Szakmai konferenciát tartottak az alaptörvény érvényesüléséről
MH/MTI – 2017.11.29. 14:30
Az Alkotmánybíróság és a Kúria kapcsolatában fontos a kölcsönös önkorlátozáson alapuló párbeszéd - mondta Sulyok Tamás AB-elnök az alaptörvény érvényesüléséről szóló szakmai konferencián, Budapesten szerdán.
Az új alaptörvény egyik fontos vívmánya az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozása, amely egyedi ügyekben lehetővé teszi a bírói döntés megsemmisítését, ezzel összefüggésben pedig a bírói ítéletekben egyre gyakrabban jelennek meg közvetlen hivatkozásként az alaptörvény rendelkezései. Az alkotmányjogi panasz intézménye elősegíti a rendes, szakjogi bíráskodásban is alkotmányos jogértelmezést - mutatott rá az Ab elnöke.
Az alkotmányjogi panasz sikerének titka a kölcsönös önkorlátozáson alapuló bírói párbeszéd. Ez az önkorlátozás az Ab részéről azt jelenti, hogy a bírói ítéleteket valóban csak alapjogi sérelem esetén semmisíti meg, a bíróságok részéről pedig, hogy ítélkezési gyakorlatukban érvényre juttatják az Ab alkotmányértelmezését. Ez a bírói párbeszéd különös hangsúlyt kap a legfőbb bírói szerv, a Kúria és az Ab kiváló szakmai kapcsolatában - fűzte hozzá.
Eljött az idő a fél évtizede, 2012. január 1-jén éltbe lépett új alaptörvény átfogó értékelésére. Ennek jegyében indított egy évvel ezelőtt közös kutatási programot az Ab és a Kúria az alaptörvény érvényesülésének, ezen belül is a két alkotmányos intézmény kapcsolatának és különösen az alkotmányjogi panasznak a tudományos vizsgálatára - mondta Sulyok Tamás.
A pályázat nyomán országszerte több tucatnyi tanulmány készült jogtudósok, egyetemi oktatók és bírák közreműködésével, ezek legjavát mutatják be az Alkotmánybíróságon szerdán kezdődött kétnapos konferencián.
Darák Péter, a Kúria elnöke a konferencia köszöntőjében elmondta: fontos az eleven, szakmai párbeszéd a rendes bíróságok és az Ab között. A régióban számos példa van arra, hogy ez végzetesen elromolhat az alkotmányjogi panasz bevezetése, az egyes bírói döntések alkotmánybírósági megsemmisítésének lehetősége nyomán.
Fontos, hogy a tudomány képviselői a maguk objektív megközelítésével lépjenek fel közvetítőként a közös szakmai problémák megoldása érdekében. Az egyes alkotmányos intézmények saját szervezeti céljai sem teljesülhetnek, ha ellentétes a bíróságok és az Ab jogértelmezése - figyelmeztetett a főbíró.
A pályázat elérte célját: a pályaművekben számos közös problémát mutattak fel és jártak körül, ezek alapján folytatható az értelmes párbeszéd a vitás kérdésekről - mondta Darák Péter.
Stumpf István alkotmánybíró a pályázatot értékelve a rendezvényen elmondta: folyamatosan emelkedik az alkotmányjogi panaszok száma, a bíróságok pedig az elmúlt évek során döntéseikben már több ezerszer hivatkoztak az alaptörvényre, ami azt jelzi, hogy e téren zajlik egy tanulási, fejlődési folyamat.
http://magyarhirlap.hu/cikk/104397/Fontos_a_kolcsonos_onkorlatozason_alapulo_parbeszed_az_Alkotmanybirosag_es_a_Kuria_kapcsolataban
2017. november 29., szerda
2017. november 25., szombat
A populista a demokrácia ellensége
FAZ
frankfurter_allgemeine.jpg
A német Alkotmánybíróság elnöke arra figyelmeztet, hogy a populisták a demokrácia ellenségei. Azt hirdetik, hogy ismerik a nép valódi akaratát, csak éppen nincs egységes nép, és nincs abszolút igazság sem. Hosszú tanulmányában Andreas Voßkuhle két receptet ajánl azoknak, akik meg akarják védeni a demokratikus vívmányokat. Ehhez azonban először azt veszi górcső alá, miért is rossz a populizmus és milyen veszélyeket rejt magában. A lényeg az, hogy itt egy stratégiáról van szó, a cél a hatalom megszerzése és megtartása, a tartalom ezek után már szinte tetszőleges. Nagyobb különbséget pl. már jóformán el sem lehet képzelni, mint amekkora Chavez és Trump céljai között húzódik. Fontos ugyanakkor, hogy a populizmus kibékíthetetlen ellentétet hirdet a tiszta nép és a korrupt elit között, és a figyelem középpontjába a pluralista-ellenes, antidemokratikus csapásirány kerül.
A jogász a demokrácia és a populizmus közötti alapvető különbségnek nevezi, hogy a populisták számára fogalmilag illegitim bármiféle ellenkező vélemény, hiszen csakis ők testesítik meg az erkölcsileg homogén nemzetet. Az sem zavarja őket, ha éppen elvesztenek egy-egy erőpróbát, lásd Orbán Viktort, aki 2002-ben kijelentette, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Azt hirdetik, hogy egyedül ők képviselik az egész népet, legalábbis a lakosságnak azt a részét, amely a szemükben a népet alkotja. A felsőbbrendű tudás hordozója gyakran a vezér, az ilyen pártoknál a legtöbbször nincs igény belső pluralizmusra. A cél, hogy a nép közfelkiáltással őket törvényesítse új elitként, amely azután a képviseleti demokrácia kiiktatásával fölülről lefelé irányítja az országot.
