Translate

2013. november 24., vasárnap

Lista 3. - alkotmánybíráskodás

- az alkotmánybíróság tagjai jelölésének és megválasztásának módosítása oly módon, hogy a parlamentben képviselettel rendelkező pártok között ez előtte megkövetelt minimális konszenzuskényszer megszűnjék
- az alkotmánybíróság tagjai létszámának növelése 11-ről 15 főre
- a majdnem két éve a 11 tag helyett - a korábbi konszenzuskényszer hiányában blokkolt jelölés és megválasztás miatt - 9 taggal működő alkotmánybíróság feltöltése 5 új, egyoldalúan jelölt és választott bíróval
- három olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik a kormánypárt parlamenti képviselői, fontos parlamenti bizottság vezetői voltak
- hat olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik megválasztásukkor előre láthatóan hivatali idejüket életkoruknál fogva a 70. éves felső korhatár miatt nem tölthetik ki
- az egyoldalúan megválasztott bírók megbízatási idejének felemelése 9 évről 12-évre
- a 70. éves felső korhatár eltörlése azt követően, hogy két - korábban még a parlamenti pártok egyetértésével jelölt és megválasztott - alkotmánybíró megbízatása ebből az okból járt le
- az alkotmánybíróság folyamatos működése alapvető garanciáját jelentő, az Alaptörvény hatályba lépését követően megalkotott annak a szabálynak a hatályon kívül helyezése, amely előírta, hogy az alkotmánybíró mindaddig gyakorolja hivatását, amíg utódját nem választják meg

2013. november 22., péntek

Alkotmánybírósági fék a terrorelhárítóknak

MTI-információ
Az Alkotmánybíróság (Ab) indoklási kötelezettséget írt elő az igazságügyért felelős miniszternek egyes titkos információgyűjtést engedélyező határozataihoz - derül ki a Magyar Közlönyben pénteken közzétett határozatból.

Az alkotmányjogi panasz előadói a terrorizmust elhárító szerv - Terrorelhárító Központ (TEK) - nem bűnüldözési célú, bírói kontroll nélküli, pusztán miniszteri engedély alapján történő egyes titkos megfigyelési tevékenységeit kifogásolták, melyek álláspontjuk szerint sértik az alaptörvényben rögzített magán- és családi élet, az otthon és kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogukat.

Az indítványozók a megfigyelés elrendelése kapcsán többek között azt kifogásolták, hogy az igazságügyért felelős miniszter engedélye nem képez megfelelő garanciát, mert az engedélykérés indokolása jogilag nem kötött. Továbbá kifogásolták az megfigyelést követő adatkezelést is.

Az indítványozók - az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet dolgozói - előadták, hogy mindenki potenciális áldozat lehet, de a mindenkori kormányzat tevékenységét civil eszközökkel ellenőrző szervezet munkatársainak a szokásosnál is valószínűbb az érintettségük.

Az Ab a napokban az alkotmányjogi panaszt elutasította. Ugyanakkor a testület megállapította azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény lehetővé teszi az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési eljárásának a végrehajtó hatalomtól független szervek általi ellenőrzését.

Az Ab határozatában kitért arra, hogy a nemzetbiztonsági célú általános titkos információgyűjtés engedélyezése körében - tekintettel a bűncselekmény, mint viszonyítási alap hiányára - nincs a bűnfelderítési célú titkos információgyűjtés megalapozásához hasonló tételes joganyag. (Ez olyan formában nem is hozható létre, mint a nemzetbiztonsági célú, de konkrét bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódó bírói engedélyezés körében, hogy egzakt szempontrendszert biztosítson az igazságügyi miniszteri engedélyezéshez.)

A nemzetbiztonsági törvény nem írja elő kifejezetten az igazságügyi miniszter határozatának indokolási kötelezettségét, indoklás hiányában pedig a külső ellenőrzés során nincs lehetőség az egyedi ügyben hozott döntés szempontjainak, indokainak utólagos megismerésére, elemzésére és felülvizsgálatára. Az Ab szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága és az ombudsman csak akkor lehet hatékony külső kontroll az igazságügyért felelős miniszter engedélyezési tevékenysége felett, ha a miniszter titkos megfigyelést engedélyező határozata kellő részletességű indokolást tartalmaz. Az indokolásnak olyan mélységűnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a külső kontroll során a nemzetbiztonsági érdekek és az alapjogok mérlegelésének érdemi felülvizsgálatát.

Mindezek miatt - a hatékony külső kontroll érdekében - az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyes titkos információgyűjtést elrendelő határozatait indokolni köteles.

A határozathoz a 15 tagú testületből öt alkotmánybíró - Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Salamon László és Szívós Mária - csatolt különvéleményt.

2013. november 19., kedd

Háborús bűnösök szabadultak Boszniában

Az áldozatok családjai felháborodással fogadták az alkotmánybíróság döntését
Bosznia-Hercegovinában szabadlábra helyeztek tíz elítélt háborús bűnöst egy szarajevói bíróság végzése nyomán. A testület az alkotmánybíróság korábbi határozatával indokolta döntését.

Az alkotmánybíróság október 22-én megállapította, hogy a vádlottakkal szembeni eljárás során megsértették az európai emberjogi egyezményt azáltal, hogy az érvényben lévő büntetőjogi törvény alapján marasztalták el őket, amely az elkövetett bűnökért lényegesen súlyosabb büntetési tételeket irányoz elő, mint a bűncselekmények - a boszniai háború (1992-95) - idején hatályos jogszabályok.

Az alkotmánybíróság felszólította a háborús bűnök ügyében illetékes bosznia-hercegovinai bíróságot arra, hogy "sürgősen hozzon egy új határozatot".

A háborús bűncselekmények áldozatainak családtagjai felháborodással fogadták az elítéltek szabadon engedését. Az áldozatok családtagjainak a háborús bűnösök megbüntetése jelenti az egyetlen jóvátételt - mondta újságíróknak nyilatkozva Hatidza Mehmedovic, a Srebrenica Anyái nevű nem kormányzati szervezet vezetője.

A szabadlábra helyezett bűnösöket korábban 14 és 33 év közötti börtönre ítélték.
http://magyarhirlap.hu/haborus-bunosok-szabadultak-boszniaban

Utód nélkül sem nyúlna meg az alkotmánybíró mandátuma

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága azt javasolja, ne hosszabbodjon meg annak az alkotmánybírónak a mandátuma, akinek nem választják meg határidőig az utódját. A testület az erről szóló bizottsági módosító indítvány benyújtásáról hétfői ülésén döntött.

