Német Tamás
NÉMET TAMÁS
KÖVETÉS
2019.09.29. 12:09
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője és társelnöke a Képviselői Irodaház előtt tart sajtótájékoztatót "Mi van a kazettán?" címmel, a csütörtökön nyilvánosságra került Karácsony Gergelyes hangfelvétellel kapcsolatban.
Szabó a sajtótájékoztatón elmondta, elemezték a felvételt, többen, többször, egymástól függetlenül meghallgatták a pártban, és mindannyian arra jutottak, hogy
A FELVÉTELEK A KÉPVISELŐI IRODAHÁZBAN KÉSZÜLTEK, A PÁRT ELNÖKSÉGI ÜLÉSEIN.
A politikus azt is mondta, manipulált, megvágott anyag került ki, ami nem egyetlen alkalommal felvett anyagból készülhetett. A politikus szerint egyértelmű, sokszor a kérdés után egy másik kérdésre adott választ vágtak be. A felvételen hallatszik egy gyerekhang, ő pedig Szabó Tímea gyermeke, akit sokszor vitt magával elnökségi ülésekre.
"ÚGY TŰNIK, HOGY VALAKI, VAGY VALAKIK RENDSZERESEN HALLGATJÁK A PÁRBESZÉD ÜLÉSEIT, ÉS RÖGZÍTIK AZT, ÉS VISSZAÉLÉSSZERŰEN NYILVÁNOSSÁGRA HOZZÁK, AMI BŰNCSELEKMÉNY"
- mondta. Hozzátette, a mai napon, vasárnap
ISMERETLEN TETTES ELLEN TETT FELJELENTÉST TILTOTT ADATSZERZÉS MIATT,
amiért a BTK szerint 3, vagy akár 5 év börtön is járhat, mondta.
Hogy kik követték el, nem tudják, majd a nyomozóhatóság kideríti, de azt tudja, kinek állt érdekében, és az pedig a Fidesz, mondta. Szabó a HVG kérdésére elmondta, ők nem szoktak felvételt készíteni az elnökségi üléseikről, csak jegyzőkönyvet. Illetve azt is, hogy pártja elnökségéből senkinek nem lenne érdeke egy ilyet kiszivárogtatni.
Szabó szerint "ez a magyar Watergate-botrány", a XXI. századi magyar politika legdurvább botránya, ahol egy nemzetbiztonságilag védett intézményben képviselőket hallgatnak le, készítenek felvételeket, és hozzák azt nyilvánosságra.
Karácsony Gergely egy kiszivárgott felvételen beszélt többek között a szocialista korrupcióról, szövetségesei alkalmasságáról és családja megfenyegetéséről. A megvágott felvétel bejárta a sajtót, Karácsony pedig egy aznapi sajtótájékoztatóján úgy reagált, "már titkosszolgálati eszközöket is bevetnek, de engem nem tudnak megfélemlíteni", majd bejelentette, feljelentést tesz a hangfelvétel miatt.
Sőt, azoknak üzenve, akik megpróbálják őt megfélemlíteni úgy fogalmazott: "kivágom őket, mint macskát szarni". Csütörtök este az ATV Egyenes Beszéd című műsorának volt vendége, ahol mondott pár mondatot a felvétel kapcsán. Többek között úgy fogalmazott, azon nem mondott mást, mint amit korábban már elmondott, csak más stílusban.
KAPCSOLÓDÓ
Karácsony: Aki fenyeget, azt kivágom, mint macskát szarni!
Karácsony: Aki fenyeget, azt kivágom, mint macskát szarni!
Karácsony Gergely, az ellenzék főpolgármester-jelöltje sajtótájékoztatót tartott, ahol mindenki arra volt kíváncsi: mi volt ez a hangfelvétel?
A hangfelvétel alapján úgy tűnik, hogy a kérdező Tóth Csabára, az MSZP zuglói elnökére, a választókerület egyéni országgyűlési képviselőjére kérdez rá, akiről Karácsony azt mondja, hogy mindig is mérges viszonyban álltak, majd az a párbeszéd hallatszik, hogy "Igaz, hogy megfenyegette a családodat?" - "Ne viccelj. Többször.". Ezt azonban tagadta Karácsony, azt mondta, a felvétel itt egyértelműen megvágott. Ezután most szombaton Karácsony a Facebook-oldalára tett fel egy közös fényképet Tóth Csabával, mondván, barátságuk sziklaszilárd.
KAPCSOLÓDÓ
Karácsony a hangfelvétel szerint a családját fenyegető MSZP-st ölelgeti, barátságuk sziklaszilárd
Karácsony a hangfelvétel szerint a családját fenyegető MSZP-st ölelgeti, barátságuk sziklaszilárd
Kőkemény történetek: a hangfelvétel kikerülése után Karácsony együtt pózol a helyi MSZP-s nagyemberrel, szétlopásról szó sincs.
https://index.hu/belfold/2019/09/29/karacsony_gergely_hangfelvetel_lehallgatas_onkormanyzati_kampany_2019/
2019. szeptember 29., vasárnap
Az eutanázia jogi engedélyezése ellen foglalt állást az olasz püspöki kar
A társadalom elveszítette józan gondolkodását Stefano Russo püspök, az olasz püspöki kar (Cei) titkára szerint, aki így kommentálta csütörtökön az olasz alkotmánybíróság előző napi felmentő ítéletét egy támogatott öngyilkossági ügyben.
Stefano Russo kijelentette: nem érti, hogyan lehet a kegyes halál esetében “szabadságról beszélni, amikor ez a halál kultúráját alapozza meg”. Hozzátette, hogy a társadalom elveszítette józan gondolkodását. Az olasz püspöki kar titkára többek között figyelmeztetett, hogy az emberi élet önkéntes vagy támogatott megszakítása oda vezethet, hogy a beteg, magatehetetlen személyek szenvedésükben inkább ezt az utat választják, csak hogy ne legyenek például családtagjaik terhére. Az olasz egyház képviselője az orvosok lelkiismereti szabadságának tiszteletben tartását szorgalmazta. Angelo Becciu bíboros, a vatikáni szentté avatási kongregáció prefektusa hangsúlyozta, hogy a bírósági döntés olyan szemléletet terjeszthet el, amelyben az emberélet könnyen megszakíthatóvá válik.
Az olasz alkotmánybíróság a 2017-ben egy svájci klinikán elhunyt olasz állampolgár – a balesetben teljesen megbénult – Fabiano Antoniani, művésznevén Dj Fabo ügyében döntött, és felmentette az eutanázia-aktivista Marco Cappatót, aki a beteg Antonianit elkísérte utolsó útjára. Cappato, az olasz Radikális Párt politikusa önként jelentette fel magát az olasz hatóságoknak. Az olasz jogszabályok szerint akár 12 év börtönt kockáztatott, az olasz alkotmánybíróság azonban felülvizsgálva a korábbi bírósági döntéseket, úgy határozott, hogy nem áll fenn a támogatott vagy előidézett öngyilkosság bűncselekménye. Ez az első alkalom, hogy olasz bírói testület felmentő végzést hoz egy eutanázia-ügyben.
Az olasz katolikus orvosok egyesülete (Amci) emlékeztetett, hogy az olasz orvosok több, mint 80 százaléka kész lelkiismereti okokból megtagadni az eutanáziát vagy bármilyen más életmegszakító beavatkozást. Az olasz orvosok országos szövetsége még az ítélet előtt hangsúlyozta, hogy az orvosok számára tilos az öngyilkosság bármilyen formájú támogatása. A szervezet az olasz parlamenttől sürgette a kérdés jogi rendezését.
Forrás: MTI; Fotó: BBC
https://pestisracok.hu/az-eutanazia-jogi-engedelyezese-ellen-foglalt-allast-az-olasz-puspoki-kar/
Stefano Russo kijelentette: nem érti, hogyan lehet a kegyes halál esetében “szabadságról beszélni, amikor ez a halál kultúráját alapozza meg”. Hozzátette, hogy a társadalom elveszítette józan gondolkodását. Az olasz püspöki kar titkára többek között figyelmeztetett, hogy az emberi élet önkéntes vagy támogatott megszakítása oda vezethet, hogy a beteg, magatehetetlen személyek szenvedésükben inkább ezt az utat választják, csak hogy ne legyenek például családtagjaik terhére. Az olasz egyház képviselője az orvosok lelkiismereti szabadságának tiszteletben tartását szorgalmazta. Angelo Becciu bíboros, a vatikáni szentté avatási kongregáció prefektusa hangsúlyozta, hogy a bírósági döntés olyan szemléletet terjeszthet el, amelyben az emberélet könnyen megszakíthatóvá válik.
Az olasz alkotmánybíróság a 2017-ben egy svájci klinikán elhunyt olasz állampolgár – a balesetben teljesen megbénult – Fabiano Antoniani, művésznevén Dj Fabo ügyében döntött, és felmentette az eutanázia-aktivista Marco Cappatót, aki a beteg Antonianit elkísérte utolsó útjára. Cappato, az olasz Radikális Párt politikusa önként jelentette fel magát az olasz hatóságoknak. Az olasz jogszabályok szerint akár 12 év börtönt kockáztatott, az olasz alkotmánybíróság azonban felülvizsgálva a korábbi bírósági döntéseket, úgy határozott, hogy nem áll fenn a támogatott vagy előidézett öngyilkosság bűncselekménye. Ez az első alkalom, hogy olasz bírói testület felmentő végzést hoz egy eutanázia-ügyben.
Az olasz katolikus orvosok egyesülete (Amci) emlékeztetett, hogy az olasz orvosok több, mint 80 százaléka kész lelkiismereti okokból megtagadni az eutanáziát vagy bármilyen más életmegszakító beavatkozást. Az olasz orvosok országos szövetsége még az ítélet előtt hangsúlyozta, hogy az orvosok számára tilos az öngyilkosság bármilyen formájú támogatása. A szervezet az olasz parlamenttől sürgette a kérdés jogi rendezését.
Forrás: MTI; Fotó: BBC
https://pestisracok.hu/az-eutanazia-jogi-engedelyezese-ellen-foglalt-allast-az-olasz-puspoki-kar/
2019. szeptember 27., péntek
FOLYAMATOS ÉS PÉLDAÉRTÉKŰ A PÁRBESZÉD AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA ÉS A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KÖZÖTT
Magyarországra érkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnökhelyettese, aki először jár Budapesten, és elsőként az Alkotmánybíróságot (AB) kereste fel. Róbert Ragnar Spanót elkísérte a strasbourgi székhelyű testület magyar tagja, Paczolay Péter, az AB korábbi elnöke is. Látogatásuk során aktuális jogértelmezési kérdésekről egyeztettek Sulyok Tamással, az Alkotmánybíróság elnökével, aki egyben az intézmény működését is bemutatta az EJEB elnökhelyettesének.
Az izlandi és olasz felmenőkkel rendelkező Robert Spano számos Magyarországgal kapcsolatos döntésben részt vett már. Az első magyar ügy, amelynek eldöntésében Spano strasbourgi bíróként közreműködött, a Beverly kontra Magyarország elfogadhatósági határozathozatala volt. Ebben az ügyben egy ausztrál asszony a magyar ingatlan-nyilvántartással szembeni kártérítési ügyében fordult az EJEB-hez, mivel azonban a jogorvoslati kérelme határidőn túl érkezett, az érdemi vizsgálatot az EJEB elutasította.
A legutóbbi magyar ítélet, amelynek meghozatalában ad hoc – azaz kijelölt – bíróként (a magyar nemzetisége okán érintett Paczolay Péter helyetteseként) részt vett, a Repcevirág kontra Magyarország 2019. április 30-i ügyében volt. Az ügy kérelmezője, az aranyosgadányi székhelyű Repcevirág Szövetkezet, nagy értékű mezőgazdasági gépeket vásárolt, amelyeket saját szövetkezeti tagjainak (jellemzően gazdasági társaságoknak) ingyenesen átadott üzemeltetésre. A hatályos szabályozás alapján úgy vélte, hogy élhet az előzetesen felszámított áfalevonási jogával, és így csökkentheti adófizetési kötelezettségét. Az ügyben elsőként közigazgatási határozat született, amelyben az adólevonást az eljáró Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nem találta jogszerűnek, ezért adóbírsággal sújtotta, és késedelmi kamat megfizetésére kötelezte a kérelmezőt. A szövetkezet bírság kiszabása elleni jogorvoslati kérelmét a Baranya Megyei Bíróság elutasította. Több lépcsőfokot követően az ügy a Kúriára került, amely szintén elutasító döntést hozott. Ekkor a szövetkezet az Alkotmánybíróságnál indítványozta, hogy vizsgálja felül a Kúria döntését, és egyben forduljon az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatalt kezdeményezve. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy az előzetes döntéshozatal kezdeményezése az ügyben eljáró rendes bíróság hatásköre. Ekkor fordult újabb jogorvoslati kérelemmel a Repcevirág Szövetkezet az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Az EJEB az ügyben hozott döntésében nem vitatta a magyar Alkotmánybíróság álláspontját, mivel az Alkotmánybíróságról szóló törvény 27. §-a a kérelmező számára az Alkotmánybíróságnál ilyen előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését nem teszi lehetővé.
Az Alkotmánybíróságon tartott hatszemközti megbeszélésen – Robert Spano, Sulyok Tamás és Paczolay Péter részvételével – számos téma mellett szó esett a Szalontay kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi döntésről, amely az elmúlt esztendő egyik legfontosabb mérföldköve volt a magyar Alkotmánybíróság életében, és egyben lényeges sarokköve az AB és az EJEB együttműködésének. A konkrét ügyben egy budapesti szórakozóhely volt tulajdonosa azért nyújtott be indítványt a strasbourgi bíróságra, mert álláspontja szerint a magyar hatóságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az EJEB nem találta érdemben elbírálhatónak a beadványt, mivel a kérelmező az ügyben nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz azt megelőzően, hogy a strasbourgi szervhez fordult volna. Ez év márciusában ezért a strasbourgi bíróság kimondta: az EJEB akkor járhat el, ha a kérelmező kimeríti az összes úgynevezett hatékony jogorvoslati lehetőséget saját hazájában. A Szalontay kontra Magyarország ügyben az Alkotmánybíróságról szóló törvény 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasztípus, vagyis az alaptörvény-ellenes bírói ítéletet támadó alkotmányjogi panasz is hatékony jogorvoslatnak lett volna tekinthető az EJEB szempontjából, ezért a kérelmezőnek ki kellett volna merítenie. Mindez azt jelenti, hogy ha egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Alkotmánybíróság előzetes eljárása a feltétele annak, hogy az indítványozó az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson.
