Ilyen átalakítást hajtott végre a kormány az uniós megállapodás érdekében

NÉMETH MÁRTON SÁNDOR

Az Országgyűlés az előző héten elfogadta azt az igazságügyi csomagot, amelyet az Európai Bizottsággal egyeztetve nyújtott be a kormányoldal. Ennek tartalmáról, a változások súlyáról Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét kérdeztük.

Mekkora a jelentősége az Országgyűlés által az előző héten elfogadott, az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi módosításokat tartalmazó csomagnak? – kérdeztük Hack Pétertől.

A jogtudós kifejtette, hogy „az elfogadott új szabályozás egy tizenkét éve zajló vita lezárását jelenti. 2011-ben az akkori Orbán-kormány előterjesztésére az Országgyűlés módosította a bíróságok igazgatásának rendjét. 1998-tól kezdődően a bíróságok igazgatásának olyan rendszere működött, amit a szakirodalom »önigazgató modellnek« nevez, vagyis a bíróságokat érintő személyi döntések (kinevezések, előléptetések), és a bíróságok gazdálkodása egy 15 tagú testület, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hatáskörébe tartozott. Ebben a testületben tíz bíró volt és öt külsős tag (az igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész, az Ügyvédi Kamara elnöke és két országgyűlési képviselő). Mivel az OIT a döntéseit egyszerű többséggel hozta, 1998 és 2012 között gyakorlatilag minden érdemi kérdést a bírák által választott bíró tagok döntöttek el”.

Ez a modell kifejezetten megerősítette a bíróságok, és a bírák függetlenségét, ugyanakkor – más országok önigazgató modelljéhez hasonlóan – adós maradt a bíróságok munkájának hatékony szervezésével, ez leginkább az ügyek elhúzódásában volt tetten érhető

– hívta fel a figyelmet Hack Péter, hozzátéve: „A Fidesz-többség által 2011-ben elfogadott, és 2012-ben hatályba lépett módosítás az igazgatási döntéseket egy újonnan létrehozott hivatal, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatáskörébe utalta. Az OBH elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többséggel választotta meg 9 évre, az első elnök Handó Tünde lett, aki 2019-ig, alkotmánybíróvá történt megválasztásáig töltötte be ezt a tisztséget. Míg az igazgatási döntések az OBH elnökéhez kerültek, addig az ítélkezés egységéért a legfőbb bírói fórum, a Kúria lett felelős. A Kúria elnökét is a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés ugyancsak kétharmados többséggel választja, úgyszintén kilenc évre”.

Hack Péter azzal folytatta, a 2011-es törvény az OBH mellett létrehozott egy ellenőrző szervet, a bírák által választott 15 tagú testületet, az Országos Bírói Tanácsot (OBT), „az elmúlt 5-7 év az OBH elnöke és az OBT közötti folyamatos konfliktusokról szólt. Az OBT tagjai – és szakértők is – úgy ítélték meg, hogy az OBH elnöke túl széles jogosítványokkal rendelkezik, és rajta keresztül a kormányzati többség veszélyeztetheti a bíróságok függetlenségét, és ennek az elnöki hatalomnak nincs kellő kontrollja”.

Konfliktusok forrása lett a Kúria új elnökének, Varga Zs. Andrásnak a megválasztása, mivel az OBT nem támogatta a korábbi legfőbbügyész-helyettes és alkotmánybíró megválasztását, mivel Varga Zs. Andrásnak nem volt bírói gyakorlata. Ezek a konfliktusok súlyosan megterhelték a bíróságok munkáját, és lényegesen rombolták a bíróságok tekintélyét, és a bíróságok függetlenségébe vetett bizalmat is aláásták

– sorolta a jogtudós.

A legfontosabb változások

Hack Péter szerint az új szabályozást furcsa körülmények között fogadta el az Országgyűlés: „Az elfogadás körülménye azért volt sajátos, mert egy egészen más témájú törvényjavaslathoz nyújtott be a kormánytöbbség egy 29 oldal terjedelmű, 66 paragrafust tartalmazó módosítást úgy, hogy ahhoz további módosításokat az ellenzék nem nyújthatott be”.

