TÓG
Újabb fordulat a lengyel igazságszolgáltatásért folyó harcban: Szerdán felfüggesztette a lengyel alkotmánybíróság azt a múlt heti legfelsőbb bírósági határozatot, amely kétségbe vonta a Jog és Igazságosság 2015 óta tartó kormányzása alatt kinevezett bírák legitimitását.
Az igazság ismerete nélkül nem lehet jó döntéseket hozni. Ez a lehetőség mindenkinek jár.
Az MTI tudósítása szerint az alkotmánybíróságnál Elzbieta Witek alsóházi elnök indítványozta annak a hatásköri vitának a megvizsgálását, amely az új bírák kinevezése kapcsán alakult ki az alsóház és az államfő, illetve a velük ellenkező állásponton lévő legfelsőbb bíróság között. A szerdán meghirdetett felfüggesztést előzetes intézkedésként hirdették meg, az alkotmánybíróság február 25-én tárgyal majd az ügyről.
A most felfüggesztett határozatot a 125 tagú legfelsőbb bíróság előző kormányok idején kinevezett hatvan tagja adta ki múlt csütörtökön. A dokumentum szabálytalannak minősített minden olyan jövőbeni pert, amelyben PiS-kormányzat idején kinevezett bírák ítélkeznek. A határozatot azzal indokolták, hogy a bírójelölteket az államfői kinevezést megelőzően véleményező országos igazságügyi tanács (KRS) nem független, mert ennek bírótagjait a 2015-ben indult, óriási szakmai ellenszélben, lépésről-lépésre keresztülpréselt igazságügyi reform nyomán a parlament választja meg, nem pedig - mint korábban - bírói szervezetek.
A HATÁROZAT ELŐZETES FELFÜGGESZTÉSE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERINT ÍGY AZT EREDMÉNYEZI, HOGY AZ ÚJ BÍRÁK TOVÁBBRA IS LEGÁLIS ÉS ÉRVÉNYES ÍTÉLETEKET HOZHATNAK.
A legfelsőbb bírósági határozat sürgős megvizsgálását múlt pénteken Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök indítványozta az alkotmánybíróságnál, úgy érvelve, hogy a dokumentum "óriási, példátlan mértékű káoszt okoz" a lengyel igazságügyben. A határozat hatására ugyanis több esetben döntöttek az új bírák részvételével tartandó bírósági tárgyalás elnapolásáról, amíg a helyzet nem tisztázódik.
A lengyel igazságügyi reform miatt az Európai Bizottság jogállamisági eljárást folytat Lengyelországgal szemben, emellett nemrég a reform keretében létrehozott legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara felfüggesztését kezdeményezte az Európai Bíróságnál, és aggodalmát fejezte ki a lengyel alsóházban megszavazott, az új bírák legitimitását védő törvénymódosítások kapcsán is.
A független bíróságok elleni - plakátkampánnyal, online zaklatással és nácizással súlyosbított – illiberális hadjáratról érdemes elolvasni két lengyel bíró Indexnek adott interjúját.
https://index.hu/kulfold/2020/01/29/lengyelorszag_alkotmanybirosag_igazsagszolgaltatas_fordulat/
2020. január 29., szerda
2020. január 24., péntek
Sulyok Tamás: Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban
MTI
2020. január 24., péntek 16:25
Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban, ami a magyar bírói kar érdeme, és ezt az utat folytatni kell - mondta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke pénteken a Győri Ítélőtábla 15 éves fennállása alkalmából tartott konferencián Győrben.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy a német mintára 2012-ben bevezetett alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés jogintézményével az alapjogi bíráskodás alapját tették le. Bírói indítványból évente hatvan-hetven érkezik az Ab-hez. Ez egyrészt garanciája annak, hogy érvényesüljön az alapjogi bíráskodási koncepció, másrészt ezen keresztül a bíróság és az Ab közösen védi az alkotmányosságot - emelte ki.
Csehországban és Szlovákiában az alkotmánybíróság évente száz-kétszáz jogerős bírói döntést semmisít meg, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában még többet. Itthon - Németországhoz hasonlóan - tíz-húsz között van ez a szám - közölte.
Ez azt jelenti, hogy az Ab nem avatkozik bele olyan ügyekbe, amelyeknek nincs alapjogi kérdése. Ez az összes ügy tízezred része - mondta.
Az alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab szempontjából fontos újdonság volt, hogy ezzel a jogintézménnyel mindhárom hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt lehet gyakorolni - hangzott el.
Kitért arra is, hogy újdonságként jelent meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága álláspontja is, amely szerint a magyar Ab döntése hatékony jogorvoslat.
Darák Péter, a Kúria elnöke elmondta, hogy az idén április 1-től bevezetendő változások új korszakot kezdenek az ítélkezésben.
A módosított törvény kimondja, hogy semmilyen bírói testület nem tehet közzé semmilyen szakmai állásfoglalást, kizárólag a kollégiumi vélemény és az eseti döntések maradnak azok, amelyekkel a jogegység biztosítható.
Örömteli változásnak nevezte ezt a Kúria elnöke, mert meglátása szerint meglehetősen nagy veszélye volt annak, hogy különböző munkabizottságok döntéseket hoztak arról, hogy egy polgári eljárásjogi vita esetében hogyan kellene eljárni. A tisztítószándék ebben a hatásában helyes - mondta.
