Megfelel a bankunió a német alaptörvénynek - mondta ki a német szövetségi alkotmánybíróság kedden ismertetett ítéletében, elutasítva az európai uniós szintű bankfelügyeleti és bankszanálási rendszer németországi bevezetése elleni panaszokat.
Az Európai Unió nem terjeszkedett túl a hatáskörén a bankunióval, és a rendszer szabályai nem érintik az úgynevezett alkotmányos identitást - emelte ki az alkotmánybíróság az ítéletről kiadott közleményében.
Az indoklásban rámutattak, hogy a bankok felügyelete nem került át teljes mértékben a nemzeti hatóságtól a nemzetek feletti hatóságként működő Európai Központi Bankhoz (EKB).
Hozzátették, hogy a bankszanálás szabályozásában is vannak elemek, amelyek "biztosítják a megfelelő demokratikus irányítást". Ugyanakkor a bankunió előírásait szűken értelmezve, szigorúan kell alkalmazni, így a többi között biztosítani kell, hogy a veszélybe került bankok szanálására szolgáló alapba ne kerüljön közpénz.
A bankuniót 2012-től kezdték kiépíteni, a 2009-ben elmélyült euróövezeti pénzügyi válság tanulságaképpen. Célja a pénzügyi szektor stabilitásának biztosítása a bankok állapotának rendszeres felügyeleti ellenőrzésével, illetve az életképtelen pénzügyi intézmények szanálásával az úgynevezett Egységes Szanálási Alap révén, amelyet a bankszektor szereplői finanszíroznak.
A bankunió tagja valamennyi euróövezeti tagország, és azok az övezeten kívüli európai uniós tagállamok, amelyek a részvétel mellett döntenek. A német bankok közül 19 került az EKB keretében működő közös felügyelet ellenőrzése alá, az ágazat szereplőinek többségét így továbbra is a német pénzügyi felügyelet és a német nemzeti bank (Bafin, Bundesbank) ellenőrzi.
http://profitline.hu/Megfelel-az-europai-unios-bankunio-a-nemet-alaptorvenynek-396064
2019. július 31., szerda
2019. július 29., hétfő
A török Alkotmánybíróság szerint nem terrorizmus kiállni az emberi jogok mellett
BERNÁTH LACKÓ
július 27., 12:45
10 török akadémikus ügyében hozott ítéletet a török Alkotmánybíróság a hét második felében. A testület 8-8 arányban, az elnök szavazatával kijelentette, hogy a szólásszabadság megsértésének minősülnek az értelmiségiek ellen hozott büntetőítéletek. Az érintettek azután vitték az ügyet az Alkotmánybíróságra, hogy 2016-ban terrorizmust támogató propagandával vádolták, majd elítélték őket, a Nem veszek részt ebben a bűncselekményben című kiáltvány aláírásáért.
A kiáltványt – amelyet a török hadsereg Kurd Munkáspárt (PKK) által ellenőrzött területek elleni támadásai után készítettek – 2212 ember írta alá, köztük több, nemzetközileg ismert értelmiségi, mint például Noam Chomsky, filozófus, nyelvész, politikai aktivista is. A dokumentumban (elérhető ebben a cikkben, angol nyelven) többek között felszólították a török kormányt, hogy
„állítsa le a kurd és egyéb nemzetiségű emberek ellen folytatott szándékos mészárlást és deportálásokat a régióban [Délkelet-Törökország]. Követeljük továbbá az államtól, hogy szüntesse meg a kijárás tilalmat, vonja felelősségre az emberi jogsértések elkövetőit, és kompenzálja azokat az állampolgárokat, akik anyagi vagy pszichológiai károkat szenvedtek el.”
A török erők 2015 decemberében indítottak átfogó hadműveleteket az ország délkeleti, kurd területei ellen, miután közte és a Kurd Munkáspárt közötti fegyverszüneti tárgyalások összeomlottak. Utóbbi szervezetet a török állam hivatalosan terrorszervezetként tartja nyilván.
A dokumentum szerint az állam szándékosan követte el az emberi jogsértéseket, szervezetten és a nemzetközi egyezmények, intézmények figyelmen kívül hagyásával.
A török államfő, Recep Tayyip Erdogan a kiáltvány megszövegezése után erőteljesen vádaskodó hangnemben reagált, szerinte a kiáltvány aláírói egy „horda” aminek tagjai magukat „egyetemi tanároknak tartják”. A török elnök ezután a külföldi befolyásról elmélkedett egy sort, majd bosszút helyzett kilátásba, ami be is következett: összesen 784 értelmiségi ellen indult büntető eljárás „terrorizmus propagálása” miatt, közülük 195 egyetemi oktatót ítéltek börtönre.
A még folyó ügyekben ez a mostani alkotmánybírósági állásfoglalás mérvadó lehet, a vádlottak innentől számolhatnak felmentéssel, illetve a már meghozott ítéletek megsemmisítésével.
İsmet Akça-t, a Yıldız Műszaki Egyetem oktatóját 2 év 3 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek korábban, az ő ügy is egyik volt annak a tíznek, amelynek kapcsán most ítéletet hirdetett az Alkotmánybíróság. Ennek kapcsán ezt nyilatkozta a Bianet-nek:
„Ezt mondjuk a legelejétől fogva. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette mind a büntetőeljárásokat, mind a velünk szemben kiszabott börtönbüntetéseket. Az a tény, hogy az Alkotmánybíróság 8-8 arányban hozta meg az ítéletét, mutatja, hogy mennyire jogszerűtlenek az eddig meghozott ítéletek [ebben az ügyben].”
A Kurdisztáni Munkáspárt 1984 óta folytatja gerillaharcát a kurd területek függetlenségéért Törökországban, tevékenységét Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorizmusként tartja számon hivatalosan.
(MTI; Bianet)
(A borítóképen a török hadserek Afrín tartomány ellen felvonuló egységei láthatók)
https://merce.hu/2019/07/27/a-torok-alkotmanybirosag-szerint-nem-terrorizmus-kiallni-az-emberi-jogok-mellett/
július 27., 12:45
10 török akadémikus ügyében hozott ítéletet a török Alkotmánybíróság a hét második felében. A testület 8-8 arányban, az elnök szavazatával kijelentette, hogy a szólásszabadság megsértésének minősülnek az értelmiségiek ellen hozott büntetőítéletek. Az érintettek azután vitték az ügyet az Alkotmánybíróságra, hogy 2016-ban terrorizmust támogató propagandával vádolták, majd elítélték őket, a Nem veszek részt ebben a bűncselekményben című kiáltvány aláírásáért.
A kiáltványt – amelyet a török hadsereg Kurd Munkáspárt (PKK) által ellenőrzött területek elleni támadásai után készítettek – 2212 ember írta alá, köztük több, nemzetközileg ismert értelmiségi, mint például Noam Chomsky, filozófus, nyelvész, politikai aktivista is. A dokumentumban (elérhető ebben a cikkben, angol nyelven) többek között felszólították a török kormányt, hogy
„állítsa le a kurd és egyéb nemzetiségű emberek ellen folytatott szándékos mészárlást és deportálásokat a régióban [Délkelet-Törökország]. Követeljük továbbá az államtól, hogy szüntesse meg a kijárás tilalmat, vonja felelősségre az emberi jogsértések elkövetőit, és kompenzálja azokat az állampolgárokat, akik anyagi vagy pszichológiai károkat szenvedtek el.”
