Spirk József
Kolozsi Ádám
2016.01.31. 11:31
2020-ban Magyarországon tartják a katolikusok legnagyobb világeseményét. A Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus rendezéséről szóló bejelentés a Fülöp-szigeteken hangzott el a pápa videóüzenetében. Világkongresszus utoljára a II. világháború előtt, 1938-ban volt Magyarországon.
Az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust a héten zajlott le a Fülöp-szigetekhez tartozó Cebu szigetén. Az eseményen 200 bíboros és püspök, valamint a világ 73 országából mintegy 12 ezer küldött vett részt.
Magyarországot tízfős delegáció képviselte. Az eseményen Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek mellett részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi püspök és Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök.
Az záró szentmisét százezres tömeg előtt tartották Cebu városában. A misén bemutatták Ferenc pápa videóüzenetét is. A pápa ebben jelentette be, hogy a következő világkongresszus helyszíne Magyarország lesz.
2020-ban várhatóan több tízezer hívő zarándokol majd Magyarországra, hogy ott lehessen az eseménysorozaton, az előző Európában tartott kongresszusra, amelyet Dublinban tartottak, 50 ezer küldött regisztrált.
Eucharisztikus Kongresszusokat a XIX. század második fele óta tartanak, ez az egyik legnagyobb és legjelentősebb nemzetközi egyházi esemény a katolikusoknál.
Az egy-két hetes eseménysorozat többek között nagy tömegek előtt tartott szabadtéri szentmisékből, közös imádságokból, körmenetekből és előadásokból áll, melyre sok országból érkeznek bíborosok és más egyházi méltóságok, de több százezren vesznek részt rajta egyszerű hívők és zarándokok is.
Az Eucharisztia az oltáriszentség ünnepe, a katolikus hit szerint a kenyér és a bor színe alatt Jézus valóságosan jelen van - az esemény legfőképpen ennek a kinyilvánítása. Az ellenreformáció terjesztette el az oltáriszentséget körbehordozó díszes körmeneteket, de a nagy nemzetközi találkozók csak a modern korban kezdődtek. Az első 1881-ben volt, az eleinte Franciaországban tartott rendezvények egyben a szekularizáció elleni konzervatív demonstrációk is voltak, melyek azt akarták megmutatni, hogy a katolikus egyház továbbra is ott van a világban, a hitnek helye van a nagyvárosi hétköznapokban.
A két világháború közötti Magyarország nagy eseménye volt, amikor 1938-ban Budapesten tartották a 34. Világkongresszust. Ez akkor valóban tömegeket mozgatott meg: 50 ezren jöttek külföldről és 250 ezren utaztak a fővárosba vidékről. A Szent István király halálának 900. évfordulóján tartott eseményen volt 150 ezres éjféli mise férfiaknak, ugyanennyi elsőáldozó, a záró szentmisén pedig közel félmillióan voltak ott a Hősök terén. Ezen az egyházi és a világi méltóságok a Szépművészeti és a Műcsarnok lépcsőjén foglaltak helyet, de még a Városligeti tavat is lecsapolták ideiglenesen, hogy ott is legyen hely a híveknek. A Hősök terén a római Szent Péter Bazilika oltárának mását építették fel, a dunai hidak díszkivilágítást kaptak, 14 templomot erre az alkalomra újítottak fel. Köztük volt a Bazilika, ahol még külön rendőrmisét is tartottak 3000 egyenruhásnak.
Az 1938-as Világkongresszus a Horthy-rendszer számára politikai demonstráció is volt, a külföld felé és itthon egyaránt. Horthy hivatalos pápai kihallgatásán vette át a megbízatást, a Szent István év fővédnöke is a református kormányzó volt, a katolikus eseményen felesége töltötte be ezt a tisztet. A megnyitó ünnepségen az állam részéről Hóman Bálint köszöntötte a jelenlévőket, egyébként főleg Imrédy Béla miniszterelnök volt a magyar politikusok közül leginkább a Világkongresszus arca.
“Ez nemzetünk rendkívüli megbecsülését jelenti” - írta Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, és “páratlanul nagyszerű, nemzeti életünkben talán soha vissza nem térő alkalomnak” nyilvánította a Világkongresszust. Az akkori pápa, XI. Piusz rádión keresztül köszöntötte a Hősök terén összegyűlteket. Megbízottja, Eugenio Pacelli bíboros volt a legnagyobb rangú egyházi méltóság - egy évvel később pedig már ő ült a pápai trónon XII. Piusz néven. A pápai legátus megnyitó beszédében Magyarországról mint a keresztség régi védőbástyájáról beszélt; azt mondta, a legfőbb cél, hogy “megvédjék az Egyházat és a keresztény kultúrát a hittagadás és a társadalmi forradalom vezetői ellen.” Szavait a bolsevizmussal és a nácizmussal szembeni üzenetként szokták értelmezni: az egyházzal szemben ellenséges Hitler már nem engedte meg a német katolikusoknak, hogy részt vegyenek a budapesti találkozón, “az istentagadó kommunizmus” ellen pedig nyíltan hirdetett harcot a keresztény Európa nevében Pacelli.
Érdekesség, hogy az 1938-as budapesti kongresszus előtt ugyanúgy a Fülöp-szigeteken volt a megelőző esemény, mint most. Az utóbbi évtizedekben négyévente van Eucharisztikus Világkongresszus, Európában utoljára 2012-ben Írországban volt. Minden alkalommal van egy előre meghirdetett témakör, a most záruló, Cebun tartott Világkongresszusé a remény volt.
http://index.hu/belfold/2016/01/31/nyolcvanket_ev_utan_megint_budapesten_lesz_az_eucharisztikus_vilagkongresszus/
2016. január 31., vasárnap
2016. január 29., péntek
Péterfalvi tisztázásokat vár
Adatvédelmi ajánlások a terrorveszélyhelyzethez
Kacsoh Dániel – 2016.01.30. 01:17
Nem indokolt a terrorveszélyhelyzet önálló tényállását rögzítő, a kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítás „nem nyilvános” minősítése – egyebek mellett erre jutott hivatalból lefolytatott vizsgálatában az adatvédelmi hatóság.
Közzétette állásfoglalását a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) arról, hogy különleges jogrend esetén mit tehet a kormány. Ismeretes, a kabinet kezdeményezi az alaptörvény módosítását annak érdekében, hogy indokolt esetben ki tudja hirdetni a terrorveszélyhelyzetet. Az ellenzék támadja az elképzelést, mondván, az túlhatalmat adna a kormánynak. A Fidesz részéről egyelőre azt közölték, változatlan tartalommal kívánják benyújtani javaslatukat a Ház elé, ahol februárban akár már szavazhatnak is róla. Mivel azonban az elfogadáshoz kétharmad kell, mindenképp szükség lesz pluszvoksokra.
A Péterfalvi Attila NAIH-elnök által jegyzett ajánlás szerint mivel közügyről van szó, nem indokolt a tervezett módosítás „nem nyilvánossá minősítése”, azt fel kell oldani. Továbbá azt kéri a jogalkotóktól: a honvédelmi törvényben rögzítsék a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását, egyértelműen meghatározva ezen helyzet kezdetét és végét. Rámutatott, jelenleg különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet – és idetartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is. Ilyen esetekben pedig az Alkotmánybíróság határozata az irányadó, amely szerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni.
A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz, és a részletes szabályokat rendeletek írják elő, továbbá a különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú megváltoztatására. Vagyis tisztázni kell, ezek az intézkedések nem lesznek érvényben, miután lejár az említett jogrend ideje. További felvetések: visszamenőlegesen lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, és rendelkezni kell a NAIH szerint arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal. Annak tisztázását pedig, hogy mit jelent az „egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása”, az Alkotmánybíróság értelmezésétől várná Péterfalvi.
http://magyarhirlap.hu/cikk/46452/Peterfalvi_tisztazasokat_var
Kacsoh Dániel – 2016.01.30. 01:17
Nem indokolt a terrorveszélyhelyzet önálló tényállását rögzítő, a kormány által kezdeményezett alaptörvény-módosítás „nem nyilvános” minősítése – egyebek mellett erre jutott hivatalból lefolytatott vizsgálatában az adatvédelmi hatóság.
Közzétette állásfoglalását a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) arról, hogy különleges jogrend esetén mit tehet a kormány. Ismeretes, a kabinet kezdeményezi az alaptörvény módosítását annak érdekében, hogy indokolt esetben ki tudja hirdetni a terrorveszélyhelyzetet. Az ellenzék támadja az elképzelést, mondván, az túlhatalmat adna a kormánynak. A Fidesz részéről egyelőre azt közölték, változatlan tartalommal kívánják benyújtani javaslatukat a Ház elé, ahol februárban akár már szavazhatnak is róla. Mivel azonban az elfogadáshoz kétharmad kell, mindenképp szükség lesz pluszvoksokra.
A Péterfalvi Attila NAIH-elnök által jegyzett ajánlás szerint mivel közügyről van szó, nem indokolt a tervezett módosítás „nem nyilvánossá minősítése”, azt fel kell oldani. Továbbá azt kéri a jogalkotóktól: a honvédelmi törvényben rögzítsék a terrorveszélyhelyzet lényegi meghatározását, egyértelműen meghatározva ezen helyzet kezdetét és végét. Rámutatott, jelenleg különleges jogrend a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet – és idetartozna a tervezett terrorveszélyhelyzet is. Ilyen esetekben pedig az Alkotmánybíróság határozata az irányadó, amely szerint az alapjogokkal csak közvetett és távoli kapcsolatban lévő szabályozási tárgyköröket is jogszabályban kell rendezni.
A hatóság szerint nem elégséges, ha a sarkalatos törvény csak elnagyolt, keretjellegű szabályozást tartalmaz, és a részletes szabályokat rendeletek írják elő, továbbá a különleges jogrend idején alkotott rendeletek nem irányulhatnak a jogrendszer hosszú távú megváltoztatására. Vagyis tisztázni kell, ezek az intézkedések nem lesznek érvényben, miután lejár az említett jogrend ideje. További felvetések: visszamenőlegesen lehetővé kell tenni a rendkívüli helyzet után az utólagos jogérvényesítést vagy jogorvoslatot, és rendelkezni kell a NAIH szerint arról is, mi történjék a különleges jogrendben gyűjtött személyes adatokkal. Annak tisztázását pedig, hogy mit jelent az „egyes alapvető jogok különleges jogrend idején lehetővé váló, a feltétlenül szükséges mértéken túli korlátozása”, az Alkotmánybíróság értelmezésétől várná Péterfalvi.
http://magyarhirlap.hu/cikk/46452/Peterfalvi_tisztazasokat_var
2016. január 28., csütörtök
Az Ab elnöke már tudja, hogyan döntene kvótaügyben
MG
Magyarország behódolt a globális kapitalizmus ideológiai szentháromságának, mondja az Alkotmánybíróság elnöke. Nagyon azért nem kell megijedni, mert Lenkovics Barnabás a Heti Válasznak adott interjúban nem arról beszél, hogy ez mostanában történt volna. A privatizáció, dereguláció és a liberalizáció hármasa a rendszerváltás után vált meghatározóvá Magyarországon, 2010-re pedig fenntarthatatlan lett a helyzet. Mint mondja, ez a felismerés szülte azt a társadalmi folyamatot, ami a kétharmadhoz, az új Alaptörvényhez és az Ab "újraszabott" hatásköreihez vezetett.
