Ismert a cseh bírák kommunista múltja

Magyar Nemzet, 2011. március 28.

Minél magasabb szintű igazságszolgáltatói testületről van szó, annál több régi pártkáder ül a fontos posztokon

Az egykori szocialista országokban a mögöttünk levő két évtizedben több kísérlet történt a kommunista múlt örökségének felszámolására, a bukott rendszer bűneinek feltárására. A gyászos múlttal való szembesülés, a diktatúra erkölcsi, szellemi és anyagi pusztításainak elemzése, a felelősök megnevezése és a jövőt szolgáló következtetések levonása szinte minden posztkommunista országban más-más módszerrel történt. A kommunista múltú bírák megnevezésében a cseh alkotmánybíróság járt az élen.

Eltérő módon láttak hozzá térségünkben a kommunista titkosrendőrség hálózatainak nyilvánosságra hozatalához, a bukott rendszer fő korifeusainak felelősségre vonásához. Nem mindenütt követték a cseh, a lengyel vagy a német példát a közélet átvilágításában, a volt nómenklatúrához tartozó személyek vagy csoportok megnevezésében. A lusztrációs jogalkotásnak köszönhetően például Csehországban a bukott rendszer prominensei és kiszolgálói eltűntek a hatalmi pozíciókból, a közélet számos területéről. A rendszerváltozás után a kommunista rendszert a törvényhozás bűnös rezsimnek minősítette, de arra már nem volt ereje, hogy a kommunista pártot is kivonja a forgalomból. Azzal számoltak, hogy támogatottság híján a párt magától megszűnik. Ez nem következett be, a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt 10-12 százalékos támogatottsággal mindmáig jelen van a parlamentben. Ugyanakkor egyre erőteljesebb a követelés, hogy függesszék fel e képződmény tevékenységét.
Különösen érzékeny területnek bizonyult az igazságszolgáltatás átvilágítása, ahol a bíróságok és az ügyészségek működése képzett szakemberek híján szinte elképzelhetetlen volt az 1989 előtti kommunista párttagok nélkül. Az előző két évtizedben az egykori cseh rendszerbírálók és politikai üldözöttek számos alkalommal tiltakoztak az ellen, hogy az igazságszolgáltatásban még mindig jelen vannak azok, akik annak idején politikai megrendelésre hozták meg ítéleteiket. Jóllehet nem minden egykori párttag bírót tekintettek eleve elfogultnak, de például a bíróság elé kerülő titkos ügynökök, egyes rendőrök és volt kommunista párttagok esetében indokoltnak tartanák, hogy megelőzendő az esetleges részrehajlást, bepillanthassanak a szóban forgó bíró múltjába.
A kommunista múltú bírák megnevezésében a cseh alkotmánybíróság járt az élen. A múlt év végén a testület nyilvánosságra hozta, hogy a tizenöt alkotmánybíró közül négyen voltak 1989 előtt a kommunista párt tagjai, közöttük Pavel Rychetsky, a taláros testület elnöke is. Az alkotmánybíróság példamutató gesztusának előzménye Tomás Pecina jogvédelmi aktivista kitartó igyekezete. Évekkel ezelőtt azzal a kéréssel fordult az olomouci felsőbb bírósághoz, hogy a testület adja ki azon tagjainak névsorát, akik 1989. november 17-ig tagjai voltak az akkori kommunista pártnak. Kérését elutasították, nem járt sikerrel az igazságügyi minisztériumban, sem a prágai fővárosi bíróságon, sem a legfelsőbb közigazgatási bíróságon. Az elutasítást mindenütt azzal indokolták, hogy a politikai hovatartozás a magánszférába tartozik, tehát nem vonatkozhat rá az információs kötelezettség. A bíróságok érzékeny adatnak tekintik a párttagságot, mert a rendszerváltozás előtti egyszerű párttagság nem jelenthet az átvilágítási törvény szerint sem akadályt az igazságügyben való alkalmazásban.
Pecina azonban az alkotmánybírósághoz fordult, azzal érvelve, hogy a közvéleménynek joga van tudni, milyen volt a bíró magatartása szemtől szemben az antidemokratikus rendszerrel az 1989 előtti időkben. A testület végül is igazat adott Pecinának. Határozatának lényege: a kommunista párthoz hasonló szervezetekben való tagság 1989. november 17. előtt az érintett személy politikai felfogása mellett inkább erkölcsi minőségről és a személyes megalkuvásról tanúskodik. A testület kimondta: a bírák párttagsága nem védett adat, és ezeknek az ismerete alapul szolgálhat a civil társadalomnak a bíróságok pártatlanságáról és függetlenségéről folyó viták során.
Az alkotmánybíróság számos európai példára is hivatkozó, terjedelmes indoklásában egyebek mellett abszurdnak nevezi, hogy miközben a kommunista párttagságra vonatkozó adat az előző rendszerben az egyéni karrier egyik alapvető feltétele volt, amit ambiciózus személyek első helyen emlegettek életrajzukban, addig manapság ez az adat hivatalosan is hozzáférhetetlen, érzékeny információ lenne ugyancsak az említett karrieristák és állítólag az igazságügy jó hírneve megőrzése céljából. A határozat közzététele után az igazságügyi tárcához számos kérdés érkezett a lakosság részéről egyes bírák fordulat előtti párttagságára vonatkozóan, ami felgyorsította a lista összeállítását. A listát a minisztérium levéltárában őrzött, 1989 után készült és a bírói kinevezésekkel kapcsolatos iratok alapján dolgozták ki.
A nyilvánosságra hozott névjegyzékből - amely az illetékesek szerint nem teljes - kitetszik: a hatvanhat tagú legfelsőbb bíróságnak legalább harmincegy tagja volt 1989 előtt a kommunista párt tagja. Elemzők rámutattak, minél magasabb szintű testületről van szó, annál több régi pártkáder ül a fontos bírói posztokon. Szemmel láthatóan kevesebb a volt párttag a körzeti, illetve a megyei bíróságokon. Ez a "fordított piramis" jellemző a vezető bírói vagy a bírósági tisztségekre is. Ismert szakértőket is sokkolt a felismerés, hogy - amint az igazságügyi tárca vizsgálataiból kitűnik - amíg 1989-ben a bírák sorában 714 kommunista párttag volt, két évtizeddel a fordulat után számuk csak 618-ra csökkent. "A huszonegy szabad esztendő alatt alig százzal apadt a kommunista múltú bírák száma. Az igazságügy terén ilyen arca is van a nemzedékváltásnak, a cseh módon megvalósított megtisztulásnak!" - füstölög kommentárjában a Lidové noviny jegyzetírója. Sokak számára érthetetlen, hogy ilyen listát nem tizenöt-húsz évvel ezelőtt tettek közzé. Úgy látják, most, amikor már Csehország túl van a kárpótlási és rehabilitálási pereken, a listától alig várható mélyreható változás az igazságügy terén.
Jaroslav Pospísil igazságügyi miniszter szerint a lista közzététele növeli a cseh igazságügy átláthatóságát. A tárcavezető azonban nem számol a névsor nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban valamiféle kifejezőbb, látványos hatással. Szerinte az alkotmánybíróság határozatának elsősorban jelképes jelentősége van. Az emberek tudni fogják, hogy a cseh bírói testület egyharmadának kommunista múltja van. Ám az érintettek bírói mandátuma továbbra is érvényes. Megtörténhet, hogy egyes esetekben a kommunista párthoz való múltbeli kapcsolattal összefüggésben felmerülhet a bíró elfogultságának kérdése, de erről végül is nem az érintett bíró, hanem a szenátus dönt. A miniszter nem tart attól, hogy a kommunista párttagság miatti elfogultság tömeges méretű jelenség lenne. Úgy látja, hogy a cseh igazságügy teljes megtisztulásáig még sok víz folyik le a Moldván. Az igazságügyi tárca vezetője szerint ez a folyamat elhúzódhat akár tizenöt-húsz évig is. Csehországban jelenleg 3076 bírót, illetve 1272 ügyészt tartanak nyilván.
A "kommunista pettyet" viselő és most az internet jóvoltából nagy nyilvánosságot kapó bírák és ügyészek védelmére kelt a bírói szövetség, illetve az államügyészi unió. Szerintük ma már az egykori párttagság vizsgálatának nincs értelme, mert azt már a kilencvenes években tartott átigazolásokkal rendezték. Akik folytatni kívánták a bírói és az ügyészi szakmát, azoknak meg kellett felelniük az átvilágítás követelményeinek.

