Az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi Legfelső Bíróság csütörtökön elutasította az amerikai elnök azon tervét, hogy mintegy négymillió illegális bevándorlónak automatikusan tartózkodási és munkavállalási engedélyt adjanak.
A Fehér Ház és személyesen Obama elnök számára nagy vereséget jelentő döntést a taláros testület 4:4 arányban hozta meg: a négy konzervatív bíró nemmel voksolt, a négy liberális pedig támogatta az elnök tervét.
Obama mintegy négymillió illegális bevándorlót óvott volna meg a kitoloncolástól, biztosítva nekik nemcsak a legális tartózkodást az Egyesült Államokban, hanem a munkavállalási lehetőséget és a szociális juttatásokat, köztük az orvosi ellátást is. A terv a 2010 után érkezett és büntetlen előéletű illegális bevándorlókra vonatkozott volna. Az Egyesült Államokban egyébként tizenegy milliónyira becsülik az illegális bevándorlók táborát.
A döntés következtében veszélybe került Obama elnöksége egyik fontosnak szánt öröksége, s egyúttal várhatóan fellángol az illegális bevándorlásról szóló vita a választási kampányban is.
Az első kommentárok a republikánusok elégedettségét jelzik. Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke szerint a döntéssel a bevándorlásról szóló elnöki rendelet semmis. “Nagy győzelmet értünk el a hatalmi ágak szétválasztásának visszaállításáért folytatott harcunkban” – fogalmazott közleményében a házelnök.
Az ügyet most nem utalják vissza alsóbb bírósághoz felülvizsgálatra, esetleges módosításra, hanem a novemberi elnökválasztásig elnapolják. A Legfelső Bíróság más ügyekben is hozott döntést csütörtökön, de politikai jelentőségét és társadalmi következményeit tekintve kétségtelenül ez a legjelentősebb.
http://www.globoport.hu/164823/nem-lesz-legalis-4-millio-illegalis-bevandorlo-az-egyesult-allamokban/
2016. június 26., vasárnap
2016. június 21., kedd
Megszűnt az utolsó akadály is az atomfegyver bevetése előtt
A német alkotmánybíróság igazat adott az Európai Központi Banknak (ECB), így nem minősítette jogellenesnek a pénzügyi válság elleni harc egyik legfontosabb eszközének használatát. Ez nagy könnyebbséget jelent a piacok számára így a brit népszavazás előtt.
Az ECB nyíltpiaci kötvényvásárlási programja, az OMT került célkeresztbe Németországban, és az alkotmánybíróságnak azt kellett egy beadvány miatt vizsgálnia, hogy jogszerű-e ez a pénzügyi válság kezelésére használt monetáris eszköz. A keddi ítéletében a testület az OMT jogszerűsége mellett tette le a voksot. Az ítélet jelentős megkönnyebbülést jelent a piacok számára így a brit EU-tagságról szóló népszavazás előtt két nappal - írja a Financial Times (FT).
Az OMT programot az ECB még 2012-ben indította útjára az eurózóna válságának csúcspontján és annak ellenére, hogy a gyakorlatban soha nem vetette be a jegybank, komoly elismertséget szerzett, miután az valutaövezetet az összeomlás széléről rántotta vissza a bejelentés.
Bevethető a pénzügyi atomfegyver
Az alkotmánybíróság keddi ítéletében kimondta, hogy az OMT hatóköre korlátozott marad, bizonyos feltételek teljesülése esetén a program jelenleg nem gyengíti a Bundestag általános költségvetési felelősségét, a program pedig "nyilvánvalóan" nem haladja meg az ECB hatáskörét.
Az ítélet ezzel az utolsó akadályt is elmozdította az eszköz bevetése elől, melynek keretében az ECB-nek lehetősége van potenciálisan korlátlan mennyiségben vásárolnia kötvényeket a válságban lévő tagállamoktól.
A program kritikus pontja a rövid távú eurózónás államkötvények potenciálisan korlátlan vásárlása, amely az államkötvények jelentős hozamemelkedéseit hivatott kiküszöbölni. Az eszköz bevetése ellen több mint 35 ezer német akadémikus, üzletember és politikus tiltakozott, mondván ez sérti a német szövetségi jogot a kormányok monetáris finanszírozása révén.
