TEG
2019.02.25. 18:54
Részleges munkabeszüntetéssel tiltakozik Romániában a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a bukaresti kormánynak az igazságügyi törvényeket fél éven belül immár negyedik alkalommal módosító sürgősségi rendelete ellen.
A részleges munkabeszüntetésről szóló állásfoglalást a vádhatóság hétfői közgyűlésén részt vevő 231 ügyész közül 221 szavazta meg, jelenti az MTI. A DIICOT ügyészei egyebek mellett azt a rendelkezést kifogásolták, amely a bírák számára is lehetővé teszi a vezető ügyészségi tisztségek megpályázását, másfelől ismét bírálták a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) létrehozását és a speciális vádhatóság kivonását a legfőbb ügyész hatásköre alól.
A DIICOT szerint a kormány sürgősségi rendelete több alkotmányos elvet is sért, valamint nem veszi figyelembe a Velencei Bizottság figyelmeztetéseit és az Európai Bizottságnak a Romániára vonatkozó, úgynevezett ellenőrzési és együttműködési mechanizmusa (MCV) keretében megfogalmazott ajánlásait.
A DIICOT ügyészei tiltakozásuk jeléül március 8-ig délelőtt 8-tól 12 óráig felfüggesztik tevékenységüket, ez alól kizárólag a halasztást nem tűrő sürgős ügyek képeznek kivételt.
Vasárnap este Bukarestben és Románia több másik nagyvárosában ezrek vonultak utcára az igazságügyi törvényeket módosító 7-es számú sürgősségi kormányrendelet elleni tiltakozásul. A demonstrálók szolidaritásukat fejezték ki a bírákkal és ügyészekkel, akik pénteken az ország több városában néma tüntetéssel, munkabeszüntetéssel tiltakoztak a megkérdezésük nélkül, titokban előkészített jogszabály ellen.
Hétfőn a legfőbb ügyészség alkalmazottai is szavazattöbbséggel úgy döntöttek: karszalag viselésével fejezik ki tiltakozásukat a kormány sürgősségi rendelete ellen. A DIICOT-éhoz hasonló részleges munkabeszüntetést hirdettek a kolozsvári törvényszék, valamint a bukaresti második kerületi, a dési, kolozsvári, targovistei és szamosújvári bíróság dolgozói, illetve tucatnyi vidéki ügyészség is - tudatta a Hotnews.ro ellenzéki hírportál.
Klaus Iohannis államfő sajtóközleményben ítélete el, hogy a kormány a szakmai szervezetek előzetes megkérdezése nélkül módosította az igazságügyi törvényeket. A jobboldali elnök azt követelte a szociálliberális kormánytól, hogy helyezze hatályon kívül a nagy tiltakozási hullámot kiváltó rendeletét, amely szerinte az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti és eltávolítja Romániát a jogállamiságtól.
Viorica Dancila kormányfő hétfő délutánra konzultációra hívta a bírák és ügyészek képviselőit, jelezve, hogy nem zárkózik el a jogszabály felülvizsgálatától. Egyes szakmai szervezetek azzal utasították el a meghívást, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem alku tárgya, és inkább a rendelet kiadása előtt, nem pedig hatályba lépése után kellett volna egyeztetni a szakma képviselőivel.
A konzultáció után a vitatott rendeletet kidolgozó Tudorel Toader igazságügyi miniszter bejelentette: egy újabb sürgősségi kormányrendeletet készít elő, amellyel helyreállítják a bírák és ügyészek szakmai pályájának szigorú szétválasztását. A többi kifogásolt rendelkezés visszavonására a tárcavezető nem tett ígéretet.
https://index.hu/kulfold/2019/02/25/eszkalalodik_a_roman_ugyesz-_es_birosztrajk/
2019. február 25., hétfő
2019. február 22., péntek
Áll a bál a szomszédban: a köztársasági elnök az alkotmánybíróságon támadta meg a költségvetést
Klaus Iohannis román államelnök pénteken bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg az állami költségvetést, amelyet újfent élesen bírált.
Domokos László, 2019. február 22. péntek, 12:07
A politikus szerint a büdzsé törvénytervezete alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz, hiszen a kormány és a parlament nem vett figyelembe az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeket, illetve "alapvető jogokat sért" - írta az MTI.
Románia eltévelyedik?
