánypárti előterjesztés nem a két véglet - az 1600 folyamatban lévő ügy megoldása az új ügyrend bevezetése előtt vagy az összes ügy kidobása - közül választott, hanem köztes megoldást akar megvalósítani. A jogvédő szervezetek által benyújtott indítványok így is el fognak halni, és általában a normakontrollra vonatkozó beadványok is "könnyebben elveszhetnek" - tette hozzá.
A fideszes tervezet szerint megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.
Ahogyan az [origo] korábbi cikkéből kiderül, a gyanúsítottak hosszú őrizetben tartása, a közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátása, a média működését átíró jogszabály mind olyan ügyek, amelyek elúszhatnak, ha a jövő év elején hatályba lép az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló, szerdán kiszivárgott kormánypárti tervezet. A javaslat szerint az Ab leállítja azoknak az ügyeknek a tárgyalását, ahol a kérelmező nem személyesen érintett. Az ügyek újratárgyalását március végéig lehet kérni a javaslat szerint
MTI
http://www.origo.hu/itthon/20110927-uj-hatekony-alkotmanybirosag-johet-letre-paczolay-peter-szerint.html
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint koncepcionálisan jó az új alkotmánybírósági törvény tervezete, alkalmas egy hatékony bíróság létrehozására, azonban van néhány nyitott kérdés. Paczolay Péter a parlament alkotmányügyi bizottságának keddi ülésén azt mondta, hogy a testület az új jogköreivel és hatáskörével nem lesz új jogorvoslati fórum, hiszen szinte egyedül alkotmányértelmezési kérdésekkel foglalkoznak majd egy-egy konkrét bírói döntés után.
Paczolay Péter szerint a legkényesebb, a tervezetben még nem rendezett kérdés a folyamatban lévő ügyek kezelése. Az Ab elnöke üdvözölte, hogy a kormánypárti előterjesztés nem a két véglet - az 1600 folyamatban lévő ügy megoldása az új ügyrend bevezetése előtt vagy az összes ügy kidobása - közül választott, hanem köztes megoldást akar megvalósítani. A jogvédő szervezetek által benyújtott indítványok így is el fognak halni, és általában a normakontrollra vonatkozó beadványok is "könnyebben elveszhetnek" - tette hozzá.
A fideszes tervezet szerint megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.
Ahogyan az [origo] korábbi cikkéből kiderül, a gyanúsítottak hosszú őrizetben tartása, a közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátása, a média működését átíró jogszabály mind olyan ügyek, amelyek elúszhatnak, ha a jövő év elején hatályba lép az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló, szerdán kiszivárgott kormánypárti tervezet. A javaslat szerint az Ab leállítja azoknak az ügyeknek a tárgyalását, ahol a kérelmező nem személyesen érintett. Az ügyek újratárgyalását március végéig lehet kérni a javaslat szerint
MTI
http://www.origo.hu/itthon/20110927-uj-hatekony-alkotmanybirosag-johet-letre-paczolay-peter-szerint.html
2011. szeptember 22., csütörtök
A jogállam fontosságát hangsúlyozta a Bundestagban a pápa
A jogállam fontosságát, a jogalkotók felelősségét hangsúlyozta a berlini Bundestagban elhangzott beszédében csütörtökön XVI. Benedek pápa.
A katolikus egyházfő az első pápa, aki beszédet mondott a német parlamentben.
XVI. Benedek az előzetes várakozásokkal ellentétben egyetlen szóval sem említette az időszerű politikai és gazdasági kérdéseket, valamint a katolikus egyházat foglalkoztató problémákat. Az egyházfő szinte kizárólag a politika, illetve a politikusok felelősségéről, a jogállam alapvető elemeiről szólt.
A német pápa beszédét csaknem száz ellenzéki képviselő bojkottálta arra hivatkozva, hogy az megsérti az állam és az egyház szétválasztásának elvét. A bojkottálók között elsősorban a szociáldemokrata párthoz és a reformkommunista Baloldal pártjához tartozó honatyák voltak, helyükre azonban korábbi képviselőket hívtak meg.
A 84 éves egyházfő - aki először ülve kívánta megtartani értesülések szerint maga írta beszédét - a képviselőknek egyfajta jogfilozófiai előadást tartott. A jogalkotás alapelveit említve hangsúlyozta, hogy a politikusok munkájának mértéke nem a siker és semmi esetre sem az anyagi nyereség lehet. A politika csakis az igazságosságot szolgálhatja és a béke előfeltételeit kell megteremtenie - fogalmazott az egyházfő, utalva arra, hogy a siker vágya tévútra, a jog meghamisításához, az igazságosság lerombolásához vezethet.
Ezzel összefüggésben XVI. Benedek emlékeztetett a keserű német tapasztalatokra. "Mi németek átéltük azt, hogy a hatalmat elszakították a jogtól, a hatalom a jog ellen fordult, azt lábbal tiporta, és az állam a jogtalanság eszköze lett" - jelentette ki a náci rezsim bűncselekményire utalva a pápa. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a jog szolgálata, a jogtalanság elleni harc a politikusok legalapvetőbb feladata. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a jogilag rendezendő témák nagy részét tekintve a többség elegendő kritérium lehet. "A jog alapvető kérdéseiben azonban - amikor az emberek és az emberiség méltóságról van szó - a többség elve nyilvánvalóan nem elegendő" - hangsúlyozta a német parlamenti képviselők előtt a pápa.
A katolikus egyházfő beszédében szólt az ökológia jelentőségéről, a természet törvényeinek nélkülözhetetlen tiszteletéről és az európai kulturális gyökerei megőrzésének szükségességéről.
