Index
A Velencei Bizottság honlapjára néhány órára kikerült jelentéstervezet szerint a negyedik módosítás aláássa az Alkotmánybíróság lehetőségeit, veszélyezteti a fékek és ellensúlyok elveire épülő demokráciát, és ellentétes magával az Alaptörvénnyel is.
A Velencei Bizottság honlapjának zavara miatt néhány órára nyilvánosságra került a testületnek az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló jelentéstervezete – vette észre szemfülesen a Népszava. A bugot észlelő nemzetközi konzultációs testület gyorsan levette oldaláról az eredetileg a június 14-15-i közgyűlésre időzített dokumentumot, de már késő volt.
Az osztrák Christoph Grabenwarter, a német Wolfgang Hoffmann-Riem, a lengyel Hanna Suchocka, a finn Kaarlo Tuori és a belga Jan Velaers 34 oldalon, 155 pontba szedve fogalmazta meg kritikáit az alaptörvény legutóbbi módosításával, illetve a módosítás révén kialakult helyzettel kapcsolatban.
A jelentés 7 fejezetéből 6 tételesen elemzi a negyedik alaptörvény-módosítás passzusait, különösen nagy figyelmet szentelve az Alkotmánybíróság jogkörének és gyakorlatának változásaira. A tervezet érvei figyelembe veszik a magyar kormány által készíttetett három szakértői jelentést. A jelentéstervezetben külön fejezetet kapott az is, hogyan "használja" a kormány az alkotmányozást saját döntéseinek bebetonozására.
A tervezet azt is megemlíti, milyen gyenge volt a kormány védekezése a VB delegációjának budapesti látogatásakor: a bizottság képviselőivel tárgyaló kormánypárti politikusok tartalmi érvek helyett kizárólag a „parlamenti szuverenitásra” hivatkoztak. A VB jelentéstervezetében leszögezi: "a Bizottság soha nem tagadta a parlament szuverén jogát ahhoz, hogy elfogadja vagy módosítsa az alkotmányt”. Ugyanakkor az Alaptörvényt „esetleges politikai nyilatkozat”-nak nevezi, és kritizálja a kormánytöbbség „szeszélyeinek engedve” végrehajtott módosításokat.
A negyedik alkotmánymódosítást a Velencei Bizottság kerek-perec ellentétesnek nevezi a nemzetközi normákkal, sőt, magával az Alaptörvénnyel is. A testületnek elsősorban az Alkotmánybíróság korlátozás fáj, ami szerintük egyaránt negatív hatással van a hatalmi ágak szétválasztására, az emberi jogok védelmére és a jogállamiságra.
A Velencei Bizottság egy 1990-ben alakult, független alkotmányügyi tanácsadó szerv. Nem az Európai Unió, hanem az európai országok konzultatív fórumaként működő Európa Tanács (ET) alá tartozik, ennek megfelelően állásfoglalásai semmiféle jogi erővel nem bírnak. Azonban a Velencei Bizottság talán az egyetlen az EU felemelkedésével egyre jelentéktelenebbé váló Európa Tanács intézményei közül, melynek sikerült megőriznie tekintélyét. Függetlensége és szakmai szempontjai miatt ezért várható, hogy ha hivatalossá válik jelentése, akkor az sokkal nagyobb súllyal fog a latba esni a magyar kormány megítélésénél, mint az – egyelőre bizonytalan sorsú – Tavares-tervezet.
2013. május 31., péntek
2013. május 24., péntek
Hatályon kívül helyezték a vitatott szexuális nevelési programot Horvátországban
Hatályon kívül helyezte a szexuális felvilágosításra vonatkozó része miatt sokat vitatott iskolai egészségügyi nevelési programot szerdán a horvát alkotmánybíróság, mert az állam nem tett eleget alkotmányos kötelezettségének a tanterv bevezetése során - adta hírül a helyi média.
Az alkotmánybírák szerint az államnak össze kellett volna hangolnia az új tananyagot a szülőknek a gyermekük nevelésére vonatkozó jogával. Vagyis eljárási hiba történt, mert az oktatási tárca nem bocsátotta széles körű közvitára a tantervet és nem egyeztetett a szülői egyesületekkel.
A most hatályon kívül helyezett tantervet a 2012/2013-as tanévben vezették be az alap- és a középfokú oktatási intézményekben. A tananyag részben megegyezik a korábbival, az új, a szexuális felvilágosításra vonatkozó része azonban heves társadalmi és politikai vitákat váltott ki. A katolikus egyház, jobboldali politikusok, civil szervezetek élesen bírálták a tananyagot, amely szerintük káros a gyermekekre, mert egyebek között megengedő a homoszexualitással és az önkielégítéssel szemben.
Az alkotmánybíróság döntése megosztotta a parlamenti pártokat: míg kormányoldalról azt hangsúlyozzák, hogy eljárási hiba miatt csak időleges felfüggesztésről van szó, addig Tomislav Karamarko, a legnagyobb ellenzéki párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke üdvözölte a határozatot. "Senki sem dönthet gyermekeink neveléséről, legkevésbé egy olyan párt, amelynek itt nem sok mondanivalója van" - mondta a jobboldali politikus a kormányzó koalíciót vezető szociáldemokrata pártra (SDP) utalva.
A szociáldemokrata Zoran Milanovic miniszterelnök úgy vélekedett, hogy "egy rendkívül agresszív csoport kulturális háborút folytat Horvátországban, és ez legitim". Kiemelte: a kormány tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, de továbbra is azon lesz, hogy a horvát gyermekek nyugati szintű egészségügyi és szexuális nevelésben részesüljenek - derül ki a horvát közszolgálati rádió-televízió (HRT) tudósításaiból.
MTI/Magyar Kurír
Az alkotmánybírák szerint az államnak össze kellett volna hangolnia az új tananyagot a szülőknek a gyermekük nevelésére vonatkozó jogával. Vagyis eljárási hiba történt, mert az oktatási tárca nem bocsátotta széles körű közvitára a tantervet és nem egyeztetett a szülői egyesületekkel.
A most hatályon kívül helyezett tantervet a 2012/2013-as tanévben vezették be az alap- és a középfokú oktatási intézményekben. A tananyag részben megegyezik a korábbival, az új, a szexuális felvilágosításra vonatkozó része azonban heves társadalmi és politikai vitákat váltott ki. A katolikus egyház, jobboldali politikusok, civil szervezetek élesen bírálták a tananyagot, amely szerintük káros a gyermekekre, mert egyebek között megengedő a homoszexualitással és az önkielégítéssel szemben.
Az alkotmánybíróság döntése megosztotta a parlamenti pártokat: míg kormányoldalról azt hangsúlyozzák, hogy eljárási hiba miatt csak időleges felfüggesztésről van szó, addig Tomislav Karamarko, a legnagyobb ellenzéki párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke üdvözölte a határozatot. "Senki sem dönthet gyermekeink neveléséről, legkevésbé egy olyan párt, amelynek itt nem sok mondanivalója van" - mondta a jobboldali politikus a kormányzó koalíciót vezető szociáldemokrata pártra (SDP) utalva.
A szociáldemokrata Zoran Milanovic miniszterelnök úgy vélekedett, hogy "egy rendkívül agresszív csoport kulturális háborút folytat Horvátországban, és ez legitim". Kiemelte: a kormány tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, de továbbra is azon lesz, hogy a horvát gyermekek nyugati szintű egészségügyi és szexuális nevelésben részesüljenek - derül ki a horvát közszolgálati rádió-televízió (HRT) tudósításaiból.
MTI/Magyar Kurír
Melegházasság: Imádkozzunk együtt a francia alkotmánybíróság kedvező döntéséért!
A francia püspöki kar és a családegyesületek egyesületek imádságra és böjtre hívnak mindenkit, aki fontosnak érzi, hogy országában, Európában, vagy a világ élet- és családellenes erői meghátráljanak. Imádságukhoz május 24-én Budapesten a Szent István-bazilikában is lehet csatlakozni, a 18 órakor kezdődő szentmisén.
Franciaországban az alsóház után a szenátus is jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint egyneműek is köthetnek házasságot, fogadhatnak örökbe gyermeket. Annak ellenére határoztak így a politikusok, hogy ezeket a döntéseket megelőzően a franciák hatalmas, milliós tömegeket felvonultató békés demonstrációkban tettek tanúságot a hagyományos házasság- és családeszményhez való ragaszkodásukról.
A francia családegyesületek – élen a százezernél több tagot számláló Francia Katolikus Családegyesülettel – most az alkotmánybírósághoz fordultak, és május 25-ére egy minden eddiginél nagyobb tüntetést szerveznek. Emellett most közzétett felhívásukban hívnak minden jóakaratú embert, hogy csatlakozzék a francia püspöki kar tagjai által életre hívott „Imádkozzunk együtt” című kezdeményezéshez. Imádságra és böjtre hívnak mindenkit, aki fontosnak érzi, hogy országában, Európában, vagy a világ bármely részén az élet- és családellenes erők meghátráljanak.
A francia kezdeményezés támogatásaként május 24-én Budapesten a Szent István-bazilikában az esti 18 órai szentmisén a fentiekért is szól majd az ima, s szeretettel várnak minden csatlakozni és a fenti célért imádkozni vágyó testvért.
A francia kezdeményezésről szóló kis rövidfilmek itt láthatók.
Magyar Kurír
http://www.magyarkurir.hu/hirek/meleghazassag-imadkozzunk-egyutt-francia-alkotmanybirosag-kedvezo-donteseert
Franciaországban az alsóház után a szenátus is jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint egyneműek is köthetnek házasságot, fogadhatnak örökbe gyermeket. Annak ellenére határoztak így a politikusok, hogy ezeket a döntéseket megelőzően a franciák hatalmas, milliós tömegeket felvonultató békés demonstrációkban tettek tanúságot a hagyományos házasság- és családeszményhez való ragaszkodásukról.
A francia családegyesületek – élen a százezernél több tagot számláló Francia Katolikus Családegyesülettel – most az alkotmánybírósághoz fordultak, és május 25-ére egy minden eddiginél nagyobb tüntetést szerveznek. Emellett most közzétett felhívásukban hívnak minden jóakaratú embert, hogy csatlakozzék a francia püspöki kar tagjai által életre hívott „Imádkozzunk együtt” című kezdeményezéshez. Imádságra és böjtre hívnak mindenkit, aki fontosnak érzi, hogy országában, Európában, vagy a világ bármely részén az élet- és családellenes erők meghátráljanak.
A francia kezdeményezés támogatásaként május 24-én Budapesten a Szent István-bazilikában az esti 18 órai szentmisén a fentiekért is szól majd az ima, s szeretettel várnak minden csatlakozni és a fenti célért imádkozni vágyó testvért.
A francia kezdeményezésről szóló kis rövidfilmek itt láthatók.
Magyar Kurír
http://www.magyarkurir.hu/hirek/meleghazassag-imadkozzunk-egyutt-francia-alkotmanybirosag-kedvezo-donteseert
Guatemala: máris törölték a népirtás ügyében hozott ítéletet
CZIFRA DÓRA
Az guatemalai alkotmánybíróság hétfőn törölte az exdiktátor, Efraín Ríos Montt ügyében hozott döntést, amely a tábornokot 80 év börtönbüntetésre ítélte népirtás miatt. A bírák azzal indokolták döntésüket, hogy az ítélet eljárási hibán alapult.
Ríos Montt tábornokot május 10-én ítélte el a bíróság népirtásért és háborús bűnökért, amelyeket a nyolcvanas évek elején követett el diktatúrájának ideje alatt. Hasonló bűncselekményekért korábban egyetlen nemzeti bíróság sem szabott ki büntetést. Az ítéletet azonban most mégis törölték.
A hétfői döntésnek két fontos következménye van. Egyrészt, hogy megsemmisítik a népirtás ügyében hozott ítéletet. Másrészt, hogy a bírósági eljárás visszakerül abba a szakaszba, ahol április 19-én tartott. Akkor az alkotmánybíróság kimondta, hogy Montt védelem nélkül maradt, ügyvédjét pedig leváltották elfogultság gyanúja miatt. A legfelsőbb igazságszolgáltatási szerv emellett áprilisban megszüntette azt a jogi eljárást is, amely emberi jogi alapon kívánta felelősségre vonni a tábornokot. Mindez és a jelenlegi döntés azt jelenti, hogy az összes vallomást, amely azóta született meg kell ismételni, beleértve záróbeszédeket mindkét részről.
Ríos Montt számára az ítélet visszavonása azt jelenti, hogy rövid időn belül elhagyja a katonai kórházat, ahol jelenleg magas vérnyomása miatt kezelik és ismét házi őrizetbe kerül, amíg megszületik a végső döntés ügyében.