Bár tavaly, amikor az Ab elnökévé választották, Lenkovics kijelentette, hogy nem hosszabbítja meg hamarosan lejáró mandátumát, időközben mégis meggondolta magát (ezt a múlt héten jelentette be). Hogy miért? Mert úgy érzi, olyan elemi változások zajlanak Európában, hogy mégis szükség lehet a tapasztalataira. Főleg, mert a civilizációk összecsapása a menekültkvótákról szóló, idén esedékes döntés révén mára az Ab-t is elérte (a kvótarendszer ügyében decemberben az ombudsman fordult a testülethez).
De miért is lenne jó, ha Lenkovics alkotmánybíró, és lehetőség szerint a testület elnöke maradna? Mert az elnök "közvetít egy értékrendet és tapasztalati tudást, amellyel meggyőzheti a bírák többségét". Nehogy például az történjen, mint az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, ahol a melegházasságról szóló döntés 5:4-es szavazataránnyal ment át, és szerinte ez a megosztottság elbizonytalanodást okozott. "Az egyhangú döntésnek van meggyőző ereje."
Lenkovics megértő a Fidesz-féle egypárti alkotmányos átalakítás egyik legvitatottabb elemével, az Ab hatáskörének csökkentésével. 1989-ben ugyanis szerinte példátlanul nagy hatalmat kapott az Alkotmánybíróság, hogy ellensúlyt képezzen a baloldal várható választási győzelmének következményei és az itt maradó orosz csapatok ellenében. A félelmek megalapozatlanok voltak, ezért Lenkovics természetesneknevezte, hogy csökkenteni kellett az Ab hatásköreit. Igaz, ő ezt átmenetinek gondolta, ami szintén tévedésnek bizonyult.
Lenkovics válaszaiból az interjú második felében egyértelműen kiderül, hogy a formális, tisztán jogi alapú alkotmánybíráskodást meghaladottnak tartja. Ugyanakkor korántsem a Sólyom-féle, a politikusok által sokat szidott "láthatatlan alkotmányra", tehát a normaszöveg értelmezéséből és a korábbi határozatokból kialakuló alkotmányos szemléletre hivatkozott, hanem egyéb szempontokra.
Az alkotmánybírók fiskális lelkiismeretére. Azzal érvelt az Ab hatáskörének visszaállítása mellett, hogy ismeri kollégáit, és biztos benne, a többi alkotmánybíró se hozna a költségvetés fenntarthatóságát veszélyeztető döntést.
A fogyasztóvédelemre. Elismerte, hogy tisztán jogi alapon a bankoknak kellett volna nyerni a devizahitelesek ellen, hiszen felelőtlenség volt annyi pénzt felvenni, amennyit nem biztos hogy vissza tudtak fizetni. Csakhogy az alulinformált fogyasztók védelme felülírta a jogi szempontokat.
A józan észre. Hiába áll ki az Alaptörvény a magzati élet védelme mellett, Lenkovics szerint ez "nem jogi kérdés", "évi 33 ezer abortuszt nem lehet büntetőjogi eszközökkel megtiltani" (magyarul ezeket a magzatokat akár jogellenesen is elvetetnék, ami senkinek se lenne jó).
Az interjú leginformatívabb része a vége, amikor Lenkovics szavaiból kiderül, hogy osztja a kormány álláspontját az uniós menekültkvóták elfogadhatatlanságáról, és ha rajta múlik, az Ab ennek megfelelő döntést fog hozni.
A migrációs kvóták esetében hiába kötik Magyarországot nemzetközi szerződések, azok más körülmények között születtek, a menekültekről szóló szabály "most bizonyosan nem alkalmazható".
"A nemzetállam nem meghaladott, bár néhány brüsszeli bürokrata tesz ilyen kijelentéseket."
"Olyan korszakot élünk, amikor az ENSZ és az Unió bőkezűen osztogathatja az emberi jogokat, a globális pénzügyi rendszer viszont kizsebeli a világot. A nemzetállamoknak jogi választ kell találniuk erre, s ez egyaránt felértékeli a személyiségeket és az alkotmányos intézményeket".
http://index.hu/belfold/2016/01/28/lenkovics_barnabas_interju_ujravalasztas/
Magyarország behódolt a globális kapitalizmus ideológiai szentháromságának, mondja az Alkotmánybíróság elnöke. Nagyon azért nem kell megijedni, mert Lenkovics Barnabás a Heti Válasznak adott interjúban nem arról beszél, hogy ez mostanában történt volna. A privatizáció, dereguláció és a liberalizáció hármasa a rendszerváltás után vált meghatározóvá Magyarországon, 2010-re pedig fenntarthatatlan lett a helyzet. Mint mondja, ez a felismerés szülte azt a társadalmi folyamatot, ami a kétharmadhoz, az új Alaptörvényhez és az Ab "újraszabott" hatásköreihez vezetett.
Bár tavaly, amikor az Ab elnökévé választották, Lenkovics kijelentette, hogy nem hosszabbítja meg hamarosan lejáró mandátumát, időközben mégis meggondolta magát (ezt a múlt héten jelentette be). Hogy miért? Mert úgy érzi, olyan elemi változások zajlanak Európában, hogy mégis szükség lehet a tapasztalataira. Főleg, mert a civilizációk összecsapása a menekültkvótákról szóló, idén esedékes döntés révén mára az Ab-t is elérte (a kvótarendszer ügyében decemberben az ombudsman fordult a testülethez).
De miért is lenne jó, ha Lenkovics alkotmánybíró, és lehetőség szerint a testület elnöke maradna? Mert az elnök "közvetít egy értékrendet és tapasztalati tudást, amellyel meggyőzheti a bírák többségét". Nehogy például az történjen, mint az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, ahol a melegházasságról szóló döntés 5:4-es szavazataránnyal ment át, és szerinte ez a megosztottság elbizonytalanodást okozott. "Az egyhangú döntésnek van meggyőző ereje."
Lenkovics megértő a Fidesz-féle egypárti alkotmányos átalakítás egyik legvitatottabb elemével, az Ab hatáskörének csökkentésével. 1989-ben ugyanis szerinte példátlanul nagy hatalmat kapott az Alkotmánybíróság, hogy ellensúlyt képezzen a baloldal várható választási győzelmének következményei és az itt maradó orosz csapatok ellenében. A félelmek megalapozatlanok voltak, ezért Lenkovics természetesneknevezte, hogy csökkenteni kellett az Ab hatásköreit. Igaz, ő ezt átmenetinek gondolta, ami szintén tévedésnek bizonyult.
Lenkovics válaszaiból az interjú második felében egyértelműen kiderül, hogy a formális, tisztán jogi alapú alkotmánybíráskodást meghaladottnak tartja. Ugyanakkor korántsem a Sólyom-féle, a politikusok által sokat szidott "láthatatlan alkotmányra", tehát a normaszöveg értelmezéséből és a korábbi határozatokból kialakuló alkotmányos szemléletre hivatkozott, hanem egyéb szempontokra.
Az alkotmánybírók fiskális lelkiismeretére. Azzal érvelt az Ab hatáskörének visszaállítása mellett, hogy ismeri kollégáit, és biztos benne, a többi alkotmánybíró se hozna a költségvetés fenntarthatóságát veszélyeztető döntést.
A fogyasztóvédelemre. Elismerte, hogy tisztán jogi alapon a bankoknak kellett volna nyerni a devizahitelesek ellen, hiszen felelőtlenség volt annyi pénzt felvenni, amennyit nem biztos hogy vissza tudtak fizetni. Csakhogy az alulinformált fogyasztók védelme felülírta a jogi szempontokat.
A józan észre. Hiába áll ki az Alaptörvény a magzati élet védelme mellett, Lenkovics szerint ez "nem jogi kérdés", "évi 33 ezer abortuszt nem lehet büntetőjogi eszközökkel megtiltani" (magyarul ezeket a magzatokat akár jogellenesen is elvetetnék, ami senkinek se lenne jó).
Az interjú leginformatívabb része a vége, amikor Lenkovics szavaiból kiderül, hogy osztja a kormány álláspontját az uniós menekültkvóták elfogadhatatlanságáról, és ha rajta múlik, az Ab ennek megfelelő döntést fog hozni.
A migrációs kvóták esetében hiába kötik Magyarországot nemzetközi szerződések, azok más körülmények között születtek, a menekültekről szóló szabály "most bizonyosan nem alkalmazható".
"A nemzetállam nem meghaladott, bár néhány brüsszeli bürokrata tesz ilyen kijelentéseket."
"Olyan korszakot élünk, amikor az ENSZ és az Unió bőkezűen osztogathatja az emberi jogokat, a globális pénzügyi rendszer viszont kizsebeli a világot. A nemzetállamoknak jogi választ kell találniuk erre, s ez egyaránt felértékeli a személyiségeket és az alkotmányos intézményeket".
http://index.hu/belfold/2016/01/28/lenkovics_barnabas_interju_ujravalasztas/
2016. január 24., vasárnap
Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich
Törvény a nép és az állam ínségének megszüntetésére
(Felhatalmazási törvény)
1933. március 24.
[Nyugat-Európa és az Egyesült Államok 1918-1939. Új- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény 2/1. kötet. Szerkesztette: Almási János, Girus Károly, Kis Aladár. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. 188. p.]
(Részlet)
1. cikkely. Birodalmi törvényeket a birodalmi alkotmány által előírt eljárásokon kívül a birodalmi kormány is hozhat. Ez vonatkozik a birodalmi alkotmány 65. cikkelyének 2. és 87. bekezdésében említett törvényekre is.
2. cikkely. A birodalmi kormány által hozott törvények eltérhetnek a birodalmi alkotmánytól, amennyiben tárgyuk nem a Reichstag vagy a birodalmi tanács valamely intézkedése. A birodalmi elnök jogai érintetlenül maradnak.
3. cikkely. A birodalmi kormány által hozott törvényeket a birodalmi kancellár parafálja és teszi közzé a birodalom hivatalos lapjában. Amennyiben nincs másképp meghatározva, a közzétételt követő napon lépnek életbe. A birodalmi alkotmány 68-77-ig terjedő cikkelyei nem nyernek alkalmazást a birodalmi kormány által hozott törvényekre.
4. cikkely. A birodalom idegen államokkal kötött olyan szerződéseihez, amelyek birodalmi törvényhozás tárgyaira vonatkoznak, a jelen törvény érvényességi tartama alatt nem szükséges a törvényhozásban részt vevő testületek hozzájárulása. A birodalmi kormány bocsátja ki az ilyen szerződések megvalósításához szükséges aláírásokat.
5. cikkely. Ez a törvény közzététele napján lép életbe. 1937. április elsején veszti hatályát, vagy akkor, ha a jelenlegi birodalmi kormányt egy másik váltja le.
(Felhatalmazási törvény)
1933. március 24.
[Nyugat-Európa és az Egyesült Államok 1918-1939. Új- és legújabbkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény 2/1. kötet. Szerkesztette: Almási János, Girus Károly, Kis Aladár. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. 188. p.]
(Részlet)
1. cikkely. Birodalmi törvényeket a birodalmi alkotmány által előírt eljárásokon kívül a birodalmi kormány is hozhat. Ez vonatkozik a birodalmi alkotmány 65. cikkelyének 2. és 87. bekezdésében említett törvényekre is.
2. cikkely. A birodalmi kormány által hozott törvények eltérhetnek a birodalmi alkotmánytól, amennyiben tárgyuk nem a Reichstag vagy a birodalmi tanács valamely intézkedése. A birodalmi elnök jogai érintetlenül maradnak.