A török erők 2015 decemberében indítottak átfogó hadműveleteket az ország délkeleti, kurd területei ellen, miután közte és a Kurd Munkáspárt közötti fegyverszüneti tárgyalások összeomlottak. Utóbbi szervezetet a török állam hivatalosan terrorszervezetként tartja nyilván.
A dokumentum szerint az állam szándékosan követte el az emberi jogsértéseket, szervezetten és a nemzetközi egyezmények, intézmények figyelmen kívül hagyásával.
A török államfő, Recep Tayyip Erdogan a kiáltvány megszövegezése után erőteljesen vádaskodó hangnemben reagált, szerinte a kiáltvány aláírói egy „horda” aminek tagjai magukat „egyetemi tanároknak tartják”. A török elnök ezután a külföldi befolyásról elmélkedett egy sort, majd bosszút helyzett kilátásba, ami be is következett: összesen 784 értelmiségi ellen indult büntető eljárás „terrorizmus propagálása” miatt, közülük 195 egyetemi oktatót ítéltek börtönre.
A még folyó ügyekben ez a mostani alkotmánybírósági állásfoglalás mérvadó lehet, a vádlottak innentől számolhatnak felmentéssel, illetve a már meghozott ítéletek megsemmisítésével.
İsmet Akça-t, a Yıldız Műszaki Egyetem oktatóját 2 év 3 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek korábban, az ő ügy is egyik volt annak a tíznek, amelynek kapcsán most ítéletet hirdetett az Alkotmánybíróság. Ennek kapcsán ezt nyilatkozta a Bianet-nek:
„Ezt mondjuk a legelejétől fogva. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette mind a büntetőeljárásokat, mind a velünk szemben kiszabott börtönbüntetéseket. Az a tény, hogy az Alkotmánybíróság 8-8 arányban hozta meg az ítéletét, mutatja, hogy mennyire jogszerűtlenek az eddig meghozott ítéletek [ebben az ügyben].”
A Kurdisztáni Munkáspárt 1984 óta folytatja gerillaharcát a kurd területek függetlenségéért Törökországban, tevékenységét Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorizmusként tartja számon hivatalosan.
(MTI; Bianet)
(A borítóképen a török hadserek Afrín tartomány ellen felvonuló egységei láthatók)
https://merce.hu/2019/07/27/a-torok-alkotmanybirosag-szerint-nem-terrorizmus-kiallni-az-emberi-jogok-mellett/
Máshol nem annyira kényes téma a bírói függetlenség
A német alkotmánybíróság szerint a bírák számára még megengedett a politikai véleménykinyilvánítása, Finnországban pedig szabad az igazságügyi tárca alá tartozni
Baranya Róbert
2019. JÚLIUS 17. SZERDA. 2:07
FRISSÍTVE: 2019. JÚLIUS 17. 3:22
ă79ć
Míg Magyarországon tiltott a bírák politikai tevékenysége, más országokban kifejezetten segíti az előmenetelt.
Máshol nem annyira kényes téma a bírói függetlenség
Az elmúlt időszakban többször is felmerült a bírói függetlenség kérdése. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ennek kapcsán több ország gyakorlatát is górcső alá vette. Ahogy az OBH a Birosag.hu-n megjelent cikkeiben hangsúlyozza: Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg először. Ez a tilalom azonban az Európai Unió több országában nem érvényesül, sőt kifejezetten segíti a bírói előmenetelt, ha a politikai hovatartozás a párttagság, vagy párttisztség viselésében is megjelenik. Ebből a szempontból érdekes a német bírósági fogalmazók versenydolgozata, amelyből kiderül, hogy Saar-vidék szövetségi tartományának egykori miniszterelnöke, igazságügyi minisztere a német alkotmánybíróságon folytathatta munkáját. Ellenkező példaként hozzák fel a büntető ügyekben szigorúan ítélkező, népszerű bírót, aki lemondása után politikai pártot alapított. A közvélemény akkoriban még kifogásolta ezeket az eseteket, de 2018 őszén már nem volt ilyen felzúdulás, amikor CDU/CSU frakció második vezetője – most az elnöki szék várományosa – az alkotmánybíróságra került, s néhány napon belül elnökhelyettessé választották. A német Alkotmánybíróság maga is foglalkozott a bírák politikai megnyilvánulásaival. Döntése szerint a bírák számára megengedett a politikai véleménynyilvánítás, ha az nem sérti a pártatlanság látszatát. A dolgozat szerint a gyakorlatban a magasabb szintű bíróságokra való kiválasztásnál a politikai elkötelezettségnek jelentősége van. A bírók ezért érezhetik azt, hogy karrierútjuk szempontjából előnyös, ha tagjai valamely politikai pártnak.
A politizálás Svédországban is megengedett a bíróknak. Két olyan miniszterelnökük is volt, aki korábban bíróként tevékenykedett. Olaszországban nem tiltott, hogy a bíró akár parlamenti képviselő is legyen. Svájcban határozott időre választják a bírókat és a politikai párttagságnak meghatározó jelentősége van. Svájcban külön érdekesség, hogy szövetségi szinten, de a kantonok nagyobbik részében sem törvényi feltétele a kinevezésnek a jogi diploma megléte, bár a gyakorlatban ezzel általában rendelkeznek a bírók. Ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy a bírójelölt melyik politikai pártnak a tagja, s hogy a pártja támogatja-e a jelölését. Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol – hazánkkal ellentétben – a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik.
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20190717-mashol-nem-annyira-kenyes-tema-a-biroi-fuggetlenseg
Baranya Róbert
2019. JÚLIUS 17. SZERDA. 2:07
FRISSÍTVE: 2019. JÚLIUS 17. 3:22
ă79ć
Míg Magyarországon tiltott a bírák politikai tevékenysége, más országokban kifejezetten segíti az előmenetelt.
Máshol nem annyira kényes téma a bírói függetlenség
Az elmúlt időszakban többször is felmerült a bírói függetlenség kérdése. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ennek kapcsán több ország gyakorlatát is górcső alá vette. Ahogy az OBH a Birosag.hu-n megjelent cikkeiben hangsúlyozza: Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg először. Ez a tilalom azonban az Európai Unió több országában nem érvényesül, sőt kifejezetten segíti a bírói előmenetelt, ha a politikai hovatartozás a párttagság, vagy párttisztség viselésében is megjelenik. Ebből a szempontból érdekes a német bírósági fogalmazók versenydolgozata, amelyből kiderül, hogy Saar-vidék szövetségi tartományának egykori miniszterelnöke, igazságügyi minisztere a német alkotmánybíróságon folytathatta munkáját. Ellenkező példaként hozzák fel a büntető ügyekben szigorúan ítélkező, népszerű bírót, aki lemondása után politikai pártot alapított. A közvélemény akkoriban még kifogásolta ezeket az eseteket, de 2018 őszén már nem volt ilyen felzúdulás, amikor CDU/CSU frakció második vezetője – most az elnöki szék várományosa – az alkotmánybíróságra került, s néhány napon belül elnökhelyettessé választották. A német Alkotmánybíróság maga is foglalkozott a bírák politikai megnyilvánulásaival. Döntése szerint a bírák számára megengedett a politikai véleménynyilvánítás, ha az nem sérti a pártatlanság látszatát. A dolgozat szerint a gyakorlatban a magasabb szintű bíróságokra való kiválasztásnál a politikai elkötelezettségnek jelentősége van. A bírók ezért érezhetik azt, hogy karrierútjuk szempontjából előnyös, ha tagjai valamely politikai pártnak.