Francisco García Gudiel, védőügyvéd szerint az ügy már a kezdetektől fogva számos alkalommal szenvedett el hiányosságokat és több esetben jogsértések történtek. Gudiel szerint sérültek a tisztességes eljárás, valamint a védelemhez való jog elvei is, ezért az ítéletet elfogadhatatlannak tartja. Az ügyészség ezzel szemben azzal érvelt, hogy a védelem folyamatosan olyan módszereket alkalmaz, amelyek akadályozzák a tárgyalást menetét.
Amikor az ítélet megszületett, a Ríos Montt tábornokot képviselő védelem azonnal fellebbezést nyújtott be az alkotmánybírósághoz és az ítélet törlését kérték, így nyilvánvaló volt, hogy az ügy május 10-én nem került végső lezárásra.
Arra, hogy egy nemzeti bíróság népirtás bűntette miatt szabjon ki büntetést, korábban nem volt példa a világon. Néhány nappal a történelmi jelentőségű döntés meghozatalát követően tehát most visszavonták az ítéletet, ám ez korántsem jelenti a jogi küzdelem végét egyik fél számára sem. Most mégis az egyszer már lezajlott eljárás megismétlése következik, amelyet egy újabb ítélet fog követni, amelynek első verziója fontos mérföldkövet jelenthetett volna a nemzetközi joggyakorlatban.
Az guatemalai alkotmánybíróság hétfőn törölte az exdiktátor, Efraín Ríos Montt ügyében hozott döntést, amely a tábornokot 80 év börtönbüntetésre ítélte népirtás miatt. A bírák azzal indokolták döntésüket, hogy az ítélet eljárási hibán alapult.
Ríos Montt tábornokot május 10-én ítélte el a bíróság népirtásért és háborús bűnökért, amelyeket a nyolcvanas évek elején követett el diktatúrájának ideje alatt. Hasonló bűncselekményekért korábban egyetlen nemzeti bíróság sem szabott ki büntetést. Az ítéletet azonban most mégis törölték.
A hétfői döntésnek két fontos következménye van. Egyrészt, hogy megsemmisítik a népirtás ügyében hozott ítéletet. Másrészt, hogy a bírósági eljárás visszakerül abba a szakaszba, ahol április 19-én tartott. Akkor az alkotmánybíróság kimondta, hogy Montt védelem nélkül maradt, ügyvédjét pedig leváltották elfogultság gyanúja miatt. A legfelsőbb igazságszolgáltatási szerv emellett áprilisban megszüntette azt a jogi eljárást is, amely emberi jogi alapon kívánta felelősségre vonni a tábornokot. Mindez és a jelenlegi döntés azt jelenti, hogy az összes vallomást, amely azóta született meg kell ismételni, beleértve záróbeszédeket mindkét részről.
Ríos Montt számára az ítélet visszavonása azt jelenti, hogy rövid időn belül elhagyja a katonai kórházat, ahol jelenleg magas vérnyomása miatt kezelik és ismét házi őrizetbe kerül, amíg megszületik a végső döntés ügyében.
Francisco García Gudiel, védőügyvéd szerint az ügy már a kezdetektől fogva számos alkalommal szenvedett el hiányosságokat és több esetben jogsértések történtek. Gudiel szerint sérültek a tisztességes eljárás, valamint a védelemhez való jog elvei is, ezért az ítéletet elfogadhatatlannak tartja. Az ügyészség ezzel szemben azzal érvelt, hogy a védelem folyamatosan olyan módszereket alkalmaz, amelyek akadályozzák a tárgyalást menetét.
Amikor az ítélet megszületett, a Ríos Montt tábornokot képviselő védelem azonnal fellebbezést nyújtott be az alkotmánybírósághoz és az ítélet törlését kérték, így nyilvánvaló volt, hogy az ügy május 10-én nem került végső lezárásra.
Arra, hogy egy nemzeti bíróság népirtás bűntette miatt szabjon ki büntetést, korábban nem volt példa a világon. Néhány nappal a történelmi jelentőségű döntés meghozatalát követően tehát most visszavonták az ítéletet, ám ez korántsem jelenti a jogi küzdelem végét egyik fél számára sem. Most mégis az egyszer már lezajlott eljárás megismétlése következik, amelyet egy újabb ítélet fog követni, amelynek első verziója fontos mérföldkövet jelenthetett volna a nemzetközi joggyakorlatban.
2013. május 23., csütörtök
Orbán Viktor: Az alkotmányos viták korszakán túl vagyunk
Az alkotmányos viták korszakán túl vagyunk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az Alkotmánybíróság (Ab) épületében, miután megbeszélést folytatott Paczolay Péterrel, a testület elnökével, aki lényegesnek nevezte, hogy az Országgyűlés beépítse munkájába az Ab döntéseit.
Az új alaptörvény körüli viták korszaka lezárult, az alkotmányos viták nyugvópontra jutottak Magyarországon - értékelte a kormányfő az Ab keddi döntését, amellyel a testület elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló indítványt. Megjegyezte, alkotmánybírósági látogatásával szerette volna megvárni ezt a döntést.
Orbán Viktor sajtónyilatkozatában azt mondta, az alkotmányos viták időszaka megfelelő hosszúságú és megfelelő mélységű, jogászi szempontból pedig szép és izgalmas korszak volt, és bár kétség kívül igaz, hogy viták nélkül nincs demokrácia, azonban az államélethez az is kell, hogy a viták egy idő után nyugvópontra jussanak.
A miniszterelnök a magyar alkotmányosság első számú őrének, az alaptörvény védelmezőjének, értelmezőjének, a magyar közjogi kultúra továbbfejlesztőjének nevezte az Alkotmánybíróságot, majd hangsúlyozta, erős és szuverén Magyarország nem létezhet erős alkotmányos alap nélkül, utóbbi pedig nem létezhet erős alkotmányos alapvédelem nélkül, vagyis az erős Magyarország fenntartásában megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen feladat hárul az Alkotmánybíróságra.
Szólt továbbá arról, hogy a testületnek feladata van a magyar jog és a nemzetközi jog összhangjának megteremtésében is, vagyis részt kell vennie annak folyamatos vizsgálatában, hogy a hazai jogalkotás összhangban van-e a Magyarország által vállalt nemzetközi szerződésekkel. Az összhang megteremtése során az Országgyűlésnek be kell építenie döntéseibe az Ab szempontjait - emelte ki.
A kormányfő megerősítette: a kabinet komolyan veszi azt a korábbi vállalást, amely szerint ha az államadósság ötven százalék alá csökken, akkor az Ab ismét foglalkozhat a költségvetési és adókérdéseket érintő szabályozások alkotmányos dimenzióival.
A Donáti utcában tartott mintegy másfél órás megbeszélésen áttekintették az Ab előtt folyó ügyek eljárásrendjét is, és megállapították: jó kezdeményezés volt a hallgattassék meg a másik fél elvének bevezetése - ismertette.
Az Ab-törvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor - mint mondta - azt a vállalást tette, hogy a parlament nem fogad el olyan alkotmánybírósági törvényt, amelyről előzetesen ne sikerült volna megállapodni a testülettel.
A miniszterelnök egy demokratikus ország stabilitása, harmonikus működése nélkülözhetetlen előfeltételének nevezte, hogy az alkotmányos intézmények és azok vezetői párbeszédet folytassanak egymással, ennek szellemében tárgyalt korábban a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is.
Paczolay Péter nyilatkozatában örömét fejezte ki, hogy a miniszterelnök kezdeményezésére létrejött a csütörtöki találkozó, mert - hangsúlyozta - valóban érdemes volt megbeszélni a magyar alkotmányosságot, azon belül az Ab helyzetét érintő kérdéseket.
A testület elnöke - mint ismertette - a tárgyaláson tájékoztatta a kormányfőt az Ab új hatásköri és eljárási rendjével összefüggő eddigi tapasztalatokról. Összegzése szerint az új Ab-törvény szabályozása lehetővé teszi a hatékony alkotmánybíráskodást. Ugyanakkor ennek tényleges megvalósulása szempontjából lényeges kérdés - folytatta -, hogy a vezető politikusok, a kormány, az Országgyűlés reagáljanak az Ab döntéseire, építsék be azokat munkájukba. Így a magyarországi viták nem lépik és nem léphetik át a jogállamiság kereteit - emelte ki.
Paczolay Péter is megerősítette, hogy a nemzetközi jog és a magyar jog összehangolásában fontos szerep hárul az Alkotmánybíróságra.
Szabó Máté ombudsman korábban a többi között azzal fordult az Ab-hoz, hogy formai hibát ejtett az Országgyűlés a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásakor, ami közjogi érvénytelenséghez vezetett, a tartalmi vizsgálatból pedig kiderül, egyes rendelkezései ellentétesek az alkotmánnyal, ami belső ellentmondást eredményez az alaptörvényben, továbbá egyes pontokon a módosítás korábbi alkotmánybírósági döntésekkel ellentétes.
Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Ugyanakkor a kedden közzétett határozatból kiderült az is, hogy az ombudsmani indítvánnyal támadott alaptörvényi rendelkezések részletszabályait majdan rögzítő törvények és rendeletek esetleges alkotmányossági vizsgálata során az Ab el fogja végezni az erre vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését, amelynek a nemzetközi jogi és uniós kötelezettségekkel együtt ellentmondásmentes rendszert kell képeznie.
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-563728
Az új alaptörvény körüli viták korszaka lezárult, az alkotmányos viták nyugvópontra jutottak Magyarországon - értékelte a kormányfő az Ab keddi döntését, amellyel a testület elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló indítványt. Megjegyezte, alkotmánybírósági látogatásával szerette volna megvárni ezt a döntést.
Orbán Viktor sajtónyilatkozatában azt mondta, az alkotmányos viták időszaka megfelelő hosszúságú és megfelelő mélységű, jogászi szempontból pedig szép és izgalmas korszak volt, és bár kétség kívül igaz, hogy viták nélkül nincs demokrácia, azonban az államélethez az is kell, hogy a viták egy idő után nyugvópontra jussanak.
A miniszterelnök a magyar alkotmányosság első számú őrének, az alaptörvény védelmezőjének, értelmezőjének, a magyar közjogi kultúra továbbfejlesztőjének nevezte az Alkotmánybíróságot, majd hangsúlyozta, erős és szuverén Magyarország nem létezhet erős alkotmányos alap nélkül, utóbbi pedig nem létezhet erős alkotmányos alapvédelem nélkül, vagyis az erős Magyarország fenntartásában megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen feladat hárul az Alkotmánybíróságra.
Szólt továbbá arról, hogy a testületnek feladata van a magyar jog és a nemzetközi jog összhangjának megteremtésében is, vagyis részt kell vennie annak folyamatos vizsgálatában, hogy a hazai jogalkotás összhangban van-e a Magyarország által vállalt nemzetközi szerződésekkel. Az összhang megteremtése során az Országgyűlésnek be kell építenie döntéseibe az Ab szempontjait - emelte ki.
A kormányfő megerősítette: a kabinet komolyan veszi azt a korábbi vállalást, amely szerint ha az államadósság ötven százalék alá csökken, akkor az Ab ismét foglalkozhat a költségvetési és adókérdéseket érintő szabályozások alkotmányos dimenzióival.
A Donáti utcában tartott mintegy másfél órás megbeszélésen áttekintették az Ab előtt folyó ügyek eljárásrendjét is, és megállapították: jó kezdeményezés volt a hallgattassék meg a másik fél elvének bevezetése - ismertette.
Az Ab-törvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor - mint mondta - azt a vállalást tette, hogy a parlament nem fogad el olyan alkotmánybírósági törvényt, amelyről előzetesen ne sikerült volna megállapodni a testülettel.
A miniszterelnök egy demokratikus ország stabilitása, harmonikus működése nélkülözhetetlen előfeltételének nevezte, hogy az alkotmányos intézmények és azok vezetői párbeszédet folytassanak egymással, ennek szellemében tárgyalt korábban a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is.
Paczolay Péter nyilatkozatában örömét fejezte ki, hogy a miniszterelnök kezdeményezésére létrejött a csütörtöki találkozó, mert - hangsúlyozta - valóban érdemes volt megbeszélni a magyar alkotmányosságot, azon belül az Ab helyzetét érintő kérdéseket.
A testület elnöke - mint ismertette - a tárgyaláson tájékoztatta a kormányfőt az Ab új hatásköri és eljárási rendjével összefüggő eddigi tapasztalatokról. Összegzése szerint az új Ab-törvény szabályozása lehetővé teszi a hatékony alkotmánybíráskodást. Ugyanakkor ennek tényleges megvalósulása szempontjából lényeges kérdés - folytatta -, hogy a vezető politikusok, a kormány, az Országgyűlés reagáljanak az Ab döntéseire, építsék be azokat munkájukba. Így a magyarországi viták nem lépik és nem léphetik át a jogállamiság kereteit - emelte ki.