3. cikkely. A birodalmi kormány által hozott törvényeket a birodalmi kancellár parafálja és teszi közzé a birodalom hivatalos lapjában. Amennyiben nincs másképp meghatározva, a közzétételt követő napon lépnek életbe. A birodalmi alkotmány 68-77-ig terjedő cikkelyei nem nyernek alkalmazást a birodalmi kormány által hozott törvényekre.
4. cikkely. A birodalom idegen államokkal kötött olyan szerződéseihez, amelyek birodalmi törvényhozás tárgyaira vonatkoznak, a jelen törvény érvényességi tartama alatt nem szükséges a törvényhozásban részt vevő testületek hozzájárulása. A birodalmi kormány bocsátja ki az ilyen szerződések megvalósításához szükséges aláírásokat.
5. cikkely. Ez a törvény közzététele napján lép életbe. 1937. április elsején veszti hatályát, vagy akkor, ha a jelenlegi birodalmi kormányt egy másik váltja le.
2016. január 23., szombat
Börtönbe menne az alaptörvény-módosítás miatt a jobbikos
Spirk József
30 évre titkosították ezt a kormányjavaslatot, s most ennek közzétételéért 3 éves szabadságvesztést is kaphatok
- írta Facebook-oldalára Novák Előd, a Jobbik képviselője, miután kiposztolta az Alaptörvény hatodik módosításának tervezetét, azt a tervezetet, amely elfogadása esetén a terrorveszélyhelyzet elrendelését szabályozná.
Novák Előd a Jobbik alelnöke nyilatkozik a honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti egyeztetést követően a Honvédelmi Minisztérium aulájában 2016. január 12-én.
Novák Előd a Jobbik alelnöke nyilatkozik a honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti egyeztetést követően a Honvédelmi Minisztérium aulájában 2016. január 12-én.
A Honvédelmi Minisztérium által készített előterjesztés szerint a kormány jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén hirdetheti ki a terrorveszélyhelyzetet, és ezzel egy időben a sarkalatos törvényekben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be: egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat, és bevetheti a honvédséget is.
Az alaptörvény-módosítás részletei lényegében már egy hete ismertté váltak, a múlt napokban négypárti egyeztetést is tartottak az ügyben a parlamenti pártok, így a tervezet pontos szövege új információt nem tartalmazott.
Novák Elődöt is leginkább a tervezet fejlécén olvasható „30 évig NEM NYILVÁNOS” felirat hozta izgalomba.
Ezért jelentette be, hogy hajlandó börtönbe is vonulni: „a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlva (s mentelmi jogomról lemondva) akkor is felhívom a figyelmet rá, hogy abszurd módon titkosítják még ezt az Alaptörvény-módosító javaslatot is”.
A törvényalkotási kérdésekben jártas forrásaink szerint azonban felesleges a jobbikos képviselő hősies ajánlkozása, a minősítés ugyanis itt nem államtitkot, titkosítást jelent, hiszen a szöveg – amennyiben valamelyik ellenzéki párt is támogatni fogja – hamarosan a parlament elé kerülhet. A HM-ben készült tervezet döntés-előkészítő anyag, ezért nem adható ki. A nyilvánosságot érintő korlátozás a döntés előkészítésében résztvevőkre vonatkozik.
A HM előterjesztésével kapcsolatban az ellenzék és a kormányoldal között az egyik fő vitapont az, hogy a kormány mit érthet a kivételes helyzet elrendelésénél terrorveszélyen, és miért tarthatja fenn a terrorveszélyhelyzetet 60 napig miközben ez az úgynevezett veszélyhelyzet esetén csak 15 nap.
Novák szerint jelenlegi formájában „bemondásra” lehetne elrendelni terrorveszélyhelyzetet, amelyben „a kormány szinte bármit megtehetne, kontroll nélkül: az egész országban lekapcsolhatnák az internetet, beszüntethetnék az általuk kívánt médiumokat, felfüggeszthetnék a gyülekezési jogot, kijárási tilalmat rendelhetnének el, kitelepíthetnék az ország valamely részén élőket, akárhogy korlátozhatnák a járműforgalmat, elkobozhatnák „a biztonságot veszélyeztetők” vagyonát, bevezethetnék a jegyrendszert”.
http://index.hu/belfold/2016/01/20/bortonbe_menne_az_alaptorveny-modositas_miatt_a_jobbikos/
2016. január 22., péntek
Az amerikaiak csendben kilóra megvették az Orbán-kormányt
Hargitai Miklós
Egy uniós tagállami támogatója már biztosan van az USA és az EU között kötendő, Európa-szerte vitatott és támadott szabadkereskedelmi megállapodásnak: az amerikai nagykövet szerint az Orbán-kabinet szimpatizál a globális tőkeérdekek érvényesülését segítő egyezménnyel. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a TTIP megkötése 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatra kényszerítené a kormányt.
hirdetés
Az USA
nem nevesíti a magyarországi korrupció kormányzati és kormányközeli szereplőit, a magyar kormány viszont támogatja az amerikai gazdasági érdekcsoportok számára rendkívül fontos USA-EU szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP)
– ez az együttműködés látszik kibontakozni az amerikai kormányzat és az Orbán-kormány között.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szerdai évnyitó rendezvényén először Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete ostorozta – konkrétumok és nevek nélkül – a korrupt államot, majd Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete
tett úgy, mintha egyetlen bíráló szó sem hangzott volna el.
A két felszólaló nem csak abban értett egyet, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokban a gazdaságnak prioritása van, hanem abban is, hogy a magyar kormány beállt a TTIP támogatói közé: Bell bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt a megállapodás mellett – ez a magyar közvélemény számára új információ –, majd Szemerkényi is megerősítette, hogy az egyezmény megkötése „fontosabb, mint valaha".
Mindeddig az Orbán-kormány nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt meghatározni a kormányzati álláspontot, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból viszont nincs hiány: egy 2014-es külügyi stratégiai dokumentum a lehetséges támogatók között említi Magyarországot, tavaly viszont Orbán olyan értelmezési keretbe helyezte a magyar kormányzati tisztviselőket érintő amerikai kitiltási botrányt, hogy az USA zsarolással próbálja rábírni a kormányt a TTIP támogatására, Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pedig egyenesen magyar vétót helyezett kilátásba.
Ezek szerint tehát Amerika végül célt ért a „korbács és kenyér" taktikával. Ugyanis épp a korrupció miatt indult kitiltások ügye mutatta meg, hogy az amerikaiak ismerik Orbánék gyenge pontját,
és ha akarnak, képesek olyasmit lépni, ami a kormányoldal népszerűségére és magabiztosságára is érezhető hatást gyakorol, ám ilyesmiről most – annak ellenére, hogy a magyar korrupció amerikai megítélése láthatóan nem változott – szó sincs, ellenben kiderült, hogy Orbánék időközben megbarátkoztak a TTIP gondolatával.
Maga az egyezmény egész Európában viták kereszttüzében áll – részben azért, mert titokban, a szakszervezetek, a civil csoportok és az állampolgárok teljes kizárásával készül (még a magyar parlament tagjai közül is csak néhányan pillanthatnak bele az előkészítő dokumentumokba, szigorú titoktartás mellett), részben azért, mert az ismert alapelvek és a kiszivárgott tartalmi elemek a globális tőke túlhatalmával kapcsolatos összes sztereotípiát megerősítik.
A TTIP egyrészt feloldaná a meglévő (elsősorban fogyasztó- és környezetvédelmi típusú) korlátozásokat a két gazdasági integráció kereskedelmében,
szabad utat adva például az európainál lényegesen magasabb antibiotikum- és hormontartalmú, klórral fertőtlenített amerikai hústermékeknek vagy a génkezelt élelmiszereknek,
másrészt a kereskedelem mellett a befektetéseket és a pénzügyi szolgáltatásokat is liberalizálná. A legtöbbet támadott pontja szerint a vitarendezési mechanizmusban (ISDS) multicégek kártérítésért perelhetnék a kormányokat minden olyan esetben, amikor az utóbbiak által aláírt nemzeti vagy nemzetközi szabályozások üzleti kárt (veszteséget vagy kieső profitot) okoznak a cégeknek.
Ezekben az ügyekben offshore státuszú, ismeretlen összetételű magánbíróságok döntenének, így a gazdaság irányítása
az ellenzők félelmei szerint kicsúszna a parlamentek és kormányok irányítása alól.
Az EU-ban tavaly rekordidő alatt közel másfél millió aláírást gyűjtöttek össze a TTIP elutasításáért, Berlinben pedig októberben az évtized legnagyobb, több százezres tüntetését tartották az egyezmény ellen.
A magyar politikai erők közül a kormányoldal még nem fedte fel a lapjait a TTIP-vel kapcsolatban, a kormányzat a vonatkozó ellenzéki kérdésekre sem válaszolt érdemben. Az LMP, a PM és a Jobbik mereven elutasítja, az Együtt és a DK támogatja (korábban ez a nézetkülönbség is hozzájárult az Együtt és a PM szakításához), és ez EP-ben eddig a magyar szocialisták is mellette szavaztak.
A kormánypártok hozzáállása ugyanakkor nehezen magyarázható, és nem csak a gazdasági szabadságharcos retorikának ellentmondó egyezményi előírások miatt: ha a TTIP életbe lépne, a kormánynak fel kellene adnia az energiaszolgáltatókat, a kereskedelmi multikat, a bankokat, a távközlési cégeket sújtó, államközpontú gazdaságpolitikáját,
illetve ki kellene húznia az alkotmányból a GMO-mentességet, különben az ország rövid úton belerokkanna a megsarcolt és kiszorított vállalatok által kiperelt kártérítésekbe.
http://nol.hu/belfold/az-amerikaiak-csendben-kilora-megvettek-az-orban-kormanyt-1585953
Egy uniós tagállami támogatója már biztosan van az USA és az EU között kötendő, Európa-szerte vitatott és támadott szabadkereskedelmi megállapodásnak: az amerikai nagykövet szerint az Orbán-kabinet szimpatizál a globális tőkeérdekek érvényesülését segítő egyezménnyel. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a TTIP megkötése 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatra kényszerítené a kormányt.
hirdetés
Az USA
nem nevesíti a magyarországi korrupció kormányzati és kormányközeli szereplőit, a magyar kormány viszont támogatja az amerikai gazdasági érdekcsoportok számára rendkívül fontos USA-EU szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP)
– ez az együttműködés látszik kibontakozni az amerikai kormányzat és az Orbán-kormány között.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szerdai évnyitó rendezvényén először Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete ostorozta – konkrétumok és nevek nélkül – a korrupt államot, majd Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete
tett úgy, mintha egyetlen bíráló szó sem hangzott volna el.
A két felszólaló nem csak abban értett egyet, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokban a gazdaságnak prioritása van, hanem abban is, hogy a magyar kormány beállt a TTIP támogatói közé: Bell bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt a megállapodás mellett – ez a magyar közvélemény számára új információ –, majd Szemerkényi is megerősítette, hogy az egyezmény megkötése „fontosabb, mint valaha".