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/folyamatos-es-peldaerteku-a-parbeszed-az-emberi-jogok-europai-birosaga-es-a-magyar-alkotmanybirosag-kozott/
Megbeszélést folytatott az Ab elnökével a strasbourgi bíróság elnökhelyettese
http://propeller.hu/itthon/3460286-megbeszelest-folytatott-ab-elnokevel-strasbourgi-birosag-elnokhelyettese
Az izlandi és olasz felmenőkkel rendelkező Robert Spano számos Magyarországgal kapcsolatos döntésben részt vett már. Az első magyar ügy, amelynek eldöntésében Spano strasbourgi bíróként közreműködött, a Beverly kontra Magyarország elfogadhatósági határozathozatala volt. Ebben az ügyben egy ausztrál asszony a magyar ingatlan-nyilvántartással szembeni kártérítési ügyében fordult az EJEB-hez, mivel azonban a jogorvoslati kérelme határidőn túl érkezett, az érdemi vizsgálatot az EJEB elutasította.
A legutóbbi magyar ítélet, amelynek meghozatalában ad hoc – azaz kijelölt – bíróként (a magyar nemzetisége okán érintett Paczolay Péter helyetteseként) részt vett, a Repcevirág kontra Magyarország 2019. április 30-i ügyében volt. Az ügy kérelmezője, az aranyosgadányi székhelyű Repcevirág Szövetkezet, nagy értékű mezőgazdasági gépeket vásárolt, amelyeket saját szövetkezeti tagjainak (jellemzően gazdasági társaságoknak) ingyenesen átadott üzemeltetésre. A hatályos szabályozás alapján úgy vélte, hogy élhet az előzetesen felszámított áfalevonási jogával, és így csökkentheti adófizetési kötelezettségét. Az ügyben elsőként közigazgatási határozat született, amelyben az adólevonást az eljáró Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nem találta jogszerűnek, ezért adóbírsággal sújtotta, és késedelmi kamat megfizetésére kötelezte a kérelmezőt. A szövetkezet bírság kiszabása elleni jogorvoslati kérelmét a Baranya Megyei Bíróság elutasította. Több lépcsőfokot követően az ügy a Kúriára került, amely szintén elutasító döntést hozott. Ekkor a szövetkezet az Alkotmánybíróságnál indítványozta, hogy vizsgálja felül a Kúria döntését, és egyben forduljon az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatalt kezdeményezve. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy az előzetes döntéshozatal kezdeményezése az ügyben eljáró rendes bíróság hatásköre. Ekkor fordult újabb jogorvoslati kérelemmel a Repcevirág Szövetkezet az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Az EJEB az ügyben hozott döntésében nem vitatta a magyar Alkotmánybíróság álláspontját, mivel az Alkotmánybíróságról szóló törvény 27. §-a a kérelmező számára az Alkotmánybíróságnál ilyen előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését nem teszi lehetővé.
Az Alkotmánybíróságon tartott hatszemközti megbeszélésen – Robert Spano, Sulyok Tamás és Paczolay Péter részvételével – számos téma mellett szó esett a Szalontay kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi döntésről, amely az elmúlt esztendő egyik legfontosabb mérföldköve volt a magyar Alkotmánybíróság életében, és egyben lényeges sarokköve az AB és az EJEB együttműködésének. A konkrét ügyben egy budapesti szórakozóhely volt tulajdonosa azért nyújtott be indítványt a strasbourgi bíróságra, mert álláspontja szerint a magyar hatóságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az EJEB nem találta érdemben elbírálhatónak a beadványt, mivel a kérelmező az ügyben nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz azt megelőzően, hogy a strasbourgi szervhez fordult volna. Ez év márciusában ezért a strasbourgi bíróság kimondta: az EJEB akkor járhat el, ha a kérelmező kimeríti az összes úgynevezett hatékony jogorvoslati lehetőséget saját hazájában. A Szalontay kontra Magyarország ügyben az Alkotmánybíróságról szóló törvény 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasztípus, vagyis az alaptörvény-ellenes bírói ítéletet támadó alkotmányjogi panasz is hatékony jogorvoslatnak lett volna tekinthető az EJEB szempontjából, ezért a kérelmezőnek ki kellett volna merítenie. Mindez azt jelenti, hogy ha egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Alkotmánybíróság előzetes eljárása a feltétele annak, hogy az indítványozó az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson.
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/folyamatos-es-peldaerteku-a-parbeszed-az-emberi-jogok-europai-birosaga-es-a-magyar-alkotmanybirosag-kozott/
Megbeszélést folytatott az Ab elnökével a strasbourgi bíróság elnökhelyettese
http://propeller.hu/itthon/3460286-megbeszelest-folytatott-ab-elnokevel-strasbourgi-birosag-elnokhelyettese
2019. szeptember 24., kedd
Törvénytelen volt a brit parlament felfüggesztése
NYG
2019.09.24. 11:52
Törvénytelennek ítélte meg a brit legfelsőbb bíróság az Egyesült Királyság parlamentjének felfüggesztését – írta a BBC. A döntéssel még nehezebb helyzetbe került a parlamenti többséget korábban már elvesztett Boris Johnson kormányfő, aki a parlament öt hetes felfüggesztésének kezdeményezője volt.
A brit parlament újranyitása mellett tüntetők a londoni legfelsőbb bíróság épületénél
A brit parlament újranyitása mellett tüntetők a londoni legfelsőbb bíróság épületénél
Fotó: Tolga Akmen / AFP
A legfelsőbb bíróság szerint a demokrácia alapjait érintette a felfüggesztés terve, amely azért is törvénytelen, mert megakadályozza a törvényhozást abban, hogy „ellássa alkotmányos feladatát, érdemi indok nélkül” – közölte a Brenda Marjorie Hale, a legfelső bíróság elnöke, megjegyezve, hogy ez a brexit közelgő határideje előtt történik. Johnson célja épp az volt, hogy a parlamentnek minél kevesebb ideje legyen az egyelőre megállapodás nélküli brexitet jelentő október 31. előtt, elsősorban arra, hogy valami módon mégis megakadályozza a kemény brexitet – ha már a rendezett brexitben sehogyan sem születik egyezség a parlamentben.
Johnson a kezdeményezése benyújtásakor arra hivatkozott, hogy új ülésszakot kell kezdeni, a leendő fontos reformokat akarják bejelenteni, a döntésnek nincs köze a brexit október 31-i határidejéhez.
Ennek azonban kevesen adtak hitelt, nyilvánvaló volt, hogy a valódi cél a brexit végigvitele bármi áron, ha kell a parlament kiiktatásával.
Az alsóház elnöke üdvözölte a legfelső bíróság döntését. John Bercow szerint a parlamentet késedelem nélkül össze kell hívni. Ezt követelte a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is – írta a Guardian. Corbyn szerint Johnsonnak le kell mondania, így ő lesz a brit történelem legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. (Ez egyébként szigorúan véve nem igaz, a legrövidebb ideig Arthur Wellesley volt miniszterelnök, 1834 november 17. és december 9. között. Johnson már épp két hónapja van hivatalban.)
Johnson azonnali lemondására szólított fel a Skót Nemzeti Párt és a walesi párt (Plaid Cymru) parlamenti vezetője is. Szerintük a legfelső bíróság döntése is bizonyítja, hogy Johnson semmibe veszi a jogállamot és a demokratikus berendezkedést.
Átírta volna az íratlant
A BBC elemzője szerint igazi politikai bomba robbant a döntéssel, hiszen lényegében kimondta: a brexit jelentette politikai válság közepette a kormányfő törvénytelenül akarta felfüggeszteni az alkotmányos berendezkedés egyik pillérének működését, azaz az íratlan alkotmányt akarta felülírni. Clive Coleman szerint a döntésből egyértelműen következik, hogy a parlamenti képviselők azonnal folytathatják munkájukat.
KAPCSOLÓDÓ
Boris Johnson a brit parlament felfüggesztését kérte, a királynő jóváhagyta
Boris Johnson a brit parlament felfüggesztését kérte, a királynő jóváhagyta
A kormányfő a parlament öthetes felfüggesztését kérte október 14-ig. Toryk és az ellenzék is háborog. Szeptember első hete mozgalmas lehet a brit politikában.
A legfelső bíróság döntése szerint Johnsonnak már arra sem volt meg a törvényi alapja, hogy a parlament felfüggesztésének jóváhagyására kérje a királynőt. II. Erzsébet ugyan jóváhagyta, ám ez formalitás, mert az uralkodó azt az elvet követte, hogy nem avatkozik bele a politikai ügyekbe.
https://index.hu/kulfold/2019/09/24/parlament_felfuggesztese_torvenytelen_volt_a_brit_legfelsobb_birosag_szerint/
2019.09.24. 11:52
Törvénytelennek ítélte meg a brit legfelsőbb bíróság az Egyesült Királyság parlamentjének felfüggesztését – írta a BBC. A döntéssel még nehezebb helyzetbe került a parlamenti többséget korábban már elvesztett Boris Johnson kormányfő, aki a parlament öt hetes felfüggesztésének kezdeményezője volt.
A brit parlament újranyitása mellett tüntetők a londoni legfelsőbb bíróság épületénél
A brit parlament újranyitása mellett tüntetők a londoni legfelsőbb bíróság épületénél
Fotó: Tolga Akmen / AFP
A legfelsőbb bíróság szerint a demokrácia alapjait érintette a felfüggesztés terve, amely azért is törvénytelen, mert megakadályozza a törvényhozást abban, hogy „ellássa alkotmányos feladatát, érdemi indok nélkül” – közölte a Brenda Marjorie Hale, a legfelső bíróság elnöke, megjegyezve, hogy ez a brexit közelgő határideje előtt történik. Johnson célja épp az volt, hogy a parlamentnek minél kevesebb ideje legyen az egyelőre megállapodás nélküli brexitet jelentő október 31. előtt, elsősorban arra, hogy valami módon mégis megakadályozza a kemény brexitet – ha már a rendezett brexitben sehogyan sem születik egyezség a parlamentben.
Johnson a kezdeményezése benyújtásakor arra hivatkozott, hogy új ülésszakot kell kezdeni, a leendő fontos reformokat akarják bejelenteni, a döntésnek nincs köze a brexit október 31-i határidejéhez.
Ennek azonban kevesen adtak hitelt, nyilvánvaló volt, hogy a valódi cél a brexit végigvitele bármi áron, ha kell a parlament kiiktatásával.
Az alsóház elnöke üdvözölte a legfelső bíróság döntését. John Bercow szerint a parlamentet késedelem nélkül össze kell hívni. Ezt követelte a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is – írta a Guardian. Corbyn szerint Johnsonnak le kell mondania, így ő lesz a brit történelem legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. (Ez egyébként szigorúan véve nem igaz, a legrövidebb ideig Arthur Wellesley volt miniszterelnök, 1834 november 17. és december 9. között. Johnson már épp két hónapja van hivatalban.)
Johnson azonnali lemondására szólított fel a Skót Nemzeti Párt és a walesi párt (Plaid Cymru) parlamenti vezetője is. Szerintük a legfelső bíróság döntése is bizonyítja, hogy Johnson semmibe veszi a jogállamot és a demokratikus berendezkedést.
Átírta volna az íratlant
A BBC elemzője szerint igazi politikai bomba robbant a döntéssel, hiszen lényegében kimondta: a brexit jelentette politikai válság közepette a kormányfő törvénytelenül akarta felfüggeszteni az alkotmányos berendezkedés egyik pillérének működését, azaz az íratlan alkotmányt akarta felülírni. Clive Coleman szerint a döntésből egyértelműen következik, hogy a parlamenti képviselők azonnal folytathatják munkájukat.
KAPCSOLÓDÓ
Boris Johnson a brit parlament felfüggesztését kérte, a királynő jóváhagyta
Boris Johnson a brit parlament felfüggesztését kérte, a királynő jóváhagyta
A kormányfő a parlament öthetes felfüggesztését kérte október 14-ig. Toryk és az ellenzék is háborog. Szeptember első hete mozgalmas lehet a brit politikában.
A legfelső bíróság döntése szerint Johnsonnak már arra sem volt meg a törvényi alapja, hogy a parlament felfüggesztésének jóváhagyására kérje a királynőt. II. Erzsébet ugyan jóváhagyta, ám ez formalitás, mert az uralkodó azt az elvet követte, hogy nem avatkozik bele a politikai ügyekbe.
https://index.hu/kulfold/2019/09/24/parlament_felfuggesztese_torvenytelen_volt_a_brit_legfelsobb_birosag_szerint/
2019. szeptember 18., szerda
NEMZETKÖZI FIGYELEM A MAGYAR ALAPJOGOKNAK
2019. szeptember 18.