Paczolay Péter is megerősítette, hogy a nemzetközi jog és a magyar jog összehangolásában fontos szerep hárul az Alkotmánybíróságra.
Szabó Máté ombudsman korábban a többi között azzal fordult az Ab-hoz, hogy formai hibát ejtett az Országgyűlés a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásakor, ami közjogi érvénytelenséghez vezetett, a tartalmi vizsgálatból pedig kiderül, egyes rendelkezései ellentétesek az alkotmánnyal, ami belső ellentmondást eredményez az alaptörvényben, továbbá egyes pontokon a módosítás korábbi alkotmánybírósági döntésekkel ellentétes.
Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Ugyanakkor a kedden közzétett határozatból kiderült az is, hogy az ombudsmani indítvánnyal támadott alaptörvényi rendelkezések részletszabályait majdan rögzítő törvények és rendeletek esetleges alkotmányossági vizsgálata során az Ab el fogja végezni az erre vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését, amelynek a nemzetközi jogi és uniós kötelezettségekkel együtt ellentmondásmentes rendszert kell képeznie.
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-563728
2013. május 21., kedd
Figyelmeztetett, de átengedte az Alaptörvény 2.0-át az Ab
Szerző: MLF
Átment az Alkotmánybíróságon az alaptörvény sokat támadott és nemzetközi szinten is vitatott negyedik módosítása, amely az Ab hatáskörét is szűkítette. Ugyanakkor a testület felhívta arra a figyelmet, hogy most ugyan nem bírálhatta felül az alkotmányos rendelkezéseket, de később vissza fog térni az ellentmondások feloldására.
Nem fogadta el az alaptörvény legutolsó módosítására vonatkozó az ombudsmani kifogásokat az Alkotmánybíróság (Ab), így azt alkotmányosnak találta. Ugyanakkor a testület a kedden hozott és kiadott határozatában előre jelezte, az alkotmányba március végén bekerült új – korábban törvényi szinten épphogy az Ab által alkotmányellenesnek talált – rendelkezéseket újra fogja vizsgálni és értelmezni, ha ezek a jövőben visszakerülnek az alkotmánybírák elé.
Az alapvető jogok biztosa április 23-án – egy hónappal az alkotmánymódosítás hatálybalépése után – fordult az Ab-hoz arra hivatkozva, hogy a parlament súlyos eljárásjogi hibákat követett el, amikor a testület által korábban alkotmányellenesnek talált törvényeket beemelte az alaptörvénybe, majd külön leszögezte szintén az alkotmányban, hogy ezeket a módosításokat az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül.
Az Ab az ombudsmani észrevétel után háromszor tárgyalta az ügyet, a végleges határozatot négy alkotmánybíró vitatta, így Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós mellett a Fidesz által jelölt, és a kormánypárti többség által megválasztott Stumpf István is különvélekedett. (Stumpf alkotmánybíró tevékenységét nemrég Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, a parlament elnöke élesen támadta, és a Heti Válasznak adott márciusi interjújában "önhatalmú és parttalan jogászkodásnak" nevezte.)
"Közjogilag érvénytelen"
Az ombudsman két okból támadta az alaptörvény negyedik módosítását. Egyrészt azt állította, hogy több rendelkezésről a parlament nem folytatott plenáris vitát, így az esetleges ellenérveket a Fidesz és a KDNP által megszavazott módosítással szemben nem volt lehetőség megismerni még a törvényalkotási szakaszban. Több szövegrészletet ugyanis az alkotmányügyi bizottság nyújtott be a részletes vita után. Szabó Máté szerint a bizottság által benyújtott négy módosító indítvány közül kettő érdemben változtatott az alkotmány szövegén, ám ezekről nem folyt érdemi vita a plenáris ülésen. Azt az ombudsman is elismerte, hogy a képviselők nem sértették a Házszabályt, mégsem érvényesültek szerinte a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányi követelményei.
Ugyanakkor az alapvető jogok biztosa szerint az is problematikus – Szabó Máté szerint közjogilag érvénytelen –, hogy olyan rendelkezések kerültek be az alkotmányba, melyeket korábban az Ab épphogy ellentétesnek talált az alaptörvénnyel, így a márciusi módosítás következtében ellentmondásossá vált az egész alkotmány. Szabó szerint az Alkotmánybíróság korábban következetes volt abban, hogy magát az alkotmányt nem vizsgálta, de az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek vizsgálatakor szerinte nyitott egy kiskaput, leszögezve, hogy az alkotmány-módosításoknak tartalmi kritériumoknak is meg kell felelniük, azaz nem okozhatnak belső ellentmondásokat. Így került be az ombudsman szerint például a kommunista bűnök elévülhetetlenségére vonatkozó rész vagy az egyházak elismerésére vonatkozó passzusok.
A negyedik alkotmánymódosítást az elmúlt fél évben számos kritika érte, az Európai Parlament erre felkért jelentéstevője szoros felügyelet alá vonná Magyarországot miatta, panaszkodott az elfogadása miatt a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság. Az ügy legutóbb része lett a németországi választási kampánynak is, amikor a kancellár, Angela Merkel jelezte, Magyarországot az Európai Unión belül tartva kell rávenni arra, hogy az unió értékeit tiszteletben tartsa.
Puha intelem
Az Alkotmánybíróság kedden az ombudsman első észrevételét azzal utasította el, hogy az Országgyűlés házszabálya biztosított volna még lehetőségeket az ellenzéknek arra, hogy az alkotmányügyi bizottság javaslataival szemben kifejthessék érveiket. "Nem volt akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék, vagy a módosításokhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be. Záróvitára épp azért nem került sor, mert ilyen indítvány nem érkezett" – olvasható az Ab kedden kiadott közleményében.
Az alapvető jogok biztosának második felvetését azzal utasította el, hogy az túl széles értelemben kezeli az eljárásjogi szabályokat, márpedig az Alkotmánybíróság korábban sem tett ilyen, így most sem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alaptörvény szövegét – annak alakítására csakis az alkotmányozó, azaz a parlament mindenkori kétharmados többsége jogosult.
Az ombudsman ugyanis azt kifogásolta, hogy több olyan rendelkezés került az alkotmányba, melyeket korábban törvényi szinten akart szabályozni a parlament, de miután az Ab megsemmisítette azokat, a törvényhozók bepakolták az alaptörvénybe. Ugyanakkor az Országgyűlés külön leszögezte, hogy az alaptörvény módosításait nem vizsgálhatja a testület, hiszen hatályba lépésük után azok automatikusan az alkotmány részei lesznek. Többek között ilyen, korábban az AB által kifogásolt rendelkezések voltak, az egyházak elismerésének szabályai (a parlament és nem a független bíróság döntheti el, melyik szervezet számít egyháznak), a kampányidőszak reklámszabályai (kereskedelmi tévék és rádiók nem közölhetnek politikai hirdetéseket), vagy a hajléktalanok kitiltása a közterekről.
Az ombudsman szerint a parlament azzal is eljárásjogi hibát vétett, hogy figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság döntéseit, így a megsemmisített szövegeket beemelte az alkotmányba, és ezzel ellentmondásossá tette a szöveget, koherenciazavarokat okozott. Az észrevételt elutasító Ab ugyanakkor figyelmeztetett: a jövőben is tartja magát az új alaptörvény alapján hozott döntéseihez, így ha olyan törvények kerülnek eléje a jövőben, amelyek a negyedik alkotmánymódosítást bontják ki, akkor újra értelmezni fogja tartalmi szempontból az ombudsman által is támadott rendelkezéseket, és így fogja feloldani az alaptörvény esetleges ellentmondásait.
"Az értelmezéseknek ellentmondásmentes rendszert kell képezniük. Magyarország nemzetközi szerződéseiben vállalt, az uniós tagsággal együtt járó kötelezettségei, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai, az azokban megjelenő alapvető elvek és értékek ugyanis olyan egységes rendszert képeznek, mely sem az alkotmányozás, sem a jogalkotás, sem pedig az Alkotmánybíróság általi alkotmányossági vizsgálat lefolytatásakor nem hagyhatók figyelmen kívül" – szögezte le a testület kedden.
Átment az Alkotmánybíróságon az alaptörvény sokat támadott és nemzetközi szinten is vitatott negyedik módosítása, amely az Ab hatáskörét is szűkítette. Ugyanakkor a testület felhívta arra a figyelmet, hogy most ugyan nem bírálhatta felül az alkotmányos rendelkezéseket, de később vissza fog térni az ellentmondások feloldására.
Nem fogadta el az alaptörvény legutolsó módosítására vonatkozó az ombudsmani kifogásokat az Alkotmánybíróság (Ab), így azt alkotmányosnak találta. Ugyanakkor a testület a kedden hozott és kiadott határozatában előre jelezte, az alkotmányba március végén bekerült új – korábban törvényi szinten épphogy az Ab által alkotmányellenesnek talált – rendelkezéseket újra fogja vizsgálni és értelmezni, ha ezek a jövőben visszakerülnek az alkotmánybírák elé.
Az alapvető jogok biztosa április 23-án – egy hónappal az alkotmánymódosítás hatálybalépése után – fordult az Ab-hoz arra hivatkozva, hogy a parlament súlyos eljárásjogi hibákat követett el, amikor a testület által korábban alkotmányellenesnek talált törvényeket beemelte az alaptörvénybe, majd külön leszögezte szintén az alkotmányban, hogy ezeket a módosításokat az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül.
Az Ab az ombudsmani észrevétel után háromszor tárgyalta az ügyet, a végleges határozatot négy alkotmánybíró vitatta, így Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós mellett a Fidesz által jelölt, és a kormánypárti többség által megválasztott Stumpf István is különvélekedett. (Stumpf alkotmánybíró tevékenységét nemrég Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, a parlament elnöke élesen támadta, és a Heti Válasznak adott márciusi interjújában "önhatalmú és parttalan jogászkodásnak" nevezte.)
"Közjogilag érvénytelen"
Az ombudsman két okból támadta az alaptörvény negyedik módosítását. Egyrészt azt állította, hogy több rendelkezésről a parlament nem folytatott plenáris vitát, így az esetleges ellenérveket a Fidesz és a KDNP által megszavazott módosítással szemben nem volt lehetőség megismerni még a törvényalkotási szakaszban. Több szövegrészletet ugyanis az alkotmányügyi bizottság nyújtott be a részletes vita után. Szabó Máté szerint a bizottság által benyújtott négy módosító indítvány közül kettő érdemben változtatott az alkotmány szövegén, ám ezekről nem folyt érdemi vita a plenáris ülésen. Azt az ombudsman is elismerte, hogy a képviselők nem sértették a Házszabályt, mégsem érvényesültek szerinte a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányi követelményei.
Ugyanakkor az alapvető jogok biztosa szerint az is problematikus – Szabó Máté szerint közjogilag érvénytelen –, hogy olyan rendelkezések kerültek be az alkotmányba, melyeket korábban az Ab épphogy ellentétesnek talált az alaptörvénnyel, így a márciusi módosítás következtében ellentmondásossá vált az egész alkotmány. Szabó szerint az Alkotmánybíróság korábban következetes volt abban, hogy magát az alkotmányt nem vizsgálta, de az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek vizsgálatakor szerinte nyitott egy kiskaput, leszögezve, hogy az alkotmány-módosításoknak tartalmi kritériumoknak is meg kell felelniük, azaz nem okozhatnak belső ellentmondásokat. Így került be az ombudsman szerint például a kommunista bűnök elévülhetetlenségére vonatkozó rész vagy az egyházak elismerésére vonatkozó passzusok.
A negyedik alkotmánymódosítást az elmúlt fél évben számos kritika érte, az Európai Parlament erre felkért jelentéstevője szoros felügyelet alá vonná Magyarországot miatta, panaszkodott az elfogadása miatt a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság. Az ügy legutóbb része lett a németországi választási kampánynak is, amikor a kancellár, Angela Merkel jelezte, Magyarországot az Európai Unión belül tartva kell rávenni arra, hogy az unió értékeit tiszteletben tartsa.
Puha intelem
Az Alkotmánybíróság kedden az ombudsman első észrevételét azzal utasította el, hogy az Országgyűlés házszabálya biztosított volna még lehetőségeket az ellenzéknek arra, hogy az alkotmányügyi bizottság javaslataival szemben kifejthessék érveiket. "Nem volt akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék, vagy a módosításokhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be. Záróvitára épp azért nem került sor, mert ilyen indítvány nem érkezett" – olvasható az Ab kedden kiadott közleményében.
Az alapvető jogok biztosának második felvetését azzal utasította el, hogy az túl széles értelemben kezeli az eljárásjogi szabályokat, márpedig az Alkotmánybíróság korábban sem tett ilyen, így most sem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alaptörvény szövegét – annak alakítására csakis az alkotmányozó, azaz a parlament mindenkori kétharmados többsége jogosult.