Hozzátette, hogy nehéz helyzetbe hoz azonban olyan testületeket, amelyek értékes munkát végeztek. Példaként hozta fel az új polgári törvénykönyv tanácsadó testületét, amely számos olyan értelmező állásfoglalást és véleményt fogadott el, amely az új polgári törvénykönyv alkalmazásában orientálni tudta az alkalmazókat.
Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta: az Országos Bírói Tanáccsal már egyeztetett arról a kérdéskörről, hogy milyen konkrét intézkedéseket igényelhet a tágabb értelemben vett bírósági egységeken belüli ellentét, amely a kommunikációs zavaron túl a bíróságok működésére is kihat.
Kitért arra is, hogy fontos a bíróságok társadalmi szerepvállalását is áttekinteni és újragondolni. A bíróságokat alapvetően senki sem fogja szeretni, azonban a jogkereső közönség értékelni fogja a munkáját. A bíróságoknak nem kell elefántcsonttoronyba kerülniük, de a sikert sem szabad a Facebookon lájkokban mérniük - fogalmazott.
Az OBH elnöke arról is beszélt, hogy az ugrásszerű technikai fejlődéssel a jogi anyagok könnyebb elérése nem feltétlenül tükröződik minden esetben az ítélkezés folyamatán, valamint meglátása szerint élesen el kell választani az igazgatási és ítélkezési funkciót. A kevert státuszokat minimalizálni szükséges minden szinten a bíró vagy igazgasson, vagy ítélkezzen, a kettő keveréke zavart okozhat - mondta.
Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az elmúlt 15 évben mintegy 32 ezer ügy érkezett a táblára, amelyből 1732 büntető szakos volt. Az előző év végére a 32 ezer ügyből a folyamatban lévő 202 ügy kivételével mindegyik befejeződött.
Kitért arra is, hogy április 1-jével a munkaügyi ügyszakok is felállnak az ítélőtáblákon.
A konferencián az évforduló alkalmából bemutatták a Győri Királyi Ítélőtábla történetéről és ítélkezéséről szóló tanulmánykötet, amelynek szerzői között egyetemi oktatók és a győri levéltár igazgatója mellett az ítélőtábla jelenlegi elnöke és bírái is megtalálhatók. A kötet bemutatja a 19. és a 20. század fordulója társadalmi problémáit, a korabeli bírói szervezet kiépülését és az egyes szakterületek ítélkezési gyakorlatát.
MTI
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/sulyok-tamas-nincs-rendszerszinten-problema-a-magyar-igazsagszolgaltatasban-2494027
2020. január 24., péntek 16:25
Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban, ami a magyar bírói kar érdeme, és ezt az utat folytatni kell - mondta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke pénteken a Győri Ítélőtábla 15 éves fennállása alkalmából tartott konferencián Győrben.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy a német mintára 2012-ben bevezetett alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés jogintézményével az alapjogi bíráskodás alapját tették le. Bírói indítványból évente hatvan-hetven érkezik az Ab-hez. Ez egyrészt garanciája annak, hogy érvényesüljön az alapjogi bíráskodási koncepció, másrészt ezen keresztül a bíróság és az Ab közösen védi az alkotmányosságot - emelte ki.
Csehországban és Szlovákiában az alkotmánybíróság évente száz-kétszáz jogerős bírói döntést semmisít meg, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában még többet. Itthon - Németországhoz hasonlóan - tíz-húsz között van ez a szám - közölte.
Ez azt jelenti, hogy az Ab nem avatkozik bele olyan ügyekbe, amelyeknek nincs alapjogi kérdése. Ez az összes ügy tízezred része - mondta.
Az alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab szempontjából fontos újdonság volt, hogy ezzel a jogintézménnyel mindhárom hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt lehet gyakorolni - hangzott el.
Kitért arra is, hogy újdonságként jelent meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága álláspontja is, amely szerint a magyar Ab döntése hatékony jogorvoslat.
Darák Péter, a Kúria elnöke elmondta, hogy az idén április 1-től bevezetendő változások új korszakot kezdenek az ítélkezésben.
A módosított törvény kimondja, hogy semmilyen bírói testület nem tehet közzé semmilyen szakmai állásfoglalást, kizárólag a kollégiumi vélemény és az eseti döntések maradnak azok, amelyekkel a jogegység biztosítható.
Örömteli változásnak nevezte ezt a Kúria elnöke, mert meglátása szerint meglehetősen nagy veszélye volt annak, hogy különböző munkabizottságok döntéseket hoztak arról, hogy egy polgári eljárásjogi vita esetében hogyan kellene eljárni. A tisztítószándék ebben a hatásában helyes - mondta.
Hozzátette, hogy nehéz helyzetbe hoz azonban olyan testületeket, amelyek értékes munkát végeztek. Példaként hozta fel az új polgári törvénykönyv tanácsadó testületét, amely számos olyan értelmező állásfoglalást és véleményt fogadott el, amely az új polgári törvénykönyv alkalmazásában orientálni tudta az alkalmazókat.
Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta: az Országos Bírói Tanáccsal már egyeztetett arról a kérdéskörről, hogy milyen konkrét intézkedéseket igényelhet a tágabb értelemben vett bírósági egységeken belüli ellentét, amely a kommunikációs zavaron túl a bíróságok működésére is kihat.
