Forrás: MTI | 2012. február 29. szerda 13:15 |
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerint jogszabály elleni indítványozásra és bírói döntés elleni vizsgálatra is lesz lehetőség a továbbiakban.
Az Ab elnöke az Alkotmánybírósági Szemle konferenciáján szerdán, Budapesten rámutatott: az alkotmányjogi panasz intézményének jelenlegi hármas rendszerében létezik a "régi alkotmányjogi panasz", a valódi alkotmányjogi panasz, továbbá alkalmazható a "kivételes alkotmányjogi panasz" is, melynek során bírói döntés nélkül is kifogásolni lehet egy jogszabály alkotmányosságát.
Paczolay Péter közölte: az új szabályozás visszaszorította a jogi érdekeltséghez nem kötődő absztrakt normakontrollt, tehát már nem indíthat bárki eljárást az Ab előtt, ha joghézagot fedez fel, "de bárki az Ab döntését kérheti, aki egyéb jogorvoslat hiányában sérelmet szenved". Az elvont normakontroll tehát megmarad, melynek fő csatornája az ombudsman lesz - fogalmazott.
A civil jogvédő szervezeteknek továbbra is lesz lehetőségük indítványokat beadni az Ab-hez, mivel "minden jogsérelem esetén van legalább egy sértett, s ez megteremti az alkalmat arra, hogy a sérelem alkotmányos kontrollt nyerjen" - magyarázta. Paczolay Péter sajnálatát fejezte ki, hogy szakmai fórumokon is "megjelenik a hivatásos siratóasszonyok kórusa", amely előre elsiratja azt a jogintézményt, amely most még "embrionális állapotban van". Mint fogalmazott, "ezekből az intézményekből én a jót szeretném kihozni, és úgy gondolom, megvan a lehetőség erre" - fogalmazott.
Kifejtette, hogy a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a Kúria és az Ab viszonyának új szakasza kezdődik. Meggyőződése szerint "az a minden országban konfliktusos viszony, amely a rendes bírói gyakorlat és (...) az Ab között fennáll, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével nem szükségszerűen válik konfliktusosabbá, hanem (...) megteremtheti annak lehetőségét, hogy (...) kétféle jogértelmezés (...) helyett egy egységes, objektív, alkotmányos értelmezés hassa át a jogalkalmazás egészét". Emlékeztetett arra, hogy 1989-től a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése többször napirenden volt.
Az Ab elnöke rámutatott: Magyarországon korábban az absztrakt utólagos normakontrollnak "olyan erőteljes jogköre jelent meg, amelyhez hasonlót máshol nem tapasztalhatunk", s amivel parttalanná tette a jogalkotó az indítványozók körét. Mint mondta, sok fontos indítvány született ennek keretében, azonban sokszor "értelmetlen, a testületet lealacsonyító szándékú indítványok özönlötték el az Ab-t". Előfordult, hogy egy indítványozó egy éjszaka 40-50 indítványt faxolt el éjszaka "közpénzen, állami intézményből" - jegyezte meg.
Paczolay Péter megemlítette: neves alkotmányjogászok sora érvelt amellett éveken keresztül, hogy be kell vezetni a valódi alkotmányjogi panaszt, mert szerintük "ez volna alkalmas a bírói joggyakorlat intenzívebb befolyásolására, az Ab depolitizálására és az alapjogi védelem rendes bírósági eljárásokban való (...) érvényesítésére". Beszélt arról is, hogy 2010 szeptemberében az Ab úgy foglalt állást, hogy a testület működjön önálló szervezeti keretek között, hatásköre terjedjen ki valamennyi jogszabály felülvizsgálatára, megsemmisíthesse az alkotmányos minősített törvényeket és jogszabályokat, illetve az alkotmányosság tárgyában hozott döntés mindenkire nézve kötelező legyen.
Véleménye szerint a valódi alkotmányjogi panasznak nem lesz olyan hatása, hogy depolitizálja az Ab eljárásait, de a testület "továbbra sem lesz tanácsadója a hatalomnak".
2012. február 29., szerda
2012. február 28., kedd
Nem dönthet az EFSF-ről szűk körű parlamenti különbizottság Németországban
A német alkotmánybíróság kedden részben alaptörvény-ellenesnek ítélte az ideiglenes euróövezeti válságkezelési rendszer (EFSF) parlamenti ellenőrzésére vonatkozó szabályozást, amelynek alapján a sürgős és bizalmas kérdésekben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) zárt ülésen tanácskozó különbizottság dönthet az egész Bundestag nevében.
Az ítélet szerint a csupán 9 tagú, titokban tanácskozó testület létrehozásával sérül a képviselők döntésekben való részvételhez fűződő joga. A különbizottságot ezért ki kell bővíteni, hogy pontosan tükrözze a parlamenti erőviszonyokat. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a testület döntéseiért a Bundestag egésze viseli a felelősséget. A különbizottság a jelenlegi formájában csupán az EFSF állampapír-vásárlásaival kapcsolatban hozhat döntést.
A szűk körben történő döntéshozatal a pénzügyi piaci műveletek bizalmas természetével indokolható - fejtette ki az alkotmánybíróság. A karlsruhei bírói testület hangsúlyozta, hogy a törvényhozás plénuma ugyan átruházhatja döntési jogát kisebb testületre, de csak akkor, ha az a Bundestag "kicsinyített mása".