A politizálás Svédországban is megengedett a bíróknak. Két olyan miniszterelnökük is volt, aki korábban bíróként tevékenykedett. Olaszországban nem tiltott, hogy a bíró akár parlamenti képviselő is legyen. Svájcban határozott időre választják a bírókat és a politikai párttagságnak meghatározó jelentősége van. Svájcban külön érdekesség, hogy szövetségi szinten, de a kantonok nagyobbik részében sem törvényi feltétele a kinevezésnek a jogi diploma megléte, bár a gyakorlatban ezzel általában rendelkeznek a bírók. Ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy a bírójelölt melyik politikai pártnak a tagja, s hogy a pártja támogatja-e a jelölését. Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol – hazánkkal ellentétben – a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik.
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20190717-mashol-nem-annyira-kenyes-tema-a-biroi-fuggetlenseg
Finnországban nincs független alkotmányos jogrendszer
ORIGO2019.07.17. 09:27
Bár Magyarországot leginkább a jogi értelemben pontosan meg nem határozott, az európai uniós alapokmányokban is csupán megemlített, de nem konkretizált jogállamiság homályos fogalma miatt próbálták pellengérre állítani, különösen a válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentés elfogadásakor, Finnországban azonban a helyzet tényleg aggodalomra ad okot ezen a területen. Ennek ellenére Brüsszel a Juncker-korszakban mégsem kritizálta a finneket. A finn médiahelyzet után nézzük a finn alkotmányos jogrendszert.
Európában a jogállam egyik alapvető intézménye az alkotmánybíróság, illetve egy annak megfelelő szerv.
Finnországban szervezetileg nincs elkülönült alkotmánybíróság, funkcióját elsődlegesen a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el.
A finn parlament épülete HelsinkibenFORRÁS: AFP/HEMIS.FR/GUIZIOU FRANCK
A közigazgatás törvényessége felett az Igazságügyi Kancellár bír széles jogkörökkel.
Az úgynevezett gyenge alkotmánybíráskodási rendszerrel bíró finneknél az alapjogok védelme elsősorban a törvényhozás feladata.
Az alkotmányügyi bizottság politikai szempontból vizsgálja az alkotmányosságot.
Ilyen körülmények között eléggé cinikus, amikor a finnek Magyarországon féltik az alkotmánybíróság függetlenségét a (nem létező) politikai befolyásolástól, hiszen nem nálunk, hanem a
skandináv államban tartja ellenőrzése alatt a politika az alkotmányügyi bizottságot és az alkotmányosság más fontos szerveit.
Ráadásul az alkotmányossági szempontok szerinti bírói felülvizsgálat lehetősége csupán az alkotmány 1999-ben történő elfogadásával nyílt meg, melynek csak másodlagos szerep jut.
2019 februárjában az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kritikával illette a finn Legfelső Közigazgatási Bíróság egy döntését, amely
a 2015-ös számi (lapp) parlamenti választások előtt jóváhagyta olyan személyek felvételét a névjegyzékbe, akik a számik szerint nem lettek volna jogosultak részt venni a választáson, ezáltal sérült a számik önrendelkezési joga.
A Bizottság javasolta, hogy oly módon változtassanak a törvényen, hogy biztosított legyen a tényleges önrendelkezés.
Magyarország határozottan elutasítja a kettős mércét
Július elsejétől vette át Finnország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
A finn elnökség prioritásként többek között a jogállamiság kérdését fogalmazta meg.
Nemrég Finnország budapesti nagykövete, Markku Virri is nyilatkozott hazája elnökségének prioritásai kapcsán az egyik magyarországi balliberális propagandalapnak.
Elsősorban a már unalomig ismert, Helsinkiben, illetve Brüsszelben tevékenykedő honfitársai közhelyeit hangoztatta, miszerint védeni kell az uniós alapértékeket és a jogállamiságot, konkrétumok említése nélkül.
Hazája csúcspolitikusaihoz hasonlóan a nagykövet is megerősítette, hogy
a finn EU-elnökség tovább szeretné vinni a Magyarország ellen zajló, 7-es cikkely szerinti eljárást, amely politikai és nem jogi alapját a válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentés adja.
A Soros támogatta Magyar Narancsnak adott interjúból megtudhattuk, hogy a finnek már hazánk képviselőinek a meghallgatására akarják kitűzni az időpontot.
„Természetesen" Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországot is meg szeretnék büntetni.
Varga Judit jelenlegi igazságügyi miniszter, július 8-án, Helsinkiben – akkor még a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkáraként – kijelentette, hogy
fontos a kettős mérce kizárása és a tisztességes eljárás,
amikor a finn EU-elnökség a Magyarországgal szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás lépéseiről dönt, és az is lényeges, hogy a tagállamok többségének akaratát tudja maga mögött az elnökség.
Finn partnereivel - többek között Tytti „Tup" Tuppurainen európai ügyekért felelős szociáldemokrata miniszterrel - tárgyalva, Varga Judit hangsúlyozta, hogy az uniós alapértékek és a jogállamiság hazánk számára is nagyon lényegesek.
Judit Varga
@JuditVarga_EU
From 1 July #Finland holds the #Presidency of the #EU. We discussed the priorities for the next six months with @TyttiTup, Minister for European Affairs in Helsinki. Thank you for the great lunch and talks!
Kép megtekintése a Twitteren
55
15:07 - 2019. júl. 8.
Twitter Ads-információk és Adatvédelem
Tekintsd meg Judit Varga egyéb Tweetjeit is
Minden demokrácia sarokköve az alapértékek követése. Magyarországnak az a legfontosabb, hogy az EU-elnökség, amelynek elfogulatlannak és pártatlannak kell lennie az eljárás során, a tisztességes eljárás feltételeit garantálja, és ne vádaskodásba, egymásra mutogatásba torkolljon az
- tette hozzá.
Amikor a tényekről, a jogi részletekről beszélnek, hamar kibújik a szög a zsákból, ha politikai támadásokról van szó - fogalmazott az akkori államtitkár, aki nyomatékosította,
Budapest kész válaszolni a kérdésekre egy európai dialógusban, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a jogállamiságnak fontos eleme a tisztességes eljárás, az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság.
Az eljárásban lényeges, hogy minden lépés mögött a tagállamok többségének akarata legyen, vagyis az elnökség mindig biztosítsa a demokratikus többséget - fűzte hozzá Varga, aki arról is beszélt, bár korábban tervezték, hogy júliusban lesz meghallgatás az ügyben, erre legközelebb szeptemberben kerülhet sor.
https://www.origo.hu/nagyvilag/20190715-finnorszagban-nincsen-fuggetlen-alkotmanyos-jogrendszer.html
Bár Magyarországot leginkább a jogi értelemben pontosan meg nem határozott, az európai uniós alapokmányokban is csupán megemlített, de nem konkretizált jogállamiság homályos fogalma miatt próbálták pellengérre állítani, különösen a válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentés elfogadásakor, Finnországban azonban a helyzet tényleg aggodalomra ad okot ezen a területen. Ennek ellenére Brüsszel a Juncker-korszakban mégsem kritizálta a finneket. A finn médiahelyzet után nézzük a finn alkotmányos jogrendszert.