Az Európai Bíróság már korábban rábólintott
Az Európai Bíróság már tavaly kimondta, hogy az OMT összhangban van az uniós alapszerződéssel. Ezzel összhangban most a német alkotmánybíróság is kimondta, hogy az Európai Bíróság által meghatározott kondíciók mindegyikének megfelelése esetén, az OMT nem minősül olyan "túllépésnek", amely sértené a német szövetségi jogot.
Az alkotmánybíróság hat betartandó feltételt határozott meg:
biztosítani kell, hogy bármilyen kötvényvásárlás volumenét előre korlátozzák,
a vásárlásokat ne jelentsék be előre,
meg kell határozni egy minimum időintervallumot az állampapír tagállami kibocsátása és az ECB kötvényvásárlása között,
csak olyan tagállamtól vásárolhat az ECB kötvényt, amelynek van hozzáférése a pénzpiacokhoz,
a kötvényeket csak kivételes esetekben lehet a lejáratig megtartani,
a kötvényeket azonnal piacra kell dobni, amint az intervenció már nem szükséges.
Tényleg nincs vele nagy baj
Az alkotmánybíróság most azt is kimondta, hogy az Európai Bíróság ítéletével összhangban értelmezve, az OMT program nem jelent alkotmányos fenyegetést a Bundestag költségvetés felett gyakorolt jogára, így jelenleg azt sem lehet megállapítani, hogy az OMT végrehajtása veszélyeztetné a költségvetés feletti általános felelősséget.
Az FT megjegyzi, hogy egy negatív ítélet korlátozta volna a Bundesbank szerepét az OMT-ben és megrengette volna a pénzpiacokat a brit népszavazás előtt. Ezzel azonban még nem ért véget a jogi huzavona az ECB mennyiségi lazítása körül - jegyzi meg a MarketWatch -, miután az alkotmánybírósági szóvivő szerint négy kifogást adtak be a testülethez az OMT-t érintően. Ezek időpontját viszont még később határozzák meg.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megszunt_az_utolso_akadaly_is_az_atomfegyver_bevetese_elott.616498.html
Az ECB nyíltpiaci kötvényvásárlási programja, az OMT került célkeresztbe Németországban, és az alkotmánybíróságnak azt kellett egy beadvány miatt vizsgálnia, hogy jogszerű-e ez a pénzügyi válság kezelésére használt monetáris eszköz. A keddi ítéletében a testület az OMT jogszerűsége mellett tette le a voksot. Az ítélet jelentős megkönnyebbülést jelent a piacok számára így a brit EU-tagságról szóló népszavazás előtt két nappal - írja a Financial Times (FT).
Az OMT programot az ECB még 2012-ben indította útjára az eurózóna válságának csúcspontján és annak ellenére, hogy a gyakorlatban soha nem vetette be a jegybank, komoly elismertséget szerzett, miután az valutaövezetet az összeomlás széléről rántotta vissza a bejelentés.
Bevethető a pénzügyi atomfegyver
Az alkotmánybíróság keddi ítéletében kimondta, hogy az OMT hatóköre korlátozott marad, bizonyos feltételek teljesülése esetén a program jelenleg nem gyengíti a Bundestag általános költségvetési felelősségét, a program pedig "nyilvánvalóan" nem haladja meg az ECB hatáskörét.
Az ítélet ezzel az utolsó akadályt is elmozdította az eszköz bevetése elől, melynek keretében az ECB-nek lehetősége van potenciálisan korlátlan mennyiségben vásárolnia kötvényeket a válságban lévő tagállamoktól.
A program kritikus pontja a rövid távú eurózónás államkötvények potenciálisan korlátlan vásárlása, amely az államkötvények jelentős hozamemelkedéseit hivatott kiküszöbölni. Az eszköz bevetése ellen több mint 35 ezer német akadémikus, üzletember és politikus tiltakozott, mondván ez sérti a német szövetségi jogot a kormányok monetáris finanszírozása révén.
Az Európai Bíróság már korábban rábólintott
Az Európai Bíróság már tavaly kimondta, hogy az OMT összhangban van az uniós alapszerződéssel. Ezzel összhangban most a német alkotmánybíróság is kimondta, hogy az Európai Bíróság által meghatározott kondíciók mindegyikének megfelelése esetén, az OMT nem minősül olyan "túllépésnek", amely sértené a német szövetségi jogot.
