Kiszivárgott: Ezt mondja ma Orbán - Így változtat az Alkotmányon Erről beszél ma Orbán - itt az alkotmány legújabb változata!

Ablonczy Bálint, hetivalasz.hu

A Heti Válasz elsőként ismerhette meg az alkotmánytervezet várható összes módosítását. Alkotmányba kerül a tényleges életfogytiglan; alaptörvénybe foglalják a tulajdon védelmének jogát; mégsem lesznek vármegyék; 15 főre nő az Alkotmánybíróság létszáma; liberális publicista által javasolt formula is szerepel majd a preambulumban - információink szerint többek között ezekről született döntés a Fidesz elnökségének ma hajnalba nyúló ülésén.

A testület a politikusoktól, parlamenti képviseletektől, minisztériumoktól, civil szervezetektől érkezett javaslatokról vitázott, arról, hogy mely módosító indítványok benyújtását támogatja. (A módosító javaslatokat ma nyújtják be, azokat elsőként az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága tekinti át szerdán és csütörtökön.)

Legegyértelműbbek a kérdőívekből adódó változtatások - a polgárokkal folytatott „levelezés" tanulságait a Parlament ma 13 órakor kezdődő ülésén fogja ismertetni Orbán Viktor miniszterelnök.

Mint kiderült, a 924 ezer válaszadó elsöprő többsége a tényleges életfogytiglan alaptörvénybe iktatását támogatta. Ezért a Szabadság és felelősség fejezet olyan passzussal gazdagodik, mely szerint: „Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján kerülhet sor."

Hasonlóan egyértelmű volt a polgárok állásfoglalása a gyerekek után járó szavazati jog ügyében: mint az lapunk már korábban jelezte, több mint 80 százalék ellenezte a kezdeményezést, ezért Orbán Viktor a cikkely törlését indítványozza majd.

A közbiztonságot érinti még az a módosító indítvány, mely szerint „Mindenkinek joga van törvényben meghatározott módon a szabadsága, illetve a személyi biztonsága ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához" - ezt a javaslatot szintén Orbán Viktor terjesztette a Fidesz elnöksége elé.

Ezt erősíti meg egy másik passzus, amely így szól: „Mindenkinek joga van törvényben meghatározott módon a tulajdona ellen intézett, illetve a tulajdonát közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához." A gondolat alkotmányba foglalása megnyithatja annak lehetőségét, hogy egy betörőt esetleg helybenhagyó, értékeit, családját védő polgárt ne ítéljenek akár felfüggesztett szabadságvesztésre - a mostani szabályozásokból ugyanis nem egyszer következett hasonló bírói döntés.

Az alaptörvénynek talán az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatos rendelkezései váltották ki a legnagyobb vitát. Például az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság is kritizálta 2010. novemberi jogkör-szűkítés tervezett hatályban tartását.

Tavaly a Parlament úgy döntött, a bírói fórum nem dönthet adókat és járadékokat közvetlenül befolyásoló kérdésekben (amennyiben azok nem érintenek alapjogokat). Az új szabály annyiban magáévá teszi a Velencei Bizottság álláspontját, hogy a taláros testület hatásköre kibővül. Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a bírói döntéseket, hogy azok megfelelnek-e az alaptörvénynek.

A párt annyibban visszakozott a hatáskörszűkítésből, hogy a javaslat szerint a bírói fórum visszakapja a „központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények" vizsgálatának jogát - amint az államadósság 50 százalék alá csökken. Ez azonban még az igen távoli jövő zenéje. A Széll Kálmán-terv azzal számol, hogy 2014-re jó esetben 65-70 százalékra csökken ez a mutató.

Szintén az Alkotmánybíróságot érintő módosítás, hogy megnövekedik a testület létszáma: a módosító indítvány szerint az alkotmány elfogadása után - a jelenlegi tizenegy helyett - 15 főből állna a bíróság.

Kisebbfajta meglepetés, hogy - a jelenleg ismert tervezettől eltérően - mégsem lesznek vármegyék. Értesüléseink szerint az elnökségi ülésen Lázár János frakcióvezető amellett érvelt: az elnevezés még a jobboldali szavazótábort is megosztja, s felesleges kultúrharcot generál. Ezért az alkotmány közigazgatásról szóló részében továbbra is megyék szerepelnek majd. Eldőlt, hogy nemzeti fizetőeszközünk, a forint alkotmányos védelmet kap: a párt elnöksége elfogadta Varga Mihály miniszterelnöki kabinetfőnök erre vonatkozó indítványát.

Több módosítás várható a nemzeti hitvallásnak nevezett preambulumban. A magyarországi nemzetiségek kérésének megfelelően a szöveg úgy fogalmaz majd: „A Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők" - ez a korábban tervezettnél hangsúlyosabb állítás. Jóval meglepőbb az I. cikk első, a nemzeti zászlót leíró bekezdésének bővülése. Abban ugyanis az ismert liberális közíró, Gerő András az elmúlt időben több megszólalásban ismertetett javaslata köszön vissza. Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi szocialista elnöke nyújtotta be azt a módosító indítványt, amely szerint az alkotmány nemcsak lobogónk színeit, hanem - 1848-as hagyomány alapján - azok szimbolikáját is rögzíti. „Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű vízszintes sávból áll, amelyek közül a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma" - szól az új szöveg.