Az EFSF német költségvetési forrásokat is igénylő műveleteivel kapcsolatos sürgős és bizalmas kérdések eldöntésére hivatott kilenc fős testületet tavaly októberben hozták létre. A tagokat a Bundestag plénuma választja meg a 41 fős költségvetési bizottság tagjai közül. Az ellenzéki szociáldemokraták soraiból két képviselő azonnal az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vonatkozó döntés megsemmisítését. A politikusok arra hivatkoztak, hogy a döntési jog átruházása a különbizottságra kirekeszti őket ezekből a döntésekből, és ezzel sérülnek a parlamenti képviselőként élvezett jogaik. A karlsruhei bírák akkor alkotmányossági aggályokra hivatkozva elrendelték a testület működésének felfüggesztését.
Megfigyelők szerint a keddi alkotmánybírósági döntés újabb csapás Angela Merkel kancellárnak, aki legutóbb hétfőn vallott kudarcot, amikor nem kapott úgynevezett kancellári többséget a második görög mentőcsomagra vonatkozó kormányzati előterjesztés, amelyet így csak ellenzéki támogatással sikerült elfogadtatni a Bundestagban. (MTI)
Az ítélet szerint a csupán 9 tagú, titokban tanácskozó testület létrehozásával sérül a képviselők döntésekben való részvételhez fűződő joga. A különbizottságot ezért ki kell bővíteni, hogy pontosan tükrözze a parlamenti erőviszonyokat. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a testület döntéseiért a Bundestag egésze viseli a felelősséget. A különbizottság a jelenlegi formájában csupán az EFSF állampapír-vásárlásaival kapcsolatban hozhat döntést.
A szűk körben történő döntéshozatal a pénzügyi piaci műveletek bizalmas természetével indokolható - fejtette ki az alkotmánybíróság. A karlsruhei bírói testület hangsúlyozta, hogy a törvényhozás plénuma ugyan átruházhatja döntési jogát kisebb testületre, de csak akkor, ha az a Bundestag "kicsinyített mása".
Az EFSF német költségvetési forrásokat is igénylő műveleteivel kapcsolatos sürgős és bizalmas kérdések eldöntésére hivatott kilenc fős testületet tavaly októberben hozták létre. A tagokat a Bundestag plénuma választja meg a 41 fős költségvetési bizottság tagjai közül. Az ellenzéki szociáldemokraták soraiból két képviselő azonnal az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vonatkozó döntés megsemmisítését. A politikusok arra hivatkoztak, hogy a döntési jog átruházása a különbizottságra kirekeszti őket ezekből a döntésekből, és ezzel sérülnek a parlamenti képviselőként élvezett jogaik. A karlsruhei bírák akkor alkotmányossági aggályokra hivatkozva elrendelték a testület működésének felfüggesztését.
Megfigyelők szerint a keddi alkotmánybírósági döntés újabb csapás Angela Merkel kancellárnak, aki legutóbb hétfőn vallott kudarcot, amikor nem kapott úgynevezett kancellári többséget a második görög mentőcsomagra vonatkozó kormányzati előterjesztés, amelyet így csak ellenzéki támogatással sikerült elfogadtatni a Bundestagban. (MTI)
2012. február 24., péntek
A német alkotmánybíróság elzárta a PIN-kódokat és jelszavakat a nyomozóhatóságok elől
Németországban az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte pénteken azt a jogszabályt, amely hozzáférést biztosít a nyomozóhatóságoknak az állampolgárok PIN-kódjaihoz és különböző jelszavaihoz.
A karlsruhei testület szerint a távközlésről szóló törvény vonatkozó rendelkezése sérti az állampolgárok információs önrendelkezési jogát. Az ítélet alapján a hatóságok csak bírósági engedéllyel kérhetnek ki szolgáltatóktól PIN-kódot vagy jelszót - például mobiltelefonhoz vagy email-fiókhoz -, bírói felhatalmazás nélkül pedig kizárólag olyan esetben, amikor az előzetes engedély beszerzésével járó késedelem elháríthatatlan kárt vagy veszélyt okozhat.
A törvényhozásnak 2013 júniusáig kell az alkotmánybírósági döntésnek megfelelő új jogszabályt alkotni. A hatályos rendelkezés addig alkalmazható, azzal a korlátozással, hogy az adatokat csak abban az esetben szabad kikérni a szolgáltatótól, ha erre a büntető perrendtartásról szóló törvény vagy egyéb jogszabály is felhatalmazást biztosít.
Az eljárást adatvédelmi aktivisták kezdeményezték még 2005-ben. Az alkotmánybíróság a kifogásolt szabályok egy részét helybenhagyta, ennek alapján továbbra is kötelező a név, a lakcím és a születési idő megadása a kártyás előfizetéses rendszerben működő telefonszolgáltatás igénybe vételéhez.
MTI
A karlsruhei testület szerint a távközlésről szóló törvény vonatkozó rendelkezése sérti az állampolgárok információs önrendelkezési jogát. Az ítélet alapján a hatóságok csak bírósági engedéllyel kérhetnek ki szolgáltatóktól PIN-kódot vagy jelszót - például mobiltelefonhoz vagy email-fiókhoz -, bírói felhatalmazás nélkül pedig kizárólag olyan esetben, amikor az előzetes engedély beszerzésével járó késedelem elháríthatatlan kárt vagy veszélyt okozhat.
A törvényhozásnak 2013 júniusáig kell az alkotmánybírósági döntésnek megfelelő új jogszabályt alkotni. A hatályos rendelkezés addig alkalmazható, azzal a korlátozással, hogy az adatokat csak abban az esetben szabad kikérni a szolgáltatótól, ha erre a büntető perrendtartásról szóló törvény vagy egyéb jogszabály is felhatalmazást biztosít.
Az eljárást adatvédelmi aktivisták kezdeményezték még 2005-ben. Az alkotmánybíróság a kifogásolt szabályok egy részét helybenhagyta, ennek alapján továbbra is kötelező a név, a lakcím és a születési idő megadása a kártyás előfizetéses rendszerben működő telefonszolgáltatás igénybe vételéhez.