A jogtudós a csomagról úgy fogalmazott,

az új szabályozás tulajdonképpen minden lényeges kérdésben eleget tesz a korábbi rendszer kritikusai igényeinek. Lényegesen megerősíti a bírói tanács, az OBT helyzetét és jogait. Az OBT önálló költségvetéssel és apparátussal rendelkező szervezet lett, amely számos kérdésben egyetértési jogot, más szóval vétójogot gyakorolhat. A törvény megteremti az OBH elnöke és a Kúria elnöke jelölési folyamatának átláthatóságát, és fontos szerepet biztosít az OBT-nek, az OBH elnökének és a Kúria elnökének megválasztási folyamatában, ahol állást foglalhat a jelöltek alkalmasságáról. A jelöltek alkalmassági követelményei között a törvény feltünteti a függetlenséget, a fedhetetlenséget, a pártatlanságot és az integritást. Az OBT a követelmények vizsgálatát is elvégezheti.

Az OBT döntéseivel szemben a törvény megteremti a bírósághoz fordulás lehetőségét, amely ügyekben a fővárosi közigazgatási bíróság jár el, valamint az OBT-nek is megnyílik a lehetőség, hogy az OBH elnökének szerinte vitatható döntéseivel szemben az Alkotmánybírósághoz forduljon.

A törvény ezek mellett néhány más, korábban vitatott szabályt is módosít: megtiltja a közhatalmat gyakorlóknak – így a kormánynak is –, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz forduljon egyedi ügyekben hozott bírósági döntésekkel szemben. „Szintén fontos változás – amit az Európai Bizottság nyomatékosan szorgalmazott –, hogy a törvény biztosítja minden magyar bírónak azt a jogát, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve”.

Rendezte a helyzetet?

Hack Péter úgy látja, „a bíróságok tekintetében lényegében megnyugtatóan rendeződött a helyzet, az OBH következő elnöke és a Kúria következő elnöke megválasztásánál az elfogadott szabályozás biztosítja, hogy szakmai konszenzus, vagyis a bírói kar támogatása nélkül senkit ne lehessen megválasztani ezekre a tisztségekre. A bíróvá válás és az előléptetések rendszere is úgy változott, hogy a kormányzat a bírói testületek akarata ellenére nem tud ezekben a kérdésekben önállóan dönteni. Az OBT-nek a jogai és a lehetőségei is megteremtődnek arra, hogy érdemi kontrollt gyakoroljon az OBH, és annak elnöke tevékenysége felett.”

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az OBH és a Kúria elnökének megválasztásánál a törvény biztosítja a szakmai konszenzus meglétét, ám a politikai konszenzus megléte továbbra sem biztosított.

Mivel mindkét pozíciónak garantáltan a kormánytól független pozíciónak kellene lennie, olyan szabályozásra lenne szükség, amely nem teszi lehetővé azt, hogy bárkit az éppen aktuálisan kormánypárti köztársasági elnök indítványára kizárólag kormánypárti szavazatokkal válasszanak meg. A politikai konszenzust például a négyötödös választási szabály bevezetése biztosíthatná

– mutatott rá Hack Péter.

A jogtudós kifejtette, „az igazságügy területén azok a problémák, amelyek az OBH elnökének és a Kúria elnökének megválasztásánál eddig megvoltak (a szakmai és politikai konszenzus hiánya a megválasztás folyamatában), a legfőbb ügyész megválasztása során is problémát jelentenek. Jelenleg nem tudható, hogy a köztársasági elnök miért pont azt a személyt jelöli, akit jelöl, és a legfőbb ügyész megválasztásához nem szükséges az ügyészek és a szakmai szervezetek támogatása, amit egyébként a Velencei Bizottság fontos követelménynek tart”.

Hack Péter szintén problémaként azonosította, hogy „a bírósági ügyekben is széles hatáskörrel rendelkező Alkotmánybíróság bíráinak megválasztása is tisztán kormánypárti szavazatokkal történhet, és a gyakorlatban így is történik”.

https://index.hu/belfold/2023/05/15/igazsagugy-birosagok-europai-unio-europai-bizottsag-unios-penzek/

Az ukrán bíróságok hamarosan tömegesen kezdik el tárgyalni az orosz népirtás ügyeit – a Legfelsőbb Bíróság elnöke

 KATERYNA TYSHCHENKO – 2023. MÁRCIUS 4., SZOMBAT, 20:37

Az ukrán bíróságok hamarosan megkezdik az Orosz Föderáció háborús bűnei miatt az ukrán nép elleni tömeges népirtással kapcsolatos büntetőeljárás megindítását – közölte Vsevolod Kniazev, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Forrás : Kniazev szombaton Lvivben, a United for Justice nemzetközi konferencián, számol be az Interfax-Ukraine

Idézet : "Hamarosan tömegesen indulnak ezek az ügyek a bíróságokon [a népirtásról – a szerk.], és bizonyos cselekményeket már most minősítenünk kell."