Európában a jogállam egyik alapvető intézménye az alkotmánybíróság, illetve egy annak megfelelő szerv.
Finnországban szervezetileg nincs elkülönült alkotmánybíróság, funkcióját elsődlegesen a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el.
A finn parlament épülete HelsinkibenFORRÁS: AFP/HEMIS.FR/GUIZIOU FRANCK
A közigazgatás törvényessége felett az Igazságügyi Kancellár bír széles jogkörökkel.
Az úgynevezett gyenge alkotmánybíráskodási rendszerrel bíró finneknél az alapjogok védelme elsősorban a törvényhozás feladata.
Az alkotmányügyi bizottság politikai szempontból vizsgálja az alkotmányosságot.
Ilyen körülmények között eléggé cinikus, amikor a finnek Magyarországon féltik az alkotmánybíróság függetlenségét a (nem létező) politikai befolyásolástól, hiszen nem nálunk, hanem a
skandináv államban tartja ellenőrzése alatt a politika az alkotmányügyi bizottságot és az alkotmányosság más fontos szerveit.
Ráadásul az alkotmányossági szempontok szerinti bírói felülvizsgálat lehetősége csupán az alkotmány 1999-ben történő elfogadásával nyílt meg, melynek csak másodlagos szerep jut.
2019 februárjában az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kritikával illette a finn Legfelső Közigazgatási Bíróság egy döntését, amely
a 2015-ös számi (lapp) parlamenti választások előtt jóváhagyta olyan személyek felvételét a névjegyzékbe, akik a számik szerint nem lettek volna jogosultak részt venni a választáson, ezáltal sérült a számik önrendelkezési joga.
A Bizottság javasolta, hogy oly módon változtassanak a törvényen, hogy biztosított legyen a tényleges önrendelkezés.
Magyarország határozottan elutasítja a kettős mércét
Július elsejétől vette át Finnország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
A finn elnökség prioritásként többek között a jogállamiság kérdését fogalmazta meg.
Nemrég Finnország budapesti nagykövete, Markku Virri is nyilatkozott hazája elnökségének prioritásai kapcsán az egyik magyarországi balliberális propagandalapnak.
Elsősorban a már unalomig ismert, Helsinkiben, illetve Brüsszelben tevékenykedő honfitársai közhelyeit hangoztatta, miszerint védeni kell az uniós alapértékeket és a jogállamiságot, konkrétumok említése nélkül.
Hazája csúcspolitikusaihoz hasonlóan a nagykövet is megerősítette, hogy
a finn EU-elnökség tovább szeretné vinni a Magyarország ellen zajló, 7-es cikkely szerinti eljárást, amely politikai és nem jogi alapját a válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentés adja.
A Soros támogatta Magyar Narancsnak adott interjúból megtudhattuk, hogy a finnek már hazánk képviselőinek a meghallgatására akarják kitűzni az időpontot.
„Természetesen" Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországot is meg szeretnék büntetni.
Varga Judit jelenlegi igazságügyi miniszter, július 8-án, Helsinkiben – akkor még a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkáraként – kijelentette, hogy
fontos a kettős mérce kizárása és a tisztességes eljárás,
amikor a finn EU-elnökség a Magyarországgal szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás lépéseiről dönt, és az is lényeges, hogy a tagállamok többségének akaratát tudja maga mögött az elnökség.
Finn partnereivel - többek között Tytti „Tup" Tuppurainen európai ügyekért felelős szociáldemokrata miniszterrel - tárgyalva, Varga Judit hangsúlyozta, hogy az uniós alapértékek és a jogállamiság hazánk számára is nagyon lényegesek.
Judit Varga
@JuditVarga_EU
From 1 July #Finland holds the #Presidency of the #EU. We discussed the priorities for the next six months with @TyttiTup, Minister for European Affairs in Helsinki. Thank you for the great lunch and talks!
Kép megtekintése a Twitteren
55
15:07 - 2019. júl. 8.
Twitter Ads-információk és Adatvédelem
Tekintsd meg Judit Varga egyéb Tweetjeit is
Minden demokrácia sarokköve az alapértékek követése. Magyarországnak az a legfontosabb, hogy az EU-elnökség, amelynek elfogulatlannak és pártatlannak kell lennie az eljárás során, a tisztességes eljárás feltételeit garantálja, és ne vádaskodásba, egymásra mutogatásba torkolljon az
- tette hozzá.
Amikor a tényekről, a jogi részletekről beszélnek, hamar kibújik a szög a zsákból, ha politikai támadásokról van szó - fogalmazott az akkori államtitkár, aki nyomatékosította,
Budapest kész válaszolni a kérdésekre egy európai dialógusban, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a jogállamiságnak fontos eleme a tisztességes eljárás, az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság.
Az eljárásban lényeges, hogy minden lépés mögött a tagállamok többségének akarata legyen, vagyis az elnökség mindig biztosítsa a demokratikus többséget - fűzte hozzá Varga, aki arról is beszélt, bár korábban tervezték, hogy júliusban lesz meghallgatás az ügyben, erre legközelebb szeptemberben kerülhet sor.
https://www.origo.hu/nagyvilag/20190715-finnorszagban-nincsen-fuggetlen-alkotmanyos-jogrendszer.html
Kudarcba fulladhat az európai integráció
A hetes cikkely szerinti eljárás a Judith Sargentini hollan politikus mentén indult el, amelyben az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségét szorgalmazzák. Finnország tekintetében azért más a helyzet, mert ott a politika és az alkotmánybíróság nem különül el, hiszen az alkotmánybíróság szerepét egy parlamenti bizottság látja el.
2019. július 28. 17:58
Az Európai Unió 28 tagállamában eltérő alkotmányos hagyományok vannak – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Az alkotmányvédelemre alapvetően három lehetőség alakult ki a történelem során, amelyek úgynevezett fokozatként is felfoghatók – mondta el.
A finneknél nincs alkotmánybíróság
Egy külön alkotmánybíróság megléte tekinthető az alkotmányvédelem legfejlettebb változatának – közölte. Magyarország rendelkezik alkotmánybírósággal, Finnországban ugyanakkor nincs alkotmánybíróság, sőt a legfelsőbb bíróság, ami létezik, sem végezhet alkotmányvédelmet. Ennek értelmében a finnek a legkezdetlegesebb változatot használják, a parlamenti alkotmányvédelmet – magyarázta. Finnországban – a svédekhez hasonlóan – a parlament a legfontosabb szereplője az ország alkotmányos berendezkedésének, teljesen szuverén szervként működik. Mint mondta, ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a finnek megmaradtak a parlamenti alkotmányvédelem szintjén, amely inkább a 19. és a 20. században volt jellemző.
Arról is beszélt, hogy bár többször is felmerült már az országban, hogy a legfelsőbb bíróság kezébe kellene adni az alkotmányos intézkedéseket, és a törvények megsemmisítését, vagy egy külön alkotmányos bíróságot kellene létrehozni, ez eddig nem történt meg.