MTI
2012. február 16., csütörtök
„Az unió nem uralhatja a költségvetési politikát”
LM
Forrás: MTI
2012. február 15., szerda 23:46
A német szövetségi alkotmánybíróságnak garantálnia kell, hogy az EU-tag Németországban is a német törvényhozásnál legyen a politikai döntéshozatal súlypontja – mondta szerdán Paul Kirchhof nyugalmazott német alkotmánybíró a budapesti Andrássy Gyula Egyetemen. Arról is beszélt, hogy a testület hídszerepet tölt be a német állam és az EU között.
A jogászprofesszor előadásában hangsúlyozta, hogy a testület hidat képez a német állam és az EU között, csak a német parlament hozzájárulásával ellátott uniós törvényeket engedheti át.
Paul Kirchhof az eurózónát sújtó adósságválság kezelésével összefüggésben azt mondta a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén, hogy az unió nem uralhatja a költségvetési politikát, amelynek nemzetállami hatáskörben kell maradnia. Úgy fogalmazott, a föderális Európai Egyesült Államok létrehozása forradalmi lépés lenne, és az államiság feladásával járna.
Paul Kirchhof szólt arról is, hogy ha minden tagállam betartotta volna a gazdasági játékszabályokat, Európa most nem itt tartana, s egyben méltatta, hogy Magyarország alaptörvényben rögzítette az államadósságfék követelményét. A professzor – aki 1987 és 1999 között volt a német szövetségi testület tagja – hozzátette: az adósságféket nem lesz könnyű átültetni a gyakorlatba, ugyanakkor véleménye szerint minden tagállamnak érdemes lenne átvennie.
A bajba jutott tagállamok érdekében megerősített uniós pénzügyi védőernyővel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy nem terhelhetnek mindent a legnagyobb gazdasággal rendelkező Németországra, amelynek pénzügyi támogatása esetenként nem a megfelelő helyen köt ki. Kérdésre válaszolva, miszerint az Európai Stabilitási Mechanizmus életbelépésével Brüsszel beavatkozhat-e a német államkassza működtetésébe, a jogász kiemelte: az alkotmánybíróság döntése szerint minden ilyen esetben a német parlamentnek kell erről döntenie. „Még nem az Európai Egyesült Államokban élünk” – jegyezte meg.
A heidelbergi Ruprecht Karls Egyetem professzora elismerte ugyan a közösségi jog elsődlegességét, de hozzáfűzte, hogy a hatáskörök egy részének átadásával párhuzamosan védekezni is kell.
Forrás: MTI
2012. február 15., szerda 23:46
A német szövetségi alkotmánybíróságnak garantálnia kell, hogy az EU-tag Németországban is a német törvényhozásnál legyen a politikai döntéshozatal súlypontja – mondta szerdán Paul Kirchhof nyugalmazott német alkotmánybíró a budapesti Andrássy Gyula Egyetemen. Arról is beszélt, hogy a testület hídszerepet tölt be a német állam és az EU között.
A jogászprofesszor előadásában hangsúlyozta, hogy a testület hidat képez a német állam és az EU között, csak a német parlament hozzájárulásával ellátott uniós törvényeket engedheti át.
Paul Kirchhof az eurózónát sújtó adósságválság kezelésével összefüggésben azt mondta a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén, hogy az unió nem uralhatja a költségvetési politikát, amelynek nemzetállami hatáskörben kell maradnia. Úgy fogalmazott, a föderális Európai Egyesült Államok létrehozása forradalmi lépés lenne, és az államiság feladásával járna.
Paul Kirchhof szólt arról is, hogy ha minden tagállam betartotta volna a gazdasági játékszabályokat, Európa most nem itt tartana, s egyben méltatta, hogy Magyarország alaptörvényben rögzítette az államadósságfék követelményét. A professzor – aki 1987 és 1999 között volt a német szövetségi testület tagja – hozzátette: az adósságféket nem lesz könnyű átültetni a gyakorlatba, ugyanakkor véleménye szerint minden tagállamnak érdemes lenne átvennie.
A bajba jutott tagállamok érdekében megerősített uniós pénzügyi védőernyővel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy nem terhelhetnek mindent a legnagyobb gazdasággal rendelkező Németországra, amelynek pénzügyi támogatása esetenként nem a megfelelő helyen köt ki. Kérdésre válaszolva, miszerint az Európai Stabilitási Mechanizmus életbelépésével Brüsszel beavatkozhat-e a német államkassza működtetésébe, a jogász kiemelte: az alkotmánybíróság döntése szerint minden ilyen esetben a német parlamentnek kell erről döntenie. „Még nem az Európai Egyesült Államokban élünk” – jegyezte meg.
A heidelbergi Ruprecht Karls Egyetem professzora elismerte ugyan a közösségi jog elsődlegességét, de hozzáfűzte, hogy a hatáskörök egy részének átadásával párhuzamosan védekezni is kell.
2012. február 14., kedd
Több pénz jár a szlovákiai nyugdíjasoknak
BL
Forrás: MTI
2012. február 14., kedd 21:25
A cseh államnak továbbra is nyugdíj-kiegészítést kellene fizetnie azon állampolgárainak, akik a volt közös csehszlovák állam megszűnése (1992) után Szlovákiától alacsonyabb nyugdíjat kapnak – döntött kedden a brünni székhelyű cseh alkotmánybíróság egy érintett állampolgár beadványára reagálva.
