Az új alkotmány elfogadása nemzeti ügy

Szájer József szerint az új alkotmány elfogadása nemzeti ügy, de egyben világraszóló vállalkozás is, amellyel szeretnének példát mutatni arra, milyen egy XXI. századi, a környezeti értékeket és a fenntartható gazdasági fejlődést is szem előtt tartó alkotmány. Navracsics Tibor szerint az új alaptörvény elfogadását elsősorban az alkotmányosságba vetett hit megrendülése teszi szükségessé, ezért az politikai és erkölcsi kötelesség.

Az új alaptörvény előkészítésével foglalkozó nemzeti konzultációs testület és a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi szakértői konferencián pénteken Budapesten azt mondta: az új alkotmánynak reagálnia kell a kor kihívásaira, meg kell akadályoznia a jövő feléléséhez vezető eladósodást és segítenie kell a környezet megóvását, tekintettel a jövő nemzedékekre. Ezzel kapcsolatban Szájer József hangsúlyozta, hogy a közép-kelet európai térségben Magyarország az egyetlen, amely a több mint húsz éve bekövetkezett rendszerváltások óta nem alkotott új alkotmányt, a hatályos alaptörvényt így számozása a kommunista diktatúrához láncolja. Elmondta: a 2011-es alkotmány nyilvánvalóan nem egyezhet meg azzal, amit 1990-ben fogadtak volna el, megalkotásakor fel kell használni az elmúlt húsz év tapasztalatait, ami alkalmat ad arra is, hogy Magyarország irányt mutasson azoknak a nemzeteknek, amelyek ezután készülnek az alkotmányozásra.

Szólt arról, az ország legfontosabb dokumentuma nem kezdődhet azzal, hogy kinyilvánítja ideiglenességét. A politikai elit az elmúlt húsz évben képtelen volt az új alkotmány elfogadására vonatkozó igénynek eleget tenni - tette hozzá, megjegyezve: "még szerencse, hogy volt egy kiváló Alkotmánybíróság, amely elvégezte azt a feladatot, amelyet a politikusok nem végeztek el, s az alkotmányértelmezés és az alkotmányvédelem keretében biztosította, hogy Magyarország alkotmányos rendszerű országként működhessen".

A fideszes politikus hangsúlyozta, hogy a készülő alaptörvény lesz Magyarország első demokratikus kartális alkotmánya, amelyet a nemzeti konzultáció eredményeként "minden eddiginél szélesebb" társadalmi egyeztetés után fogadhatnak el.

Az alkotmány kívánatos rendelkezéseivel kapcsolatban elmondta: nem maradhat ki közülük, hogy olyan bilincset tegyenek a kormányok kezére, amely lehetetlenné teszi a jövő felélését, az újabb adósságválságot. Magyarországnak, a világ egyik legeladósodottabb államaként e garancia tekintetében sokkal szigorúbbnak kell lennie, mint sok más országnak - jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az emberi jogok fejlődése szintén módosításokat tesz indokolttá, ezért az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió Alapjogi Chartája, "a XXI. század első nagy emberi jogi dokumentuma" fogja képezni.

Szájer József ugyanakkor elmondta: az államszervezet vonatkozásában a dokumentum konzervatív lesz, nem szándéka "felborítani" a jelenlegi alkotmányos intézményrendszert, hanem arra épül majd.

Navracsics: erkölcsi és politikai kötelesség az alkotmányozás

A közigazgatási és igazságügyi miniszter az új alkotmány elfogadásáról a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi szakértői konferencián pénteken kifejtette: a 2006 őszi rendőri erőszak és az államadósság elmúlt nyolc évben bekövetkezett hihetetlen mértékű növekedése megingatta az emberek alkotmányosságba vetett hitét, amelyet helyre kell állítani.

Navracsics Tibor elmondta: az alkotmányozás igénye 2006 őszéig a közvélemény részéről sürgetően nem vetődött fel. De miután a rendőrök erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, békésen emlékező emberekre támadtak rá, szétverve megemlékezésüket, és gumilövedéket vetettek be, az az érzület erősödött meg, hogy az alkotmányosság nem érvényesül, a kormány megsérti az alkotmányt, ha annak tételes szövegét nem is, szellemiségét mindenképpen - magyarázta.

A miniszterelnök-helyettes szerint hozzájárult az alkotmányosságba vetett hit megrendüléséhez az államadósság 2002 és 2010 közötti növekedése is, azaz hogy nincs olyan korlátozó rendszer, amely megálljt parancsolhatna az országot eladósító uralkodó politikai elitnek. Ezért a kormánypártok meggyőződése, hogy az alkotmányosságba vetett hit megerősítése egy új alkotmánnyal erkölcsi és politikai kötelesség - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban elmondta: az új alaptörvényben az Európai Unió Alapjogi Chartája nyomán új emberi jogi katalógust fogalmaznának meg és "adósságféket" vezetnének be. Ez utóbbi azt jelenti, hogy várhatóan az 50 százalékos államadóssági szint elérésekor "automatikusan" az adósságot mérséklő intézkedések lépnek életbe - mondta, megjegyezve, ehhez előbb felülről el kell érni ezt a szintet.

Navracsics Tibor közölte: azzal kapcsolatban, hogy az unió alapjogi chartájának mely rendelkezéseit vegyék át, vagy használják fel, nemzetközi segítséget is kértek. "Levelet írtam a Velencei Bizottságnak, hogy ebben a kérdésben és az Alkotmánybíróság hatáskörét illetően konzultáljunk, mondják el a véleményüket" - mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hozzáfűzve, hogy az európai alkotmányos örökség érvényesítésében meghatározó szerepet játszó testület delegációja várhatóan jövő héten érkezik Magyarországra.

Szólt arról is, fontos, hogy a bevált alkotmányjogi megoldásokon ne változtassanak, így a kancellárdemokrácia intézményrendszere - a miniszterelnök erős pozíciójával és a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal - érintetlen marad.

A további célok közül kiemelte a családok "nemcsak absztrakt védelmét", vagyis a többi között azt, hogy a gyermeknevelés költségeit adómentesként ismerjék el az alkotmányban. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kifejtette: a kormány az alkotmányozási folyamatban a jogalkotásban megszokott módon nem vesz részt. Újból hangot adott annak a reménynek, hogy a frakciók közül március közepéig minél több benyújtja alkotmánykoncepcióját az Országgyűlésnek, hiszen - mint mondta - ilyennel a Jobbik kivételével minden parlamenti párt rendelkezik, s ez izgalmas vitát tehetne lehetővé. Hozzátette, a kormány az alkotmánykoncepciók ismeretében fejti ki hivatalos álláspontját.

Pálinkás: Ideiglenes helyett végleges jogállami alkotmány

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a nemzeti konzultációs testület tagja a konferenciát megnyitva arról beszélt: a felhatalmazását szabad választáson elnyerő Országgyűlés szükséges többsége kinyilvánította, hogy "Magyarország ideiglenes, jogállami alkotmánya helyett végleges jogállami alkotmányt kíván megalkotni".
fidesz.hu nyomán
http://gondola.hu/cikkek/75497-Az_uj_alkotmany_elfogadasa_nemzeti_ugy.html