Részletek : Elmondása szerint a bűncselekmény tárgyát illetően két nézőpont létezik. Egyikük szerint a népirtás bûnének alanya csak a legfelsõbb katonai-politikai vezetés lehet, amely parancsot adott a nemzet elpusztítására, egy másik változat szerint minden ukránokat meggyilkoló katonát lehet bíróság elé állítani. meg van győződve arról, hogy az ukrán nemzet nem létezik.

"Véleményem szerint ezeknek a bűncselekményeknek nem csak elkövetői vagy szervezői vannak... Ezért olyan nehéz lesz a bíróságon dönteni ezeknek a bűncselekményeknek a tárgyában... Mindezen bűncselekmények nagyon összetett szerkezetűek" - mondta Knyazev. .

Elmondta, hogy az ukrán bíróság jelenleg egyetlen népirtási ügyet tárgyal – az egyik kijevi bíróságon.

https://www.pravda.com.ua/eng/news/2023/03/4/7392022/

Gigantikus korrupciós botrány tört ki Ukrajnában: lebukott a teljes Legfelsőbb Bíróság

 Jelenleg Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának összesen 18 bírájánál zajlik házkutatás. Azon túl, hogy az ukrán taláros testület vezetője lebukott közel 3 millió dollár kenőpénzzel, az ukrán hatóságok már keresik a volt politikust is, akitől az összeget kaphatta.

Hercsel Adél, 2023. május 16. kedd, 11:27

Az Ukrainszkaja Pravda ukrán hírportál helyi rendőrségi forrásokból úgy tudja, hogy őrizetbe vették Vszevolod Knyazevet, Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának elnökét. Vszevolod Knyazevet azzal gyanúsítják, hogy közel hárommillió dollár kenőpénzt fogadott el.

Az ukrán elnöki hivatal egyik vezető tanácsadója, Szerhij Lesenko szintén megerősítette az értesülést. Ő egy 2,7 millió dolláros kenőpénz összegről beszélt.

Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal és a Korrupcióellenes Ügyészség ugyan nem osztott meg részleteket, azt az említett hivatalok is bejelentették, hogy Ukrajna Legfelsőbb Bíróságán belül nagyszabású korrupciós bűncselekményt lepleztek le. A Legfelsőbb Bíróság vezetősége és további bírái a kenőpénzeket nem egyszer, hanem rendszeresen fogadhatták el, amelyre kiépített szisztémájuk lehetett egy ideje – közölték az ukrán hivatalok.

Az ügyészség egy képet is mellékelt az ügyhöz, amelyen halmokban állnak a dollárbankjegyek egy kanapén kiterítve.

A lap arról is ír, hogy Vszevolod Knyazev a kenőpénzt a milliárdos volt parlamenti képviselőtől, Konsztantyin Zsevágától kaphatta, aki jelenleg Franciaországban tartózkodik. Ugyanakkor az üzletember kiadatását már kezdeményezték az ukrán hatóságok.

Jelenleg Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának összesen 18 bírájánál zajlik házkutatás. A Legfelsőbb Bíróság közölte, hogy a Vszevolod Knyazev körüli fejlemények miatt mára rendkívüli ülést hívnak össze.