Politikusokból tevődik össze az alkotmányjogi bizottság
Elmondta, a finn jogalkotás úgy tevődik össze, hogy van egy 17 főből álló alkotmányjogi bizottság, amely a parlament képviselőiből tevődik össze. Megjegyezte, bár nem bírák és szakemberek, arra azért oda figyelnek, hogy jogászi képzettséggel rendelkezzenek. Ez a bizottság vizsgálja meg azokat a parlamenti törvényjavaslatokat, amelyekről úgy vélik, hogy alkotmányossági problémákat tartalmaznak.
Amennyiben úgy látják, hogy a törvény ütközik a finn alkotmánnyal, akkor egy úgynevezett állásfoglalást adnak ki. Bár az állásfoglalás nem kötelező érvényű a parlament plénumán, de általában követni szokták. Véleménye szerint azonban ez nem a legjobb módja az alkotmányvédelemnek.
Választások esetén mindig egy olyan politikai párt nyeri meg a választásokat, amelyik élvezi a társadalom többségének a támogatottságát. Ugyanakkor olyan politikusok kerülhetnek a bizottsági tagok közé, akik másképp értelmezhetik az alkotmányt, és ezzel akár felboríthatják a finn jogállamiságot is.
Tóth Norbert megemlítette a magyar alkotmánybíróságot is, amelynek kialakulását még a rendszerváltás idejéhez kötik. Szakértők úgy szokták mondani, hogy ez egy külföldi import, azaz, hogy egy nyugat-európai típusú, elkülönült alkotmánybíráskodást vett át Magyarország a rendszerváltás idején és ezt építette bele a rendszerbe.
Hens Kelsen jogalkotásait követi Magyarország
Úgy véli azonban, hogy ez nem teljesen igaz, mert a modern alkotmánybíráskodás atyja Hans Kelsen osztrák születésű amerikai jogász volt, és Magyarország is az ő jogalkotásait követi. Hozzátette, az I. világháború után Kelsen ötlete volt, hogy egy hozzanak létre egy elkülönült alkotmánybíróságot az akkori Osztrák Köztársaságban.
Kiemelte, sokan nem tudják, de 1851-ben Kossuth Lajos alkotmánytervében már szerepelt egy önálló alkotmánybíróság létrehozására tett javaslat, amely csaknem 50 évvel korábbi volt, mint Hans Kelsen hasonló vonatkozású tervei. Kossuth Lajos ezt alkotmányőr-székként emlegette, amelynek feladata már akkor is a magyar alkotmány védelme volt.
Szerinte az Európai Unióban kettős mércét alkalmaznak. Korábban Franciaországban is voltak gazdasági problémák, ugyanakkor Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnöke nem indított az ország ellen semmilyen eljárást. Megjegyezte, ugyanazokról a szervekről van szó, amelyek a gyakorlatban határozottan lépnek fel a kelet-európai országokkal szemben.
Az európai integráció kudarcba is fulladhat
Hangsúlyozta, az európai integráció azonban csak akkor lehet sikeres, ha egyenlők lesznek a nemzetek Európában, és nem tesznek különbséget közöttük jogi, de más értelemben sem, illetve betartják azokat az elveket, amelyek az alapító szerződésekbe vannak foglalva. Ha ez nem valósul meg, akkor az az európai integráció kudarcát is jelentheti – közölte Tóth Norbert.
hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
https://gondola.hu/cikkek/113855-Kudarcba_fulladhat_az_europai_integracio.html
2019. július 28. 17:58
Az Európai Unió 28 tagállamában eltérő alkotmányos hagyományok vannak – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Az alkotmányvédelemre alapvetően három lehetőség alakult ki a történelem során, amelyek úgynevezett fokozatként is felfoghatók – mondta el.
A finneknél nincs alkotmánybíróság
Egy külön alkotmánybíróság megléte tekinthető az alkotmányvédelem legfejlettebb változatának – közölte. Magyarország rendelkezik alkotmánybírósággal, Finnországban ugyanakkor nincs alkotmánybíróság, sőt a legfelsőbb bíróság, ami létezik, sem végezhet alkotmányvédelmet. Ennek értelmében a finnek a legkezdetlegesebb változatot használják, a parlamenti alkotmányvédelmet – magyarázta. Finnországban – a svédekhez hasonlóan – a parlament a legfontosabb szereplője az ország alkotmányos berendezkedésének, teljesen szuverén szervként működik. Mint mondta, ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a finnek megmaradtak a parlamenti alkotmányvédelem szintjén, amely inkább a 19. és a 20. században volt jellemző.
Arról is beszélt, hogy bár többször is felmerült már az országban, hogy a legfelsőbb bíróság kezébe kellene adni az alkotmányos intézkedéseket, és a törvények megsemmisítését, vagy egy külön alkotmányos bíróságot kellene létrehozni, ez eddig nem történt meg.
Politikusokból tevődik össze az alkotmányjogi bizottság
Elmondta, a finn jogalkotás úgy tevődik össze, hogy van egy 17 főből álló alkotmányjogi bizottság, amely a parlament képviselőiből tevődik össze. Megjegyezte, bár nem bírák és szakemberek, arra azért oda figyelnek, hogy jogászi képzettséggel rendelkezzenek. Ez a bizottság vizsgálja meg azokat a parlamenti törvényjavaslatokat, amelyekről úgy vélik, hogy alkotmányossági problémákat tartalmaznak.
Amennyiben úgy látják, hogy a törvény ütközik a finn alkotmánnyal, akkor egy úgynevezett állásfoglalást adnak ki. Bár az állásfoglalás nem kötelező érvényű a parlament plénumán, de általában követni szokták. Véleménye szerint azonban ez nem a legjobb módja az alkotmányvédelemnek.
Választások esetén mindig egy olyan politikai párt nyeri meg a választásokat, amelyik élvezi a társadalom többségének a támogatottságát. Ugyanakkor olyan politikusok kerülhetnek a bizottsági tagok közé, akik másképp értelmezhetik az alkotmányt, és ezzel akár felboríthatják a finn jogállamiságot is.
Tóth Norbert megemlítette a magyar alkotmánybíróságot is, amelynek kialakulását még a rendszerváltás idejéhez kötik. Szakértők úgy szokták mondani, hogy ez egy külföldi import, azaz, hogy egy nyugat-európai típusú, elkülönült alkotmánybíráskodást vett át Magyarország a rendszerváltás idején és ezt építette bele a rendszerbe.
Hens Kelsen jogalkotásait követi Magyarország
Úgy véli azonban, hogy ez nem teljesen igaz, mert a modern alkotmánybíráskodás atyja Hans Kelsen osztrák születésű amerikai jogász volt, és Magyarország is az ő jogalkotásait követi. Hozzátette, az I. világháború után Kelsen ötlete volt, hogy egy hozzanak létre egy elkülönült alkotmánybíróságot az akkori Osztrák Köztársaságban.
Kiemelte, sokan nem tudják, de 1851-ben Kossuth Lajos alkotmánytervében már szerepelt egy önálló alkotmánybíróság létrehozására tett javaslat, amely csaknem 50 évvel korábbi volt, mint Hans Kelsen hasonló vonatkozású tervei. Kossuth Lajos ezt alkotmányőr-székként emlegette, amelynek feladata már akkor is a magyar alkotmány védelme volt.
Szerinte az Európai Unióban kettős mércét alkalmaznak. Korábban Franciaországban is voltak gazdasági problémák, ugyanakkor Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnöke nem indított az ország ellen semmilyen eljárást. Megjegyezte, ugyanazokról a szervekről van szó, amelyek a gyakorlatban határozottan lépnek fel a kelet-európai országokkal szemben.