Mindeddig az Orbán-kormány nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt meghatározni a kormányzati álláspontot, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból viszont nincs hiány: egy 2014-es külügyi stratégiai dokumentum a lehetséges támogatók között említi Magyarországot, tavaly viszont Orbán olyan értelmezési keretbe helyezte a magyar kormányzati tisztviselőket érintő amerikai kitiltási botrányt, hogy az USA zsarolással próbálja rábírni a kormányt a TTIP támogatására, Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pedig egyenesen magyar vétót helyezett kilátásba.
Ezek szerint tehát Amerika végül célt ért a „korbács és kenyér" taktikával. Ugyanis épp a korrupció miatt indult kitiltások ügye mutatta meg, hogy az amerikaiak ismerik Orbánék gyenge pontját,
és ha akarnak, képesek olyasmit lépni, ami a kormányoldal népszerűségére és magabiztosságára is érezhető hatást gyakorol, ám ilyesmiről most – annak ellenére, hogy a magyar korrupció amerikai megítélése láthatóan nem változott – szó sincs, ellenben kiderült, hogy Orbánék időközben megbarátkoztak a TTIP gondolatával.
Maga az egyezmény egész Európában viták kereszttüzében áll – részben azért, mert titokban, a szakszervezetek, a civil csoportok és az állampolgárok teljes kizárásával készül (még a magyar parlament tagjai közül is csak néhányan pillanthatnak bele az előkészítő dokumentumokba, szigorú titoktartás mellett), részben azért, mert az ismert alapelvek és a kiszivárgott tartalmi elemek a globális tőke túlhatalmával kapcsolatos összes sztereotípiát megerősítik.
A TTIP egyrészt feloldaná a meglévő (elsősorban fogyasztó- és környezetvédelmi típusú) korlátozásokat a két gazdasági integráció kereskedelmében,
szabad utat adva például az európainál lényegesen magasabb antibiotikum- és hormontartalmú, klórral fertőtlenített amerikai hústermékeknek vagy a génkezelt élelmiszereknek,
másrészt a kereskedelem mellett a befektetéseket és a pénzügyi szolgáltatásokat is liberalizálná. A legtöbbet támadott pontja szerint a vitarendezési mechanizmusban (ISDS) multicégek kártérítésért perelhetnék a kormányokat minden olyan esetben, amikor az utóbbiak által aláírt nemzeti vagy nemzetközi szabályozások üzleti kárt (veszteséget vagy kieső profitot) okoznak a cégeknek.
Ezekben az ügyekben offshore státuszú, ismeretlen összetételű magánbíróságok döntenének, így a gazdaság irányítása
az ellenzők félelmei szerint kicsúszna a parlamentek és kormányok irányítása alól.
Az EU-ban tavaly rekordidő alatt közel másfél millió aláírást gyűjtöttek össze a TTIP elutasításáért, Berlinben pedig októberben az évtized legnagyobb, több százezres tüntetését tartották az egyezmény ellen.
A magyar politikai erők közül a kormányoldal még nem fedte fel a lapjait a TTIP-vel kapcsolatban, a kormányzat a vonatkozó ellenzéki kérdésekre sem válaszolt érdemben. Az LMP, a PM és a Jobbik mereven elutasítja, az Együtt és a DK támogatja (korábban ez a nézetkülönbség is hozzájárult az Együtt és a PM szakításához), és ez EP-ben eddig a magyar szocialisták is mellette szavaztak.
A kormánypártok hozzáállása ugyanakkor nehezen magyarázható, és nem csak a gazdasági szabadságharcos retorikának ellentmondó egyezményi előírások miatt: ha a TTIP életbe lépne, a kormánynak fel kellene adnia az energiaszolgáltatókat, a kereskedelmi multikat, a bankokat, a távközlési cégeket sújtó, államközpontú gazdaságpolitikáját,
illetve ki kellene húznia az alkotmányból a GMO-mentességet, különben az ország rövid úton belerokkanna a megsarcolt és kiszorított vállalatok által kiperelt kártérítésekbe.
http://nol.hu/belfold/az-amerikaiak-csendben-kilora-megvettek-az-orban-kormanyt-1585953
2016. január 20., szerda
Extra nyugdíj? Vége!
Elbukta a normakontrollt Romániában az önkormányzati vezetőknek extra nyugdíjat előirányzó törvénytervezet: az alkotmánybíróság szerdán egyhangú döntéssel megállapította, hogy az alaptörvényt sérti a szenátus által tavaly decemberben elfogadott jogszabály.
A kihirdetésre küldött törvénytervezet ellen a kormány emelt alkotmányossági kifogást arra hivatkozva, hogy kiváltságokat vezet be egyes önkormányzati vezetők számára, visszamenőleges hatálya van és nem nevezi meg a költségvetési forrásokat.
A szenátus által elfogadott törvény alapján a romániai polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kaptak volna mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
http://figyelo.hu/cikkek/428348-extra-nyugdij-vege
A kihirdetésre küldött törvénytervezet ellen a kormány emelt alkotmányossági kifogást arra hivatkozva, hogy kiváltságokat vezet be egyes önkormányzati vezetők számára, visszamenőleges hatálya van és nem nevezi meg a költségvetési forrásokat.
A szenátus által elfogadott törvény alapján a romániai polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kaptak volna mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
http://figyelo.hu/cikkek/428348-extra-nyugdij-vege
2016. január 18., hétfő
Az új alkotmánybírókért egyezkednek a pártok
2016. január 18., hétfő 15:03 InfoRádió
Alkotmánybírókat és alkotmánybírósági elnököt választ idén tavasszal az Országgyűlés. A kormányoldalnak már nincs kétharmados szavazattöbbsége, ezért egyezkednie kell a megosztott ellenzékkel.
Paczolay Péter tavaly februári távozása után idén Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnök mellett két másik alkotmánybírónak is lejár a mandátuma. A parlamentnek tehát összesen 4 alkotmánybírót kell megválasztania tavasszal - kétharmados többséggel.
Egybehangzó sajtóértesülések szerint a pártok számára felajánlott kormányoldali alku alapján a Fidesz két, a Jobbik és a baloldal pedig egy-egy alkotmánybírót jelölhet. Az Együtt és a DK megpróbálja rávenni az LMP-t és az MSZP-t, hogy ne egyezkedjenek, mert szerintük a jelenlegi Alkotmánybíróság a magyar emberek helyett a Fidesz oldalára állt.
Félsikert arattak: az MSZP ugyanis nem jelöl alkotmánybírót, hanem benyújt egy törvényjavaslatot, az Alkotmánybíróság függetlenségének és szakmaiságának helyreállítása érdekében, jelentette be Tóbiás József frakcióvezető.
"Az Alkotmánybíróság szakmai tekintélye nagy mértékben csökkent. Az elmúlt időszak személyi javaslatai valójában pártpolitikai alapon történtek kiválasztásra. Ebben a helyzetben tehát természetes, hogy egy ilyen folyamatban nem vehet részt a Magyar Szocialista Párt" - fogalmazott Tóbiás József.
Az LMP viszont részt vesz az alkotmánybíró-jelölésben. Schiffer András frakcióvezető az InfoRádióban adott interjúban először az MSZP bejelentésére reagált:
"Tóbiás József álláspontját sem ebben a kérdésben, sem az elmúlt egy évben más lényeges kérdésekben nem lehet értelmezni. Láttunk már olyat, hogy a szocialisták páros napon mondanak valamit, aztán páratlan napon másként cselekednek."
Az LMP frakcióvezetője szerint az Együtt és a DK a "minél rosszabb, annál jobb" elvet követi, de még csak nem is következetesek.
"Akkor lennének következetesek ezek a független képviselők, ha a mandátumukat is visszaadnák, hiszen az, hogy bent melegednek az Országgyűlésben, az ő okfejtésük szerint ez is kollaborációnak minősül."
Schiffer András szerint pártja azért hajlandó egyezkedni, mert nem mindegy, hogy kik lesznek az Alkotmánybíróság tagjai.
"Ezen a négy helyen múlhat, hogy például Paks ügyében, vagy más információs és véleményszabadsággal kapcsolatos ügyekben lesz-e nyilvánosságpárti többség az Alkotmánybíróságban: ez forog kockán."
Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese korábban azt mondta, hogy pártja nyitott az egyezkedésre, és bízik a konszenzusban.
Hanganyag: Herczeg Zsolt
http://inforadio.hu/hir/belfold/az-uj-alkotmanybirokert-egyezkednek-a-partok-791068
Alkotmánybírókat és alkotmánybírósági elnököt választ idén tavasszal az Országgyűlés. A kormányoldalnak már nincs kétharmados szavazattöbbsége, ezért egyezkednie kell a megosztott ellenzékkel.
Paczolay Péter tavaly februári távozása után idén Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági elnök mellett két másik alkotmánybírónak is lejár a mandátuma. A parlamentnek tehát összesen 4 alkotmánybírót kell megválasztania tavasszal - kétharmados többséggel.
Egybehangzó sajtóértesülések szerint a pártok számára felajánlott kormányoldali alku alapján a Fidesz két, a Jobbik és a baloldal pedig egy-egy alkotmánybírót jelölhet. Az Együtt és a DK megpróbálja rávenni az LMP-t és az MSZP-t, hogy ne egyezkedjenek, mert szerintük a jelenlegi Alkotmánybíróság a magyar emberek helyett a Fidesz oldalára állt.
Félsikert arattak: az MSZP ugyanis nem jelöl alkotmánybírót, hanem benyújt egy törvényjavaslatot, az Alkotmánybíróság függetlenségének és szakmaiságának helyreállítása érdekében, jelentette be Tóbiás József frakcióvezető.
"Az Alkotmánybíróság szakmai tekintélye nagy mértékben csökkent. Az elmúlt időszak személyi javaslatai valójában pártpolitikai alapon történtek kiválasztásra. Ebben a helyzetben tehát természetes, hogy egy ilyen folyamatban nem vehet részt a Magyar Szocialista Párt" - fogalmazott Tóbiás József.
Az LMP viszont részt vesz az alkotmánybíró-jelölésben. Schiffer András frakcióvezető az InfoRádióban adott interjúban először az MSZP bejelentésére reagált:
"Tóbiás József álláspontját sem ebben a kérdésben, sem az elmúlt egy évben más lényeges kérdésekben nem lehet értelmezni. Láttunk már olyat, hogy a szocialisták páros napon mondanak valamit, aztán páratlan napon másként cselekednek."
Az LMP frakcióvezetője szerint az Együtt és a DK a "minél rosszabb, annál jobb" elvet követi, de még csak nem is következetesek.
"Akkor lennének következetesek ezek a független képviselők, ha a mandátumukat is visszaadnák, hiszen az, hogy bent melegednek az Országgyűlésben, az ő okfejtésük szerint ez is kollaborációnak minősül."
Schiffer András szerint pártja azért hajlandó egyezkedni, mert nem mindegy, hogy kik lesznek az Alkotmánybíróság tagjai.
"Ezen a négy helyen múlhat, hogy például Paks ügyében, vagy más információs és véleményszabadsággal kapcsolatos ügyekben lesz-e nyilvánosságpárti többség az Alkotmánybíróságban: ez forog kockán."
Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese korábban azt mondta, hogy pártja nyitott az egyezkedésre, és bízik a konszenzusban.