A szövetségi Csehszlovákia megszűnése után nem egyformán alakult a nyugdíjrendszer: Csehországban magasabbak a nyugdíjak, mint Szlovákiában. Ennek következtében a korábban szlovák cégeknél dolgozó cseh állampolgárok is kisebb nyugdíjat kapnak, mint a cseh cégeknél dolgozó honfitársaik. Miután ezt sérelmezték, és a bíróság nekik adott igazat, a cseh állam tavalyig minden érintettnek kiegészítette nyugdíját.
Az Európai Unió bírósága tavaly júniusban azonban egy szlovákiai nyugdíjas beadványa alapján úgy döntött, hogy nyugdíj-kiegészítésre nemcsak a cseh állampolgárok, hanem minden olyan mai európai uniós állampolgár jogosult, akit az egykori Csehszlovákiában alkalmaztak, és bár csehszlovák nyugdíjjogosultságot szerzett, mai hazájában alacsonyabb nyugdíjat kap, mint amennyi a jelenlegi csehországi szabályok szerint megilletné.
A cseh kormány, nehogy esetleg milliárdokat kelljen fizetnie például az érintett szlovák állampolgároknak, tavaly ősszel úgy döntött, hogy nem folytatja tovább ezt a gyakorlatot, azaz már nem ad új nyugdíj-kiegészítéseket. Ezt sérelmezte Karel Holubec volt mozdonyvezető, aki az alkotmánybírósághoz fordult, amely igazat adott neki. Holubec hosszú évekig a csehszlovák vasutak pozsonyi kirendeltségén dolgozott, s amikor nemrégiben nyugdíjba vonult, alacsonyabb nyugdíjat kapott, mint amennyi a cseh szabályok szerint megillette volna.
A cseh alkotmánybíróság szerint az EU-bíróság teljes mértékben helytelenül értelmezte a helyzetet és tévedett, mert úgy kezelte az ügyet, mintha mindig két állam létezett volna, holott 1992-ig a csehek és a szlovákok egy államban éltek. A cseh alkotmánybíróság álláspontja szerint nyugdíj-kiegészítésre csak a mai cseh állampolgárok jogosultak, s az államnak irányukban fel kell újítania a korábbi gyakorlatot. Statisztikai kimutatások szerint jelenleg mintegy 70-80 eurós különbség van a szlovákiai és a csehországi nyugdíjak átlaga között, a cseh nyugdíjak javára.
Forrás: MTI
2012. február 14., kedd 21:25
A cseh államnak továbbra is nyugdíj-kiegészítést kellene fizetnie azon állampolgárainak, akik a volt közös csehszlovák állam megszűnése (1992) után Szlovákiától alacsonyabb nyugdíjat kapnak – döntött kedden a brünni székhelyű cseh alkotmánybíróság egy érintett állampolgár beadványára reagálva.
A szövetségi Csehszlovákia megszűnése után nem egyformán alakult a nyugdíjrendszer: Csehországban magasabbak a nyugdíjak, mint Szlovákiában. Ennek következtében a korábban szlovák cégeknél dolgozó cseh állampolgárok is kisebb nyugdíjat kapnak, mint a cseh cégeknél dolgozó honfitársaik. Miután ezt sérelmezték, és a bíróság nekik adott igazat, a cseh állam tavalyig minden érintettnek kiegészítette nyugdíját.
Az Európai Unió bírósága tavaly júniusban azonban egy szlovákiai nyugdíjas beadványa alapján úgy döntött, hogy nyugdíj-kiegészítésre nemcsak a cseh állampolgárok, hanem minden olyan mai európai uniós állampolgár jogosult, akit az egykori Csehszlovákiában alkalmaztak, és bár csehszlovák nyugdíjjogosultságot szerzett, mai hazájában alacsonyabb nyugdíjat kap, mint amennyi a jelenlegi csehországi szabályok szerint megilletné.
A cseh kormány, nehogy esetleg milliárdokat kelljen fizetnie például az érintett szlovák állampolgároknak, tavaly ősszel úgy döntött, hogy nem folytatja tovább ezt a gyakorlatot, azaz már nem ad új nyugdíj-kiegészítéseket. Ezt sérelmezte Karel Holubec volt mozdonyvezető, aki az alkotmánybírósághoz fordult, amely igazat adott neki. Holubec hosszú évekig a csehszlovák vasutak pozsonyi kirendeltségén dolgozott, s amikor nemrégiben nyugdíjba vonult, alacsonyabb nyugdíjat kapott, mint amennyi a cseh szabályok szerint megillette volna.
A cseh alkotmánybíróság szerint az EU-bíróság teljes mértékben helytelenül értelmezte a helyzetet és tévedett, mert úgy kezelte az ügyet, mintha mindig két állam létezett volna, holott 1992-ig a csehek és a szlovákok egy államban éltek. A cseh alkotmánybíróság álláspontja szerint nyugdíj-kiegészítésre csak a mai cseh állampolgárok jogosultak, s az államnak irányukban fel kell újítania a korábbi gyakorlatot. Statisztikai kimutatások szerint jelenleg mintegy 70-80 eurós különbség van a szlovákiai és a csehországi nyugdíjak átlaga között, a cseh nyugdíjak javára.
A kormány is szerepet játszott a Malév csődjében?
Varga Jenő, a Malév állami felszámoló által kijelölt vagyonfelügyelője állhat a nemzeti légitársaság elleni felszámolási eljárást elindító hitelező cég mögött, amely valójában egy mikrovállalkozás.
Törvényjavaslatok és kormányrendeletek időzítése az atlatszo.hu szerint arra utalhat, hogy a kormány is együttműködik a baloldalinak tartott pécsi milliárdossal. Tehát a felszámoló és a felszámolást elindító cég mögött ugyanaz a személy állhat a portál szerint.