A beszéddel egy időben a parlament közelében mintegy tízezren tüntettek a katolikus egyház egyes tanai, a pápa korábbi állásfoglalásai ellen. A megmozdulást számos civil szervezet - köztük a homoszexuálisok és leszbikusok szövetsége - közösen rendezte. Előzőleg a pápa a berlini tiltakozással kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az normálisnak számít egy szabad társadalomban, ha civilizált módon zajlik.
MTI
A katolikus egyházfő az első pápa, aki beszédet mondott a német parlamentben.
XVI. Benedek az előzetes várakozásokkal ellentétben egyetlen szóval sem említette az időszerű politikai és gazdasági kérdéseket, valamint a katolikus egyházat foglalkoztató problémákat. Az egyházfő szinte kizárólag a politika, illetve a politikusok felelősségéről, a jogállam alapvető elemeiről szólt.
A német pápa beszédét csaknem száz ellenzéki képviselő bojkottálta arra hivatkozva, hogy az megsérti az állam és az egyház szétválasztásának elvét. A bojkottálók között elsősorban a szociáldemokrata párthoz és a reformkommunista Baloldal pártjához tartozó honatyák voltak, helyükre azonban korábbi képviselőket hívtak meg.
A 84 éves egyházfő - aki először ülve kívánta megtartani értesülések szerint maga írta beszédét - a képviselőknek egyfajta jogfilozófiai előadást tartott. A jogalkotás alapelveit említve hangsúlyozta, hogy a politikusok munkájának mértéke nem a siker és semmi esetre sem az anyagi nyereség lehet. A politika csakis az igazságosságot szolgálhatja és a béke előfeltételeit kell megteremtenie - fogalmazott az egyházfő, utalva arra, hogy a siker vágya tévútra, a jog meghamisításához, az igazságosság lerombolásához vezethet.
Ezzel összefüggésben XVI. Benedek emlékeztetett a keserű német tapasztalatokra. "Mi németek átéltük azt, hogy a hatalmat elszakították a jogtól, a hatalom a jog ellen fordult, azt lábbal tiporta, és az állam a jogtalanság eszköze lett" - jelentette ki a náci rezsim bűncselekményire utalva a pápa. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a jog szolgálata, a jogtalanság elleni harc a politikusok legalapvetőbb feladata. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a jogilag rendezendő témák nagy részét tekintve a többség elegendő kritérium lehet. "A jog alapvető kérdéseiben azonban - amikor az emberek és az emberiség méltóságról van szó - a többség elve nyilvánvalóan nem elegendő" - hangsúlyozta a német parlamenti képviselők előtt a pápa.
A katolikus egyházfő beszédében szólt az ökológia jelentőségéről, a természet törvényeinek nélkülözhetetlen tiszteletéről és az európai kulturális gyökerei megőrzésének szükségességéről.
A beszéddel egy időben a parlament közelében mintegy tízezren tüntettek a katolikus egyház egyes tanai, a pápa korábbi állásfoglalásai ellen. A megmozdulást számos civil szervezet - köztük a homoszexuálisok és leszbikusok szövetsége - közösen rendezte. Előzőleg a pápa a berlini tiltakozással kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az normálisnak számít egy szabad társadalomban, ha civilizált módon zajlik.
MTI
2011. szeptember 21., szerda
Sokan kaphatnak kevesebb nyugdíjat
Sötét jövő rajzolódik ki az idősek előtt FOTÓ VAJDA JÓZSEF
Továbbra sem tudni biztosat az alapnyugdíj bevezetéséről és a tervezett nyugdij-átalakításról, pedig a kérdés csaknem 3 millió embert érint. Hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A lapunk által megkérdezett közgazdász úgy tudja, jövő januártól 20 százalékkal csökkentik a korábban megállapított ellátásokat, igaz, mindenki kapna 20 ezer forint alapnyugdíjat. Ezzel a 100 ezer forint feletti ellátásból élők veszítenek. Akik nem dolgoztak 20 évet, egyáltalán nem kapnak pénzt, a 100 ezer forintnál kevesebből élők viszont néhány ezer forintot nyernek.
Egy másik nyugdíj szakértő ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy 20l2-től bevezethető-e az új rendszer, szerinte ugyanis a nyugdíjas új adatainak kiszámítására és feldolgozására nincs meg a kellő apparátus. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy egy-két éven belül eszerint alakítják át a rendszert.
Az szinte biztos, hogy a jelenleg aktív korúak már nem kapnak munkanyugdíjat, csak az egyéni számlájukon fölhalmozott összeg alapján kapnak majd ellátást.
CIKKÜNK A 3. OLDALON
Egyelőre nincs válasz a kormánytól az alapnyugdíj bevezetése és a tervezett nyugdíj-átalakítás ügyében, noha a kérdés csaknem 3 millió embert érint.
A lapunk által megkérdezett közgazdász úgy tudja, jövő januártól 20 százalékkal csökkentik az ellátásokat, igaz, mindenki kapna 20 ezer forint alapnyugdíjat. Egy másik nyugdíjszakértő ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy januártól bevezethető-e az új rendszer.