Hanganyag: Herczeg Zsolt
http://inforadio.hu/hir/belfold/az-uj-alkotmanybirokert-egyezkednek-a-partok-791068
Lenkovics Barnabás, Inforádió Aréna
2016. január 18., hétfő 18:00
Az Alkotmánybíróság működőképességére vonatkozó kérdésre felelve Lenkovics Barnabás, a testület elnöke az Inforádió Aréna című, január 18-i műsorában elmondta, ha nem választanának négy új alkotmánybírót, a törvény szerint tíz alkotmánybíróval még működőképes maradna a testület, és van elnökhelyettes is. Hozzátette: az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, a jogállam intézménye, ezért jó lenne, ha ezt tiszteletben tartva, az ellenzéki erők nem abban versengenének, hogy részt sem vesznek a jelölés folyamatában, hanem kihasználnák a lehetőséget, hogy az általuk képviselt értékrend is jelen lehessen a testület munkájában. – Minden külső látszat ellenére, ma nehezebb egységes álláspontot kialakítani, mint korábban – reagált a riporter kérdésére. „Amíg két pólus van, pró és kontra, addig az egyik álláspont megkapja a többséget – magyarázta –, ha viszont három vagy négy, akkor nincs többség.” Az indítványozók számára vonatkozó kérdésre kifejtette, miután a popularis actio lehetősége megszűnt, az utólagos normakontrollt egy szűkebb indítványozói kör gyakorolhatja. Ennek ellenére 2015-ben 31 jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálatát végezték el az alkotmánybírák, és öt esetben helyt adtak az indítványnak. Emellett felértékelődött az egyéni alkotmányos alapjogvédelem jelentősége. A múlt évben 253 bírósági ügyet támadtak meg az Alkotmánybíróságon, és közülük 79 bírói kezdeményezés volt. Ars poeticájára utalva, miszerint a jog van az emberért, és nem az ember a jogért, megjegyezte: az elmúlt időben nem érhette az a vád a testületet, hogy egy elefántcsonttoronyban elméleti kérdésekkel bíbelődik. Arra a kérdésre, mi mutatja a bizalmat az Alkotmánybíróság iránt, azt felelte: egyrészt a számok, vagyis az indítványozók száma is jelez egyfajta bizalmat, másrészt a szakmai és politikai visszajelzések. Így például a Quaestor-ügyben hozott határozatot a testület döntéseivel szemben egyébként mindig kritikus Bankszövetség is pozitívan értékelte, jó kiindulási alapnak nevezte. Azt is érzékelték, hogy a devizaügyekben a lakosság egy része többet várt, de – mint hangoztatta – nem lehet minden elvárásnak megfelelni, teljesíthetetlen döntést nem hozhat az Alkotmánybíróság. Arra a felvetésre, hogy megfontolja-e a folytatást, ha újra felkérik, azt válaszolta: a rendszerek között összhangot kell teremteni. Néhány hiteles barátja integráló személyiségnek nevezte, felkérés esetén folytatná a megkezdett munkát.
http://indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Lenkovics_Barnabas_-_1resz_1
http://indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Lenkovics_Barnabas_-_2resz_1
Az Alkotmánybíróság működőképességére vonatkozó kérdésre felelve Lenkovics Barnabás, a testület elnöke az Inforádió Aréna című, január 18-i műsorában elmondta, ha nem választanának négy új alkotmánybírót, a törvény szerint tíz alkotmánybíróval még működőképes maradna a testület, és van elnökhelyettes is. Hozzátette: az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, a jogállam intézménye, ezért jó lenne, ha ezt tiszteletben tartva, az ellenzéki erők nem abban versengenének, hogy részt sem vesznek a jelölés folyamatában, hanem kihasználnák a lehetőséget, hogy az általuk képviselt értékrend is jelen lehessen a testület munkájában. – Minden külső látszat ellenére, ma nehezebb egységes álláspontot kialakítani, mint korábban – reagált a riporter kérdésére. „Amíg két pólus van, pró és kontra, addig az egyik álláspont megkapja a többséget – magyarázta –, ha viszont három vagy négy, akkor nincs többség.” Az indítványozók számára vonatkozó kérdésre kifejtette, miután a popularis actio lehetősége megszűnt, az utólagos normakontrollt egy szűkebb indítványozói kör gyakorolhatja. Ennek ellenére 2015-ben 31 jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálatát végezték el az alkotmánybírák, és öt esetben helyt adtak az indítványnak. Emellett felértékelődött az egyéni alkotmányos alapjogvédelem jelentősége. A múlt évben 253 bírósági ügyet támadtak meg az Alkotmánybíróságon, és közülük 79 bírói kezdeményezés volt. Ars poeticájára utalva, miszerint a jog van az emberért, és nem az ember a jogért, megjegyezte: az elmúlt időben nem érhette az a vád a testületet, hogy egy elefántcsonttoronyban elméleti kérdésekkel bíbelődik. Arra a kérdésre, mi mutatja a bizalmat az Alkotmánybíróság iránt, azt felelte: egyrészt a számok, vagyis az indítványozók száma is jelez egyfajta bizalmat, másrészt a szakmai és politikai visszajelzések. Így például a Quaestor-ügyben hozott határozatot a testület döntéseivel szemben egyébként mindig kritikus Bankszövetség is pozitívan értékelte, jó kiindulási alapnak nevezte. Azt is érzékelték, hogy a devizaügyekben a lakosság egy része többet várt, de – mint hangoztatta – nem lehet minden elvárásnak megfelelni, teljesíthetetlen döntést nem hozhat az Alkotmánybíróság. Arra a felvetésre, hogy megfontolja-e a folytatást, ha újra felkérik, azt válaszolta: a rendszerek között összhangot kell teremteni. Néhány hiteles barátja integráló személyiségnek nevezte, felkérés esetén folytatná a megkezdett munkát.
http://indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Lenkovics_Barnabas_-_1resz_1
http://indavideo.hu/video/InfoRadio_-_Arena_-_Lenkovics_Barnabas_-_2resz_1
2016. január 11., hétfő
Ferenc pápa a béke megteremtését és a közöny legyőzését kérte a szentszéki diplomatáktól
2016. január 11. hétfő 16:52
A Szentszék diplomáciai szinten soha nem szűnik meg azért munkálkodni, hogy a béke hangja mindenütt hallható legyen, egészen a föld legvégső határaiig – ezzel a komoly ígérettel fordult a pápa a Szentszékhez akkreditált nagykövetekhez január 11-én délelőtt.
A hagyományos év eleji audiencián a pápa és a diplomaták kölcsönös jókívánságaikkal köszöntötték egymást. A találkozón jelen volt Magyarország szentszéki nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduárd, valamint Érszegi Márk Aurél, a nagykövetség első beosztottja, továbbá Tóth Tamás pápai káplán, egyházügyi tanácsos.
A pápa hosszú beszédében felsorolta az elmúlt év pozitív jeleit: az új diplomáciai kapcsolatok, illetve egyezmények születését a vallásszabadság és a kölcsönös párbeszéd bizonyítékaként. Visszatekintett apostoli útjaira, a családoknak szentelt világtalálkozóra és a püspöki szinódusra, az irgalmasság szentévének meghirdetésére, majd felszólalása nagy részében a migráció problémakörével foglalkozott.
A Szentatya örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt évben növekedett a szentszéki nagykövetek száma. A Vatikán jelenleg 180 állammal tart fönn diplomáciai kapcsolatokat. Több nemzetközi egyezményt aláírtak vagy ratifikáltak 2015-ben, amelyek közül a pápa kiemelte az Olaszországgal és az USA-val kötött pénzügyi megállapodást, mely arról tanúskodik, hogy a Szentszék elkötelezett a gazdasági kérdések áttekinthető kezelésére. Felsorolta még a Kelet-timori Demokratikus Népi Köztársasággal, Csáddal, Palesztinával és Kuvaittal megkötött egyezményeket. Mindez azt mutatja, hogy igenis lehetséges a különböző vallások közötti békés együttélés ott, ahol tiszteletben tartják a vallásszabadságot, és mindenki számára biztosítják a kulturális hovatartozás tiszteletét. Egyébiránt pedig minden hitelesen megélt vallás csak a békét szolgálhatja – fűzte hozzá a Szentatya.
Ferenc pápa ezután az irgalmasság szentévéről, illetve ezzel kapcsolatban tavalyi apostoli utazásairól szólt. Kiemelte, hogy a szentévet rendhagyó módon nem Rómában, hanem Banguiban, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában nyitotta meg. Ez az ország hosszan szenvedett az éhezés, a szegénység és a különféle konfliktusok miatt. A gyilkos testvérháború mély sebeket hagyott a lakosság lelkében, megtépázva a nemzetet, anyagi és erkölcsi nyomorba döntve azt. Ezért a szent kapu megnyitása bátorítás volt a Szentatya részéről a párbeszéd felújítására. Ahol Isten nevét igazságtalanságok igazolására használták föl, ő a helyi muzulmán közösséggel együtt leszögezte: aki hisz Istenben, csak a béke és az irgalom embere lehet, mert Isten nevében soha nem szabad ölni. Csak a vallás ideologizált és eltorzított formájában képzelhetik egyesek, hogy a Mindenható nevében úgy szolgáltatnak igazságot, hogy kényükre-kedvükre gyilkolnak ártatlan embereket, amint az a terrorista merényletek esetében történt Afrikában, Európában és a Közel-Keleten.
Szarajevóban tett látogatása betekintést engedett a pápa számára a Balkán, és ezen belül Bosznia-Hercegovina sajátos összekötő szerepére a kultúrák, nemzetek és vallások között. A Szentatya hangsúlyozta, hidakat kell építeni, és azt kiemelni, ami közös bennünk, a türelmes és bizalommal teli párbeszéd jegyében. Dél-amerikai utazásáról szólva Ferenc pápa örömmel nyugtázta, hogy Bolíviában, Ecuadorban és Paraguayban az emberek nem adják meg magukat a sok nehézségnek, bátran és kitartóan néznek szembe a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség kihívásaival. Kubába és az Amerikai Egyesült Államokba látogatva a pápa két olyan országot ölelt át szeretetével, melyek hosszú elzárkózás után új lapot nyitottak a történelemben, és a közeledés, a kiengesztelődés útjára léptek.
Philadelphiában a pápa részt vett a családok világtalálkozóján. Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken, valamint az őszi püspöki szinóduson is a család fontos szerepére hívta föl a figyelmet. Ma sajnos számos kihívással kell megküzdenie a családnak: ezek között a házasság intézményének újraértelmezését említette a Szentatya, amelyet a relativista, múlékony és az életre nem nyitott gondolkodás fenyeget. A társadalomban oly fontos testvéri szolidaritást pedig éppen a családban tanuljuk meg, ahol oda kell figyelni a kiszolgáltatottakra, a fiatalokra és az idősekre egyaránt.
Az individualista szemlélet kedvez a közöny kialakulásának, amely cinikussá tesz, és az embereket tárgyként kezeli, adja-veszi őket, mintha áruk volnának. Ez történik a szegényekkel, a kirekesztettekkel, a társadalom peremére szorultakkal. Közéjük tartoznak a migránsok, akik nehézségekkel és szenvedéssel telve nap mint nap igyekeznek olyan helyet keresni maguknak, ahol békében és méltósággal élhetnek – állapította meg a pápa, aki ezután a súlyos migrációs válságot elemezte, bibliai példákat hozva a jelenség szemléltetésére.