A román parlament a múlt pénteken fogadta el a 2019-es költségvetés törvénytervezetét, amelyet a kormány megkésve, február 8-án fogadott el és terjesztett a törvényhozói testület elé.
Iohannis szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzása "megbukott", hiszen a kórházakban minduntalan gondok vannak, az oktatás alulfinanszírozott. Hazugságnak nevezte, hogy a kormány a beruházásokat prioritásnak tekinti. Valójában nem akarják, hogy megvalósuljanak a közberuházások, mivel nincs rájuk pénz. Iohannis szerint ezzel magyarázható a költségvetés késői beterjesztése, ugyanis a kabinet azt akarja, ne maradjon idő beütemezett fejlesztések kivitelezésére. Az elnök a mintegy bő tízperces nyilatkozatában többször is "nemzeti szégyennek" nevezte a költségvetést.
Azt is bírálta, hogy a pártok finanszírozása jelentősen megnőtt. Nehezményezte, hogy a helyi önkormányzatok 1 milliárd lejjel kevesebbet kapnak, emiatt "biztos áldozatai" a költségvetésnek.
Az elnök megtámadja az alkotmánybíróságon annak a törvénytervezetnek az elfogadását is, amellyel a törvényhozás módosította az államháztartási hiányt szabályozó jogszabályt, ugyanis csak így lehetne alkalmazni az ellenzék javaslatára bekerült módosító indítványt, miszerint jelentősen nő a 2 év alatti és 2 év fölötti gyerekek után járó családtámogatás. Ezért az eredetileg GDP-arányosan 2,55 százalékos államháztartási hiányt 2,76 százalékra emelte a parlament. A kormány 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, amit elemzők túl derűlátónak tartanak.
A román kormánypártok politikai elfogultsággal vádolják az elnököt, aki szerintük folyamatosan választási kampányban van, hiszen az év végén elnökválasztásra kerül sor Romániában és Iohannis újabb mandátumért száll versenybe. A kormánnyal nyílt politikai háborúban levő Iohannis az utóbbi hónapokban szinte minden fontos törvénytervezetet megtámadott az alkotmánybíróságon.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/roman-koztarsasagi-elnok-alkotmanybirosag-koltsegvetes.679228.html
Domokos László, 2019. február 22. péntek, 12:07
A politikus szerint a büdzsé törvénytervezete alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz, hiszen a kormány és a parlament nem vett figyelembe az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeket, illetve "alapvető jogokat sért" - írta az MTI.
Románia eltévelyedik?
A román parlament a múlt pénteken fogadta el a 2019-es költségvetés törvénytervezetét, amelyet a kormány megkésve, február 8-án fogadott el és terjesztett a törvényhozói testület elé.
Iohannis szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzása "megbukott", hiszen a kórházakban minduntalan gondok vannak, az oktatás alulfinanszírozott. Hazugságnak nevezte, hogy a kormány a beruházásokat prioritásnak tekinti. Valójában nem akarják, hogy megvalósuljanak a közberuházások, mivel nincs rájuk pénz. Iohannis szerint ezzel magyarázható a költségvetés késői beterjesztése, ugyanis a kabinet azt akarja, ne maradjon idő beütemezett fejlesztések kivitelezésére. Az elnök a mintegy bő tízperces nyilatkozatában többször is "nemzeti szégyennek" nevezte a költségvetést.
Azt is bírálta, hogy a pártok finanszírozása jelentősen megnőtt. Nehezményezte, hogy a helyi önkormányzatok 1 milliárd lejjel kevesebbet kapnak, emiatt "biztos áldozatai" a költségvetésnek.
Az elnök megtámadja az alkotmánybíróságon annak a törvénytervezetnek az elfogadását is, amellyel a törvényhozás módosította az államháztartási hiányt szabályozó jogszabályt, ugyanis csak így lehetne alkalmazni az ellenzék javaslatára bekerült módosító indítványt, miszerint jelentősen nő a 2 év alatti és 2 év fölötti gyerekek után járó családtámogatás. Ezért az eredetileg GDP-arányosan 2,55 százalékos államháztartási hiányt 2,76 százalékra emelte a parlament. A kormány 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, amit elemzők túl derűlátónak tartanak.