Kitért arra is, hogy fontos a bíróságok társadalmi szerepvállalását is áttekinteni és újragondolni. A bíróságokat alapvetően senki sem fogja szeretni, azonban a jogkereső közönség értékelni fogja a munkáját. A bíróságoknak nem kell elefántcsonttoronyba kerülniük, de a sikert sem szabad a Facebookon lájkokban mérniük - fogalmazott.
Az OBH elnöke arról is beszélt, hogy az ugrásszerű technikai fejlődéssel a jogi anyagok könnyebb elérése nem feltétlenül tükröződik minden esetben az ítélkezés folyamatán, valamint meglátása szerint élesen el kell választani az igazgatási és ítélkezési funkciót. A kevert státuszokat minimalizálni szükséges minden szinten a bíró vagy igazgasson, vagy ítélkezzen, a kettő keveréke zavart okozhat - mondta.
Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az elmúlt 15 évben mintegy 32 ezer ügy érkezett a táblára, amelyből 1732 büntető szakos volt. Az előző év végére a 32 ezer ügyből a folyamatban lévő 202 ügy kivételével mindegyik befejeződött.
Kitért arra is, hogy április 1-jével a munkaügyi ügyszakok is felállnak az ítélőtáblákon.
A konferencián az évforduló alkalmából bemutatták a Győri Királyi Ítélőtábla történetéről és ítélkezéséről szóló tanulmánykötet, amelynek szerzői között egyetemi oktatók és a győri levéltár igazgatója mellett az ítélőtábla jelenlegi elnöke és bírái is megtalálhatók. A kötet bemutatja a 19. és a 20. század fordulója társadalmi problémáit, a korabeli bírói szervezet kiépülését és az egyes szakterületek ítélkezési gyakorlatát.
MTI
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/sulyok-tamas-nincs-rendszerszinten-problema-a-magyar-igazsagszolgaltatasban-2494027
2020. január 23., csütörtök
A lengyel parlament megszavazta a bírói függetlenséget leépítő reformot
Szűcs Ágnes
2020.01.23. 20:03
Másodszor is megszavazta a lengyel parlament alsóháza a bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait korlátozó jogszabályt csütörtökön. Az európai normáknak ellentmondó törvényt csak Andrzej Duda elnöknek kell áláírna, aki ezt állítása szerint meg is fogja tenni.
A csak „szájkosártörvényként” emlegetett tervezetet a szűk ellenzéki többségű felsőház múlt pénteken visszaküldte az szejmnek, miután az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete, a Velencei Bizottság megállapította,
ALÁÁSSÁ A LENGYEL IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FÜGGETLENSÉGÉT.
A Jog- és Igazságosság Párt (PiS) képviselői által dominált szejmet hidegen hagyta az európai jogászszakma egyöntetű tiltakozása a lengyel jogállamiság leépítése ellen, pedig ilyen határozott és egységes módon eddig a 2017 óta tartó lengyel igazságügyi reform egyetlen eleme ellen sem tiltakoztak. A felháborodás fő oka, hogy a törvény
A számos európai intézmény által is elítélt lengyel igazságügyi átalakítás elleni demonstráció a bírói függetlenségen túl már az EU-tagságról is szól.
pénzbeli bírságokkal és végső esetben elbocsátással büntetné azokat a bírókat, akik megkérdőjelezik az igazságügyi reformot és megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét a lengyel joggal szemben.
A szejm döntésével majdnem egy időben hirdette ki a kormány reformjainak még ellenálló lengyel legfelsőbb bíróság az ítéletét, miszerint nem függetlenek azok a bírák, akik az újonnan létrehozott Országos Bírói Tanács nevezett ki. A testület tagjait a korábbi gyakorlattól eltérően nem maguk a bírák, hanem a parlament választja meg, így a sérül az államhatalmi ágak szétválasztásának elve, mivel a törvényhozó hatalom befolyást szerez az igazságszolgáltatás felett. A lengyel igazságügyi minisztérium szinte azonnal törvényellenesnek nevezte az ítéletet.
Eközben a varsói ügyészség fegyelmi tanácsa csütörtökön meg is indította az első fegyelmi eljárást Katarzyny Gembalczyk ügyész ellen, mivel a jogász a talárjában vett részt a „szájkosártörvény” elleni demonstráción január 11-én. Az „ezer talár menete” névre keresztelt tüntetésnek éppen az volt a célja, hogy a bírák és ügyészek uniformisukban menetelve hívják fel a figyelmet a függetlenségüket veszélyeztető törvényre. Az eseményre egyébként 22 európai országból érkeztek bírák, hogy kifejezzék a szolidaritásukat lengyel kollégáikkal.
A Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott sürgősségi véleménye megállapítja, hogy ma másodjára is megszavazott törvény
korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát,
megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e,
lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket,
csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket,
megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget.
A törvénytervezettel kapcsolatban pedig az elmúlt hónapban a lengyel legfelsőbb bíróság, a lengyel ombudsman, európai bírói szervezetek és az Európai Unió Bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett, hogy
A JOGÁLLAMISÁG ALAPJÁT KÉPEZŐ ELV, AZ ÁLLAMHATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK VÉGÉT JELENTI, ÉS HOSSZABB TÁVON ODA VEZETHET, HOGY LENGYELORSZÁGNAK EL KELL HAGYNIA AZ EURÓPAI UNIÓT.