Az európai integráció kudarcba is fulladhat
Hangsúlyozta, az európai integráció azonban csak akkor lehet sikeres, ha egyenlők lesznek a nemzetek Európában, és nem tesznek különbséget közöttük jogi, de más értelemben sem, illetve betartják azokat az elveket, amelyek az alapító szerződésekbe vannak foglalva. Ha ez nem valósul meg, akkor az az európai integráció kudarcát is jelentheti – közölte Tóth Norbert.
hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
https://gondola.hu/cikkek/113855-Kudarcba_fulladhat_az_europai_integracio.html
2019. július 3., szerda
Ha Tarlós nyer, Orbán teljesen átírja az alkotmányt
FÁBIÁN TAMÁS
A munkavállalók jogaitól a végrehajtó hatalom szerkezetén át az azonos neműek örökbe fogadásáig, a kormányfőnek konkrét tervei vannak arról, hogy mit változtatna meg az Alaptörvényben. A Fideszben nem mindenki érzi az alkotmányrevízió szükségét, azonban Finkelstein halálával és Habony kiszorításával Orbánnak nem maradt egyenrangú vitapartnere a pártban. Az alkotmánymódosításhoz erős legitimáció kell a kormányfőnek, ehhez Tarlósnak nyernie kellene ősszel, a Fidesz belső kutatásai szerint azonban necces lesz a főpolgármester-választás.
Bár a kormánypárt politikusai egy éve nem beszélnek nyilvánosan az alkotmányrevízióról, Szájer József vezetésével szűk körében folyamatosan zajlik az Alaptörvény felülvizsgálata. Orbán Viktor 10-15 témakörben jelentős változásokat szeretne, a miniszterelnök elképzelései olyannyira kiforrottak, hogy konkrét szövegvázlatokat is írt már - értesült fideszes forrásokból az Index.
A kormányfő tervei szerint módosulhatnak a munkavállalók és a munkaadók viszonyát szabályozó részek (XVII. cikk), méghozzá a munkaadók javára, valamint Orbán szeretné, ha az Alaptörvény kimondaná, hogy azonos nemű párok semmilyen körülmények között ne fogadhassanak örökbe gyereket.
Orbán alkotmányrevíziója érintené a teljes igazságszolgáltatást az ügyészségtől az alkotmánybíróságig, és a kormánypárti sajtóban ellenzékinek elkönyvelt Országos Bírói Tanács jogkörei is változnának. A rendszerváltás óta rendkívül erős végrehajtói hatalom struktúrájának módosítása is terítéken van, beleértve a központi kormányzat felépítését is. Az alkotmányrevízió eddig megismert irányából egyértelmű, hogy
ORBÁN TOVÁBB LÉPNE A RENDSZERÉPÍTÉSBEN A MÉG CENTRALIZÁLTABB HATALOMGYAKORLÁS FELÉ.
902A5530
Fotó: Ajpek Orsi / Index
Cikkünk megjelenése előtt megkerestük Orbán Viktor sajtófőnökét, az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályát valamint Szájer Józsefet. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan áll az alkotmányozó testület munkája, milyen területeket, témákat érinthet az alkotmányrevízió, és mikor várható, hogy ezzel kapcsolatos módosító javaslat a parlament elé kerül. Cikkünk megjelenéséig egyiküktől sem kaptunk választ.
Levették Németh Szilárdot
Orbán a 2018-as áprilisi, harmadik Fidesz-kétharmadot jelentő választás után két fontos bejelentést is tett. Először a parlamenti beszédében közölte, hogy 2030-ig tervez, majd pedig az állami rádióban mondta el, hogy "szeretnénk valamikor az ősszel megindítani egy egy-másfél éves alkotmányrevíziót", amelyet majd egy "nagyobb ívű alkotmánymódosítás" követ.
A terveiről egyelőre nyilvánosan semmit sem árult el, csak annyit mondott, hogy "átnézzük, hogy mi az, ami bevált, mi az, ami beválhatott volna, mi az, amit az alkotmány szabályozott, de nem igazodott hozzá az alacsonyabb jogszabályoknak a világa, és hol maradtak esetleg olyan szabályozási rések, amiket új alkotmányos szövegekkel kell áthidalni vagy kitölteni".
A kormányfő rádióbeszéde után megjelent a sajtóban, hogy az egykori rezsibiztos, ma már honvédelmi államtitkár és Birkózó Szövetség elnöki tisztségét is betöltő Németh Szilárd is tagja lesz az alkotmányozó testületnek. A politikus akkor magabiztosan elismerte, hogy ő is benne van a csapatban ("hogyne vennék benne részt?"), azonban nemsokkal később levették a feladatról. Az indok: a Fidesz első vonalaiban általános megrökönyödést keltett, hogy Németh ilyen fontos területen kaphat beleszólást.
Más személyi változások is voltak az Alaptörvényt felülvizsgáló csapatban. A koordinációért kezdetben Trócsányi László és Szájer József felelt, előbbi helyét Varga Judit, leendő igazságügyi miniszter veszi át, akitől elődjéhez képest kevesebben várjak a Fideszben, hogy ellensúlyt képezhet, kritikát fogalmazhat meg az orbáni-szájeri iránnyal szemben.
Nincs intellektuális partner
A belső kritika kérdése azért is lényeges, mert az alkotmányozás kérdésében elhivatott Orbánnak Arthur Finkelstein halála óta többek szerint "nincs intellektuális partnere a kormányzás irányát illetően". Volt olyan fideszes beszélgetőpartnerünk, aki szerint
A VÍZIÓKÉPZÉS TEKINTETÉBEN HABONY ÁRPÁD IS HIÁNYZIK ORBÁN MELLŐL, A NEM HIVATALOS TANÁCSADÓT TÖBBEK SZERINT KISZORÍTOTTA ROGÁN ANTAL.
Forrásaink szerint Finkelstein halálával és Habony háttérbe szorításával "vonalvezetési probléma lépett fel azzal kapcsolatban, hogy merre kellene menni, és mit kellene csinálni", nincs senki a párt elnökségében, aki vitázni merne, vagy tudna a kormányfővel, többek szerint Orbán környezetéből egyedül Kövér László lehet kivétel, ha "megrázza magát".
Habony Árpád és Orbán Viktor 2016-ban
Habony Árpád és Orbán Viktor 2016-ban
Fotó: Miniszterelnökség / Facebook
A folyamatban lévő alkotmány-felülvizsgálat azt mutatja, hogy ebben a kérdésben Kövér nem szállt vitába Orbánnal, vagy nem sikerült meggyőznie, ugyanis a házelnök tavaly nyáron még azt mondta az Atv.hu-nak, hogy "a magam részéről olyan nagyon nagy szükségét nem látom a módosításoknak".
Amíg megvan a kétharmad
Orbán tavaly ősztől kezdődő egy-másfél éves alkotmányozást jelentett be, vagyis eredeti tervei szerint 2019 végén, 2020 elején szeretné tető alá hozni a nagyszabású Alaptörvény-módosítást. Amikor év elején megkérdeztük a miniszterelnököt a felülvizsgálatról, azt mondta, hogy "kezdetlegesen" állnak, "lassan" haladnak, és "néhány hónappal később" fognak végezni, majd mosolyogva megjegyezte, hogy "nagy baj azért nincsen".