A javaslatot az egyes törvényeknek az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtották be, amely azt is tartalmazza, hogy az alkotmánybírók mandátuma nem szűnik meg hetvenéves koruk elérésével. Az ezen rendelkezés elhagyását javasló ellenzéki módosító indítványt nem támogatta a testület.

A most benyújtott bizottsági módosító indítvány alapján hatályát veszti az a szabály, miszerint ha az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) új tagját az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül nem választja meg, akkor az alkotmánybíró megbízatása az utódja hivatalba lépéséig meghosszabbodik.

A vitában a szocialista Bárándy Gergely azt mondta, elvi szinten egyetértenek a javaslattal. Azon véleményének adott hangot eközben, hogy ez a rendelkezés jellemzően azokat az alkotmánybírákat érinti, akiket még az előző Országgyűlés választott. Szerinte ezeknek a módosításoknak a hátterében az a szándék áll, hogy a kormány iránt lojális alkotmánybírókat a testületben tartsák, azoknak pedig, akik kritikusak a kormány tevékenységével szemben, hagyják lejárni a mandátumát.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára válaszában közölte, a jogszabályokat elvi alapokon hozzák, a szabályok nem személyre szabottak. Mint mondta, a felső korhatár erősíti a bírák függetlenségét, mert nem kell azon spekulálni, mi lesz vele a 70. életéve után. Hozzátette: az alkotmánybírókra vonatkozóan "nincsenek olyan utógondozási" szabályok, mint a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök tekintetében. Ha az alkotmánybírák mandátuma megszűnik, nyugdíjba vonulnak - jegyezte meg.

Staudt Gábor (Jobbik) szerint 70 évesen is nyugdíjba lehet menni. Utalt rá, hogy az általános nyugdíjkorhatár ma Magyarországon ennél alacsonyabb. Közölte, a módosító javaslattal egyetértenek, de szerintük az egész rendszer még így sem lesz tökéletes.

A bizottság a módosító indítványt egyhangúlag támogatta.

MTI

2013. november 16., szombat

A magyarok a hiteleik harmadát nem fizetik rendesen

Újabb csúcsra ért a bedőlt hitelek aránya, miközben a devizahiteles mentőcsomagra vár a lakosság. Közben a hitel értéke egyre nagyobb a lakás értékéhez képest.
Új csúcsra emelkedett a bedőlt hitelek aránya, amely a Portfolió szerint visszavezethető a devizahiteles csomaggal kapcsolatos várakozásra.

A jegybank pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint 90 napon túli tartozásba csúszott a lakossági hitelek 18,5 százaléka, és további 15,4 százalék van 90 napnál nem hosszabb késésben - vagyis a hitelek harmadát nem fizetik úgy, ahogy a szerződésben lefixálták.

A Portfolió azt írta, korábban a kisebb összegű, de fedezetlen (jellemzően fogyasztási célú) hiteleknél volt magas a nem teljesítés aránya, de mára átalakult a bedőlések sorrendje. A magasabb jelzáloghitelek nem teljesítési aránya 18,9 százalék, vagyis már nagyobb mint a fedezetlen hiteleké (16,5 százalék).

Nem csak a bedőlésekkel van a gond, hanem azzal is, hogy egyre magasabb a 90 napon túli késedelembe csúszott lakáshitelek értéke ahhoz képest, hogy a lakás maga mennyit ér.
http://www.origo.hu/gazdasag/20131115-a-magyarok-a-hiteleik-harmadat-nem-fizetik-rendesen.html

2013. november 15., péntek

Paczolay: "az állam stabilitása csak jogállami keretek között képzelhető el"

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint mára bebizonyosodott, hogy három évvel ezelőtt nem érte meg csökkenteni a testület egyes jogköreit. Paczolay Péter az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában azt mondta: mind a jogállamiság, mind a kormányzati döntések legitimációja számára is jobb lett volna, ha ez nem történik meg.

Nem jogállami demokrácia huzamosabb ideig nem létezhet - hangzott el a minap az Állam és a jog című könyv bemutatóján, amelyet a Gondolat Kiadó, valamint a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság közös kiadásában jelent meg. Utóbbi elnöke Paczolay Péter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta: az állam hatékonysága vagy a gazdasági váláság kezelése nem lehetnek indokok a jogállami demokrácia egyes elemeinek feladására.

Az Alkotmánybíróság elnöke egyes jogállami intézmények súlyának, jelentőségének csökkentéséről beszélt. "Arra gondolok, hogy ezek az esetleg rövid távú előnyök, melyeknek a megvalósulása egyébként nem is bizonyítható, hosszú távon önbecsapásnak bizonyulnak. Tudniillik a tézisem arra vonatkozott, hogy hosszú távon az állam stabilitása csak demokratikus, jogállami keretek között képzelhető el" - tette hozzá.

Paczolay Péter hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság gazdasági, pénzügyi hatásköreinek megvonása feleslegesnek bizonyult:

"A biztonságra való törekvés szerintem nem érte meg az árát, ha szabad így mondanom. Ez végig következetes álláspontom volt, tehát azt gondolom, hogy most már 3 év elteltével az előkerült ügyeket és a potenciálisan elénk kerülhetett ügyeket tekintve is, szerintem ha nem csökkent volna a hatáskörünk, akkor az jobb lett volna, mind a jogállamiságnak, mind a kormányzati döntések legitimációjának."

Az Alkotmánybíróság elnöke biztos abban, hogy a jogkörök korlátozása nélkül sem született volna olyan döntés az elmúlt három évben, amely bármilyen komolyabb gazdasági, költségvetési nehézséget okozott volna az országnak.
Németh Zoltán

http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-597457

Kövér "alkotmányos” büntetései

A házelnök maga dönti el, mi "az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartás", így nyugodtan szórhatja a büntetéseket az ellenzéknek. Ez ellen az Alkotmánybíróságnak nincs kifogása.
Lencsés Károly| NOL| 2013. november 14.
Újabb két parlamenti képviselőt büntetett a Ház 130-130 ezer forintra, és a döntés ellen fellebbezésnek sincs helye. A házelnök azért javasolta, hogy csökkentsék a parlamentben független, egyébként DK-s Vadai Ágnes és Szűcs Erika tiszteletdíját, mert performance keretében követelték, hogy az „asszonyverő” volt fideszes képviselő távozzék az Országgyűlésből.