A lengyel jogállamiság védelmében egyébként folyik a hetes cikk szerinti eljárás, és az Európai Bizottság a múlt héten átmeneti intézkedések bevezetését kérte az Európai Unió Bíróságától, mert úgy vélik, a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa helyrehozhatatlan károkat okoz a lengyel igazságszolgáltatás számára.
https://index.hu/kulfold/2020/01/23/lengyel_szajkosartorveny_szejm_megszavazta_biro_birak_lengyelorszag/
2020.01.23. 20:03
Másodszor is megszavazta a lengyel parlament alsóháza a bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait korlátozó jogszabályt csütörtökön. Az európai normáknak ellentmondó törvényt csak Andrzej Duda elnöknek kell áláírna, aki ezt állítása szerint meg is fogja tenni.
A csak „szájkosártörvényként” emlegetett tervezetet a szűk ellenzéki többségű felsőház múlt pénteken visszaküldte az szejmnek, miután az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete, a Velencei Bizottság megállapította,
ALÁÁSSÁ A LENGYEL IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FÜGGETLENSÉGÉT.
A Jog- és Igazságosság Párt (PiS) képviselői által dominált szejmet hidegen hagyta az európai jogászszakma egyöntetű tiltakozása a lengyel jogállamiság leépítése ellen, pedig ilyen határozott és egységes módon eddig a 2017 óta tartó lengyel igazságügyi reform egyetlen eleme ellen sem tiltakoztak. A felháborodás fő oka, hogy a törvény
A számos európai intézmény által is elítélt lengyel igazságügyi átalakítás elleni demonstráció a bírói függetlenségen túl már az EU-tagságról is szól.
pénzbeli bírságokkal és végső esetben elbocsátással büntetné azokat a bírókat, akik megkérdőjelezik az igazságügyi reformot és megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét a lengyel joggal szemben.
A szejm döntésével majdnem egy időben hirdette ki a kormány reformjainak még ellenálló lengyel legfelsőbb bíróság az ítéletét, miszerint nem függetlenek azok a bírák, akik az újonnan létrehozott Országos Bírói Tanács nevezett ki. A testület tagjait a korábbi gyakorlattól eltérően nem maguk a bírák, hanem a parlament választja meg, így a sérül az államhatalmi ágak szétválasztásának elve, mivel a törvényhozó hatalom befolyást szerez az igazságszolgáltatás felett. A lengyel igazságügyi minisztérium szinte azonnal törvényellenesnek nevezte az ítéletet.
Eközben a varsói ügyészség fegyelmi tanácsa csütörtökön meg is indította az első fegyelmi eljárást Katarzyny Gembalczyk ügyész ellen, mivel a jogász a talárjában vett részt a „szájkosártörvény” elleni demonstráción január 11-én. Az „ezer talár menete” névre keresztelt tüntetésnek éppen az volt a célja, hogy a bírák és ügyészek uniformisukban menetelve hívják fel a figyelmet a függetlenségüket veszélyeztető törvényre. Az eseményre egyébként 22 európai országból érkeztek bírák, hogy kifejezzék a szolidaritásukat lengyel kollégáikkal.
A Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott sürgősségi véleménye megállapítja, hogy ma másodjára is megszavazott törvény
korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát,
megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e,
lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket,
csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket,
megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget.
A törvénytervezettel kapcsolatban pedig az elmúlt hónapban a lengyel legfelsőbb bíróság, a lengyel ombudsman, európai bírói szervezetek és az Európai Unió Bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett, hogy
A JOGÁLLAMISÁG ALAPJÁT KÉPEZŐ ELV, AZ ÁLLAMHATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK VÉGÉT JELENTI, ÉS HOSSZABB TÁVON ODA VEZETHET, HOGY LENGYELORSZÁGNAK EL KELL HAGYNIA AZ EURÓPAI UNIÓT.
A lengyel jogállamiság védelmében egyébként folyik a hetes cikk szerinti eljárás, és az Európai Bizottság a múlt héten átmeneti intézkedések bevezetését kérte az Európai Unió Bíróságától, mert úgy vélik, a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa helyrehozhatatlan károkat okoz a lengyel igazságszolgáltatás számára.
https://index.hu/kulfold/2020/01/23/lengyel_szajkosartorveny_szejm_megszavazta_biro_birak_lengyelorszag/
Már a közösségi médiát is figyelheti az adóhivatal Franciaországban
A francia alkotmánybíróság zöld lámpát adott az adóhatóságok hároméves, tömeges adatgyűjtésre épülő online monitoring kísérletére.
Domokos László, 2020. január 21. kedd, 13:06
A francia parlament által december végén elfogadott törvényjavaslat szerint 2020-tól tovább bővült az ottani adóhatóság eltitkolt jövedelmek feltárására szolgáló eszköztára, mivel jogosult lesz a közösségi médián fellelhető adatokat felhasználni potenciális adóelkerülés és adócsalás jeleinek felderítésére.