A MINISZTÉRIUMI DÖNTÉS.
A cseh igazságügyi minisztérium januári közleménye szerint a tárca feltette internetes honlapjára azoknak a bíráknak és államügyészeknek a névsorát, akik a hozzáférhető adatok szerint 1989. november 17-e előtt tagjai voltak Csehszlovákia Kommunista Pártjának (KSC). Ezt a lépést az alkotmánybíróság határozata alapján tette. "Az alkotmánybíróság szenátusa 2010. november 30-án döntött arról, hogy a bírák 1989 előtti KSC-tagsága a személyi adatvédelmi törvény szerint nem tekinthető érzékeny adatnak, és alapul szolgálhat a civil társadalomban a bírák függetlenségéről és pártatlanságáról folyó vitához. E határozattal kapcsolatosan a minisztérium a polgároktól kérdések tucatjait kapta, amelyekben konkrét bírák, illetve egyes bíróságok bíráinak 1989. november előtti politikai hovatartozása iránt érdeklődtek. Ezért döntés született valamennyi rendelkezésre álló adat feldolgozásáról, valamint arról, hogy a tárca honlapján létre kell hozni a kommunista múltú bírák és államügyészek nyilvános névsorát" - áll a Tereza Palecková szóvivő által jegyzett közleményben, amely fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a lista nem teljes, és a minisztérium igazságügyi főosztálya által elérhető adatokra épül. Az információk forrásai a bíróságok által 1989 után a bírójelöltek kinevezésével kapcsolatosan feldolgozott alapanyagok, amelyekben az egyes jelöltek jellemzésénél feljegyezték azok politikai kötődését. A KSC tagjelöltjeit nem tüntették fel. Majd 1996-tól 2006-ig a bírói tisztségért folyamodó pályázók a kinevezéshez szükséges alapanyag tartozékaként benyújtották "a pályázó becsületbeli nyilatkozatát politikai hovatartozásukról". Tekintettel a Személyi Adatvédelmi Hivatal által 2007-ben végzett ellenőrzés következtetéseire, ettől az évtől a minisztérium a kinevezett bírák politikai illetőségét nem vizsgálta. Mindez vonatkozik a volt KSC-tag államügyészekre is - fogalmaz a közlemény.

Az alkotmánybíróság határozatának elsősorban jelképes jelentősége van
SOMOGYI MÁTYÁS (PRÁGA) ,(S. M.)