Az alkotmánybíróság hat betartandó feltételt határozott meg:
biztosítani kell, hogy bármilyen kötvényvásárlás volumenét előre korlátozzák,
a vásárlásokat ne jelentsék be előre,
meg kell határozni egy minimum időintervallumot az állampapír tagállami kibocsátása és az ECB kötvényvásárlása között,
csak olyan tagállamtól vásárolhat az ECB kötvényt, amelynek van hozzáférése a pénzpiacokhoz,
a kötvényeket csak kivételes esetekben lehet a lejáratig megtartani,
a kötvényeket azonnal piacra kell dobni, amint az intervenció már nem szükséges.
Tényleg nincs vele nagy baj
Az alkotmánybíróság most azt is kimondta, hogy az Európai Bíróság ítéletével összhangban értelmezve, az OMT program nem jelent alkotmányos fenyegetést a Bundestag költségvetés felett gyakorolt jogára, így jelenleg azt sem lehet megállapítani, hogy az OMT végrehajtása veszélyeztetné a költségvetés feletti általános felelősséget.
Az FT megjegyzi, hogy egy negatív ítélet korlátozta volna a Bundesbank szerepét az OMT-ben és megrengette volna a pénzpiacokat a brit népszavazás előtt. Ezzel azonban még nem ért véget a jogi huzavona az ECB mennyiségi lazítása körül - jegyzi meg a MarketWatch -, miután az alkotmánybírósági szóvivő szerint négy kifogást adtak be a testülethez az OMT-t érintően. Ezek időpontját viszont még később határozzák meg.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megszunt_az_utolso_akadaly_is_az_atomfegyver_bevetese_elott.616498.html
2016. június 19., vasárnap
Osztrák napilap: Meg kell ismételni az államfőválasztást
Az Österreich napilap belsős körökből úgy értesült, hogy az osztrák Alkotmánybíróság el fogja rendelni az elnökválasztás megismétlését. A testület a jövő héten tárgyalja az FPÖ beadványát, melyben megtámadták a választás eredményét. A jobboldali párt jelöltje csak hajszállal maradt le a Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen mögött.
A jövő héten tárgyalja az osztrák Alkotmánybíróság az FPÖ beadványát, amelyben az elnökválasztás eredményét támadták meg. A jobboldali radikális párt jelöltje, Norbert Hofer az első kört megnyerte, ám a második körben végül hajszállal alulmaradt, így az elnökválasztást a Zöldek jelöltje, Alexander van der Bellen nyerte.
Az Österreich 24 belsős körökből származó értesülések alapján azt írja, hogy az Alkotmánybíróság kénytelen lesz megsemmisíteni az eredményt és új választást kiírni.
Az FPÖ ügyvédje 150 oldalas beadványban taglalja a választási szabálytalanságokat: a 117-ből 94 választási körzet érintett a párt szerint. Hét körzetben olyan személyek számoltak össze több mint 58 ezer szavazatot, akik erre nem is lettek volna jogosultak – állítja az FPÖ. Van der Bellen csak mintegy harmincezer szavazattal előzte meg Norbert Hofert, így már ennyi szavazat is lényeges lehet – teszi hozzá a portál.
Ha tényleg meg kell ismételni a választást, azt októberre írhatják ki.
Österreich24 Insider sagt: Hofburg-Wahl muss wiederholt werden!
Kronen Zeitung Nervosität steigt: Alle Zeichen auf Neuwahlen
http://mandiner.hu/cikk/20160616_osztrak_napilap_meg_kell_ismetelni_az_allamfovalasztast
A jövő héten tárgyalja az osztrák Alkotmánybíróság az FPÖ beadványát, amelyben az elnökválasztás eredményét támadták meg. A jobboldali radikális párt jelöltje, Norbert Hofer az első kört megnyerte, ám a második körben végül hajszállal alulmaradt, így az elnökválasztást a Zöldek jelöltje, Alexander van der Bellen nyerte.
Az Österreich 24 belsős körökből származó értesülések alapján azt írja, hogy az Alkotmánybíróság kénytelen lesz megsemmisíteni az eredményt és új választást kiírni.