Így a francia adóhatóság illetékesei adatokat gyűjthetnek olyan közösségi oldalakról, mint a Facebook, Instagram vagy Twitter olyan posztok és fényképek után kutatva, melyek bizonyítékként szolgálhatnak a magánszemélyek által be nem vallott jövedelemre. A hatóság a közösségi médián túl az érintettek online vásárlási tevékenységének egy részére is rálát majd (például az eBay platformon folytatott tranzakciókra) - írta a Növekedés.hu-n Kironsky Zoltán, az EY szenior adótanácsadója.
A jogalkotók szerint így feltárhatóak lesznek a magánszemélyek által bevallott jövedelem és a közösségi médián hirdetett életstílus közötti ellentmondások. Az eltitkolt jövedelem mellett az adóügyi illetőség tisztásában is segíthetnek a közösségi média által szolgáltatott adatok.
Ha azt állítod, hogy nem vagy francia adóalany, miközben folyamatosan Franciaországból posztolsz képeket az Instagramra, abból probléma lehet - mondta Gérald Darmanin költségvetési miniszter a Le Figaro napilapnak.
Az alkotmánybíróság azzal a feltétellel hagyta jóvá a törvényt, hogy a jelszóval védett tartalmak az adóhatóság adatgyűjtési hatókörén kívül maradnak, csupán a nyilvánosan elérhető tartalom használható fel adóügyi célokra.
https://www.napi.hu/tech/facebook-instagram-twitter-ado-hivatal-francia.698809.html
Domokos László, 2020. január 21. kedd, 13:06
A francia parlament által december végén elfogadott törvényjavaslat szerint 2020-tól tovább bővült az ottani adóhatóság eltitkolt jövedelmek feltárására szolgáló eszköztára, mivel jogosult lesz a közösségi médián fellelhető adatokat felhasználni potenciális adóelkerülés és adócsalás jeleinek felderítésére.
Így a francia adóhatóság illetékesei adatokat gyűjthetnek olyan közösségi oldalakról, mint a Facebook, Instagram vagy Twitter olyan posztok és fényképek után kutatva, melyek bizonyítékként szolgálhatnak a magánszemélyek által be nem vallott jövedelemre. A hatóság a közösségi médián túl az érintettek online vásárlási tevékenységének egy részére is rálát majd (például az eBay platformon folytatott tranzakciókra) - írta a Növekedés.hu-n Kironsky Zoltán, az EY szenior adótanácsadója.
A jogalkotók szerint így feltárhatóak lesznek a magánszemélyek által bevallott jövedelem és a közösségi médián hirdetett életstílus közötti ellentmondások. Az eltitkolt jövedelem mellett az adóügyi illetőség tisztásában is segíthetnek a közösségi média által szolgáltatott adatok.
Ha azt állítod, hogy nem vagy francia adóalany, miközben folyamatosan Franciaországból posztolsz képeket az Instagramra, abból probléma lehet - mondta Gérald Darmanin költségvetési miniszter a Le Figaro napilapnak.
Az alkotmánybíróság azzal a feltétellel hagyta jóvá a törvényt, hogy a jelszóval védett tartalmak az adóhatóság adatgyűjtési hatókörén kívül maradnak, csupán a nyilvánosan elérhető tartalom használható fel adóügyi célokra.
https://www.napi.hu/tech/facebook-instagram-twitter-ado-hivatal-francia.698809.html
2020. január 12., vasárnap
Több ezren vonultak utcára Varsóban a bírói függetlenségért
NTT
Több száz, talárt viselő lengyel bíró 22 európai országból érkezett kollégájával együtt tüntetett szombaton Varsóban a bírák fegyelmezéséről szóló lengyel törvényjavaslat ellen. A lengyel bírák szervezetei által a "Jogot a függetlenséghez, jogot Európához" mottó alatt összehívott tiltakozó menethez több ezer varsói lakos is csatlakozott, írja az MTI.
A kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) által kidolgozott és a parlament alsóházában, a szejmben december 20-án elfogadott jogszabálytervezet egyebek mellett arról is rendelkezik, hogy az igazságszolgáltatás akadályoztatása címén fegyelmi eljárást lehetne indítani az igazságügyi reformokkal szembeszálló bírák ellen. A törvénytervezet az AFP francia hírügynökség szerint válasz az Európai Unió Bírósága és a lengyel legfelsőbb bíróság döntéseire, amelyek megkérdőjelezik a vitatott igazságügyi reformok egy részét.
A kormány szerint az igazságügyi reformok a korrupcióellenes harcot szolgálják. Az ellenzék azzal vádolja a PiS-t, hogy el akarja némítani a tiltakozó bírákat.
A helyzet súlyosságára utal, hogy csütörtökön az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts küldött burkolt figyelmeztetést a lengyel kormánynak.
Nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartanák az európai uniós jogot
– szögezte le Leanarts a Varsói Egyetemen tartott vitán, írtuk meg korábban.
Az EU legfelsőbb bíróságainak elnökeit tömörítő szervezet aggályait fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata pedig arra szólított fel mindenkit az EU-ban, hogy védelmezze a bírói függetlenségét, és következésképpen az Európai Uniót is. Hasonló véleményre jutott decemberben a lengyel legfelsőbb bíróság is:
A LENGYEL IGAZSÁGÜGYI REFORM ÁTALAKÍTÁSA HOSSZABB TÁVON ODA VEZETHET, HOGY LENGYELORSZÁGNAK KI KELL LÉPNIE AZ EURÓPAI UNIÓBÓL.