A 44 éves Vszevolod Knyazev egyébként 2021 decembere óta vezetett az ukrán Legfelsőbb Bíróságot, aki körül egy ideje már kezdett elfogyni a levegő, miután Volodimir Zelenszkij elnöki köréből már korábban érkeztek megjegyzések a Legfelsőbb Bíróságon uralkodó tisztességtelen módszerekre. Ezek szerint az ukrán korrupcióellenes szervezetek már vizsgálódhattak egy ideje. 

https://www.napi.hu/kulfold/korrupcios-botrany-ukran-legfelsobb-birosag.771307.html

A pártfinanszírozás anomáliák után itt a német pártalapítványi botrány is

 Nemcsak a németországi pártfinanszírozás szabálytalan, hanem törvénytelenül kapják a pénzüket a német pártalapítványok is. Még fiatal a 2023. év, de már két olyan döntést hozott a német alkotmánybíróság, a Bundesverfassungsgericht, amely rávilágít a német pártok homályos és szabálytalan finanszírozásra.

Horogszegi Szilágyi-Landeck Dániel írása

Az első döntést még január végén hozták a pártok finanszírozásával kapcsolatban. 2018-ban a német szövetségi parlament, a Bundestag döntött arról, hogy a 2019. évtől kezdve a már meglévő támogatásokon felül további 25 millió eurót kapjanak a pártok. Így összesen körülbelül 190 millió eurót szerettek volna kiosztani nekik adófizetői pénzből. Mindezt a digitális térben jelentkező kihívások és az online kommunikáció költségeire való tekintettel tették. Annak ellenére, hogy ezek az állami támogatások minden párt előnyére váltak volna, a szociáldemokraták (SPD) és a kereszténydemokraták (CDU/CSU) egyedül maradtak a javaslatukkal, és végül nagykoalíciós többséggel, erőből átnyomták – heves ellenzéki tiltakozás ellenére. A balliberális ellenzéki pártok, a zöldek (Grüne), a liberálisok (FDP) és a szélsőbaloldal (Linke) ugyanúgy támadta a tervezetet, mint a jobboldali AfD – igaz, más-más argumentációval. Végül 216 parlamenti képviselő meg is támadta a törvényt az alkotmánybíróságon, amely 2023. január 24-én egyhangúlag eldöntötte: alkotmányellenes és semmis a német pártfinanszírozási törvény.

Több éven át alkotmányellenesen kaptak tehát a német pártok állami támogatásokat, amelyek minden bizonnyal vissza kell fizetniük.

Alig egy hónappal később újból fényt derítettek a karlsruhei alkotmánybírók egy botrányos helyzetre. Németországban minden párt, amely a szövetségi parlamentben tartósan képviseli a választók akaratát, jogosult különböző pénzügyi forrásokra. Évente körülbelül 660 millió eurót osztanak szét a pártalapítványok között. Egy francia képregény, az Asterix sorozat nyitókérdésével élve: az összes pártalapítvány között? Nos, kivéve egy nem is olyan apró, lázadó pártalapítványt, az AfD-hez köthető Desiderius Erasmus Alapítványt. És miért nem kapnak ők ugyanolyan támogatást, mint a többi pártalapítvány? Éppen ez adta a vita kiindulási pontját.

Németországban már az ötvenes évek óta vannak pártalapítványok és évtizedek óta kapnak állami pénzeket. És persze nem először vannak e körül viták. Már 1986-ban döntött az alkotmánybíróság, hogy minden „hosszú távon is súlyt képviselő politikai áramlat az NSZK területén” jogosult arra, hogy támogatást kapjon. Akkoriban a balliberális zöld párt pereskedett a pártalapítványok finanszírozási rendszere ellen, mondván, hogy az egy rejtett pártfinanszírozás – tudniillik, akkoriban ők még nem rendelkeztek pártalapítvánnyal, amit azóta természetesen pótoltak. A Heinrich Böll Alapítvány csak 2021-ben közel 80 millió euró támogatást kapott. De mivel pontosabb szabály nem létezett, maguk a pártalapítványok tettek javaslatokat arra, hogy melyik pártalapítvány mikortól mennyi pénzre jogosult. Mindezt az anyapártjuk képviselői a költségvetési bizottságon keresztül jóvá is hagyták egyből és általában egyhangúlag. Általánosságban véve jól működött az a rendszer, ahol

a kecskére volt bízva a káposzta és így szépen évről évre több pénzt kaptak a pártalapítványok.