Nem tudja elképzelni, hogy az alapnyugdíjat már jövő januártól bevezesse a kormány - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő szakértő. A 2,7 millió nyugdíjas ellátásának újraszámolása szerinte "túlmegy azon a határon, amit a fiúk produkálni képesek". Ám lehet, hogy egy-két éven belül átalakítják a rendszert. Elképzelhetőnek tartja azt is, sarkalatos törvényben rögzítik, hogy folyamatosan vagy ahogy a Fidesz szokta: egy csapásra - megszüntetik a munkanyugdíjat, és az állam csak alapnyugdíjat fizet. Míg a munkanyugdíj azt jelenti, hogy a munkával töltött évek és a befizetett járulék alapján állapítják meg az ellátás mértékét, az alapnyugdíj értéke független a tényleges életpálya-keresettől, összegét az állam határozza meg. A megélhetésre elég nyugdíjat tehát nem az államtól kapnák az idősek, hanem abból a felhalmozott tőkéből, amit munkavállalóként az egyéni számlájukra befizetettek. Ez a svéd nyugdíjmodell, amelyről a fideszes Varga Mihály még a kormányváltás előtt beszélt. Vannak, akik szerint a Fídesz ezzel a nyilatkozattal tesztelte a társadalom tűrőképességét. Szerettünk volna részleteket megtudni a Miniszterelnökségtől, de nem kaptunk választ arra, hogy az alapnyugdíj bevezetését mikortól tervezik, és kikre vonatkozna az ellátás módosítása.
Így csak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által készített Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióra hagyatkoztunk. Aszerint az állami nyugdíjrendszerben csak az egyéni járulékbefizetések után járna nyugdíj, a munkáltató által befizetett járulékot leválasztanák, abból a később nyugdíjasokká válók már semmit nem kapnak. Ebből a pénzből finanszíroznák a mai öregségi ellátásokat, a pénzügyi és demográfiai deficitből eredő többletkifizetéseket, az árvaellátást és az ideiglenes özvegyi ellátást fizetnék.
Van egy furcsa csavar a javaslatban, a foglalkoztatók - az eddigitől eltérően - nem járulékot, hanem hozzájárulást fizetnének. Ez nemcsak technikai jellegű változtatás, hiszen a hozzájárulás után az államnak nem lesz nyugdíjfizetési kötelezettsége. Így fordulhat elő, hogy az özvegyi nyugdíj nem jár majd alanyi jogon, hanem valamilyen feltételek alapján adhatóvá válik. Az egyéni számlára tehát csak a munkavállalók fizetnének, a járulék 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10-zel. A későbbi nyugdíjat az egyenleg és a várható élettartam alapján határoznák meg.
Az egyéni számlákon felhalmozott összeg örökölhető lenne. Válás esetén az egyéni számlák egyenlegének azt a részét, amelyet a házasság alatt szereztek a felek, egyenlő arányban kellene elosztani. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik fél a házasság alatt egyáltalán nem dolgozott, megkaphatja a másik fél házasság alatt szerzett számlaegyenlegének a felét.
Az egyéni számlákkal kapcsolatban van egy újabb elképzelés is. A már említett nyugdíjszámítás annyiban módosulna, hogy az azon összegyűlt tőke alapján számított nyugdíjnak csak 80 százalékát kapnák meg a majdani idősek. A változásból a jelenlegi nyugdíjasok sem maradnának ki. Ellátásukat 20 százalékkal csökkentenék, a maradék 80 százalék mellé 20 ezer forintos alapnyugdíjat kapnának a legalább 20 szolgálati évvel rendelkezők.
Az, akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, a rendszer nyertese lenne. Kimaradnának viszont, akik 20 évnél kevesebb ideig dolgoztak, és rosszul járnának a magasabb nyugdíjjal rendelkezők. A lapunk által korábban megkérdezett szakértő szerint akár elfogadható lenne ez a szisztéma is, ha csak felmenő rendszerben vezetnék be a tervezett alap és arányos nyugdíjrendszert, azaz csak az új nyugdíjasokra vonatkozna. De Simonovits András szerint ennek ellentmond, hogy 2012 januárjától már (az együttes munkáltatói és munkavállalói) 34 százalékos nyugdíjjárulékból 7 százalék, vagyis a teljes járulék ötöde az alapnyugdíjat fedezné. A most alkalmazott felosztó-kirovó rendszer logikája szerint minden nyugdíjasnak kellene kapnia alapnyugdíjat, vagyis az ellátás módosítása is érint mindenkit. Ez az, amit a másik, lapunk által megkérdezett szakértő nem tart elképzelhetőnek. Ő úgy gondolja, ehhez túl rövid az idő.
M.J.
Népszava, 2011. szeptember 21., szerda, 138. évf., 221. szám
Továbbra sem tudni biztosat az alapnyugdíj bevezetéséről és a tervezett nyugdij-átalakításról, pedig a kérdés csaknem 3 millió embert érint. Hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A lapunk által megkérdezett közgazdász úgy tudja, jövő januártól 20 százalékkal csökkentik a korábban megállapított ellátásokat, igaz, mindenki kapna 20 ezer forint alapnyugdíjat. Ezzel a 100 ezer forint feletti ellátásból élők veszítenek. Akik nem dolgoztak 20 évet, egyáltalán nem kapnak pénzt, a 100 ezer forintnál kevesebből élők viszont néhány ezer forintot nyernek.
Egy másik nyugdíj szakértő ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy 20l2-től bevezethető-e az új rendszer, szerinte ugyanis a nyugdíjas új adatainak kiszámítására és feldolgozására nincs meg a kellő apparátus. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy egy-két éven belül eszerint alakítják át a rendszert.
Az szinte biztos, hogy a jelenleg aktív korúak már nem kapnak munkanyugdíjat, csak az egyéni számlájukon fölhalmozott összeg alapján kapnak majd ellátást.
CIKKÜNK A 3. OLDALON
Egyelőre nincs válasz a kormánytól az alapnyugdíj bevezetése és a tervezett nyugdíj-átalakítás ügyében, noha a kérdés csaknem 3 millió embert érint.
A lapunk által megkérdezett közgazdász úgy tudja, jövő januártól 20 százalékkal csökkentik az ellátásokat, igaz, mindenki kapna 20 ezer forint alapnyugdíjat. Egy másik nyugdíjszakértő ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy januártól bevezethető-e az új rendszer.