Az FPÖ ügyvédje 150 oldalas beadványban taglalja a választási szabálytalanságokat: a 117-ből 94 választási körzet érintett a párt szerint. Hét körzetben olyan személyek számoltak össze több mint 58 ezer szavazatot, akik erre nem is lettek volna jogosultak – állítja az FPÖ. Van der Bellen csak mintegy harmincezer szavazattal előzte meg Norbert Hofert, így már ennyi szavazat is lényeges lehet – teszi hozzá a portál.
Ha tényleg meg kell ismételni a választást, azt októberre írhatják ki.
Österreich24 Insider sagt: Hofburg-Wahl muss wiederholt werden!
Kronen Zeitung Nervosität steigt: Alle Zeichen auf Neuwahlen
http://mandiner.hu/cikk/20160616_osztrak_napilap_meg_kell_ismetelni_az_allamfovalasztast
2016. június 2., csütörtök
Sorsdöntő hónap
A június sorsdöntő hónap lesz az EU számára. Június 21-én a német alkotmánybíróság az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja elleni kereset ügyében hoz ítéletet, két nappal később pedig a brit szavazók arról döntenek, hogy országuk kilépjen-e az EU-ból. Mindkettőnek komoly következményei lesznek az EU hosszú távú politikai és gazdasági stabilitása szempontjából.
A két döntés közül a német alkotmánybíróság ítélete számít a kevésbé látványosnak, azonban az a maastrichti szerződés EKB általi interpretálásának lényegét érinti. A felperesek, akik között német parlamenti képviselők is vannak, azt a kérdést tették fel, hogy vajon a Bundesbanknak részt kell-e vennie az EKB közvetlen monetáris tranzakciós programjában (Outright Monetary Transactions, OMT), miután érvelésük szerint az sérti az EU-szerződés 123. és 125. cikkét, amelyek állításuk szerint tiltják a pénznyomda révén megvalósuló állami mentőcsomagokat. Különösképpen a válság által sújtott országok állampapírjainak vásárlására vonatkozó korlátlan EKB-kötelezettségvállalást kifogásolják, amelyet Mario Draghi EKB-elnök „bármi áron” kifejezéssel írt le.
Az OMT program értelmében azoknak a befektetőknek, akik ilyen államkötvényeket vesznek, nem kell aggódniuk egy potenciális csőd miatt; még a csődveszély bekövetkezte előtt az EKB felvásárolja a befektetőktől a veszélyeztetett állampapírokat. Csak annyira van szükség, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmushoz forduljanak, a pénzügyi alap pedig gyors segítséget tud nyújtani az eurózóna összes tagállamának. Ennek eredményeképpen a kötvénytulajdonosoktól a gazdaságilag egészséges eurózóna-tagállamok adófizetőihez kerül át a csődkockázat vállalása.
A német alkotmánybíróság előtt lévő kérdés az, hogy vajon ez a mechanizmus, amelyet már jóváhagyott az Európai Bíróság, összeegyeztethető-e Németország alkotmányával; különösképpen azzal, hogy az OMT aláássa-e a Bundestag költségvetési jogköreit. Ebben a kérdésben az Európai Bíróság nem dönthet.
Két okból kifolyólag a bíróság várhatóan feltételekhez köti a Bundesbank OMT-ben való részvételét. Állítólag a Bundesbank már konzultált a bírósággal az EKB mennyiségi lazítási programjáról, és a bíróság a hírek szerint arra szólított fel, hogy vegyék ki a központi bankok közös kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket az államkötvény-vásárlásokat illetően. A bíróság előzetes véleménye azt is megfogalmazta, hogy az EKB túlléphette mandátumát.
Ha a bíróság ezt az érvelést követi, és ítéletében a Bundesbanknak az OMT-programban való részvétele ellen dönt, akkor a döntés az egészséges és a válság által sújtott gazdaságok közötti kamatfelárak növekedését okozza, ami tükrözi majd a valódi kockázatokat a befektetők felé. Ez véget vetne az álmodozásoknak, és egyben lépést jelentene az elszámoltathatóság erősítése felé, valamint az eurózónát visszahelyezné azon feszes költségvetési keretek közé, ami nélkül egyetlenegy gazdasági rendszer sem tud fennmaradni.
