"Hóbort" - Alkotmánybírói pofon Orbán alaptörvényének

Hírszerző
Élesen bírálta a kormánypártok alkotmány-tervezetét egy kaposvári konferencián az legfőbb bíró és az Alkotmánybíróság elnöke. A két közjogi méltóság hosszan elemezte a Fidesz-KDNP koncepcióját, azt állítva, hogy az több ponton visszalépést jelent a hatályban lévő alkotmányhoz képest. Az ügyvédi kamara elnöke pedig azt kifogásolta, hogy a szöveg meg sem említi az alapjogok védelmében fontos szerepet játszó ügyvédséget.

„A kérdés az, hogy az utcán járó vidéki ember életében mit jelent az új alkotmány, jobban érzik-e magukat” – mondta Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere pénteken,hogy idén miért az alkotmányozás kérdéseit feszegeti a városban évente megrendezésre kerülő, Jogi beszélgetések című konferencia.

A polgármestert felvezető előadásában azt hangsúlyozta, hogy ő mindenképpen jobban érezte magát miután elolvasta a Fidesz-KDNP által hétfőn a parlament elé terjesztett alkotmány-tervezetet, mert szerinte jelentős előrelépés, hogy többek közöett belefoglalták szülők gyerekeik iránti nevelési, illetve a gyerekek idős szülők iránti kötelezettségeit. A meghívottak közül azonban egyedül Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese mondta azt, hogy elégedett a szöveg ügyészségre vonatkozó passzusaival, a főbíró, az Alkotmánybíróság, illetve az ügyvédi kamara elnöke élesen bírálta a kormánypártok koncepcióját.
A politika „cserbenhagyta” a bíróságokat

„Amikor az ügyészséget minden eddiginél függetlenebb helyzetben van – és ez politikai döntés eredménye –, akkor a bíróságokat kisebb önállóság illeti meg az ügyei menedzselésében és a személyek kinevezésében?” – bírálta a Fidesz-KDNP által hétfőn a parlament elé terjesztett alkotmánytervezetet Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Szerinte miközben túl gyors az alkotmányozás folyamata, számos alapvető kérdés még mindig nem tisztázott, csak találgatni lehet, miként fog átalakulni a sarkalatosnak nevezett törvényekkel a közjogi intézményrendszer.

A legfőbb bíró elsősorban azt kifogásolta, hogy a tervezetből nem lehet kiolvasni, hogy a szövegezői mit akarnak a bírói önigazgatás jelenlegi rendszerével. Mint mondta, a tervezet – a hatályos alkotmánnyal szemben – nem is említi az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), csak azt, hogy a bíróságok bizonyos mértékben közreműködnek a szervezet igazgatásában.

Elismerte, hogy az OIT korábban nem volt kellően hatékony, de szerinte a kormánypártok által tavaly decemberben elfogadott, majd márciusban hatályba lépett törvénynek köszönhetően a tanács működése jobb lesz és időt kéne adni, hogy ennek hatásai megmutatkozzanak. Egyébként szerinte az OIT korábban azért nem működött megfelelően, mert a politika cserbenhagyta az igazságszolgáltatást, a bíróság nem kapott kellő támogatást az Országgyűléstől az ügyhátralék ledolgozásához.

Baka azt mondta, míg a hatályos alaptörvény felsorolja a bírósági szinteket, a mostani tervezet ezt nem teszi meg. Szerinte ennek két oka lehet: esetleg át akarják nevezni a helyi bíróságokat járásivá, vagy meg akarják szüntetni az 2003-2005-ben kialakított ítélőtáblákat. Azt mondta, ez komoly visszalépés lenne, mert jelenleg az ítélőtáblai szint a legszínvonalasabb része az igazságszolgáltatási rendszernek.

A főbíró szerint a Legfelsőbb Bíróság nevének Kúriára változtatása "nyelvi okokkal nem magyarázható" - hiszen a jelenlegi elnevezés nem magyartalan és sok országban ezt az elnevezést használják -, azt viszont elismerte, hogy hagyományok felélesztése miatt indokolt lehet.

„A törvény az törvény, a bíróságok végre fogják hajtani” – véleményezte a 2006-os zavargásokkal kapcsolatban született bírói határozatokat megsemmisítő és a tárgyalások újbóli lefolytatását előíró, a Fidesz-KDNP által megszavazott törvényt Baka András a konferenciát követő sajtótájékoztatón. A legfőbb bíró hangsúlyozta, amíg a törvény csak egy tervezet volt, kifejtette róla a véleményét, elfogadása után viszont már nem szeretné kommentálni.

Baka a Népszabadság pénteki lapszámában megjelent információkra reagált, mely szerint a bírók között szervezkedés indult a törvénnyel szembeni tiltakozást előkészítendő. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ugyanakkor elismerte, teljesen jogszerű magatartás, ha a bírók úgy döntenek, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak és a törvény felülvizsgálatát kérik. Baka szerint ez az adott ügyekben „eljáró bírák kompetenciájába” tartozik, és az igazságszolgáltatás vezetőinek ebbe nincs beleszólása.
Indokolatlan, elfogadhatatlan és példanélküli

„Számos részével nem értek egyet, de lehet, hogy idővel megváltozik a véleményem” – ezzel az idézettel kezdte az előadását Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke, aki Bakához hasonlóan több ponton bírálta a Fidesz-KDNP által benyújtott alaptörvény-tervezetet. A hagyományok ápolására ő is kitért elődadásában: szerinte mostanság „archaizálási hóbortról” beszélhetünk.