Félreértés ne essék: a teljes és korrekt képhez tartozik, hogy az alapítványok általában nagyon fontos, hasznos és jó munkát végeznek bel- és külföldön egyaránt, emiatt pedig mindenképpen indokolt, hogy kapjanak ilyen jellegű forrásokat. Az persze nem mindegy, hogy milyen eljárás alapján. És nem mindegy az sem, hogy egyformán kezelik-e a pártokat és alapítványaikat, mivel a mainstreamtől jobbra lévő Die Republikaner és az AfD alapítványai például nem kaptak támogatást. Pedig utóbbi már évek óta jelen van a szövetségi parlamentben is és a német választók jelentős részét képviseli ezzel, ugyanúgy, mint a többi párt.

Összeesküvéselmélet vagy összeesküvés-gyakorlat – ők mindenképpen úgy vélték, hogy igazságtalan és inkorrekt, hogy politikai alapon nem kapják a nekik járó jussukat. Emiatt támadta meg az AfD ezt a rendszert a bíróságon.

2023. február 22-én úgy döntött az alkotmánybíróság, hogy a fenti gyakorlat sérti a politikai esélyegyenlőséget az AfD hátrányára. Továbbá kimondták, hogy elfogadhatatlan az az évtizedek óta létező gyakorlat, hogy törvényi alap nélkül kapjanak a pártalapítványok egyáltalán forrásokat és így nem marad más lehetőség, mint hogy a német szövetségi parlamentnek létre kell hoznia egy pártalapítványi törvényt, amely kiegyensúlyozott és korrekt egyenlőséget hoz létre. Az éríntett Desiderius Erasmus Alapítvány és az AfD természetesen örvendett ennek a döntésnek, hiszen

most több évre visszamenőleg is igényelhetik azokat a támogatásokat, amelyeket érvelésük szerint jogellenesen és politikai alapon tartottak vissza tőlük.

Mindezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon is léteznek a pozitív, német példára működő pártalapítványok, ám Magyarországon már a kezdetektől, 2003 óta létezik egy, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvény, amely garantálja, hogy a különböző pártok alapítványai jogi alapokon működjenek, valamint azt, hogy egyenlően és arányosan kapjanak támogatásokat.

A 2000-es években a német pártalapítványok segítettek abban, hogy Magyarországon egy jól és transzparensen működő pártalapítványi rendszer jöhessen létre. Lehet, hogy most – amikor már 20 évnyi sikeres múltja van olyan pártalapítványoknak, mint a Polgári Magyarországért Alapítvány, hazánk viszonozni tudná az akkori segítséget, és Németország tanulhatna tőlünk arról, hogyan kellene szabályosan és korrekten finanszírozni pártokat és pártalapítványokat egyaránt.

 A szerző a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletvezetője. A cikkben a magánvéleményét fejti ki.

https://mandiner.hu/cikk/20230505_a_partfinanszirozas_anomaliak_utan_itt_a_nemet_partalapitvanyi_botrany_is

Három ítélet született Strasbourgban Magyarországgal szemben

PÉTER ALVAREZ

Három esetben marasztalta el Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ügyfeleiket jogellenesen, megfelelő indok nélkül és önkényesen tartották fogva.

Egy 14 éves menedékkérő gyereket bántalmaztak az ásotthalmi mezőőrök, és dobtak vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Egy 17 éves menedékkérőt önkényesen három hónapon át tartottak őrizetben. Egy 28 éves kínzásáldozat menedékkérőt pedig súlyos egészségi problémai ellenére tartottak fogva – közölte a Magyar Helsinki Bizottság, a szervezet ügyfelei mindhárman a strasbourgi bírósághoz fordultak, és mindannyian nyertek.

Az emberi jogi szervezet szerint az idei év során nem az első eset, hogy elmarasztalta a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága, amikor jogellenesen, megfelelő indok nélkül és önkényesen tartott fogva menedékkérőket, akik védelmet kértek itt. Két egykori menekültügyi őrizetben fogva tartott menedékkérő nyert pert a strasbourgi bíróságon.

Üldözöttek, bántalmazottak és fiatalkorúak

M. M. Afganisztánból menekült, és 17 éves volt, amikor magyar területre lépett. Rögtön menedéket kért, de a hatóságok három nap híján három hónapig tartották fogva. 2014-ben még olyan szabályok voltak, hogy a 18 év alatti gyerekeket nem lehetett volna elzárni, de a hatóságok nem tekintették M. M.-et kiskorúnak. Utóbb a fiú átkerült a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló intézménybe, Fótra, és ott tanult meg magyarul. Aztán a hazai bíróság menekültként ismerte el. Ma kapcsolatban él, gyereket nevel magyar párjával, és egy kis büfét működtet egyedül.