A populisták azt állítják, hogy a nép képviselőinek egyszerűen a polgárok szándékait kell követniük. Csakhogy nem ritkán épp ők sugallják, hogy mit akarjanak az emberek, a parlamentet pedig igyekeznek jelentéktelenné tenni. Lényeges jellemzőjük egyébiránt, hogy szét akarják verni a demokratikus intézményeket. A populista államot azzal a felkiáltással alakítják át tekintélyelvűvé, hogy kizárólag ily módon lehet végrehajtani a nép igaz óhaját. Ezt lehet látni Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban. Nem véletlenül védi ennyire a német Alkotmány a sajtószabadságot. A populisták számára a demokratikus jelszavak csak arra szolgálnak, hogy leplezzék általuk a csírázó önkényuralmat.
Nem szabad félni a nyílt vitáktól, ideértve az erős megfogalmazásokat. Hiba ugyanakkor, ha bárki megpróbálja kizárni a populizmus szószólóit a nyilvános szócsatákból. Azzal is számolni kell, hogy ezek az erők sokáig hatalmon tudnak maradni, amint azt megint csak a kelet-európai példa mutatja. Akkor pedig nem riadnak vissza attól, hogy felülről lerombolják a demokratikus-jogállami rendet. Az ellenszer először is az, hogy következetesen büntetni kell, amikor megsértik a jogi kereteket. Ez leginkább az állami intézményekre, illetve a független bíróságokra hárul. Ha ezeket az adott hatalom megvesztegeti vagy elfoglalja, akkor az EU-nak kell közbelépnie. Nem szabad engedékenynek lenni, mert a pusztulásba vezet. A másik, hogy meg kell vívni a populisták követeléseivel, be kell mutatni az alternatívákat, hogy a polgárnak legyen választási lehetősége. Egyúttal bizonyítani kell, hogy a másik oldal miért fűrészeli folyamatosan a demokrácia alappilléreit.
http://b1.blog.hu/2017/11/24/a_populista_a_demokracia_ellensege_mondja_a_nemet_alkotmanybirosag_feje
frankfurter_allgemeine.jpg
A német Alkotmánybíróság elnöke arra figyelmeztet, hogy a populisták a demokrácia ellenségei. Azt hirdetik, hogy ismerik a nép valódi akaratát, csak éppen nincs egységes nép, és nincs abszolút igazság sem. Hosszú tanulmányában Andreas Voßkuhle két receptet ajánl azoknak, akik meg akarják védeni a demokratikus vívmányokat. Ehhez azonban először azt veszi górcső alá, miért is rossz a populizmus és milyen veszélyeket rejt magában. A lényeg az, hogy itt egy stratégiáról van szó, a cél a hatalom megszerzése és megtartása, a tartalom ezek után már szinte tetszőleges. Nagyobb különbséget pl. már jóformán el sem lehet képzelni, mint amekkora Chavez és Trump céljai között húzódik. Fontos ugyanakkor, hogy a populizmus kibékíthetetlen ellentétet hirdet a tiszta nép és a korrupt elit között, és a figyelem középpontjába a pluralista-ellenes, antidemokratikus csapásirány kerül.
A jogász a demokrácia és a populizmus közötti alapvető különbségnek nevezi, hogy a populisták számára fogalmilag illegitim bármiféle ellenkező vélemény, hiszen csakis ők testesítik meg az erkölcsileg homogén nemzetet. Az sem zavarja őket, ha éppen elvesztenek egy-egy erőpróbát, lásd Orbán Viktort, aki 2002-ben kijelentette, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Azt hirdetik, hogy egyedül ők képviselik az egész népet, legalábbis a lakosságnak azt a részét, amely a szemükben a népet alkotja. A felsőbbrendű tudás hordozója gyakran a vezér, az ilyen pártoknál a legtöbbször nincs igény belső pluralizmusra. A cél, hogy a nép közfelkiáltással őket törvényesítse új elitként, amely azután a képviseleti demokrácia kiiktatásával fölülről lefelé irányítja az országot.
A populisták azt állítják, hogy a nép képviselőinek egyszerűen a polgárok szándékait kell követniük. Csakhogy nem ritkán épp ők sugallják, hogy mit akarjanak az emberek, a parlamentet pedig igyekeznek jelentéktelenné tenni. Lényeges jellemzőjük egyébiránt, hogy szét akarják verni a demokratikus intézményeket. A populista államot azzal a felkiáltással alakítják át tekintélyelvűvé, hogy kizárólag ily módon lehet végrehajtani a nép igaz óhaját. Ezt lehet látni Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban. Nem véletlenül védi ennyire a német Alkotmány a sajtószabadságot. A populisták számára a demokratikus jelszavak csak arra szolgálnak, hogy leplezzék általuk a csírázó önkényuralmat.