A képviselők véleménynyilvánítási jogukkal éltek, amit Kövér László a parlament rendjét súlyosan sértőnek minősített. A Ház „működésének a hatékonysága, zavartalan működésének biztosítása, az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése (…) alkotmányosan igazolható módon lehet a képviselői felszólalási jog korlátja” – mondta két közelmúltban született döntésében az Alkotmánybíróság (AB). A testülethez a jobbikos Novák Előd nyújtott be alkotmányossági panaszt, kifogásolva, hogy az Országgyűlésről szóló törvény szerint a házelnök bizonyos esetekben a képviselőktől megvonhatja a szót, kitilthatja őket az ülésteremből, illetve a tiszteletdíj csökkentésére tehet javaslatot.

Az AB úgy látta: a „tárgyalási rend fenntartásának szabályozása által biztosítani kell, hogy a parlament be tudja tölteni funkcióját a közügyek megvitatását illetően”. Így attól, aki az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, esetleg csoportot – különösen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, előzetes figyelmeztetés nélkül megvonhatják a szót, és ez megfelel az alaptörvénynek.

A véleménynyilvánítás más formájával kapcsolatban az AB egyelőre nem foglalt állást, de a két határozat alapján nem zárható ki, hogy a testület az országgyűlési törvény egyéb, a házelnök rendészeti jogosítványaival kapcsolatos rendelkezéseit is megengedően értelmezné. A bírák álláspontja ugyanis, hogy minden képviselőnek be kell tartani a házszabályi rendelkezéseket, amelynek megalkotását illetően a parlament nagyfokú szabadságot élvez, és az AB csak igen szélsőséges alkotmánysértés esetén avatkozhat be. Különvéleményében Paczolay Péter AB-elnök jelzi: a véleményszabadság lényeges tartalmát a házszabály sem korlátozhatja.

A Ház működését szabályozó törvény viszont lehetővé teszi, hogy ha „a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít”, őt az elnök rendreutasítsa, kezdeményezze az érintett kizárását az ülésnapról, illetve a tiszteletdíjának csökkentését indítványozza. Ha ezzel a ponttal kapcsolatban az AB hasonló logikát követne, vélhetően alkotmányosan igazolhatónak látná, hogy amikor a mindenkori kormányoldalt képviselő házelnök úgy gondolja, a véleménynyilvánítási jogot szűkítően értelmezzék. Az ugyanis, hogy milyen felszólalás vagy magatartás sérti a parlament tekintélyét, akár személyek vagy egyes csoportok tagjainak emberi méltóságát, mérlegelés kérdése. Az alkotmánybírák a házelnök rendkívül nagy döntési szabadságát tehát nem kifogásolták, s azt sem, hogy a döntése ellen nincs mód fellebbezésre.

A képviselők véleménynyilvánítási szabadságát alapvetően nem lehet korlátozni – jelentette ki kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte egészen abszurd, hogy az Országgyűlés tekintélyére hivatkozással bárkitől elvegyék a szót, vagy azért vonják meg a tiszteletdíjának egy részét, mert transzparenseket mutat fel. Az alkotmányjogász szerint az AB két határozatában nem szakmai, inkább politikai megfontolások érvényesültek. Lövétei ugyanakkor felhívta a figyelmet: az emberi méltóság sérelme nem lehet politikai kérdés, most viszont erről is a kormánypárti többség dönthet. Úgy látja, ilyen helyzetben nehezen képzelhető el, hogy a parlament képes legyen egy-egy ellenzéki felszólalás kapcsán elfogulatlanul határozni. Ráadásul a házelnök diszkrecionális joga, hogy valamilyen „fegyelmező” intézkedést kezdeményezzen, a szabályozás emiatt, illetve a jogorvoslat hiánya miatt is erősen vitatható – tette hozzá.

Lövétei liberális álláspontot képvisel: az Országgyűlésben szinte bármi elhangozhat, csak a szélsőséges, rasszista, kirekesztő nézeteknek nem szabad teret engedni. Az viszont szerinte belefér a parlamentarizmusba, ha valakit ostobának, hazugnak, tolvajnak minősítenek. Az emberi méltóságot valóban sértő megnyilvánulások esetében pedig jogi úton lehet elégtételt venni. Ez lényegesen jobb megoldás – hangsúlyozta –, mint a parlament tekintélyének megőrzését a házelnök értékítéletére bízni.


2013. november 12., kedd

A maffia érdekeit sértem, a NAV is benne van

Szentkirályi Balázs,Jenei Miklós
2013. november 12., kedd 07:26 |
Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen Horváth András volt adóellenőr. Azt állítja, hogy az adóhatóság szemet huny a kiemelt adózók áfacsalásai felett. A kár becslése szerint ezermilliárdnál is nagyobb összeget jelent évente. Horváth az Indexnek beszélt a letelefonálásokról, a lebonthatatlan falakról, a hivatal öncenzúrájáról és a belső tisztogatásokról. Most a kormánytól vár segítséget, és azt mondja, az időzítés ellenére nincs politikai célja. Viszont gond lehet, hogy szerinte több kormánytag is az oligarchák láncolatainak a foglya.

Végiggondolta ezt az egészet? Mit érhet el egy adórevizor az ön szerint ezermilliárdos károkat okozó csalók és a nagy hatalmú NAV ellen?

Ha ezt átgondoltam volna, akkor én sem léptem volna ki a nyilvánosság elé.

Szóval nem túl optimista. Egyáltalán mire számít?

Úgy érzem, most sokan gondolják a hivatalon belül is, hogy azzal, hogy felvetődött ez a téma, végre történhet valami. Megtisztulhat a szervezet.

Kiktől?

Nevesíteni is tudnék rengeteg embert, de az egész rendszer működésével baj van. A NAV több mint húszezer alkalmazottjából több száz vezető beosztású alkalmazott van, akik pontosan tudnak mindenről. Ők a felelősök.

Pontosan miről is tudnak ezek a vezetők?

Arról, hogy a kiemelt adózókkal, akik a legnagyobb Magyarországon működő cégek, elnéző a hivatal. Konkrétan túl alacsony összegeket szab ki nyilvánvaló adócsalások miatt. Évente közel ezermilliárd forintot csalnak el a legnagyobbak, de még több ezer közepes méretű vállalkozás is van, ami haszonélvezője az egésznek.