Az emberiség mindig is zarándokolt, mert mozgásban lenni hozzátartozik az ember természetéhez. Volt, hogy önként vándorolt, volt, hogy erre külső körülmények kényszerítették. Ma is emberek ezrei sírnak, mert szörnyű háborúk, üldözések elől menekülnek, emberi jogaikat lábbal tiporják. Van, akit a politikai vagy társadalmi bizonytalanság űz el hazájából, mások pedig életüket mentik a szörnyű barbárságok elől, vagy azért, mert a vallási hovatartozásuk miatt vértanúság lenne az osztályrészük. Meg kell hallanunk azok hangját, akik a nyomorból, az éhezésből menekülnek, ahol nem jutnak gyógyszerekhez, oktatáshoz, ahol nincs lehetőség a fejlődésre, ahol az éghajlati változások lehetetlenné teszik az életet. Gyermekek milliói halnak ma is éhen. Fájdalmas látni tehát, hogy ezek a migránsok nem élveznek nemzetközi védelmet – hangsúlyozta a pápa.
Súlyos dolog hozzászokni ezeknek az embereknek a szenvedéséhez. A Szentatya mindebben a selejt kultúrájának romboló hatását látja, amelyik a haszon és a fogyasztás nevében feláldozza az embert. A szegények, a fogyatékkal élők, a még meg nem születettek, az idősek mind védelemre szorulnak. A Szentszék bízik benne, hogy a 2016 májusára összehívott első humanitárius ENSZ-csúcstalálkozón sikerül kilépni a mai konfliktusok és katasztrófák szomorú köréből, és végre az emberi személyt és méltóságot helyezik minden humanitárius lépés középpontjába. Elfogadhatatlan a hatalmasok arroganciája, amellyel kihasználják a gyengébbeket, puszta tárggyá alacsonyítva őket, önző céljaik vagy stratégiai és politikai számításaik eszközeiként. Ferenc pápa újra felhívást intézett az embercsempészet megállításáért.
A keresztények egyre nagyobb méretekben hagyják el hazájukat az utóbbi években, azt a földet, ahol őseik a kereszténység kezdetei óta éltek. A pápa utalt a Közel-Kelet híveire, akik teljes jogú állampolgárokként hozzá kívánnak járulni nemzetük spirituális és anyagi javához. Mielőtt túl késő lenne, még ma is véget lehet vetni a migrációhoz kapcsolódó tragédiáknak, elkezdve a béke építését. Ehhez azonban felül kellene vizsgálni olyan témákat, mint a fegyverkereskedelem, a nyersanyag- és energiaellátás, a befektetések, a pénzügyi és fejlesztési politikák, a korrupció.
A migráció témáját illetően közép- és hosszú távú terveket kell kidolgozni, amelyek túlmutatnak a szükséghelyzet igényein. Ezek egyrészt ténylegesen segítsék a bevándorlók integrációját a befogadó országokban, másrészt mozdítsák elő a származási országok fejlődését olyan szolidáris politikákkal, amelyek nem vetik alá a segélynyújtást a helyi lakosság kultúrájától ideológiailag idegen stratégiáknak és gyakorlatoknak.
Ferenc pápa a drámai helyzetek közül Mexikó és az USA példáját emelte ki, megjegyezve, hogy februárban ellátogat a határon fekvő Ciudad de Juárez városba, majd a migráció európai vetületeit elemezte. Az elmúlt évben a földrész soha nem látott bevándorlási hullám célpontja volt. Számos ázsiai és afrikai migráns ugyanis Európára vonatkozási pontként tekint olyan alapelveket illetően, mint a jogi egyenlőség, az ember természetébe vésett egyetemes értékek, minden személy méltóságának és egyenlőségének sérthetetlensége, a felebaráti szeretet származásra és hovatartozásra való tekintet nélkül, lelkiismereti szabadság, szolidaritás testvéreinkkel.
A tömeges bevándorlás alapjaiban rendíti meg a befogadási rendszert, megváltoztatva a befogadó országok kulturális, szociális összetételét. Jelentősen megnövekedett a biztonság iránti aggodalom a nemzetközi terrorfenyegetettség következtében. A jelenlegi bevándorlási hullám aláássa annak a „humanista szellemiségnek” az alapjait, amelyet Európa a kezdetektől fogva védelmez.
A Szentatya annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa, gazdag kulturális és vallási öröksége segítségével rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek megvédik a személy központiságát, és helyes egyensúlyt teremtenek állampolgáraik jogainak védelme, valamint a migránsok ellátásának és befogadásának kettős erkölcsi kötelessége között.
A pápa háláját fejezte ki azokért a kezdeményezésekért, amelyek előmozdítják a személyek emberhez méltó befogadását. Annak a reményének adott hangot, hogy az olasz népet megkülönböztető vendégszeretet és szolidaritás nem halványul el a jelen nehézségei láttán, hanem több évezredes hagyományainak megfelelően továbbra is képes lesz a migránsok befogadására és integrálására.
Fontos, hogy a bevándorlás kérdésében leginkább érintett nemzeteket ne hagyják magukra. A jelenlegi helyzetben az egyes államok nem kereshetnek individualista megoldásokat. A döntések következményei elkerülhetetlenül az egész nemzetközi közösséget érintik. Az ENSZ következő 15 évre szóló Fejlesztési Agendája számos migrációs problémával foglalkozik. Fontos, hogy a politikai döntések középpontjába mindig a személyt állítsák, az emberiséget egyetlen családnak tekintsék.
A szélsőséges és fundamentalista nézetek termékeny talajra találnak a vallások manipulálása terén, hatalmi törekvések céljából. Másrészt kihasználják a Nyugat vallási identitásának drámai kiüresedését. A befogadás jó alkalom új látóhatárok nyitására. A bevándorló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a befogadók értékeit, hagyományait és törvényeit, a befogadók pedig juttassák érvényre a bevándorlók erőforrásait. A Szentszék az ökumenikus és vallásközi párbeszéd szintjén őszinte dialógust kíván folytatni a társadalom minden tagjának harmonikus együttélése érdekében.
A pápa reménykeltőnek nevezte az iráni nukleáris megállapodást és a párizsi klímakonferencia zárónyilatkozatát. Mindenki súlyos felelőssége, hogy hozzájáruljon az egész társadalmat átható „gondoskodás kultúrájának” kialakításához. Fontos, hogy az államok is kötelességüknek tekintsék szeretett Földünk megóvását, az egész emberiség, a jövő nemzedékeinek érdekében.
Az újév kihívásai közül a pápa utalt a Perzsa-öböl és a Koreai-félsziget térségének feszültségére, a bátorító jelek közül kiemelte a Közép-afrikai Köztársaságból és Líbiából érkező híreket. Csak közösen egyeztetett politikai lépések tartóztathatják fel a fundamentalizmus terjedését, amelynek terrorista ágazata számos áldozatot követel Szíriában, Líbiában, Irakban és Jemenben.
Az irgalmasság szentéve legyen alkalom a párbeszédre és a kiengesztelődésre Burundiban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint Dél-Szudánban és Ukrajna keleti térségében – hangzott a pápa felhívása.
Az újév gyógyítsa be a mély sebeket, amely az izraelieket és a palesztinokat elválasztja egymástól azon a Földön, amelyet Isten kiválasztott, hogy mindenkinek megmutassa irgalmasságát.
A Szentszék továbbra is azon fáradozik, hogy a béke hangját a föld végső határain is meghallják. A Vatikáni Államtitkárság készségesen együttműködik a szentszéki diplomatákkal az egész nemzetközi közösség javára, azzal a benső biztonsággal, hogy a jubileumi évben az irgalmasság, Isten értékes ajándéka legyőzi a szívek hideg közömbösségét. Ferenc pápa ezekkel az érzésekkel kívánt minden szentszéki diplomatának és szeretteiknek áldásokkal teli új esztendőt.
Forrás: Vatikáni Rádió
http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beke-megteremteset-es-kozony-legyozeset-kerte-a-szentszeki-diplomataktol
A Szentszék diplomáciai szinten soha nem szűnik meg azért munkálkodni, hogy a béke hangja mindenütt hallható legyen, egészen a föld legvégső határaiig – ezzel a komoly ígérettel fordult a pápa a Szentszékhez akkreditált nagykövetekhez január 11-én délelőtt.
A hagyományos év eleji audiencián a pápa és a diplomaták kölcsönös jókívánságaikkal köszöntötték egymást. A találkozón jelen volt Magyarország szentszéki nagykövete, Habsburg-Lotharingiai Eduárd, valamint Érszegi Márk Aurél, a nagykövetség első beosztottja, továbbá Tóth Tamás pápai káplán, egyházügyi tanácsos.
A pápa hosszú beszédében felsorolta az elmúlt év pozitív jeleit: az új diplomáciai kapcsolatok, illetve egyezmények születését a vallásszabadság és a kölcsönös párbeszéd bizonyítékaként. Visszatekintett apostoli útjaira, a családoknak szentelt világtalálkozóra és a püspöki szinódusra, az irgalmasság szentévének meghirdetésére, majd felszólalása nagy részében a migráció problémakörével foglalkozott.
A Szentatya örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt évben növekedett a szentszéki nagykövetek száma. A Vatikán jelenleg 180 állammal tart fönn diplomáciai kapcsolatokat. Több nemzetközi egyezményt aláírtak vagy ratifikáltak 2015-ben, amelyek közül a pápa kiemelte az Olaszországgal és az USA-val kötött pénzügyi megállapodást, mely arról tanúskodik, hogy a Szentszék elkötelezett a gazdasági kérdések áttekinthető kezelésére. Felsorolta még a Kelet-timori Demokratikus Népi Köztársasággal, Csáddal, Palesztinával és Kuvaittal megkötött egyezményeket. Mindez azt mutatja, hogy igenis lehetséges a különböző vallások közötti békés együttélés ott, ahol tiszteletben tartják a vallásszabadságot, és mindenki számára biztosítják a kulturális hovatartozás tiszteletét. Egyébiránt pedig minden hitelesen megélt vallás csak a békét szolgálhatja – fűzte hozzá a Szentatya.
Ferenc pápa ezután az irgalmasság szentévéről, illetve ezzel kapcsolatban tavalyi apostoli utazásairól szólt. Kiemelte, hogy a szentévet rendhagyó módon nem Rómában, hanem Banguiban, a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában nyitotta meg. Ez az ország hosszan szenvedett az éhezés, a szegénység és a különféle konfliktusok miatt. A gyilkos testvérháború mély sebeket hagyott a lakosság lelkében, megtépázva a nemzetet, anyagi és erkölcsi nyomorba döntve azt. Ezért a szent kapu megnyitása bátorítás volt a Szentatya részéről a párbeszéd felújítására. Ahol Isten nevét igazságtalanságok igazolására használták föl, ő a helyi muzulmán közösséggel együtt leszögezte: aki hisz Istenben, csak a béke és az irgalom embere lehet, mert Isten nevében soha nem szabad ölni. Csak a vallás ideologizált és eltorzított formájában képzelhetik egyesek, hogy a Mindenható nevében úgy szolgáltatnak igazságot, hogy kényükre-kedvükre gyilkolnak ártatlan embereket, amint az a terrorista merényletek esetében történt Afrikában, Európában és a Közel-Keleten.
Szarajevóban tett látogatása betekintést engedett a pápa számára a Balkán, és ezen belül Bosznia-Hercegovina sajátos összekötő szerepére a kultúrák, nemzetek és vallások között. A Szentatya hangsúlyozta, hidakat kell építeni, és azt kiemelni, ami közös bennünk, a türelmes és bizalommal teli párbeszéd jegyében. Dél-amerikai utazásáról szólva Ferenc pápa örömmel nyugtázta, hogy Bolíviában, Ecuadorban és Paraguayban az emberek nem adják meg magukat a sok nehézségnek, bátran és kitartóan néznek szembe a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség kihívásaival. Kubába és az Amerikai Egyesült Államokba látogatva a pápa két olyan országot ölelt át szeretetével, melyek hosszú elzárkózás után új lapot nyitottak a történelemben, és a közeledés, a kiengesztelődés útjára léptek.