Nem tudja elképzelni, hogy az alapnyugdíjat már jövő januártól bevezesse a kormány - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő szakértő. A 2,7 millió nyugdíjas ellátásának újraszámolása szerinte "túlmegy azon a határon, amit a fiúk produkálni képesek". Ám lehet, hogy egy-két éven belül átalakítják a rendszert. Elképzelhetőnek tartja azt is, sarkalatos törvényben rögzítik, hogy folyamatosan vagy ahogy a Fidesz szokta: egy csapásra - megszüntetik a munkanyugdíjat, és az állam csak alapnyugdíjat fizet. Míg a munkanyugdíj azt jelenti, hogy a munkával töltött évek és a befizetett járulék alapján állapítják meg az ellátás mértékét, az alapnyugdíj értéke független a tényleges életpálya-keresettől, összegét az állam határozza meg. A megélhetésre elég nyugdíjat tehát nem az államtól kapnák az idősek, hanem abból a felhalmozott tőkéből, amit munkavállalóként az egyéni számlájukra befizetettek. Ez a svéd nyugdíjmodell, amelyről a fideszes Varga Mihály még a kormányváltás előtt beszélt. Vannak, akik szerint a Fídesz ezzel a nyilatkozattal tesztelte a társadalom tűrőképességét. Szerettünk volna részleteket megtudni a Miniszterelnökségtől, de nem kaptunk választ arra, hogy az alapnyugdíj bevezetését mikortól tervezik, és kikre vonatkozna az ellátás módosítása.
Így csak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által készített Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióra hagyatkoztunk. Aszerint az állami nyugdíjrendszerben csak az egyéni járulékbefizetések után járna nyugdíj, a munkáltató által befizetett járulékot leválasztanák, abból a később nyugdíjasokká válók már semmit nem kapnak. Ebből a pénzből finanszíroznák a mai öregségi ellátásokat, a pénzügyi és demográfiai deficitből eredő többletkifizetéseket, az árvaellátást és az ideiglenes özvegyi ellátást fizetnék.
Van egy furcsa csavar a javaslatban, a foglalkoztatók - az eddigitől eltérően - nem járulékot, hanem hozzájárulást fizetnének. Ez nemcsak technikai jellegű változtatás, hiszen a hozzájárulás után az államnak nem lesz nyugdíjfizetési kötelezettsége. Így fordulhat elő, hogy az özvegyi nyugdíj nem jár majd alanyi jogon, hanem valamilyen feltételek alapján adhatóvá válik. Az egyéni számlára tehát csak a munkavállalók fizetnének, a járulék 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10-zel. A későbbi nyugdíjat az egyenleg és a várható élettartam alapján határoznák meg.
Az egyéni számlákon felhalmozott összeg örökölhető lenne. Válás esetén az egyéni számlák egyenlegének azt a részét, amelyet a házasság alatt szereztek a felek, egyenlő arányban kellene elosztani. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik fél a házasság alatt egyáltalán nem dolgozott, megkaphatja a másik fél házasság alatt szerzett számlaegyenlegének a felét.
Az egyéni számlákkal kapcsolatban van egy újabb elképzelés is. A már említett nyugdíjszámítás annyiban módosulna, hogy az azon összegyűlt tőke alapján számított nyugdíjnak csak 80 százalékát kapnák meg a majdani idősek. A változásból a jelenlegi nyugdíjasok sem maradnának ki. Ellátásukat 20 százalékkal csökkentenék, a maradék 80 százalék mellé 20 ezer forintos alapnyugdíjat kapnának a legalább 20 szolgálati évvel rendelkezők.
Az, akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, a rendszer nyertese lenne. Kimaradnának viszont, akik 20 évnél kevesebb ideig dolgoztak, és rosszul járnának a magasabb nyugdíjjal rendelkezők. A lapunk által korábban megkérdezett szakértő szerint akár elfogadható lenne ez a szisztéma is, ha csak felmenő rendszerben vezetnék be a tervezett alap és arányos nyugdíjrendszert, azaz csak az új nyugdíjasokra vonatkozna. De Simonovits András szerint ennek ellentmond, hogy 2012 januárjától már (az együttes munkáltatói és munkavállalói) 34 százalékos nyugdíjjárulékból 7 százalék, vagyis a teljes járulék ötöde az alapnyugdíjat fedezné. A most alkalmazott felosztó-kirovó rendszer logikája szerint minden nyugdíjasnak kellene kapnia alapnyugdíjat, vagyis az ellátás módosítása is érint mindenkit. Ez az, amit a másik, lapunk által megkérdezett szakértő nem tart elképzelhetőnek. Ő úgy gondolja, ehhez túl rövid az idő.
M.J.
Népszava, 2011. szeptember 21., szerda, 138. évf., 221. szám
Retro: Elkaszálta a román alkotmánybíróság a nyugdíjcsökkentést
[origo]|MTI|2010. 06. 25., 11:36
Elbukott a román kormány megszorító csomagjának egyik hangsúlyos eleme, a 15 százalékos nyugdíjcsökkentés. Ezzel kérdésessé vált az újabb IMF-hitelrészlet folyósítása - lehet, hogy adót kell emelni. A forint jelentősen gyengült a hír nyomán.
Részben alkotmányellenesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság a bukaresti kormány és a parlament által elfogadott megszorító intézkedéscsomagot - közölte pénteken a román média saját értesüléseire hivatkozva.
A Realitatea hírtelevízió szerint a nyugdíjak 15 százalékos mérséklése bukott el a testületben, viszont a közalkalmazotti bérek a kormány eredeti szándékai szerint 25 százalékkal csökkennek.