A román kormánypártok politikai elfogultsággal vádolják az elnököt, aki szerintük folyamatosan választási kampányban van, hiszen az év végén elnökválasztásra kerül sor Romániában és Iohannis újabb mandátumért száll versenybe. A kormánnyal nyílt politikai háborúban levő Iohannis az utóbbi hónapokban szinte minden fontos törvénytervezetet megtámadott az alkotmánybíróságon.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/roman-koztarsasagi-elnok-alkotmanybirosag-koltsegvetes.679228.html
2019. február 21., csütörtök
MEGBÉNULT A SZLOVÁK ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
2019. évfolyam, 8. szám Mátrix2019.02.20., szerdaLACZA TIHAMÉR
Kezdetben szinte előre lefutottnak tűnt, hogy a szlovák parlament a jelentkező jogászok népes csapatából kiválaszt majd 18 jelöltet, s közülük nevezi ki Andrej Kiska államfő az alkotmánybíróság (ab) kilenc tagját, akik átvehetik a taláros testületből mandátumuk végén távozó tagok helyét. Nem így történt, s a tizenhárom fős ab-ből összesen négyen maradtak. A testület döntésképtelen.
A cikk további része csak a Figyelő előfizetői számára érhető el.
SaS: A koalíció hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet
POZSONY | Az SaS ellenzéki párt szerint a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet Szlovákiában, az Alkotmánybíróságot. Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket. A 13 alkotmánybíró közül kilencnek szombaton, február 16-án jár le a megbízatási ideje.
TASR
2019. február 15. 07:14
- Somogyi Tibor felvétele
A Robert Fico által vezetett Smer-SD pártnak az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. „Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai hoztak a szlovák jogrendbe, hogy saját magukat és az ügyfeleiket segítsék” – áll az SaS állásfoglalásában.
A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. „A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól” – olvasható a közleményben.
A parlament az ismételt szavazáson sem választott meg egyetlen jelöltet sem, így Andrej Kiska államfőnek nincs kit kineveznie. Szombaton, február 16-án a 13 alkotmánybíró közül kilencnek jár le a megbízatási ideje. Mivel a parlament nem választotta meg a jelölteket, új szavazásra kerül sor.
https://ujszo.com/kozelet/sas-a-koalicio-hidegveruen-megbenitotta-a-legfontosabb-birosagi-szervet
Kudarcba fulladt alkotmánybíró-választás
Írta: NZS - 2019.02.15
Az ismételt tegnapi szavazáson sem választotta meg a parlament az alkotmánybíró-jelölteket, a Smer üres szavazólapokat adott le, Kotlebáék pedig tartózkodtak.
A szavazáson 143 képviselő volt jelen, öten nem adták le a szavazólapot. A 138 leadott szavazólap közül 49 volt érvénytelen és 89 érvényes. Mivel senkit sem választottak meg, új szavazásra kerül sor. A szavazás nyilvános volt, ám, mint ismeretes, a Smer ezt elutasította, ezért a párt több képviselője ezúttal is üres lapot adott le, megismételve az első kör forgatókönyvét.
A képviselőknek 18 jelöltet kellett volna megválasztaniuk, akik közül Andrej Kiska államfőnek kellett volna kineveznie a kilenc új alkotmánybírót azoknak a helyére, akiknek február 16-án lejár a mandátumuk.
Ennek következtében az Alkotmánybíróság két hónapig határozatképtelen lesz.
Ilyen módon blokkolni ezt az intézményt felelőtlenség, a Smer-SD rossz döntést hozott,
jelentette ki Bugár Béla, a Most-Híd elnöke és a parlament alelnöke. A koalíció végéről, vagy a kisebbségi kormányzásról azonban nem ejtett szót. Elmondása szerint a Most-Híd és az SNS az előzetes megállapodásnak megfelelően szavaztak, arra a hat jelöltre, akikről a koalíciós partnerek megegyeztek.
Bugár egyben megerősítette, hogy Robert Fico, a Smer-SD elnöke nem vett részt a koalíciós tárgyalásokon. Állítása szerint nem érti a Smer-SD lépését. Hozzátette:
a választással és a koalíció helyzetével összefüggésben különféle fenyegetéseket hallott.
A Most-Híd Bugár szerint arra törekedett, hogy megválasszák a jelölteket. Úgy véli, ha a koalíciós egyezségnek megfelelően megválasztottak volna legalább hat jelöltet, Andrej Kiska államfő kinevezhetett volna hármat, és az Alkotmánybíróság működőképes lenne.
Az SaS ellenzéki párt szerint viszont
a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérrel megbénította a legfontosabb bírósági szerv működését Szlovákiában.
Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket.
A Robert Fico által vezetett Smernek az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai vezettek be a szlovák jogrendbe – áll az SaS állásfoglalásában. A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól – olvasható a közleményben.
(TASR/Felvidék.ma)
Kapcsolódó cikkek
https://felvidek.ma/2019/02/kudarcba-fulladt-alkotmanybiro-valasztas/
Kezdetben szinte előre lefutottnak tűnt, hogy a szlovák parlament a jelentkező jogászok népes csapatából kiválaszt majd 18 jelöltet, s közülük nevezi ki Andrej Kiska államfő az alkotmánybíróság (ab) kilenc tagját, akik átvehetik a taláros testületből mandátumuk végén távozó tagok helyét. Nem így történt, s a tizenhárom fős ab-ből összesen négyen maradtak. A testület döntésképtelen.
A cikk további része csak a Figyelő előfizetői számára érhető el.
SaS: A koalíció hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet
POZSONY | Az SaS ellenzéki párt szerint a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérűen megbénította a legfontosabb bírósági szervet Szlovákiában, az Alkotmánybíróságot. Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket. A 13 alkotmánybíró közül kilencnek szombaton, február 16-án jár le a megbízatási ideje.
TASR
2019. február 15. 07:14
- Somogyi Tibor felvétele
A Robert Fico által vezetett Smer-SD pártnak az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. „Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai hoztak a szlovák jogrendbe, hogy saját magukat és az ügyfeleiket segítsék” – áll az SaS állásfoglalásában.
A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. „A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól” – olvasható a közleményben.
A parlament az ismételt szavazáson sem választott meg egyetlen jelöltet sem, így Andrej Kiska államfőnek nincs kit kineveznie. Szombaton, február 16-án a 13 alkotmánybíró közül kilencnek jár le a megbízatási ideje. Mivel a parlament nem választotta meg a jelölteket, új szavazásra kerül sor.
https://ujszo.com/kozelet/sas-a-koalicio-hidegveruen-megbenitotta-a-legfontosabb-birosagi-szervet
Kudarcba fulladt alkotmánybíró-választás
Írta: NZS - 2019.02.15
Az ismételt tegnapi szavazáson sem választotta meg a parlament az alkotmánybíró-jelölteket, a Smer üres szavazólapokat adott le, Kotlebáék pedig tartózkodtak.
A szavazáson 143 képviselő volt jelen, öten nem adták le a szavazólapot. A 138 leadott szavazólap közül 49 volt érvénytelen és 89 érvényes. Mivel senkit sem választottak meg, új szavazásra kerül sor. A szavazás nyilvános volt, ám, mint ismeretes, a Smer ezt elutasította, ezért a párt több képviselője ezúttal is üres lapot adott le, megismételve az első kör forgatókönyvét.
A képviselőknek 18 jelöltet kellett volna megválasztaniuk, akik közül Andrej Kiska államfőnek kellett volna kineveznie a kilenc új alkotmánybírót azoknak a helyére, akiknek február 16-án lejár a mandátumuk.
Ennek következtében az Alkotmánybíróság két hónapig határozatképtelen lesz.
Ilyen módon blokkolni ezt az intézményt felelőtlenség, a Smer-SD rossz döntést hozott,
jelentette ki Bugár Béla, a Most-Híd elnöke és a parlament alelnöke. A koalíció végéről, vagy a kisebbségi kormányzásról azonban nem ejtett szót. Elmondása szerint a Most-Híd és az SNS az előzetes megállapodásnak megfelelően szavaztak, arra a hat jelöltre, akikről a koalíciós partnerek megegyeztek.
Bugár egyben megerősítette, hogy Robert Fico, a Smer-SD elnöke nem vett részt a koalíciós tárgyalásokon. Állítása szerint nem érti a Smer-SD lépését. Hozzátette:
a választással és a koalíció helyzetével összefüggésben különféle fenyegetéseket hallott.
A Most-Híd Bugár szerint arra törekedett, hogy megválasszák a jelölteket. Úgy véli, ha a koalíciós egyezségnek megfelelően megválasztottak volna legalább hat jelöltet, Andrej Kiska államfő kinevezhetett volna hármat, és az Alkotmánybíróság működőképes lenne.