Összesen mennyi pénzről van szó?

Az összes kár, ami a költségvetést éri évente, elérheti az 1700 milliárd forintot. Ez nemcsak az én becslésem, hanem az Európai Bizottságé is.

Nincs kinek elmondja?
Pedig lenne egy érdekes NAV-os története, hasonlókat tapasztalt, mint a mindent kiteregető adóellenőr? Írjon nekünk a tema@mail.index.hu-ra!

Pedig vannak vizsgálatok és büntetések, ezzel védekezik az adóhivatal is.

Mutatóban vannak megállapítások, vizsgálatok, nem igaz az, hogy nincsenek, ilyet nem is állítok. Persze biztos vagyok abban, hogy a NAV majd ezzel is támad. A gond az, hogy a megállapított büntetési tételek nevetségesek. Minden évben van sok vizsgálat, és vagy 70-80 milliárd forintnyi megállapítás is ebben a nagycéges körben. De itt nem pár tízmilliárdnyi pénz tűnik el évente, és nem csak a kiemelt adózói körben vannak gondok. Ahogy mondtam, én 1700 milliárd elcsalt forintról beszélek.

Mit csinált a NAV-nál, hogy ezt így meg tudja becsülni?

Főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgáltam. Az élelmiszeripar hálózatait próbáltam felderíteni.

És milyen eredménnyel?

Az utóbbi években sokszor leállítottak a feletteseim, és volt olyan adónyomozás is, amiből kizártak, miután nagyon komoly visszaélésekre bukkantam.

Tudna példákat mondani?

Egyelőre nem adhatok ki mindent a nyilvánosságnak. De a mechanizmusról beszélhetek. Készítettem egy ábrát is, itt van.


Mit látunk pontosan?

Az áfacsalás tipikus láncolatát. A módszer primitív. Az esetek jelentős részében nemcsak arról van szó, hogy a cégek nem fizetik be az adót, hanem arról, hogy olyan áfát is visszaigényelnek, amit be sem fizettek. Tehát először megrövidítik, aztán meglopják az államot.

Elmagyarázná részletesebben?

Tegyük fel, hogy egy csomag kristálycukrot egy szlovák cég legyárt, és papíron nettó 100 forintért elad egy magyar cégnek. A vásárló cég összeköttetésben áll egy fiktív számlákat kibocsátó céggel, amelytől kap egy számlát 100 forint értékben. Ezután visszaigényli az áfát, és a két összeg – a befizetett és a kifizetett 21,6 forint – kiütik egymást.

Ezután papíron a cukrot továbbadja egy közvetítő cégnek, amely nagyon gyakran aztán eladja egy másik közvetítőnek. Ők az áfát befizetik, aztán visszaigénylik, általában alacsony haszonkulccsal dolgoznak, amiből a strómanokat és az adminisztratív költségeket fizetik. A szerepük csak az, hogy a lánc hosszabb és átláthatatlanabb legyen, semmi más.

A láncolat végén a kiskereskedő áll, nagy magyar cégek és multik, ők az igazi haszonélvezői az ügyletnek. A 100 forintos terméket ugyanis nettó 82 forintért kapják, tehát jóval nagyobb haszonnal tudják eladni, mint becsületes versenytársaik. A gyakorlatban az árut nagyon gyakran persze a szlovák gyártó raktárából egyből a kiskereskedőhöz szállítják. A közvetítő cégek sokszor csak papíron léteznek, infrastruktúrájuk nincs.

Ki a felelős ezekért a rendszerekért, ki szervezi a láncokat?

Jellemzően mindig az, aki a legnagyobb hasznot húzza belőlük.

Tudna konkrét cégneveket mondani?

Egyelőre inkább csak annyit, a láncok végén, a szervezetek csúcsán tulajdonképpen a kiskereskedők, kiskereskedelmi láncok állnak. Ezek nagyrészt a legnagyobb multik, de vannak köztük magyar cégek is. A NAV azonban ezeket csak a legritkább esetben vizsgálja, az ellenőrzések általában megállnak a hierarchia alacsonyabb szintjein. Én mindig küzdöttem azért, hogy ne álljunk meg a fantomcégeknél, vizsgáljuk a valódi haszonélvezőket.

Az adóhivatal az ön vádjaira cáfolatot adott ki. Azt írták, sok ügyben tehetetlenek.

Nem igaz, hogy ez ellen nem lehet mit csinálni. Az áfacsalásnak ez a módszere egy nagyon primitív módszer, az adóhatóságnak pedig az a dolga, hogy ezeket felderítse. A probléma szerintem az, hogy az egész láncolatot nem egyben kezeljük, nem megyünk végig az egész láncon, nem próbáljuk megkeresni a szervezőket.

Ez egyébként nagyon egyszerűen az áruk szállítási papírjai alapján nem lehetséges?

Kétségtelen, gyakran ezeket a mozgásokat tökéletesen lepapírozzák, mindegyik közvetítőnek van menetlevele, és nagyon nehéz megállapítani a csalást. De sokszor nem ilyen elővigyázatosak. Arról nem is beszélve, hogy ha a végső kereskedő, ahogy a fenti ábrán is, átveszi a terméket 82 forintért, miközben tudja, hogy a gyártási ár és a gyártó nyeresége összesen nagyjából 100 forint, az egészen biztos lehet abban, hogy a termék adócsaló láncolatból származik.

És akkor a multit is le lehet buktatni?

A láncolat végén álló cégek felelőssége akkor vethető fel, ha be lehet bizonyítani, hogy tudta vagy tudhatta, hogy mennyi volt a termék eredeti ára. Ezt részben a fuvarlevelek alapján lehet ellenőrizni, részben pedig a kapcsolatok feltárásával, a tényleges összeköttetések leleplezésével. Sajnos a NAV a legtöbb esetben bele sem kezd a vizsgálatba. Ha idáig jutunk a láncolatok ellenőrzésében, falakba ütközünk.

Milyen falakba?

A kiemelt adózókkal a NAV minden évben megállapodik, hogy mennyi az úgynevezett elvárt adó, amit be kell fizessenek, és akkor békén hagyják őket. A dolog most így működik, és nem mer senki hozzányúlni.

Nagyon erős gazdasági érdekcsoportok irányítanak különböző adóhivatali felső vezetőket. Ezek az erők már lassan a politika felett is állnak.
Foglyul ejtették a NAV-ot?