Az ombudsman ugyanis azt kifogásolta, hogy több olyan rendelkezés került az alkotmányba, melyeket korábban törvényi szinten akart szabályozni a parlament, de miután az Ab megsemmisítette azokat, a törvényhozók bepakolták az alaptörvénybe. Ugyanakkor az Országgyűlés külön leszögezte, hogy az alaptörvény módosításait nem vizsgálhatja a testület, hiszen hatályba lépésük után azok automatikusan az alkotmány részei lesznek. Többek között ilyen, korábban az AB által kifogásolt rendelkezések voltak, az egyházak elismerésének szabályai (a parlament és nem a független bíróság döntheti el, melyik szervezet számít egyháznak), a kampányidőszak reklámszabályai (kereskedelmi tévék és rádiók nem közölhetnek politikai hirdetéseket), vagy a hajléktalanok kitiltása a közterekről.
Az ombudsman szerint a parlament azzal is eljárásjogi hibát vétett, hogy figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság döntéseit, így a megsemmisített szövegeket beemelte az alkotmányba, és ezzel ellentmondásossá tette a szöveget, koherenciazavarokat okozott. Az észrevételt elutasító Ab ugyanakkor figyelmeztetett: a jövőben is tartja magát az új alaptörvény alapján hozott döntéseihez, így ha olyan törvények kerülnek eléje a jövőben, amelyek a negyedik alkotmánymódosítást bontják ki, akkor újra értelmezni fogja tartalmi szempontból az ombudsman által is támadott rendelkezéseket, és így fogja feloldani az alaptörvény esetleges ellentmondásait.
"Az értelmezéseknek ellentmondásmentes rendszert kell képezniük. Magyarország nemzetközi szerződéseiben vállalt, az uniós tagsággal együtt járó kötelezettségei, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai, az azokban megjelenő alapvető elvek és értékek ugyanis olyan egységes rendszert képeznek, mely sem az alkotmányozás, sem a jogalkotás, sem pedig az Alkotmánybíróság általi alkotmányossági vizsgálat lefolytatásakor nem hagyhatók figyelmen kívül" – szögezte le a testület kedden.
2013. május 17., péntek
Paczolay: az Ab-nak nem szabad a körülményekkel foglalkoznia
Szerző: MTI
Az Alkotmánybíróság (Ab) rendkívüli körülmények között is őre maradt az alkotmányosságnak - mondta a testület elnöke pénteken Budapesten.
Paczolay Péter a HVG-ORAC Kiadó és az Alkotmánybírósági Szemle által az Ab előtti egyéni jogérvényesítésről rendezett konferencián tartott előadást, amelyen elmondta, hogy az Alkotmánybíróság hatékonysága szempontjából nem lényegtelen, hogy a kétharmados parlamenti többség akár az alaptörvény megváltoztatásával vagy az Ab hatáskörének szűkítésével is kész reagálni egy-egy alkotmányértelmezésre, továbbá új hatáskörök és eljárások között kell keresni az alkotmányvédelem lehetőségeit.
A testület elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy az alkotmánybírónak nem szabad ezekkel a körülményekkel foglalkoznia még akkor sem, amikor hatással vannak a munkájára, hiszen az a dolga, hogy ügyről ügyre haladva, a rendelkezésre álló eszközökkel szerezzen érvényt az alkotmányosság követelményének.
Az Ab elnöke szerint vitathatatlan, hogy az alaptörvény hatályba lépésével 2012. január 1-jén új korszak kezdődött az Ab életében, de a testület küldetése az új hatásköri, eljárási szabályok között sem változott, továbbra is az alkotmány legfőbb védelmezője. Az Ab hatásköreinek átrendezésével változott az absztrakt normakontroll és az egyéni alkotmányjogi panasz szabályozása, megszűnt a bárki által kezdeményezhető úgynevezett actio popularis, és már az Országgyűlés egynegyede, a kormány és az ombudsman, valamint a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezheti törvények alkotmányos kontrollját, ugyanakkor jelentősen kiszélesedett az alkotmányjogi panaszok lehetősége.
Ezzel kapcsolatban Paczolay Péter hangsúlyozta: a normakontroll hangsúlyos szerepe megmaradt, és valamennyi fontos ügy, fontos törvény rövid időn belül az Ab elé kerül, a testület továbbra is a törvényhozás kontrollja. Ebben jelentős szerepe van a jelenlegi, aktív szerepfelfogást képviselő ombudsmannak, aki nem válogat az ügyek között, mindet érdemben megvizsgálja, és a normakontroll indítványozására vonatkozó döntései rendre abba az irányba mutatnak, hogy minél szélesebb körben láthassa el ezt a feladatát.
A biztos nagy társadalmi érzékenységgel és valóságismerettel érzékelte a leghangsúlyosabb alkotmányos dilemmákat, amelyek hivatalától szakszerű előkészítés után az Ab-hoz kerültek, mint például a hallgatói szerződések, az alaptörvény átmeneti rendelkezései, a hajléktalanok ügye vagy a családvédelmi és az egyházügyi törvény - mondta az Ab elnöke. Az ombudsman 2012-ben 24, idén eddig 6 alkalommal fordult az Ab-hoz - fűzte hozzá. "Meggyőződésem, hogy ez az ombudsmani szerepfelfogás felel meg annak az alkotmányos feladatnak, amelyet a biztos indítványozási joga jelent ma a magyar alkotmányvédelemben, és ennek a jogállam működése érdekében így is kell maradnia" - mondta az Ab elnöke.
Az alkotmányjogi panaszokkal összefüggésben ugyanakkor Paczolay Péter elmondta: eddig egyetlen olyan Ab-döntés volt, amely rendes bírói ítéletet nyilvánított alkotmányellenessé. A szakma nagyobb részének véleménye szerint 1989-ben "féloldalas" lett az Ab hatásköreinek szabályozása, az egyéni jogvédelem indokolatlanul háttérbe szorult az absztrakt jogvédelemmel szemben. Ebben a vonatkozásban egyelőre nem történt áttörés, az új egyensúly kialakulása még várat magára a kétféle alkotmánybírósági hatáskör között.
A jogvédelem egyedi jogalkalmazói döntések megsemmisítésében megjelenő új formája a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőségeket hordoz - mondta az Ab elnöke, aki hozzáfűzte: a nemzetközi tapasztalatok szerint is több év kell a jogintézmény beüzemeléséhez, nyilvánvalóan sokat kell még finomodnia az Ab munkájának, olyan módszereket kell kidolgoznia, amelyek segítségével a rengeteg beadványból ki tudja szűrni a valódi alapjogi kérdéseket.
Paczolay Péter szerint az Ab gyakorlatából az már nyilvánvaló, hogy nem fog a rendes bíróságok egy újabb fellebbviteli fórumává válni, az azonban még hiányzik, hogy a testület demonstrálja: az alapjogi bíráskodást szigorú kontroll alatt kívánja tartani.
A konferencián előadást tart mások mellett Bitskey Botond, az Ab főtitkára az indítványozókra vonatkozó szabályokról és a testület ügyrendjének módosításáról, Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője az Ab döntéseinek a rendes bírósági eljárásokkal kapcsolatos következményeiről, Sonnevend Pál, az ELTE dékán-helyettese pedig Párhuzamos alapjogvédelem - hová forduljunk? Alkotmánybírósághoz, Strasbourgba, Luxembourgba? címmel arról, hogy valódi alternatívája-e a magyar Ab-nak a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.
Az Alkotmánybíróság (Ab) rendkívüli körülmények között is őre maradt az alkotmányosságnak - mondta a testület elnöke pénteken Budapesten.
Paczolay Péter a HVG-ORAC Kiadó és az Alkotmánybírósági Szemle által az Ab előtti egyéni jogérvényesítésről rendezett konferencián tartott előadást, amelyen elmondta, hogy az Alkotmánybíróság hatékonysága szempontjából nem lényegtelen, hogy a kétharmados parlamenti többség akár az alaptörvény megváltoztatásával vagy az Ab hatáskörének szűkítésével is kész reagálni egy-egy alkotmányértelmezésre, továbbá új hatáskörök és eljárások között kell keresni az alkotmányvédelem lehetőségeit.
A testület elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy az alkotmánybírónak nem szabad ezekkel a körülményekkel foglalkoznia még akkor sem, amikor hatással vannak a munkájára, hiszen az a dolga, hogy ügyről ügyre haladva, a rendelkezésre álló eszközökkel szerezzen érvényt az alkotmányosság követelményének.
Az Ab elnöke szerint vitathatatlan, hogy az alaptörvény hatályba lépésével 2012. január 1-jén új korszak kezdődött az Ab életében, de a testület küldetése az új hatásköri, eljárási szabályok között sem változott, továbbra is az alkotmány legfőbb védelmezője. Az Ab hatásköreinek átrendezésével változott az absztrakt normakontroll és az egyéni alkotmányjogi panasz szabályozása, megszűnt a bárki által kezdeményezhető úgynevezett actio popularis, és már az Országgyűlés egynegyede, a kormány és az ombudsman, valamint a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezheti törvények alkotmányos kontrollját, ugyanakkor jelentősen kiszélesedett az alkotmányjogi panaszok lehetősége.
Ezzel kapcsolatban Paczolay Péter hangsúlyozta: a normakontroll hangsúlyos szerepe megmaradt, és valamennyi fontos ügy, fontos törvény rövid időn belül az Ab elé kerül, a testület továbbra is a törvényhozás kontrollja. Ebben jelentős szerepe van a jelenlegi, aktív szerepfelfogást képviselő ombudsmannak, aki nem válogat az ügyek között, mindet érdemben megvizsgálja, és a normakontroll indítványozására vonatkozó döntései rendre abba az irányba mutatnak, hogy minél szélesebb körben láthassa el ezt a feladatát.
A biztos nagy társadalmi érzékenységgel és valóságismerettel érzékelte a leghangsúlyosabb alkotmányos dilemmákat, amelyek hivatalától szakszerű előkészítés után az Ab-hoz kerültek, mint például a hallgatói szerződések, az alaptörvény átmeneti rendelkezései, a hajléktalanok ügye vagy a családvédelmi és az egyházügyi törvény - mondta az Ab elnöke. Az ombudsman 2012-ben 24, idén eddig 6 alkalommal fordult az Ab-hoz - fűzte hozzá. "Meggyőződésem, hogy ez az ombudsmani szerepfelfogás felel meg annak az alkotmányos feladatnak, amelyet a biztos indítványozási joga jelent ma a magyar alkotmányvédelemben, és ennek a jogállam működése érdekében így is kell maradnia" - mondta az Ab elnöke.
Az alkotmányjogi panaszokkal összefüggésben ugyanakkor Paczolay Péter elmondta: eddig egyetlen olyan Ab-döntés volt, amely rendes bírói ítéletet nyilvánított alkotmányellenessé. A szakma nagyobb részének véleménye szerint 1989-ben "féloldalas" lett az Ab hatásköreinek szabályozása, az egyéni jogvédelem indokolatlanul háttérbe szorult az absztrakt jogvédelemmel szemben. Ebben a vonatkozásban egyelőre nem történt áttörés, az új egyensúly kialakulása még várat magára a kétféle alkotmánybírósági hatáskör között.
A jogvédelem egyedi jogalkalmazói döntések megsemmisítésében megjelenő új formája a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőségeket hordoz - mondta az Ab elnöke, aki hozzáfűzte: a nemzetközi tapasztalatok szerint is több év kell a jogintézmény beüzemeléséhez, nyilvánvalóan sokat kell még finomodnia az Ab munkájának, olyan módszereket kell kidolgoznia, amelyek segítségével a rengeteg beadványból ki tudja szűrni a valódi alapjogi kérdéseket.
Paczolay Péter szerint az Ab gyakorlatából az már nyilvánvaló, hogy nem fog a rendes bíróságok egy újabb fellebbviteli fórumává válni, az azonban még hiányzik, hogy a testület demonstrálja: az alapjogi bíráskodást szigorú kontroll alatt kívánja tartani.
A konferencián előadást tart mások mellett Bitskey Botond, az Ab főtitkára az indítványozókra vonatkozó szabályokról és a testület ügyrendjének módosításáról, Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője az Ab döntéseinek a rendes bírósági eljárásokkal kapcsolatos következményeiről, Sonnevend Pál, az ELTE dékán-helyettese pedig Párhuzamos alapjogvédelem - hová forduljunk? Alkotmánybírósághoz, Strasbourgba, Luxembourgba? címmel arról, hogy valódi alternatívája-e a magyar Ab-nak a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.