A második döntés, amely a brit EU-tagságra vonatkozik, még fontosabb következményekkel járhat. A népszavazás újabb megrázkódtatást jelent Nagy-Britannia Európa többi részével való viharos kapcsolatának hosszú történetében. Nagy-Britannia 1973-ban harmadik próbálkozásra tudott csatalakozni az EU elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez, miután Charles de Gaulle francia elnök 1963-ban és 1967-ben is megvétózta az ország belépését.
Nagy-Britannia és az EU kapcsolata kezdettől fogva feszült volt. A csatlakozási feltételekkel szembeni, Nagy-Britannián belül tapasztalt jelentős ellenkezés miatt már 1975-ben is népszavazást tartottak a tagságról. A brit szavazók többsége a benn maradás mellett voksolt. Azok után, hogy 1979-ben hatalomra került, Margaret Thatcher miniszterelnök lecsillapította a szkeptikusokat azzal, hogy speciális feltételeket tárgyalt ki az ország számára.
Az elmúlt években tapasztalt euróválság azonban felélesztette az Európával szembeni szkepticizmust. Habár Nagy-Britannia a gyakorlatban csak részlegesen vesz részt a válságot kezelő uniós intézkedések finanszírozásában, azonban a szigetországban egyre növekszik a félelem azzal kapcsolatban, hogy egy nap majd az országnak és adófizetőinek kell megmenteniük a dél-európai államokat és az uniós bankokat. Ezzel egy időben az európai menekültválság is elkezdte tépázni a britek idegeit. Thatcher, illetve az 1970 és 1974 között kormányzó Edward Heath miniszterelnök idejében Nagy-Britannia szigorította a Nemzetközösségből az országba irányuló bevándorlást. Ma pedig azzal kapcsolatban alakult ki félelem, hogy az EU-ból egy új bevándorlási hullám indul el az ország irányába.
Valószínűleg a Brexit kockázatai miatt a még bizonytalan szavazók jelentik majd azt a szavazati bázist, amelyre szükség lesz ahhoz, hogy az ország ne lépjen ki az EU-ból. A referendum azonban rávilágít az EU súlyos hiányosságaira, illetve arra, hogy vezetői képtelenek egy hihető és meggyőző stratégiát kidolgozni a kontinenst érő kihívások kezelésére.
Bármi lesz is a két júniusi döntés eredménye, egy dolog biztos: az EU és intézményei iránti feltétel nélküli bizalom ideje lejárt.
Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org
Szerző: Hans-Wernes Sinn, a Müncheni Egyetem közgazdászprofesszora, az Ifo gazdaságkutató intézet volt elnök
http://www.vg.hu/gazdasag/sorsdonto-honap-470792
A két döntés közül a német alkotmánybíróság ítélete számít a kevésbé látványosnak, azonban az a maastrichti szerződés EKB általi interpretálásának lényegét érinti. A felperesek, akik között német parlamenti képviselők is vannak, azt a kérdést tették fel, hogy vajon a Bundesbanknak részt kell-e vennie az EKB közvetlen monetáris tranzakciós programjában (Outright Monetary Transactions, OMT), miután érvelésük szerint az sérti az EU-szerződés 123. és 125. cikkét, amelyek állításuk szerint tiltják a pénznyomda révén megvalósuló állami mentőcsomagokat. Különösképpen a válság által sújtott országok állampapírjainak vásárlására vonatkozó korlátlan EKB-kötelezettségvállalást kifogásolják, amelyet Mario Draghi EKB-elnök „bármi áron” kifejezéssel írt le.
Az OMT program értelmében azoknak a befektetőknek, akik ilyen államkötvényeket vesznek, nem kell aggódniuk egy potenciális csőd miatt; még a csődveszély bekövetkezte előtt az EKB felvásárolja a befektetőktől a veszélyeztetett állampapírokat. Csak annyira van szükség, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmushoz forduljanak, a pénzügyi alap pedig gyors segítséget tud nyújtani az eurózóna összes tagállamának. Ennek eredményeképpen a kötvénytulajdonosoktól a gazdaságilag egészséges eurózóna-tagállamok adófizetőihez kerül át a csődkockázat vállalása.