A Fővárosi Bíróság közleményben tudata február 2-án, hogy a Malévvel szemben hitelezője, a Bellum 2000 Kft. felszámolási eljárás lefolytatási iránt kérelmet nyújtott be. Az említett cég azonban a Nemzeti Adó-és Vámhivatal online nyilvántartása szerint egyetlen alkalmazottal működik csupán a cég, alaptevékenysége pedig korábban még titkári-fordítói volt, később azonban „egyéb gazdasági tevékenységre” változott. Árbevétele pedig a 2010-es, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által fenntartott online nyilvántartásban fellelhető beszámoló szerint minimális, hétmillió-hétszázezer forint volt.
Felmerül tehát a kérdés, hogy egy ilyen mikrovállalkozás hogyan rendelkezhet annyi követeléssel, ami a Malév elleni felszámolási eljáráshoz vezethet, a benyújtott kérelem után ugyanis a bíróság egy új törvény alapján rendkívüli vagyonfelügyelőként egy állami céget rendelt ki, majd másnap már nem szálltak fel a gépek.
Hova vezetnek a szálak?
A portál a Bellum 2010 hátterének feltárása során több ismert, az üzleti világ politikával összefonódott részében mozgó vállalkozó nevére bukkant. A feltételezett érdekkör kulcsfigurájának pedig éppen az a Varga Jenő tűnik, aki jelenleg a Malév feletti rendkívüli vagyonkezelői feladatokat valójában ellátja.
Varga a Pécsi újságnak adott korábbi interjújában elmondta, baloldalinak tartja magét, személyesen ismeri Gyurcsány Ferencet, de saját bevallása szerint hasonló viszonyt ápol számos jobboldali prominens személyles is. Az utóbbi időben neve többször is felmerült az országos sajtóban, először, amikor feleségét alkotmánybírónak javasolta a Magyar Szocialista Párt, másodszor pedig amikor korábbi alkalmazottja, Imhof Gábor a pécsi egyetem korrupciós botrányának központi figurája lett.
Varga Jenő cége, a Vectigalis Zrt. végezte a Baranya Megyei Tejipari Rt., a pécsi és a simontornyai bőrgyár felszámolását, továbbá a Kanizsa Bútorgyár Rt., a Zala Húsipari (Zalahús) Rt., a Styl Ruhagyár, a Fűzfői Papírgyár Rt., a Pápai Hús Zrt. vagy a Nitrokémia 2000 Rt. elleni hasonló eljárásokat is, továbbá Varga többször szerepelt a Napi Gazdaság leggazdagabb magyarokat bemutató listáján is.
A törvényhozás készült
Ahhoz, hogy Varga felügyeli a Malév vagyonát az atlatszo.hu cikke szerint nagyban hozzájárult Rogán Antal fideszes képviselő 2011 nyarán elfogadott törvényjavaslata, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor által benyújtott és december 30-án kihirdetett pontosító törvényjavaslat; továbbá három, szintén 2011 december 30-án kihirdetett kormányrendelet. Az első megállapítja a stratégiai jelentőségű vállalatok felszámolásának néhány eljárási szabályát, a második minden ilyen esetre az állami tulajdonú Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit kft.-t jelöli ki állami felszámolóként, a harmadik pedig a vállalatok stratégiaivá minősítésének módját szabályozza. Egy hónap múlva, január 30-án a Malévot stratégiailag kiemeltnek minősítő, és ezzel speciális eljárásra jogosító kormányrendeletet is kihirdették.
Mindezt –maga a felszámolás és a törvényhozási tempó összecsengését- a lap szerint jól mutatja, hogy a Bellum 2000 által benyújtott kérelem a rendelet kihirdetése után két nappal eljutott az illetékes bírósághoz, majd másnap kijelölték a vagyonfelügyelőt, majd a következő napon a Malév beszüntette működését.
http://hirek.msn.mainap.hu/gazdasag/a-kormany-is-szerepet-jatszott-a-malev-bedoleseben-9569/
Törvényjavaslatok és kormányrendeletek időzítése az atlatszo.hu szerint arra utalhat, hogy a kormány is együttműködik a baloldalinak tartott pécsi milliárdossal. Tehát a felszámoló és a felszámolást elindító cég mögött ugyanaz a személy állhat a portál szerint.
A Fővárosi Bíróság közleményben tudata február 2-án, hogy a Malévvel szemben hitelezője, a Bellum 2000 Kft. felszámolási eljárás lefolytatási iránt kérelmet nyújtott be. Az említett cég azonban a Nemzeti Adó-és Vámhivatal online nyilvántartása szerint egyetlen alkalmazottal működik csupán a cég, alaptevékenysége pedig korábban még titkári-fordítói volt, később azonban „egyéb gazdasági tevékenységre” változott. Árbevétele pedig a 2010-es, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által fenntartott online nyilvántartásban fellelhető beszámoló szerint minimális, hétmillió-hétszázezer forint volt.
Felmerül tehát a kérdés, hogy egy ilyen mikrovállalkozás hogyan rendelkezhet annyi követeléssel, ami a Malév elleni felszámolási eljáráshoz vezethet, a benyújtott kérelem után ugyanis a bíróság egy új törvény alapján rendkívüli vagyonfelügyelőként egy állami céget rendelt ki, majd másnap már nem szálltak fel a gépek.
Hova vezetnek a szálak?
A portál a Bellum 2010 hátterének feltárása során több ismert, az üzleti világ politikával összefonódott részében mozgó vállalkozó nevére bukkant. A feltételezett érdekkör kulcsfigurájának pedig éppen az a Varga Jenő tűnik, aki jelenleg a Malév feletti rendkívüli vagyonkezelői feladatokat valójában ellátja.