Igen.

A szervezeten belül lehet tudni, hogy ki kinek az embere?

Vannak, akikről lehet sejteni, de a legtöbb esetben nem tudni. Csak annyit lehet érzékelni, hogy bizonyos ügyeknél odatelefonálnak, hogy ezzel most nem kellene foglalkozni. Mindenki tudja, hogy mi az elvárás, nem kell mindenkit külön megkeresni. A felelősök látják, hogy ki egy adott cég ügyvezetője, és nem is rendelnek vizsgálatot, vagy eredménytelenül zárják le az ellenőrzéseket, megállapítások nélkül.

Ezt jelezte valakinek a NAV-on kívül is?

Leveleket írtam, a legmagasabb kormányzati szintig elmentem.

A kormány vezetői tudnak ezekről a visszaélésekről.
Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak? Kinek írt konkrétan?

Az egyiküknek, és úgy tudom, hogy célba is ért az üzenetem. Úgy tudom, hogy a Fidesz-frakció tárgyalt is a témában még 2011-ben, és az információm szerint az volt az álláspont, hogy nem lehet mit tenni, mert minden oldalon vannak olyan szereplői a történetnek, akik a legmagasabb politika szinteken is rendelkeznek kapcsolatokkal. Így volt ez az előző kormány idején is.

De jeleztem korábban egy fideszes felső vezetőnek is. Ő egyébként lépett is az ügyben, 2011 decemberében beindult pár multinál néhány nagyon komoly vizsgálat. Egyébként éppen ez volt az a projekt, amely közeléből végül eltávolítottak.

Ki volt a segítőkész fideszes felső vezető?

Őt sem szeretném most megnevezni.

És hogy segített magának?

A szóban forgó politikus tudta, hogy csak akkor lesz eredménye a három cég vizsgálatának, ha nemcsak a kiemelt adózók osztályán dolgozó beavatottak vizsgálódnak, hanem ha külső ellenőröket is behoznak. Ezért kirendeltek melléjük másokat is, revizorokat vidékről. A régióból én is így kerültem az egészbe. Az ügy még most is folyamatban van, de már alig van valaki a csoportban a külsős ellenőrökből, mindenkit eltávolítottak.

A projekt irányítására is kívülről hoztak új embert, aki eltökélt volt az ügy felgöngyölítésében. Fél évig maradt, de úgy döntöttek, inkább felajánlanak neki egy igazgatói állást máshol a hivatalban, csak ne dolgozzon ezen a projekten.

Amúgy kér egy kis ásványvizet? Mondjuk lehet, hogy ennek is elcsalták az áfáját.

Alig lehet olyan terméket mondani, amit ez nem érint.

Ön tíz évet töltött a szakmában. A témában készült tanulmányában azt írja, hogy 2007-től kezdődően romlott nagyot a helyzet az ellenőrzésekben. Mi történt akkor?

A hivatalt 2007-ben Gyurcsány Ferencék alatt átszervezték, ekkor kerültek a megyei igazgatóságok fölé a régiós igazgatóságok. A régióknál és a kiemelt adózók igazgatóságán kerültek gyenge vezetők a hivatalba. De ebben az esetben az általánosítással azért vigyáznék, mert én főleg a közép-magyarországi területet ismerem, így most inkább csak erről beszélek. Itt főosztály- és osztályvezetőket rúgtak ki. Voltak jogos elbocsátások is, de az új vezetők körében hatalmas kontraszelekció volt. Ezek annyira lerontották a működést, hogy egy nagyobb távozási hullám indult be a hivatalban a következő években. Főleg azokról a területekről távoztak, ahol a kényes ügyek jöttek szembe sorozatban.

Hogy érzi, a mostani kormányzati ciklusban tovább romlott a helyzet?

Nem mondanám, hogy bármi romlott, csak azt, hogy javulás sincs. Mondok egy példát. A kiemelt adózók igazgatóságán belül 2007 vége után létrejött egy új terület, a központosított ellenőrzési szakterület, ahol kimondottan a láncolatba szerveződő csalásokkal foglalkoztak lényegében országos hatókörrel.

2010-től ezt a szervezeti egységet megpróbálták leépíteni, ami 2012 végére sikerült is. Most már nincs ilyen osztály a hivatalban, az itt dolgozókat különböző területekre szétszórták. A leépítés 2011-ben indult, sok kollégát egyszerűen visszaminősítettek.
És most közülük kik vannak önnel?

Sok száz ember támogatását érzem magam mögött. Amíg a NAV-nál voltam, hát, kicsit olyan intézményszerűen működtem. Saját munkamódszert dolgoztam ki, ezt pedig folyamatosan továbbfejlesztettem. Sok hálózatos munkát tettem le az asztalra.

Olyan jellegű közvetlen és hatékony működést alakítottunk ki a kollégákkal országosan, amit az utóbbi három évben nagyon üldözött a vezetés. Ezzel az információkat nagyon gyorsan és hatékonyan ki tudtuk cserélni, ami csípte a szemét a vezetőségnek.

Tettek lépéseket Önnel szemben?

Többször bepanaszoltak engem igazgatók amiatt, hogy nem egyeztetek velük, és az ellenőrzések kapcsán közvetlenül keresem meg az országban máshol dolgozó kollégáimat.

Ez vajon miért fájt?

Mert nem tudtak biztosan közbelépni a kényes ügyekben, a kényes területeken folytatott vizsgálatainknál.
Kormányzati vezetőkön túl bárkinek jelezte a visszaéléseket a NAV-on kívül?

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament adócsalásos ügyekben illetékes szakszerveinél jeleztem a problémát.

Mit segíthet ebben Brüsszel? Valamilyen eljárást indítanak majd Magyarország ellen?

Hát akár az is lehet, de vannak javaslataink is, illetve az Európai Bizottság nyomás alá helyezheti a kormányt azzal, hogy a közösségi alapelveket azért illene betartani. De akár vizsgálóbizottságot is küldhetne Brüsszel.

Amióta kiállt a nyilvánosság elé, érzett bármilyen nyomást, kapott telefonokat, hogy ezt ne folytassa?

Azt tudom, hogy több ezen a területen dolgozó volt kolléga nehéz helyzetbe került. Tudják, hogy kivel voltam jóban. Lehet, hogy őket ki fogják dobni, de legalábbis összehívnak majd értekezleteket, ahol mindenkinek megtiltják, hogy kibeszéljen.