A kormány megszorító csomagját a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Legfelsőbb Bíróság támadta meg, így került a törvény az Alkotmánybíróság asztalára. A csomagról döntő ülés június 25-én kezdődött, de aznap nem született határozat. A tanácskozás péntek reggel 9 órától kezdődött újra. A törvénycsomag így visszakerül a parlament elé, újbóli megvitatásra - írta a romániai Új Magyar Szó internetes verziója.
A Krónika arra emlékeztet, hogy kérdésessé vált a Nemzetközi Valutaalap (IMF) aktuális hitelrészletének folyósítása, mivel a nemzetközi pénzintézet abban állapodott meg a bukaresti vezetéssel, hogy a költségcsökkentés jegyében a nyugdíjak összege kisebb lesz. Az IMF igazgatótanácsa hétfőn dönt az újabb támogatási részlet folyósításáról.
Sebastian Lazaroiu államelnöki tanácsos pénteken azt nyilatkozta a Realitatea.net hírportálnak, hogy ha az alkotmánybíróság elveti a megszorító intézkedéscsomagot, egyetlen megoldás marad: az adók növelése.
A döntés nyilvánosságra kerülése után azonnal gyengülni kezdtek a közép-kelet-európai devizák, köztük a forint is. Az euró rövid idő alatt 286 forint fölé, a dollár 233 forintra, a svájci frank pedig újabb éves csúcsra, 211,53 forintra drágult.
Elbukott a román kormány megszorító csomagjának egyik hangsúlyos eleme, a 15 százalékos nyugdíjcsökkentés. Ezzel kérdésessé vált az újabb IMF-hitelrészlet folyósítása - lehet, hogy adót kell emelni. A forint jelentősen gyengült a hír nyomán.
Részben alkotmányellenesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság a bukaresti kormány és a parlament által elfogadott megszorító intézkedéscsomagot - közölte pénteken a román média saját értesüléseire hivatkozva.
A Realitatea hírtelevízió szerint a nyugdíjak 15 százalékos mérséklése bukott el a testületben, viszont a közalkalmazotti bérek a kormány eredeti szándékai szerint 25 százalékkal csökkennek.
A kormány megszorító csomagját a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Legfelsőbb Bíróság támadta meg, így került a törvény az Alkotmánybíróság asztalára. A csomagról döntő ülés június 25-én kezdődött, de aznap nem született határozat. A tanácskozás péntek reggel 9 órától kezdődött újra. A törvénycsomag így visszakerül a parlament elé, újbóli megvitatásra - írta a romániai Új Magyar Szó internetes verziója.
A Krónika arra emlékeztet, hogy kérdésessé vált a Nemzetközi Valutaalap (IMF) aktuális hitelrészletének folyósítása, mivel a nemzetközi pénzintézet abban állapodott meg a bukaresti vezetéssel, hogy a költségcsökkentés jegyében a nyugdíjak összege kisebb lesz. Az IMF igazgatótanácsa hétfőn dönt az újabb támogatási részlet folyósításáról.
Sebastian Lazaroiu államelnöki tanácsos pénteken azt nyilatkozta a Realitatea.net hírportálnak, hogy ha az alkotmánybíróság elveti a megszorító intézkedéscsomagot, egyetlen megoldás marad: az adók növelése.
A döntés nyilvánosságra kerülése után azonnal gyengülni kezdtek a közép-kelet-európai devizák, köztük a forint is. Az euró rövid idő alatt 286 forint fölé, a dollár 233 forintra, a svájci frank pedig újabb éves csúcsra, 211,53 forintra drágult.
2011. szeptember 18., vasárnap
Paczolay: végül "úgyis az alkotmánybírók mondják meg, hogy mi a jog"
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az általa vezetett testületen és a bíróságokon múlik majd az új alaptörvény értelmezése. Paczolay Péter erről egy, az új alaptörvényt elemző könyv keddi budapesti bemutatóján beszélt.
"Az, hogy az alaptörvény miként fog a mindennapokban élni, az elsősorban a bíróságok és az Ab értelmezésén fog múlni", és végül "úgyis az alkotmánybírók mondják meg, hogy mi a jog" – mondta az Ab elnöke. Paczolay Péter jelezte: az alkotmányértelmezési munkát segíti majd Jakab András alkotmányjogász e témában most megjelent könyve is. Az Ab elnöke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán – jelenlegi és korábbi alkotmánybírák, alkotmányjogászok, valamint politikusok előtt – tartott könyvbemutatón méltatta Jakab András munkáját. Mint mondta, a szerző a jelenleg hatályos alkotmány és az új alaptörvény közötti különbségeket és azonosságokat próbálja meg kimutatni, valamint azt: az új dokumentum mennyire jelent új alkotmányos korszakot.
Tölgyessy Péter alkotmányjogász az Ab elnökével egyetértve ugyancsak azt hangoztatta, "majd a jogalkalmazó fogja megmondani, hogy Magyarországon mit jelent az új alkotmány, és nem a jogalkotó". A mintegy 380 oldalas kötetet elemezve arról beszélt, Jakab András egyebek mellett bemutatja, "hogyan kellett volna alkotmányozni", valamint hogy mit jelent az új alkotmány a magyar és az Európai Unióban szokványos jogi kultúra alapján. Az új alaptörvényről azt mondta: az a félelme, hogy hallatlanul meg fogja osztani a magyar politikai közösséget, és rosszabb lesz a helyzet a politikai legitimációt illetően, mint az 1989-es alkotmány elfogadása után. "Ezt az alkotmányt a politikai közösség fele (...) nem fogadja el (...) isten tudja, milyen bajok lesznek még ebből" – fűzte hozzá.