2013. május 15., szerda
Határozottabb fellépést ígér az Alkotmánybíróság elnöke
Kétharmados parlamenti többség mellett mind Romániában, mind Magyarországon határozottabb fellépésre van szüksége az Alkotmánybíróságnak az alkotmányosság érvényesülése érdekében - nyilatkozta Paczolay Péter, a magyar és Augustin Zagrean, a román Alkotmánybíróság elnöke szerdán, miután meglátogatták az Egri Törvényszéket.
A román alkotmánybírósági delegáció élén Magyarországra látogató Augustin Zegrean azt mondta, a kétharmados parlamenti többség mellett "az Alkotmánybíróságra fontos szerep hárul azért, hogy nagyon határozottan és előremutatóan kordában tartsa a különböző politikai vágyakat".
Szerinte országtól függetlenül mindig minden politikus azt szeretné, ha az alkotmánybíróságok "szelídek lennének", és jóváhagynák bármilyen kezdeményezésüket. Az Alkotmánybíróságnak viszont az alkotmányosság biztosítékaként kell működnie a társadalom fejlődése érdekében. Ennek a szerepnek mind a magyar, mind a román testület igyekszik megfelelni - fűzte hozzá.
Paczolay Péter azt mondta, hogy kétharmados parlamenti többség esetén jóval határozottabban kell fellépniük amellett, hogy az alkotmányosság érvényesüljön és a parlament, a politika tiszteletben tartsa az alkotmánybíróságok döntéseit. Szerinte mindkét Alkotmánybíróság mozgalmas éveket tudhat maga mögött, és különösen az elmúlt évben került a nemzetközi figyelem középpontjába a két testület, a többi között hatáskörváltozások és az új alaptörvény miatt.
Ebben a helyzetben igen sok tapasztalatot tudnak kicserélni a látogatás és tárgyalások során, amelyek egyébként a jó kapcsolatnak köszönhetően rendszeresek - tette hozzá. Az elmúlt években jelentősen közeledett egymáshoz a változások nyomán a két bíróság hatásköre. Korábban ugyanis Románia a francia modellt követte, a magyar bíróság közjogi helyzete pedig a némethez volt hasonlítható - mondta Paczolay Péter.
MTI
A román alkotmánybírósági delegáció élén Magyarországra látogató Augustin Zegrean azt mondta, a kétharmados parlamenti többség mellett "az Alkotmánybíróságra fontos szerep hárul azért, hogy nagyon határozottan és előremutatóan kordában tartsa a különböző politikai vágyakat".
Szerinte országtól függetlenül mindig minden politikus azt szeretné, ha az alkotmánybíróságok "szelídek lennének", és jóváhagynák bármilyen kezdeményezésüket. Az Alkotmánybíróságnak viszont az alkotmányosság biztosítékaként kell működnie a társadalom fejlődése érdekében. Ennek a szerepnek mind a magyar, mind a román testület igyekszik megfelelni - fűzte hozzá.
Paczolay Péter azt mondta, hogy kétharmados parlamenti többség esetén jóval határozottabban kell fellépniük amellett, hogy az alkotmányosság érvényesüljön és a parlament, a politika tiszteletben tartsa az alkotmánybíróságok döntéseit. Szerinte mindkét Alkotmánybíróság mozgalmas éveket tudhat maga mögött, és különösen az elmúlt évben került a nemzetközi figyelem középpontjába a két testület, a többi között hatáskörváltozások és az új alaptörvény miatt.
Ebben a helyzetben igen sok tapasztalatot tudnak kicserélni a látogatás és tárgyalások során, amelyek egyébként a jó kapcsolatnak köszönhetően rendszeresek - tette hozzá. Az elmúlt években jelentősen közeledett egymáshoz a változások nyomán a két bíróság hatásköre. Korábban ugyanis Románia a francia modellt követte, a magyar bíróság közjogi helyzete pedig a némethez volt hasonlítható - mondta Paczolay Péter.
MTI
2013. május 14., kedd
Strasbourg elkaszálta a 98%-os különadót
G. Szabó Dániel
2013. május 14., kedd 10:15 |
A bíróság szerint a különadó sértette a magántulajdonhoz való jogot. A döntés nem hat ki automatikusan minden érintettre, de akik már Strasbourghoz fordultak, azoknak fontos a döntés. A felperes N.K.M. csaknem ötmillió forintot kap, ügyvédje elégedett az ítélettel. Elképzelhető, hogy a kormány nem várja meg a folyamatban lévő körülbelül 40-50 ügyben az ítéletet, hanem megegyezik azokkal, akik már a strasbourgi bírósághoz fordultak. Giró-Szász András kormányszóvivő kedden azt mondta: a kormánynak 3 hónapja van a fellebbezésre, de az idei költségvetésben lenne pénz a körülbelül ezer érintett teljes kártalanítására is.
A 98 százalékos különadó megsértette a magántulajdonhoz való jogot – állapította meg kedden a strasbourgi emberi jogi bíróság (a bírósági ítélet angolul ezen a linken olvasható). A döntés nem jelenti azt, hogy minden érintettet automatikusan kárpótolnak. Az N. K. M monogramú felperesnek csaknem ötmillió forintot ítélt meg a bíróság.
A kormány mérlegeli a fellebbezést
A kormánynak három hónapja van arra, hogy ebben az ügyben fellebbezéssel éljen, mondta kedden Giró-Szász András kormányszóvivő. Ha a kormány nem él ezzel a lehetőséggel, a bíróság döntése három hónap múlva lép életbe. Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben csak a keresetet benyújtókat kártalanítaná-e a kormány vagy mindenkit, akit sújtott a különadó, Giró-Szász András azt válaszolta: előbb meg kell várni, hogy a kormány fellebbez-e az ügyben vagy sem. A kormányszóvivő megjegyezte: emlékei szerint körülbelül ezer embert érintett a 98 százalékos különadó. Ha mindenkit kártalanítanának, az kb. 5 milliárd forintot tenne ki, a kormánynak pedig erre az évre 400 milliárd forintos tartaléka van.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy "tanulmányozza az ítéletet".
A különadó a közszférában dolgozó vezetők végkielégítésének kétmillió forint feletti részét, a beosztottak végkielégítésének 3,5 millió forint feletti részét érintette. Az adó a 2010. január elseje utáni végkielégítésekre vonatkozik.
Az N. K. M. monogramú indítványozó harminc évig volt köztisztviselő. 2011. májusában rúgták ki, végkielégítésként tíz hónapnyi fizetésre volt jogosult, emellett a fel nem használt szabadnapjait is megváltotta a munkáltató. Mivel beosztott volt, a végkielégítésének 3,5 millió forint feletti részét (2,4 millió forintot) kellett 98 százalékkal leadóznia. A strasbourgi bírósághoz 2011 októberében fordult N. K. M., ítéletet kedden hoztak, az eljárás tehát 18 hónapig tartott.
Totalitárius rendszerekre jellemző
A volt köztisztviselő hölgy azért fordult a bírósághoz, mert a különadó szerinte sérti a tulajdonhoz való jogát valamint a diszkrimináció tilalmát is, mivel csak a közszférában dolgozókra érvényes. Érvelése szerint a különadó azért is jogszerűtlen, mert annak indoklása (az ilyen magas végkielégítések szembe mennek a társadalom igazságérzetével és a jó erkölccsel) sérti a jó hírnevét.
A bíróság szerint a különadó a tulajdonhoz való jogot sértette meg. Karsai Dániel, a hölgy ügyvédje elégedett a döntéssel és a kártérítés összegével is (a körülbelül ötmillió forintból 3,2 a kártérítés, a többi az eljárás költségeinek megtérítése). A bíróság nem állapította meg a felperes jó hírnevének sérelmét, egyébként minden lényeges pontban igazat adott a felperesnek.
Az alperes kormány többek között azzal érvelt, hogy a 98 százalékos különadó csak a volt köztisztviselő fizetésének 3,5 millió forint feletti részére vonatkozott, az az alatti összeget csak tizenhat százalékos adó terhelte. Érveltek ezen kívül azzal is, hogy ez az összeg „tizenhat havi magyar átlagfizetésnek felelt meg 2010-ben” és a felperest sem hozta nehéz helyzetbe, nem veszélyeztette az egzisztenciáját a különadó.
A felperes szerint a tulajdonának jogtalan elvétele mellett, a törvény indokolása is – a társadalom igazságérzetének megvédése – totalitárius rendszerekre jellemző, a rendelkezés nem volt előrelátható. Állítása szerint nem volt igaz az sem, hogy az adó nem hozta nehéz anyagi helyzetbe, hiszen miután hirtelen rúgták ki, több mint egy évig munkanélküli volt. Állásának váratlan elvesztése miatt erre az időszakra még felkészülni sem volt ideje.
Az érintettekre nézve esetleg kedvező döntésen felbuzdulva azonban már valószínűleg nem érdemes a bírósághoz fordulni. Az eljárási szabályok szerint erre a sérelem bekövetkeztétől számított fél éven belül van csak lehetőség, ez a határidő pedig már az érintettek túlnyomó többségénél valószínűleg eltelt. Aki korábban már Strasbourghoz fordult, azoknak fontos az ítélet, mivel az ő ügyeikben hasonló ítélet várható. Az ügyvéd tudomása szerint 40-50 ügy lehet folyamatban.
Az ügyvéd szerint az is elképzelhető, hogy a kormány a keddi elmarasztaló döntés után nem várja meg a többi ítéletet, hanem megpróbál megegyezni az érintettekkel.
Harmadszorra sikerült
A különadót először 2005-ig visszamenőleg vezették be, ezt azonban az Alkotmánybíróság elkaszálta, mondván sérti a visszamenő hatály tilalmát. Az alkotmánybírósági döntés után nem a kifogásolt törvényt módosította a kormánytöbbség, hanem az Alkotmányt: jelentősen korlátozták az AB jogköreit, abban bízva, hogy a testület ezután nem fogja elmeszelni az ismételten, csaknem változatlan formában benyújtott különadó-törvényt. Az AB azonban ismét elkaszálta a törvényt, arra hivatkozva, hogy a visszaható hatály a legalapvetőbb jogot, az emberi méltóságot sérti.
Lázár János, a törvény benyújtója szerint a döntés „szembe ment az ország érdekeivel”, a rendelkezés célja az, hogy "az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevők ezeket 98 százalékkal adózzák le”. Az Alkotmánybíróság nem találta ugyanakkor alkotmányellenesnek azt, hogy a különadót 2010-től vezessék be, ami valamelyest azért mégis visszaható hatályú jogalkotás volt, hiszen a törvényt 2010 végén fogadták el.
A törvényt végül, harmadszorra, úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy csak a 2010 utáni végkielégítésekre vonatkozzon. A törvény sokakat hozott nehéz helyzetbe, hiszen a végkielégítés összegét többnyire felélték az érintettek.
2013. május 14., kedd 10:15 |
A bíróság szerint a különadó sértette a magántulajdonhoz való jogot. A döntés nem hat ki automatikusan minden érintettre, de akik már Strasbourghoz fordultak, azoknak fontos a döntés. A felperes N.K.M. csaknem ötmillió forintot kap, ügyvédje elégedett az ítélettel. Elképzelhető, hogy a kormány nem várja meg a folyamatban lévő körülbelül 40-50 ügyben az ítéletet, hanem megegyezik azokkal, akik már a strasbourgi bírósághoz fordultak. Giró-Szász András kormányszóvivő kedden azt mondta: a kormánynak 3 hónapja van a fellebbezésre, de az idei költségvetésben lenne pénz a körülbelül ezer érintett teljes kártalanítására is.
A 98 százalékos különadó megsértette a magántulajdonhoz való jogot – állapította meg kedden a strasbourgi emberi jogi bíróság (a bírósági ítélet angolul ezen a linken olvasható). A döntés nem jelenti azt, hogy minden érintettet automatikusan kárpótolnak. Az N. K. M monogramú felperesnek csaknem ötmillió forintot ítélt meg a bíróság.
A kormány mérlegeli a fellebbezést
A kormánynak három hónapja van arra, hogy ebben az ügyben fellebbezéssel éljen, mondta kedden Giró-Szász András kormányszóvivő. Ha a kormány nem él ezzel a lehetőséggel, a bíróság döntése három hónap múlva lép életbe. Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben csak a keresetet benyújtókat kártalanítaná-e a kormány vagy mindenkit, akit sújtott a különadó, Giró-Szász András azt válaszolta: előbb meg kell várni, hogy a kormány fellebbez-e az ügyben vagy sem. A kormányszóvivő megjegyezte: emlékei szerint körülbelül ezer embert érintett a 98 százalékos különadó. Ha mindenkit kártalanítanának, az kb. 5 milliárd forintot tenne ki, a kormánynak pedig erre az évre 400 milliárd forintos tartaléka van.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy "tanulmányozza az ítéletet".