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa egy pénteken nyilvánosságra hozott levélben úgy vélekedett, hogy a bírák fegyelmezéséről szóló lengyel törvényjavaslat sértheti a bírói függetlenséget, a lengyel szenátusnak (felsőház) el kell utasítania. Ezzel szemben Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy Dunja Mijatovic levele sérti a lengyel parlament szuverenitását, és a bíróságokról szóló törvények készülő módosításainak elvetését szorgalmazó levele példa nélküli beavatkozást jelent a törvényhozásba.
https://index.hu/kulfold/2020/01/12/tobb_ezren_vonultak_utcara_varsoban_a_biroi_fuggetlensegert/
Több száz, talárt viselő lengyel bíró 22 európai országból érkezett kollégájával együtt tüntetett szombaton Varsóban a bírák fegyelmezéséről szóló lengyel törvényjavaslat ellen. A lengyel bírák szervezetei által a "Jogot a függetlenséghez, jogot Európához" mottó alatt összehívott tiltakozó menethez több ezer varsói lakos is csatlakozott, írja az MTI.
A kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság (Pis) által kidolgozott és a parlament alsóházában, a szejmben december 20-án elfogadott jogszabálytervezet egyebek mellett arról is rendelkezik, hogy az igazságszolgáltatás akadályoztatása címén fegyelmi eljárást lehetne indítani az igazságügyi reformokkal szembeszálló bírák ellen. A törvénytervezet az AFP francia hírügynökség szerint válasz az Európai Unió Bírósága és a lengyel legfelsőbb bíróság döntéseire, amelyek megkérdőjelezik a vitatott igazságügyi reformok egy részét.
A kormány szerint az igazságügyi reformok a korrupcióellenes harcot szolgálják. Az ellenzék azzal vádolja a PiS-t, hogy el akarja némítani a tiltakozó bírákat.
A helyzet súlyosságára utal, hogy csütörtökön az Európai Unió Bíróságának elnöke, Koen Leanarts küldött burkolt figyelmeztetést a lengyel kormánynak.
Nem lehet az EU tagja egy olyan állam, ahol nem működnek a független, pártatlan bíróságok a méltányos eljáráshoz való jog szellemében, amelyek fenntartanák az európai uniós jogot
– szögezte le Leanarts a Varsói Egyetemen tartott vitán, írtuk meg korábban.
Az EU legfelsőbb bíróságainak elnökeit tömörítő szervezet aggályait fejezte ki a törvénnyel kapcsolatban, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata pedig arra szólított fel mindenkit az EU-ban, hogy védelmezze a bírói függetlenségét, és következésképpen az Európai Uniót is. Hasonló véleményre jutott decemberben a lengyel legfelsőbb bíróság is:
A LENGYEL IGAZSÁGÜGYI REFORM ÁTALAKÍTÁSA HOSSZABB TÁVON ODA VEZETHET, HOGY LENGYELORSZÁGNAK KI KELL LÉPNIE AZ EURÓPAI UNIÓBÓL.
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa egy pénteken nyilvánosságra hozott levélben úgy vélekedett, hogy a bírák fegyelmezéséről szóló lengyel törvényjavaslat sértheti a bírói függetlenséget, a lengyel szenátusnak (felsőház) el kell utasítania. Ezzel szemben Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy Dunja Mijatovic levele sérti a lengyel parlament szuverenitását, és a bíróságokról szóló törvények készülő módosításainak elvetését szorgalmazó levele példa nélküli beavatkozást jelent a törvényhozásba.
https://index.hu/kulfold/2020/01/12/tobb_ezren_vonultak_utcara_varsoban_a_biroi_fuggetlensegert/
2020. január 6., hétfő
Kit véd az alkotmánybíróság Európában?
MANDINER.HU
A német alkotmánybíróság fennállása óta első ízben nem az alaptörvény, hanem az uniós jog alapján vizsgálta felül a német bíróságok döntését. E felfogás térnyerése könnyen alááshatja a nemzetek Európájának eszméjét – írja a Mandiner.hu.
A német Szövetségi Alkotmánybíróság a tavalyi évet lezáró döntésével egy magánszemélynek a Google ellen indított jogvitájában mondta ki a végső szót. A korábban vállalatvezetőként dolgozó panaszos azt sérelmezte, hogy a legnépszerűbb keresőmotor a nevére keresés nyomán egy „piszkos munkáltatói gyakorlatokról” készített televíziós műsor oldalát jeleníti meg, ami rossz színben tünteti fel őt. Miután a német bíróságok elutasították a keresetét, az alkotmánybírósághoz fordult a személyes adatok tárolásának megszüntetése, az úgynevezett elfeledéshez való jog (right to be forgotten) érvényesítése érdekében – írja a Mandiner.hu.