Varga a Pécsi újságnak adott korábbi interjújában elmondta, baloldalinak tartja magét, személyesen ismeri Gyurcsány Ferencet, de saját bevallása szerint hasonló viszonyt ápol számos jobboldali prominens személyles is. Az utóbbi időben neve többször is felmerült az országos sajtóban, először, amikor feleségét alkotmánybírónak javasolta a Magyar Szocialista Párt, másodszor pedig amikor korábbi alkalmazottja, Imhof Gábor a pécsi egyetem korrupciós botrányának központi figurája lett.
Varga Jenő cége, a Vectigalis Zrt. végezte a Baranya Megyei Tejipari Rt., a pécsi és a simontornyai bőrgyár felszámolását, továbbá a Kanizsa Bútorgyár Rt., a Zala Húsipari (Zalahús) Rt., a Styl Ruhagyár, a Fűzfői Papírgyár Rt., a Pápai Hús Zrt. vagy a Nitrokémia 2000 Rt. elleni hasonló eljárásokat is, továbbá Varga többször szerepelt a Napi Gazdaság leggazdagabb magyarokat bemutató listáján is.
A törvényhozás készült
Ahhoz, hogy Varga felügyeli a Malév vagyonát az atlatszo.hu cikke szerint nagyban hozzájárult Rogán Antal fideszes képviselő 2011 nyarán elfogadott törvényjavaslata, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor által benyújtott és december 30-án kihirdetett pontosító törvényjavaslat; továbbá három, szintén 2011 december 30-án kihirdetett kormányrendelet. Az első megállapítja a stratégiai jelentőségű vállalatok felszámolásának néhány eljárási szabályát, a második minden ilyen esetre az állami tulajdonú Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit kft.-t jelöli ki állami felszámolóként, a harmadik pedig a vállalatok stratégiaivá minősítésének módját szabályozza. Egy hónap múlva, január 30-án a Malévot stratégiailag kiemeltnek minősítő, és ezzel speciális eljárásra jogosító kormányrendeletet is kihirdették.
Mindezt –maga a felszámolás és a törvényhozási tempó összecsengését- a lap szerint jól mutatja, hogy a Bellum 2000 által benyújtott kérelem a rendelet kihirdetése után két nappal eljutott az illetékes bírósághoz, majd másnap kijelölték a vagyonfelügyelőt, majd a következő napon a Malév beszüntette működését.
http://hirek.msn.mainap.hu/gazdasag/a-kormany-is-szerepet-jatszott-a-malev-bedoleseben-9569/
Paczolay: bezárult egy ajtó, de kinyílt egy kapu
Az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter a testület jogköreinek idei változásáról is nyilatkozott a 180 percnek.
Megnyílt az út az egyéni jogsérelmek orvoslása előtt – mondta a Kossuth Rádióban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a testület jogköreinek változása kapcsán. A testületi vezető a 180 percben azt is hangsúlyozta, az új szabályok továbbra is biztosítják, hogy a testület a törvényhozás kontrollja legyen.
Az Ab elnöke kifejtette: két évtizeden át bárki egyéni érintettség nélkül is kezdeményezhette a törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, ezután erre csak a kormánynak, a törvényhozás egynegyedének és az ombudsmannak lesz lehetősége. Ugyanakkor a saját ügyében mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az alapjogait sértő jogszabályok felülvizsgálatát kérje.
Az elnöknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a testületi munka hatékonyságának növeléséhez - tette hozzá az alkotmánybíróság elnöke.
Paczolay Péter azt is hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének 2010 novemberében történt csorbítását, amely során a pénzügyi kérdésekben megvonták a testülettől a vizsgálat lehetőségét, továbbra is elfogadhatatlannak tartja. Az Ab elnöke azt remélte, ezt a jogkört visszakapja a testület, ám az új alaptörvény megtartotta a korlátozást.
A magánnyugdíj-pénztárak kapcsán Paczolay Péter azt mondta, azok ügyét vizsgálhatja az Ab, abban az esetben, ha egyéni érdeksérelem történt, ezért a kérdés visszakerülhet az Ab elé. Az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó szabályozás változása miatt 1600 ügyből 1200 megszűnt. Értesítették azonban a kezdeményezőket, hogy ha a benyújtott probléma esetében kimutatható az egyéni jogsérelem, akkor az ügyet ismét az Ab elé lehet terjeszteni.
Bezárult egy ajtó, de kinyílt egy kapu - tette hozzá Paczolay Péter annak kapcsán, hogy egyéni jogsérelem nélkül már nem lehet megtámadni bármely szabályt, ugyanakkor egyéni jogsérelem esetén az állampolgárok nem csak alkotmányellenesnek vélt jogszabályok, hanem bírói döntések ellen is az Ab-hez fordulhatnak.
Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc | 2012. február 14. kedd 08:56 |
Megnyílt az út az egyéni jogsérelmek orvoslása előtt – mondta a Kossuth Rádióban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a testület jogköreinek változása kapcsán. A testületi vezető a 180 percben azt is hangsúlyozta, az új szabályok továbbra is biztosítják, hogy a testület a törvényhozás kontrollja legyen.
Az Ab elnöke kifejtette: két évtizeden át bárki egyéni érintettség nélkül is kezdeményezhette a törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, ezután erre csak a kormánynak, a törvényhozás egynegyedének és az ombudsmannak lesz lehetősége. Ugyanakkor a saját ügyében mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az alapjogait sértő jogszabályok felülvizsgálatát kérje.
Az elnöknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a testületi munka hatékonyságának növeléséhez - tette hozzá az alkotmánybíróság elnöke.
Paczolay Péter azt is hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének 2010 novemberében történt csorbítását, amely során a pénzügyi kérdésekben megvonták a testülettől a vizsgálat lehetőségét, továbbra is elfogadhatatlannak tartja. Az Ab elnöke azt remélte, ezt a jogkört visszakapja a testület, ám az új alaptörvény megtartotta a korlátozást.
A magánnyugdíj-pénztárak kapcsán Paczolay Péter azt mondta, azok ügyét vizsgálhatja az Ab, abban az esetben, ha egyéni érdeksérelem történt, ezért a kérdés visszakerülhet az Ab elé. Az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó szabályozás változása miatt 1600 ügyből 1200 megszűnt. Értesítették azonban a kezdeményezőket, hogy ha a benyújtott probléma esetében kimutatható az egyéni jogsérelem, akkor az ügyet ismét az Ab elé lehet terjeszteni.
Bezárult egy ajtó, de kinyílt egy kapu - tette hozzá Paczolay Péter annak kapcsán, hogy egyéni jogsérelem nélkül már nem lehet megtámadni bármely szabályt, ugyanakkor egyéni jogsérelem esetén az állampolgárok nem csak alkotmányellenesnek vélt jogszabályok, hanem bírói döntések ellen is az Ab-hez fordulhatnak.
Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc | 2012. február 14. kedd 08:56 |
2012. február 9., csütörtök
Magyar nyelven intézhetik peres ügyeiket
WA
Forrás: MTI
2012. február 09., csütörtök 14:16
Az ukrán alkotmánybíróság decemberi döntése szerint nem alkotmányellenes a regionális vagy kisebbségi nyelveknek az államnyelvvel azonos szintű használata a bíróságokon, így a magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok is anyanyelvükön intézhetik peres ügyeiket – írta csütörtöki számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.
Az újság által megkérdezett Gaál Lajos, a Beregszászi Városi-Járási Bíróság elnöke szerint Beregszászon biztosítottak azok a feltételek, amelyek a törvény nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit szavatolják, hiszen az ukrán állampolgárok nem kizárólag ukrán nyelven kérhetnek jogorvoslást. A beregszászi bíróságon – tette hozzá – ezt magyarul vagy oroszul is megtehetik, s ezt az igazságszolgáltatásnak el kell fogadnia. Az érintettek a bírósági döntés ellen regionális vagy kisebbségi nyelven is fellebbezhetnek – mondta, megjegyezve, hogy a bíróság nyelvi alapon ezt nem utasíthatja el. Gaál azt is elmondta, hogy a beregszászi bíróságnak két tolmácsa van, az öt bíró közül pedig hárman jól beszélnek magyarul. A tárgyalások azonban csak államnyelven folynak, és ezen hozzák meg az ítéleteket is – fejtette ki. Ha a vádlott nem tud ukránul, tolmácsot biztosítanak számára a tárgyalás teljes idejére, s amennyiben magyar, az anyanyelvén kapja meg a bírósági ítéletet is – emlékeztetett.
A szakember úgy vélte, hogy a bíróságok „többnyelvűsítése” nem veszélyezteti a működésüket, jóllehet az ilyen tárgyalások időigényesebbek. A beregszászi bíróságon azonban ezt már megszokták, hiszen számtalan többnyelvű tárgyalást lefolytattak. Az ukrán perrendtartási törvény az egész országra érvényes, ezért a bíróságok szükség esetén mindenütt kötelesek tolmácsot biztosítani – mutatott rá egyebek mellett a beregszászi bíróság elnöke.
Ugyanakkor azt, hogy alkalmaznak-e tolmácsot a bírósági tárgyalásokon, mindig az adott ügyet tárgyaló bíró dönti el – tájékoztatta az újságot Mihajlo Kaminszkij, a Kárpátalja Megyei Fellebbviteli Bíróság titkárságvezetője. A fellebbviteli testület – tette hozzá – nem alkalmaz főállású fordítót, mivel csak ritkán van rá szükség, így a bíró rendelheti el azt is, ki legyen az alkalmi tolmács, akinek eskü alatt kell teljesítenie a vállalt feladatot.
Forrás: MTI
2012. február 09., csütörtök 14:16
Az ukrán alkotmánybíróság decemberi döntése szerint nem alkotmányellenes a regionális vagy kisebbségi nyelveknek az államnyelvvel azonos szintű használata a bíróságokon, így a magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok is anyanyelvükön intézhetik peres ügyeiket – írta csütörtöki számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.
Az újság által megkérdezett Gaál Lajos, a Beregszászi Városi-Járási Bíróság elnöke szerint Beregszászon biztosítottak azok a feltételek, amelyek a törvény nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseit szavatolják, hiszen az ukrán állampolgárok nem kizárólag ukrán nyelven kérhetnek jogorvoslást. A beregszászi bíróságon – tette hozzá – ezt magyarul vagy oroszul is megtehetik, s ezt az igazságszolgáltatásnak el kell fogadnia. Az érintettek a bírósági döntés ellen regionális vagy kisebbségi nyelven is fellebbezhetnek – mondta, megjegyezve, hogy a bíróság nyelvi alapon ezt nem utasíthatja el. Gaál azt is elmondta, hogy a beregszászi bíróságnak két tolmácsa van, az öt bíró közül pedig hárman jól beszélnek magyarul. A tárgyalások azonban csak államnyelven folynak, és ezen hozzák meg az ítéleteket is – fejtette ki. Ha a vádlott nem tud ukránul, tolmácsot biztosítanak számára a tárgyalás teljes idejére, s amennyiben magyar, az anyanyelvén kapja meg a bírósági ítéletet is – emlékeztetett.