És miért pont most, az induló választási kampány elején jött elő ezzel a történettel? Nem az a célja, hogy az egész minél jobban ráégjen a mostani kormányra?

Már egy éve eldöntöttem, hogy valamit lépni kell. De egészen mostanáig vacakoltam. Próbáltam másokat is bevonni, de ez nem sikerült, így most álltam csak ki. Ez magyarázza az időzítést.

Az LMP vizsgálóbizottságot akar. Ez már politikai támogatás. Nem szervezett?

Nem kerestem meg pártokat. A Levegő Munkacsoport állt mögém, ami régóta küzd az adózás tisztaságáért és a korrupció ellen. Az LMP-t nem én kerestem meg, és ők sem engem. Ettől függetlenül titkon nagyon reméltem, hogy valamelyik párt előáll ezzel az ötlettel.

Mit gondol, ha nem gátolná az adóhivatal az ön és társai munkáját, mennyit lehetne beszedni?

A teljes említett összeget sajnos nem, nincs ország, amelyik fel tudta számolni végérvényesen az adócsalást és az áfatrükközést. De ha a NAV komolyabban venné a feladatát, 30-50 százalékot meg lehetne állapítani akár a kiemelt adózók ezer, akár az összes érintett 1700 milliárdjából.

Az áfa mellett egyébként a járulékfizetés az a frekventált terület, amit nem lehet vizsgálni rendesen. A kollégáktól úgy tudom, hogy a munkaerőkölcsönző cégeknél nagyon sok a hasonló, láncolatos adócsaló eset.

Mit gondol, mit érhet el ezzel az egésszel?

Hangsúlyoznám még egyszer, hogy semmiféle kormánybuktató szándék nincs bennem. A kormánytól inkább segítséget várnék, mert a mindenkori kormányzat a NAV fölött van, így bármilyen eredményt csak a kormány támogatásával lehet elérni. Csak a kormány képes az oligarchákat megfékezni.

Ön azt gondolja, hogy ez a kormány szándéka?

Tudom, vannak fideszes oligarchák, de nem csak fideszesek vannak benne. A pártok háttéremberei ezen a szinten már jellemzően együttműködnek, és a saját érdekeiket védik, nem az országét. Ha a kormányt nem sikerül megnyerni ennek, akkor az egészet megette a fene.

Ha viszont nem támogatnak és visszatámadnak, akkor kevés az esély a sikerre.

De azért bízom abban, hogy a kormány meglátja azt, hogy most akár ebből az apropóból felléphet olyanok ellen, akikkel szemben eddig valami visszatartotta.
Vannak egyébként a felvázoltnál rafináltabb csalási módok is, de ha csak ezeket a nagyon primitív és átlátszó értékláncokat felszámolhatnánk, amelyek már szinte húsz éve ismertek, nagyot lépnénk előre.

És mi lesz, ha visszatámadnak?

A maffia érdekeit sértem. Nem tudom, hogy mi lesz, bármi megtörténhet.

Izgalmas elbeszélgetni önnel, de milyen bizonyítékai vannak? Van közöttük olyan, ami ezeket a nagyon kemény állításokat pontról pontra és megcáfolhatatlanul alátámasztja?

Az ügyészségi beadványban olyan tényeket írtam le, melyek alapján a nyomozást szerintem mindenképpen el kell majd indítani. Aztán hogy annak mi lesz a vége, nem tudom. Persze nem vagyok ezzel kapcsolatban túl optimista, de az eljárás megindításában azért bízom nagyon, mert akkor tanúkihallgatásokra is sor kerülhet majd. És nekem nagyon sok koronatanúm van, akiket ha megkérdeznek, nem fognak az ügyészségnek hazudni. És akkor vége, ezzel célt is érnék.

A hivatal szerintem pontosan a nyomozati szakasztól tart.
Engem ugyanis le lehet állítani, őrültnek lehet nyilvánítani, fel lehet jelenteni (ami a beszélgetés rögzítése után meg is történt) és ki lehet kezdeni akárhogy, de ha több kollégám is megszólal az ügyben, mert kikérdezik őket, akkor már nem lehet mindezt eljátszani.

Talán lesz egy olyan politikai-korrupciós ügy végre, aminek következménye lesz, amiben valamilyen felelősségre vonással fejeződik be a történet.

2013. november 8., péntek

Végkielégítések különadója: elutasította a magyar állam fellebbezését Strasbourg

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította magyar állam fellebbezését három olyan ügyben, amelyben a bírák korábban kimondták, ellentétes a magántulajdon védelmének elvével a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, így - keddi hírünkkel ellentétben - a döntések véglegesek, jogerőre emelkedtek.

A bíróság minden ítélete ellen lehet fellebbezni az úgynevezett Nagykamarához. A fellebbezésekről egy öt bíróból álló testület dönt. A bírák hétfőn ültek össze, hogy 13 fellebbezés sorsáról döntsenek, az erről szóló határozatot viszont csak később hozták nyilvánosságra. Egyetlen egyet, egy Törökországot érintő fellebbezést fogadtak el, a másik tizenkettőt, köztük a három magyart elutasították, ezzel pedig az ítéletek immáron véglegessé váltak.

A három eredeti ítélet májusban, júniusban és júliusban született. Május 14-én egy harminc év munkaviszony után elbocsátott, csak N.K.M. monogrammal azonosított, budapesti minisztériumi alkalmazott ügyében 11 ezer euró (3,25 millió forint) kártérítés és 6000 euró perköltség megtérítésére kötelezték a magyar államot. Júniusban Gáll Eszter Máriának ítélt meg a bíróság 16 ezer euró kártérítést, amely mellett 900 euró perköltséget is meg kell térítenie az államnak.

A szolnoki Gállt 2011 márciusában bocsátották el az adóhivataltól több mint 30 év után. A budapesti, R. Sz.-nek, akinek a munkaviszonya 2010-ben közös megegyezéssel szűnt meg egy állami cégnél, 25 ezer euró kártérítést ítéltek meg a strasbourgi bírák júliusban, s emellett még 3400 euró perköltség megtérítésére is kötelezték Magyarországot. A magyar állam mindhárom ítéletet ellen fellebbezett.

