Aggasztó törekvések

Több alapjogot is sérthet az új alkotmány szövege, ami miatt jogvédő szervezetek az Európai Unióhoz fordulnak – értesült a Figyelő. A tervezet korlátozza a bírói függetlenséget, s közvetve egy választási vereségtől is védi a Fideszt.

Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének mandátuma 2015 nyarán jár le, mégis vélhetően már jövőre távozik hivatalából – igaz, nem önszántából. A Figyelő fideszes parlamenti forrásból és szakmai körökből úgy értesült, Baka egyértelműen kegyvesztett lett. Névtelenséget kérő informátoraink szerint a legfőbb bíró „szakmailag túl autonóm, márpedig ha a bíróság rendre szembemegy a kabinet döntéseivel, akkor kilövi a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit”.

Miután az LB elnöke bírálta a március elején elfogadott semmisségi törvényt, mert szerinte az sérti a szabad bírói mérlegelés jogát, a Fidesz–KDNP pártszövetségben többen élesen kirohantak ellene. Azt hangoztatták, hogy nincs joga kritizálni a törvényhozói hatalmat, s a bíróságok szó nélkül kötelesek alkalmazni a hatályos jogszabályokat. A jogszabály alapján semmissé kell nyilvánítani azokat az ítéleteket, amelyek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben – hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt – kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozva születtek.)

JOGCSORBULÁS. Baka borítékolható távozását vetíti előre az új alkotmány szövege is, amely átszabja a bíróságok rendszerét. Az LB helyére a Kúria kerül. A tervezet nem tesz említést sem a bírósági önálló igazgatás intézményéről, sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsról. Ennek következményeit szakmai körökben is még csak találgatják. Elég logikusnak tűnik azonban, hogy ha nincs Legfelsőbb Bíróság, akkor annak vezetője sem maradhat hivatalban; ezt a következtetést kormánypárti körökben sem cáfolták. Magyarán, a Kúria létrehozásával remek alkalom nyílik a jelenlegi elnöktől való megszabadulásra. Az esetleges személycserénél azonban nagyobb pofont is kap a jogállami berendezkedés egyik tartóoszlopa, a független bírói hatalom. Az új alkotmány szerint ugyanis a bíróságoknak a jövőben tekintettel kell majd lenniük az ország gazdasági-pénzügyi helyzetére. A normaszövegben ez áll: „Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik és az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat kötelesek tiszteletben tartani.”

Mindez annyit tesz, hogy a költségvetést érintő jogérvényesítés esetén a bíráknak figyelniük kell ezen új szempontra is. Ezzel háttérbe szorulhatnak olyan alapjogok, mint a tulajdonhoz vagy az emberi méltósághoz való jog – magyarázták a Figyelőnek jogi szakértők. E passzusból óvatos következtetések szerint – merthogy a bíróságok és az Alkotmánybíróság (AB) működésének részletes szabályait külön kétharmados törvényben rendeznék az év második felében – az is következik, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását vagy a 98 százalékos különadót sem peresítheti utólag eredményesen senki. Ezzel végleg elszáll azok reménye, akik a bíróságban bíztak.

Ebbe a logikai láncba illeszkedik az új alaptörvénynek az a rendelkezése is, amely szerint az AB mégsem kapja vissza jogosítványait, azaz 2012 januárja után sem semmisíthet meg költségvetési, pénzügyi, közteherviselési tárgyú törvényeket.
További részletek a friss, csütörtöktől kapható Figyelőben. Cseke Hajnalka