A kötet értékeként emelte ki, hogy a szerző nem politikai koncepciók alapján elemzi a szöveget, hanem jogászként nyúl hozzá, "magát a szöveget" nézi, és a mű egy része lényegében az alaptörvény kommentárja. Véleménye szerint Jakab András "néha igen bátor értelmezést" adott, ám – mint mondta – az mélyen beleillik mind a magyarországi alkotmányos kultúrába, mind pedig az európai szokásokba. Tölgyessy Péter arra is rámutatott: a műben "ki nem mondottan benne van az a szándék, hogy felül fogja írni adott esetben a jogalkotónak az akaratát – azon az elven, amit Paczolay Péter mondott –, hogy majd a jogalkalmazó fogja úgyis megmondani a valóságos tartalmát az (új) alkotmánynak".
Zlinszky János volt alkotmánybíró az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatban arról beszélt: a jogalkotás során "kár volt nem jobban kihasználni" a jogtudomány által felkínált "jóindulatú és érdeklődő segítséget", és "egy kicsit mintha kapkodó" lett volna a munka. A könyvről szólva elmondta, munkájában Jakab András azt mutatja ki, hogy a jelenlegi alkotmány és az új alaptörvény "jól összeilleszthető". Ezt úgy érzékeltette: nem arról van szó, hogy valami egész más korszak kezdődött, hanem arról, hogy továbbmegyünk azon az úton, amelyen eddig kicsit döcögve haladtunk. Zlinszky János reményét fejezte ki, hogy az új alaptörvény – "azzal, amit hoz és amit nem hoz" – megindíthat egy alkotmányossági gondolkodást és vitát, ami hiányzott az eddigi alkotmány mellől.
A szerző, Jakab András arról beszélt, hogy a könyv megírásával kettős célja volt; egyrészt az eddigi diskurzust akarta lezárni arról, hogy milyen alkotmány lenne az ideális, ugyanakkor új párbeszédet is akar indítani arról, hogy az új szöveget miként kellene értelmezni. Úgy véli, a jogászok, a jogtudósok fő feladata most a fogalmirendszer-építés lesz. Mint fogalmazott, a jogászoknak a normaszöveget kiindulópontnak kell tekinteniük, és "abból a lehető legtöbbet" kell kihozniuk. Hozzátette: könyvét azzal az ambícióval írta, hogy az alaptörvényről induló diskurzust meghatározza, annak kiindulópontja legyen.
http://hvg.hu/itthon/20110913_paczolay_alkotmany
"Az, hogy az alaptörvény miként fog a mindennapokban élni, az elsősorban a bíróságok és az Ab értelmezésén fog múlni", és végül "úgyis az alkotmánybírók mondják meg, hogy mi a jog" – mondta az Ab elnöke. Paczolay Péter jelezte: az alkotmányértelmezési munkát segíti majd Jakab András alkotmányjogász e témában most megjelent könyve is. Az Ab elnöke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán – jelenlegi és korábbi alkotmánybírák, alkotmányjogászok, valamint politikusok előtt – tartott könyvbemutatón méltatta Jakab András munkáját. Mint mondta, a szerző a jelenleg hatályos alkotmány és az új alaptörvény közötti különbségeket és azonosságokat próbálja meg kimutatni, valamint azt: az új dokumentum mennyire jelent új alkotmányos korszakot.
Tölgyessy Péter alkotmányjogász az Ab elnökével egyetértve ugyancsak azt hangoztatta, "majd a jogalkalmazó fogja megmondani, hogy Magyarországon mit jelent az új alkotmány, és nem a jogalkotó". A mintegy 380 oldalas kötetet elemezve arról beszélt, Jakab András egyebek mellett bemutatja, "hogyan kellett volna alkotmányozni", valamint hogy mit jelent az új alkotmány a magyar és az Európai Unióban szokványos jogi kultúra alapján. Az új alaptörvényről azt mondta: az a félelme, hogy hallatlanul meg fogja osztani a magyar politikai közösséget, és rosszabb lesz a helyzet a politikai legitimációt illetően, mint az 1989-es alkotmány elfogadása után. "Ezt az alkotmányt a politikai közösség fele (...) nem fogadja el (...) isten tudja, milyen bajok lesznek még ebből" – fűzte hozzá.
A kötet értékeként emelte ki, hogy a szerző nem politikai koncepciók alapján elemzi a szöveget, hanem jogászként nyúl hozzá, "magát a szöveget" nézi, és a mű egy része lényegében az alaptörvény kommentárja. Véleménye szerint Jakab András "néha igen bátor értelmezést" adott, ám – mint mondta – az mélyen beleillik mind a magyarországi alkotmányos kultúrába, mind pedig az európai szokásokba. Tölgyessy Péter arra is rámutatott: a műben "ki nem mondottan benne van az a szándék, hogy felül fogja írni adott esetben a jogalkotónak az akaratát – azon az elven, amit Paczolay Péter mondott –, hogy majd a jogalkalmazó fogja úgyis megmondani a valóságos tartalmát az (új) alkotmánynak".
Zlinszky János volt alkotmánybíró az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatban arról beszélt: a jogalkotás során "kár volt nem jobban kihasználni" a jogtudomány által felkínált "jóindulatú és érdeklődő segítséget", és "egy kicsit mintha kapkodó" lett volna a munka. A könyvről szólva elmondta, munkájában Jakab András azt mutatja ki, hogy a jelenlegi alkotmány és az új alaptörvény "jól összeilleszthető". Ezt úgy érzékeltette: nem arról van szó, hogy valami egész más korszak kezdődött, hanem arról, hogy továbbmegyünk azon az úton, amelyen eddig kicsit döcögve haladtunk. Zlinszky János reményét fejezte ki, hogy az új alaptörvény – "azzal, amit hoz és amit nem hoz" – megindíthat egy alkotmányossági gondolkodást és vitát, ami hiányzott az eddigi alkotmány mellől.