Az MTI-nek Kende Tamás nemzetközi jogász az ügyről úgy nyilatkozott, hogy az ítéletből nem következik jogalkotási kötelezettség. Szerinte ugyanakkor célszerű lenne a szabályozás megváltoztatása, ugyanis az ítélet nyomán sorozatban veszti el a hasonló pereket Magyarország.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa szerint jogszerű lehet az olyan megoldás, ha csökkentik az adó mértékét. A bíróság ugyanis a 98 százalékos mértéket értékelte tulajdonelvonásként, vagyis, például egy 30 százalékos kulcs valódi adóként működhet.

A jogász azt is elmondta: az ítélet nem terjeszthető ki azok kártalanítására, akik nem pereltek. Arról is szólt, hogy aki a jogsérelem elvesztésétől számított 6 hónapon belül nem perelt, az a jövőben már nem perelhet, viszont aki most szenvedi el a kárt az fordulhat a bírósághoz. Tudomása szerint, mintegy háromszázan perelték be a különadó miatt a magyar államot.

Az ítéletek egyébként rendelkeznek a kártérítések kifizetésének határidejéről, amelyeket a nemzetközi tapasztalatok szerint rigorózusan be szoktak tartani az érintett államok - fűzte hozzá Kende Tamás.
http://hvg.hu/gazdasag/20131107_Vegkielegitesek_kulonadoja_elutasitotta_a#

2013. november 4., hétfő

Kozma atya: Csak a másik ember szívében lehetünk otthon

... Ki lehet tiltani a hajléktalanokat a frekventált budapesti területekről? Tavaly decemberben írtak egy levelet az összes országgyűlési képviselőnek, ön is aláírta, hogy az nagyon veszélyes út, amikor szakemberek nélkül a társadalom konzultációjára bízzuk a társadalomból kilógó emberek sorsát.

- Amikor egy ilyen döntést hozunk, akkor ez azt jelenti, hogy a közösségből egyszerűen kiszorítjuk az embereket. Ezeknek az embereknek a tragédiája pontosan az, hogy kiszorultak a közösségből. Ne azt firtassuk, hogy miért, hogy ők ebben mennyire hibásak és mi minden más hibás abban, hogy ők idejutottak. Ez egy másik kérdés. Egyszerűen ezek az emberek nincsenek a helyükön. Az ember csak a közösségben, a másik ember közelében lehet a helyén. Sőt, még ha még radikálisabban fogalmazok, akkor azt kell mondani, hogy az ember csak a másik ember szívében, a másik emberben lehet otthon. Tehát ezek nagyon, de nagyon kétes dolgok, amikor ilyeneket fogalmazunk meg, mert ebben az esetben a társadalomból egyébként is kiszoruló emberek helyzetét nemhogy legalizáljuk, hanem még nehezítjük is. Tehát ezt semmiképpen nem fogadhatjuk el, miközben tudjuk azt is, hogy az összes többi embernek is, akik rendezett körülmények között élnek, joguk van ahhoz, hogy az ő világuk rendezett maradjon. Ezek az emberek mindig veszélyeztetnek is bennünket. Most a veszélyeztetést helyesen értem. Veszélyeztetik a mi nyugalmunkat, veszélyeztetik a mi látszólagos rendezett világunkat, viszont nem lehet nyugalmunk sem, meg nem lehet rendezett sem az életünk, ha el tudjuk fogadni azt, hogy ezek az emberek ilyen helyzetben vannak. Nem hiszem, hogy nyugodtan le lehet ülni egy asztalhoz étkezni, miközben tudom, hogy valaki éhezik. Lehetetlen bebújni téli hideg időben a meleg ágyamba úgy, hogy tudom, emberek fagyoskodnak az utcán. Ezek elviselhetetlen lelki terhet jelentenek az ember számára, de ez egy belső minőségi változást kíván az embertől, ezt nem lehet jogi úton, ezt nem lehet törvényekkel, ezt nem lehet parancsolatokkal rendezni. A szívünkbe írt törvényről van szó, és a szívünkre írt igazságokról van itt szó. Ezt nem lehet megkerülni.

A máltai szeretetszolgálatnak - vagy ahogy a segítettek szokták mondani, a máltásoknak - óriási tapasztalatuk van abban, hogy mit kell a szegény emberekkel kezdeni, hogyan kell nekiállni egyáltalán segíteni. Mi lesz az ő sorsuk, ha kiszorulnak olyan területekről, ahol eddig úgy-ahogy elvoltak?

- Azt kell tudomásul venni, hogy a közösségnek mindig vannak olyan tagjaik, akiket csak elhordozhatunk. A közösségnek vannak olyan tagjai, akiket meggyógyíthatunk. A közösségnek vannak olyan tagjai, akiket vissza tudunk vezetni a normális emberi társadalomba. Ezt világosan és tisztán kell látni. Mi máltaiak pontosan ezen a területen talán pontosan keresztény ihletettségünknél fogva megértőbbek, megengedőbbek, elnézőbbek vagyunk, mert pontosan az előbb említett lelki neveltetésünk mindent meghatároz. A hit védelme és a szegények támogatása a máltai jelmondat. De azt hiszem, hogy akkor, amikor ezzel a kérdéssel szembesülünk, amit felvetett, hogy kiszorulnak az emberek és mi még talán lökünk is rajtuk, itt egyszerűen arról van szó, hogy vannak olyan emberek, akiknek az életét csak elhordozni lehet. Akiket mint a közösség néha elviselhetetlennek vagy elhordozhatatlannak tűnő teherként kell elhordozni. E nélkül ezt a kérdést nem lehet emberhez méltóan kezelni.

De most nem hordozzuk el. Most nem fogjuk őket látni, nem lesznek a szemünk előtt. Ez elhordozás?

- Ez semmiképpen nem. Ebben az esetben a társadalmi felelősséget lerázzuk a vállunkról. Ezek az emberek maradnak nekünk. Maradnak nekünk, hogy mi keressük őket, és aki ezek közül valamilyen módon felkarolható, azokat visszahozzuk. Talán úgy, mint Jézus, aki az eltévedt bárányt keresi, és ölbe veszi és hazaviszi, visszaviszi a nyájba, visszaviszi a közösségbe. Vagy azt tudjuk tenni, hogy nap mint nap elmegyünk, és egyszerűen találkozunk velük, és segítünk nekik ételben, italban, ruhában, és lesznek olyanok, akiken mi sem tudunk segíteni. Ezek az emberek azok, akikért a hatóságnak és a különböző szerveknek összefogva lehet csak segíteni. ...
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-594796

Az Aréna teljes adása ezen a linken hallgatható meg.