Nem szabad félni a nyílt vitáktól, ideértve az erős megfogalmazásokat. Hiba ugyanakkor, ha bárki megpróbálja kizárni a populizmus szószólóit a nyilvános szócsatákból. Azzal is számolni kell, hogy ezek az erők sokáig hatalmon tudnak maradni, amint azt megint csak a kelet-európai példa mutatja. Akkor pedig nem riadnak vissza attól, hogy felülről lerombolják a demokratikus-jogállami rendet. Az ellenszer először is az, hogy következetesen büntetni kell, amikor megsértik a jogi kereteket. Ez leginkább az állami intézményekre, illetve a független bíróságokra hárul. Ha ezeket az adott hatalom megvesztegeti vagy elfoglalja, akkor az EU-nak kell közbelépnie. Nem szabad engedékenynek lenni, mert a pusztulásba vezet. A másik, hogy meg kell vívni a populisták követeléseivel, be kell mutatni az alternatívákat, hogy a polgárnak legyen választási lehetősége. Egyúttal bizonyítani kell, hogy a másik oldal miért fűrészeli folyamatosan a demokrácia alappilléreit.
http://b1.blog.hu/2017/11/24/a_populista_a_demokracia_ellensege_mondja_a_nemet_alkotmanybirosag_feje
2017. november 21., kedd
A kevés és az elég - 2.
Böszörményi Jenő
A kevés és az elég - 2. - Az elemzés múlt heti első részében (Magyar Narancs, 2017. november 9., MaNcs 29. évf. 45. sz.) azt vizsgáltuk, hogy egy esetleges kormányváltás után mi vár az orbánizmust felszámolni igyekvő új hatalomra, ha a parlamentben csak egyszerű többsége van. Az elorbánosított intézmények miatt a mai ellenzéki pártokból alakuló új kormány hirdetett programjából jószerivel semmit nem tudna megvalósítani, és működését rövid időn belül "törvényesen" is ellehetetleníthetnék a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) utóvédharcosai.
Egészen más a helyzet, ha megvan a kétharmad: az akadályozó tényezők legnagyobb része ekkor elhárul, vagy egy-két lépésben alkotmányosan elhárítható. Módosítható az alkotmány, átírhatók a sarkalatos törvények, megszavazhatók a kormányoldal jelöltjei, és nem utolsósorban lehet kormányozni. Mindezek feltétele, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok az alapvető kérdésekben közös nevezőre jussanak. Az esély mindenesetre meglenne arra, hogy a NER anomáliáit megszüntessék, és a választási programjuknak legalább az összeegyeztethető elemeit (amikből igen sok van) megvalósítsák. Megváltoztatható az egykulcsos adózásra vagy a családi adókedvezményre vonatkozó sarkalatos rendelkezés, helyreállítható a közszolgálati média pártatlansága, visszaadható az önkormányzatok autonómiája, átláthatóvá tehető a párt- és kampányfinanszírozás, arányosabbá alakítható a választási rendszer, betölthetők az alkotmányos intézmények megüresedő posztjai, az ügyészség a kormány alá rendelhető (és így Polt azonnal meneszthető), és a többi. Mindezen lépésekkel demokratikus pályára lehet visszaállítani az országot. Van azonban néhány dolog, ami továbbra is megoldatlan marad és jelentős kockázatokat hordoz. A NER még nem múlna el nyomtalanul.
Akadályok
A kormányzati cikluson túlnyúló mandátummal rendelkező, Fidesz által kinevezett személyek továbbra is fontos alkotmányos intézményekben foglalnak majd helyet. S nagyon is kérdéses, hogy lojalitásuk mihez vagy kihez köti őket. Az Alkotmánybíróság (AB) kizárólag a Fidesz támogatásával 2011 után megválasztott tíz tagjának 12 éves megbízatása csak 2023-tól kezdődően jár le (Balsai Istváné, Pokol Béláé, Salamon Lászlóé, Szívós Máriáé, Varga Zs. Andrásé például). A kormánynak emellett Áder Jánossal kellene végigvinni a ciklust, de 2022-ig hivatalban marad Patyi András a Nemzeti Választási Bizottság, és Karas Mónika a Médiatanács élén is. Nem is önmagában az a baj, hogy ezeket az embereket a Fidesz nevezte ki a posztjukra; a gondot az okozza, hogy hivatali működésük alatt nem feleltek meg a pártatlanság alkotmányos követelményének. A kétharmados többség birtokában bizonyos alkotmányos intézmények szerencsére megszüntethetők vagy átalakíthatók: a Költségvetési Tanács vagy a Magyar Művészeti Akadémia példának okáért - jelen formájukban - különösebb szívfájdalom nélkül felszámolhatók. A köztársasági elnöki intézmény és az AB ugyanakkor - a közjogi rendszer radikális átszabása nélkül - már korántsem. Mandátumukról lemondásra kényszeríteni, ellehetetleníteni, politikai nyomás alatt tartani a hivatalok viselőit ugyanakkor ellenkezne azzal a politikai kultúrával, amit az ellenzék ma képviselni kíván. (...)
A modell harmadik elemeként a Kúriához kellene telepíteni az alkotmányos felülvizsgálat jogkörét - az Alkotmánybíróság funkcióit tehát a Kúria venné át. A Kúria a NER körülményei között is sokkal inkább megőrizte függetlenségét és a jogállami normák, a törvények uralma iránti elkötelezettségét, mint az AB, amely hajlékonyabbnak bizonyult, és döntéseiben számos esetben volt tetten érhető az igény a politikai megfelelésre.