A különadó a közszférában dolgozó vezetők végkielégítésének kétmillió forint feletti részét, a beosztottak végkielégítésének 3,5 millió forint feletti részét érintette. Az adó a 2010. január elseje utáni végkielégítésekre vonatkozik.
Az N. K. M. monogramú indítványozó harminc évig volt köztisztviselő. 2011. májusában rúgták ki, végkielégítésként tíz hónapnyi fizetésre volt jogosult, emellett a fel nem használt szabadnapjait is megváltotta a munkáltató. Mivel beosztott volt, a végkielégítésének 3,5 millió forint feletti részét (2,4 millió forintot) kellett 98 százalékkal leadóznia. A strasbourgi bírósághoz 2011 októberében fordult N. K. M., ítéletet kedden hoztak, az eljárás tehát 18 hónapig tartott.
Totalitárius rendszerekre jellemző
A volt köztisztviselő hölgy azért fordult a bírósághoz, mert a különadó szerinte sérti a tulajdonhoz való jogát valamint a diszkrimináció tilalmát is, mivel csak a közszférában dolgozókra érvényes. Érvelése szerint a különadó azért is jogszerűtlen, mert annak indoklása (az ilyen magas végkielégítések szembe mennek a társadalom igazságérzetével és a jó erkölccsel) sérti a jó hírnevét.
A bíróság szerint a különadó a tulajdonhoz való jogot sértette meg. Karsai Dániel, a hölgy ügyvédje elégedett a döntéssel és a kártérítés összegével is (a körülbelül ötmillió forintból 3,2 a kártérítés, a többi az eljárás költségeinek megtérítése). A bíróság nem állapította meg a felperes jó hírnevének sérelmét, egyébként minden lényeges pontban igazat adott a felperesnek.
Az alperes kormány többek között azzal érvelt, hogy a 98 százalékos különadó csak a volt köztisztviselő fizetésének 3,5 millió forint feletti részére vonatkozott, az az alatti összeget csak tizenhat százalékos adó terhelte. Érveltek ezen kívül azzal is, hogy ez az összeg „tizenhat havi magyar átlagfizetésnek felelt meg 2010-ben” és a felperest sem hozta nehéz helyzetbe, nem veszélyeztette az egzisztenciáját a különadó.
A felperes szerint a tulajdonának jogtalan elvétele mellett, a törvény indokolása is – a társadalom igazságérzetének megvédése – totalitárius rendszerekre jellemző, a rendelkezés nem volt előrelátható. Állítása szerint nem volt igaz az sem, hogy az adó nem hozta nehéz anyagi helyzetbe, hiszen miután hirtelen rúgták ki, több mint egy évig munkanélküli volt. Állásának váratlan elvesztése miatt erre az időszakra még felkészülni sem volt ideje.
Az érintettekre nézve esetleg kedvező döntésen felbuzdulva azonban már valószínűleg nem érdemes a bírósághoz fordulni. Az eljárási szabályok szerint erre a sérelem bekövetkeztétől számított fél éven belül van csak lehetőség, ez a határidő pedig már az érintettek túlnyomó többségénél valószínűleg eltelt. Aki korábban már Strasbourghoz fordult, azoknak fontos az ítélet, mivel az ő ügyeikben hasonló ítélet várható. Az ügyvéd tudomása szerint 40-50 ügy lehet folyamatban.
Az ügyvéd szerint az is elképzelhető, hogy a kormány a keddi elmarasztaló döntés után nem várja meg a többi ítéletet, hanem megpróbál megegyezni az érintettekkel.
Harmadszorra sikerült
A különadót először 2005-ig visszamenőleg vezették be, ezt azonban az Alkotmánybíróság elkaszálta, mondván sérti a visszamenő hatály tilalmát. Az alkotmánybírósági döntés után nem a kifogásolt törvényt módosította a kormánytöbbség, hanem az Alkotmányt: jelentősen korlátozták az AB jogköreit, abban bízva, hogy a testület ezután nem fogja elmeszelni az ismételten, csaknem változatlan formában benyújtott különadó-törvényt. Az AB azonban ismét elkaszálta a törvényt, arra hivatkozva, hogy a visszaható hatály a legalapvetőbb jogot, az emberi méltóságot sérti.
Lázár János, a törvény benyújtója szerint a döntés „szembe ment az ország érdekeivel”, a rendelkezés célja az, hogy "az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevők ezeket 98 százalékkal adózzák le”. Az Alkotmánybíróság nem találta ugyanakkor alkotmányellenesnek azt, hogy a különadót 2010-től vezessék be, ami valamelyest azért mégis visszaható hatályú jogalkotás volt, hiszen a törvényt 2010 végén fogadták el.
A törvényt végül, harmadszorra, úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy csak a 2010 utáni végkielégítésekre vonatkozzon. A törvény sokakat hozott nehéz helyzetbe, hiszen a végkielégítés összegét többnyire felélték az érintettek.
2013. május 9., csütörtök
Paczolay: az emberi jogok globális elterjedését tapasztaljuk
Az emberi jogok globális elterjedését, egyetemes értékként való elfogadását tapasztaljuk - jelentette ki Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke csütörtökön Szegeden.
Paczolay: az emberi jogok globális elterjedését tapasztaljuk
A Szegedi Tudományegyetem professzora a Europe Direct Szeged által szervezett - Az alapjogvédelem nemzeti, nemzetközi és jog-összehasonlító aspektusai című - konferencia nyitóelőadásán jelezte ugyanakkor, hogy ezek az egyetemes jogok pozitív kikényszeríthető jogok is.
A tanszékvezető egyetemi tanár úgy fogalmazott, ha a jogsértések tömegére, az emberi szenvedés változatos formáira gondolunk - a hátrányos megkülönböztetés hétköznapi példáitól kezdve a terrorcselekményeken keresztül a népirtásig -, beláthatjuk: az egyéni jogok érvényesítése folyamatos küzdelem. Az erkölcsi elemek elsősorban az alkotmányosság és az emberi jogok koncepcióján keresztül jelennek meg a jogban, a nemzeti bíróságok, az alkotmánybíróságok, a nemzetközi bíróságok, 1953-tól a strasbourgi emberi jogi bíróság, az utóbbi időben pedig a nemzetközi büntetőbíróságok ítélkezésében - közölte a professzor. Hozzátette, ennek köszönhető az, hogy az elvek nem maradtak papírra vetett deklarációk szintjén, hanem az egyéni jogok kikényszeríthetővé váltak a nemzeti és nemzetközi jogrendszerekben.
Az alapjogvédelem az emberi jogok globális elterjedésének köszönhetően nemzetközileg erőteljesen beágyazott. Paczolay Péter szerint ugyanakkor az emberi jogi védelem utóbbi években megindult megsokszorozódása nem kizárólag pozitív folyamat. Az Ab elnöke leszögezte, elsősorban a nemzeti alkotmány feladata az alapjogok védelme. Erre épül rá az emberi jogok európai egyezményének jogvédő mechanizmusa a strasbourgi bírósággal. Az európai közösségek bírósága 1969 óta ismeri el, hogy az alapvető jogok védelme az európai közösség általános jogelvei közé tartozik. Az alapjogok chartája mint kötelező újabb jogvédő dokumentum érvényesül legalábbis a közösségi joggal összefüggő kérdésekben.
Paczolay Péter megjegyezte, a különböző fórumok egymáshoz való viszonya azonban tisztázandó, mivel párhuzamosságok, zavarok léphetnek föl az európai és a nemzeti bíróságok között különösen akkor, ha a lisszaboni szerződés alapján az uniós csatlakozni fog az emberi jogok európai egyezményéhez. Ez a többszörös jogvédelem könnyen a jogbizonytalanság növekedéséhez vezethet - értékelte.
Forrás: MTI
Paczolay: az emberi jogok globális elterjedését tapasztaljuk
A Szegedi Tudományegyetem professzora a Europe Direct Szeged által szervezett - Az alapjogvédelem nemzeti, nemzetközi és jog-összehasonlító aspektusai című - konferencia nyitóelőadásán jelezte ugyanakkor, hogy ezek az egyetemes jogok pozitív kikényszeríthető jogok is.
A tanszékvezető egyetemi tanár úgy fogalmazott, ha a jogsértések tömegére, az emberi szenvedés változatos formáira gondolunk - a hátrányos megkülönböztetés hétköznapi példáitól kezdve a terrorcselekményeken keresztül a népirtásig -, beláthatjuk: az egyéni jogok érvényesítése folyamatos küzdelem. Az erkölcsi elemek elsősorban az alkotmányosság és az emberi jogok koncepcióján keresztül jelennek meg a jogban, a nemzeti bíróságok, az alkotmánybíróságok, a nemzetközi bíróságok, 1953-tól a strasbourgi emberi jogi bíróság, az utóbbi időben pedig a nemzetközi büntetőbíróságok ítélkezésében - közölte a professzor. Hozzátette, ennek köszönhető az, hogy az elvek nem maradtak papírra vetett deklarációk szintjén, hanem az egyéni jogok kikényszeríthetővé váltak a nemzeti és nemzetközi jogrendszerekben.
Az alapjogvédelem az emberi jogok globális elterjedésének köszönhetően nemzetközileg erőteljesen beágyazott. Paczolay Péter szerint ugyanakkor az emberi jogi védelem utóbbi években megindult megsokszorozódása nem kizárólag pozitív folyamat. Az Ab elnöke leszögezte, elsősorban a nemzeti alkotmány feladata az alapjogok védelme. Erre épül rá az emberi jogok európai egyezményének jogvédő mechanizmusa a strasbourgi bírósággal. Az európai közösségek bírósága 1969 óta ismeri el, hogy az alapvető jogok védelme az európai közösség általános jogelvei közé tartozik. Az alapjogok chartája mint kötelező újabb jogvédő dokumentum érvényesül legalábbis a közösségi joggal összefüggő kérdésekben.
Paczolay Péter megjegyezte, a különböző fórumok egymáshoz való viszonya azonban tisztázandó, mivel párhuzamosságok, zavarok léphetnek föl az európai és a nemzeti bíróságok között különösen akkor, ha a lisszaboni szerződés alapján az uniós csatlakozni fog az emberi jogok európai egyezményéhez. Ez a többszörös jogvédelem könnyen a jogbizonytalanság növekedéséhez vezethet - értékelte.
Forrás: MTI
2013. május 1., szerda
Titkos háború Budapest és Brüsszel között
magyarip gazdaság
Brüsszel nem utalja a pénzt Magyarországnak a nagy építkezések után
Az EU-s pályázatokhoz kért magyar kamarai igazolásokon buktunk el
Most a magyar állam hitelez egy csomó EU-s pályázatra pénzt
Ebből sok ezer milliárd forint bukta is lehet
Tele van az európai és a magyar sajtó azzal, hogy Magyarország és az EU különböző szervei között háború dúl. A bizottság kötelezettségszegési eljárásokat fontolgat a 4. alkotmánymódosítás miatt. A parlamenti vitanapon a frakciók többsége nagyon aggódott a magyar demokráciáért. A kormány szerint az EU baloldali nyomásra előrántotta kettős mércét, és hiába, hogy Magyarország jobban teljesít, nem hajlandók kivenni bennünket a túlzottdeficit-eljárás alól.
A közvélemény számára kissé megfoghatatlan, de a sajtóban igen intenzíven tálalt vita láthatólag lefoglalja a feleket, miközben van egy terület, ahol sokkal nagyobb baj lehet, és tényleg nagyon sok pénzt bukhatunk.
Úgy tűnik, Magyarország kutyaszorítóban van: nem jön pénz Brüsszelből az EU-s pályázatok legalább két hatalmas szeletére.
Az egyik problémás terület a KEOP, a másik meg a KÖZOP. A rövidítések egy-egy operatív programot takarnak, az első az energiahatékonyságit, a másik a közlekedésit. Az elsőből lehet például panelházakat felújítani, a másodikból új utakat, vasutat építeni. KÖZOP-ra ment el eddig a legtöbb pénz, a 2007 óta 865 milliárd forint, és több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást már odaítéltek a nyerteseknek. Összehasonlításképpen: összesen 8000 milliárd körüli a teljes keret, amit ebben a hét évben (2007-2013) el lehet költeni itthon az EU pénzéből. A KEOP sem kis falat. 365 milliárd ment már el ide, és 1100 milliárdról van már szerződés. A nagy különbség mutatja, hogy mindkét területen nagy a csúszás, sok pályázat akadozik, vagy éppen csak elbírálás után van.
Hitelez az állam
A pályázatok kifizetése úgy megy, hogy ha például Gyök település a KEOP-on nyer 889 millió forintot az önkormányzati tulajdonban lévő panelházak ablakcseréjére, akkor ahogy halad a munka, nyújtják be a számlákat, az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) pedig fizet. Az NFÜ a Magyar Államkincstárból (MÁK) szedi a pénzt, aztán ha összegyűlt 3 hónapnyi kifizetett számla, akkor azt egy csomagban küldik Brüsszelbe, ahonnan ezt euróban utalják a MÁK-nak.