Az SaS ellenzéki párt szerint viszont
a Smer-SD, az SNS és a Most-Híd hármas koalíciója hidegvérrel megbénította a legfontosabb bírósági szerv működését Szlovákiában.
Komoly veszélybe kerültek az állampolgárok alapvető szabadságjogai, vélik a liberálisok, akik közleményben reagáltak arra, hogy a parlament az ismételt szavazáson sem választotta meg az alkotmánybíró-jelölteket.
A Robert Fico által vezetett Smernek az SaS szerint nincs szüksége igazságszolgáltatásra, és az SNS-nek sem kell az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság nélkül senkinek sincs lehetősége megítélni például azt, hogy alkotmányos-e az áruházláncokat sújtó különleges illeték és a többi képtelenség, melyeket Danko és társai vezettek be a szlovák jogrendbe – áll az SaS állásfoglalásában. A liberálisok számára a legnagyobb csalódást Bugár Béla és a Most-Híd jelenti. A szlovák alkotmányosság védelme nevében megegyezhetett volna az ellenzékkel, ehelyett olyan útra tért, amelynek a végén Szlovákia teljesen elfordulhat a jogállamiságtól – olvasható a közleményben.
(TASR/Felvidék.ma)
Kapcsolódó cikkek
https://felvidek.ma/2019/02/kudarcba-fulladt-alkotmanybiro-valasztas/
Hatalmas litván korrupció: nyolc bírót vettek őrizetbe
DSZ
Egy kiterjedt korrupciós nyomozás részeként a litvániai hatóságok őrizetbe vettek 26 embert, köztük nyolc bírót és öt ügyvédet is. A gyanúsítottak ellen vesztegetés, tiltott befolyásolás és hivatali visszaélés miatt nyomoznak - közölte szerdán Evaldas Pasilis, a litvániai legfőbb ügyész egy sajtótájékoztatón Vilniusban, írta az MTI.
A litvániai korrupcióellenes ügynökség (STT) vizsgálata szerint az őrizetbe vett személyek kenőpénzeket fogadtak el közigazgatási, polgári vagy büntető ügyekben született döntésekért, becslések szerint összesen mintegy 400 000 euró értékben.
A MEGVESZTEGETÉSEK ÖSSZEGE ALKALMANKÉNT 1000 ÉS 100 000 EURÓ KÖZÖTT MOZGOTT.
A korrupcióellenes ügynökség vezetője, Zydrunas Bartkus elmondta, hogy a szervezet működése óta ez a legnagyobb művelet, melyben a hivatal több mint 100 munkatársa vesz részt.
Az AFP francia hírügynökség arról ír, hogy ez a balti ország történetének legnagyobb korrupciós ügye.
https://index.hu/kulfold/2019/02/20/hatalmas_litvan_korrupcio_nyolc_birot_vettek_orizetbe/
Egy kiterjedt korrupciós nyomozás részeként a litvániai hatóságok őrizetbe vettek 26 embert, köztük nyolc bírót és öt ügyvédet is. A gyanúsítottak ellen vesztegetés, tiltott befolyásolás és hivatali visszaélés miatt nyomoznak - közölte szerdán Evaldas Pasilis, a litvániai legfőbb ügyész egy sajtótájékoztatón Vilniusban, írta az MTI.
A litvániai korrupcióellenes ügynökség (STT) vizsgálata szerint az őrizetbe vett személyek kenőpénzeket fogadtak el közigazgatási, polgári vagy büntető ügyekben született döntésekért, becslések szerint összesen mintegy 400 000 euró értékben.
A MEGVESZTEGETÉSEK ÖSSZEGE ALKALMANKÉNT 1000 ÉS 100 000 EURÓ KÖZÖTT MOZGOTT.
A korrupcióellenes ügynökség vezetője, Zydrunas Bartkus elmondta, hogy a szervezet működése óta ez a legnagyobb művelet, melyben a hivatal több mint 100 munkatársa vesz részt.
Az AFP francia hírügynökség arról ír, hogy ez a balti ország történetének legnagyobb korrupciós ügye.
https://index.hu/kulfold/2019/02/20/hatalmas_litvan_korrupcio_nyolc_birot_vettek_orizetbe/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)