A fenti közjogi átalakításhoz új alkotmányt kell elfogadni - ez egy-másfél év alatt végigtárgyalható és népszavazásra bocsátható, hatálybalépését követően pedig kiírhatók az új választások. A prezidenciális berendezkedés nem iktatná ki a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti konfliktusokat, ellenkezőleg: e hatalmi ágak egyértelműbb elkülönülése eleve konfliktusosabb helyzetet eredményezne. Ám e formális, alkotmányos szembenállásnak nem feltétlenül kell politikai patthelyzethez vezetnie. Az arányos, preferenciális választás a politikai közép felé tolná a mezőnyt, csökkentve a merev szembenállás kialakulásának valószínűségét, hiszen mindkét hatalmi ág képviselői csak széles választói közönség megszólításával lennének képesek hivatalt szerezni - nem lenne elég csupán a szűk, saját bázisnak szavalni. Az elnöki túlhatalom veszélyével szemben pedig a törvényhozás - ma gyakorlatilag alig létező - ellenőrző szerepét megfelelő jogosítványokkal kellene megerősíteni.
Az elnöki intézmény közjogi rendszerben elfoglalt helyének radikális megváltozása azt eredményezné, hogy az új elnök megválasztásával Áder János megbízatása néhány évvel korábban véget érne. S ha a Kúria veszi át az alkotmányos felülvizsgálat feladatait, a jelenlegi alkotmánybírákat hasonlóképp idejekorán el lehet bocsátani. A NER két bástyájától alkotmányosan, de rövid úton meg lehetne szabadulni. A prezidenciális rendszer az ország meghatározó politikusai közül senkit sem hozna különösebb hátrányba és senki számára nem jelentene különösebb előnyt sem, sőt, kitágítaná a választás lehetőségét, többen indulhatnának eséllyel a közhivatalokért. (...)
MaNcs 29. évf. 46. sz. (2017. 11. 16.)
A kevés és az elég - 2. - Az elemzés múlt heti első részében (Magyar Narancs, 2017. november 9., MaNcs 29. évf. 45. sz.) azt vizsgáltuk, hogy egy esetleges kormányváltás után mi vár az orbánizmust felszámolni igyekvő új hatalomra, ha a parlamentben csak egyszerű többsége van. Az elorbánosított intézmények miatt a mai ellenzéki pártokból alakuló új kormány hirdetett programjából jószerivel semmit nem tudna megvalósítani, és működését rövid időn belül "törvényesen" is ellehetetleníthetnék a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) utóvédharcosai.
Egészen más a helyzet, ha megvan a kétharmad: az akadályozó tényezők legnagyobb része ekkor elhárul, vagy egy-két lépésben alkotmányosan elhárítható. Módosítható az alkotmány, átírhatók a sarkalatos törvények, megszavazhatók a kormányoldal jelöltjei, és nem utolsósorban lehet kormányozni. Mindezek feltétele, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok az alapvető kérdésekben közös nevezőre jussanak. Az esély mindenesetre meglenne arra, hogy a NER anomáliáit megszüntessék, és a választási programjuknak legalább az összeegyeztethető elemeit (amikből igen sok van) megvalósítsák. Megváltoztatható az egykulcsos adózásra vagy a családi adókedvezményre vonatkozó sarkalatos rendelkezés, helyreállítható a közszolgálati média pártatlansága, visszaadható az önkormányzatok autonómiája, átláthatóvá tehető a párt- és kampányfinanszírozás, arányosabbá alakítható a választási rendszer, betölthetők az alkotmányos intézmények megüresedő posztjai, az ügyészség a kormány alá rendelhető (és így Polt azonnal meneszthető), és a többi. Mindezen lépésekkel demokratikus pályára lehet visszaállítani az országot. Van azonban néhány dolog, ami továbbra is megoldatlan marad és jelentős kockázatokat hordoz. A NER még nem múlna el nyomtalanul.
Akadályok
A kormányzati cikluson túlnyúló mandátummal rendelkező, Fidesz által kinevezett személyek továbbra is fontos alkotmányos intézményekben foglalnak majd helyet. S nagyon is kérdéses, hogy lojalitásuk mihez vagy kihez köti őket. Az Alkotmánybíróság (AB) kizárólag a Fidesz támogatásával 2011 után megválasztott tíz tagjának 12 éves megbízatása csak 2023-tól kezdődően jár le (Balsai Istváné, Pokol Béláé, Salamon Lászlóé, Szívós Máriáé, Varga Zs. Andrásé például). A kormánynak emellett Áder Jánossal kellene végigvinni a ciklust, de 2022-ig hivatalban marad Patyi András a Nemzeti Választási Bizottság, és Karas Mónika a Médiatanács élén is. Nem is önmagában az a baj, hogy ezeket az embereket a Fidesz nevezte ki a posztjukra; a gondot az okozza, hogy hivatali működésük alatt nem feleltek meg a pártatlanság alkotmányos követelményének. A kétharmados többség birtokában bizonyos alkotmányos intézmények szerencsére megszüntethetők vagy átalakíthatók: a Költségvetési Tanács vagy a Magyar Művészeti Akadémia példának okáért - jelen formájukban - különösebb szívfájdalom nélkül felszámolhatók. A köztársasági elnöki intézmény és az AB ugyanakkor - a közjogi rendszer radikális átszabása nélkül - már korántsem. Mandátumukról lemondásra kényszeríteni, ellehetetleníteni, politikai nyomás alatt tartani a hivatalok viselőit ugyanakkor ellenkezne azzal a politikai kultúrával, amit az ellenzék ma képviselni kíván. (...)
A modell harmadik elemeként a Kúriához kellene telepíteni az alkotmányos felülvizsgálat jogkörét - az Alkotmánybíróság funkcióit tehát a Kúria venné át. A Kúria a NER körülményei között is sokkal inkább megőrizte függetlenségét és a jogállami normák, a törvények uralma iránti elkötelezettségét, mint az AB, amely hajlékonyabbnak bizonyult, és döntéseiben számos esetben volt tetten érhető az igény a politikai megfelelésre.
A fenti közjogi átalakításhoz új alkotmányt kell elfogadni - ez egy-másfél év alatt végigtárgyalható és népszavazásra bocsátható, hatálybalépését követően pedig kiírhatók az új választások. A prezidenciális berendezkedés nem iktatná ki a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti konfliktusokat, ellenkezőleg: e hatalmi ágak egyértelműbb elkülönülése eleve konfliktusosabb helyzetet eredményezne. Ám e formális, alkotmányos szembenállásnak nem feltétlenül kell politikai patthelyzethez vezetnie. Az arányos, preferenciális választás a politikai közép felé tolná a mezőnyt, csökkentve a merev szembenállás kialakulásának valószínűségét, hiszen mindkét hatalmi ág képviselői csak széles választói közönség megszólításával lennének képesek hivatalt szerezni - nem lenne elég csupán a szűk, saját bázisnak szavalni. Az elnöki túlhatalom veszélyével szemben pedig a törvényhozás - ma gyakorlatilag alig létező - ellenőrző szerepét megfelelő jogosítványokkal kellene megerősíteni.
Az elnöki intézmény közjogi rendszerben elfoglalt helyének radikális megváltozása azt eredményezné, hogy az új elnök megválasztásával Áder János megbízatása néhány évvel korábban véget érne. S ha a Kúria veszi át az alkotmányos felülvizsgálat feladatait, a jelenlegi alkotmánybírákat hasonlóképp idejekorán el lehet bocsátani. A NER két bástyájától alkotmányosan, de rövid úton meg lehetne szabadulni. A prezidenciális rendszer az ország meghatározó politikusai közül senkit sem hozna különösebb hátrányba és senki számára nem jelentene különösebb előnyt sem, sőt, kitágítaná a választás lehetőségét, többen indulhatnának eséllyel a közhivatalokért. (...)
MaNcs 29. évf. 46. sz. (2017. 11. 16.)
2017. november 15., szerda
A lengyel alkotmánybíróság kikérte magának a brüsszeli aggodalmakat
MTI
Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására – szögezte le a lengyel alkotmánybíróság a honlapján közzétett közleményben, Frans Timmermansnak, a brüsszeli testület első alelnökének szerdai beszédére reagálva.
Timmermans szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a lengyel jogállamiságról szóló vitában egyebek között azt szorgalmazta, hogy Varsó „állítsa vissza az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását”.
A lengyel alkotmánybíróság „határozott tiltakozását” fejezi ki az ellen, hogy Timmermans „minden jogi és tényleges alap híján kétségbe vonja egy szuverén állam alkotmányos szervének függetlenségét és szerepét” – áll a varsói közleményben.
A dokumentum szerint az Európai Bizottságot semmilyen előírás nem jogosítja fel arra, hogy „egy szuverén állam jogrendjét alakítsa”, Lengyelország az Európai Unió tagjaként – a többi tagállamhoz hasonlóan – nem mondott le szuverenitásáról.
A lengyel alkotmánybíróság a Lengyelországban érvényes jog alapján, ennek keretében működik, bírái függetlenek – szögezi le a közlemény.
Az Európai Bizottság tavaly februárban indította el a jogállamisági mechanizmust Lengyelországgal szemben, egyebek mellett éppen a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabály-változások miatt. Varsó szerint a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.
https://mno.hu/kulfold/a-lengyel-alkotmanybirosag-kikerte-maganak-a-brusszeli-aggodalmakat-2427757
Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására – szögezte le a lengyel alkotmánybíróság a honlapján közzétett közleményben, Frans Timmermansnak, a brüsszeli testület első alelnökének szerdai beszédére reagálva.
Timmermans szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a lengyel jogállamiságról szóló vitában egyebek között azt szorgalmazta, hogy Varsó „állítsa vissza az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását”.
A lengyel alkotmánybíróság „határozott tiltakozását” fejezi ki az ellen, hogy Timmermans „minden jogi és tényleges alap híján kétségbe vonja egy szuverén állam alkotmányos szervének függetlenségét és szerepét” – áll a varsói közleményben.
A dokumentum szerint az Európai Bizottságot semmilyen előírás nem jogosítja fel arra, hogy „egy szuverén állam jogrendjét alakítsa”, Lengyelország az Európai Unió tagjaként – a többi tagállamhoz hasonlóan – nem mondott le szuverenitásáról.