Pillanatnyilag a miniszterelnöknek valóban nincs oka kapkodni, kétharmaddal bármikor módosíthatja az alkotmányt. Forrásaink szerint ugyanakkor benne van a lehetőség, hogy még idén beeshet 133 fő alá a Fidesz-KDNP frakció létszáma, ami a kétharmad elvesztését jelentené. Többek szerint a költségvetési csalással gyanúsított Simonka György napjai "meg vannak számlálva" parlamenti képviselőként, illetve az is kérdés, hogy Lázár János elindul-e Hódmezővásárhely polgármesteri posztjáért.
Ha Simonka kiesne, Lázár pedig kiszállna a parlamentből, akkor mindkét esetben időközi választást kellene kiírni. Ezeken az ellenzék egy jelöltet indítva hagyományosan jól szerepelt az előző ciklusban, emiatt Orbán még addig szeretné kihasználni az alkotmányozás lehetőségét, amíg megvan a kétharmad.
Orbán varázsa a tét
A kétharmad bár szükséges, önmagában nem elégséges feltétel az Alaptörvény-módosításhoz. Forrásaink szerint Orbán a nagyszabású átalakításnak csak az önkormányzati választások után futna neki, a revízió szempontjából pedig nagyon sok múlik azon, milyen eredmény születik az önkormányzati választásokon. A 3200 település nagyobb részét behúzza majd a Fidesz, és a pártban úgy számolnak, hogy 23 megyei jogú városból is többet nyerhetnek meg, mint amennyit elhódíthat az ellenzék.
A legfontosabb kérdés azonban, hogy a Fidesznek sikerül-e megtartania Budapestet vagy sem. Ha Tarlós István nyer, akkor Orbán belevág az alkotmánymódosításba, ha veszít, akkor ennek az esélye minimálisra csökken.
Ha Tarlós kikap, akkor megtörik Orbán varázsa, a kormányzati cselekvés első számú forrása pedig a varázs, a mi vagyunk a győztesek érzés
- mondta egyik magas rangú fideszes beszélgetőpartnerünk. Természetesen fontosak a megyei jogú városokban és a budapesti kerületekben elért eredmények is, de a főpolgármesterség megszerzésétől függ, hogy a kormánypártok vagy az ellenzék hirdetheti-e magát győztesnek október 12. után.
Orbán Viktor és Tarlós István a budapesti sajtótájékoztatón 2018. október 10-én
Orbán Viktor és Tarlós István a budapesti sajtótájékoztatón 2018. október 10-én
Fotó: Huszti István / Index
Tarlós győzelmét pedig nem veszik készpénznek a Fidesz vezérkarában, nem véletlenül beszélt arról Kocsis Máté is, hogy "nagy harcra" számítanak. Különösen azért, mert a kormánypártok belső mérései szerint már nem igaz Tarlós Istvánnal kapcsolatban, hogy 5-10 százalékot hozzá tud tenni a Fidesz budapesti népszerűségéhez, a jelenlegi főpolgármester és a kormánypártok népszerűsége ma már közel azonos szinten mozog a fővárosban.
A kormánypártok esélyeit tovább csökkentheti, hogy míg a Fidesz Tarlós István karakterére és az elmúlt ciklusok eredményeire fogja építeni a kampányát, az ellenzéki oldalon nagyobb mozgósítóerővel bírhat, ha a főpolgármester-választást - az isztambulihoz hasonlóan - egy Orbán Viktorról szóló népszavazássá képesek emelni.
A Fideszben úgy látják, hogy ha elbukják Budapestet, akkor jelentősen csökkenni fog a kormányzat mozgástere, "hosszú hideg napok jönnek", és ugyan Orbán Viktor vezető szerepe ettől még nem kérdőjeleződhet meg, a párt elnöksége a következő tisztújításon egész biztosan átalakulna.
(Borítókép: Huszti István / Index)
https://index.hu/belfold/2019/07/03/orban_alkotmanymodositas_onkormanyzati_valasztas_tarlos_istvan_karacsony_gergely/
A munkavállalók jogaitól a végrehajtó hatalom szerkezetén át az azonos neműek örökbe fogadásáig, a kormányfőnek konkrét tervei vannak arról, hogy mit változtatna meg az Alaptörvényben. A Fideszben nem mindenki érzi az alkotmányrevízió szükségét, azonban Finkelstein halálával és Habony kiszorításával Orbánnak nem maradt egyenrangú vitapartnere a pártban. Az alkotmánymódosításhoz erős legitimáció kell a kormányfőnek, ehhez Tarlósnak nyernie kellene ősszel, a Fidesz belső kutatásai szerint azonban necces lesz a főpolgármester-választás.
Bár a kormánypárt politikusai egy éve nem beszélnek nyilvánosan az alkotmányrevízióról, Szájer József vezetésével szűk körében folyamatosan zajlik az Alaptörvény felülvizsgálata. Orbán Viktor 10-15 témakörben jelentős változásokat szeretne, a miniszterelnök elképzelései olyannyira kiforrottak, hogy konkrét szövegvázlatokat is írt már - értesült fideszes forrásokból az Index.
A kormányfő tervei szerint módosulhatnak a munkavállalók és a munkaadók viszonyát szabályozó részek (XVII. cikk), méghozzá a munkaadók javára, valamint Orbán szeretné, ha az Alaptörvény kimondaná, hogy azonos nemű párok semmilyen körülmények között ne fogadhassanak örökbe gyereket.
Orbán alkotmányrevíziója érintené a teljes igazságszolgáltatást az ügyészségtől az alkotmánybíróságig, és a kormánypárti sajtóban ellenzékinek elkönyvelt Országos Bírói Tanács jogkörei is változnának. A rendszerváltás óta rendkívül erős végrehajtói hatalom struktúrájának módosítása is terítéken van, beleértve a központi kormányzat felépítését is. Az alkotmányrevízió eddig megismert irányából egyértelmű, hogy
ORBÁN TOVÁBB LÉPNE A RENDSZERÉPÍTÉSBEN A MÉG CENTRALIZÁLTABB HATALOMGYAKORLÁS FELÉ.
902A5530
Fotó: Ajpek Orsi / Index
Cikkünk megjelenése előtt megkerestük Orbán Viktor sajtófőnökét, az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályát valamint Szájer Józsefet. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan áll az alkotmányozó testület munkája, milyen területeket, témákat érinthet az alkotmányrevízió, és mikor várható, hogy ezzel kapcsolatos módosító javaslat a parlament elé kerül. Cikkünk megjelenéséig egyiküktől sem kaptunk választ.
Levették Németh Szilárdot
Orbán a 2018-as áprilisi, harmadik Fidesz-kétharmadot jelentő választás után két fontos bejelentést is tett. Először a parlamenti beszédében közölte, hogy 2030-ig tervez, majd pedig az állami rádióban mondta el, hogy "szeretnénk valamikor az ősszel megindítani egy egy-másfél éves alkotmányrevíziót", amelyet majd egy "nagyobb ívű alkotmánymódosítás" követ.