Az alkotmányos párbeszéd, a nemzetközi kapcsolatok ápolása alapvető fontosságú a nemzeti identitás megőrzéséhez. Magyarország Alkotmánybírósága volt az egyik első alkotmánybíróság, amely ezt az elképzelést megfogalmazta az Európai Unióban. A dialógus fenntartása és bővítése volt a fő célja annak az eseménynek, amelyet immár harmadik alkalommal hívott életre az Alkotmánybíróság a magyarországi diplomáciai testületek képviselőinek részvételével. A Hagyományok Házában tartott rendezvényen 45 Budapestre akkreditált nagykövetség képviseltette magát.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában összegezte az elmúlt év legfontosabb döntéseit, eseményeit. A többi között szólt arról, hogy a magyar Alkotmánybíróság folyamatosan dolgozik az Európai Bíróságokkal és a Velencei Bizottsággal folytatott párbeszéd fenntartásán és folytatásán. Tájékoztatta a diplomatákat az intézmény erőfeszítéseiről, amelyet a szélesebb körű nemzetközi vonzerejű rendezvények megszervezése és az azokban való részvétel érdekében tesz, és bemutatta az e téren elért eredményeket, valamint ismertetett néhány olyan ügyet, amelyek nemzetközi jelentőségű jogi kérdésekkel foglalkoznak.
„Magyarország Alkotmánybírósága mindig is jó kapcsolatot ápolt az Európai Emberi Jogi Bírósággal és a Velencei Bizottsággal, amelyhez hazánk 1992-ben csatlakozott.” – szögezte le az elnök. Sulyok Tamás az együttműködés példájaként említette, hogy a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnöke Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke; Varga Zs. András alkotmánybíró tagja a Bizottságnak, mindemellett Az Alkotmánybíróság egy kijelölt munkatárs közreműködésével folyamatos szakmai kapcsolatban áll a Velencei Bizottsággal és a társ-alkotmánybíróságokkal.
Ennek keretében évi három alkalommal összefoglalót küld az időszakban hozott legfontosabb döntéseiről a Velencei Bizottság által fenntartott – egyébként nyilvános – CODICES adatbázisba. Ezen gyűjtemény nagymértékben hozzájárul az európai szintű szakmai együttműködéshez és párbeszédhez, megismerhetővé és kereshetővé teszi az európai alkotmánybíróságok joggyakorlatát.
Az Alkotmánybíróság elnöke beszámolt arról is, hogy az intézmény az elmúlt időszakban erősítette, fokozta szerepét az Európai Unión belüli párbeszédben, kétoldalú találkozókat szervez a szakmai kapcsolatok és az emberi kapcsolatok megerősítése, illetve más alkotmánybíróságok döntéseinek, munkájának megismerése céljából. Bilaterális találkozón vitatott meg a magyar Alkotmánybíróság különböző alapjogi kérdéseket Szerbia, Románia, Csehország és Ausztria társszerveivel, de számos többoldalú egyeztetésen, konferencián is képviseltette magát az intézmény az elmúlt esztendőben; így Varsóban, Pozsonyban, Kassán, Szentpéterváron, Bukarestben, Rigában, Prágában, Bakuban, Andorra la Vellában, Szöulban és Madridban.
Az Alkotmánybíróság elnöke az elmúlt egy év rendkívül fontos kilométerköveként összegezte a Szalontay kontra Magyarország ügyben hozott határozat eredményeit. Ennek nyomán az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) csak valamennyi hazai, a jogsérelem orvoslására alkalmas – hatékony – jogorvoslati lehetőség kimerítése után lehet fordulni. Az EJEB – különböző okokból – hosszabb ideig nem tekintette az Alkotmánybíróság eljárását hatékony jogorvoslatnak. Ugyanakkor a bírósági ítéletek ellen benyújtható, az egyéni jogsérelem orvoslására hivatott, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével ennek az álláspontnak a megváltoztatása csak idő kérdése volt.
Az EJEB a Szalontay kontra Magyarország ügyben expressis verbis kimondta: „nem látta akadályát annak, hogy a kérelmező az Alkotmánybírósághoz fordulhasson jogsérelmének sikeres orvoslása érdekében”. Vagyis: az Alkotmánybíróság eljárása hatékony jogorvoslati lehetőség, amit ki kell meríteni az EJEB-hez fordulás előtt.
Sulyok Tamás zárszóként kiemelte: „Prioritásunk és közös célunk az alapvető jogok védelme kell, hogy legyen. Ugyanis az alapvető jogok hatékony védelme nem lehetséges a tagállamok nemzeti identitásának megőrzése nélkül. Elengedhetetlen kötelességünk folyamatos párbeszédet folytatni az alapvető jogok és nemzeti identitásunk védelme érdekében.”
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/nemzetkozi-figyelem-a-magyar-alapjogoknak/
Az alkotmányos párbeszéd, a nemzetközi kapcsolatok ápolása alapvető fontosságú a nemzeti identitás megőrzéséhez. Magyarország Alkotmánybírósága volt az egyik első alkotmánybíróság, amely ezt az elképzelést megfogalmazta az Európai Unióban. A dialógus fenntartása és bővítése volt a fő célja annak az eseménynek, amelyet immár harmadik alkalommal hívott életre az Alkotmánybíróság a magyarországi diplomáciai testületek képviselőinek részvételével. A Hagyományok Házában tartott rendezvényen 45 Budapestre akkreditált nagykövetség képviseltette magát.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában összegezte az elmúlt év legfontosabb döntéseit, eseményeit. A többi között szólt arról, hogy a magyar Alkotmánybíróság folyamatosan dolgozik az Európai Bíróságokkal és a Velencei Bizottsággal folytatott párbeszéd fenntartásán és folytatásán. Tájékoztatta a diplomatákat az intézmény erőfeszítéseiről, amelyet a szélesebb körű nemzetközi vonzerejű rendezvények megszervezése és az azokban való részvétel érdekében tesz, és bemutatta az e téren elért eredményeket, valamint ismertetett néhány olyan ügyet, amelyek nemzetközi jelentőségű jogi kérdésekkel foglalkoznak.
„Magyarország Alkotmánybírósága mindig is jó kapcsolatot ápolt az Európai Emberi Jogi Bírósággal és a Velencei Bizottsággal, amelyhez hazánk 1992-ben csatlakozott.” – szögezte le az elnök. Sulyok Tamás az együttműködés példájaként említette, hogy a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnöke Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke; Varga Zs. András alkotmánybíró tagja a Bizottságnak, mindemellett Az Alkotmánybíróság egy kijelölt munkatárs közreműködésével folyamatos szakmai kapcsolatban áll a Velencei Bizottsággal és a társ-alkotmánybíróságokkal.
Ennek keretében évi három alkalommal összefoglalót küld az időszakban hozott legfontosabb döntéseiről a Velencei Bizottság által fenntartott – egyébként nyilvános – CODICES adatbázisba. Ezen gyűjtemény nagymértékben hozzájárul az európai szintű szakmai együttműködéshez és párbeszédhez, megismerhetővé és kereshetővé teszi az európai alkotmánybíróságok joggyakorlatát.
Az Alkotmánybíróság elnöke beszámolt arról is, hogy az intézmény az elmúlt időszakban erősítette, fokozta szerepét az Európai Unión belüli párbeszédben, kétoldalú találkozókat szervez a szakmai kapcsolatok és az emberi kapcsolatok megerősítése, illetve más alkotmánybíróságok döntéseinek, munkájának megismerése céljából. Bilaterális találkozón vitatott meg a magyar Alkotmánybíróság különböző alapjogi kérdéseket Szerbia, Románia, Csehország és Ausztria társszerveivel, de számos többoldalú egyeztetésen, konferencián is képviseltette magát az intézmény az elmúlt esztendőben; így Varsóban, Pozsonyban, Kassán, Szentpéterváron, Bukarestben, Rigában, Prágában, Bakuban, Andorra la Vellában, Szöulban és Madridban.
Az Alkotmánybíróság elnöke az elmúlt egy év rendkívül fontos kilométerköveként összegezte a Szalontay kontra Magyarország ügyben hozott határozat eredményeit. Ennek nyomán az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) csak valamennyi hazai, a jogsérelem orvoslására alkalmas – hatékony – jogorvoslati lehetőség kimerítése után lehet fordulni. Az EJEB – különböző okokból – hosszabb ideig nem tekintette az Alkotmánybíróság eljárását hatékony jogorvoslatnak. Ugyanakkor a bírósági ítéletek ellen benyújtható, az egyéni jogsérelem orvoslására hivatott, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével ennek az álláspontnak a megváltoztatása csak idő kérdése volt.
Az EJEB a Szalontay kontra Magyarország ügyben expressis verbis kimondta: „nem látta akadályát annak, hogy a kérelmező az Alkotmánybírósághoz fordulhasson jogsérelmének sikeres orvoslása érdekében”. Vagyis: az Alkotmánybíróság eljárása hatékony jogorvoslati lehetőség, amit ki kell meríteni az EJEB-hez fordulás előtt.
Sulyok Tamás zárszóként kiemelte: „Prioritásunk és közös célunk az alapvető jogok védelme kell, hogy legyen. Ugyanis az alapvető jogok hatékony védelme nem lehetséges a tagállamok nemzeti identitásának megőrzése nélkül. Elengedhetetlen kötelességünk folyamatos párbeszédet folytatni az alapvető jogok és nemzeti identitásunk védelme érdekében.”
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/nemzetkozi-figyelem-a-magyar-alapjogoknak/
2019. szeptember 14., szombat
Jóváhagyta Trump egyik bevándorlásellenes intézkedését az amerikai legfelsőbb bíróság
Forisek Ádám
2019.09.12. 07:00
Az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság, amely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, szerdán este hozott döntésével jóváhagyta a Trump-kormányzat egyik migrációt korlátozó intézkedését.
A kormányrendelet értelmében azok a migránsok, akik egy úgynevezett biztonságos országon keresztül érkeznek az Egyesült Államok határaihoz, nem jogosultak menedékkérelem benyújtására. A korlátozó intézkedés elsősorban a közép-amerikai államokból érkezőket sújtja.
A legfelsőbb bírósági döntés törvényesnek és jogszerűnek nyilvánította a kormányzati rendeletet, amely előírja, hogy a migránsoknak – mielőtt az Egyesült Államok határaihoz érnek –, először az útjukba eső harmadik országban kell menedéket kérniük.
A kormány intézkedése azonnali hatállyal életbe léphet, s még akkor is végrehajtható, ha alsóbb rendű bíróságon megtámadják. A kilenctagú alkotmánybíróság két liberális bírája, Sonia Sotomayor és Ruth Bader Ginsburg nem értett egyet a döntéssel. Közös állásfoglalásában Sotomayor és Ginsburg úgy fogalmazott: „a végrehajtó hatalom ismét olyan döntést hozott, amely felborítja az üldözés elől menekülőket védő régi gyakorlatot”.
A kormányrendelet egyébként júliusban lépett életbe, de nyolc nappal ezt követően egy kaliforniai szövetségi bíró az egész országra kiterjedően felfüggesztette. Azóta jogi huzavona folyt, mert a bíró rendelkezését egy magasabb rendű bíróság megváltoztatta, és a tiltást csak Arizonára és Kaliforniára mondta ki érvényesnek, ám e hét elején a bíró ismét az egész országra kiterjesztette a felfüggesztést.
A kormányzat sikereként értékelhető alkotmánybírósági döntést Donald Trump elnök a Twitteren „nagy győzelemnek” minősítette.
https://888.hu/amerika-london-parizs/jovahagyta-trump-egyik-bevandorlasellenes-intezkedeset-az-amerikai-legfelsobb-birosag-4201953/
2019.09.12. 07:00
Az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság, amely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, szerdán este hozott döntésével jóváhagyta a Trump-kormányzat egyik migrációt korlátozó intézkedését.
A kormányrendelet értelmében azok a migránsok, akik egy úgynevezett biztonságos országon keresztül érkeznek az Egyesült Államok határaihoz, nem jogosultak menedékkérelem benyújtására. A korlátozó intézkedés elsősorban a közép-amerikai államokból érkezőket sújtja.
A legfelsőbb bírósági döntés törvényesnek és jogszerűnek nyilvánította a kormányzati rendeletet, amely előírja, hogy a migránsoknak – mielőtt az Egyesült Államok határaihoz érnek –, először az útjukba eső harmadik országban kell menedéket kérniük.
A kormány intézkedése azonnali hatállyal életbe léphet, s még akkor is végrehajtható, ha alsóbb rendű bíróságon megtámadják. A kilenctagú alkotmánybíróság két liberális bírája, Sonia Sotomayor és Ruth Bader Ginsburg nem értett egyet a döntéssel. Közös állásfoglalásában Sotomayor és Ginsburg úgy fogalmazott: „a végrehajtó hatalom ismét olyan döntést hozott, amely felborítja az üldözés elől menekülőket védő régi gyakorlatot”.
A kormányrendelet egyébként júliusban lépett életbe, de nyolc nappal ezt követően egy kaliforniai szövetségi bíró az egész országra kiterjedően felfüggesztette. Azóta jogi huzavona folyt, mert a bíró rendelkezését egy magasabb rendű bíróság megváltoztatta, és a tiltást csak Arizonára és Kaliforniára mondta ki érvényesnek, ám e hét elején a bíró ismét az egész országra kiterjesztette a felfüggesztést.
A kormányzat sikereként értékelhető alkotmánybírósági döntést Donald Trump elnök a Twitteren „nagy győzelemnek” minősítette.
https://888.hu/amerika-london-parizs/jovahagyta-trump-egyik-bevandorlasellenes-intezkedeset-az-amerikai-legfelsobb-birosag-4201953/
2019. szeptember 11., szerda
Oroszországban 220 319 törvényt érvénytelenítenek az év végéig
LovasG
2019.09.11. 19:15
Utasításba adta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerdán a kormányzati apparátusnak, hogy szakértők bevonásával 2020 elejéig érvénytelenítsen 220 319, még a Szovjetunióban és Szovjet-Oroszországban meghozott jogszabályt.
Ezt maga a kormányfő jelentette be a Rosszija 24 hírtelevízió élő adásában. Konsztantyin Csujcsenko, a szabályozási guillotine elnevezést kapott reform végrehajtásáért felelős miniszterelnök-helyettes a csatornának elmondta, hogy Medvegyev ezzel az intézkedésével rekordot állított fel, mert
AZ ELTÖRLENDŐ 220 319 TÖRVÉNYNEK CSAK A FELSOROLÁSA 1992 OLDAL.
A törvényekben szerepel többek között Szovjet-Oroszország népbiztosainak 1917-ben a nyolcórás munkaidő bevezetéséről kiadott dekrétumát és a szovjet-orosz minisztertanácsnak a főttkolbász-készítés, illetve a szárnyas- és nyúlhúsfeldolgozás műszaki feltételeiről szóló határozatát.
Dmitrij Medvegyev
Dmitrij Medvegyev
Fotó: Sputnik / Reuters
Medvegyev az intézkedést azzal indokolta, hogy a jogszabályok gátolják az ország fejlődését, és korlátozzák a gazdaság működését. Ugyanakkor arra a figyelmeztetett, hogy el kell kerülni az olyan helyzetet, hogy valamely terület, ahol erre szükség van, szabályozás nélkül maradjon.
(MTI)
https://index.hu/kulfold/2019/09/11/az_ev_vegeig_ervenytelenitik_a_meg_eletben_levo_szovjet_torvenyeket/
2019.09.11. 19:15
Utasításba adta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerdán a kormányzati apparátusnak, hogy szakértők bevonásával 2020 elejéig érvénytelenítsen 220 319, még a Szovjetunióban és Szovjet-Oroszországban meghozott jogszabályt.
Ezt maga a kormányfő jelentette be a Rosszija 24 hírtelevízió élő adásában. Konsztantyin Csujcsenko, a szabályozási guillotine elnevezést kapott reform végrehajtásáért felelős miniszterelnök-helyettes a csatornának elmondta, hogy Medvegyev ezzel az intézkedésével rekordot állított fel, mert
AZ ELTÖRLENDŐ 220 319 TÖRVÉNYNEK CSAK A FELSOROLÁSA 1992 OLDAL.
A törvényekben szerepel többek között Szovjet-Oroszország népbiztosainak 1917-ben a nyolcórás munkaidő bevezetéséről kiadott dekrétumát és a szovjet-orosz minisztertanácsnak a főttkolbász-készítés, illetve a szárnyas- és nyúlhúsfeldolgozás műszaki feltételeiről szóló határozatát.
Dmitrij Medvegyev
Dmitrij Medvegyev
Fotó: Sputnik / Reuters
Medvegyev az intézkedést azzal indokolta, hogy a jogszabályok gátolják az ország fejlődését, és korlátozzák a gazdaság működését. Ugyanakkor arra a figyelmeztetett, hogy el kell kerülni az olyan helyzetet, hogy valamely terület, ahol erre szükség van, szabályozás nélkül maradjon.
(MTI)
https://index.hu/kulfold/2019/09/11/az_ev_vegeig_ervenytelenitik_a_meg_eletben_levo_szovjet_torvenyeket/
2019. szeptember 10., kedd
A bírák felveszik a kesztyűt, uniós szinten a boksz
presshelsinki
2019. szeptember 9., hétfő 10:45 |
Sorozatunk első részében bemutattuk, hogy Lengyelországban hogyan próbálta meg átalakítani a kormány az igazságügyi rendszert. Ebben a részben arról lesz szó, hogy a változásokra hogyan reagáltak a lengyel bírók, milyen kreatív jogi eszközökkel küzdenek a függetlenségüket veszélyeztető szabályok ellen. Ezek az uniós jogot használó módszerek Magyarországon is érdekesek lehetnek, hiszen a bírók függetlensége itthon is veszélyben van.
lengyel5.jpg
A bírósági rendszer átalakítása ellen tüntető lengyelek a Legfelsőbb Bíróság előtt 2018 júliusában. © AP Forrás: /bit.ly/31FCJZg
Ahogyan sorozatunk első részében megírtuk, a lengyel kormánytöbbség 2017 júliusában a rendesbíróságokról szóló törvény módosításával a bírák nyugdíjkorhatárát az egységes 67 évről férfi bírák esetében 65 évre, a női bírák tekintetében pedig 60 évre szállította le. Még ugyanazon év decemberében a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényhez is hozzányúltak, a csúcsbíróság bíráira nézve egységesen 65 évben meghatározva a nyugdíjkorhatárt.
A bírósági rendszer átalakításával kapcsolatban a lengyel miniszterelnöki kancellária által kiadott fehér könyv a nyugdíjkorhatár leszállítását a bírósági szervezetrendszer megfiatalításával és a kommunista rendszerrel kollaboráns bírók elszámoltatásának korábbi elmaradásával indokolta (96. bekezdés).
Az intézkedések heves belföldi és nemzetközi tiltakozást váltottak ki: számos tömegtüntetés szerveződött a jogállamiság garanciáit fenyegető átalakítás ellen, amelyeken a nyugdíjkorhatárral érintett legfelsőbb bírósági elnök, Malgorzata Gersdorf is felszólalt. Az Európai Parlament valamennyi vezető pártcsaládja is aggodalmát fejezte ki az ügyben.
Az elmozdíthatatlanságukat ért támadás ellen a lengyel bírák is felvették a harcot, egy kreatív eszközzel: előzetes döntéshozatalt kértek az Európai Unió Bíróságától.
A lengyel bíró európai bíró
A Legfelsőbb Bíróságnak egy előtte folyamatban lévő ügyben egy lengyel állampolgár szociális juttatásaival kapcsolatos jogvitában kellett döntenie, aki Szlovákiában munkavállalóként, Lengyelországban pedig vállalkozóként tevékenykedett. Az ügy közösségi jogi aspektusát a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazása jelentette.
A lengyel eljárási szabályok szerint a bonyolult ügyeket az alapesetben eljáró háromfős tanács egy hét bíróból álló nagytanács elé utalhatja. E hét bíróból álló tanács két tagját azonban érintette a legfelsőbb bírósági bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása, így a tanács az ügy érdemi elbírálása előtt annak az előkérdésnek a tisztázását látta szükségesnek, hogy a közösségi jog alapján maga a hétfős tanács független bíróságnak tekinthető-e. Az Associação Sindical dos Juízes Portugueses-ügy szerint ugyanis „az uniós jogrendből eredő jogok hatékony bírói védelmét az [Európai Unióról szóló szerződés] 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően főszabály szerint a nemzeti bíróságok biztosítják. E bíróságok feladata, hogy e jogvédelmet a függetlenség és pártatlanság [az Európai Unió Alapjogi Chartája] 47. cikkében kimondott elveinek tiszteletben tartása mellett megvalósítsák”. A fenti ügyben született ítélet a egy korábbi ügyre hivatkozva kimondta, hogy az „annak értékeléséhez tekintetbe vett tényezők sorában, hogy valamely szerv a »bíróság« jellemzőivel rendelkezik‑e, szerepel az, hogy a szerv [...] független‑e”.
lengyel6.jpg
Tüntetők a Legfelsőbb Bíróság épületénél. Az ikonikus „Konstytucja” szimbólumot Luka Rayski tervezte. A szó jelentése alkotmány, a kiemelt „ty” a „te”, míg a „ja” az „én” kifejezések lengyel megfelelője. Forrás.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletből eredő jogok érvényesítésére tehát a hétfős tanács csak akkor alkalmas, ha független, amely követelmény fontos eleme az elmozdíthatatlanság. E megfontolások alapján a Legfelsőbb Bíróság tanácsa felfüggesztette az eljárást, és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSz) 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatalt kérve öt kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB).
Öt kérdés a bírói függetlenségről
Az első kérdés arra vonatkozik, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 2. cikke, a 4. cikk (3) bekezdés, a 19. cikk (1) bekezdés második mondata és az Alapjogi Charta 47. cikke alapján közösségi jogba ütközik-e a legfelsőbb bírósági bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 65 évre való leszállítása úgy, hogy az a már szolgálatban lévő bírákat is érinti.
A második kérdés arra vonatkozik, hogy a jogállamiság és a hatékony bírói jogvédelem elvével összefér-e, ha a nyugdíjba küldött bírók továbbfoglalkoztatásáról diszkrecionális jogkörben lehet dönteni.
A harmadik kérdés a nyugdíjazás diszkriminatív jellegét veti fel a diszkriminációt tiltó 2000/78/EK tanácsi irányelv fényében. A lengyel bíróság e körben utalt a Magyarországon bevezetett bírói kényszernyugdíjazást közösségi jogba ütközőnek minősítő Európai Bizottság kontra Magyarország ügyre is.
lengyel7.jpg
Az Európai Unió Bíróságának épülete. Forrás: bit.ly/31KFisU
A negyedik és ötödik kérdés arról szól, hogy a lengyel bíróságok megtagadhatják-e a nyugdíjazást előíró lengyel törvény végrehajtását, ha az az EU-s jogba ütközik, vagyis hogy a nyugdíjba küldött bírók tovább dolgozhatnak-e akkor is, hogyha ez a lengyel törvényekbe ütközik.
2018. szeptember 26-án az EUB végzésében helyt adott a lengyel bírók kérésének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban vizsgálja. Az indokolás kifejti, hogy az ügyben a lengyel Legfelsőbb Bíróság kérdései a nemzeti bíróság alapvető működésével kapcsolatban kérik a közösségi jog értelmezését, amelyek az európai igazságügyi együttműködésre is kihatnak. A közösségi jogban is kiemelt szereppel bíró nemzeti legfelsőbb bíróságok (az EUB szóhasználatában a tagállamok végső fokon eljáró bíróságai) függetlensége ezen együttműködés sarokkövét jelenti. Minderre tekintettel a bizonytalanság feloldását a döntés szerint indokolt gyorsított eljárásban elintézni.
A lengyel Legfelsőbb Bíróság a kérdések eldöntéséig ideiglenes intézkedésben felfüggesztette a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 65 éves nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseit.
A lengyel kormány menekülni próbál
Az ügyben további csavar, hogy az alapul fekvő, szociális juttatásokkal kapcsolatos jogvitában a felperes lengyel társadalombiztosítási intézet (Zakład Ubezpieczeń Społecznych, ZUS) időközben visszavonta a keresetét, ami a Pohotovos-ügyre tekintettel az előzetes döntéshozatali eljárás folytatását is veszélyeztette, mert „az EUMSZ 267. cikk szövegéből is és rendszeréből is az következik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás előfeltétele a nemzeti bíróság előtt ténylegesen folyamatban lévő jogvita”.
lengyel8.jpg
A lengyel társadalombiztosítási intézet (ZUS) székháza. Inkább elálltak a pertől. Forrás: bit.ly/31FkhjD
A Legfelsőbb Bíróság annak érdekében, hogy a kérdésekre mindenképpen választ kapjon, a fent ismertetett kérdésekkel tartalmilag azonos négy kérdést egy másik ügyben is az EUB elé vitt. Ebben az ügyben a jogvita tárgya egy magánszemély (B. P.) és az Uniparts SARL vállalat közötti foglalkoztatási viszony fennállása és B. P. bérigénye volt. A referáló bíróság kérte az augusztusi üggyel való egyesítést és a gyorsított eljárásban való elbírálást. Előbbi tekintetében még nem született döntés, a gyorsított eljárást azonban 2018. december 11-én kelt végzésével az EUB elrendelte.
Milyen esélyei vannak a kérdéseknek?
A kérdéseket még nem bírálta el az EUB, az esélyeket a Verfassungsblogon elemezte két lengyel szakértő. Az EUB korábban is vizsgált már tagállami bíróságok függetlenségét érintő jogszabályokat előzetes döntéshozatal keretében. A fent idézett portugál ügyben a bírák fizetésének csökkentését vizsgálta meg, és úgy döntött, hogy az megfelelt az EU-s jognak. A sajtóban megjelent információk alapján a lengyel kormány a Falciola-ügyre hivatkozik majd, amelyben az EUB az olasz bírák függetlenségének kérdését elbírálásra alkalmatlannak találta. Abban az ügyben viszont néhány jogszabálymódosításnak a bírák lelkiállapotára gyakorolt hatása volt a kérdés, a vizsgált lengyel ügyben pedig az eljáró tanács legitimitása, bírósági minősége kérdéses.
Az EUB akkor válaszolja meg a kérdéseket, ha azok valóban relevánsak a konkrét ügyben, így a kérdés nem lehet hipotetikus, vagyis olyan, aminek valójában nincs köze az alapul fekvő jogvitához. Az is feltétel, hogy az EUB-nak rendelkezésére álljon az összes szükséges információ. A szakértők szerint az Európai Unió alapértékeinek fényében, figyelemmel arra, hogy a közösségi jogot a tagállami bíróságok is alkalmazzák, ezek összetétele, legitimitása és függetlensége tekintetében megállapítható a közösségi jogi relevancia. Az eljáró, uniós jogot alkalmazó tanács jogi státuszának tisztázása ugyanis előfeltétele a döntésnek, azaz az uniós jog hatékony érvényesítésének. Erre tekintettel valószínűnek tűnik, hogy az EUB érdemben meg fogja válaszolni a kérdéseket.
Cikksorozatunk következő részében a Lengyelországban újonnan bevezetett fegyelmi eljárással kapcsolatos bírói előzetes döntéshozatalra irányuló kezdeményezéseket és az Európai Bizottság Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárását mutatjuk be.
Gönczi Gergely
https://cimlap.blog.hu/#http://helsinkifigyelo.blog.hu/2019/09/09/a_birak_felveszik_a_kesztyut
2019. szeptember 9., hétfő 10:45 |
Sorozatunk első részében bemutattuk, hogy Lengyelországban hogyan próbálta meg átalakítani a kormány az igazságügyi rendszert. Ebben a részben arról lesz szó, hogy a változásokra hogyan reagáltak a lengyel bírók, milyen kreatív jogi eszközökkel küzdenek a függetlenségüket veszélyeztető szabályok ellen. Ezek az uniós jogot használó módszerek Magyarországon is érdekesek lehetnek, hiszen a bírók függetlensége itthon is veszélyben van.
lengyel5.jpg
A bírósági rendszer átalakítása ellen tüntető lengyelek a Legfelsőbb Bíróság előtt 2018 júliusában. © AP Forrás: /bit.ly/31FCJZg
Ahogyan sorozatunk első részében megírtuk, a lengyel kormánytöbbség 2017 júliusában a rendesbíróságokról szóló törvény módosításával a bírák nyugdíjkorhatárát az egységes 67 évről férfi bírák esetében 65 évre, a női bírák tekintetében pedig 60 évre szállította le. Még ugyanazon év decemberében a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényhez is hozzányúltak, a csúcsbíróság bíráira nézve egységesen 65 évben meghatározva a nyugdíjkorhatárt.
A bírósági rendszer átalakításával kapcsolatban a lengyel miniszterelnöki kancellária által kiadott fehér könyv a nyugdíjkorhatár leszállítását a bírósági szervezetrendszer megfiatalításával és a kommunista rendszerrel kollaboráns bírók elszámoltatásának korábbi elmaradásával indokolta (96. bekezdés).
Az intézkedések heves belföldi és nemzetközi tiltakozást váltottak ki: számos tömegtüntetés szerveződött a jogállamiság garanciáit fenyegető átalakítás ellen, amelyeken a nyugdíjkorhatárral érintett legfelsőbb bírósági elnök, Malgorzata Gersdorf is felszólalt. Az Európai Parlament valamennyi vezető pártcsaládja is aggodalmát fejezte ki az ügyben.
Az elmozdíthatatlanságukat ért támadás ellen a lengyel bírák is felvették a harcot, egy kreatív eszközzel: előzetes döntéshozatalt kértek az Európai Unió Bíróságától.
A lengyel bíró európai bíró
A Legfelsőbb Bíróságnak egy előtte folyamatban lévő ügyben egy lengyel állampolgár szociális juttatásaival kapcsolatos jogvitában kellett döntenie, aki Szlovákiában munkavállalóként, Lengyelországban pedig vállalkozóként tevékenykedett. Az ügy közösségi jogi aspektusát a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazása jelentette.
A lengyel eljárási szabályok szerint a bonyolult ügyeket az alapesetben eljáró háromfős tanács egy hét bíróból álló nagytanács elé utalhatja. E hét bíróból álló tanács két tagját azonban érintette a legfelsőbb bírósági bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása, így a tanács az ügy érdemi elbírálása előtt annak az előkérdésnek a tisztázását látta szükségesnek, hogy a közösségi jog alapján maga a hétfős tanács független bíróságnak tekinthető-e. Az Associação Sindical dos Juízes Portugueses-ügy szerint ugyanis „az uniós jogrendből eredő jogok hatékony bírói védelmét az [Európai Unióról szóló szerződés] 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően főszabály szerint a nemzeti bíróságok biztosítják. E bíróságok feladata, hogy e jogvédelmet a függetlenség és pártatlanság [az Európai Unió Alapjogi Chartája] 47. cikkében kimondott elveinek tiszteletben tartása mellett megvalósítsák”. A fenti ügyben született ítélet a egy korábbi ügyre hivatkozva kimondta, hogy az „annak értékeléséhez tekintetbe vett tényezők sorában, hogy valamely szerv a »bíróság« jellemzőivel rendelkezik‑e, szerepel az, hogy a szerv [...] független‑e”.
lengyel6.jpg
Tüntetők a Legfelsőbb Bíróság épületénél. Az ikonikus „Konstytucja” szimbólumot Luka Rayski tervezte. A szó jelentése alkotmány, a kiemelt „ty” a „te”, míg a „ja” az „én” kifejezések lengyel megfelelője. Forrás.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletből eredő jogok érvényesítésére tehát a hétfős tanács csak akkor alkalmas, ha független, amely követelmény fontos eleme az elmozdíthatatlanság. E megfontolások alapján a Legfelsőbb Bíróság tanácsa felfüggesztette az eljárást, és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSz) 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatalt kérve öt kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB).
Öt kérdés a bírói függetlenségről
Az első kérdés arra vonatkozik, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 2. cikke, a 4. cikk (3) bekezdés, a 19. cikk (1) bekezdés második mondata és az Alapjogi Charta 47. cikke alapján közösségi jogba ütközik-e a legfelsőbb bírósági bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 65 évre való leszállítása úgy, hogy az a már szolgálatban lévő bírákat is érinti.
A második kérdés arra vonatkozik, hogy a jogállamiság és a hatékony bírói jogvédelem elvével összefér-e, ha a nyugdíjba küldött bírók továbbfoglalkoztatásáról diszkrecionális jogkörben lehet dönteni.
A harmadik kérdés a nyugdíjazás diszkriminatív jellegét veti fel a diszkriminációt tiltó 2000/78/EK tanácsi irányelv fényében. A lengyel bíróság e körben utalt a Magyarországon bevezetett bírói kényszernyugdíjazást közösségi jogba ütközőnek minősítő Európai Bizottság kontra Magyarország ügyre is.
lengyel7.jpg
Az Európai Unió Bíróságának épülete. Forrás: bit.ly/31KFisU
A negyedik és ötödik kérdés arról szól, hogy a lengyel bíróságok megtagadhatják-e a nyugdíjazást előíró lengyel törvény végrehajtását, ha az az EU-s jogba ütközik, vagyis hogy a nyugdíjba küldött bírók tovább dolgozhatnak-e akkor is, hogyha ez a lengyel törvényekbe ütközik.
2018. szeptember 26-án az EUB végzésében helyt adott a lengyel bírók kérésének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban vizsgálja. Az indokolás kifejti, hogy az ügyben a lengyel Legfelsőbb Bíróság kérdései a nemzeti bíróság alapvető működésével kapcsolatban kérik a közösségi jog értelmezését, amelyek az európai igazságügyi együttműködésre is kihatnak. A közösségi jogban is kiemelt szereppel bíró nemzeti legfelsőbb bíróságok (az EUB szóhasználatában a tagállamok végső fokon eljáró bíróságai) függetlensége ezen együttműködés sarokkövét jelenti. Minderre tekintettel a bizonytalanság feloldását a döntés szerint indokolt gyorsított eljárásban elintézni.
A lengyel Legfelsőbb Bíróság a kérdések eldöntéséig ideiglenes intézkedésben felfüggesztette a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 65 éves nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseit.
A lengyel kormány menekülni próbál
Az ügyben további csavar, hogy az alapul fekvő, szociális juttatásokkal kapcsolatos jogvitában a felperes lengyel társadalombiztosítási intézet (Zakład Ubezpieczeń Społecznych, ZUS) időközben visszavonta a keresetét, ami a Pohotovos-ügyre tekintettel az előzetes döntéshozatali eljárás folytatását is veszélyeztette, mert „az EUMSZ 267. cikk szövegéből is és rendszeréből is az következik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás előfeltétele a nemzeti bíróság előtt ténylegesen folyamatban lévő jogvita”.
lengyel8.jpg
A lengyel társadalombiztosítási intézet (ZUS) székháza. Inkább elálltak a pertől. Forrás: bit.ly/31FkhjD
A Legfelsőbb Bíróság annak érdekében, hogy a kérdésekre mindenképpen választ kapjon, a fent ismertetett kérdésekkel tartalmilag azonos négy kérdést egy másik ügyben is az EUB elé vitt. Ebben az ügyben a jogvita tárgya egy magánszemély (B. P.) és az Uniparts SARL vállalat közötti foglalkoztatási viszony fennállása és B. P. bérigénye volt. A referáló bíróság kérte az augusztusi üggyel való egyesítést és a gyorsított eljárásban való elbírálást. Előbbi tekintetében még nem született döntés, a gyorsított eljárást azonban 2018. december 11-én kelt végzésével az EUB elrendelte.
Milyen esélyei vannak a kérdéseknek?
A kérdéseket még nem bírálta el az EUB, az esélyeket a Verfassungsblogon elemezte két lengyel szakértő. Az EUB korábban is vizsgált már tagállami bíróságok függetlenségét érintő jogszabályokat előzetes döntéshozatal keretében. A fent idézett portugál ügyben a bírák fizetésének csökkentését vizsgálta meg, és úgy döntött, hogy az megfelelt az EU-s jognak. A sajtóban megjelent információk alapján a lengyel kormány a Falciola-ügyre hivatkozik majd, amelyben az EUB az olasz bírák függetlenségének kérdését elbírálásra alkalmatlannak találta. Abban az ügyben viszont néhány jogszabálymódosításnak a bírák lelkiállapotára gyakorolt hatása volt a kérdés, a vizsgált lengyel ügyben pedig az eljáró tanács legitimitása, bírósági minősége kérdéses.
Az EUB akkor válaszolja meg a kérdéseket, ha azok valóban relevánsak a konkrét ügyben, így a kérdés nem lehet hipotetikus, vagyis olyan, aminek valójában nincs köze az alapul fekvő jogvitához. Az is feltétel, hogy az EUB-nak rendelkezésére álljon az összes szükséges információ. A szakértők szerint az Európai Unió alapértékeinek fényében, figyelemmel arra, hogy a közösségi jogot a tagállami bíróságok is alkalmazzák, ezek összetétele, legitimitása és függetlensége tekintetében megállapítható a közösségi jogi relevancia. Az eljáró, uniós jogot alkalmazó tanács jogi státuszának tisztázása ugyanis előfeltétele a döntésnek, azaz az uniós jog hatékony érvényesítésének. Erre tekintettel valószínűnek tűnik, hogy az EUB érdemben meg fogja válaszolni a kérdéseket.
Cikksorozatunk következő részében a Lengyelországban újonnan bevezetett fegyelmi eljárással kapcsolatos bírói előzetes döntéshozatalra irányuló kezdeményezéseket és az Európai Bizottság Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárását mutatjuk be.
Gönczi Gergely
https://cimlap.blog.hu/#http://helsinkifigyelo.blog.hu/2019/09/09/a_birak_felveszik_a_kesztyut
2019. szeptember 6., péntek
Az állam nem hagyhatja magukra a hajléktalanokat
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKE SZERINT A TÖRVÉNY AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS IRÁNYÁBA TERELI A BAJBAJUTOTTAKAT
Bácskai Balázs–Nagy Áron
2019. JÚNIUS 11. KEDD 06:30
Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó intézményrendszert tartson fenn. Magyarországon pedig több helyen többletkapacitás is van a hajléktalan-ellátásban — nyilatkozta lapunknak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke annak kapcsán, hogy az általa vezetett testület a múlt héten kimondta: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése. A testület vezetője szerint hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy a hajléktalanok bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak.
– Nem a hajléktalan állapotot bünteti a jogalkotó, hanem abba az irányba tereli az ilyen helyzetbe került személyeket, hogy vegyék igénybe az ellátórendszert – fogalmazott lapunknak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a testület legújabb, múlt csütörtökön közzétett döntésére reagálva. E határozatban az alkotmánybírák kimondták: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése.
– Ha valaki elindul egy olyan úton, amelynek végén kiszorul a társadalomból, és eljut oda, hogy már hajlékkal sem rendelkezik, az mindenki számára sorstragédia – hangsúlyozta a testület elnöke. Hozzátette: fontos kérdés, hogy ezt az egyéni sorstragédiát meghagyjuk-e az egyéni megoldás keretében vagy erre próbáljunk egy közösségi megoldást találni. A válasz csak a közös, felelős megoldás lehet – mondta az AB elnöke.
Sulyok Tamás kiemelte, hogy az ellátórendszer igénybevétele azért fontos, mert a hajléktalanság nem végleges állapot, az ugyanis megszüntethető. – Ehhez viszont egyénre szabott diagnózis kell, amit csak az ellátórendszerben tudnak felállítani, és a legtöbb esetben csak ennek a segítségével tud bárki is a hajléktalanlét borzalmaiból kitörni, és visszakapaszkodni a társadalomba – hangsúlyozta az AB elnöke.
Sulyok Tamás felidézte: az általa vezetett testülethez úgy került az ügy, hogy tavaly ősszel fogadott el az Országgyűlés egy olyan jogszabályt, amely szabálysértési szankcióval sújtja az életvitelszerűen közterületen tartózkodást. Ezt követően pedig több bíró is felfüggesztette ezeket a szabálysértési eljárásokat, és az Alkotmánybírósághoz fordult. – Ezen indítványokat együttesen vizsgáltuk meg – mondta az AB elnöke.
Sulyok Tamás: A közterületet közcélra kell használni
Fotó: Kurucz Árpád
A testület vezetője emlékeztetett: az alaptörvény hetedik módosítása tiltja az életvitelszerűen való közterületen tartózkodást, amelyhez a törvényhozó szabálysértési szankciót kapcsolt. Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy ez alapján a testületnek felül kellett vizsgálnia korábbi álláspontját a hajléktalanságról. Ezt az is indokolta, hogy az alaptörvény másfajta emberképpel dolgozik, mint a korábbi alkotmány.
– A közösségi emberkép olyan ember képe, akinek a jogai is a közösségben gyökereznek. A hajléktalanok éppen ezekből a keretekből szorulnak ki, mivel az emberi boldogulásra az alaptörvényben meghatározott eszközöket nem tudják igénybe venni: a munkát és a szellemi teljesítményt, ezt a kettőt nevesíti az alaptörvény – fejtette ki Sulyok Tamás. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy emiatt az állami gondoskodásból nem szorulhatnak ki a hajléktalanok.
– A nemzeti hitvallásban azt olvashatjuk: valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelezettségét. Ez az Alkotmánybíróság olvasatában az ilyen élethelyzetbe került embertársaink védelmezését jelenti. Az állam nem hagyhatja magukra ezeket az embereket, akik többnyire önhibájukon kívül lettek fedél nélküliek, ám az Alkotmánybíróság az idevezető okokat nem tudja vizsgálni, csak alkotmányossági kérdésekkel foglalkozhat – emelte ki az AB elnöke.
Hozzátette: átérzi ezeket a sorstragédiákat, és úgy véli, ezekre mindenképpen reagálnia kell a társadalomnak. Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó és -ellátó intézményrendszert tartson fenn – mondta a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás.
Hozzátette: az AB megkereste a Belügyminisztériumot, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Hajléktalanokért Közalapítványt, a Menhely Alapítványt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy a testület tájékoztatást kapjon a hajléktalanellátásról.
– A válaszokból világossá vált, hogy olyan ellátórendszer van Magyarországon, ami helyenként még többletkapacitással is bír – emelte ki a testület elnöke. – Az AB egy olyan alkotmányos követelményt fogalmazott meg a jogalkalmazókkal szemben, amely szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatti szabálysértési eljárásban a szankció alkalmazásánál minden esetben meg kell vizsgálni, hogy helyben van-e férőhely – mutatott rá Sulyok Tamás, aki további garanciákat is felsorolt: a jogkövetkezmény alkalmazása előtt három figyelmeztetésben kell részesülnie az életvitelszerűen közterületen tartózkodónak, valamint a rendőri intézkedés során egy szociális segítőnek is jelen kell lennie.
– Ez is a gondoskodó államra utal. Az intézkedés lényege nem az, hogy büntesse, hanem hogy az együttműködés irányába terelje a hajléktalanokat. Ezt az együttműködést követeli meg az ő és mindnyájunk társadalmi lény lényege, mert nem elszigetelt egyénként létezünk, hanem bizonyos kötelezettségünk és felelősségünk van önmagunkkal és a társadalommal szemben is – fogalmazott az AB elnöke.
Sulyok Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény hatálybalépésével az AB szerepe is megváltozott, jelenleg sokkal inkább egyéni jogvédelmet lát el a testület.
– Megvizsgáltuk a hajléktalanok helyzetét, és arra jutottunk, szükségük van a támogatásra, önerejükből nem képesek változtatni a helyzetükön. Ezért lenne hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak. Ezzel sem az ő állapotuk nem változik, sem a közterület alaptörvénybe foglalt célja nem tud érvényesülni. E szerint ugyanis a közterületet közcélra kell használni. Az életvitelszerűen ott-tartózkodás viszont nem közcél, sőt akadályozza azt, hogy ez a funkció zavartalanul érvényesüljön – érvelt a testület elnöke.
https://magyarnemzet.hu/belfold/az-allam-nem-hagyhatja-magukra-a-hajlektalanokat-7003976/
Bácskai Balázs–Nagy Áron
2019. JÚNIUS 11. KEDD 06:30
Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó intézményrendszert tartson fenn. Magyarországon pedig több helyen többletkapacitás is van a hajléktalan-ellátásban — nyilatkozta lapunknak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke annak kapcsán, hogy az általa vezetett testület a múlt héten kimondta: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése. A testület vezetője szerint hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy a hajléktalanok bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak.
– Nem a hajléktalan állapotot bünteti a jogalkotó, hanem abba az irányba tereli az ilyen helyzetbe került személyeket, hogy vegyék igénybe az ellátórendszert – fogalmazott lapunknak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a testület legújabb, múlt csütörtökön közzétett döntésére reagálva. E határozatban az alkotmánybírák kimondták: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése.
– Ha valaki elindul egy olyan úton, amelynek végén kiszorul a társadalomból, és eljut oda, hogy már hajlékkal sem rendelkezik, az mindenki számára sorstragédia – hangsúlyozta a testület elnöke. Hozzátette: fontos kérdés, hogy ezt az egyéni sorstragédiát meghagyjuk-e az egyéni megoldás keretében vagy erre próbáljunk egy közösségi megoldást találni. A válasz csak a közös, felelős megoldás lehet – mondta az AB elnöke.
Sulyok Tamás kiemelte, hogy az ellátórendszer igénybevétele azért fontos, mert a hajléktalanság nem végleges állapot, az ugyanis megszüntethető. – Ehhez viszont egyénre szabott diagnózis kell, amit csak az ellátórendszerben tudnak felállítani, és a legtöbb esetben csak ennek a segítségével tud bárki is a hajléktalanlét borzalmaiból kitörni, és visszakapaszkodni a társadalomba – hangsúlyozta az AB elnöke.
Sulyok Tamás felidézte: az általa vezetett testülethez úgy került az ügy, hogy tavaly ősszel fogadott el az Országgyűlés egy olyan jogszabályt, amely szabálysértési szankcióval sújtja az életvitelszerűen közterületen tartózkodást. Ezt követően pedig több bíró is felfüggesztette ezeket a szabálysértési eljárásokat, és az Alkotmánybírósághoz fordult. – Ezen indítványokat együttesen vizsgáltuk meg – mondta az AB elnöke.
Sulyok Tamás: A közterületet közcélra kell használni
Fotó: Kurucz Árpád
A testület vezetője emlékeztetett: az alaptörvény hetedik módosítása tiltja az életvitelszerűen való közterületen tartózkodást, amelyhez a törvényhozó szabálysértési szankciót kapcsolt. Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy ez alapján a testületnek felül kellett vizsgálnia korábbi álláspontját a hajléktalanságról. Ezt az is indokolta, hogy az alaptörvény másfajta emberképpel dolgozik, mint a korábbi alkotmány.
– A közösségi emberkép olyan ember képe, akinek a jogai is a közösségben gyökereznek. A hajléktalanok éppen ezekből a keretekből szorulnak ki, mivel az emberi boldogulásra az alaptörvényben meghatározott eszközöket nem tudják igénybe venni: a munkát és a szellemi teljesítményt, ezt a kettőt nevesíti az alaptörvény – fejtette ki Sulyok Tamás. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy emiatt az állami gondoskodásból nem szorulhatnak ki a hajléktalanok.
– A nemzeti hitvallásban azt olvashatjuk: valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelezettségét. Ez az Alkotmánybíróság olvasatában az ilyen élethelyzetbe került embertársaink védelmezését jelenti. Az állam nem hagyhatja magukra ezeket az embereket, akik többnyire önhibájukon kívül lettek fedél nélküliek, ám az Alkotmánybíróság az idevezető okokat nem tudja vizsgálni, csak alkotmányossági kérdésekkel foglalkozhat – emelte ki az AB elnöke.
Hozzátette: átérzi ezeket a sorstragédiákat, és úgy véli, ezekre mindenképpen reagálnia kell a társadalomnak. Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó és -ellátó intézményrendszert tartson fenn – mondta a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás.
Hozzátette: az AB megkereste a Belügyminisztériumot, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Hajléktalanokért Közalapítványt, a Menhely Alapítványt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy a testület tájékoztatást kapjon a hajléktalanellátásról.
– A válaszokból világossá vált, hogy olyan ellátórendszer van Magyarországon, ami helyenként még többletkapacitással is bír – emelte ki a testület elnöke. – Az AB egy olyan alkotmányos követelményt fogalmazott meg a jogalkalmazókkal szemben, amely szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatti szabálysértési eljárásban a szankció alkalmazásánál minden esetben meg kell vizsgálni, hogy helyben van-e férőhely – mutatott rá Sulyok Tamás, aki további garanciákat is felsorolt: a jogkövetkezmény alkalmazása előtt három figyelmeztetésben kell részesülnie az életvitelszerűen közterületen tartózkodónak, valamint a rendőri intézkedés során egy szociális segítőnek is jelen kell lennie.
– Ez is a gondoskodó államra utal. Az intézkedés lényege nem az, hogy büntesse, hanem hogy az együttműködés irányába terelje a hajléktalanokat. Ezt az együttműködést követeli meg az ő és mindnyájunk társadalmi lény lényege, mert nem elszigetelt egyénként létezünk, hanem bizonyos kötelezettségünk és felelősségünk van önmagunkkal és a társadalommal szemben is – fogalmazott az AB elnöke.
Sulyok Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény hatálybalépésével az AB szerepe is megváltozott, jelenleg sokkal inkább egyéni jogvédelmet lát el a testület.
– Megvizsgáltuk a hajléktalanok helyzetét, és arra jutottunk, szükségük van a támogatásra, önerejükből nem képesek változtatni a helyzetükön. Ezért lenne hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak. Ezzel sem az ő állapotuk nem változik, sem a közterület alaptörvénybe foglalt célja nem tud érvényesülni. E szerint ugyanis a közterületet közcélra kell használni. Az életvitelszerűen ott-tartózkodás viszont nem közcél, sőt akadályozza azt, hogy ez a funkció zavartalanul érvényesüljön – érvelt a testület elnöke.
https://magyarnemzet.hu/belfold/az-allam-nem-hagyhatja-magukra-a-hajlektalanokat-7003976/
2019. szeptember 3., kedd
Stumpf István: „Tartalmilag ez prezidenciális kormányzás, a miniszterelnök soha nem volt ilyen erős”
Teczár Szilárd
Forradalmi jogalkotásról, a kormány és az AB közötti konfliktusokról beszélt a leköszönő alkotmánybíró.
„Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.”
De Gaulle-konferencia 2016-banDe Gaulle-konferencia 2016-banFotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ezt Stumpf István mondta A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme? címmel tartott előadásában az MTA Politikatudományi Intézetében (az intézet – mint az összes többi - szeptember 1-től kikerült az MTA felügyelete alól, de elvileg használhatja az MTA kiválósági intézet megnevezést, úgyhogy egyelőre mi is ennél maradunk). Az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének alkotmánybírósági mandátuma a nyáron járt le, most elsősorban az Alkotmánybíróság és a kormány konfliktusairól, a kormányzás 2010 utáni átalakulásáról beszélt.
Kiverték a biztosítékot
Stumpf szerint a rendszerváltozás után az Alkotmánybíróság nagyon fontos szerepet játszott a jogállamiság alapjainak lefektetésében, amit az is jelzett, hogy az AB már hónapokkal az első szabad választások előtt létrejött. „A normavilágosság elve, a kellő felkészülési idő vagy a visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem volt benne az akkori alkotmányban, ezeket az AB vezette le a szöveg értelmezésével” – mondta Stumpf. Úgy látja, a létrejövő többpártrendszer szereplői között hamar megtört a bizalom, ebben a bizalmi vákuumban tudott megerősödni a Sólyom László nevével fémjelzett AB.
A 2010-es fülkeforradalom után azonban a forradalmi jogalkotás, az AB aktivizmusának megfékezése és az alkotmányértelmezések nyomán kialakult „láthatatlan alkotmány” trónfosztása vált a második Orbán-kormány prioritásává. Stumpf úgy látja, ez valamennyire illeszkedett a nemzetközi vitákba, mert a gazdasági válság nyomán mindenhol újra kérdéses lett az állam szerepe és a hatalommegosztás megfelelő mértéke. „A megelőző 30-40 évben az alapjogi fundamentalizmus és a jogi konstitucionalizmus volt a mainstream, azonban egyre többen vetik fel, hogy a bírói felülvizsgálat mindenek fölé helyezése egyfajta bírói vagy alkotmánybírói kormányzáshoz vezetett.”
Magyarországon Stumpf 2010-es alkotmánybíróvá választásával párhuzamosan „felerősödtek a konfliktusok az AB és az egyre inkább összeolvadó végrehajtó/törvényhozó hatalom között”. Stumpf szerint az verhette ki végleg a biztosítékot Orbánnál, amikor 2012 végén, 2013 elején előbb az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit semmisítették meg, majd a választási regisztrációt nyilvánították alkotmányellenessé. „Bár a választási regisztrációról letettek, a negyedik alaptörvény-módosítással az alkotmányba emeltek számos korábban alkotmányellenesnek mondott szabályt, amit a szakirodalom visszaélésszerű- vagy felülalkotmányozásnak nevez” – mondta Stumpf.
A Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozójánA Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozójánFotó: Illyés Tibor / MTI
Közben a kormánytöbbség saját jelöltjeivel töltötte fel a testületet, felemelte a létszámát, kivette az AB kezéből a gazdasági kérdéseket és megtiltotta az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát. Ezzel a kezdeti konfliktusok szép lassan elcsendesedtek, Stumpf szavaival „a parlamentáris szupremácia teljes győzelmet aratott”.
Problémák az udvartartásban
Stumpf István a kormányzás szerkezetét és intézményrendszerét is elemezte. Mint mondta, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal még valóban a miniszterelnök szűken vett munkaszervezete volt. 2010 után miniszterelnök-helyettesként előbb Navracsics Tibor kapott fontos központosított jogköröket, majd először frakcióvezetőként, később a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár János vonta magához a közigazgatást. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával és Rogán Antal felemelésével „törésvonal keletkezett a hatalmi centrumban, problémák jelentkeztek az uralkodói udvartartásban, és ez a helyzet sokáig nem volt tartható”.
Stumpf úgy látja, 2018 után Orbán közvetlenül magához vonta az irányítást, elvileg ő felügyeli a közigazgatási államtitkárok munkáját is, bár Stumpf szerint Orbánt már első kormányzása alatt is inkább a távlatos ügyek érdekelték, nem a közigazgatás napi szintű problémái. „Úgy lehetett vele, hogy négy évig Stumpf kormányzott, négy évig Navracsics, négy évig Lázár, most már végre én jövök” – fejtegette a volt alkotmánybíró.
A magyar közjogi berendezkedésben továbbra is benne van egy félprezidenciális átalakulás lehetősége, de Stumpf szerint tartalmilag már ma is prezidenciális kormányzás folyik. „Míg korábban a parlament szavazott a kormányprogramról, ma a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját. A rendszerváltoztatás után még sosem volt ilyen erős ez a pozíció” – mondta Stumpf.
Stumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetéstStumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetéstFotó: Mónus Márton / MTI
Szerinte az EU-s jogállamisági mechanizmus vagy a menekültkvótákról várható európai bírósági döntés élesen vetheti fel a közösségi jog és a magyar alkotmányos identitás viszonyát, bár kérdésre válaszolva azt mondta, a magyar közpolitikai döntéseket nemcsak az EU tudja befolyásolni, hanem például a német gazdasági szereplők is. A belső ellensúlyokat sem látja teljesen elveszettnek. „Kívülről úgy tűnhet, hogy a viktoriánus hatalom mindent legyalult, de az intézményeknek van ellenálló képességük, az AB-ben is voltak belső mozgások, a lojalitás helyett/mellett az intézmény értékrendje is fontos” – mondta Stumpf.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy „politikailag forró kérdésekben” nehezebben tudja megtalálni az egyensúlyt az AB. Stumpf István a nagyrészt MTA-s kutatókból álló közönségnek azt mondta: a beadvány ismerete nélkül is kevés esélyt lát arra, hogy az intézetek elcsatolása ügyében szembeforduljon a kormánnyal az Alkotmánybíróság.
https://magyarnarancs.hu/belpol/stumpf-istvan-eloadas-122670
Forradalmi jogalkotásról, a kormány és az AB közötti konfliktusokról beszélt a leköszönő alkotmánybíró.
„Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.”
De Gaulle-konferencia 2016-banDe Gaulle-konferencia 2016-banFotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ezt Stumpf István mondta A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme? címmel tartott előadásában az MTA Politikatudományi Intézetében (az intézet – mint az összes többi - szeptember 1-től kikerült az MTA felügyelete alól, de elvileg használhatja az MTA kiválósági intézet megnevezést, úgyhogy egyelőre mi is ennél maradunk). Az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének alkotmánybírósági mandátuma a nyáron járt le, most elsősorban az Alkotmánybíróság és a kormány konfliktusairól, a kormányzás 2010 utáni átalakulásáról beszélt.
Kiverték a biztosítékot
Stumpf szerint a rendszerváltozás után az Alkotmánybíróság nagyon fontos szerepet játszott a jogállamiság alapjainak lefektetésében, amit az is jelzett, hogy az AB már hónapokkal az első szabad választások előtt létrejött. „A normavilágosság elve, a kellő felkészülési idő vagy a visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem volt benne az akkori alkotmányban, ezeket az AB vezette le a szöveg értelmezésével” – mondta Stumpf. Úgy látja, a létrejövő többpártrendszer szereplői között hamar megtört a bizalom, ebben a bizalmi vákuumban tudott megerősödni a Sólyom László nevével fémjelzett AB.
A 2010-es fülkeforradalom után azonban a forradalmi jogalkotás, az AB aktivizmusának megfékezése és az alkotmányértelmezések nyomán kialakult „láthatatlan alkotmány” trónfosztása vált a második Orbán-kormány prioritásává. Stumpf úgy látja, ez valamennyire illeszkedett a nemzetközi vitákba, mert a gazdasági válság nyomán mindenhol újra kérdéses lett az állam szerepe és a hatalommegosztás megfelelő mértéke. „A megelőző 30-40 évben az alapjogi fundamentalizmus és a jogi konstitucionalizmus volt a mainstream, azonban egyre többen vetik fel, hogy a bírói felülvizsgálat mindenek fölé helyezése egyfajta bírói vagy alkotmánybírói kormányzáshoz vezetett.”
Magyarországon Stumpf 2010-es alkotmánybíróvá választásával párhuzamosan „felerősödtek a konfliktusok az AB és az egyre inkább összeolvadó végrehajtó/törvényhozó hatalom között”. Stumpf szerint az verhette ki végleg a biztosítékot Orbánnál, amikor 2012 végén, 2013 elején előbb az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit semmisítették meg, majd a választási regisztrációt nyilvánították alkotmányellenessé. „Bár a választási regisztrációról letettek, a negyedik alaptörvény-módosítással az alkotmányba emeltek számos korábban alkotmányellenesnek mondott szabályt, amit a szakirodalom visszaélésszerű- vagy felülalkotmányozásnak nevez” – mondta Stumpf.
A Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozójánA Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozójánFotó: Illyés Tibor / MTI
Közben a kormánytöbbség saját jelöltjeivel töltötte fel a testületet, felemelte a létszámát, kivette az AB kezéből a gazdasági kérdéseket és megtiltotta az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát. Ezzel a kezdeti konfliktusok szép lassan elcsendesedtek, Stumpf szavaival „a parlamentáris szupremácia teljes győzelmet aratott”.
Problémák az udvartartásban
Stumpf István a kormányzás szerkezetét és intézményrendszerét is elemezte. Mint mondta, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal még valóban a miniszterelnök szűken vett munkaszervezete volt. 2010 után miniszterelnök-helyettesként előbb Navracsics Tibor kapott fontos központosított jogköröket, majd először frakcióvezetőként, később a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár János vonta magához a közigazgatást. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával és Rogán Antal felemelésével „törésvonal keletkezett a hatalmi centrumban, problémák jelentkeztek az uralkodói udvartartásban, és ez a helyzet sokáig nem volt tartható”.
Stumpf úgy látja, 2018 után Orbán közvetlenül magához vonta az irányítást, elvileg ő felügyeli a közigazgatási államtitkárok munkáját is, bár Stumpf szerint Orbánt már első kormányzása alatt is inkább a távlatos ügyek érdekelték, nem a közigazgatás napi szintű problémái. „Úgy lehetett vele, hogy négy évig Stumpf kormányzott, négy évig Navracsics, négy évig Lázár, most már végre én jövök” – fejtegette a volt alkotmánybíró.
A magyar közjogi berendezkedésben továbbra is benne van egy félprezidenciális átalakulás lehetősége, de Stumpf szerint tartalmilag már ma is prezidenciális kormányzás folyik. „Míg korábban a parlament szavazott a kormányprogramról, ma a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját. A rendszerváltoztatás után még sosem volt ilyen erős ez a pozíció” – mondta Stumpf.
Stumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetéstStumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetéstFotó: Mónus Márton / MTI
Szerinte az EU-s jogállamisági mechanizmus vagy a menekültkvótákról várható európai bírósági döntés élesen vetheti fel a közösségi jog és a magyar alkotmányos identitás viszonyát, bár kérdésre válaszolva azt mondta, a magyar közpolitikai döntéseket nemcsak az EU tudja befolyásolni, hanem például a német gazdasági szereplők is. A belső ellensúlyokat sem látja teljesen elveszettnek. „Kívülről úgy tűnhet, hogy a viktoriánus hatalom mindent legyalult, de az intézményeknek van ellenálló képességük, az AB-ben is voltak belső mozgások, a lojalitás helyett/mellett az intézmény értékrendje is fontos” – mondta Stumpf.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy „politikailag forró kérdésekben” nehezebben tudja megtalálni az egyensúlyt az AB. Stumpf István a nagyrészt MTA-s kutatókból álló közönségnek azt mondta: a beadvány ismerete nélkül is kevés esélyt lát arra, hogy az intézetek elcsatolása ügyében szembeforduljon a kormánnyal az Alkotmánybíróság.
https://magyarnarancs.hu/belpol/stumpf-istvan-eloadas-122670
2019. szeptember 1., vasárnap
Kilóra megvett igazságszolgáltatás: Bírókat, politikusokat és rendőröket tartott a markában az újságíró-gyilkosság megrendelője
PÁMER DÁVID
Egy befolyásos milliárdos nagyvállalkozó, Marian Kočner telefonüzenetei hetek óta borzolják a kedélyeket Szlovákiában, melyek alapjaiban rengethetik meg a szlovák igazságszolgáltatásba vetett hitet. A kirobbant botrány után elindított vizsgálat nemcsak Jan Kuciak és menyasszonya meggyilkolásának homályban lévő részleteire adhat választ, de leránthatja a leplet az egész országot behálózó, a politikai szféráig érő, a bíróságot, rendőrséget és az ügyészséget is érintő korrupciós bűncselekmény-sorozatról.
Jan Kuciak szlovák újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát 2018. február 21-én nagymácsédi házukban lőtték agyon hidegvérrel. A kettős gyilkosságot profi módon, percek alatt hajtották végre: Kušnírovát szemből fejen lőtték, Kuciak pedig két lövedéket kapott a szívébe. A nyomozás adatai szerint a nő megölésére nem volt megbízása a végrehajtóknak, azonban Martina otthon volt a támadás idején, így vele is végezett támadója, aki az eddig ismert adatok szerint társaival egy magyarországi férfitól szerezte be a gyilkos fegyvert.
GYILKOSSÁGOK SORÁT KÖVETHETTÉK EL
Noha Kuciak a Szlovákiában gyökeret eresztő olasz maffiával, annak politikai és közéleti kapcsolataival is foglalkozott, egyre inkább úgy tűnik, nem ez okozta a halálát. Ez azután derült ki, hogy 2018. szeptemberében a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) munkatársai elfogták azt a négy személyt, akik a gyilkossággal gyanúsíthatóak. A nyomozók egy ideig azt feltételezték, hogy a volt rendőr, Sz. Tamás ölt, és Miroslav M. sofőrként vett részt a bűncselekményben, ám utóbbi később beismerte, hogy ő húzta meg a ravaszt. Segítségükre volt még A. Zoltán, az akciót szervező, a vérdíjat is fizető A. Zsuzsová pedig közvetítő lehetett az emberölésben. Erről a rácsok mögött megtörő A. Zoltán beszélt kihallgatóinak, aki szerint a nő összesen hetvenezer eurót fizetett a bérgyilkosoknak. Az asszonyt a nyomozó hatóság összefüggésbe hozta Molnár Péter gútai vállalkozó, illetve az MKP egykori ógyallai régiós politikusa, Basternák László 2010-es kivégzésével is, de ellene és társai ellen két ügyész és Daniel Lipsic volt belügyminiszter, későbbi ügyvéd meggyilkolásának az előkészítése miatt is eljárást indítottak. A rendelkezésre álló adatok szerint a célszemélyek megfigyelésében rendőrök is részt vállaltak, emiatt a belügyminisztérium illetékesei is segítik a vizsgálódást.
ZSEBÉBEN VOLTAK A HATÓSÁGOK
Azt már a nyomozás elején is tudni lehetett, hogy nem A. Zsuzsová az utolsó láncszem az újságíró-gyilkosság elkövetői közül, hiszen neki nem volt személyes konfliktusa Kuciakkal. Fordulat márciusban következett be, amikor váltóhamisítás és adócsalás miatt egy évvel korábban letartóztatott milliárdos oligarchát, Marian Kočnert felbujtással gyanúsították meg az ügyben. A férfi többször megfenyegette a halála előtt Kuciakot, hogy hagyja abba a róla szóló cikkek írását, ám a hatóságok az újságíró feljelentése ellenére sem léptek. Ma már tudjuk, miért: Kočner egy kapcsolatán, Norbert Bödör nyitrai vállalkozón keresztül nyomozásokat akadályozhatott meg, hozzáférhetett a rendőrségi adatbázisokhoz, a lakosságnyilvántartáshoz, a róla író újságírók, vagy épp az ügyeiben eljáró ügyészek adataihoz. Az információáramlás azért folyhatott ennyire könnyen, mert Bödör a Kuciak-gyilkosság miatt lemondani kényszerült volt országos rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar rokona, ám Kočner más rendőröket, sőt, ügyészeket, bírákat és politikusokat is a markában tarthatott.
Robert Fico a Ján Kuciak-gyilkosság nyomravezetőjének felajánlott egymillió euróval. Fico később belebukott a botrányba. Fotó: AFP
TITKOS CSEVEGÉSEK
Legalábbis ezek a megdöbbentő információk körvonalazódnak ki a vállalkozó üzenetváltásaiból. Kočner a Threema nevű titkosított csevegőalkalmazáson kommunikált beszélgetőpartnereivel, az ehhez használt telefont pedig Peter Tóth egykori újságíró, a szlovák kémelhárítás volt vezetője adhatta oda a nyomozóknak. Tóth – aki tanúként szerepel az ügyben – sokáig Kočnernek dolgozott és az üzletember megbízásából másfél éven keresztül figyeltette Kuciakot és más újságírókat, országgyűlési képviselőket, valamint a szlovák közélet több fontos szereplőjét. Kočner kompromittáló anyagokat gyűjtött ezekről az emberekről, így garantálva a sérthetetlenségét. A politikusok és közéleti szereplők behálózásában nagy segítségére volt a modell külsejű A. Zsuzsová, akinél a gyanú szerint Marian Kočner megrendelte az oknyomozó újságíró halálát. A csaknem hatszáz oldalnyi Threema-üzenetek közül Zsuzsová és Kočner beszélgetései a legfontosabbak a nyomozás szempontjából, igaz, a konkrétumokat mindig személyesen, legtöbb esetben egy golfpályán beszélték meg. Az üzenetekből az is kiderül, a vállalkozó előre tudta, mikor fognak a cégénél razziázni a rendőrök, de valaki részletes információkkal látta el a Kuciak-gyilkosság ügyében zajló nyomozásról is. Kočner neve ugyanis már közvetlenül az emberölés után felmerült, a rendőrség ki is hallgatta, de akkor még elengedték. Kočner a titkosított alkalmazáson keresztül erről a kihallgatásról azt írta Zsuzsovának, hogy a rendőrök bocsánatot kértek tőle, amiért ki kell hallgatniuk, de ha nem tennék, a média meglincselné őket.
KÖZÖS NYARALÁS BUGÁRRAL
Örültek annak is, hogy a hatóság elsőként az „olasz szál” irányába indult el: „minden egyes pillanatban újabb meglepi. Ehhez képest a rólad szóló cikkek olyanok, mint a mákszem” – írta a nő az oligarchának, miután a gyilkosság után a sajtóban megjelent Kuciak utolsó cikke az olasz maffia szlovákiai embereinek és a botrányba belebukó Robert Fico kormányának összefonódásairól. Zsuzsová arról is említést tett, hogy várja, mikor fogják Olaszországban keresni a gyilkost. Erre Kočner úgy válaszolt: “kíváncsi vagyok, mivel állnak még elő. Hogy ki áll emögött. Lassan már nem marad más, csak Soros :)”. Később obszcén szavakkal gúnyolódtak Kuciak halálán és az emberölés miatt kibontakozó tüntetéshullám idején azon viccelődtek, hogy mikor avatják szentté az újságírót. Kočner arról is tájékoztatta ismerősét, hogy a Maldív-szigeteken találkozott Bugár Bélával, a Híd elnökével, miután ugyanabban a hotelban szálltak meg. A nagyvállalkozó azt állította, a kormányválság első heteiben tanácsokkal látta el a politikust. Bugár a kiszivárgott hírre először úgy reagált, hogy véletlenül, a reggelinél találkoztak, de csak köszöntek egymásnak, majd elismerte, a kétes hírű üzletember a szlovák közéletről érdeklődött nála.
LEFOGLALTÁK AZ IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR TELEFONJÁT
Mára már az is kiderült, nem Bugár volt az egyetlen szlovákiai politikus, aki összefüggésbe hozható a felbujtással gyanúsított férfival: a különleges ügyészség két ügyésze múlt héten beszélt egy rendkívüli sajtótájékoztatón arról, hogy egyes állami szervek képviselői is kapcsolatban álltak Marian Kočnerrel.
„Nem az a baj, hogy kommunikáltak vele, hanem az, amit mondtak neki, vagy amilyen információkat átadtak neki. Valóban azt ajánlom mindenkinek, akik ebben a kommunikációban érintettek, hogy még most, a nyomozásnak ebben a stádiumában jöjjenek el elmagyarázni tetteiket, mert később jelentős hátrányuk származhat a hallgatásból”
– nyilatkozta az egyik ügyész. Napokkal a sajtótájékoztató után végül több bíró és az igazságügyi minisztérium államtitkára, Monika Jankovska mobiltelefonját is lefoglalta a rendőrség. A gyanú szerint az érintettek titkos üzeneteket válthattak Kočnerrel. Az üzletember a beszélgetések szerint csak „majmocskának” nevezte az államtitkárt, aki mindent elintéz neki, amire csak szüksége van. Ezzel összefüggésben vizsgálják azt is, hogy miért és kinek a kezdeményezésére hallgatták le a Kočner ellen indított nyomozások felügyeletét ellátó ügyészeket.
KIÁRUSÍTOTT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
Zuzana Čaputová köztársasági elnök szintén megszólalt a kirobbant botránnyal kapcsolatban. Az államfő úgy véli, hogy az utóbbi években Szlovákiában az igazságszolgáltatás mindössze egy „termék” volt, melyet egyesek megvásárolhattak, ezért néhány személynek politikai és személyes felelősséget kell vállalnia:
„a bűnüldöző szerveket okkal érdekli egy államtitkár és egy olyan személy közötti kommunikáció, akit gyilkossággal gyanúsítanak, és más bűncselekmények elkövetésével is vádolnak. Emiatt elfogadhatatlan, hogy továbbra is az igazságügyi tárca egyik legfontosabb pozíciójában maradjon”
– fogalmazott Čaputová. Az elnökasszony az állampolgároktól azt kérte, hogy ne veszítsék el az igazságszolgáltatásba vetett bizalmukat, hiszen az a társadalom, amelyből ez hiányzik, nem lehet demokratikus. A hatóság legújabb közlése szerint a Kuciak-nyomozás jelenleg olyan stádiumban van, hogy szeptemberben elküldhetik az ügy aktáit az érintett feleknek, és ősszel akár a vádemelésre is sor kerülhet.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg.
https://pestisracok.hu/kilora-megvett-igazsagszolgaltatas-birokat-politikusokat-es-rendoroket-tartott-a-markaban-az-ujsagiro-gyilkossag-megrendeloje/
Egy befolyásos milliárdos nagyvállalkozó, Marian Kočner telefonüzenetei hetek óta borzolják a kedélyeket Szlovákiában, melyek alapjaiban rengethetik meg a szlovák igazságszolgáltatásba vetett hitet. A kirobbant botrány után elindított vizsgálat nemcsak Jan Kuciak és menyasszonya meggyilkolásának homályban lévő részleteire adhat választ, de leránthatja a leplet az egész országot behálózó, a politikai szféráig érő, a bíróságot, rendőrséget és az ügyészséget is érintő korrupciós bűncselekmény-sorozatról.
Jan Kuciak szlovák újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát 2018. február 21-én nagymácsédi házukban lőtték agyon hidegvérrel. A kettős gyilkosságot profi módon, percek alatt hajtották végre: Kušnírovát szemből fejen lőtték, Kuciak pedig két lövedéket kapott a szívébe. A nyomozás adatai szerint a nő megölésére nem volt megbízása a végrehajtóknak, azonban Martina otthon volt a támadás idején, így vele is végezett támadója, aki az eddig ismert adatok szerint társaival egy magyarországi férfitól szerezte be a gyilkos fegyvert.
GYILKOSSÁGOK SORÁT KÖVETHETTÉK EL
Noha Kuciak a Szlovákiában gyökeret eresztő olasz maffiával, annak politikai és közéleti kapcsolataival is foglalkozott, egyre inkább úgy tűnik, nem ez okozta a halálát. Ez azután derült ki, hogy 2018. szeptemberében a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) munkatársai elfogták azt a négy személyt, akik a gyilkossággal gyanúsíthatóak. A nyomozók egy ideig azt feltételezték, hogy a volt rendőr, Sz. Tamás ölt, és Miroslav M. sofőrként vett részt a bűncselekményben, ám utóbbi később beismerte, hogy ő húzta meg a ravaszt. Segítségükre volt még A. Zoltán, az akciót szervező, a vérdíjat is fizető A. Zsuzsová pedig közvetítő lehetett az emberölésben. Erről a rácsok mögött megtörő A. Zoltán beszélt kihallgatóinak, aki szerint a nő összesen hetvenezer eurót fizetett a bérgyilkosoknak. Az asszonyt a nyomozó hatóság összefüggésbe hozta Molnár Péter gútai vállalkozó, illetve az MKP egykori ógyallai régiós politikusa, Basternák László 2010-es kivégzésével is, de ellene és társai ellen két ügyész és Daniel Lipsic volt belügyminiszter, későbbi ügyvéd meggyilkolásának az előkészítése miatt is eljárást indítottak. A rendelkezésre álló adatok szerint a célszemélyek megfigyelésében rendőrök is részt vállaltak, emiatt a belügyminisztérium illetékesei is segítik a vizsgálódást.
ZSEBÉBEN VOLTAK A HATÓSÁGOK
Azt már a nyomozás elején is tudni lehetett, hogy nem A. Zsuzsová az utolsó láncszem az újságíró-gyilkosság elkövetői közül, hiszen neki nem volt személyes konfliktusa Kuciakkal. Fordulat márciusban következett be, amikor váltóhamisítás és adócsalás miatt egy évvel korábban letartóztatott milliárdos oligarchát, Marian Kočnert felbujtással gyanúsították meg az ügyben. A férfi többször megfenyegette a halála előtt Kuciakot, hogy hagyja abba a róla szóló cikkek írását, ám a hatóságok az újságíró feljelentése ellenére sem léptek. Ma már tudjuk, miért: Kočner egy kapcsolatán, Norbert Bödör nyitrai vállalkozón keresztül nyomozásokat akadályozhatott meg, hozzáférhetett a rendőrségi adatbázisokhoz, a lakosságnyilvántartáshoz, a róla író újságírók, vagy épp az ügyeiben eljáró ügyészek adataihoz. Az információáramlás azért folyhatott ennyire könnyen, mert Bödör a Kuciak-gyilkosság miatt lemondani kényszerült volt országos rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar rokona, ám Kočner más rendőröket, sőt, ügyészeket, bírákat és politikusokat is a markában tarthatott.
Robert Fico a Ján Kuciak-gyilkosság nyomravezetőjének felajánlott egymillió euróval. Fico később belebukott a botrányba. Fotó: AFP
TITKOS CSEVEGÉSEK
Legalábbis ezek a megdöbbentő információk körvonalazódnak ki a vállalkozó üzenetváltásaiból. Kočner a Threema nevű titkosított csevegőalkalmazáson kommunikált beszélgetőpartnereivel, az ehhez használt telefont pedig Peter Tóth egykori újságíró, a szlovák kémelhárítás volt vezetője adhatta oda a nyomozóknak. Tóth – aki tanúként szerepel az ügyben – sokáig Kočnernek dolgozott és az üzletember megbízásából másfél éven keresztül figyeltette Kuciakot és más újságírókat, országgyűlési képviselőket, valamint a szlovák közélet több fontos szereplőjét. Kočner kompromittáló anyagokat gyűjtött ezekről az emberekről, így garantálva a sérthetetlenségét. A politikusok és közéleti szereplők behálózásában nagy segítségére volt a modell külsejű A. Zsuzsová, akinél a gyanú szerint Marian Kočner megrendelte az oknyomozó újságíró halálát. A csaknem hatszáz oldalnyi Threema-üzenetek közül Zsuzsová és Kočner beszélgetései a legfontosabbak a nyomozás szempontjából, igaz, a konkrétumokat mindig személyesen, legtöbb esetben egy golfpályán beszélték meg. Az üzenetekből az is kiderül, a vállalkozó előre tudta, mikor fognak a cégénél razziázni a rendőrök, de valaki részletes információkkal látta el a Kuciak-gyilkosság ügyében zajló nyomozásról is. Kočner neve ugyanis már közvetlenül az emberölés után felmerült, a rendőrség ki is hallgatta, de akkor még elengedték. Kočner a titkosított alkalmazáson keresztül erről a kihallgatásról azt írta Zsuzsovának, hogy a rendőrök bocsánatot kértek tőle, amiért ki kell hallgatniuk, de ha nem tennék, a média meglincselné őket.
KÖZÖS NYARALÁS BUGÁRRAL
Örültek annak is, hogy a hatóság elsőként az „olasz szál” irányába indult el: „minden egyes pillanatban újabb meglepi. Ehhez képest a rólad szóló cikkek olyanok, mint a mákszem” – írta a nő az oligarchának, miután a gyilkosság után a sajtóban megjelent Kuciak utolsó cikke az olasz maffia szlovákiai embereinek és a botrányba belebukó Robert Fico kormányának összefonódásairól. Zsuzsová arról is említést tett, hogy várja, mikor fogják Olaszországban keresni a gyilkost. Erre Kočner úgy válaszolt: “kíváncsi vagyok, mivel állnak még elő. Hogy ki áll emögött. Lassan már nem marad más, csak Soros :)”. Később obszcén szavakkal gúnyolódtak Kuciak halálán és az emberölés miatt kibontakozó tüntetéshullám idején azon viccelődtek, hogy mikor avatják szentté az újságírót. Kočner arról is tájékoztatta ismerősét, hogy a Maldív-szigeteken találkozott Bugár Bélával, a Híd elnökével, miután ugyanabban a hotelban szálltak meg. A nagyvállalkozó azt állította, a kormányválság első heteiben tanácsokkal látta el a politikust. Bugár a kiszivárgott hírre először úgy reagált, hogy véletlenül, a reggelinél találkoztak, de csak köszöntek egymásnak, majd elismerte, a kétes hírű üzletember a szlovák közéletről érdeklődött nála.
LEFOGLALTÁK AZ IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR TELEFONJÁT
Mára már az is kiderült, nem Bugár volt az egyetlen szlovákiai politikus, aki összefüggésbe hozható a felbujtással gyanúsított férfival: a különleges ügyészség két ügyésze múlt héten beszélt egy rendkívüli sajtótájékoztatón arról, hogy egyes állami szervek képviselői is kapcsolatban álltak Marian Kočnerrel.
„Nem az a baj, hogy kommunikáltak vele, hanem az, amit mondtak neki, vagy amilyen információkat átadtak neki. Valóban azt ajánlom mindenkinek, akik ebben a kommunikációban érintettek, hogy még most, a nyomozásnak ebben a stádiumában jöjjenek el elmagyarázni tetteiket, mert később jelentős hátrányuk származhat a hallgatásból”
– nyilatkozta az egyik ügyész. Napokkal a sajtótájékoztató után végül több bíró és az igazságügyi minisztérium államtitkára, Monika Jankovska mobiltelefonját is lefoglalta a rendőrség. A gyanú szerint az érintettek titkos üzeneteket válthattak Kočnerrel. Az üzletember a beszélgetések szerint csak „majmocskának” nevezte az államtitkárt, aki mindent elintéz neki, amire csak szüksége van. Ezzel összefüggésben vizsgálják azt is, hogy miért és kinek a kezdeményezésére hallgatták le a Kočner ellen indított nyomozások felügyeletét ellátó ügyészeket.
KIÁRUSÍTOTT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
Zuzana Čaputová köztársasági elnök szintén megszólalt a kirobbant botránnyal kapcsolatban. Az államfő úgy véli, hogy az utóbbi években Szlovákiában az igazságszolgáltatás mindössze egy „termék” volt, melyet egyesek megvásárolhattak, ezért néhány személynek politikai és személyes felelősséget kell vállalnia:
„a bűnüldöző szerveket okkal érdekli egy államtitkár és egy olyan személy közötti kommunikáció, akit gyilkossággal gyanúsítanak, és más bűncselekmények elkövetésével is vádolnak. Emiatt elfogadhatatlan, hogy továbbra is az igazságügyi tárca egyik legfontosabb pozíciójában maradjon”
– fogalmazott Čaputová. Az elnökasszony az állampolgároktól azt kérte, hogy ne veszítsék el az igazságszolgáltatásba vetett bizalmukat, hiszen az a társadalom, amelyből ez hiányzik, nem lehet demokratikus. A hatóság legújabb közlése szerint a Kuciak-nyomozás jelenleg olyan stádiumban van, hogy szeptemberben elküldhetik az ügy aktáit az érintett feleknek, és ősszel akár a vádemelésre is sor kerülhet.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg.
https://pestisracok.hu/kilora-megvett-igazsagszolgaltatas-birokat-politikusokat-es-rendoroket-tartott-a-markaban-az-ujsagiro-gyilkossag-megrendeloje/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)