A lengyel alkotmánybíróság a Lengyelországban érvényes jog alapján, ennek keretében működik, bírái függetlenek – szögezi le a közlemény.
Az Európai Bizottság tavaly februárban indította el a jogállamisági mechanizmust Lengyelországgal szemben, egyebek mellett éppen a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabály-változások miatt. Varsó szerint a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.
https://mno.hu/kulfold/a-lengyel-alkotmanybirosag-kikerte-maganak-a-brusszeli-aggodalmakat-2427757
2017. november 9., csütörtök
200 milliót adna Amerika független magyar sajtóra
November 7-én egy kifejezetten magyar sajtótermékeknek szánt pályázat jelent meg az amerikai külügyminisztérium honlapján. A felhívás célja, hogy olyan Budapesten kívüli sajtótermékeket (lap, rádió, honlap) találjon, amik az objektív tájékoztatást hangsúlyozzák, hazai és nemzetközi témákban is. A külügyminisztérium maximum 700 000 dollárt, vagyis nagyjából 190 millió forintot adna az egy darab nyertesnek.
A cél az, hogy segítség ennek a lapnak, rádiónak vagy honlapnak a fenntarthatóságát, illetve hogy növeljék a közönségét. A kiírás 2018 májusától megvalósított projektekre adna pénzt, így a pénz a magyar választások után érkezne a céghez.
A 444 azt írja, hogy a forrásaik szerint a pályázatnak köze van David Kostelancik amerikai ügyvivő beszédéhez, amit még októberben tartott Budapesten. Kostelancik kimondta, hogy Magyarországon a kormány nyomásgyakorlása miatt egyre csökken a független médiatermékek száma, a kormány kézi vezérléssel irányítja a felvásárolt médiumokat és újságíróit, illetve hogy a kormány állami hirdetésnek álcázott támogatásokkal segíti a hozzá hű médiát. Akkor a kormány szintén erős szavakkal reagált az amerikai beszédére.
Ahogy mi is már többször írtuk, a vidéki magyar média szinte teljesen egészében kormányközeli kézben van, a lapok mellett a rádiókat is elkezdték bekebelezni.
A 444 szerint ez a pályázat a kitiltási botrány óta "az amerikai diplomácia leglátványosabb húzása Magyarországon."
http://index.hu/kultur/media/2017/11/09/fuggetlen_helyi_magyar_sajtora_adna_penzt_az_amerikai_kulugyminiszterium/
A cél az, hogy segítség ennek a lapnak, rádiónak vagy honlapnak a fenntarthatóságát, illetve hogy növeljék a közönségét. A kiírás 2018 májusától megvalósított projektekre adna pénzt, így a pénz a magyar választások után érkezne a céghez.
A 444 azt írja, hogy a forrásaik szerint a pályázatnak köze van David Kostelancik amerikai ügyvivő beszédéhez, amit még októberben tartott Budapesten. Kostelancik kimondta, hogy Magyarországon a kormány nyomásgyakorlása miatt egyre csökken a független médiatermékek száma, a kormány kézi vezérléssel irányítja a felvásárolt médiumokat és újságíróit, illetve hogy a kormány állami hirdetésnek álcázott támogatásokkal segíti a hozzá hű médiát. Akkor a kormány szintén erős szavakkal reagált az amerikai beszédére.
Ahogy mi is már többször írtuk, a vidéki magyar média szinte teljesen egészében kormányközeli kézben van, a lapok mellett a rádiókat is elkezdték bekebelezni.
A 444 szerint ez a pályázat a kitiltási botrány óta "az amerikai diplomácia leglátványosabb húzása Magyarországon."
http://index.hu/kultur/media/2017/11/09/fuggetlen_helyi_magyar_sajtora_adna_penzt_az_amerikai_kulugyminiszterium/
2017. november 8., szerda
Német alkotmánybíróság: be kell vezetni egy harmadik nemet
MTI
2017. november 8.
Egy harmadik nemet is be kell vezetni a személyiségi jogi szabályozásban – döntött a német alkotmánybíróság. Szerdán megjelent határozata szerint ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a személyi állapotról szóló jogszabály alapján csak nőként vagy férfiként lehet meghatározni egy ember nemét.
A karlsruhei testület egy interszexuális – sem nőként, sem férfiként meg nem határozható – ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes/többféle vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.
Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a „negatív" meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki „pozitív" módon bejegyeztethesse nemét.
A testület indoklásában elsősorban arra hivatkozott, hogy az általános személyiségi jog védi a nemi identitást is, amely „rendszerint a személyiség meghatározó aspektusa”.
A besorolás valamely nem tagjai közé kiemelkedő jelentőségű az egyén önazonosságában, „jellemzően kulcsfontosságú a személy önfelfogásában és abban is, hogy miként érzékeli környezete” – áll az indoklásban, amely szerint „védendő azon személyek nemi identitása is, akik nem sorolhatók sem a női, sem a férfi nemhez”.
A nemi identitás személyiségi jogi elismerésének megtagadása veszélyezteti a személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog gyakorlását. A hatályos szabályozás a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmával is ellentétes – állapították meg.