2013. november 2., szombat

Bebetonozza a "sajátjait" az alkotmánybíróságba a Fidesz

Szerző: hvg.hu

„Saját” alkotmánybíróira szabott törvényjavaslatot a Fidesz: a parlament honlapjára csütörtök este felkerült „Alaptörvény-módosító saláta” eltörölné az alkotmánybírák esetében a hetven éves felső korhatárt. Ezzel öt jelenlegi, a Fidesz által kinevezett alkotmánybíró is évekkel többet tölthet majd hivatalában, és még a 2022-es választások idején is aktívak lesznek.

Ahhoz képest, hogy az „egyszerű” bírók nyugdíjazásával kapcsolatban a kormány még az EU Bizottságával is tengelyt akasztott, a Fidesz-KDNP által kinevezett alkotmánybírókkal egészen másképp bánik: egy a parlament honlapjára csütörtök este feltöltött törvénymódosító javaslat értelmében visszamenőleges hatállyal törölnék el az AB tagjaira vonatkozó hetven éves felső korhatárt, vagyis a módosítás kiterjedne a jelenleg hivatalban lévő alkotmánybírókra is.

A kormányváltás után a Fidesz-KDNP 2010. július 23-án előbb Stumpf Istvánt (az első Orbán-kormány minisztere volt), 2011 júniusában Szívós Máriát, Szalay Pétert, Salamon Lászlót (volt KDNP-s képviselő), Pokol Bélát (volt kisgazda képviselő), Dienes-Oehm Egont, Balsai Istvánt (volt Fidesz képviselő), majd 2013 márciusában Juhász Imrét választotta meg. Közülük a most 64 éves Szívós Máriának, a 66 éves Salamon Lászlónak, a 63 éves Pokol Bélának, a 67. évében járó Balsai Istvánnak, és a január 2-án 69. születésnapját ünneplő Dienes-Oehm Egonnak is hosszú évekkel több hivatali időt jelent a módosítás, ha elfogadja a parlament. A módosítás nyomán a Fidesz „saját” alkotmánybírói még 2023-ban is hivatalukban lesznek, vagyis nem csak a következő, de még a 2018-as, és a 2022-es választások után megalakított kormány tevékenységét is alapvetően befolyásolni lesznek képesek.

Indoklás - az nincs

Az „egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról” címet viselő „salátatörvény” javaslat (a 36 paragrafusból álló javaslat „mellesleg” átírja a nevelőszülői rendszerre vonatkozó – még életbe sem lépett – új törvényt, és részletesen szabályozza a választási kampányban a politikai hirdetések rendjét a televíziókban, (erről lásd keretes írásunkat) nem fűz érdemi indoklást a 70 éves korhatár visszamenőleges eltörléséhez, az „indoklásban” egyszerűen csak leírják – a megfelelő jogászi bikkfanyelven – hogy ez történik, és kész.

Legalábbis nehéz másképp értelmezni az „Alaptörvény ötödik módosítása miatt az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szükséges terminológiai változtatások és hivatkozás-pontosítások mellett a rendelkezés az Alkotmánybíróság tagjainak Alaptörvényben foglalt megbízatási idejét korlátozó rendelkezést helyezi hatályon kívül, valamint olyan alkalmazási szabályt ad, amely az új rendelkezést a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazni rendeli. Ezzel párhuzamosan a rendelkezés az alkotmánybíróvá való megválasztás feltételévé teszi, hogy a jelölt a 70. életévét még ne töltse be” – szöveghelyet.

Az ügyben kerestük Rétvári Bencét, a KIM államtitkárát, és a Fidesz-frakció illetékesét is, utóbbitól a KIM sajtóosztályhoz irányítottak minket, a minisztérium sajtóügyeletese egyelőre nem vette fel mobilját.

A kormány mostani „engedékenysége” az Ab tagjainak nyugdíjkorhatárával kapcsolatban annak fényében különösen érdekes, hogy az elmúlt években a bírók, orvosok, tanárok nyugdíjkorhatárával nem volt ennyire nagyvonalú. Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.
Kampány a tévében napi háromszor

Naponta három alkalommal, 6-8, 12-14 és 18-20 óra között kezdődő idősávokban, egységes blokkban, megszakítás nélkül kötelesek biztosítani a politikai reklámok közzétételét a közmédiumok kampányidőszakban – derül ki a most beterjesztett törvényjavaslatból. A tervezet 6-7-8. paragrafusa szabályozza, hogy a politikai hirdetések időtartama az országos listát állító szervezetek között „közszolgálati médiaszolgáltatónként egyenlő arányban oszlik meg (MTV Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt.)”. A közmédiumok a politikai reklámokat a „legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró szolgáltatásában teszi közzé”,- az időtartamot az „országos listát állító jelölő szervezetek között egyenlő arányban kell felosztani azzal, hogy a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésére álló időtartam négyszázhetven perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésére álló időtartam százharminc perc” jut.

A bírák 62 éves korban történő kötelező érvényű nyugdíjazásáról szóló jogszabály 2012 elején lépett életbe, annak ellenére, hogy azt az Európai Bizottság, és az Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság is kritizálta, diszkriminatívnak tartotta. A kormány álláspontja mindvégig az volt, hogy mivel a kötelezettség nem csak a bírókat érinti, ezért nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést.

Harc Brüsszellel

Az ellenzék, és emberi jogi szervezetek is azért bírálták a kormányt, mert a bíráskodás gyökeres átalakítása mögött politikai szándékokat láttak. Ennek része volt szerintük, hogy az Országos Bírói Hivatal létrehozásával minden eddiginél központosítottabb bírói szervezet jött létre, ahol a szakmai előmenetel gyakorlatilag egy személyben az OBH elnökétől, Szájer József feleségétől függ, aki maga dönthet különböző ügyek kiszignálásáról más bíróságokra is – mint az történt például a BKV-perben. A kormány ugyanakkor – mint azt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter többször is kifejtette – „költségvetési kérdésként” kezeli a nyugdíjazás ügyét.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter még Viviane Reding alapjogi biztossal is nyilvános vitába szállt a szabályozás miatt, és a kormány csak azután fújt visszavonulót – és terjesztett kompromisszumos javaslatot a parlament elé –, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság is kimondta: az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása.