Az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítéséről és az alkotmánybírák számának növeléséről kezdeményez vitát Ivetta Macejková, az intézmény elnöke.
Macejková szerint ez az egyik módja annak, hogy rövidüljön az alkotmánybírósági eljárások ideje.
A kassai taláros testület vezetője rámutat, hogy egy összehasonlító tanulmány szerint a német, az osztrák, a lengyel, a cseh és a magyar alkotmánybírósággal egybevetve a szlovák testülethez érkezik a legtöbb új beadvány és panasz, a hazai alkotmánybíróság hozza a legtöbb határozatot, annak van a legnagyobb illetékességi köre, a legkevesebb bírája és a legkisebb költségvetése.
http://ujszo.com/online/kozelet/2013/01/31/macejkova-vitat-kezdemenyez-az-alkotmanybirosag-boviteserol
2013. január 31., csütörtök
2013. január 30., szerda
Hadat üzen a sértett kormány az Alkotmánybíróságnak
Joó Hajnalka
Hatáskörei újabb csorbítása helyett az ítéletei alapjául szolgáló, a rendszerváltás után született bírósági döntések felhasználásától tiltaná el az Alkotmánybíróságot bosszúból a kormány - értesült az [origo]. Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövőben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.
Újabb drasztikus módszerrel korlátozná az Alkotmánybíróság mozgásterét a kormány, válaszul arra, hogy a testület az elmúlt hetekben több, a kormánypártok számára fontos törvényt megsemmisített - értesült több, egymástól független kormánypárti forrásból az [origo]. Az Ab hatásköreinek 2010-es csorbításával felérő korlátozást információink szerint a tavaszi ülésszakon elfogadandó alaptörvénymódosítás-csomagba építenék be.
Ez utóbbira az Ab tavaly decemberi döntése miatt van szükség, amellyel a testület megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Ez az alaptörvény tervezetének elfogadása után fél évvel megszavazott csomag írta elő például, hogy a pártállami vezetők által elkövetett egyes bűncselekmények nem évülnek el, ez tette lehetővé a volt kommunista vezetők nyugdíjának és egyéb állami juttatásainak csökkentését; de ebbe foglalták bele a kormánypártok a bírák nyugdíjkényszeréről szóló előírásokat is (ezeket a testület már tavaly nyáron megsemmisítette), az Ab azonban formai okokra hivatkozva megsemmisítette őket, mondván nem átmeneti, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezéseket rögzítenek.
A Fidesz frakcióvezetője rögtön az Ab-döntés bejelentése után közölte, hogy az alaptörvénybe építik majd a formai okból megsemmisített részeket. Ezeket azonban információink szerint egy új, az Ab-re vonatkozó bekezdéssel is kiegészítenék, amelynek értelmében az Ab jövőbeni döntéseinél nem hivatkozhatna az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlatára, hanem kizárólag az 2012 januárjában hatályba lépett Alaptörvényt vehetné alapul a döntéseihez.
Eddig elment, de most berágtak
Az Ab lényegében minden érdemi határozatában figyelembe szokta venni korábbi döntéseit, illetve általánosságban a rendszerváltás óta kialakult döntési gyakorlatát. Így tett a kormány számára kellemetlen közelmúltbeli döntéseknél is, például az átmeneti rendelkezések decemberi, vagy a választási eljárási törvény (és benne az előzetes regisztráció) három héttel ezelőtti megsemmisítésekor, de akkor is, amikor a hajléktalanok közterületen élési tilalmának vagy a bírák kötelező nyugdíjazásának szabályait minősítette alkotmányellenesnek.
Pokol Béla - régóta mondja, hogy csak az alaptörvény lehet irányadó
Eddigi döntéseit a jövőben azonban már annak ellenére sem vehetné figyelembe a testület, hogy 2012 februárjában épp a kormány egy alaptörvény-értelmezési indítványára mondta ki, hogy "az újabb ügyekben felhasználhatja azokat az érveket, amelyeket az Alaptörvény hatályba lépése előtt hozott korábbi határozatai az akkor elbírált alkotmányjogi kérdéssel összefüggésben tartalmaztak".
Mivel a kormánypártok ezt a hozzáállást akkor nemhogy nem kifogásolták, de a kormány egy indítványa egyenesen úgy hivatkozott a korábbi Ab-gyakorlatra, mint amit a maga részéről is irányadónak tart, az, hogy most megszüntetnék ezt a gyakorlatot, egyértelműen arra utal, hogy az utóbbi hetek Fidesz számára jelentős presztízsveszteséget jelentő döntésein rágtak be a testületre.
Ezt a gyanút - illetve a megfogalmazást - az [origo]-nak több, magas pozíciót betöltő kormányzati, illetve fideszes forrás is megerősítette. Egyikük szerint a helyzet ugyan az alaptörvény hatályba lépése óta egyértelmű volt, de "most már muszáj rögzíteni is, mert az Ab nem vette tudomásul vagy nem vette figyelembe". A Fidesz elnöksége hétfői ülésén az átmeneti rendelkezések alaptörvénybe illesztéséről tárgyalva információink szerint foglalkozott a kérdéssel, de végleges döntést még nem hoztak az ügyben.
Csak az alaptörvény mutathat irányt
A pártvezetés tagjai közül Kövér László egyébként a nyilvánosság előtt is több alkalommal bírálta az alkotmánybírákat, akik szerinte "politikai pályára léptek" közelmúltbeli döntéseikkel. Egy decemberi rádióinterjúban a házelnök a hajléktalan-döntésre utalva jelentette ki, hogy az AB határozatát "semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni".
A testülethez 2010 szeptemberében csatlakozott öt új, Fidesz által delegált alkotmánybíró - Balsai István, Szalay Péter, Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla - egyébként egyes Ab-döntésekhez fűzött különvéleményeiben már több alkalommal is hivatkozott rá, hogy a testület nem dönthetett volna a korábbi ítélkezési gyakorlat alapján. Az elvet mindannyiuk közül Pokol Béla képviseli a leghatározottabban, aki már alkotmánybíróvá választása előtt is több konferencián, tanulmányában, illetve az alaptörvény előkészítő bizottságnak írt 2011-es állásfoglalásában is sürgette, hogy a régi alkotmányon alapuló alkotmánybírósági döntések hatálya szűnjön meg.
Három héttel ezelőtti, a regisztrációs szabályok elmeszelő határozathoz csatolt különvéleményében Pokol élesen bírálta, hogy "a többségi határozat nem az alaptörvény alapján, hanem a már nem hatályos alkotmány talaján állva született meg. Ezt szerinte "nem lehet elfogadni, mert az alkotmánybíróságnak az alaptörvényt kell védenie, és ennek alapján kell meghoznia határozatait.".
Ab-elnökök az alkotmányos hagyományról
Paczolay Péter, jelenlegi elnök 2013 január 27-én, az Ab-t ért kormánypárti bírálatok apropóján: "Az alkotmányosság nem pusztán Magyarország alaptörvényének szövegével azonos: a magyar alkotmányos hagyomány, benne az elmúlt több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata, az európai alkotmányjogi kultúra és annak nemzetközi dokumentumokban egyértelműen meghatározott alapelvei az alkotmánybírósági mércéhez tartoznak".
Sólyom László volt köztársasági elnök (1990 július -1998 november között az Ab elnöke) 2011 augusztusában, a kormánypártok sorozatos alkotmánymódosításai és az új alaptörvény elfogadása apropóján: " Ami a törvényhozásban történik, az az alkotmányos valóságnak csak egy töredéke. Az alkotmány élete egy jóval összetettebb és állandóbb erőtérben zajlik. Az én bizalmam ebben a húsz év alatt kiépült erős alkotmányos kultúrában van, amely már beivódott a jogászi hivatások gyakorlóiba, de az emberekbe is, és amely az új alkotmányt is a maga képére formálja. (...) Ezzel kapcsolatban tehát nem érzek veszélyt. Ha az Alkotmánybíróság, az ügyvédség, a bírói kar és minden jogász legény a talpán, akkor az alkotmányos kultúra túléli a mostanihoz hasonló sajnálatos periódusokat is."
Hatáskörei újabb csorbítása helyett az ítéletei alapjául szolgáló, a rendszerváltás után született bírósági döntések felhasználásától tiltaná el az Alkotmánybíróságot bosszúból a kormány - értesült az [origo]. Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövőben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.
Újabb drasztikus módszerrel korlátozná az Alkotmánybíróság mozgásterét a kormány, válaszul arra, hogy a testület az elmúlt hetekben több, a kormánypártok számára fontos törvényt megsemmisített - értesült több, egymástól független kormánypárti forrásból az [origo]. Az Ab hatásköreinek 2010-es csorbításával felérő korlátozást információink szerint a tavaszi ülésszakon elfogadandó alaptörvénymódosítás-csomagba építenék be.
Ez utóbbira az Ab tavaly decemberi döntése miatt van szükség, amellyel a testület megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Ez az alaptörvény tervezetének elfogadása után fél évvel megszavazott csomag írta elő például, hogy a pártállami vezetők által elkövetett egyes bűncselekmények nem évülnek el, ez tette lehetővé a volt kommunista vezetők nyugdíjának és egyéb állami juttatásainak csökkentését; de ebbe foglalták bele a kormánypártok a bírák nyugdíjkényszeréről szóló előírásokat is (ezeket a testület már tavaly nyáron megsemmisítette), az Ab azonban formai okokra hivatkozva megsemmisítette őket, mondván nem átmeneti, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezéseket rögzítenek.
A Fidesz frakcióvezetője rögtön az Ab-döntés bejelentése után közölte, hogy az alaptörvénybe építik majd a formai okból megsemmisített részeket. Ezeket azonban információink szerint egy új, az Ab-re vonatkozó bekezdéssel is kiegészítenék, amelynek értelmében az Ab jövőbeni döntéseinél nem hivatkozhatna az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlatára, hanem kizárólag az 2012 januárjában hatályba lépett Alaptörvényt vehetné alapul a döntéseihez.
Eddig elment, de most berágtak
Az Ab lényegében minden érdemi határozatában figyelembe szokta venni korábbi döntéseit, illetve általánosságban a rendszerváltás óta kialakult döntési gyakorlatát. Így tett a kormány számára kellemetlen közelmúltbeli döntéseknél is, például az átmeneti rendelkezések decemberi, vagy a választási eljárási törvény (és benne az előzetes regisztráció) három héttel ezelőtti megsemmisítésekor, de akkor is, amikor a hajléktalanok közterületen élési tilalmának vagy a bírák kötelező nyugdíjazásának szabályait minősítette alkotmányellenesnek.
Pokol Béla - régóta mondja, hogy csak az alaptörvény lehet irányadó
Eddigi döntéseit a jövőben azonban már annak ellenére sem vehetné figyelembe a testület, hogy 2012 februárjában épp a kormány egy alaptörvény-értelmezési indítványára mondta ki, hogy "az újabb ügyekben felhasználhatja azokat az érveket, amelyeket az Alaptörvény hatályba lépése előtt hozott korábbi határozatai az akkor elbírált alkotmányjogi kérdéssel összefüggésben tartalmaztak".
Mivel a kormánypártok ezt a hozzáállást akkor nemhogy nem kifogásolták, de a kormány egy indítványa egyenesen úgy hivatkozott a korábbi Ab-gyakorlatra, mint amit a maga részéről is irányadónak tart, az, hogy most megszüntetnék ezt a gyakorlatot, egyértelműen arra utal, hogy az utóbbi hetek Fidesz számára jelentős presztízsveszteséget jelentő döntésein rágtak be a testületre.
Ezt a gyanút - illetve a megfogalmazást - az [origo]-nak több, magas pozíciót betöltő kormányzati, illetve fideszes forrás is megerősítette. Egyikük szerint a helyzet ugyan az alaptörvény hatályba lépése óta egyértelmű volt, de "most már muszáj rögzíteni is, mert az Ab nem vette tudomásul vagy nem vette figyelembe". A Fidesz elnöksége hétfői ülésén az átmeneti rendelkezések alaptörvénybe illesztéséről tárgyalva információink szerint foglalkozott a kérdéssel, de végleges döntést még nem hoztak az ügyben.
Csak az alaptörvény mutathat irányt
A pártvezetés tagjai közül Kövér László egyébként a nyilvánosság előtt is több alkalommal bírálta az alkotmánybírákat, akik szerinte "politikai pályára léptek" közelmúltbeli döntéseikkel. Egy decemberi rádióinterjúban a házelnök a hajléktalan-döntésre utalva jelentette ki, hogy az AB határozatát "semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni".
A testülethez 2010 szeptemberében csatlakozott öt új, Fidesz által delegált alkotmánybíró - Balsai István, Szalay Péter, Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla - egyébként egyes Ab-döntésekhez fűzött különvéleményeiben már több alkalommal is hivatkozott rá, hogy a testület nem dönthetett volna a korábbi ítélkezési gyakorlat alapján. Az elvet mindannyiuk közül Pokol Béla képviseli a leghatározottabban, aki már alkotmánybíróvá választása előtt is több konferencián, tanulmányában, illetve az alaptörvény előkészítő bizottságnak írt 2011-es állásfoglalásában is sürgette, hogy a régi alkotmányon alapuló alkotmánybírósági döntések hatálya szűnjön meg.
Három héttel ezelőtti, a regisztrációs szabályok elmeszelő határozathoz csatolt különvéleményében Pokol élesen bírálta, hogy "a többségi határozat nem az alaptörvény alapján, hanem a már nem hatályos alkotmány talaján állva született meg. Ezt szerinte "nem lehet elfogadni, mert az alkotmánybíróságnak az alaptörvényt kell védenie, és ennek alapján kell meghoznia határozatait.".
Ab-elnökök az alkotmányos hagyományról
Paczolay Péter, jelenlegi elnök 2013 január 27-én, az Ab-t ért kormánypárti bírálatok apropóján: "Az alkotmányosság nem pusztán Magyarország alaptörvényének szövegével azonos: a magyar alkotmányos hagyomány, benne az elmúlt több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata, az európai alkotmányjogi kultúra és annak nemzetközi dokumentumokban egyértelműen meghatározott alapelvei az alkotmánybírósági mércéhez tartoznak".
Sólyom László volt köztársasági elnök (1990 július -1998 november között az Ab elnöke) 2011 augusztusában, a kormánypártok sorozatos alkotmánymódosításai és az új alaptörvény elfogadása apropóján: " Ami a törvényhozásban történik, az az alkotmányos valóságnak csak egy töredéke. Az alkotmány élete egy jóval összetettebb és állandóbb erőtérben zajlik. Az én bizalmam ebben a húsz év alatt kiépült erős alkotmányos kultúrában van, amely már beivódott a jogászi hivatások gyakorlóiba, de az emberekbe is, és amely az új alkotmányt is a maga képére formálja. (...) Ezzel kapcsolatban tehát nem érzek veszélyt. Ha az Alkotmánybíróság, az ügyvédség, a bírói kar és minden jogász legény a talpán, akkor az alkotmányos kultúra túléli a mostanihoz hasonló sajnálatos periódusokat is."
2013. január 27., vasárnap
Paczolay Péter: Az Alkotmánybíróság nem politikai szereplő
InfoRádió / MTI
Az "alaptörvény" kifejezés olyan alkotmányfelfogást tükröz, amelynek alapján az alkotmányosság nem pusztán Magyarország alaptörvényének szövegével azonos: a magyar alkotmányos hagyomány, benne az elmúlt több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata, az európai alkotmányjogi kultúra és annak nemzetközi dokumentumokban egyértelműen meghatározott alapelvei az alkotmánybírósági mércéhez tartoznak - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke.
Új elem a magyar alkotmányos hagyományok beépítése az alkotmánybírósági gyakorlatba, amit éppen az alaptörvény tesz szükségessé. Alkalmazására példa a bírák nyugdíjazásának ügyében nyáron hozott döntés, amely a szabályozás megsemmisítésekor egy csaknem másfél évszázaddal ezelőtti, 1869-es törvényre is hivatkozott a bírói függetlenség magyar jogban élő gyökereivel kapcsolatban. A hatalommegosztásnak a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban két évtized alatt kimunkált jogelvét pedig rögzíti az új alaptörvény, amely csak a mai Európában általánosan elfogadott jogelvekkel és a polgári Magyarország másfél évszázada alatt kialakult alkotmányos hagyományokkal együtt értelmezhető - hangsúlyozta az Ab elnöke.
Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tavaly év végi formai okból történt megsemmisítéséről szólva Paczolay Péter kiemelte, hogy az Ab feladata az alaptörvény védelme. Ebből a szempontból értékelték az átmeneti rendelkezéseket, és amikor megsemmisítették azokat, nem csorbították az alaptörvényt, hanem éppen hogy óvták a hosszú távú alkotmányos gondolkodás jegyében. Az alaptörvény eredeti szövegét nem érintette a testület - szögezte le az Ab elnöke.
A köztársasági elnök választási regisztrációra vonatkozó indítványa nyomán idén meghozott határozattal összefüggésben Paczolay Péter kifejtette: a határon túl élő magyar állampolgárok regisztrálása szükséges lehet, de ez önmagában nem teszi indokolttá a jogintézmény általánosan kötelező bevezetését a magyarországi lakóhellyel rendelkezők részére. Az Ab nem a cél, hanem az eléréséhez igénybe vett eszköz alkotmányosságát vizsgálta.
Az Ab elnöke rámutatott: így volt ez a hajléktalanokkal kapcsolatos határozat esetében is. A közterületen élők problémáját természetesen meg kell oldani, de ehhez csak alkotmányos eszközöket lehet igénybe venni. Az Ab semmi mást nem tett, mint egy alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisített. A jogalkotó hibájáért nem lehet az Ab-t bűnbakká tenni. A határozat bőven hagy mozgásteret a jogalkotónak, hogy megnyugtatóan és alkotmányosan rendezze a kérdést. A szabályozás elhibázottságára egyébként felhívták a figyelmet olyan karitatív szervezetek is (például a Máltai Szeretetszolgálat), amelyeknek nagy tapasztalatuk van a hajléktalanok ellátásában. A testületet ért támadások tehát alaptalanok, kizárólag az Ab tekintélyének csorbítására lehetnek alkalmasak - jelentette ki Paczolay Péter.
Az Alkotmánybíróság döntéseinek lehet politikai következménye, de ettől még nem politikai szereplő - fejtette ki. A pártpolitikai erőviszonyok által meghatározott törvényhozás és a szakmai alapon működő alkotmánybíróság közti konfliktusokra sok országban akad példa. Az igazi kérdés az, hogy a politika miként reagál a neki nem tetsző döntésekre: a testület hatáskörének szűkítésével, alkotmánymódosításokkal vagy a döntések tiszteletben tartásával. Szlovéniában például megpróbálták belefullasztani az alkotmánybíróságot az ügyek áradatába, Ukrajnában pedig a törvényhozás nem adott lehetőséget a megválasztott alkotmánybíráknak, hogy esküt tegyenek és megkezdjék munkájukat. Nyugat-Európában azonban a politika, még ha nem is mindig örvendetes számára az alkotmánybíróság döntése, tudomásul veszi, végrehajtja azt, nem próbálja különböző trükkökkel ellehetetleníteni az intézményt. A fejlett demokratikus jogállamokban az alkotmányos kultúra kikezdhetetlen eleme az alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartása - mondta az elnök.
Az "alaptörvény" kifejezés olyan alkotmányfelfogást tükröz, amelynek alapján az alkotmányosság nem pusztán Magyarország alaptörvényének szövegével azonos: a magyar alkotmányos hagyomány, benne az elmúlt több mint húsz év alkotmánybírósági gyakorlata, az európai alkotmányjogi kultúra és annak nemzetközi dokumentumokban egyértelműen meghatározott alapelvei az alkotmánybírósági mércéhez tartoznak - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke.
Új elem a magyar alkotmányos hagyományok beépítése az alkotmánybírósági gyakorlatba, amit éppen az alaptörvény tesz szükségessé. Alkalmazására példa a bírák nyugdíjazásának ügyében nyáron hozott döntés, amely a szabályozás megsemmisítésekor egy csaknem másfél évszázaddal ezelőtti, 1869-es törvényre is hivatkozott a bírói függetlenség magyar jogban élő gyökereivel kapcsolatban. A hatalommegosztásnak a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban két évtized alatt kimunkált jogelvét pedig rögzíti az új alaptörvény, amely csak a mai Európában általánosan elfogadott jogelvekkel és a polgári Magyarország másfél évszázada alatt kialakult alkotmányos hagyományokkal együtt értelmezhető - hangsúlyozta az Ab elnöke.
Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tavaly év végi formai okból történt megsemmisítéséről szólva Paczolay Péter kiemelte, hogy az Ab feladata az alaptörvény védelme. Ebből a szempontból értékelték az átmeneti rendelkezéseket, és amikor megsemmisítették azokat, nem csorbították az alaptörvényt, hanem éppen hogy óvták a hosszú távú alkotmányos gondolkodás jegyében. Az alaptörvény eredeti szövegét nem érintette a testület - szögezte le az Ab elnöke.
A köztársasági elnök választási regisztrációra vonatkozó indítványa nyomán idén meghozott határozattal összefüggésben Paczolay Péter kifejtette: a határon túl élő magyar állampolgárok regisztrálása szükséges lehet, de ez önmagában nem teszi indokolttá a jogintézmény általánosan kötelező bevezetését a magyarországi lakóhellyel rendelkezők részére. Az Ab nem a cél, hanem az eléréséhez igénybe vett eszköz alkotmányosságát vizsgálta.
Az Ab elnöke rámutatott: így volt ez a hajléktalanokkal kapcsolatos határozat esetében is. A közterületen élők problémáját természetesen meg kell oldani, de ehhez csak alkotmányos eszközöket lehet igénybe venni. Az Ab semmi mást nem tett, mint egy alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisített. A jogalkotó hibájáért nem lehet az Ab-t bűnbakká tenni. A határozat bőven hagy mozgásteret a jogalkotónak, hogy megnyugtatóan és alkotmányosan rendezze a kérdést. A szabályozás elhibázottságára egyébként felhívták a figyelmet olyan karitatív szervezetek is (például a Máltai Szeretetszolgálat), amelyeknek nagy tapasztalatuk van a hajléktalanok ellátásában. A testületet ért támadások tehát alaptalanok, kizárólag az Ab tekintélyének csorbítására lehetnek alkalmasak - jelentette ki Paczolay Péter.
Az Alkotmánybíróság döntéseinek lehet politikai következménye, de ettől még nem politikai szereplő - fejtette ki. A pártpolitikai erőviszonyok által meghatározott törvényhozás és a szakmai alapon működő alkotmánybíróság közti konfliktusokra sok országban akad példa. Az igazi kérdés az, hogy a politika miként reagál a neki nem tetsző döntésekre: a testület hatáskörének szűkítésével, alkotmánymódosításokkal vagy a döntések tiszteletben tartásával. Szlovéniában például megpróbálták belefullasztani az alkotmánybíróságot az ügyek áradatába, Ukrajnában pedig a törvényhozás nem adott lehetőséget a megválasztott alkotmánybíráknak, hogy esküt tegyenek és megkezdjék munkájukat. Nyugat-Európában azonban a politika, még ha nem is mindig örvendetes számára az alkotmánybíróság döntése, tudomásul veszi, végrehajtja azt, nem próbálja különböző trükkökkel ellehetetleníteni az intézményt. A fejlett demokratikus jogállamokban az alkotmányos kultúra kikezdhetetlen eleme az alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartása - mondta az elnök.
2013. január 26., szombat
Paczolay: „A dráma kívül marad az AB falain"
Figyelő Online - Cseke Hajnalka
2013.01.25 07:00
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke nem látja indokoltnak, hogy rendszeresen hatalomtechnikai válaszok szülessenek a törvényekkel kapcsolatos alkotmányossági kifogásokra. „Korábban sem tartottam szerencsésnek, hogy az AB döntéseit akár időben megelőzve, akár egyidejűleg vagy a lehető legrövidebb időn belül alkotmánymódosítással írják felül. Ez a végső eszköz megilleti az alkotmányozót, de nemzetközi kitekintésben ritkán élnek vele, nálunk azonban elharapózott az utóbbi években" - fogalmazott az AB elnöke a Figyelőnek adott interjújában.
Mint mondta, az Alaptörvény elfogadásakor új időszámítást remélt. „Mivel az Alaptörvény a jelenlegi alkotmányozó többség akaratából született, azt gondoltam, hogy az annak szabályai és játékszabályai között hozott, azt védelmező alkotmánybírósági döntéseket jóval nagyobb tisztelet övezi majd" - jelentette ki a lapnak.
Álláspontja szerint az AB határozatokat illetően a törvényhozónak, mint mindenki másnak, az a teendője, hogy elfogadja és végrehajtsa. Reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb uralkodóvá válik az a szemlélet, hogy az AB döntéseit tiszteletben kell tartani.
„Ez az, amit alkotmányos kultúrának nevezünk!"- hangsúlyozta. Az, hogy a parlamenti többség alkotmányozó erővel rendelkezik, az alkotmánybíráskodás számára is sajátos helyzetet teremt - mutatott rá. Ugyanakkor, mint mondta, az AB a határozataiban ugyanúgy érvényre juttatja az alkotmányosságot, de a döntések következménye szempontjából nem mindegy, hogy a törvényhozásban alkotmányozó többség vagy csupán egyszerű többség áll a kormány mögött.
A „kétharmad" formailag legitim módon felülírhatja az AB döntéseit akár alkotmánymódosítással, akár a testület hatáskörének a csökkentésével. „Ezzel együtt az elmúlt két és fél évben, mióta elnökként vezetem a testületet, mindig arra törekedtem, hogy az AB be tudja tölteni a funkcióit nemcsak az alapvető jogok védelme, hanem a törvényhozás kontrollja terén is" - emelte ki. Paczolay.
A Figyelő arról is kérdezte, hogy léteznek-e törésvonalak az alkotmánybírók között? Az AB elnöke szerint igen, sőt, amióta 15 főre bővült a testület, a törésvonalak határozottabbak lettek, ami érzékelhető a különvéleményekből is. A tavaly lezárt 120 ügyben azonban egyszer sem került sor politikai tartalmú vitára.
„A bíróság egészének a működését nem az jellemzi, hogy két tábor harcol egymással. A testület ülésein kollegiális légkör uralkodik, de az kétségtelen tény, hogy a kiélezett ügyekben karakteres álláspontok hangzanak el" - fejtegette. „A viták során nagyjából láthatóvá válik, hogy ki melyik oldalon áll, ezért a szavazás ritkán hoz meglepetést. Akik kisebbségben maradnak, többnyire a határozathoz fűzött különvéleményekben fejtik ki álláspontjukat. A dráma kívül marad az Alkotmánybíróság falain" - mondta.
2013.01.25 07:00
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke nem látja indokoltnak, hogy rendszeresen hatalomtechnikai válaszok szülessenek a törvényekkel kapcsolatos alkotmányossági kifogásokra. „Korábban sem tartottam szerencsésnek, hogy az AB döntéseit akár időben megelőzve, akár egyidejűleg vagy a lehető legrövidebb időn belül alkotmánymódosítással írják felül. Ez a végső eszköz megilleti az alkotmányozót, de nemzetközi kitekintésben ritkán élnek vele, nálunk azonban elharapózott az utóbbi években" - fogalmazott az AB elnöke a Figyelőnek adott interjújában.
Mint mondta, az Alaptörvény elfogadásakor új időszámítást remélt. „Mivel az Alaptörvény a jelenlegi alkotmányozó többség akaratából született, azt gondoltam, hogy az annak szabályai és játékszabályai között hozott, azt védelmező alkotmánybírósági döntéseket jóval nagyobb tisztelet övezi majd" - jelentette ki a lapnak.
Álláspontja szerint az AB határozatokat illetően a törvényhozónak, mint mindenki másnak, az a teendője, hogy elfogadja és végrehajtsa. Reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb uralkodóvá válik az a szemlélet, hogy az AB döntéseit tiszteletben kell tartani.
„Ez az, amit alkotmányos kultúrának nevezünk!"- hangsúlyozta. Az, hogy a parlamenti többség alkotmányozó erővel rendelkezik, az alkotmánybíráskodás számára is sajátos helyzetet teremt - mutatott rá. Ugyanakkor, mint mondta, az AB a határozataiban ugyanúgy érvényre juttatja az alkotmányosságot, de a döntések következménye szempontjából nem mindegy, hogy a törvényhozásban alkotmányozó többség vagy csupán egyszerű többség áll a kormány mögött.
A „kétharmad" formailag legitim módon felülírhatja az AB döntéseit akár alkotmánymódosítással, akár a testület hatáskörének a csökkentésével. „Ezzel együtt az elmúlt két és fél évben, mióta elnökként vezetem a testületet, mindig arra törekedtem, hogy az AB be tudja tölteni a funkcióit nemcsak az alapvető jogok védelme, hanem a törvényhozás kontrollja terén is" - emelte ki. Paczolay.
A Figyelő arról is kérdezte, hogy léteznek-e törésvonalak az alkotmánybírók között? Az AB elnöke szerint igen, sőt, amióta 15 főre bővült a testület, a törésvonalak határozottabbak lettek, ami érzékelhető a különvéleményekből is. A tavaly lezárt 120 ügyben azonban egyszer sem került sor politikai tartalmú vitára.
„A bíróság egészének a működését nem az jellemzi, hogy két tábor harcol egymással. A testület ülésein kollegiális légkör uralkodik, de az kétségtelen tény, hogy a kiélezett ügyekben karakteres álláspontok hangzanak el" - fejtegette. „A viták során nagyjából láthatóvá válik, hogy ki melyik oldalon áll, ezért a szavazás ritkán hoz meglepetést. Akik kisebbségben maradnak, többnyire a határozathoz fűzött különvéleményekben fejtik ki álláspontjukat. A dráma kívül marad az Alkotmánybíróság falain" - mondta.
Olyan ez, mintha a középkorban élnénk
Vándor Éva, Origo
Két egyházi fenntartású német kórház orvosai is megtagadták egy megerőszakolt nő ellátását, mert nem akartak neki esemény után tablettát felírni. A kórházak helyzetét megnehezítik az őket többször csőbe húzó, álbetegként jelentkező abortuszellenes aktivisták, de igazán elfogadható magyarázatot nem tudtak adni a visszás gyakorlatra. A kórházakat működtető egyházak Németország legnagyobb munkáltatói között vannak, a botrányon hatalmasat bukhatnak.
A tavaly december 15-ére virradó éjszaka egy része teljesen kimaradt egy 25 éves kölni nő emlékezetéből. Előző este a barátaival szórakozott, szombat délután viszont egy padon ébredt, a városnak egy egészen más részében. Amikor az ügyeletre került, az őt ellátó orvos, Irmgard Maiworm azonnal arra gyanakodott, hogy a fiatal nő italába randidrogot keverhettek. Altesti fájdalmakra panaszkodott, és a ruhája piszkos volt, az orvos ezért úgy vélte, hogy a nemi erőszakot sem zárhatja ki. Marworm doktor a nő engedélyével felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, majd az ilyenkor szokásos protokollt követve felvilágosította a teherbeesés kockázatáról, és esemény utáni tablettát írt fel neki.
Ezek után a közelben lévő Szent Vince Kórház nőgyógyászatára irányította a betegét, egyrészt, hogy megvizsgálják, másrészt, hogy az esetleges rendőrségi nyomozáshoz mintát vegyenek. Itt azonban azt közölték vele, hogy ilyen vizsgálat nem lehetséges.
A kórház orvosa az elutasítást azzal indokolta, hogy a kölni érsekség által fenntartott intézmény etikai bizottsága Joachim Meisner érsekkel konzultálva úgy döntött, nem vizsgálja meg a nemi erőszak áldozatait. Így próbálják meg elkerülni azokat a helyzeteket, amikor a nemi erőszakból adódó nem kívánt terhesség kérdésében kell tanácsot adniuk a pácienseknek. Egy ilyen orvos-beteg beszélgetés során ugyanis felvetődhet az esemény utáni tabletta alkalmazásának a lehetősége, ez azonban ellentétes a terhességmegszakítást elutasító katolikus állásponttal. Az egyház szerint az amúgy utólagos fogamzásgátlási módszerként használatos tabletta abortusszal ér fel.
A 25 éves nőt nem fogadták a másik, ugyancsak az érsekség által működtetett kölni Szentlélek Kórházban sem, ahol ugyanezzel az indoklással utasították vissza a vizsgálatot. "Mennyire erkölcsös ismételten megtagadni egy traumát átélt ember kezelését? Számomra ez olyan, mintha egy középkori egyházzal lenne dolgunk" - fakadt ki a német sajtónak Irmgard Maiworm. A doktornő szerint a kollégái egyszerűen azért jártak el így, mert féltették az állásukat. A megerőszakolt nő végül egy harmadik kórházban szakszerű ellátást kapott.
Félreértés vagy szabályozott gyakorlat?
A kórházat működtető katolikus Cellita Alapítvány és a kölni érsekség is tett egy meggyőzőnek nem igazán mondható kísérletet arra, hogy valamiféleképpen kezelje a felháborodást. Nyilatkozatot adtak ki, amelyben tagadták, hogy a kórházaik elutasítanák a potenciálisan megerőszakolt áldozatok vizsgálatát. "Nagyon sajnáljuk, hogy az a látszat alakult ki a közvéleményben, hogy a nemi erőszak áldozatai nem kapnak kezelést a katolikus kórházakban. Ez nem igaz" - írták a közleményben. A Cellita Alapítvány szerint egy félreértés miatt utasították vissza a nőt, és közölték, hogy az ügyben belső vizsgálatot indítanak. Próbálták megnyugtatni a közvéleményt, a katolikus kórházak gyakorlatáról szólva azonban elismerték, az ellátásban az egyetlen különbség, hogy ezekben az intézményekben a páciensek nem juthatnak hozzá az esemény utáni tablettához.
Az egyik német orvosszövetség vezetője, Rudolf Henke az ARD televíziónak azt mondta, nehezen tartja hihetőnek, hogy félreértés történt, mint ahogyan azt az alapítvány és az érsekség állítja. Főleg úgy, hogy egymás után két, ugyanahhoz az alapítványhoz tartozó kórházban is ugyanazzal az elutasítással szembesült a beteg. Rudolf Henke ebből azt a következtetést vonja le, hogy az intézmény fenntartói utasították az orvosokat arra, hogy így járjanak el.
Sokba kerülhet a kórházaknak
Az ügy kirobbanása után sorra szólaltak meg a politikusok. A zöldpárti Katharina Dröge érthetetlennek nevezte, hogy egyházi kórházak munkatársait arra kényszerítik, hogy a páciensek jóléte elé helyezzék a fenntartók ideológiáját. A szintén zöldpárti Volker Beck szerint az eset nem maradhat következmények nélkül. A kereszténydemokrata egészségpolitikus Jens Spahn is arra figyelmeztetett, hogy súlyos hibát követ el az az intézmény, amely nem lát el egy megerőszakolt áldozatot.
A Pro Familia elnevezésű, családtervezéssel foglalkozó szervezetet meghökkentette az eset. A szervezet vezetője szerint azzal, hogy a kórház még a vizsgálatot is megtagadta egy feltehetően megerőszakolt nőtől, mulasztást követett el. "Hogy lehet, hogy pont egy kórházban tartják aggályosnak az esemény utáni tabletta felírását, amikor az egy utólagos védekezési, nem pedig terhességmegszakítási módszer?" - kérdezte döbbenten a szervezet kölni vezetője, Sören Bangert.
Elképzelhető, hogy a katolikus kórházak működése is veszélybe kerülhet. Észak-Rajna Vesztfália egészségügyi minisztere, Barbara Steffens felvetette, hogy ha létezik szervezeti utasítás arra nézve, hogy megerőszakolt nőket nem látnak el, akkor nagy valószínűséggel a kórházak ellátási szerződésének a megszegéséről van szó. Egy ilyen lépés szankciókat is maga után vonhat, a legvégső esetben pedig a katolikus klinikákat ki is zárhatják a támogatásokból. A minisztérium jelenleg vizsgálja, hogy a kórházak megszegték-e a szabályokat.
Egyházi útmutatás a gyógyításra
Nem ez volt az első eset, amikor egy egyházi működtetésű kórház visszautasítással oldotta meg az erkölcsi dilemmát, amellyel egy megerőszakolt áldozat kezelése során szembesült volna. A Kölner Stadt-Anzeiger című helyi lap szerint tavaly áprilisban egy szombat reggel egy zavarodott nőt találtak a városban. A szétszakított övéből ítélve feltételezték, hogy a nőt megerőszakolták, így azonnal kórházba vitték a segítői. A Szent Ferenc Kórházban azonban az orvosok nem voltak hajlandók megvizsgálni a magatehetetlen nőt, és csak második próbálkozásra sikerült egy orvos kezébe adni a pácienst az ugyancsak a celliták által működtetett Szent Vince Kórházban.
A katolikus kórházak erkölcsi érzékét már többször próbára tették abortuszellenes aktivisták, akik álpáciensként próbálták csőbe húzni az orvosokat. Esemény utáni tablettát kértek és kaptak is, majd beárulták a kórházat a kölni érsekségen. A Cellita Alapítvány ezek után szigorított a tabletta felírásának a gyakorlatán. Az alapítvány szóvivője megerősítette ugyan a Die Weltnek, hogy az országban több hasonló álpáciens jelentkezett receptért a kórházakban, de a receptírás irányelveinek a kidolgozásában ennek nem volt szerepe.
Az egyik bonni újság szerint tavaly november óta a celliták kórházaiban új "etikai állásfoglalás" van érvényben, amelyet minden ott dolgozó orvoshoz eljuttattak. Ebben a dokumentumban szabályozzák, hogy a kórházi személyzet mit tehet meg és mit nem, és az orvosoknak etikai kérdések esetén egyfajta eligazításként szolgál. A kölni egyházmegyei tanács vezetője, Thomas Nickel hangsúlyozta, hogy az orvosi ellátás mellett a páciens döntési joga is fontos, vagyis adott esetben dönthet az esemény utáni tabletta mellett, de el kell fogadni, ha egy orvos a fenntartó elvei alapján elutasítja a felírását. Ugyanakkor az orvosnak közölnie kell a beteggel azt is, hogy melyik intézményhez fordulhat mégis receptért.
A katolikus és az evangélikus egyház 1950-ben 130 ezer polgári alkalmazottat foglalkoztatott az akkori Nyugat-Németországban. Ez a szám ma meghaladja az egymilliót. Így a két egyház az állam után a második legnagyobb munkaadó az országban. A katolikus egyház 420 kórházat működtet, ezekben összesen 165 ezren dolgoznak. Számos vidéki régióban az egyház monopolhelyzetbe került a szociális ellátás területén, mert az óvodától kezdve a kórházon át az idősek otthonáig valamennyi intézmény hozzá tartozik.
A Celliták Alapítványa a honlapján a következő mottóval mutatkozik be: "Jó kezekben az ember". A katolikus szervezet modern egészségügyi ellátást és ápolást ígért, tíz kórházat, két rehabilitációs klinikát, tizenhat idősotthont működtet a kölni régióban.
Két egyházi fenntartású német kórház orvosai is megtagadták egy megerőszakolt nő ellátását, mert nem akartak neki esemény után tablettát felírni. A kórházak helyzetét megnehezítik az őket többször csőbe húzó, álbetegként jelentkező abortuszellenes aktivisták, de igazán elfogadható magyarázatot nem tudtak adni a visszás gyakorlatra. A kórházakat működtető egyházak Németország legnagyobb munkáltatói között vannak, a botrányon hatalmasat bukhatnak.
A tavaly december 15-ére virradó éjszaka egy része teljesen kimaradt egy 25 éves kölni nő emlékezetéből. Előző este a barátaival szórakozott, szombat délután viszont egy padon ébredt, a városnak egy egészen más részében. Amikor az ügyeletre került, az őt ellátó orvos, Irmgard Maiworm azonnal arra gyanakodott, hogy a fiatal nő italába randidrogot keverhettek. Altesti fájdalmakra panaszkodott, és a ruhája piszkos volt, az orvos ezért úgy vélte, hogy a nemi erőszakot sem zárhatja ki. Marworm doktor a nő engedélyével felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, majd az ilyenkor szokásos protokollt követve felvilágosította a teherbeesés kockázatáról, és esemény utáni tablettát írt fel neki.
Ezek után a közelben lévő Szent Vince Kórház nőgyógyászatára irányította a betegét, egyrészt, hogy megvizsgálják, másrészt, hogy az esetleges rendőrségi nyomozáshoz mintát vegyenek. Itt azonban azt közölték vele, hogy ilyen vizsgálat nem lehetséges.
A kórház orvosa az elutasítást azzal indokolta, hogy a kölni érsekség által fenntartott intézmény etikai bizottsága Joachim Meisner érsekkel konzultálva úgy döntött, nem vizsgálja meg a nemi erőszak áldozatait. Így próbálják meg elkerülni azokat a helyzeteket, amikor a nemi erőszakból adódó nem kívánt terhesség kérdésében kell tanácsot adniuk a pácienseknek. Egy ilyen orvos-beteg beszélgetés során ugyanis felvetődhet az esemény utáni tabletta alkalmazásának a lehetősége, ez azonban ellentétes a terhességmegszakítást elutasító katolikus állásponttal. Az egyház szerint az amúgy utólagos fogamzásgátlási módszerként használatos tabletta abortusszal ér fel.
A 25 éves nőt nem fogadták a másik, ugyancsak az érsekség által működtetett kölni Szentlélek Kórházban sem, ahol ugyanezzel az indoklással utasították vissza a vizsgálatot. "Mennyire erkölcsös ismételten megtagadni egy traumát átélt ember kezelését? Számomra ez olyan, mintha egy középkori egyházzal lenne dolgunk" - fakadt ki a német sajtónak Irmgard Maiworm. A doktornő szerint a kollégái egyszerűen azért jártak el így, mert féltették az állásukat. A megerőszakolt nő végül egy harmadik kórházban szakszerű ellátást kapott.
Félreértés vagy szabályozott gyakorlat?
A kórházat működtető katolikus Cellita Alapítvány és a kölni érsekség is tett egy meggyőzőnek nem igazán mondható kísérletet arra, hogy valamiféleképpen kezelje a felháborodást. Nyilatkozatot adtak ki, amelyben tagadták, hogy a kórházaik elutasítanák a potenciálisan megerőszakolt áldozatok vizsgálatát. "Nagyon sajnáljuk, hogy az a látszat alakult ki a közvéleményben, hogy a nemi erőszak áldozatai nem kapnak kezelést a katolikus kórházakban. Ez nem igaz" - írták a közleményben. A Cellita Alapítvány szerint egy félreértés miatt utasították vissza a nőt, és közölték, hogy az ügyben belső vizsgálatot indítanak. Próbálták megnyugtatni a közvéleményt, a katolikus kórházak gyakorlatáról szólva azonban elismerték, az ellátásban az egyetlen különbség, hogy ezekben az intézményekben a páciensek nem juthatnak hozzá az esemény utáni tablettához.
Az egyik német orvosszövetség vezetője, Rudolf Henke az ARD televíziónak azt mondta, nehezen tartja hihetőnek, hogy félreértés történt, mint ahogyan azt az alapítvány és az érsekség állítja. Főleg úgy, hogy egymás után két, ugyanahhoz az alapítványhoz tartozó kórházban is ugyanazzal az elutasítással szembesült a beteg. Rudolf Henke ebből azt a következtetést vonja le, hogy az intézmény fenntartói utasították az orvosokat arra, hogy így járjanak el.
Sokba kerülhet a kórházaknak
Az ügy kirobbanása után sorra szólaltak meg a politikusok. A zöldpárti Katharina Dröge érthetetlennek nevezte, hogy egyházi kórházak munkatársait arra kényszerítik, hogy a páciensek jóléte elé helyezzék a fenntartók ideológiáját. A szintén zöldpárti Volker Beck szerint az eset nem maradhat következmények nélkül. A kereszténydemokrata egészségpolitikus Jens Spahn is arra figyelmeztetett, hogy súlyos hibát követ el az az intézmény, amely nem lát el egy megerőszakolt áldozatot.
A Pro Familia elnevezésű, családtervezéssel foglalkozó szervezetet meghökkentette az eset. A szervezet vezetője szerint azzal, hogy a kórház még a vizsgálatot is megtagadta egy feltehetően megerőszakolt nőtől, mulasztást követett el. "Hogy lehet, hogy pont egy kórházban tartják aggályosnak az esemény utáni tabletta felírását, amikor az egy utólagos védekezési, nem pedig terhességmegszakítási módszer?" - kérdezte döbbenten a szervezet kölni vezetője, Sören Bangert.
Elképzelhető, hogy a katolikus kórházak működése is veszélybe kerülhet. Észak-Rajna Vesztfália egészségügyi minisztere, Barbara Steffens felvetette, hogy ha létezik szervezeti utasítás arra nézve, hogy megerőszakolt nőket nem látnak el, akkor nagy valószínűséggel a kórházak ellátási szerződésének a megszegéséről van szó. Egy ilyen lépés szankciókat is maga után vonhat, a legvégső esetben pedig a katolikus klinikákat ki is zárhatják a támogatásokból. A minisztérium jelenleg vizsgálja, hogy a kórházak megszegték-e a szabályokat.
Egyházi útmutatás a gyógyításra
Nem ez volt az első eset, amikor egy egyházi működtetésű kórház visszautasítással oldotta meg az erkölcsi dilemmát, amellyel egy megerőszakolt áldozat kezelése során szembesült volna. A Kölner Stadt-Anzeiger című helyi lap szerint tavaly áprilisban egy szombat reggel egy zavarodott nőt találtak a városban. A szétszakított övéből ítélve feltételezték, hogy a nőt megerőszakolták, így azonnal kórházba vitték a segítői. A Szent Ferenc Kórházban azonban az orvosok nem voltak hajlandók megvizsgálni a magatehetetlen nőt, és csak második próbálkozásra sikerült egy orvos kezébe adni a pácienst az ugyancsak a celliták által működtetett Szent Vince Kórházban.
A katolikus kórházak erkölcsi érzékét már többször próbára tették abortuszellenes aktivisták, akik álpáciensként próbálták csőbe húzni az orvosokat. Esemény utáni tablettát kértek és kaptak is, majd beárulták a kórházat a kölni érsekségen. A Cellita Alapítvány ezek után szigorított a tabletta felírásának a gyakorlatán. Az alapítvány szóvivője megerősítette ugyan a Die Weltnek, hogy az országban több hasonló álpáciens jelentkezett receptért a kórházakban, de a receptírás irányelveinek a kidolgozásában ennek nem volt szerepe.
Az egyik bonni újság szerint tavaly november óta a celliták kórházaiban új "etikai állásfoglalás" van érvényben, amelyet minden ott dolgozó orvoshoz eljuttattak. Ebben a dokumentumban szabályozzák, hogy a kórházi személyzet mit tehet meg és mit nem, és az orvosoknak etikai kérdések esetén egyfajta eligazításként szolgál. A kölni egyházmegyei tanács vezetője, Thomas Nickel hangsúlyozta, hogy az orvosi ellátás mellett a páciens döntési joga is fontos, vagyis adott esetben dönthet az esemény utáni tabletta mellett, de el kell fogadni, ha egy orvos a fenntartó elvei alapján elutasítja a felírását. Ugyanakkor az orvosnak közölnie kell a beteggel azt is, hogy melyik intézményhez fordulhat mégis receptért.
A katolikus és az evangélikus egyház 1950-ben 130 ezer polgári alkalmazottat foglalkoztatott az akkori Nyugat-Németországban. Ez a szám ma meghaladja az egymilliót. Így a két egyház az állam után a második legnagyobb munkaadó az országban. A katolikus egyház 420 kórházat működtet, ezekben összesen 165 ezren dolgoznak. Számos vidéki régióban az egyház monopolhelyzetbe került a szociális ellátás területén, mert az óvodától kezdve a kórházon át az idősek otthonáig valamennyi intézmény hozzá tartozik.
A Celliták Alapítványa a honlapján a következő mottóval mutatkozik be: "Jó kezekben az ember". A katolikus szervezet modern egészségügyi ellátást és ápolást ígért, tíz kórházat, két rehabilitációs klinikát, tizenhat idősotthont működtet a kölni régióban.
Abortuszellenes tömegtüntetés Washingtonban
MHO/MTI- 2013. január 26., szombat
Az Alkotmánybíróság 40 éve engedélyezte az abortuszt
Több tízezres tüntetésen tiltakoztak abortuszellenes mozgalmak pénteken Washington központjában az ellen, hogy legális a művi terhességmegszakítás az Egyesült Államokban. A Menetelés az életért (March for Life) elnevezésű, évente megrendezett megmozdulás ezúttal csaknem pontosan egybeesik annak a 40. évfordulójával, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság az 1973. január 22-én hozott határozatával engedélyezte az abortuszt azt országban.
"A távolból csatlakozom mindazokhoz, akik az életért menetelnek, és imádkozom azért, hogy a politikai vezetők megvédjék a meg nem születetteket, és előmozdítsák az élet kultúráját" - írta pénteken Twitter mikroblogján a részvevőkhöz intézett üzenetében XVI. Benedek pápa.
Az eseményen felszólalt Rick Santorum volt republikánus elnökjelölt-aspiráns, Sean Patrick O'Malley bíboros, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnöke és - videofelvételről - John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke. A menet részvevői előbb a Capitolium és a George Washington-emlékmű között elterülő National Mall parkban rendeztek tüntetést, majd a legfelsőbb bíróság épülete elé vonultak.
Az úgynevezett Roe vs Wade perben négy évtizeddel ezelőtt meghozott bírósági határozat ellen, amely kimondta, hogy az érintett nők maguk jogosultak meghozni a döntést az abortusszal kapcsolatban, az elmúlt napokban több megmozdulást is tartottak Washingtonban. Egy aktivista, Rives Miller Grogan még Barack Obama elnök ceremoniális beiktatását is megzavarta azzal, hogy egy fa tetejéről végigkiabálta a szertartást.
A közvélemény-kutatások szerint azonban az amerikaiak többsége nem támogatja, hogy visszavonják az abortusz 40 évvel ezelőtti, "mérföldkő jelentőségű" legalizálását. Noha a hívők morális szempontból túlnyomórészt helytelenítik a terhességmegszakítást, a Pew kutatóközpont január közepén közölt felmérése arra a megállapításra jutott, hogy a jelentősebb vallási csoportok közül egyedül a fehér bőrű, újprotestáns-evangéliumi keresztények többsége kívánja egészében visszavonatni az 1973-as határozatot, de ennek az intézkedésnek a pártolói az ő köreikben is csak 54 százalékot tesznek ki.
Mi több, a protestánsok fővonalához tartozó fehéreknek a 74, az azonos felekezetű feketéknek a 65, a fehér katolikusoknak pedig a 63 százaléka ellenzi, hogy visszavonják az abortusz legalizálását.
A magzatelhajtás ügyében vívott ütközetek az elmúlt években a szövetség szintjéről az államokéra tevődött át. A Guttmacher Institute elnevezésű, reproduktív egészségügyi és jogvédő csoport szerint 2011-ben és tavaly az államok rekordszámú szigorítást vezettek be a terhességmegszakítás ellen.
Az Alkotmánybíróság 40 éve engedélyezte az abortuszt
Több tízezres tüntetésen tiltakoztak abortuszellenes mozgalmak pénteken Washington központjában az ellen, hogy legális a művi terhességmegszakítás az Egyesült Államokban. A Menetelés az életért (March for Life) elnevezésű, évente megrendezett megmozdulás ezúttal csaknem pontosan egybeesik annak a 40. évfordulójával, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság az 1973. január 22-én hozott határozatával engedélyezte az abortuszt azt országban.
"A távolból csatlakozom mindazokhoz, akik az életért menetelnek, és imádkozom azért, hogy a politikai vezetők megvédjék a meg nem születetteket, és előmozdítsák az élet kultúráját" - írta pénteken Twitter mikroblogján a részvevőkhöz intézett üzenetében XVI. Benedek pápa.
Az eseményen felszólalt Rick Santorum volt republikánus elnökjelölt-aspiráns, Sean Patrick O'Malley bíboros, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnöke és - videofelvételről - John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke. A menet részvevői előbb a Capitolium és a George Washington-emlékmű között elterülő National Mall parkban rendeztek tüntetést, majd a legfelsőbb bíróság épülete elé vonultak.
Az úgynevezett Roe vs Wade perben négy évtizeddel ezelőtt meghozott bírósági határozat ellen, amely kimondta, hogy az érintett nők maguk jogosultak meghozni a döntést az abortusszal kapcsolatban, az elmúlt napokban több megmozdulást is tartottak Washingtonban. Egy aktivista, Rives Miller Grogan még Barack Obama elnök ceremoniális beiktatását is megzavarta azzal, hogy egy fa tetejéről végigkiabálta a szertartást.
A közvélemény-kutatások szerint azonban az amerikaiak többsége nem támogatja, hogy visszavonják az abortusz 40 évvel ezelőtti, "mérföldkő jelentőségű" legalizálását. Noha a hívők morális szempontból túlnyomórészt helytelenítik a terhességmegszakítást, a Pew kutatóközpont január közepén közölt felmérése arra a megállapításra jutott, hogy a jelentősebb vallási csoportok közül egyedül a fehér bőrű, újprotestáns-evangéliumi keresztények többsége kívánja egészében visszavonatni az 1973-as határozatot, de ennek az intézkedésnek a pártolói az ő köreikben is csak 54 százalékot tesznek ki.
Mi több, a protestánsok fővonalához tartozó fehéreknek a 74, az azonos felekezetű feketéknek a 65, a fehér katolikusoknak pedig a 63 százaléka ellenzi, hogy visszavonják az abortusz legalizálását.
A magzatelhajtás ügyében vívott ütközetek az elmúlt években a szövetség szintjéről az államokéra tevődött át. A Guttmacher Institute elnevezésű, reproduktív egészségügyi és jogvédő csoport szerint 2011-ben és tavaly az államok rekordszámú szigorítást vezettek be a terhességmegszakítás ellen.
2013. január 22., kedd
Kötelező tv-rádió-előfizetés mindenkinek
Az új évtől minden német háztartásnak, nemkülönben a vállalatoknak kötelező fizetnie a közszolgálati rádió-és tv-adások előfizetési díját. Ez idén magánembereknél a korábbi nagyságrendhez hasonló – havi kereken 18 euró – a gazdaságnak azonban sokkal magasabb díjakat kell fizetni, ami ellen sokan tiltakoznak. Mások azt vetik fel: helyes-e évi 7.5 milliárd euróból finanszírozni a közszolgálati médiát, amikor azt a lakosságnak csak jó 12 százaléka nézi – a csatornák pedig titkolják, mire fordítják az immár adóként beszedett óriási pénzeket.
A magyar televíziós kínálat (különösen persze az u.n. közszolgálati) tükrében a német természetesen irigylésre méltó. Az egy sor regionális, önálló műsort is adó ARD-hálózat, nemkülönben a ZDF, központi csatornája mellett nem egy további csatornát működtet – például az egyedülálló Arte-t, amely német-francia együttműködéssel sugároz mindkét nyelven igényes műsorokat. Még gazdagabb a központi és a regionális rádiók hálózata, amelyek többnyire egész sor, különféle profilú műsort sugároznak párhuzamosan. Ennek tükrében mindig is kötelező volt azt előfizetési díj – attól függően, ki milyen vételre tartott igényt. S főleg, ha egyáltalán bejelentette, hogy rádió- vagy tv-készüléke van. Amit nem kevesen elmulasztottak, ám az ebben illetékes hatóság szorgos ellenőrzései után azután fizetni kellett – büntetést is.
A „fekete” nézés-hallgatás ezentúl lehetetlen. Az Alkotmánybíróság (vitatott) döntése alapján 2013-tól minden háztartásnak, vállalkozásnak kell fizetnie előfizetési díjat – függetlenül attól, van-e ott vevő-készülék, vagy akár áram. A rendelkezést azzal indokolták, hogy jelentősen kiszélesedtek a vételi lehetőségek, hiszen immár az otthonokban álló készülékek mellett számítógépen, okostelefonon is vehetők a műsorok. Nem is beszélve arról, hogy vállalatoknál, a közlekedésben, az autókölcsönzőknél és másutt mennyien hallhatják-láthatják ezeket a műsorokat.
Az állam most a 69 millió lakcímet tartalmazó nyilvántartás alapján vizsgálja, ki mindenki köteles befizetni az előfizetési díjat. Mégpedig a teljeset. Voltak ugyanis, akik eddig csak annak harmadát fizették, mert rádiójuk mellett számítógépen volt lehetőségük televíziót nézni. A hatóságok becslése szerint a lakosság nagy többsége számára nem hoz változást az új rendszer, a 800.000-nél, akik eddig egészségi okokból mentességet kaptak, azok jelentősen kevesebben lesznek. Az igazi érvágás a gazdaságra vár, ahol az előfizetési díj megállapításánál az alkalmazottak számát, illetve a becsült ügyfélforgalmat veszik alapul. A Deutsche Bahn a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az eddigi 1 millió helyett évi 3.5 millió eurós díjjal számol, a nagy kiskereskedelmi hálózatok ötszörös díjakkal. Jóval többet kell fizetni a vendéglátóiparban, vagy a szállodák esetében is. A helyi kormányzatokra, tekintettel a hozzájuk tartozó intézményekre, ugyancsak igen jelentős többlet-kiadások várnak. Az autókölcsönzők egyike, a Sixt, már perelni készül az általa méltánytalannak ítélt magas díjak ellen.
A negatívan érintettek azzal érvelnek, hogy a közszolgálati adók, tekintettel viszonylag alacsony közönségükre, ugyanakkor pazarló gazdálkodásukra, nem érdemelnek meg ilyen óriási pénzeket. A felmérések szerint az ARD és a ZDF tv-csatornáinak nézettsége csak kevéssel a 12 százalék felett van, tehát igen jelentősen elmarad a kereskedelmi csatornáktól és elsősorban az időseket szolgálják. Ugyanakkor vezetőik, az élvonalban dolgozó embereik jövedelme igen magas – bár erről pontos adatokat nem lehet megtudni. A közszolgálat tv-sztárjai ugyanis általában saját produkciós cégeikkel készítik és adják el műsoraikat és a csatorna erre hivatkozva nem ad ki adatokat a kifizetett pénzekről.
Az új díj-rendszert előíró alkotmánybírósági határozat azt is javasolta, hogy a nagyobb támogatás fejében vezessék ki a közszolgálatból a reklámot, a szponzorálást – ám erről most sincsen szó. Aminthogy arról sem, hogy ne kössenek rendkívül költséges üzleteket, mint a Bajnokok Ligája és hasonló, rengeteg reklámot is hordozó sportesemény közvetítésére – ez nem lehet közszolgálati adó elsőrendű feladata. Különösen, ha már a Bundesliga meccseinek éves közvetítése magában több, mint 100 millióba kerül.
További írásokat olvashat Németországról a www.ger – mania.hu honlapon
http://www.168ora.hu/globusz/mit-kozvetitsen-kozszolgalati-ado-109263.html
A magyar televíziós kínálat (különösen persze az u.n. közszolgálati) tükrében a német természetesen irigylésre méltó. Az egy sor regionális, önálló műsort is adó ARD-hálózat, nemkülönben a ZDF, központi csatornája mellett nem egy további csatornát működtet – például az egyedülálló Arte-t, amely német-francia együttműködéssel sugároz mindkét nyelven igényes műsorokat. Még gazdagabb a központi és a regionális rádiók hálózata, amelyek többnyire egész sor, különféle profilú műsort sugároznak párhuzamosan. Ennek tükrében mindig is kötelező volt azt előfizetési díj – attól függően, ki milyen vételre tartott igényt. S főleg, ha egyáltalán bejelentette, hogy rádió- vagy tv-készüléke van. Amit nem kevesen elmulasztottak, ám az ebben illetékes hatóság szorgos ellenőrzései után azután fizetni kellett – büntetést is.
A „fekete” nézés-hallgatás ezentúl lehetetlen. Az Alkotmánybíróság (vitatott) döntése alapján 2013-tól minden háztartásnak, vállalkozásnak kell fizetnie előfizetési díjat – függetlenül attól, van-e ott vevő-készülék, vagy akár áram. A rendelkezést azzal indokolták, hogy jelentősen kiszélesedtek a vételi lehetőségek, hiszen immár az otthonokban álló készülékek mellett számítógépen, okostelefonon is vehetők a műsorok. Nem is beszélve arról, hogy vállalatoknál, a közlekedésben, az autókölcsönzőknél és másutt mennyien hallhatják-láthatják ezeket a műsorokat.
Az állam most a 69 millió lakcímet tartalmazó nyilvántartás alapján vizsgálja, ki mindenki köteles befizetni az előfizetési díjat. Mégpedig a teljeset. Voltak ugyanis, akik eddig csak annak harmadát fizették, mert rádiójuk mellett számítógépen volt lehetőségük televíziót nézni. A hatóságok becslése szerint a lakosság nagy többsége számára nem hoz változást az új rendszer, a 800.000-nél, akik eddig egészségi okokból mentességet kaptak, azok jelentősen kevesebben lesznek. Az igazi érvágás a gazdaságra vár, ahol az előfizetési díj megállapításánál az alkalmazottak számát, illetve a becsült ügyfélforgalmat veszik alapul. A Deutsche Bahn a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az eddigi 1 millió helyett évi 3.5 millió eurós díjjal számol, a nagy kiskereskedelmi hálózatok ötszörös díjakkal. Jóval többet kell fizetni a vendéglátóiparban, vagy a szállodák esetében is. A helyi kormányzatokra, tekintettel a hozzájuk tartozó intézményekre, ugyancsak igen jelentős többlet-kiadások várnak. Az autókölcsönzők egyike, a Sixt, már perelni készül az általa méltánytalannak ítélt magas díjak ellen.
A negatívan érintettek azzal érvelnek, hogy a közszolgálati adók, tekintettel viszonylag alacsony közönségükre, ugyanakkor pazarló gazdálkodásukra, nem érdemelnek meg ilyen óriási pénzeket. A felmérések szerint az ARD és a ZDF tv-csatornáinak nézettsége csak kevéssel a 12 százalék felett van, tehát igen jelentősen elmarad a kereskedelmi csatornáktól és elsősorban az időseket szolgálják. Ugyanakkor vezetőik, az élvonalban dolgozó embereik jövedelme igen magas – bár erről pontos adatokat nem lehet megtudni. A közszolgálat tv-sztárjai ugyanis általában saját produkciós cégeikkel készítik és adják el műsoraikat és a csatorna erre hivatkozva nem ad ki adatokat a kifizetett pénzekről.
Az új díj-rendszert előíró alkotmánybírósági határozat azt is javasolta, hogy a nagyobb támogatás fejében vezessék ki a közszolgálatból a reklámot, a szponzorálást – ám erről most sincsen szó. Aminthogy arról sem, hogy ne kössenek rendkívül költséges üzleteket, mint a Bajnokok Ligája és hasonló, rengeteg reklámot is hordozó sportesemény közvetítésére – ez nem lehet közszolgálati adó elsőrendű feladata. Különösen, ha már a Bundesliga meccseinek éves közvetítése magában több, mint 100 millióba kerül.
További írásokat olvashat Németországról a www.ger – mania.hu honlapon
http://www.168ora.hu/globusz/mit-kozvetitsen-kozszolgalati-ado-109263.html
Az államfői jogkörök nem változnak, az Alkotmánybíróság hatáskörei talán
Az egyedül kormányzó Smer nem tervezi a köztársasági elnöki jogkörök bővítését - a parlament házelnökének, Pavol Paškának a szavai szerint.
"Ilyesmiről valójában nem is foglalkozunk. Azért sem menne, mert jelenleg nyitva áll néhány alkotmányjogi kérdés. Továbbá nem rendelkezünk alkotmányos többséggel. Minden olyan lépés, mely érinti az alkotmányt, problematikus" - mondta a Sita hírügynökségnek.
Paška szerint szóba jöhet az alkotmánybíróság hatáskörének újrameghatározása. Szükség lenne erre, a taláros testülethez ezerszámra érkeznek a beadványok, és nincs ideje arra, hogy komoly alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozzon. "Meg szeretnénk tárgyalni annak a lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság csak a törvények és az alkotmány közötti összhanggal foglalkozzon" - mondta a házelnök, ezzel is magyarázva, hogy miért támogatták, hogy második olvasatba jusson a KDH-képviselők által kidolgozott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság szervezési rendjéről. A kereszténydemokraták azt szeretnék elérni, hogy a beadványokról az Alkotmánybíróság 90 napon belül döntsön. A Smer erről széles körű politikai egyeztetést javasol.
Felvidek.ma
"Ilyesmiről valójában nem is foglalkozunk. Azért sem menne, mert jelenleg nyitva áll néhány alkotmányjogi kérdés. Továbbá nem rendelkezünk alkotmányos többséggel. Minden olyan lépés, mely érinti az alkotmányt, problematikus" - mondta a Sita hírügynökségnek.
Paška szerint szóba jöhet az alkotmánybíróság hatáskörének újrameghatározása. Szükség lenne erre, a taláros testülethez ezerszámra érkeznek a beadványok, és nincs ideje arra, hogy komoly alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozzon. "Meg szeretnénk tárgyalni annak a lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság csak a törvények és az alkotmány közötti összhanggal foglalkozzon" - mondta a házelnök, ezzel is magyarázva, hogy miért támogatták, hogy második olvasatba jusson a KDH-képviselők által kidolgozott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság szervezési rendjéről. A kereszténydemokraták azt szeretnék elérni, hogy a beadványokról az Alkotmánybíróság 90 napon belül döntsön. A Smer erről széles körű politikai egyeztetést javasol.
Felvidek.ma
2013. január 12., szombat
Egyesült Királyság: a keresztények nem utasíthatják vissza a vasárnapi munkát
Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága egy bírájának döntése értelmében a keresztényeknek nincs joguk visszautasítani a vasárnapi műszakot, mivel a vasárnapi munkaszünet nem jelenti hitük központi magvát, figyelembe véve, hogy számos keresztény dolgozik vasárnapokon – tájékoztat az Európai Keresztények Elleni Intolerancia és Diszkrimináció Megfigyelő Központja.
A határozatot ellenzők szerint ez hátrányos helyzetbe hozza a keresztényeket más vallások híveihez képest.
A Londonban élő 57 éves Celestina Mba, aktív tagja a baptista egyháznak. Mielőtt munkát vállalt volna a Brightwell-i Gyermekotthonban, megegyezett munkaadóival, hogy vasárnap nem kell dolgoznia összhangban keresztény meggyőződésével.
A törvényszék szerint Mba asszony azt gondolta, hogy vallási meggyőződését maximálisan figyelembe veszik majd. Ezzel szemben a gyermekotthon vezetősége megváltoztatta a megállapodást, miután munkába állt, arra hivatkozva, hogy csak időleges megegyezésről volt szó. Arra kötelezték, hogy válasszon munkája, illetve keresztény meggyőződése között. Celestina felajánlotta, hogy elfogadna kevesebb fizetést, dolgozna éjszakai vagy szombati műszakban vasárnap helyett. Kollégái is felajánlották, hogy átvállalják vasárnapi műszakját, de a vezetőség egyik javaslatot sem fogadta el.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
A határozatot ellenzők szerint ez hátrányos helyzetbe hozza a keresztényeket más vallások híveihez képest.
A Londonban élő 57 éves Celestina Mba, aktív tagja a baptista egyháznak. Mielőtt munkát vállalt volna a Brightwell-i Gyermekotthonban, megegyezett munkaadóival, hogy vasárnap nem kell dolgoznia összhangban keresztény meggyőződésével.
A törvényszék szerint Mba asszony azt gondolta, hogy vallási meggyőződését maximálisan figyelembe veszik majd. Ezzel szemben a gyermekotthon vezetősége megváltoztatta a megállapodást, miután munkába állt, arra hivatkozva, hogy csak időleges megegyezésről volt szó. Arra kötelezték, hogy válasszon munkája, illetve keresztény meggyőződése között. Celestina felajánlotta, hogy elfogadna kevesebb fizetést, dolgozna éjszakai vagy szombati műszakban vasárnap helyett. Kollégái is felajánlották, hogy átvállalják vasárnapi műszakját, de a vezetőség egyik javaslatot sem fogadta el.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
2013. január 10., csütörtök
Paczolay: Az Ab továbbra is az alkotmányosság őre
Az Alkotmánybíróság tiszteletben tartja az alkotmányozó hatalmat, akkor is, ha szűkítik a jogköreit - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Paczolay Péter, a testület elnöke. Kiemelte, hogy idén vizsgálják a hallgatói szerződéseket és az egyházügyi törvényt is.
Az Alkotmánybíróságnak ugyan lehet szűkíteni a mozgásterét, de a testület továbbra is védi az alkotmányosságot - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Paczolay Péter, az Ab elnöke.
A kétharmados többség könnyebben változtathatja meg az alkotmányt és szűkítheti az Ab hatásköreit, de ez nem jelenti azt, hogy az Ab határozataiban nem szerez érvényt az alkotmányosságnak - emelte ki az elnök.
Paczolay Péter beszélt az Alkotmánybíróság idei munkájáról is, amely érinti a többi között a köznevelési törvényt és a hallgatói szerződéseket is. Kiemelte még az egyházügyi törvény alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát is.
Az Alkotmánybíróság első embere a polgári törvénykönyvvel kapcsolatban azt mondta, a testület megvárja, mi lesz a tervezet végső szövege.
A teljes beszélgetést ide kattintva hallgathatja meg.
Az Alkotmánybíróságnak ugyan lehet szűkíteni a mozgásterét, de a testület továbbra is védi az alkotmányosságot - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Paczolay Péter, az Ab elnöke.
A kétharmados többség könnyebben változtathatja meg az alkotmányt és szűkítheti az Ab hatásköreit, de ez nem jelenti azt, hogy az Ab határozataiban nem szerez érvényt az alkotmányosságnak - emelte ki az elnök.
Paczolay Péter beszélt az Alkotmánybíróság idei munkájáról is, amely érinti a többi között a köznevelési törvényt és a hallgatói szerződéseket is. Kiemelte még az egyházügyi törvény alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát is.
Az Alkotmánybíróság első embere a polgári törvénykönyvvel kapcsolatban azt mondta, a testület megvárja, mi lesz a tervezet végső szövege.
A teljes beszélgetést ide kattintva hallgathatja meg.
2013. január 9., szerda
Paczolay: nem lényegtelen, hogy a kétharmad szűkítheti az Ab hatáskörét
MTI
Az Alkotmánybíróság (Ab) az elmúlt évben is világossá tette, hogy a törvényhozás alkotmányos működésének őre, rendelkezik a feladatának ellátásához szükséges eszközökkel és használja is azokat - mondta Paczolay Péter, a testület elnöke szerdán az MTI-nek.
"Az Ab feladata az alaptörvény és az egyéni alapjogok védelme, a jogalkalmazás és a jogalkotás alkotmányossági kontrollja. Feladatait a testület természetesen akkor is ellátja, amikor kétharmados parlamenti többségük van a kormányzó pártoknak. A működés hatékonysága szempontjából persze nem lényegtelen körülmény, hogy a kétharmados többség megváltoztathatja az alkotmányt vagy szűkítheti az Ab hatáskörét. Az Ab ettől függetlenül nem tehet mást, minthogy határozataiban érvényt szerez az alkotmányosságnak" - mondta Paczolay Péter
Arra a kérdésre, hogy az Ab legutóbbi határozataival kapcsolatban felerősödtek a testületet politizálással vádoló hangok, kifejtette: nyilvánvaló ugyan, hogy az Ab számos határozata politikai következményekkel jár, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a testület politikai szempontok szerint dönt.
Eddig minden alkalommal az alkotmányjogi szakmai érvek mentén jött létre a többség, és amíg ez így marad, addig nincs ok aggodalomra. A közélet szereplői gyakorta saját politikai érdekeik szerint értékelik az Ab határozatait, és ezen nincs mit csodálkozni. Azonban az Ab hatáskörgyakorlását megkérdőjelező, megalapozatlan vádaskodásoknak jogállamban nincs helyük. Különösen érthetetlen ez a vád a választási regisztrációval kapcsolatban, amelyet a testület a köztársasági elnök indítványára vizsgált - jelentette ki.
Arról, hogy a 15 tagúra növelt testülethez 2011 őszén öt új alkotmánybíró érkezett, és a következő hónapokban további kettő fog csatlakozni, Paczolay Péter elmondta: a gyors változás, a tagok felének lecserélődése a bíróság működése szempontjából jelentős próbatétel.
(Ebben a parlamenti ciklusban csak a kormánypártok jelöltjeit választotta meg az Országgyűlés alkotmánybírónak, eddig 8 embert: 2010-ben Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt, 2011-ben Balsai Istvánt, Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát, 2012 decemberében pedig a februárban hivatalba lépő Salamon Lászlót. Holló András alkotmánybíró mandátuma ez év áprilisában jár le.)
A folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyekre vonatkozó információk kiszivárogtatásával kapcsolatban az Ab elnöke elmondta: a korábbi tapasztalatokra tekintettel a legutóbbi két eljárás határozattervezeteit minősített irattá nyilvánította. "Mivel a választási regisztrációról szóló határozat tartalma mégis idő előtt nyilvánosságra került, további lépésekre van szükség" - jelentette ki Paczolay Péter.
Az Alkotmánybíróság (Ab) az elmúlt évben is világossá tette, hogy a törvényhozás alkotmányos működésének őre, rendelkezik a feladatának ellátásához szükséges eszközökkel és használja is azokat - mondta Paczolay Péter, a testület elnöke szerdán az MTI-nek.
"Az Ab feladata az alaptörvény és az egyéni alapjogok védelme, a jogalkalmazás és a jogalkotás alkotmányossági kontrollja. Feladatait a testület természetesen akkor is ellátja, amikor kétharmados parlamenti többségük van a kormányzó pártoknak. A működés hatékonysága szempontjából persze nem lényegtelen körülmény, hogy a kétharmados többség megváltoztathatja az alkotmányt vagy szűkítheti az Ab hatáskörét. Az Ab ettől függetlenül nem tehet mást, minthogy határozataiban érvényt szerez az alkotmányosságnak" - mondta Paczolay Péter
Arra a kérdésre, hogy az Ab legutóbbi határozataival kapcsolatban felerősödtek a testületet politizálással vádoló hangok, kifejtette: nyilvánvaló ugyan, hogy az Ab számos határozata politikai következményekkel jár, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a testület politikai szempontok szerint dönt.
Eddig minden alkalommal az alkotmányjogi szakmai érvek mentén jött létre a többség, és amíg ez így marad, addig nincs ok aggodalomra. A közélet szereplői gyakorta saját politikai érdekeik szerint értékelik az Ab határozatait, és ezen nincs mit csodálkozni. Azonban az Ab hatáskörgyakorlását megkérdőjelező, megalapozatlan vádaskodásoknak jogállamban nincs helyük. Különösen érthetetlen ez a vád a választási regisztrációval kapcsolatban, amelyet a testület a köztársasági elnök indítványára vizsgált - jelentette ki.
Arról, hogy a 15 tagúra növelt testülethez 2011 őszén öt új alkotmánybíró érkezett, és a következő hónapokban további kettő fog csatlakozni, Paczolay Péter elmondta: a gyors változás, a tagok felének lecserélődése a bíróság működése szempontjából jelentős próbatétel.
(Ebben a parlamenti ciklusban csak a kormánypártok jelöltjeit választotta meg az Országgyűlés alkotmánybírónak, eddig 8 embert: 2010-ben Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt, 2011-ben Balsai Istvánt, Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát, 2012 decemberében pedig a februárban hivatalba lépő Salamon Lászlót. Holló András alkotmánybíró mandátuma ez év áprilisában jár le.)
A folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyekre vonatkozó információk kiszivárogtatásával kapcsolatban az Ab elnöke elmondta: a korábbi tapasztalatokra tekintettel a legutóbbi két eljárás határozattervezeteit minősített irattá nyilvánította. "Mivel a választási regisztrációról szóló határozat tartalma mégis idő előtt nyilvánosságra került, további lépésekre van szükség" - jelentette ki Paczolay Péter.
2013. január 4., péntek
Az AB elkaszálta a választási regisztrációt
MG
Index.hu
A magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztráció indokolatlanul korlátozza a választójogot. Az Alkotmánybíróság az elmúlt két év gyakorlatától eltérve, jó értelemben vett aktivista döntést hozott, amikor nem kötötte magát az államfő indítványához.
Pénteken kihirdetett döntésével (pdf) az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvény (vetv.) több vitatott rendelkezését is megsemmisítette. A határozathoz Kovács Péter párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróságtól Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt decemberben, mivel alkotmányellenesnek találta a november végén elfogadott kétharmados jogszabályt.
Áder indítványa megalapozott volt
Áder a törvény hat pontja ellen emelt alkotmányos kifogást. A testület ezeket az államfő által javasolt rendelkezéseket semmisítette meg:
a választópolgár csak a lakcíme szerint illetékes jegyzőnél (okmányirodánál) intézheti el a regisztrációt;
a Magyarországon élő, de bejelentett lakcímmel nem rendelkező választók személyesen nem kérhetik, hogy vegyék őket fel a névjegyzékbe;
politikai hirdetéseket a választási kampány időszakában csak a közszolgálati médiában lehet publikálni;
az utolsó 48 órában tilos az ilyen hirdetések sugárzása;
a kampány utolsó hat napján tilos közvéleménykutatások eredményét megjelentetni;
2014-ig az időközi választásokon a korábbi törvény alapján kell a választói névjegyzéket összeállítani.
Az Alkotmánybíróság Áder javaslatán túlmenően alkotmányellenesnek találta, hogy
a kampányidőszak alatt a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele.
A regisztráció korlátozza a választójogot
Indítványában az államfő kitért rá, hogy nem vizsgálta, korlátozza-e az előzetes regisztráció az általános választójogot, mert az az Ár.ban is szerepel, így az AB nem vizsgálhatja. Az Alkotmánybíróság azonban december 28-án közjogi érvénytelenségre hivatkozva az Ár.-nek ezt a pontját is megsemmisítette, így elhárult az akadály a regisztráció érdemi ellenőrzése elől.
A mai döntéssel kapcsolatban a fő kérdés az volt, hogy kitér-e a testület a vetv. magának a választójogot kötelező előzetes feliratkozáshoz kötő rendelkezésének a vizsgálatára. Az elmúlt időszakban ugyanis az alkotmánybírák az indítványoknak csak azokkal a pontjaival foglalkoztak, amelyek konkrét jogszabályhelyre és alaptörvényi cikkre hivatkozva kérték az alkotmányellenesség kimondását.
Az Alkotmánybíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.
Az AB közleménye szerint a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól tette függővé, aminek elengedhetetlen az alkotmányosan igazolható volta. Az államnak az AB szerint a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal.
Van, akiknél szükséges a regisztráció
Az AB arra is rámutatott, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.
A testület ugyanakkor kimondta, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál épp elősegíti a választójog gyakorlását, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező (azaz például külföldön élő) nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.
Nemzetközi szerződést is sért
Kardinális kérdés volt, hogy a határozat kimondja-e, hogy a kötelező regisztráció a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekbe ütközik (ilyen az Emberi Jogok Európai Egyezmény és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya).
A határozat rendelkező része ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. Az indoklásból azonban kiderül, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményével nehezen összeegyeztethető a kötelező előzetes feliratkozás, ami a regisztráció esetleges majdani alkotmányos becikkelyezésének megítélésére is kihathat.
Aktivista döntés
Az Alkotmánybíróság az elmúlt két év gyakorlatához képest meglehetősen aktivista szellemű döntést hozott, amikor eltért Áder János indítványától, és a kötelező előzetes feliratkozás alkotmányosságát is tartalmi vizsgálat tárgyává tette. Erre az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján lehetősége van, azonban mostanában az AB meglehetősen mereven ragaszkodott az indítványokban leírtakhoz.
Az AB decemberi döntése után fideszes politikusok belengették, hogy a koalíció akár magát az Alaptörvényt is átírja, hogy a formai okok miatt kirostált rendelkezéseket mégis alkotmányos szintre emelje.
Erre azonban Rogán Antal mai bejelentése alapján, mely szerint 2014-ben nem lesz regisztráció, nem kerül sor.
A Fidesz vezetői már csütörtökön tudták, hogy a törvényt elkaszálja az Alkotmánybíróság. Ragaszkodnának a regisztrációhoz, de kemény vitákra számítanak. A regisztrációs törvény elfogadását korábban a Demokrácia és Dilemma Intézet a Fidesz eddigi legrosszabb húzásának nevezte.
Index.hu
A magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztráció indokolatlanul korlátozza a választójogot. Az Alkotmánybíróság az elmúlt két év gyakorlatától eltérve, jó értelemben vett aktivista döntést hozott, amikor nem kötötte magát az államfő indítványához.
Pénteken kihirdetett döntésével (pdf) az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvény (vetv.) több vitatott rendelkezését is megsemmisítette. A határozathoz Kovács Péter párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróságtól Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt decemberben, mivel alkotmányellenesnek találta a november végén elfogadott kétharmados jogszabályt.
Áder indítványa megalapozott volt
Áder a törvény hat pontja ellen emelt alkotmányos kifogást. A testület ezeket az államfő által javasolt rendelkezéseket semmisítette meg:
a választópolgár csak a lakcíme szerint illetékes jegyzőnél (okmányirodánál) intézheti el a regisztrációt;
a Magyarországon élő, de bejelentett lakcímmel nem rendelkező választók személyesen nem kérhetik, hogy vegyék őket fel a névjegyzékbe;
politikai hirdetéseket a választási kampány időszakában csak a közszolgálati médiában lehet publikálni;
az utolsó 48 órában tilos az ilyen hirdetések sugárzása;
a kampány utolsó hat napján tilos közvéleménykutatások eredményét megjelentetni;
2014-ig az időközi választásokon a korábbi törvény alapján kell a választói névjegyzéket összeállítani.
Az Alkotmánybíróság Áder javaslatán túlmenően alkotmányellenesnek találta, hogy
a kampányidőszak alatt a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele.
A regisztráció korlátozza a választójogot
Indítványában az államfő kitért rá, hogy nem vizsgálta, korlátozza-e az előzetes regisztráció az általános választójogot, mert az az Ár.ban is szerepel, így az AB nem vizsgálhatja. Az Alkotmánybíróság azonban december 28-án közjogi érvénytelenségre hivatkozva az Ár.-nek ezt a pontját is megsemmisítette, így elhárult az akadály a regisztráció érdemi ellenőrzése elől.
A mai döntéssel kapcsolatban a fő kérdés az volt, hogy kitér-e a testület a vetv. magának a választójogot kötelező előzetes feliratkozáshoz kötő rendelkezésének a vizsgálatára. Az elmúlt időszakban ugyanis az alkotmánybírák az indítványoknak csak azokkal a pontjaival foglalkoztak, amelyek konkrét jogszabályhelyre és alaptörvényi cikkre hivatkozva kérték az alkotmányellenesség kimondását.
Az Alkotmánybíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.
Az AB közleménye szerint a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól tette függővé, aminek elengedhetetlen az alkotmányosan igazolható volta. Az államnak az AB szerint a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal.
Van, akiknél szükséges a regisztráció
Az AB arra is rámutatott, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.
A testület ugyanakkor kimondta, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál épp elősegíti a választójog gyakorlását, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező (azaz például külföldön élő) nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.
Nemzetközi szerződést is sért
Kardinális kérdés volt, hogy a határozat kimondja-e, hogy a kötelező regisztráció a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekbe ütközik (ilyen az Emberi Jogok Európai Egyezmény és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya).
A határozat rendelkező része ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. Az indoklásból azonban kiderül, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményével nehezen összeegyeztethető a kötelező előzetes feliratkozás, ami a regisztráció esetleges majdani alkotmányos becikkelyezésének megítélésére is kihathat.
Aktivista döntés
Az Alkotmánybíróság az elmúlt két év gyakorlatához képest meglehetősen aktivista szellemű döntést hozott, amikor eltért Áder János indítványától, és a kötelező előzetes feliratkozás alkotmányosságát is tartalmi vizsgálat tárgyává tette. Erre az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján lehetősége van, azonban mostanában az AB meglehetősen mereven ragaszkodott az indítványokban leírtakhoz.
Az AB decemberi döntése után fideszes politikusok belengették, hogy a koalíció akár magát az Alaptörvényt is átírja, hogy a formai okok miatt kirostált rendelkezéseket mégis alkotmányos szintre emelje.
Erre azonban Rogán Antal mai bejelentése alapján, mely szerint 2014-ben nem lesz regisztráció, nem kerül sor.
A Fidesz vezetői már csütörtökön tudták, hogy a törvényt elkaszálja az Alkotmánybíróság. Ragaszkodnának a regisztrációhoz, de kemény vitákra számítanak. A regisztrációs törvény elfogadását korábban a Demokrácia és Dilemma Intézet a Fidesz eddigi legrosszabb húzásának nevezte.
2013. január 3., csütörtök
Depardieu orosz állampolgárságot kapott
MTI|[origo]
Állampolgárságot adományozott Gérard Depardieu francia színésznek Vlagyimir Putyin orosz államfő. A színész azért szeretett volna egy másik állam polgára is lenne, mert nem szeretné kifizetni a Franciaországban bevezetett 75 százalékos személyi jövedelemadót. Az új adókulcsot egyébként a múlt héten elmeszelte a francia alkotmánybíróság.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állampolgárságot adott Gérard Depardieu francia színésznek, aki azért szeretett volna másik állampolgárságot, mert el akarta kerülni a szocialista kormány által bevezetett úgynevezett "gazdagadót". Depardieu azt követően vette fontolóra állampolgársága megváltoztatását, hogy hazájában szerinte méltatlan bírálatok össztüzébe került, amikor egy belga településen vásárolt ingatlant a francia adószabályok megkerülésére. A francia elnök ugyanis a leggazdagabb réteg számára 75 százalékos adó kivetését helyezte kilátásba. Oroszországban 13 százalékos adót kell fizetni a jövedelem után.
A színész december közepén az őt ért - mások mellett Francois Hollande elnök szájából is elhangzott - kritikák miatt nyílt levélben jelentette ki, hogy kész visszaadni francia útlevelét és társadalombiztosítási kártyáját. Később azt is megszellőztette, hogy Putyintól akár orosz útlevelet is kaphat.
Putyin válaszul még az ünnepek előtt kijelentette, hogy barátjának tekinti Depardieu-t, és azt mondta, bár tudja, hogy a színész szereti hazáját, és reméli, hamarosan túllesz élete ezen krízisén, ha akarja, kaphat orosz útlevelet és állampolgárságot. A csütörtöki orosz közleményt egyelőre nem kommentálta sem Depardieu, sem képviselője, így azt sem lehet tudni, vajon elfogadta-e a felkínált orosz állampolgárságot. A színész decemberben viccesen még azt mondta, hogy Putyin már el is küldte neki az útlevelet.
A francia polgári törvénykönyv szerint ahhoz, hogy valaki lemondhasson a francia állampolgárságról, szükséges, hogy egy másik állam polgára legyen. A Kreml bejelentésével ez a feltétel most teljesült.
A világszerte népszerű filmsztár a pályafutása során eddig több mint 150 filmben szerepelt. Az 1991-es Zöld kártya című produkcióban éppen olyan férfit alakított, aki álházassággal szeretné megkapni az amerikai állampolgárságot. A színészt Oroszországban szintén jól ismerik, az egyik bank hirdetésében is szerepel.
Alkotmányellenes az új adó
A francia alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a szocialisták által bevezetett 75 százalékos személyi jövedelemadót. A vagyonosok adójának emelése a szocialista Francois Hollande elnök egyik szimbolikus politikai döntése volt, amelyet a szeptemberben elfogadott 2013-as költségvetésbe építettek bele.
Az alkotmánybíróság december végi határozatában azt mondta ki, hogy az új adókulcs nem felel meg az egyenlő közteherviselés elvének, és nem kellően szabályosak a kiszámításához megszabott előírások sem. A személyi jövedelemadó más formáival szemben itt egyénekre és nem háztartásokra számolták ki az adó mértékét. Például, ha egy háztartás egyik tagja több mint 1 millió eurót keres, akkor a 75 százalékos kulccsal kellene adóznia, míg ha egy kéttagú háztartás tagjai egyenként keresnek mondjuk 900 ezer eurót, akkor egyiküknek sem kellene ilyen magas adót fizetnie.
A francia kormány a döntés után úgy nyilatkozott, hogy átdolgozzák az adó szabályait, és 2013-ban ismét bevezetik - immár az alkotmánybíróság határozatának megfelelően. Jean-Marc Ayrault, miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány tudomásul veszi az alkotmánybíróság döntését, és olyan új rendszert alkot, amely megfelel a határozatban foglalt elveknek.
Állampolgárságot adományozott Gérard Depardieu francia színésznek Vlagyimir Putyin orosz államfő. A színész azért szeretett volna egy másik állam polgára is lenne, mert nem szeretné kifizetni a Franciaországban bevezetett 75 százalékos személyi jövedelemadót. Az új adókulcsot egyébként a múlt héten elmeszelte a francia alkotmánybíróság.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állampolgárságot adott Gérard Depardieu francia színésznek, aki azért szeretett volna másik állampolgárságot, mert el akarta kerülni a szocialista kormány által bevezetett úgynevezett "gazdagadót". Depardieu azt követően vette fontolóra állampolgársága megváltoztatását, hogy hazájában szerinte méltatlan bírálatok össztüzébe került, amikor egy belga településen vásárolt ingatlant a francia adószabályok megkerülésére. A francia elnök ugyanis a leggazdagabb réteg számára 75 százalékos adó kivetését helyezte kilátásba. Oroszországban 13 százalékos adót kell fizetni a jövedelem után.
A színész december közepén az őt ért - mások mellett Francois Hollande elnök szájából is elhangzott - kritikák miatt nyílt levélben jelentette ki, hogy kész visszaadni francia útlevelét és társadalombiztosítási kártyáját. Később azt is megszellőztette, hogy Putyintól akár orosz útlevelet is kaphat.
Putyin válaszul még az ünnepek előtt kijelentette, hogy barátjának tekinti Depardieu-t, és azt mondta, bár tudja, hogy a színész szereti hazáját, és reméli, hamarosan túllesz élete ezen krízisén, ha akarja, kaphat orosz útlevelet és állampolgárságot. A csütörtöki orosz közleményt egyelőre nem kommentálta sem Depardieu, sem képviselője, így azt sem lehet tudni, vajon elfogadta-e a felkínált orosz állampolgárságot. A színész decemberben viccesen még azt mondta, hogy Putyin már el is küldte neki az útlevelet.
A francia polgári törvénykönyv szerint ahhoz, hogy valaki lemondhasson a francia állampolgárságról, szükséges, hogy egy másik állam polgára legyen. A Kreml bejelentésével ez a feltétel most teljesült.
A világszerte népszerű filmsztár a pályafutása során eddig több mint 150 filmben szerepelt. Az 1991-es Zöld kártya című produkcióban éppen olyan férfit alakított, aki álházassággal szeretné megkapni az amerikai állampolgárságot. A színészt Oroszországban szintén jól ismerik, az egyik bank hirdetésében is szerepel.
Alkotmányellenes az új adó
A francia alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a szocialisták által bevezetett 75 százalékos személyi jövedelemadót. A vagyonosok adójának emelése a szocialista Francois Hollande elnök egyik szimbolikus politikai döntése volt, amelyet a szeptemberben elfogadott 2013-as költségvetésbe építettek bele.
Az alkotmánybíróság december végi határozatában azt mondta ki, hogy az új adókulcs nem felel meg az egyenlő közteherviselés elvének, és nem kellően szabályosak a kiszámításához megszabott előírások sem. A személyi jövedelemadó más formáival szemben itt egyénekre és nem háztartásokra számolták ki az adó mértékét. Például, ha egy háztartás egyik tagja több mint 1 millió eurót keres, akkor a 75 százalékos kulccsal kellene adóznia, míg ha egy kéttagú háztartás tagjai egyenként keresnek mondjuk 900 ezer eurót, akkor egyiküknek sem kellene ilyen magas adót fizetnie.
A francia kormány a döntés után úgy nyilatkozott, hogy átdolgozzák az adó szabályait, és 2013-ban ismét bevezetik - immár az alkotmánybíróság határozatának megfelelően. Jean-Marc Ayrault, miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány tudomásul veszi az alkotmánybíróság döntését, és olyan új rendszert alkot, amely megfelel a határozatban foglalt elveknek.
2013. január 2., szerda
Szembement az alaptörvénnyel az Ab?
WA
Forrás: Magyar Nemzet
A Magyar Nemzet által megkérdezett alkotmányjogászok szerint az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatta volna az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit.
Az Alkotmánybíróság múlt pénteki határozata formai okok miatt megsemmisítette az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit. A Magyar Nemzet által megkérdezett alkotmányjogászok szerint a testület nem is vizsgálhatta volna ezt a jogszabályt.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatta volna az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt, ugyanis az – félreérthető elnevezésével szemben – valójában alkotmánykiegészítés volt. Ifjabb Lomnici Zoltán úgy látja: alapvető hiba az elnevezése alapján vizsgálni egy jogszabályt. Álláspontja szerint az előzetes választási regisztráció nem ütközik az alaptörvénybe, és számos komoly érv szól a bevezetése mellett.
Áder János köztársasági elnök december 6-án előzetes normakontrollt kért a választási eljárási törvényről az Alkotmánybíróságtól. Az ügyben január elején várható döntés.
Elsőként az, hogy – az ellenzők állításával szemben – jelenleg Magyarországon nincs megfelelő lakcím-nyilvántartási regiszter, és emiatt 2010-ben több ezer ember nem tudott szavazni. Másodsorban az állampolgároknak nem jelent többletterhet a regisztráció, hiszen az eddigi kettő helyett mostantól csak egy választási forduló lesz, vagyis csupán annyi a változás, hogy mostantól a feliratkozás lesz az első forduló.
Véget vethetne a visszaéléseknek
Az alkotmányjogász szerint nagyon fontos szempont az is, hogy a regisztráció gátat vet a korábbi választási visszaéléseknek, így például a szavazók buszoztatásának, voksaik megvételének – akár egy tál gulyáslevesért. Ifjabb Lomnici Zoltán kiemelte: az Egyesült Államokban már működő előzetes választás intézményének későbbi bevezetéséhez is nélkülözhetetlen a regisztráció, amely egyébként számos nyugati országban működik. Belgiumban például pont ugyanaz a regisztrációs szisztéma működik, mint nálunk. A szakértő megjegyezte: az Alkotmánybíróság pénteki döntése megnyitotta az utat a választási eljárási törvény várható megsemmisítése előtt.
Az Ab tágan értelmezte saját hatáskörét
Cservák Csaba alkotmányjogász, a Károli Gáspár Református Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője a lapnak úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíróság meglehetősen tágan értelmezte saját hatáskörét, hiszen egy olyan kérdésről (mi tartozhat bele az alaptörvénybe) döntött, aminek kapcsán kérdéses, hogy egyáltalán volt-e joga dönteni. Ugyanis az átmeneti rendelkezéseknek maga az alaptörvény adott alaptörvényi szintű hierarchikus rangot – hangsúlyozta a tanszékvezető.
Az alkotmányjogász is kiemelte, általános jogelv, hogy a jogszabályokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell megítélni, az Alkotmánybíróság lényegében erre is hivatkozva dönthetett úgy, nem tekinthető átmeneti rendelkezésnek az előzetes választási regisztráció. Cservák Csaba úgy véli: csupán szépészeti kérdés, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alkotmányozók külön jogszabályba helyezték. Bár a szakértő szerint az alkotmánybírák pénteki döntése alapján nem borítékolható az Ab-nak a választási eljárási törvényről szóló verdiktje, előrevetítheti a tartalmát.
A Fidesz tiszteletben tartja a döntést
Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa a Népszabadságnak azt nyilatkozta, az Alkotmánybíróság határozata a Sólyom László nevével fémjelzett korszak legaktivistább döntéseit idézi. Kiemelte, a Fidesz tiszteletben tartja a döntést, ám az személyes véleménye szerint szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státust biztosított az átmeneti rendelkezéseknek.
A politikus szerint jogilag nem feltétlenül lehet következtetéseket leszűrni ebből a határozatból a választási eljárási törvény napokon belül várható döntésére, ám „józan ésszel nehéz a mostani döntés időzítését figyelmen kívül hagyni”. A kormánypárti képviselő kiemelte, az Ab „közel egy évig tárgyalt az átmeneti rendelkezésekről, és éppen akkor hozott a regisztráció tartalmi vizsgálatát megnyitó döntést, amikor tíz napon belül a választási eljárási törvényről is határoznia kell”. Ugyanakkor úgy véli: föl sem vetődhet, hogy az Ab az egész jogszabályt megsemmisítse, mivel egy sor rendelkezés alkotmányossága megkérdőjelezhetetlen benne.
Gulyás Gergely úgy vélte, nem aggályos az a kormánypárti terv, miszerint a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket beemeljék az alaptörvénybe. Emlékeztetett arra, hogy a választójog kapcsán az Alkotmánybíróság a 90-es évek elején megsemmisítette a választási eljárási törvény azon rendelkezését, amely a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat külföldi tartózkodás esetén kizárta a választói jog gyakorlásából. – A Horn-kormány alatti kétharmados többség alkotmánymódosítással a megsemmisített választási eljárási szabályt az alkotmány részévé tette – idézte fel a politikus.
Kijavítják a hibákat
Ismert, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Ab döntésére reagálva még aznap bejelentette: a februári ülésen a parlament kijavítja a formai hibákat. Szájer József európai parlamenti képviselő pedig azt közölte, a Fidesznek sosem volt politikai vitája az Alkotmánybírósággal, kizárólag formai, s a testület döntése most pontot tesz ennek a vitának a végére. A képviselő kiemelte, hogy az Országgyűlés jóhiszeműen járt el, amikor beemelte az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvénybe.
A Szájer József akkor emlékeztetett, hogy a szükséges jogi lépéseket meg kell tennie az alkotmányozónak, már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság erre fel is hívja a parlament figyelmét. A képviselő hangsúlyozta, hogy a testület kizárólag formai hibákról számolt be, tartalmiakról nem, így „ennek a formai vitának egy viszonylag egyszerű lépéssel” már februárban véget vethetnek az Országgyűlésben.
Forrás: Magyar Nemzet
A Magyar Nemzet által megkérdezett alkotmányjogászok szerint az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatta volna az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit.
Az Alkotmánybíróság múlt pénteki határozata formai okok miatt megsemmisítette az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit. A Magyar Nemzet által megkérdezett alkotmányjogászok szerint a testület nem is vizsgálhatta volna ezt a jogszabályt.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatta volna az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt, ugyanis az – félreérthető elnevezésével szemben – valójában alkotmánykiegészítés volt. Ifjabb Lomnici Zoltán úgy látja: alapvető hiba az elnevezése alapján vizsgálni egy jogszabályt. Álláspontja szerint az előzetes választási regisztráció nem ütközik az alaptörvénybe, és számos komoly érv szól a bevezetése mellett.
Áder János köztársasági elnök december 6-án előzetes normakontrollt kért a választási eljárási törvényről az Alkotmánybíróságtól. Az ügyben január elején várható döntés.
Elsőként az, hogy – az ellenzők állításával szemben – jelenleg Magyarországon nincs megfelelő lakcím-nyilvántartási regiszter, és emiatt 2010-ben több ezer ember nem tudott szavazni. Másodsorban az állampolgároknak nem jelent többletterhet a regisztráció, hiszen az eddigi kettő helyett mostantól csak egy választási forduló lesz, vagyis csupán annyi a változás, hogy mostantól a feliratkozás lesz az első forduló.
Véget vethetne a visszaéléseknek
Az alkotmányjogász szerint nagyon fontos szempont az is, hogy a regisztráció gátat vet a korábbi választási visszaéléseknek, így például a szavazók buszoztatásának, voksaik megvételének – akár egy tál gulyáslevesért. Ifjabb Lomnici Zoltán kiemelte: az Egyesült Államokban már működő előzetes választás intézményének későbbi bevezetéséhez is nélkülözhetetlen a regisztráció, amely egyébként számos nyugati országban működik. Belgiumban például pont ugyanaz a regisztrációs szisztéma működik, mint nálunk. A szakértő megjegyezte: az Alkotmánybíróság pénteki döntése megnyitotta az utat a választási eljárási törvény várható megsemmisítése előtt.
Az Ab tágan értelmezte saját hatáskörét
Cservák Csaba alkotmányjogász, a Károli Gáspár Református Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője a lapnak úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíróság meglehetősen tágan értelmezte saját hatáskörét, hiszen egy olyan kérdésről (mi tartozhat bele az alaptörvénybe) döntött, aminek kapcsán kérdéses, hogy egyáltalán volt-e joga dönteni. Ugyanis az átmeneti rendelkezéseknek maga az alaptörvény adott alaptörvényi szintű hierarchikus rangot – hangsúlyozta a tanszékvezető.
Az alkotmányjogász is kiemelte, általános jogelv, hogy a jogszabályokat nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell megítélni, az Alkotmánybíróság lényegében erre is hivatkozva dönthetett úgy, nem tekinthető átmeneti rendelkezésnek az előzetes választási regisztráció. Cservák Csaba úgy véli: csupán szépészeti kérdés, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alkotmányozók külön jogszabályba helyezték. Bár a szakértő szerint az alkotmánybírák pénteki döntése alapján nem borítékolható az Ab-nak a választási eljárási törvényről szóló verdiktje, előrevetítheti a tartalmát.
A Fidesz tiszteletben tartja a döntést
Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa a Népszabadságnak azt nyilatkozta, az Alkotmánybíróság határozata a Sólyom László nevével fémjelzett korszak legaktivistább döntéseit idézi. Kiemelte, a Fidesz tiszteletben tartja a döntést, ám az személyes véleménye szerint szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státust biztosított az átmeneti rendelkezéseknek.
A politikus szerint jogilag nem feltétlenül lehet következtetéseket leszűrni ebből a határozatból a választási eljárási törvény napokon belül várható döntésére, ám „józan ésszel nehéz a mostani döntés időzítését figyelmen kívül hagyni”. A kormánypárti képviselő kiemelte, az Ab „közel egy évig tárgyalt az átmeneti rendelkezésekről, és éppen akkor hozott a regisztráció tartalmi vizsgálatát megnyitó döntést, amikor tíz napon belül a választási eljárási törvényről is határoznia kell”. Ugyanakkor úgy véli: föl sem vetődhet, hogy az Ab az egész jogszabályt megsemmisítse, mivel egy sor rendelkezés alkotmányossága megkérdőjelezhetetlen benne.
Gulyás Gergely úgy vélte, nem aggályos az a kormánypárti terv, miszerint a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket beemeljék az alaptörvénybe. Emlékeztetett arra, hogy a választójog kapcsán az Alkotmánybíróság a 90-es évek elején megsemmisítette a választási eljárási törvény azon rendelkezését, amely a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat külföldi tartózkodás esetén kizárta a választói jog gyakorlásából. – A Horn-kormány alatti kétharmados többség alkotmánymódosítással a megsemmisített választási eljárási szabályt az alkotmány részévé tette – idézte fel a politikus.
Kijavítják a hibákat
Ismert, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Ab döntésére reagálva még aznap bejelentette: a februári ülésen a parlament kijavítja a formai hibákat. Szájer József európai parlamenti képviselő pedig azt közölte, a Fidesznek sosem volt politikai vitája az Alkotmánybírósággal, kizárólag formai, s a testület döntése most pontot tesz ennek a vitának a végére. A képviselő kiemelte, hogy az Országgyűlés jóhiszeműen járt el, amikor beemelte az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvénybe.
A Szájer József akkor emlékeztetett, hogy a szükséges jogi lépéseket meg kell tennie az alkotmányozónak, már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság erre fel is hívja a parlament figyelmét. A képviselő hangsúlyozta, hogy a testület kizárólag formai hibákról számolt be, tartalmiakról nem, így „ennek a formai vitának egy viszonylag egyszerű lépéssel” már februárban véget vethetnek az Országgyűlésben.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)