Az ügy kiválóan mutatja azt a jelenkori valóságot, amelyben az államoknak nemcsak saját maguknak kell tiszteletben tartaniuk az alapvető jogokat, hanem aktív módon fel is kell lépniük a védelmük érdekében – például egy nagy technológiai céggel szemben. A német alkotmánybírósági döntés mégsem emiatt marad emlékezetes, sokkal inkább azért, mert az alkotmánybírák meglepő fordulattal nem a német alaptörvény, hanem az uniós alapjogvédelmi szabályok alapján ítélkeztek. Ezzel pedig fennállása során első ízben a Szövetségi Alkotmánybíróság nem arra az alaptörvényre hivatkozott döntése során, amelynek a védelmére létrehozták. Ehelyett az uniós szabályokat – köztük az alapjogi chartát – tekintette irányadónak – fejti ki a Mandiner.hu.
A német alkotmánybíróság ezzel a döntéssel új doktrínát alkotott. Korábban az uniós alapjogi elvek érvényesítését a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságára hagyta, mostantól viszont saját maga vállalja fel annak felelősségét, hogy a német állami szervek – egyelőre csak uniós jogot alkalmazó – közhatalmi döntéseivel szemben az uniós jog alapján fellépjen. Ez a döntés több szempontból is fejtörésre adhat okot. Egyfelől aggályos az alkotmánybíróság felhatalmazását és felelősségét érintően. Másfelől, de már távolabbi történelmi perspektívából szemlélve, fenyegetést jelent a nemzeti alkotmányos identitás megőrzésére – írja a Mandiner.hu.
A nemzeti alkotmányba foglalt alapvető értékek és államszerkezeti berendezkedés, valamint a nemzeti alkotmányokkal összhangban álló emberi jogok védelmének legfontosabb zálogai Európa-szerte az alkotmánybíróságok vagy az alkotmányok védelmével megbízott más nemzeti intézmények. Korábbi gyakorlatában a német alkotmánybíróság Európa számára is példamutató módon teljesítette ezt a kötelességét, az 1970-es évektől kezdődően ugyanis több határozatában munkálta ki az uniós jogalkotásnak és hatalomgyakorlásnak a német alaptörvényből fakadó korlátozását. A magyar Alkotmánybíróság részben éppen ezeket a német döntéseket szem előtt tartva hozta meg néhány évvel ezelőtt azt a határozatát, amely a hazai alkotmányosság értékeinek védelmére nyújt lehetőséget az uniós hatalomgyakorlással szemben – hangsúlyozza a Mandiner.hu.
Az alkotmánybírák meglepő fordulattal nem a német alaptörvény, hanem az uniós alapjogvédelmi szabályok alapján ítélkeztek.
A német alkotmánybíróság mostani döntése bizonyos tekintetben szakítást jelent ezzel a hagyományos felfogással, és éppen az alapvető alkotmánybírósági felelősség teljesítése ellen hat. Egy külső, EU-s mérce alkalmazásával ugyanis a testület saját alkotmányos identitásának a megóvásáról mond le. Tágabb perspektívából nézve további aggodalomra is okot ad, ha a nemzeti alkotmánybíróságok egy külső jogi mérce érvényesítőinek a szerepébe helyezik magukat. Történelmi tanulság ugyanis, hogy a nyugati világban a bíróságok mindig is előszeretettel alkalmaztak szövetségi vagy központi alkotmányos mércét tagállamokkal vagy régiókkal szemben a kulturális vagy identitásbeli különállásuk letörése érdekében – írja a Mandiner.hu.
Az Egyesült Államok legtekintélyesebb uniformizáló törekvésének éppen a bíróságok álltak az élére azzal, hogy a szövetségi alkotmány legnagyobb részét a tagállamokkal szemben is érvényesíthetőnek mondták ki. Való igaz, hogy a német alkotmánybírósági döntés még csak az uniós jog tagállami alkalmazására vonatkozik, ám az uniós jogi mérce beemelésén keresztül kinyitja a kaput egy veszélyes uniformizálás későbbi lehetősége előtt. Ráadásul egy hasonló jellegű uniformizálás elméleti alapjait a német jogtudomány már csaknem tíz évvel ezelőtt kidolgozta. Az Armin von Bogdandy nevéhez köthető progresszív elképzelés szerint a tagállami bíróságoknak az EU-s jog érvényesítőivé kell válniuk, megvédve az uniós polgárokat a saját tagállamaiktól. Vagyis az európai uniós jog és hatalomgyakorlás mércéjét nem a tagállami alkotmányok jelenthetik, hanem éppen fordítva: az uniós jog válik valamennyi tagállam mércéjévé. Ez pedig nem más, mint a birodalmi Európa előtt megágyazó és a nemzetek Európájának eszméjét feladó gondolkodás közjogi receptje – olvasható a Mandiner.hu cikkében.
A cikk teljes tartalma IDE kattintva olvasható.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/kit-ved-az-alkotmanybirosag-europaban-7634222/
A német alkotmánybíróság fennállása óta első ízben nem az alaptörvény, hanem az uniós jog alapján vizsgálta felül a német bíróságok döntését. E felfogás térnyerése könnyen alááshatja a nemzetek Európájának eszméjét – írja a Mandiner.hu.
A német Szövetségi Alkotmánybíróság a tavalyi évet lezáró döntésével egy magánszemélynek a Google ellen indított jogvitájában mondta ki a végső szót. A korábban vállalatvezetőként dolgozó panaszos azt sérelmezte, hogy a legnépszerűbb keresőmotor a nevére keresés nyomán egy „piszkos munkáltatói gyakorlatokról” készített televíziós műsor oldalát jeleníti meg, ami rossz színben tünteti fel őt. Miután a német bíróságok elutasították a keresetét, az alkotmánybírósághoz fordult a személyes adatok tárolásának megszüntetése, az úgynevezett elfeledéshez való jog (right to be forgotten) érvényesítése érdekében – írja a Mandiner.hu.