A szintén afgán H. N. akkor 28 éves férfi is 2014-ben menekült Magyarországra. Hazájából a tálibok üldözték el. Súlyos bántalmazásokat, traumákat élt át, maradandó egészségkárosodást szenvedett, amely miatt folyamatos fájdalmai voltak, és gyógyszeres kezelés alatt állt. Mégis 3 hónapon és 13 napon át tartották fogva a nyírbátori őrzött szálláson, azaz fogdában. Miután kiszabadult, menekültként ismerték el. Azóta is itt él és dolgozik.

A STRASBOURGI BÍRÓSÁG TEGNAP MINDKÉT ÍTÉLETÉBEN KIMONDTA, HOGY A MAGYAR ÁLLAM MEGSÉRTETTE ÜGYFELEINK SZABADSÁGHOZ ÉS BIZTONSÁGHOZ VALÓ JOGÁT.

A bíróság megállapította, hogy menekültügyi hatóság jogalap nélkül vette őrizetbe a szervezet menedékkérő ügyfeleit, a hazai bíróságok pedig hatékony jogorvoslat biztosítása nélkül, automatikusan, a menedékkérők egyéni helyzetére tekintet nélkül hosszabbították meg több alkalommal is a fogva tartást.

R. N. Pakisztánból menekült el. Nem szüleivel, rokonaival vágott neki a veszélyes útnak, hanem 14 éves kora ellenére egyedül, kísérő nélkül. 2017. június 21-én szabálytalanul lépte át a szerb–magyar határt. Ásotthalomnál mezőőrök fogták el őt és alkalmi társait, majd bántalmazták, megalázták őket. R. N.-t és tíz társát aztán magyar rendőrök kényszerítették vissza Szerbiába. A bántalmazás következtében szerzett sérüléseket a fiú fején az Orvosok Határok Nélkül Szerbiában készített látlelete dokumentálta.

A strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar állam megsértette R. N. alapjogait azzal, hogy kollektív kiutasítást alkalmazott vele szemben, és kísérő nélküli kiskorú menedékkérőként sem biztosított neki hatékony jogorvoslatot a hatóságok jogsértéseivel szemben.

Az ügy jogtörténeti jelentőséggel is bír: bár a strasbourgi bíróság már több ítéletében elmarasztalta a magyar államot a hazánkban védelmet kereső menedékkérők önkényes, sokszor erőszakos visszakényszerítése miatt, most mégis ez az első ügy, amelyben a strasbourgi bíróság egy kísérő nélküli kiskorú visszakényszerítéséről döntött.

A hazai hatóságoknak és bíróságoknak a menedékkérők szisztematikus és teljességgel önkényes fogvatartási gyakorlatát – legyen annak helyszíne »őrzött szállásként« vagy »tranzitzónaként« aposztrofálva – sok-sok strasbourgi ítélet azonosította már. Ezek az ítéletek nem csak az ügyben érintett ügyfeleinknek adnak igazságos elégtételt az őket ért méltánytalan és megalázó szenvedésért, hanem zsinórmértékül szolgálnak a jog alkalmazása során az emberi jogi egyezményben részes valamennyi államnak is

– jelentette ki a strasbourgi ítélethirdetés után Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, H. N. jogi képviselője.

Különösen R. N. ítélete mérföldkő a strasbourgi bíróság magyar ügyekre vonatkozó gyakorlatában. A bíróság nagy hangsúlyt fektetett ügyfelünk különleges sérülékenységére. Határozott álláspontunk, hogy emberi minimum az, hogy különösen a gyerekek és a sérültek ügyeit fokozottan kell tisztelnie az államnak és a kormánynak, a politikai ideológián alapuló bebörtönzés és bántalmazás a diktatúrák sajátja

– értékelte a strasbourgi döntéseket Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, R. N. és M. M. jogi képviselője.

https://index.hu/belfold/2023/05/06/magyarorszag-menekultek-strasbourg-emberi-jogok-itelet-magyar-helsinki-bizottsag/