A probléma az, hogy egy ideje (információink szerint tavaly nyár óta) a KEOP-os számlákat Brüsszel nem fizeti ki. Kevésbé régóta, de ez a helyzet a KÖZOP-os pályázatokkal is (ott Gyök mondjuk elkerülő út építésére nyerhetett). És van, aki szerint ez van a TIOP-os pályázatokkal is. (Amiből a TI társadalmi infrastruktúrát, az OP szokás szerint operatív programot jelent. Ebből Gyök az orvosi rendelő mosdóját csempézné ki, mondjuk.)
Nátha vagy ebola?
Az egyes OP-ok számláinak késedelmes brüsszeli kiegyenlítése nem szokatlan dolog. Az ezzel foglalkozó szakértők szívesen mondják rá, hogy olyan, mint a nátha: kellemetlen, de úgyis elmúlik, és nincs olyan év, hogy valakit el ne kapna. Valóban, például a KÖZOP-os kifizetéseket már sokadjára függesztették most fel Brüsszelben, a szocialista kormány alatt is előfordult ilyen. Sőt volt olyan OP (ÁROP), ami el sem indulhatott egy ideig.
A felfüggesztések mögött mindig az van, hogy az Európai Bizottság talál valamilyen típushibát az utóbbi hónapok pályázataiban, és amíg a vitát le nem zárják a magyar állammal, addig nem fizetnek, ezzel is nyomatékosabbá téve érveiket. Van, amikor ez igen nagyban megy: Románia esetében például tavaly annyi OP kifizetését függesztették fel, hogy délkeleti szomszédunk 2012-re az EU nettó befizetőjévé vált. Vagyis hiába Románia a második legszegényebb tagállama az uniónak, mégis több tagdíjat fizetett be, mint amennyi uniós támogatást le tudott hívni.
A színfalak mögött szeretik intézni
Amikor a vita egy tagállam és a bizottság között nagyon elmérgesedik, és patthelyzet látszik kialakulni, akkor szokta csak a brüsszeli szervezet nyilvánosságra hozni, hogy egy-egy OP kifizetését felfüggesztették. Egyébként inkább csendben, a színfalak mögött szeretik intézni ezeket az ügyeket. Részben azért, mert nem akarnak politikai botrányt okozni. Nagyon rosszul hangzik minden tagállamban, ha kiderül, hogy a kormány annyira béna, hogy nem képes lehívni a pénzt. Másrészt a bizottságnak sem érdeke, hogy botrányosnak tűnjenek a kifizetések. Az egyre szűkmarkúbb nettó befizetők semmi másra nem vágynak jobban, minthogy kiderüljön, a támogatási rendszer béna, kár bele ennyi pénzt ölni. Értelemszerűen a nemzeti kormányok sem kötik az emberek orrára, hogy most éppen elakadt ez vagy az a számla. Így a legtöbbször az ilyen viták titokban maradnak, többségükben meg is oldódnak, és addig az államok a saját pénzükből hiteleznek. Mint most teszi ezt a magyar is.
A kamarai igazoláson csúsztunk el
Három, egymástól teljesen független helyen dolgozó, egymást nem is ismerő, de EU-s vonalon otthonosan mozgó szakembertől is úgy tudjuk, hogy a KEOP pénz nem jön jó ideje (egyikük szerint tavaly nyár óta, a másik kettő nem mondott dátumot). Ketten úgy tudták, hogy a KÖZOP sem jön, és egyikük szerint már a TIOP sem. Ráadásul mindhárman ugyanazt az okot említették.
A probléma szerintük az, hogy a pályázatoknál a mérnököktől kamarai igazolást kért a magyar állam. Egy besorolási kódot, ami jelzi, hogy például a gyöki panelek kazánját milyen képesítésű mérnök tervezi majd. Ezt pedig azért látja problémásnak a bizottság, mert ilyen igazolást külföldi mérnök akkor sem tud benyújtani, ha a feje tetejére áll. Márpedig az EU érzékeny az ilyen versenykorlátozásokra.
Brüsszel utalgat, de nem pénzt
Úgyhogy ideje volt hivatalosan is megkérdezni a témában egyébként szemérmes két oldalt: a bizottságot és az NFÜ-t.
Az NFÜ válasza kerülgette a forró kását. Azt írták, hogy a “a Bizottság auditorai az októberi ellenőrzések során diszkriminatív közbeszerzési gyakorlatot véltek felfedezni” és “azt kifogásolták, hogy a mérnöki szaktudást megkövetelő beszerzések alkalmával követelményként fogalmaztuk meg az előzetes hazai mérnöki kamarai regisztráció, valamint a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét”.
A brüsszeli utalások felfüggesztéséről csak ennyit közöltek: “Az Európai Bizottságnak jogában áll felfüggeszteni az operatív programokhoz kapcsolódó kifizetéseket”.
A bizottságtól Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője válaszolt: ebben közvetetten elismerte, hogy nem jön pénz, de azért a vita nagy része titok, „harmadik fél részére nem adható ki”.
A bizottsági szóvivő annyit megerősített, hogy a KEOP-nál tényleg találtak „potenciálisan diszkriminációra utaló” nyomokat a pályázatokban, és ez „igaz lehet más OP-okra is”. A vita most „contradictory procedure” (vagyis „egyeztető eljárás”) alatt van.
Ez azt jelenti, hogy hivatalosan nincs még felfüggesztés, de ha megnézzük a vonatkozó szabályokat, akkor kiderül, hogy mégis van. Ebben a fázisban ugyanis az eljárásrend szerint már felfüggesztik a kifizetéseket: „The Member State disagrees with the correction required or proposed by the Commission: following a formal contradictory procedure with the Member State that includes the suspension of payments to the programme” írja a szabályzat. (A tagállam nem ért egyet a bizottság által javasolt vagy elvárt módosításokkal: ekkor egy egyeztető eljárás indul, amelynek része a program finanszírozásának felfüggesztése.)
A hír igaz: nem jön pénz!!444!!!
Vagyis a hír igaz, Brüsszelből a KEOP-ra (és talán egyéb OP-okra) most nem jön pénz. A hivatalos felfüggesztés annyival durvább, hogy akkor a pénz már nem is jöhet meg, ebben a fázisban viszont még van esély megegyezésre, és a számlák (legalább részbeni) rendezésére.
Azt is elárulta Wheeler asszony, hogy brüsszeli kifogásokról idén februárban kapott a magyar kormány részletes dokumentumot. Ez megerősíti három forrásunk egyikének állítását: ő úgy tudja, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök személyesen nyomta Orbán Viktor kezébe az erről szóló papírt, kettejük február eleji brüsszeli találkozóján.
José Manuel Barroso bizottsági elnök személyesen nyomta Orbán Viktor kezébe az erről szóló papírt
Ekkor már nagy volt a baj, hiszen ilyen szinten nem szokás technikai vitákkal foglalkozni. Pedig február 1. óta a magyar fél nem követeli már meg a kifogásolt feltételeket a mérnököktől, és már csak a győztestől utólag kérnek kamarai regisztrációt. Az NFÜ szerint ezzel minden megoldódott és az esetleges fizetési felfüggesztés (amelyhez Brüsszelnek joga van) okafogyottá vált. Ehhez képest a bizottsági szóvivő arról írt, hogy februárban még kifogásokat küldtek Magyarországnak, és a vita nincs még lezárva.
Sokkal komolyabb, mint a pénzbüntetés lenne
A helyzet komoly, óriási pénzekről van szó. Egyre kényelmetlenebb a magyar államnak meghitelezni az EU-s pénzeket. Ha ez így marad, az a költségvetési hiánynak nagyon betehet, holott éppen most büszkélkedik a kormány, hogy tavaly csak 1,9 százalék volt a deficit.
Még aggasztóbb lenne, ha az eddig benyújtott számlákat tényleg soha nem fizetnék ki, mert Brüsszel megállapítaná, hogy ezek mind szabálytalan pályázatok voltak. Ilyenkor elvben a pénzt nem buknánk el, mert azt más pályázatokra át lehetne vinni. Csakhogy a költségvetési ciklus 2013 végén zárul. Amire addig nem sikerül leszerződni (és 2015 végéig meg is építeni) az a pénz elvész, vagyis rengeteg már elköltött pénz ragadhat így be, és ezek újbóli megpályáztatása a hátra lévő időben reménytelen. Mire lemegy a kiírás, jelentkezés, közbeszerzés, építkezés és próbaüzem herce-hurcája, addigra bőven túllépünk minden határidőn. Így is vért izzad a magyar bürokrácia EU-pénzköltési szakosztálya, hogy a rendelkezésre álló keretet el lehessen költeni.
eupenzek-titkoshaboru-jol3
A KEOP-nál, ami a legrégebb óta van befagyasztva, jól látszik, hogy mekkora a különbség a ténylegesen kifizetett és a leszerződött pénzek között: 735 milliárd forint, vagyis másfélszer meg lehetne építeni belőle a 4-es metrót. Nem tudjuk, hogy a brüsszeli befagyasztás vagy egyéb okok miatt van ekkora különbség a leszerződött és a kifizetett pályázatok pénze között, de valószínűleg van összefüggés. (A KÖZOP-nál még nagyobb, 1000 milliárd feletti a különbség.) A másik két feltehetően érintett OP-pal együtt tehát sok ezer milliárdos tételről van szó. A kifogásolt pályázatok mind közbeszerzést igénylő infrastrukturális beruházások, vagyis jó drágák. Összehasonlításul: amikor tavaly néhány hónapra az EU belengette, hogy a túlzott deficiteljárás miatt megbüntetik Magyarországot, akkor kb. 140 milliárd forintot fagyasztottak volna be. A most kockán forgó pénz ennek legalább a tízszerese lehet.
Megoldás nincs, marad a para
Hiába kérdezgettük a szakértőket, senki nem bírta megsaccolni sem, hogy milyen kimenetele lehet ennek a vitának. Az eddigi pályázatokat utólag benyeli Brüsszel, és rendesen kifizetik az eddig államkincstárból hitelezett részt? Vagy mostantól mehetnek a dolgok, de az eddig ki nem fizetetteket bukjuk? Vagy egyenként végignyálazzák a pályázatokat, és egy részét elfelejthetjük, a másik részét pedig kifizetik?
Lázár János – aki államtitkári kinevezésekor megkapta az EU-s pénzek felügyeletét is – múlt szerdán Brüsszelben tárgyalt a fejlesztési pénzeket felügyelő biztossal, valószínűleg erről az ügyről is. (A találkozóról a sajtó nem számolt be, viszont a bizottság eseménynaptárában benne van.) Az biztosnak látszik, hogy ezt nem oldották még meg.
Miközben megy a politikai vita az EU intézményei és a magyar kormány között számos ügyben, az igazi érvágás az lenne, ha ebben a konfliktusban Brüsszel magyar szempontból kedvezőtlenül döntene, és nem rendezné soha a KEOP-os (és talán KÖZOP-os, esetleg TIOP-os) beragadt számlákat.
Nem tud annyit Magyarország ellen kiabálni az Európai Parlamentben Guy Verhofstadt (liberális frakcióvezető, aki az alkotmány legutóbbi módosítása után azt követelte, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát az Európai Tanácsban), hogy az így okozott kár töredéke lehet csak annak, amit egy teljes kifizetési felfüggesztés okozhat.
Brüsszel nem utalja a pénzt Magyarországnak a nagy építkezések után
Az EU-s pályázatokhoz kért magyar kamarai igazolásokon buktunk el
Most a magyar állam hitelez egy csomó EU-s pályázatra pénzt
Ebből sok ezer milliárd forint bukta is lehet
Tele van az európai és a magyar sajtó azzal, hogy Magyarország és az EU különböző szervei között háború dúl. A bizottság kötelezettségszegési eljárásokat fontolgat a 4. alkotmánymódosítás miatt. A parlamenti vitanapon a frakciók többsége nagyon aggódott a magyar demokráciáért. A kormány szerint az EU baloldali nyomásra előrántotta kettős mércét, és hiába, hogy Magyarország jobban teljesít, nem hajlandók kivenni bennünket a túlzottdeficit-eljárás alól.
A közvélemény számára kissé megfoghatatlan, de a sajtóban igen intenzíven tálalt vita láthatólag lefoglalja a feleket, miközben van egy terület, ahol sokkal nagyobb baj lehet, és tényleg nagyon sok pénzt bukhatunk.
Úgy tűnik, Magyarország kutyaszorítóban van: nem jön pénz Brüsszelből az EU-s pályázatok legalább két hatalmas szeletére.