A német alkotmánybíróság előtt lévő kérdés az, hogy vajon ez a mechanizmus, amelyet már jóváhagyott az Európai Bíróság, összeegyeztethető-e Németország alkotmányával; különösképpen azzal, hogy az OMT aláássa-e a Bundestag költségvetési jogköreit. Ebben a kérdésben az Európai Bíróság nem dönthet.
Két okból kifolyólag a bíróság várhatóan feltételekhez köti a Bundesbank OMT-ben való részvételét. Állítólag a Bundesbank már konzultált a bírósággal az EKB mennyiségi lazítási programjáról, és a bíróság a hírek szerint arra szólított fel, hogy vegyék ki a központi bankok közös kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket az államkötvény-vásárlásokat illetően. A bíróság előzetes véleménye azt is megfogalmazta, hogy az EKB túlléphette mandátumát.
Ha a bíróság ezt az érvelést követi, és ítéletében a Bundesbanknak az OMT-programban való részvétele ellen dönt, akkor a döntés az egészséges és a válság által sújtott gazdaságok közötti kamatfelárak növekedését okozza, ami tükrözi majd a valódi kockázatokat a befektetők felé. Ez véget vetne az álmodozásoknak, és egyben lépést jelentene az elszámoltathatóság erősítése felé, valamint az eurózónát visszahelyezné azon feszes költségvetési keretek közé, ami nélkül egyetlenegy gazdasági rendszer sem tud fennmaradni.
A második döntés, amely a brit EU-tagságra vonatkozik, még fontosabb következményekkel járhat. A népszavazás újabb megrázkódtatást jelent Nagy-Britannia Európa többi részével való viharos kapcsolatának hosszú történetében. Nagy-Britannia 1973-ban harmadik próbálkozásra tudott csatalakozni az EU elődjéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez, miután Charles de Gaulle francia elnök 1963-ban és 1967-ben is megvétózta az ország belépését.
Nagy-Britannia és az EU kapcsolata kezdettől fogva feszült volt. A csatlakozási feltételekkel szembeni, Nagy-Britannián belül tapasztalt jelentős ellenkezés miatt már 1975-ben is népszavazást tartottak a tagságról. A brit szavazók többsége a benn maradás mellett voksolt. Azok után, hogy 1979-ben hatalomra került, Margaret Thatcher miniszterelnök lecsillapította a szkeptikusokat azzal, hogy speciális feltételeket tárgyalt ki az ország számára.
Az elmúlt években tapasztalt euróválság azonban felélesztette az Európával szembeni szkepticizmust. Habár Nagy-Britannia a gyakorlatban csak részlegesen vesz részt a válságot kezelő uniós intézkedések finanszírozásában, azonban a szigetországban egyre növekszik a félelem azzal kapcsolatban, hogy egy nap majd az országnak és adófizetőinek kell megmenteniük a dél-európai államokat és az uniós bankokat. Ezzel egy időben az európai menekültválság is elkezdte tépázni a britek idegeit. Thatcher, illetve az 1970 és 1974 között kormányzó Edward Heath miniszterelnök idejében Nagy-Britannia szigorította a Nemzetközösségből az országba irányuló bevándorlást. Ma pedig azzal kapcsolatban alakult ki félelem, hogy az EU-ból egy új bevándorlási hullám indul el az ország irányába.
Valószínűleg a Brexit kockázatai miatt a még bizonytalan szavazók jelentik majd azt a szavazati bázist, amelyre szükség lesz ahhoz, hogy az ország ne lépjen ki az EU-ból. A referendum azonban rávilágít az EU súlyos hiányosságaira, illetve arra, hogy vezetői képtelenek egy hihető és meggyőző stratégiát kidolgozni a kontinenst érő kihívások kezelésére.
Bármi lesz is a két júniusi döntés eredménye, egy dolog biztos: az EU és intézményei iránti feltétel nélküli bizalom ideje lejárt.
Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org
Szerző: Hans-Wernes Sinn, a Müncheni Egyetem közgazdászprofesszora, az Ifo gazdaságkutató intézet volt elnök
http://www.vg.hu/gazdasag/sorsdonto-honap-470792
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)