Philadelphiában a pápa részt vett a családok világtalálkozóján. Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken, valamint az őszi püspöki szinóduson is a család fontos szerepére hívta föl a figyelmet. Ma sajnos számos kihívással kell megküzdenie a családnak: ezek között a házasság intézményének újraértelmezését említette a Szentatya, amelyet a relativista, múlékony és az életre nem nyitott gondolkodás fenyeget. A társadalomban oly fontos testvéri szolidaritást pedig éppen a családban tanuljuk meg, ahol oda kell figyelni a kiszolgáltatottakra, a fiatalokra és az idősekre egyaránt.
Az individualista szemlélet kedvez a közöny kialakulásának, amely cinikussá tesz, és az embereket tárgyként kezeli, adja-veszi őket, mintha áruk volnának. Ez történik a szegényekkel, a kirekesztettekkel, a társadalom peremére szorultakkal. Közéjük tartoznak a migránsok, akik nehézségekkel és szenvedéssel telve nap mint nap igyekeznek olyan helyet keresni maguknak, ahol békében és méltósággal élhetnek – állapította meg a pápa, aki ezután a súlyos migrációs válságot elemezte, bibliai példákat hozva a jelenség szemléltetésére.
Az emberiség mindig is zarándokolt, mert mozgásban lenni hozzátartozik az ember természetéhez. Volt, hogy önként vándorolt, volt, hogy erre külső körülmények kényszerítették. Ma is emberek ezrei sírnak, mert szörnyű háborúk, üldözések elől menekülnek, emberi jogaikat lábbal tiporják. Van, akit a politikai vagy társadalmi bizonytalanság űz el hazájából, mások pedig életüket mentik a szörnyű barbárságok elől, vagy azért, mert a vallási hovatartozásuk miatt vértanúság lenne az osztályrészük. Meg kell hallanunk azok hangját, akik a nyomorból, az éhezésből menekülnek, ahol nem jutnak gyógyszerekhez, oktatáshoz, ahol nincs lehetőség a fejlődésre, ahol az éghajlati változások lehetetlenné teszik az életet. Gyermekek milliói halnak ma is éhen. Fájdalmas látni tehát, hogy ezek a migránsok nem élveznek nemzetközi védelmet – hangsúlyozta a pápa.
Súlyos dolog hozzászokni ezeknek az embereknek a szenvedéséhez. A Szentatya mindebben a selejt kultúrájának romboló hatását látja, amelyik a haszon és a fogyasztás nevében feláldozza az embert. A szegények, a fogyatékkal élők, a még meg nem születettek, az idősek mind védelemre szorulnak. A Szentszék bízik benne, hogy a 2016 májusára összehívott első humanitárius ENSZ-csúcstalálkozón sikerül kilépni a mai konfliktusok és katasztrófák szomorú köréből, és végre az emberi személyt és méltóságot helyezik minden humanitárius lépés középpontjába. Elfogadhatatlan a hatalmasok arroganciája, amellyel kihasználják a gyengébbeket, puszta tárggyá alacsonyítva őket, önző céljaik vagy stratégiai és politikai számításaik eszközeiként. Ferenc pápa újra felhívást intézett az embercsempészet megállításáért.
A keresztények egyre nagyobb méretekben hagyják el hazájukat az utóbbi években, azt a földet, ahol őseik a kereszténység kezdetei óta éltek. A pápa utalt a Közel-Kelet híveire, akik teljes jogú állampolgárokként hozzá kívánnak járulni nemzetük spirituális és anyagi javához. Mielőtt túl késő lenne, még ma is véget lehet vetni a migrációhoz kapcsolódó tragédiáknak, elkezdve a béke építését. Ehhez azonban felül kellene vizsgálni olyan témákat, mint a fegyverkereskedelem, a nyersanyag- és energiaellátás, a befektetések, a pénzügyi és fejlesztési politikák, a korrupció.
A migráció témáját illetően közép- és hosszú távú terveket kell kidolgozni, amelyek túlmutatnak a szükséghelyzet igényein. Ezek egyrészt ténylegesen segítsék a bevándorlók integrációját a befogadó országokban, másrészt mozdítsák elő a származási országok fejlődését olyan szolidáris politikákkal, amelyek nem vetik alá a segélynyújtást a helyi lakosság kultúrájától ideológiailag idegen stratégiáknak és gyakorlatoknak.
Ferenc pápa a drámai helyzetek közül Mexikó és az USA példáját emelte ki, megjegyezve, hogy februárban ellátogat a határon fekvő Ciudad de Juárez városba, majd a migráció európai vetületeit elemezte. Az elmúlt évben a földrész soha nem látott bevándorlási hullám célpontja volt. Számos ázsiai és afrikai migráns ugyanis Európára vonatkozási pontként tekint olyan alapelveket illetően, mint a jogi egyenlőség, az ember természetébe vésett egyetemes értékek, minden személy méltóságának és egyenlőségének sérthetetlensége, a felebaráti szeretet származásra és hovatartozásra való tekintet nélkül, lelkiismereti szabadság, szolidaritás testvéreinkkel.
A tömeges bevándorlás alapjaiban rendíti meg a befogadási rendszert, megváltoztatva a befogadó országok kulturális, szociális összetételét. Jelentősen megnövekedett a biztonság iránti aggodalom a nemzetközi terrorfenyegetettség következtében. A jelenlegi bevándorlási hullám aláássa annak a „humanista szellemiségnek” az alapjait, amelyet Európa a kezdetektől fogva védelmez.
A Szentatya annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európa, gazdag kulturális és vallási öröksége segítségével rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek megvédik a személy központiságát, és helyes egyensúlyt teremtenek állampolgáraik jogainak védelme, valamint a migránsok ellátásának és befogadásának kettős erkölcsi kötelessége között.
A pápa háláját fejezte ki azokért a kezdeményezésekért, amelyek előmozdítják a személyek emberhez méltó befogadását. Annak a reményének adott hangot, hogy az olasz népet megkülönböztető vendégszeretet és szolidaritás nem halványul el a jelen nehézségei láttán, hanem több évezredes hagyományainak megfelelően továbbra is képes lesz a migránsok befogadására és integrálására.
Fontos, hogy a bevándorlás kérdésében leginkább érintett nemzeteket ne hagyják magukra. A jelenlegi helyzetben az egyes államok nem kereshetnek individualista megoldásokat. A döntések következményei elkerülhetetlenül az egész nemzetközi közösséget érintik. Az ENSZ következő 15 évre szóló Fejlesztési Agendája számos migrációs problémával foglalkozik. Fontos, hogy a politikai döntések középpontjába mindig a személyt állítsák, az emberiséget egyetlen családnak tekintsék.
A szélsőséges és fundamentalista nézetek termékeny talajra találnak a vallások manipulálása terén, hatalmi törekvések céljából. Másrészt kihasználják a Nyugat vallási identitásának drámai kiüresedését. A befogadás jó alkalom új látóhatárok nyitására. A bevándorló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a befogadók értékeit, hagyományait és törvényeit, a befogadók pedig juttassák érvényre a bevándorlók erőforrásait. A Szentszék az ökumenikus és vallásközi párbeszéd szintjén őszinte dialógust kíván folytatni a társadalom minden tagjának harmonikus együttélése érdekében.
A pápa reménykeltőnek nevezte az iráni nukleáris megállapodást és a párizsi klímakonferencia zárónyilatkozatát. Mindenki súlyos felelőssége, hogy hozzájáruljon az egész társadalmat átható „gondoskodás kultúrájának” kialakításához. Fontos, hogy az államok is kötelességüknek tekintsék szeretett Földünk megóvását, az egész emberiség, a jövő nemzedékeinek érdekében.
Az újév kihívásai közül a pápa utalt a Perzsa-öböl és a Koreai-félsziget térségének feszültségére, a bátorító jelek közül kiemelte a Közép-afrikai Köztársaságból és Líbiából érkező híreket. Csak közösen egyeztetett politikai lépések tartóztathatják fel a fundamentalizmus terjedését, amelynek terrorista ágazata számos áldozatot követel Szíriában, Líbiában, Irakban és Jemenben.
Az irgalmasság szentéve legyen alkalom a párbeszédre és a kiengesztelődésre Burundiban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint Dél-Szudánban és Ukrajna keleti térségében – hangzott a pápa felhívása.
Az újév gyógyítsa be a mély sebeket, amely az izraelieket és a palesztinokat elválasztja egymástól azon a Földön, amelyet Isten kiválasztott, hogy mindenkinek megmutassa irgalmasságát.
A Szentszék továbbra is azon fáradozik, hogy a béke hangját a föld végső határain is meghallják. A Vatikáni Államtitkárság készségesen együttműködik a szentszéki diplomatákkal az egész nemzetközi közösség javára, azzal a benső biztonsággal, hogy a jubileumi évben az irgalmasság, Isten értékes ajándéka legyőzi a szívek hideg közömbösségét. Ferenc pápa ezekkel az érzésekkel kívánt minden szentszéki diplomatának és szeretteiknek áldásokkal teli új esztendőt.
Forrás: Vatikáni Rádió
http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-beke-megteremteset-es-kozony-legyozeset-kerte-a-szentszeki-diplomataktol
2016. január 6., szerda
Köln: A rendőrség mellett a ZDF is elismerte hibáját
Egyre több áldozat jelentkezik a hatóságoknál
MH-összeállítás – 2016.01.06. 07:44
A ZDF német közszolgálati televízió főszerkesztő-helyettese közölte, hibát követtek el azzal, hogy a hétfői esti híradóban nem számoltak be a szilveszter éjszakáján Kölnben nők ellen elkövetett támadásokról. A csatornát rengeteg bírálat érte a közösségi médiában. Válaszként kedden egy tízperces riportot szenteltek az egyre nagyobb politikai vitát kiváltó erőszakhullámnak.
zdfSok bírálat érte a ZDF-et, mert nem tudósított a kölni erőszakről Elmar Theveßen kedden délután a ZDF Facebook-oldalán megjelent rövid közleményében úgy fogalmazott: világos volt, hogy olyan történésről van szó, amelyről be kellett volna számolni, és az adó mulasztást követett el azáltal, hogy meg sem említették az esetet az esti híradóban.
"Nyíltan kell beszélni!"
A kölni támadásokat követően egyre több áldozat jelentkezik a rendőrségen, eddig több mint százan fordultak a hatóságokhoz - közölte szerdán egy rendőrségi szóvivő.
Az áldozatok mintegy háromnegyede számolt be szexuális bűncselekményről. A nők meghallgatását követően a szóvivő szerint a hatóság világosabb képet kapott a történtekről, sok nő számolt be arról, hogy támadói megfogdosták. Az elkövetőket a rendőrség egyelőre nem azonosította, és a szóvivő szerint a szilveszter éjjelén történtek "összetett jellege" miatt ez "rendkívül nehéz".
A rendőrség fellépését a német szövetségi belügyminiszter is élesen bírálta.