A terveiről egyelőre nyilvánosan semmit sem árult el, csak annyit mondott, hogy "átnézzük, hogy mi az, ami bevált, mi az, ami beválhatott volna, mi az, amit az alkotmány szabályozott, de nem igazodott hozzá az alacsonyabb jogszabályoknak a világa, és hol maradtak esetleg olyan szabályozási rések, amiket új alkotmányos szövegekkel kell áthidalni vagy kitölteni".
A kormányfő rádióbeszéde után megjelent a sajtóban, hogy az egykori rezsibiztos, ma már honvédelmi államtitkár és Birkózó Szövetség elnöki tisztségét is betöltő Németh Szilárd is tagja lesz az alkotmányozó testületnek. A politikus akkor magabiztosan elismerte, hogy ő is benne van a csapatban ("hogyne vennék benne részt?"), azonban nemsokkal később levették a feladatról. Az indok: a Fidesz első vonalaiban általános megrökönyödést keltett, hogy Németh ilyen fontos területen kaphat beleszólást.
Más személyi változások is voltak az Alaptörvényt felülvizsgáló csapatban. A koordinációért kezdetben Trócsányi László és Szájer József felelt, előbbi helyét Varga Judit, leendő igazságügyi miniszter veszi át, akitől elődjéhez képest kevesebben várjak a Fideszben, hogy ellensúlyt képezhet, kritikát fogalmazhat meg az orbáni-szájeri iránnyal szemben.
Nincs intellektuális partner
A belső kritika kérdése azért is lényeges, mert az alkotmányozás kérdésében elhivatott Orbánnak Arthur Finkelstein halála óta többek szerint "nincs intellektuális partnere a kormányzás irányát illetően". Volt olyan fideszes beszélgetőpartnerünk, aki szerint
A VÍZIÓKÉPZÉS TEKINTETÉBEN HABONY ÁRPÁD IS HIÁNYZIK ORBÁN MELLŐL, A NEM HIVATALOS TANÁCSADÓT TÖBBEK SZERINT KISZORÍTOTTA ROGÁN ANTAL.
Forrásaink szerint Finkelstein halálával és Habony háttérbe szorításával "vonalvezetési probléma lépett fel azzal kapcsolatban, hogy merre kellene menni, és mit kellene csinálni", nincs senki a párt elnökségében, aki vitázni merne, vagy tudna a kormányfővel, többek szerint Orbán környezetéből egyedül Kövér László lehet kivétel, ha "megrázza magát".
Habony Árpád és Orbán Viktor 2016-ban
Habony Árpád és Orbán Viktor 2016-ban
Fotó: Miniszterelnökség / Facebook
A folyamatban lévő alkotmány-felülvizsgálat azt mutatja, hogy ebben a kérdésben Kövér nem szállt vitába Orbánnal, vagy nem sikerült meggyőznie, ugyanis a házelnök tavaly nyáron még azt mondta az Atv.hu-nak, hogy "a magam részéről olyan nagyon nagy szükségét nem látom a módosításoknak".
Amíg megvan a kétharmad
Orbán tavaly ősztől kezdődő egy-másfél éves alkotmányozást jelentett be, vagyis eredeti tervei szerint 2019 végén, 2020 elején szeretné tető alá hozni a nagyszabású Alaptörvény-módosítást. Amikor év elején megkérdeztük a miniszterelnököt a felülvizsgálatról, azt mondta, hogy "kezdetlegesen" állnak, "lassan" haladnak, és "néhány hónappal később" fognak végezni, majd mosolyogva megjegyezte, hogy "nagy baj azért nincsen".
Pillanatnyilag a miniszterelnöknek valóban nincs oka kapkodni, kétharmaddal bármikor módosíthatja az alkotmányt. Forrásaink szerint ugyanakkor benne van a lehetőség, hogy még idén beeshet 133 fő alá a Fidesz-KDNP frakció létszáma, ami a kétharmad elvesztését jelentené. Többek szerint a költségvetési csalással gyanúsított Simonka György napjai "meg vannak számlálva" parlamenti képviselőként, illetve az is kérdés, hogy Lázár János elindul-e Hódmezővásárhely polgármesteri posztjáért.
Ha Simonka kiesne, Lázár pedig kiszállna a parlamentből, akkor mindkét esetben időközi választást kellene kiírni. Ezeken az ellenzék egy jelöltet indítva hagyományosan jól szerepelt az előző ciklusban, emiatt Orbán még addig szeretné kihasználni az alkotmányozás lehetőségét, amíg megvan a kétharmad.
Orbán varázsa a tét
A kétharmad bár szükséges, önmagában nem elégséges feltétel az Alaptörvény-módosításhoz. Forrásaink szerint Orbán a nagyszabású átalakításnak csak az önkormányzati választások után futna neki, a revízió szempontjából pedig nagyon sok múlik azon, milyen eredmény születik az önkormányzati választásokon. A 3200 település nagyobb részét behúzza majd a Fidesz, és a pártban úgy számolnak, hogy 23 megyei jogú városból is többet nyerhetnek meg, mint amennyit elhódíthat az ellenzék.
A legfontosabb kérdés azonban, hogy a Fidesznek sikerül-e megtartania Budapestet vagy sem. Ha Tarlós István nyer, akkor Orbán belevág az alkotmánymódosításba, ha veszít, akkor ennek az esélye minimálisra csökken.
Ha Tarlós kikap, akkor megtörik Orbán varázsa, a kormányzati cselekvés első számú forrása pedig a varázs, a mi vagyunk a győztesek érzés
- mondta egyik magas rangú fideszes beszélgetőpartnerünk. Természetesen fontosak a megyei jogú városokban és a budapesti kerületekben elért eredmények is, de a főpolgármesterség megszerzésétől függ, hogy a kormánypártok vagy az ellenzék hirdetheti-e magát győztesnek október 12. után.
Orbán Viktor és Tarlós István a budapesti sajtótájékoztatón 2018. október 10-én
Orbán Viktor és Tarlós István a budapesti sajtótájékoztatón 2018. október 10-én
Fotó: Huszti István / Index
Tarlós győzelmét pedig nem veszik készpénznek a Fidesz vezérkarában, nem véletlenül beszélt arról Kocsis Máté is, hogy "nagy harcra" számítanak. Különösen azért, mert a kormánypártok belső mérései szerint már nem igaz Tarlós Istvánnal kapcsolatban, hogy 5-10 százalékot hozzá tud tenni a Fidesz budapesti népszerűségéhez, a jelenlegi főpolgármester és a kormánypártok népszerűsége ma már közel azonos szinten mozog a fővárosban.
A kormánypártok esélyeit tovább csökkentheti, hogy míg a Fidesz Tarlós István karakterére és az elmúlt ciklusok eredményeire fogja építeni a kampányát, az ellenzéki oldalon nagyobb mozgósítóerővel bírhat, ha a főpolgármester-választást - az isztambulihoz hasonlóan - egy Orbán Viktorról szóló népszavazássá képesek emelni.
A Fideszben úgy látják, hogy ha elbukják Budapestet, akkor jelentősen csökkenni fog a kormányzat mozgástere, "hosszú hideg napok jönnek", és ugyan Orbán Viktor vezető szerepe ettől még nem kérdőjeleződhet meg, a párt elnöksége a következő tisztújításon egész biztosan átalakulna.
(Borítókép: Huszti István / Index)
https://index.hu/belfold/2019/07/03/orban_alkotmanymodositas_onkormanyzati_valasztas_tarlos_istvan_karacsony_gergely/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)