Pokol Béla: rövid időn belül gondok lehetnek az alkotmánnyal

Több ponton is aggályosnak tartja az alkotmányozási folyamatot Pokol Béla politológus.

A politológus korábban azt nyilatkozta, hogy alkotmány csak milliók akaratából, a tömegek pecsétjével születhet. Ha egy kormány 2,5 millió ember szavazatát bírja, akkor elhanyagolható az a technikai jellegű kérdés, hogy tartanak-e népszavazást az alkotmányról - értékelte a Ma Reggelben a jelenlegi helyzetet.

Pokol Béla úgy érvelt, hogy a később ellenzékbe szorult baloldali-liberális tábor már a kampányban „figyelmeztette” az embereket, hogy a 2/3-os győzelemmel a kormányzó erők hozzá fognak nyúlni az alkotmányhoz, így ez nem volt meglepetés.

Arra a kérdésre, hogy a választópolgárok az új alkotmány szövegével is egyetértenek-e, a politológus elmondta: a modern demokráciák sajátossága, hogy az emberek a képviselőket nem felhatalmazások tömkelegével küldik az Országgyűlésbe, mint régen. Az akkori visszahívhatóság intézménye ma már nem működik.

A politológus a szakmaiságot hiányolja

Pokol Béla szerint ma Magyarországon legfeljebb húsz olyan ember van, aki valóban ért az alkotmányjoghoz. Az egyik fő problémának azt tartja, hogy ezek a szakértők nem vesznek részt az egyeztető folyamatokban. A politológus szerint ennek egyik oka, hogy ez a nagyjából húsz ember a politikai értékek mentén legalább három csoportra oszlik. Pokol ennek nyomán politikailag megérti, hogy jelenleg az alkotmányozás a „nyilvánosság háta mögött”, néhány bizalmi ember bevonásával történik.

A politológus ennek ellenére úgy véli, a nyilvánosság kizárása káros is lehet. Véleménye szerint az alkotmánytervezetben vannak olyan feszültségek, amelyek rövid időn belül komoly problémákat okozhatnak.

Alkotmány, vagy alaptörvény?

Pokol Béla szerint nem pusztán szimbolikus kérdés, hogy alkotmányról, vagy alaptörvényről beszélünk. Utóbbi ugyanis alacsonyabb rendű. A politológus szerint nem véletlen, hogy 1949-ben, Németország megosztásakor nem született német alkotmány, hanem csak egy alaptörvényt hoztak létre, ami az újraegyesítésig, majd a német alkotmány elfogadásáig volt érvényben.

A politológus további problémának tartja, hogy ellentmondás lesz a hatalmi ágak viszonyának megállapításakor is. Magyarországon eddig a hatalom egysége, vagyis az angol modell volt jellemzőbb, ezzel párhuzamosan azonban „most teszik bele” a hatalommegosztás elvét, ami így súlyos problémákhoz fog vezetni- mondta.

Kérdések az Alkotmánybírósággal kapcsolatban

Pokol Béla szerint fontos tisztázni, hogy mi alapján gyakorolhatja jogkörét az Alkotmánybíróság. A politológus úgy fogalmaz: az alkotmány mindig az, amit az Alkotmánybíróság kihoz belőle. A legnagyobb probléma azzal van, hogy a testület húsz éve működik a régi alkotmányon, és ez alatt az idő alatt mintegy 30 ezer oldalas döntésgyűjtemény halmozódott fel.

Ezzel kapcsolatban Sólyom Lászlóban már 1994-ben felmerült, hogy ha új alkotmány lesz, akkor az Alkotmánybíróság ne az új alkotmány alapján járjon el az egyes ügyekben, hanem korábbi döntéseit vegye alapul.

A legsúlyosabb ellentmondás akkor keletkezik, ha az új alaptörvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a korábbi, ideiglenes alkotmány alapján hozott Alkotmánybírósági döntések hatályvesztettnek tekinthetők. Ennek hiányában a régi döntéseket alapul véve az Alkotmánybíróság lenullázhatja az új alkotmányt, mivel a sarkalatos törvényeket is a testület fogja értelmezni.

Nagy hiba, hogy ez az értelmezési lehetőség nyitva marad az Alkotmánybíróság számára - mondta Pokol Béla az MTV Ma Reggel című műsorában.