A szerző, Jakab András arról beszélt, hogy a könyv megírásával kettős célja volt; egyrészt az eddigi diskurzust akarta lezárni arról, hogy milyen alkotmány lenne az ideális, ugyanakkor új párbeszédet is akar indítani arról, hogy az új szöveget miként kellene értelmezni. Úgy véli, a jogászok, a jogtudósok fő feladata most a fogalmirendszer-építés lesz. Mint fogalmazott, a jogászoknak a normaszöveget kiindulópontnak kell tekinteniük, és "abból a lehető legtöbbet" kell kihozniuk. Hozzátette: könyvét azzal az ambícióval írta, hogy az alaptörvényről induló diskurzust meghatározza, annak kiindulópontja legyen.
http://hvg.hu/itthon/20110913_paczolay_alkotmany
2011. szeptember 15., csütörtök
Csak a szokásos Fidesz-mentalitás: hatalmi önérdek és leértékelt jogállamiság
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény tervezete mind koncepciójában, mind pedig részletszabályaiban számos, az alkotmányosságot kikezdő, a jogállami garanciarendszert lebontó rendelkezést tartalmaz. Ezért az MSZP ezt a koncepciót jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja és elutasítja, vele szemben minden törvényes eszközzel fellép.
Mesterházy Attila – Lázár János kérését teljesítve – levélben fordult Dr. Salamon Lászlóhoz, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnökéhez, melyben tételesen kifejti, mely pontokkal nem ért egyet a készülő törvény tervezetét illetően.
Egyértelműen megállapítható, hogy megszűnnek az Alkotmánybíróság jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát magánszemély kezdeményezte. Az MSZP tiltakozik egyfelől az "actio popularis" intézményének módszeres kiüresítése, másfelől ezzel összefüggésben a szerzett jogok elvétele ellen!
Az utólagos normakontroll kezdeményezői körének nyitottsága a jogvédelem lényegi garanciája. Ennek cinikus szűkítése ”csak” felháborító, ám a folyamatban lévő eljárások megszüntetése kifejezetten jogfosztó rendelkezés. Fontos, politikailag érzékeny ügyek kerülhetnek így le az Alkotmánybíróság napirendjéről.
Az új alkotmánybírák megválasztásához szükséges kétharmados konszenzus jövőbeni hiányában a tizenkét éves mandátum akár élethosszig tartó megbízatássá alakulhat. A módszer ismerős: ugyanennek, a jogállamban elfogadhatatlan ”bebetonozási” trükknek voltunk bírálói tavaly ősszel a legfőbb ügyészre vonatkozó szabályozás esetében is.
A Fidesz szándéka tehát átlátszó: a jogvédelem legfőbb szervét is uralma alá akarja vonni. Mesterházy Attila szerint az MSZP felelőssége, hogy szakmai tudásával és politikai erejével tiltakozzon a közjogi rendszer gátlástalan átalakítása ellen, melyhez minden törvényes eszközt fel fogunk használni.
http://mszp.hu/hirek/csak_a_szokasos_fideszmentalitas_hatalmi_onerdek_es_leertekelt_jogallamisag
Mesterházy Attila – Lázár János kérését teljesítve – levélben fordult Dr. Salamon Lászlóhoz, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnökéhez, melyben tételesen kifejti, mely pontokkal nem ért egyet a készülő törvény tervezetét illetően.
Egyértelműen megállapítható, hogy megszűnnek az Alkotmánybíróság jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát magánszemély kezdeményezte. Az MSZP tiltakozik egyfelől az "actio popularis" intézményének módszeres kiüresítése, másfelől ezzel összefüggésben a szerzett jogok elvétele ellen!
Az utólagos normakontroll kezdeményezői körének nyitottsága a jogvédelem lényegi garanciája. Ennek cinikus szűkítése ”csak” felháborító, ám a folyamatban lévő eljárások megszüntetése kifejezetten jogfosztó rendelkezés. Fontos, politikailag érzékeny ügyek kerülhetnek így le az Alkotmánybíróság napirendjéről.
Az új alkotmánybírák megválasztásához szükséges kétharmados konszenzus jövőbeni hiányában a tizenkét éves mandátum akár élethosszig tartó megbízatássá alakulhat. A módszer ismerős: ugyanennek, a jogállamban elfogadhatatlan ”bebetonozási” trükknek voltunk bírálói tavaly ősszel a legfőbb ügyészre vonatkozó szabályozás esetében is.
A Fidesz szándéka tehát átlátszó: a jogvédelem legfőbb szervét is uralma alá akarja vonni. Mesterházy Attila szerint az MSZP felelőssége, hogy szakmai tudásával és politikai erejével tiltakozzon a közjogi rendszer gátlástalan átalakítása ellen, melyhez minden törvényes eszközt fel fogunk használni.
http://mszp.hu/hirek/csak_a_szokasos_fideszmentalitas_hatalmi_onerdek_es_leertekelt_jogallamisag
2011. szeptember 10., szombat
Az MTI jobban tudja... ismétlés
Replay:
"A szerdán az MTI birtokába került alkotmánybírósági törvénytervezet szerint ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna."
"A szerdán az MTI birtokába került alkotmánybírósági törvénytervezet szerint ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna."
Van-e még lejjebb: magát heréli ki az AB?
2011. szeptember 8. csütörtök 2:40 nepszava.com
Budapest – Az AB-ről szóló új törvény tervezete szerint szemétkosárba kerülnének a folyamatban levő ügyek. A jövőben csak a kormány (sic!), az országgyűlési képviselők egynegyede és (a Fidesz által megválasztott) ombudsman fordulhatna az alkotmánybírósághoz. Majtényi László – jóhiszeműen – abban bízik, hogy nem maguknak írtak törvényt az alkotmánybírók.