Az ügy kiválóan mutatja azt a jelenkori valóságot, amelyben az államoknak nemcsak saját maguknak kell tiszteletben tartaniuk az alapvető jogokat, hanem aktív módon fel is kell lépniük a védelmük érdekében – például egy nagy technológiai céggel szemben. A német alkotmánybírósági döntés mégsem emiatt marad emlékezetes, sokkal inkább azért, mert az alkotmánybírák meglepő fordulattal nem a német alaptörvény, hanem az uniós alapjogvédelmi szabályok alapján ítélkeztek. Ezzel pedig fennállása során első ízben a Szövetségi Alkotmánybíróság nem arra az alaptörvényre hivatkozott döntése során, amelynek a védelmére létrehozták. Ehelyett az uniós szabályokat – köztük az alapjogi chartát – tekintette irányadónak – fejti ki a Mandiner.hu.
A német alkotmánybíróság ezzel a döntéssel új doktrínát alkotott. Korábban az uniós alapjogi elvek érvényesítését a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságára hagyta, mostantól viszont saját maga vállalja fel annak felelősségét, hogy a német állami szervek – egyelőre csak uniós jogot alkalmazó – közhatalmi döntéseivel szemben az uniós jog alapján fellépjen. Ez a döntés több szempontból is fejtörésre adhat okot. Egyfelől aggályos az alkotmánybíróság felhatalmazását és felelősségét érintően. Másfelől, de már távolabbi történelmi perspektívából szemlélve, fenyegetést jelent a nemzeti alkotmányos identitás megőrzésére – írja a Mandiner.hu.
A nemzeti alkotmányba foglalt alapvető értékek és államszerkezeti berendezkedés, valamint a nemzeti alkotmányokkal összhangban álló emberi jogok védelmének legfontosabb zálogai Európa-szerte az alkotmánybíróságok vagy az alkotmányok védelmével megbízott más nemzeti intézmények. Korábbi gyakorlatában a német alkotmánybíróság Európa számára is példamutató módon teljesítette ezt a kötelességét, az 1970-es évektől kezdődően ugyanis több határozatában munkálta ki az uniós jogalkotásnak és hatalomgyakorlásnak a német alaptörvényből fakadó korlátozását. A magyar Alkotmánybíróság részben éppen ezeket a német döntéseket szem előtt tartva hozta meg néhány évvel ezelőtt azt a határozatát, amely a hazai alkotmányosság értékeinek védelmére nyújt lehetőséget az uniós hatalomgyakorlással szemben – hangsúlyozza a Mandiner.hu.
Az alkotmánybírák meglepő fordulattal nem a német alaptörvény, hanem az uniós alapjogvédelmi szabályok alapján ítélkeztek.
A német alkotmánybíróság mostani döntése bizonyos tekintetben szakítást jelent ezzel a hagyományos felfogással, és éppen az alapvető alkotmánybírósági felelősség teljesítése ellen hat. Egy külső, EU-s mérce alkalmazásával ugyanis a testület saját alkotmányos identitásának a megóvásáról mond le. Tágabb perspektívából nézve további aggodalomra is okot ad, ha a nemzeti alkotmánybíróságok egy külső jogi mérce érvényesítőinek a szerepébe helyezik magukat. Történelmi tanulság ugyanis, hogy a nyugati világban a bíróságok mindig is előszeretettel alkalmaztak szövetségi vagy központi alkotmányos mércét tagállamokkal vagy régiókkal szemben a kulturális vagy identitásbeli különállásuk letörése érdekében – írja a Mandiner.hu.
Az Egyesült Államok legtekintélyesebb uniformizáló törekvésének éppen a bíróságok álltak az élére azzal, hogy a szövetségi alkotmány legnagyobb részét a tagállamokkal szemben is érvényesíthetőnek mondták ki. Való igaz, hogy a német alkotmánybírósági döntés még csak az uniós jog tagállami alkalmazására vonatkozik, ám az uniós jogi mérce beemelésén keresztül kinyitja a kaput egy veszélyes uniformizálás későbbi lehetősége előtt. Ráadásul egy hasonló jellegű uniformizálás elméleti alapjait a német jogtudomány már csaknem tíz évvel ezelőtt kidolgozta. Az Armin von Bogdandy nevéhez köthető progresszív elképzelés szerint a tagállami bíróságoknak az EU-s jog érvényesítőivé kell válniuk, megvédve az uniós polgárokat a saját tagállamaiktól. Vagyis az európai uniós jog és hatalomgyakorlás mércéjét nem a tagállami alkotmányok jelenthetik, hanem éppen fordítva: az uniós jog válik valamennyi tagállam mércéjévé. Ez pedig nem más, mint a birodalmi Európa előtt megágyazó és a nemzetek Európájának eszméjét feladó gondolkodás közjogi receptje – olvasható a Mandiner.hu cikkében.
A cikk teljes tartalma IDE kattintva olvasható.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/kit-ved-az-alkotmanybirosag-europaban-7634222/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)