"Kiürítik a teret. Aztán ez történik, majd várják a bejelentéseket. Így nem működhet a rendőrség" - jelentette ki Thomas de Maiziere. A Bild című napilapnak nyilatkozva a miniszter arról beszélt, hogy az elkövetőket származásuktól függetlenül meg kell büntetni. "Ha voltak köztük menedékkérők, arról is nyíltan kell beszélni" - jelentette ki Thomas de Maiziere.
A főszerkesztő-helyettes szerint az ügy bemutatását azért halasztották el keddre, a kölni városvezetés által a kérdésben tartott válságértekezlet napjára, hogy kiegészítő interjúkat tudjanak készíteni az anyaghoz. Ezzel azonban egyértelműen rosszul mérték fel a helyzetet - írta Elmar Theveßen. A ZDF Facebook-oldalán az érintett bejegyzéshez több mint ezer komment érkezett, számos hozzászóló arról írt, hogy a történtek miatt elvesztette bizalmát a közszolgálati tévé iránt. A ZDF kedd esti híradójában 10 perces riportot szentelt a kölni támadásoknak.
Korábban a német rendőrséget is bírálatok érték, amiért csak január 4-én számolt be a szilveszter éjszakáján történt eseményekről. A rendőrség szerint szilveszter éjszaka a kölni főpályaudvar előterében mintegy ezer férfi gyűlt össze, akik - szemtanúk egybehangzó nyilatkozata szerint - "kinézetük alapján az arab vagy az észak-afrikai térségből származtak". A tömegből csoportok képződtek, amelynek tagjai körbeállták az újévet ünneplő nőket, majd inzultálták és meglopták őket. Egyes beszámolók szerint volt, akiket 30 férfiból álló csoport vett körül. A szilveszter utáni napokban is történtek hasonló esetek.
Wolfgang Albers kölni rendőrfőkapitány hétfőn nagy számú szexuális bűncselekmény és egy nemi erőszak elkövetéséről számolt be. Legfrissebb adatok szerint kilencven ilyen, molesztálással és lopással kapcsolatos feljelentés érkezett a rendőrséghez.
Hárman őrizetben
Három embert őrizetbe vettek a Kölnbenelkövetett tömeges molesztálásokkal összefüggésben - közölte szerdán Ralf Jäger, Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere. A politikus az eljárás érdekeire hivatkozva nem mondott többet a gyanúsítottakról
Közben a düsseldorfi rendőrség tudatta: vizsgálják, hogy a szilveszter éjjel elkövetett tömeges szexuális zaklatás és rablás összefüggésbe hozható-e egy ismert bűnözői hálózattal. A hatóság elmondta, hogy 2014 eleje óta mintegy kétezer arab vagy észak-afrikai származású gyanúsított került a látóterükbe, akik egy szervezett rablásokat, lopásokat végrehajtó hálózathoz tartoznak. Előfordult, hogy szexuálisan zaklatták áldozataikat. Markus Niesczeri, a düsseldorfi rendőrök szóvivője tudatta: szorosan együttműködnek kölni kollégáikkal, hogy kiderítsék, lehet-e kapcsolat a két ügy között.
Késett az információ, késett a szembesülés
A molesztálásokról szóló hírek már január elsején megjelentek, akkor azonban még nem említették az elkövetők származását, ezt ugyanis a rendőrség nem teheti meg. A mintegy ezerfős csoport meglehetősen szervezettnek tűnt a beszámolók szerint, amelyeket később a kölni rendőrség vezetője is megerősített. A petárdázó fiatalok zöme részeg volt és egyáltalán nem beszélt németül.
A szerda reggeli adatok szerint a mintegy kilencven feljelentést tevő nő negyedét szexuálisan is molesztálták, többeket megloptak, elsősorban a mobiltelefonok érdekelték a tolvajokat. A hatóságok eddig csak öt személyt vettek őrizetbe, ami meglehetősen furcsa a több száz elkövetőről szóló beszámolók után.
A kölni rendőrfőnök, Wolfgang Albers szerint a bűnözés új dimenziójáról van szó, hiszen a pályaudvar környékén tartózkodó észak-afrikaiak már régóta nem ismeretlenek a hatóságok számára: eddig többnyire két-három fős csoportokban ténykedtek, az utasokat lopták meg. Viszont újdonság, hogy most egységes tömeggé álltak össze, és tudatos stratégiával nézték ki, vették körbe és molesztálták vagy lopták meg áldozataikat.
A Kölner Stadtanzeiger című helyi lap beszámolója szerint a Szilveszter éjszakáján történt támadásokat nem a most érkezett migránsok követték el, hanem olyanok, akik régóta élnek a városban. A lap azt firtatja, hogy miért nem tisztázza senki, honnan érkeztek és miből élnek ezek a csoportok. Azt is szorgalmazza, hogy tisztázódjon: hogyan szerveződhetett meg így a "csőcselék", amely (a jelekből ítélve) bűnözésből él.
http://magyarhirlap.hu/cikk/44407/Koln_A_rendorseg_mellett_a_nemet_teve_is_elismerte_hibajat
MH-összeállítás – 2016.01.06. 07:44
A ZDF német közszolgálati televízió főszerkesztő-helyettese közölte, hibát követtek el azzal, hogy a hétfői esti híradóban nem számoltak be a szilveszter éjszakáján Kölnben nők ellen elkövetett támadásokról. A csatornát rengeteg bírálat érte a közösségi médiában. Válaszként kedden egy tízperces riportot szenteltek az egyre nagyobb politikai vitát kiváltó erőszakhullámnak.
zdfSok bírálat érte a ZDF-et, mert nem tudósított a kölni erőszakről Elmar Theveßen kedden délután a ZDF Facebook-oldalán megjelent rövid közleményében úgy fogalmazott: világos volt, hogy olyan történésről van szó, amelyről be kellett volna számolni, és az adó mulasztást követett el azáltal, hogy meg sem említették az esetet az esti híradóban.
"Nyíltan kell beszélni!"
A kölni támadásokat követően egyre több áldozat jelentkezik a rendőrségen, eddig több mint százan fordultak a hatóságokhoz - közölte szerdán egy rendőrségi szóvivő.
Az áldozatok mintegy háromnegyede számolt be szexuális bűncselekményről. A nők meghallgatását követően a szóvivő szerint a hatóság világosabb képet kapott a történtekről, sok nő számolt be arról, hogy támadói megfogdosták. Az elkövetőket a rendőrség egyelőre nem azonosította, és a szóvivő szerint a szilveszter éjjelén történtek "összetett jellege" miatt ez "rendkívül nehéz".
A rendőrség fellépését a német szövetségi belügyminiszter is élesen bírálta.
"Kiürítik a teret. Aztán ez történik, majd várják a bejelentéseket. Így nem működhet a rendőrség" - jelentette ki Thomas de Maiziere. A Bild című napilapnak nyilatkozva a miniszter arról beszélt, hogy az elkövetőket származásuktól függetlenül meg kell büntetni. "Ha voltak köztük menedékkérők, arról is nyíltan kell beszélni" - jelentette ki Thomas de Maiziere.
A főszerkesztő-helyettes szerint az ügy bemutatását azért halasztották el keddre, a kölni városvezetés által a kérdésben tartott válságértekezlet napjára, hogy kiegészítő interjúkat tudjanak készíteni az anyaghoz. Ezzel azonban egyértelműen rosszul mérték fel a helyzetet - írta Elmar Theveßen. A ZDF Facebook-oldalán az érintett bejegyzéshez több mint ezer komment érkezett, számos hozzászóló arról írt, hogy a történtek miatt elvesztette bizalmát a közszolgálati tévé iránt. A ZDF kedd esti híradójában 10 perces riportot szentelt a kölni támadásoknak.
Korábban a német rendőrséget is bírálatok érték, amiért csak január 4-én számolt be a szilveszter éjszakáján történt eseményekről. A rendőrség szerint szilveszter éjszaka a kölni főpályaudvar előterében mintegy ezer férfi gyűlt össze, akik - szemtanúk egybehangzó nyilatkozata szerint - "kinézetük alapján az arab vagy az észak-afrikai térségből származtak". A tömegből csoportok képződtek, amelynek tagjai körbeállták az újévet ünneplő nőket, majd inzultálták és meglopták őket. Egyes beszámolók szerint volt, akiket 30 férfiból álló csoport vett körül. A szilveszter utáni napokban is történtek hasonló esetek.
Wolfgang Albers kölni rendőrfőkapitány hétfőn nagy számú szexuális bűncselekmény és egy nemi erőszak elkövetéséről számolt be. Legfrissebb adatok szerint kilencven ilyen, molesztálással és lopással kapcsolatos feljelentés érkezett a rendőrséghez.
Hárman őrizetben
Három embert őrizetbe vettek a Kölnbenelkövetett tömeges molesztálásokkal összefüggésben - közölte szerdán Ralf Jäger, Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere. A politikus az eljárás érdekeire hivatkozva nem mondott többet a gyanúsítottakról
Közben a düsseldorfi rendőrség tudatta: vizsgálják, hogy a szilveszter éjjel elkövetett tömeges szexuális zaklatás és rablás összefüggésbe hozható-e egy ismert bűnözői hálózattal. A hatóság elmondta, hogy 2014 eleje óta mintegy kétezer arab vagy észak-afrikai származású gyanúsított került a látóterükbe, akik egy szervezett rablásokat, lopásokat végrehajtó hálózathoz tartoznak. Előfordult, hogy szexuálisan zaklatták áldozataikat. Markus Niesczeri, a düsseldorfi rendőrök szóvivője tudatta: szorosan együttműködnek kölni kollégáikkal, hogy kiderítsék, lehet-e kapcsolat a két ügy között.
Késett az információ, késett a szembesülés
A molesztálásokról szóló hírek már január elsején megjelentek, akkor azonban még nem említették az elkövetők származását, ezt ugyanis a rendőrség nem teheti meg. A mintegy ezerfős csoport meglehetősen szervezettnek tűnt a beszámolók szerint, amelyeket később a kölni rendőrség vezetője is megerősített. A petárdázó fiatalok zöme részeg volt és egyáltalán nem beszélt németül.
A szerda reggeli adatok szerint a mintegy kilencven feljelentést tevő nő negyedét szexuálisan is molesztálták, többeket megloptak, elsősorban a mobiltelefonok érdekelték a tolvajokat. A hatóságok eddig csak öt személyt vettek őrizetbe, ami meglehetősen furcsa a több száz elkövetőről szóló beszámolók után.
A kölni rendőrfőnök, Wolfgang Albers szerint a bűnözés új dimenziójáról van szó, hiszen a pályaudvar környékén tartózkodó észak-afrikaiak már régóta nem ismeretlenek a hatóságok számára: eddig többnyire két-három fős csoportokban ténykedtek, az utasokat lopták meg. Viszont újdonság, hogy most egységes tömeggé álltak össze, és tudatos stratégiával nézték ki, vették körbe és molesztálták vagy lopták meg áldozataikat.
A Kölner Stadtanzeiger című helyi lap beszámolója szerint a Szilveszter éjszakáján történt támadásokat nem a most érkezett migránsok követték el, hanem olyanok, akik régóta élnek a városban. A lap azt firtatja, hogy miért nem tisztázza senki, honnan érkeztek és miből élnek ezek a csoportok. Azt is szorgalmazza, hogy tisztázódjon: hogyan szerveződhetett meg így a "csőcselék", amely (a jelekből ítélve) bűnözésből él.
http://magyarhirlap.hu/cikk/44407/Koln_A_rendorseg_mellett_a_nemet_teve_is_elismerte_hibajat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)