Hozzászólások(31)
Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke a Klubrádióban azt mondta: a kiszivárgott tervezeten látszik, hogy hozzáértők készítették, és “az a hír terjed, hogy az Alkotmánybíróságon készült”. Majtényi szerint a testületnek cáfolnia kellene, hogy bármi köze volna az alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet kidolgozásához és ki kellene jelentenie, hogy nem ért vele egyet.
Az alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet a szakmai nyilvánosság teljes kizárása mellett, mondhatni csaknem titokban készült. Az alaptörvény szerint a jövőben a törvénytervezetek elfogadása után már csak a kormány, az országgyűlési képviselők negyede és az ombudsman fordulhat az AB-hez, így a testületnek a folyamatban levő ügyek közül jövőre már csak azokkal kell foglalkoznia, amelyeket a kormány, az országgyűlési képviselők legalább negyede és az ombudsman kezdeményezett. Ezek száma csekély, így a „nagy ügyek” a szemétkosárba kerülnek. Hacsak a testület kemény munkával fel nem dolgozza a még hátralevő négy hónapban ügyhátralékát és döntést nem hoz a több mint ezerhatszáz ügyben. A másik lehetőség, hogy nem csinál semmit, megvárja, hogy az ügyek maguktól elhaljanak az új törvény hatálybalépésekor. Utóbbi esetben a folyamatban levő eljárások elsöprő többsége, amelyekben az alkotmánybíróság eddig évekig nem hozott döntést, jövőre megszűnik.
Ezek után nem tűnik alaptalannak Majtényi László gyanúja, és fontos lenne e gyanút eloszlatni az AB részéről.
Budapest – Az AB-ről szóló új törvény tervezete szerint szemétkosárba kerülnének a folyamatban levő ügyek. A jövőben csak a kormány (sic!), az országgyűlési képviselők egynegyede és (a Fidesz által megválasztott) ombudsman fordulhatna az alkotmánybírósághoz. Majtényi László – jóhiszeműen – abban bízik, hogy nem maguknak írtak törvényt az alkotmánybírók.
Hozzászólások(31)
Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke a Klubrádióban azt mondta: a kiszivárgott tervezeten látszik, hogy hozzáértők készítették, és “az a hír terjed, hogy az Alkotmánybíróságon készült”. Majtényi szerint a testületnek cáfolnia kellene, hogy bármi köze volna az alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet kidolgozásához és ki kellene jelentenie, hogy nem ért vele egyet.
Az alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet a szakmai nyilvánosság teljes kizárása mellett, mondhatni csaknem titokban készült. Az alaptörvény szerint a jövőben a törvénytervezetek elfogadása után már csak a kormány, az országgyűlési képviselők negyede és az ombudsman fordulhat az AB-hez, így a testületnek a folyamatban levő ügyek közül jövőre már csak azokkal kell foglalkoznia, amelyeket a kormány, az országgyűlési képviselők legalább negyede és az ombudsman kezdeményezett. Ezek száma csekély, így a „nagy ügyek” a szemétkosárba kerülnek. Hacsak a testület kemény munkával fel nem dolgozza a még hátralevő négy hónapban ügyhátralékát és döntést nem hoz a több mint ezerhatszáz ügyben. A másik lehetőség, hogy nem csinál semmit, megvárja, hogy az ügyek maguktól elhaljanak az új törvény hatálybalépésekor. Utóbbi esetben a folyamatban levő eljárások elsöprő többsége, amelyekben az alkotmánybíróság eddig évekig nem hozott döntést, jövőre megszűnik.
Ezek után nem tűnik alaptalannak Majtényi László gyanúja, és fontos lenne e gyanút eloszlatni az AB részéről.
Az Alkotmánybíróságnak el kellene oszlatnia a gyanút
Majtényi szerint az Alkotmánybíróságnak cáfolnia kellene azt a hírt, miszerint a testületnek köze van az Alkotmánybíróságról szóló törvény kidolgozásához.
NOL| 2011. szeptember 7. |12 komment
Azt várom az Alkotmánybíróságtól, hogy cáfolja azt a hírt, miszerint közük lett volna az alkotmánybíróságról szóló törvény kidolgozásához - nyilatkozta a Klubrádiónak Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.
Mint mondta, a kiszivárgott tervezeten látszik, hogy hozzáértő emberek készítették, és az a hír terjed, hogy az Alkotmánybíróságon készült. Majtényi szerint a testületnek el kellene ettől határolódnia, és felháborodva ki kellene jelentenie, hogy a tervezetet nem látták, nem ők készítették, és nem értenek egyet vele.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn közölte, hogy megküldte az alkotmánybírósági törvény tervezetét a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökéhez és Paczolay Péterhez, az Alkotmánybíróság (AB) elnökének. Az AB-nek két hete van véleményeznie a dokumentumot.
NOL| 2011. szeptember 7. |12 komment
Azt várom az Alkotmánybíróságtól, hogy cáfolja azt a hírt, miszerint közük lett volna az alkotmánybíróságról szóló törvény kidolgozásához - nyilatkozta a Klubrádiónak Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.
Mint mondta, a kiszivárgott tervezeten látszik, hogy hozzáértő emberek készítették, és az a hír terjed, hogy az Alkotmánybíróságon készült. Majtényi szerint a testületnek el kellene ettől határolódnia, és felháborodva ki kellene jelentenie, hogy a tervezetet nem látták, nem ők készítették, és nem értenek egyet vele.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn közölte, hogy megküldte az alkotmánybírósági törvény tervezetét a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökéhez és Paczolay Péterhez, az Alkotmánybíróság (AB) elnökének. Az AB-nek két hete van véleményeznie a dokumentumot.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)