A többi között hozzátették: az alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy csak két kategóriát tartalmazó szabályozást szabad érvényesíteni a személyi állapot nemre vonatkozó előírásaiban, és nem akadályozza a női és a férfi mellett egy további nemi identitás személyiségi jogi elismerését.
Megállapították azt is, hogy nem igazolható mások érdekeivel, hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség „egy harmadik nem pozitív bejegyzésére”, hiszen senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség. Továbbá egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége „önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát”.
https://mno.hu/kulfold/nemet-alkotmanybirosag-be-kell-vezetni-egy-harmadik-nemet-2426256?utm
2017. november 8.
Egy harmadik nemet is be kell vezetni a személyiségi jogi szabályozásban – döntött a német alkotmánybíróság. Szerdán megjelent határozata szerint ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a személyi állapotról szóló jogszabály alapján csak nőként vagy férfiként lehet meghatározni egy ember nemét.
A karlsruhei testület egy interszexuális – sem nőként, sem férfiként meg nem határozható – ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes/többféle vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.
Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a „negatív" meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki „pozitív" módon bejegyeztethesse nemét.
A testület indoklásában elsősorban arra hivatkozott, hogy az általános személyiségi jog védi a nemi identitást is, amely „rendszerint a személyiség meghatározó aspektusa”.
A besorolás valamely nem tagjai közé kiemelkedő jelentőségű az egyén önazonosságában, „jellemzően kulcsfontosságú a személy önfelfogásában és abban is, hogy miként érzékeli környezete” – áll az indoklásban, amely szerint „védendő azon személyek nemi identitása is, akik nem sorolhatók sem a női, sem a férfi nemhez”.
A nemi identitás személyiségi jogi elismerésének megtagadása veszélyezteti a személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog gyakorlását. A hatályos szabályozás a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmával is ellentétes – állapították meg.
A többi között hozzátették: az alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy csak két kategóriát tartalmazó szabályozást szabad érvényesíteni a személyi állapot nemre vonatkozó előírásaiban, és nem akadályozza a női és a férfi mellett egy további nemi identitás személyiségi jogi elismerését.
Megállapították azt is, hogy nem igazolható mások érdekeivel, hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség „egy harmadik nem pozitív bejegyzésére”, hiszen senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség. Továbbá egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége „önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát”.
https://mno.hu/kulfold/nemet-alkotmanybirosag-be-kell-vezetni-egy-harmadik-nemet-2426256?utm
2017. november 1., szerda
Az ország közel kétharmada konkrétan rabszolga
Kávésember
2017. október 31., kedd
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKI) Államkutatási és Fejlesztési Intézete (ÁKFI) harmadik alkalommal hozta nyilvánosságra az úgynevezett Jó Állam Jelentést. Ez egy rendkívül átfogó, 2500 egymástól eltérő élethelyzetű ember megkérdezésén alapuló felmérés, mely részletesen kiterjed az élet szinte minden területére beleértve a válaszadók életkörülményeit úgy mint nem, kor, iskolai végzettség, pénzügyi és szociális tényezők, munkaerő-piaci helyzet, stb., valamint méri az állampolgárok elégedettségét általánosan az állam működésével, egészségüggyel, oktatással, rendvédelemmel, külpolitikával és még sok egyébbel. (...)
A legfélelmetesebb pedig ez az adat: ma Magyarországon a lakosság 62,9 %-a egy hónapig sem tudná fenntartani a jelenlegi életszínvonalát ha megszűnnének a rendszeres bevételei. Emberek! Ez több mint hatmillió állampolgár! Ha elvesztenék a munkahelyeiket vagy nem kapnának állami segélyt ennyi ember kerülne azonnal, egyik napról a másikra padlóra. Magyarul ebben a nagy gazdasági jólétben a lakosság döntő többségének semmiféle megtakarítása nincs. Igazi, hamisítatlan modern kori rabszolgaság amiben élünk. Mert mi is a rabszolgaság? Munkavégzés, melyért cserébe ételt és szállást kap a delikvens. Belátom, kissé sarkított az összehasonlítás, de jól belegondolva mennyiben különbözik ez attól, hogy annyi pénzért robotolunk, amennyiből ki tudjuk fizetni a létfenntartáshoz szükséges dolgokat és a hónap végére egy fillér sem marad? Csak mert 10-ből több mint 6 embernél ez a helyzet vagy még rosszabb. Egyszerűen ezeknek az embereknek nincsenek kilátásaik, nincs jövőképük, álmodni sem mernek kitörési lehetőségről. Még egyszer mondom, jelenleg több mint hatmillió magyar honfitársunk van ebben a helyzetben. (...)
grafikon.jpg
http://index.hu/index2/#bloghu/morcoskave/2017/10/31/az_orszag_kozel_ketharmada_konkretan_rabszolga
2017. október 31., kedd
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKI) Államkutatási és Fejlesztési Intézete (ÁKFI) harmadik alkalommal hozta nyilvánosságra az úgynevezett Jó Állam Jelentést. Ez egy rendkívül átfogó, 2500 egymástól eltérő élethelyzetű ember megkérdezésén alapuló felmérés, mely részletesen kiterjed az élet szinte minden területére beleértve a válaszadók életkörülményeit úgy mint nem, kor, iskolai végzettség, pénzügyi és szociális tényezők, munkaerő-piaci helyzet, stb., valamint méri az állampolgárok elégedettségét általánosan az állam működésével, egészségüggyel, oktatással, rendvédelemmel, külpolitikával és még sok egyébbel. (...)