Az egyik problémás terület a KEOP, a másik meg a KÖZOP. A rövidítések egy-egy operatív programot takarnak, az első az energiahatékonyságit, a másik a közlekedésit. Az elsőből lehet például panelházakat felújítani, a másodikból új utakat, vasutat építeni. KÖZOP-ra ment el eddig a legtöbb pénz, a 2007 óta 865 milliárd forint, és több mint 2000 milliárd forintnyi támogatást már odaítéltek a nyerteseknek. Összehasonlításképpen: összesen 8000 milliárd körüli a teljes keret, amit ebben a hét évben (2007-2013) el lehet költeni itthon az EU pénzéből. A KEOP sem kis falat. 365 milliárd ment már el ide, és 1100 milliárdról van már szerződés. A nagy különbség mutatja, hogy mindkét területen nagy a csúszás, sok pályázat akadozik, vagy éppen csak elbírálás után van.
Hitelez az állam
A pályázatok kifizetése úgy megy, hogy ha például Gyök település a KEOP-on nyer 889 millió forintot az önkormányzati tulajdonban lévő panelházak ablakcseréjére, akkor ahogy halad a munka, nyújtják be a számlákat, az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) pedig fizet. Az NFÜ a Magyar Államkincstárból (MÁK) szedi a pénzt, aztán ha összegyűlt 3 hónapnyi kifizetett számla, akkor azt egy csomagban küldik Brüsszelbe, ahonnan ezt euróban utalják a MÁK-nak.
A probléma az, hogy egy ideje (információink szerint tavaly nyár óta) a KEOP-os számlákat Brüsszel nem fizeti ki. Kevésbé régóta, de ez a helyzet a KÖZOP-os pályázatokkal is (ott Gyök mondjuk elkerülő út építésére nyerhetett). És van, aki szerint ez van a TIOP-os pályázatokkal is. (Amiből a TI társadalmi infrastruktúrát, az OP szokás szerint operatív programot jelent. Ebből Gyök az orvosi rendelő mosdóját csempézné ki, mondjuk.)
Nátha vagy ebola?
Az egyes OP-ok számláinak késedelmes brüsszeli kiegyenlítése nem szokatlan dolog. Az ezzel foglalkozó szakértők szívesen mondják rá, hogy olyan, mint a nátha: kellemetlen, de úgyis elmúlik, és nincs olyan év, hogy valakit el ne kapna. Valóban, például a KÖZOP-os kifizetéseket már sokadjára függesztették most fel Brüsszelben, a szocialista kormány alatt is előfordult ilyen. Sőt volt olyan OP (ÁROP), ami el sem indulhatott egy ideig.
A felfüggesztések mögött mindig az van, hogy az Európai Bizottság talál valamilyen típushibát az utóbbi hónapok pályázataiban, és amíg a vitát le nem zárják a magyar állammal, addig nem fizetnek, ezzel is nyomatékosabbá téve érveiket. Van, amikor ez igen nagyban megy: Románia esetében például tavaly annyi OP kifizetését függesztették fel, hogy délkeleti szomszédunk 2012-re az EU nettó befizetőjévé vált. Vagyis hiába Románia a második legszegényebb tagállama az uniónak, mégis több tagdíjat fizetett be, mint amennyi uniós támogatást le tudott hívni.
A színfalak mögött szeretik intézni
Amikor a vita egy tagállam és a bizottság között nagyon elmérgesedik, és patthelyzet látszik kialakulni, akkor szokta csak a brüsszeli szervezet nyilvánosságra hozni, hogy egy-egy OP kifizetését felfüggesztették. Egyébként inkább csendben, a színfalak mögött szeretik intézni ezeket az ügyeket. Részben azért, mert nem akarnak politikai botrányt okozni. Nagyon rosszul hangzik minden tagállamban, ha kiderül, hogy a kormány annyira béna, hogy nem képes lehívni a pénzt. Másrészt a bizottságnak sem érdeke, hogy botrányosnak tűnjenek a kifizetések. Az egyre szűkmarkúbb nettó befizetők semmi másra nem vágynak jobban, minthogy kiderüljön, a támogatási rendszer béna, kár bele ennyi pénzt ölni. Értelemszerűen a nemzeti kormányok sem kötik az emberek orrára, hogy most éppen elakadt ez vagy az a számla. Így a legtöbbször az ilyen viták titokban maradnak, többségükben meg is oldódnak, és addig az államok a saját pénzükből hiteleznek. Mint most teszi ezt a magyar is.
A kamarai igazoláson csúsztunk el
Három, egymástól teljesen független helyen dolgozó, egymást nem is ismerő, de EU-s vonalon otthonosan mozgó szakembertől is úgy tudjuk, hogy a KEOP pénz nem jön jó ideje (egyikük szerint tavaly nyár óta, a másik kettő nem mondott dátumot). Ketten úgy tudták, hogy a KÖZOP sem jön, és egyikük szerint már a TIOP sem. Ráadásul mindhárman ugyanazt az okot említették.
A probléma szerintük az, hogy a pályázatoknál a mérnököktől kamarai igazolást kért a magyar állam. Egy besorolási kódot, ami jelzi, hogy például a gyöki panelek kazánját milyen képesítésű mérnök tervezi majd. Ezt pedig azért látja problémásnak a bizottság, mert ilyen igazolást külföldi mérnök akkor sem tud benyújtani, ha a feje tetejére áll. Márpedig az EU érzékeny az ilyen versenykorlátozásokra.
Brüsszel utalgat, de nem pénzt
Úgyhogy ideje volt hivatalosan is megkérdezni a témában egyébként szemérmes két oldalt: a bizottságot és az NFÜ-t.
Az NFÜ válasza kerülgette a forró kását. Azt írták, hogy a “a Bizottság auditorai az októberi ellenőrzések során diszkriminatív közbeszerzési gyakorlatot véltek felfedezni” és “azt kifogásolták, hogy a mérnöki szaktudást megkövetelő beszerzések alkalmával követelményként fogalmaztuk meg az előzetes hazai mérnöki kamarai regisztráció, valamint a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét”.
A brüsszeli utalások felfüggesztéséről csak ennyit közöltek: “Az Európai Bizottságnak jogában áll felfüggeszteni az operatív programokhoz kapcsolódó kifizetéseket”.
A bizottságtól Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője válaszolt: ebben közvetetten elismerte, hogy nem jön pénz, de azért a vita nagy része titok, „harmadik fél részére nem adható ki”.
A bizottsági szóvivő annyit megerősített, hogy a KEOP-nál tényleg találtak „potenciálisan diszkriminációra utaló” nyomokat a pályázatokban, és ez „igaz lehet más OP-okra is”. A vita most „contradictory procedure” (vagyis „egyeztető eljárás”) alatt van.
Ez azt jelenti, hogy hivatalosan nincs még felfüggesztés, de ha megnézzük a vonatkozó szabályokat, akkor kiderül, hogy mégis van. Ebben a fázisban ugyanis az eljárásrend szerint már felfüggesztik a kifizetéseket: „The Member State disagrees with the correction required or proposed by the Commission: following a formal contradictory procedure with the Member State that includes the suspension of payments to the programme” írja a szabályzat. (A tagállam nem ért egyet a bizottság által javasolt vagy elvárt módosításokkal: ekkor egy egyeztető eljárás indul, amelynek része a program finanszírozásának felfüggesztése.)
A hír igaz: nem jön pénz!!444!!!
Vagyis a hír igaz, Brüsszelből a KEOP-ra (és talán egyéb OP-okra) most nem jön pénz. A hivatalos felfüggesztés annyival durvább, hogy akkor a pénz már nem is jöhet meg, ebben a fázisban viszont még van esély megegyezésre, és a számlák (legalább részbeni) rendezésére.
Azt is elárulta Wheeler asszony, hogy brüsszeli kifogásokról idén februárban kapott a magyar kormány részletes dokumentumot. Ez megerősíti három forrásunk egyikének állítását: ő úgy tudja, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök személyesen nyomta Orbán Viktor kezébe az erről szóló papírt, kettejük február eleji brüsszeli találkozóján.
José Manuel Barroso bizottsági elnök személyesen nyomta Orbán Viktor kezébe az erről szóló papírt
Ekkor már nagy volt a baj, hiszen ilyen szinten nem szokás technikai vitákkal foglalkozni. Pedig február 1. óta a magyar fél nem követeli már meg a kifogásolt feltételeket a mérnököktől, és már csak a győztestől utólag kérnek kamarai regisztrációt. Az NFÜ szerint ezzel minden megoldódott és az esetleges fizetési felfüggesztés (amelyhez Brüsszelnek joga van) okafogyottá vált. Ehhez képest a bizottsági szóvivő arról írt, hogy februárban még kifogásokat küldtek Magyarországnak, és a vita nincs még lezárva.
Sokkal komolyabb, mint a pénzbüntetés lenne
A helyzet komoly, óriási pénzekről van szó. Egyre kényelmetlenebb a magyar államnak meghitelezni az EU-s pénzeket. Ha ez így marad, az a költségvetési hiánynak nagyon betehet, holott éppen most büszkélkedik a kormány, hogy tavaly csak 1,9 százalék volt a deficit.
Még aggasztóbb lenne, ha az eddig benyújtott számlákat tényleg soha nem fizetnék ki, mert Brüsszel megállapítaná, hogy ezek mind szabálytalan pályázatok voltak. Ilyenkor elvben a pénzt nem buknánk el, mert azt más pályázatokra át lehetne vinni. Csakhogy a költségvetési ciklus 2013 végén zárul. Amire addig nem sikerül leszerződni (és 2015 végéig meg is építeni) az a pénz elvész, vagyis rengeteg már elköltött pénz ragadhat így be, és ezek újbóli megpályáztatása a hátra lévő időben reménytelen. Mire lemegy a kiírás, jelentkezés, közbeszerzés, építkezés és próbaüzem herce-hurcája, addigra bőven túllépünk minden határidőn. Így is vért izzad a magyar bürokrácia EU-pénzköltési szakosztálya, hogy a rendelkezésre álló keretet el lehessen költeni.
eupenzek-titkoshaboru-jol3
A KEOP-nál, ami a legrégebb óta van befagyasztva, jól látszik, hogy mekkora a különbség a ténylegesen kifizetett és a leszerződött pénzek között: 735 milliárd forint, vagyis másfélszer meg lehetne építeni belőle a 4-es metrót. Nem tudjuk, hogy a brüsszeli befagyasztás vagy egyéb okok miatt van ekkora különbség a leszerződött és a kifizetett pályázatok pénze között, de valószínűleg van összefüggés. (A KÖZOP-nál még nagyobb, 1000 milliárd feletti a különbség.) A másik két feltehetően érintett OP-pal együtt tehát sok ezer milliárdos tételről van szó. A kifogásolt pályázatok mind közbeszerzést igénylő infrastrukturális beruházások, vagyis jó drágák. Összehasonlításul: amikor tavaly néhány hónapra az EU belengette, hogy a túlzott deficiteljárás miatt megbüntetik Magyarországot, akkor kb. 140 milliárd forintot fagyasztottak volna be. A most kockán forgó pénz ennek legalább a tízszerese lehet.
Megoldás nincs, marad a para
Hiába kérdezgettük a szakértőket, senki nem bírta megsaccolni sem, hogy milyen kimenetele lehet ennek a vitának. Az eddigi pályázatokat utólag benyeli Brüsszel, és rendesen kifizetik az eddig államkincstárból hitelezett részt? Vagy mostantól mehetnek a dolgok, de az eddig ki nem fizetetteket bukjuk? Vagy egyenként végignyálazzák a pályázatokat, és egy részét elfelejthetjük, a másik részét pedig kifizetik?
Lázár János – aki államtitkári kinevezésekor megkapta az EU-s pénzek felügyeletét is – múlt szerdán Brüsszelben tárgyalt a fejlesztési pénzeket felügyelő biztossal, valószínűleg erről az ügyről is. (A találkozóról a sajtó nem számolt be, viszont a bizottság eseménynaptárában benne van.) Az biztosnak látszik, hogy ezt nem oldották még meg.
Miközben megy a politikai vita az EU intézményei és a magyar kormány között számos ügyben, az igazi érvágás az lenne, ha ebben a konfliktusban Brüsszel magyar szempontból kedvezőtlenül döntene, és nem rendezné soha a KEOP-os (és talán KÖZOP-os, esetleg TIOP-os) beragadt számlákat.
Nem tud annyit Magyarország ellen kiabálni az Európai Parlamentben Guy Verhofstadt (liberális frakcióvezető, aki az alkotmány legutóbbi módosítása után azt követelte, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát az Európai Tanácsban), hogy az így okozott kár töredéke lehet csak annak, amit egy teljes kifizetési felfüggesztés okozhat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)