Az Ab elnöke indokolatlannak, elfogadhatatlannak és példa nélkülinek nevezte, hogy a kormánypártok által még tavaly novemberben elfogadott hatáskörcsökkenés – azaz, hogy a költségvetési kérdéseket az Ab csak alapjogi szempontból vizsgálhatja – benne maradt az új alaptörvény tervezetébe.

Paczolay szerint újfajta alkotmánybíráskodás kezdődhet Magyarországon, ha a jövőben már nem fordulhat bárki utólagos normakontrollt kérve a testülethez, és csak konkrét ügyekhez, illetve a bírói ítéletekhez kapcsolódó egyéni jogsérelmeket lehet majd vizsgálni. Elismerte, az indítványozási jogkör átalakítását még a testület kérte a parlament alkotmány-előkészítő bizottságától tavaly szeptemberben, ám szerinte akkori kérésüket sokan félreértették és félremagyarázták.

Az Ab elnöke szerint az új alkotmány megszületése és hatályba lépése közötti fél éves átmeneti periódusban a testület "az alkotmányossági bigámia állapotában lesz", hiszen ebben az időszakban az Alkotmánybíróság a "magával hurcolt" közel kétezer ügyet még a régi alkotmány szerint fogja elbírálni, miközben pár hónappal vagy akár héttel a határozathirdetés után már egy teljesen más alaptörvény fogja meghatározni a mindennapi életet.
Cél a sikeres vádemelés

„A bíróság előtt az ügyész magányos függetlenül attól, hogy ki a főnöke vagy ki alá tartozik a vádhatóság” – mondta a konferencián Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese. Szerinte az ügyészek legfőbb célja a jogerős – lehetőleg elmarasztaló – ítélet, minden a sikeres vádemelés és a vádképviseleti tevékenységnek rendelődik alá, és ebből a szempontból másodlagos, hogy milyen a szervezet közjogi helyzete.

A főügyész helyettese szerint a parlamentnek hétfőn beterjesztett alkotmánytervezet összhangban van a tavalyi törvénymódosítással, amely szerinte megerősítette az ügyészség függetlenségét. Kiemelte, a tavalyi év lényeges változást hozott a legfőbb ügyész helyzetében: a parlament hat évről kilenc évre hosszabbította meg a mandátumát, kétharmados többséghez kötötte a megválasztását, illetve a jogállására vonatkozó jogszabályok megalkotását szintén minősített többséghez kötötte.

Ugyanakkor kritikusan viszonyult az ügyészségre vonatkozó egyes passzusokhoz, mert szerinte pontatlanul vannak megfogalmazva. Mint mondta, ha ez így lép hatályba, akkor több, az ügyészségi szervezetére vonatkozó törvény is kétharmados szintre fog emelkedni, ami nem biztos, hogy célszerű.

Varga felidézte, hogy amikor 10 évvel ezelőtt ezen a konferencián „a nyilvánosságban elkövetett túlkapásokat szabályozni akaró lex Répássy-ról beszélt, akkor többen figyelmeztették, hogy várja ki a végét (az Ab végül alkotmányellenesnek találta a jogszabályt - a szerk.), kérdés, hogy végül is kinek lett, lesz igaza.
Kifelejtett ügyvédek

"Az ügyvédség nem alkotmányos intézmény – az ügyészséggel, a bírósággal ellentétben nincs külön nevesítve az alaptörvényben –, de kétség sem férhet hozzá, hogy jogvédelmezőként alkotmányossági tényező" – mondta előadásában Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki szerint meglepő, hogy az ügyvéd szó említése teljesen kimaradt a tervezetből, ezért kezdeményezni fogja, hogy legalább két mondat erejéig kerüljön be az ügyvédség is a végleges szövegbe.

Ez Bánáti szerint azért fontos, mert az ügyvédek hídszerepet töltenek be a magán- és a közszféra között, fontos szerepük van az alapjogok, szabadságjogok védelmében. Az ügyvédi kamara elnöke azt mondta, reméli, hogy az ügyvédek, a védelem jogosítványait is megerősítik majd, ha már az ügyészség, az állam büntető hatalmát ennyire megerősítették. Példaként az előzetes letartoztatás intézményét említette, hangsúlyozva, hogy "pusztán iratok gyártásával", érdemi bizonyítási eljárás nélkül évekig meghosszabbítható a bírósági ítélet nélkül rács mögé került személyek fogvatartása - ezt szerinte sürgősen át kéne vizsgálni. Bánáti azt is megjegyezte, furcsa, hogy a tervezetben egyetlen paragrafusba sűrítették a büntetőeljárás összes elemét, pedig a kérdéskör jóval bonyolultabb ennél.

Az ügyvédi kamara elnöke kitért a médiatörvényre is előadásában, azt hangsúlyozva, hogy a decemberben a parlament által elfogadott jogszabály „teljesen áttöri az ügyvédi titkot”, azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a médiahatóság bármilyen iratot – így ügyvédi dokumentumokat is – bekérhessen és megvizsgálhasson.