A legfélelmetesebb pedig ez az adat: ma Magyarországon a lakosság 62,9 %-a egy hónapig sem tudná fenntartani a jelenlegi életszínvonalát ha megszűnnének a rendszeres bevételei. Emberek! Ez több mint hatmillió állampolgár! Ha elvesztenék a munkahelyeiket vagy nem kapnának állami segélyt ennyi ember kerülne azonnal, egyik napról a másikra padlóra. Magyarul ebben a nagy gazdasági jólétben a lakosság döntő többségének semmiféle megtakarítása nincs. Igazi, hamisítatlan modern kori rabszolgaság amiben élünk. Mert mi is a rabszolgaság? Munkavégzés, melyért cserébe ételt és szállást kap a delikvens. Belátom, kissé sarkított az összehasonlítás, de jól belegondolva mennyiben különbözik ez attól, hogy annyi pénzért robotolunk, amennyiből ki tudjuk fizetni a létfenntartáshoz szükséges dolgokat és a hónap végére egy fillér sem marad? Csak mert 10-ből több mint 6 embernél ez a helyzet vagy még rosszabb. Egyszerűen ezeknek az embereknek nincsenek kilátásaik, nincs jövőképük, álmodni sem mernek kitörési lehetőségről. Még egyszer mondom, jelenleg több mint hatmillió magyar honfitársunk van ebben a helyzetben. (...)
http://index.hu/index2/#bloghu/morcoskave/2017/10/31/az_orszag_kozel_ketharmada_konkretan_rabszolga
Brutális kényszervallatás elhallgatása miatt ítélték el a magyar államot
Pándi Balázs
2017.10.31. 13:40
Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették egy roma származású férfi alapvető emberi jogait azzal, hogy eltusoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást - írja közleményében a férfit képviselő TASZ.
A jogvédő szervezet ügyfelét 2010-ben előállították a városi rendőrkapitányságra. Ügyfelük később feljelentést tett amiatt, hogy a 12 órás fogvatartás és a kihallgatás alatt állítása szerint hat rendőr és két biztonsági őr brutálisan bántalmazta és megalázta őt azért, hogy beismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle. A rendőrök azt mondták, hogy „nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz”. Az esemény lelkileg is megviselte.
Szabadulása után néhány órával a férfi kórházba ment, az ott kiállított lelet szerint a koponyáján, orrán, lapockáján, csípőjén, karján, kezén és combján is voltak sérülések. A feljelentése alapján indult eljárást az ügyészség megszüntette, mert szerintük hogy nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy valóban a gyanúsítottak követték el a bántalmazást.
A bántalmazott férfi a TASZ segítségével az EJEB-hez fordult a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme miatt.
Az eljárás során az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) beavatkozott azért, hogy a TASZ ügyfele nyerje a pert. Az ERRC az intézményes rasszizmus létezésének figyelembe vételére kérte a Bíróságot. Az ítélet szerint a kormány nem tudta cáfolni, hogy a rendőrségi fogdán keletkeztek a sérülések, és a strasbourgi bíróság szerint a megszüntetett eljárás nem tért ki arra, hogy lehetett-e rasszista indítéka a támadásnak.
http://index.hu/belfold/2017/10/31/brutalis_kenyszervallatas_elhallgatasa_miatt_iteltek_el_a_magyar_allamot/
CASE OF M.F. v. HUNGARY (Application no. 45855/12)
2017.10.31. 13:40
Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették egy roma származású férfi alapvető emberi jogait azzal, hogy eltusoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást - írja közleményében a férfit képviselő TASZ.
A jogvédő szervezet ügyfelét 2010-ben előállították a városi rendőrkapitányságra. Ügyfelük később feljelentést tett amiatt, hogy a 12 órás fogvatartás és a kihallgatás alatt állítása szerint hat rendőr és két biztonsági őr brutálisan bántalmazta és megalázta őt azért, hogy beismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle. A rendőrök azt mondták, hogy „nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz”. Az esemény lelkileg is megviselte.
Szabadulása után néhány órával a férfi kórházba ment, az ott kiállított lelet szerint a koponyáján, orrán, lapockáján, csípőjén, karján, kezén és combján is voltak sérülések. A feljelentése alapján indult eljárást az ügyészség megszüntette, mert szerintük hogy nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy valóban a gyanúsítottak követték el a bántalmazást.
A bántalmazott férfi a TASZ segítségével az EJEB-hez fordult a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme miatt.
Az eljárás során az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) beavatkozott azért, hogy a TASZ ügyfele nyerje a pert. Az ERRC az intézményes rasszizmus létezésének figyelembe vételére kérte a Bíróságot. Az ítélet szerint a kormány nem tudta cáfolni, hogy a rendőrségi fogdán keletkeztek a sérülések, és a strasbourgi bíróság szerint a megszüntetett eljárás nem tért ki arra, hogy lehetett-e rasszista indítéka a támadásnak.
http://index.hu/belfold/2017/10/31/brutalis_kenyszervallatas_elhallgatasa_miatt_iteltek_el_a_magyar_allamot/
CASE OF M.F. v. HUNGARY (Application no. 45855/12)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)