A szakember úgy vélte, hogy a bíróságok „többnyelvűsítése” nem veszélyezteti a működésüket, jóllehet az ilyen tárgyalások időigényesebbek. A beregszászi bíróságon azonban ezt már megszokták, hiszen számtalan többnyelvű tárgyalást lefolytattak. Az ukrán perrendtartási törvény az egész országra érvényes, ezért a bíróságok szükség esetén mindenütt kötelesek tolmácsot biztosítani – mutatott rá egyebek mellett a beregszászi bíróság elnöke.
Ugyanakkor azt, hogy alkalmaznak-e tolmácsot a bírósági tárgyalásokon, mindig az adott ügyet tárgyaló bíró dönti el – tájékoztatta az újságot Mihajlo Kaminszkij, a Kárpátalja Megyei Fellebbviteli Bíróság titkárságvezetője. A fellebbviteli testület – tette hozzá – nem alkalmaz főállású fordítót, mivel csak ritkán van rá szükség, így a bíró rendelheti el azt is, ki legyen az alkalmi tolmács, akinek eskü alatt kell teljesítenie a vállalt feladatot.
2012. február 6., hétfő
Újabb bökkenő az unió gépezetén
Gazdasági Rádió, MTI, 2012. február 6. 16:30
Népszavazást javasol uniós ügyekben, köztük az uniós szerződéseket és az eurót érintő kérdésekben a német alkotmánybíróság elnökhelyettese, akinek javaslatát kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt üdvözölték.
Ferdinand Kirchhof szerint a közvetlen demokrácia eszközeinek gyakoribb alkalmazására van szükség, mert az Európai Unió (EU) eltávolodott a lakosságtól. Minél inkább mélyül az integráció, annál fontosabb a polgárok közvetlen részvétele, különben "elenyészik az európai eszme és vele az EU elfogadottsága is" - véli a német szövetségi alkotmánybíróság elnökhelyettese. Kirchhof javaslatát a legtöbb párt üdvözölte, az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) pedig még tovább mennének - számolt be hétfőn a Die Welt című lap. A "népszavazás bevezetése nem lesz elég"- hangsúlyozta Thomas Oppermann, az SPD parlamenti frakciójának igazgatója, aki úgy véli, demokratikus deficit jellemzi az uniós döntéshozatalt, és ezt egy új jogintézmény, az úgynevezett európai polgári kezdeményezés révén kellene csökkenteni.
Az SPD szerint a közvetlen demokrácia mellett a parlamentáris elemeket is erősíteni kell. "Abszurd, hogy az Európai Parlament (EP) elnökének külön küzdelmet kell folytatni azért, hogy ott lehessen az uniós csúcstalálkozókon", az állam- és kormányfők pedig parlamenti közreműködés nélkül hoznak döntéseket - mondta a frakcióigazgató. A kormányzó uniópártok közül a hagyományosan euroszkeptikus CSU részéről is üdvözölték Kirchhof felvetését. "Nem lenne szabad eleve bizalmatlanul viszonyulni a népszavazás intézményéhez" - fejtette ki a Die Weltnek Thomas Silberhorn, a bajor kereszténypárt uniós ügyekben illetékes politikusa, aki szerint érdemes a nép "kollektív bölcsességére" hagyatkozni. Egyetértenek a javaslattal az ellenzéki Zöldek is. Az európai válság megoldásához "több, és európai léptékben megszervezett közvetlen demokrácia" kell - szögezte le Claudia Roth, a párt társelnöke.
Ugyanakkor a legnagyobb és a legkisebb kormánypárt, a kereszténydemokraták (CDU) és a liberálisok (FDP) soraiból többen visszafogottan nyilatkoztak az alkotmánybíróság helyettes vezetőjének felvetéséről. Kételyeinek adott hangot Norbert Lammert CDU-s parlamenti elnök és Rainer Brüderle, az FDP frakcióvezetője is, aki úgy véli, hogy az EP jogkörét ugyan szélesíteni kell, de pillanatnyilag "az adósságválságot kell a lehető leggyorsabban megoldani". Hasonlóan vélekedett Anton Börner, a német külkereskedelmi kamara (AHK) elnöke is. A közvetlen demokrácia nem orvosság a jelenlegi bajokra, hiszen "az adósságválság megoldásához gyors döntéseket kell hozni, erre pedig a parlament sokkal inkább alkalmas" intézmény - mondta Börner a Die Weltnek.
A lakosság többsége azonban nagyobb beleszólást kér az euróövezeti válság kezelésébe - idézett fel a lap egy tavaly novemberi felmérést, amely kimutatta, hogy a németek 71 százaléka szeretné, ha szavazhatna az uniót és az eurót érintő fontos kérdésekben, és csupán 27 százalék nem kíván élni a lehetőséggel.
Népszavazást javasol uniós ügyekben, köztük az uniós szerződéseket és az eurót érintő kérdésekben a német alkotmánybíróság elnökhelyettese, akinek javaslatát kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt üdvözölték.
Ferdinand Kirchhof szerint a közvetlen demokrácia eszközeinek gyakoribb alkalmazására van szükség, mert az Európai Unió (EU) eltávolodott a lakosságtól. Minél inkább mélyül az integráció, annál fontosabb a polgárok közvetlen részvétele, különben "elenyészik az európai eszme és vele az EU elfogadottsága is" - véli a német szövetségi alkotmánybíróság elnökhelyettese. Kirchhof javaslatát a legtöbb párt üdvözölte, az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) pedig még tovább mennének - számolt be hétfőn a Die Welt című lap. A "népszavazás bevezetése nem lesz elég"- hangsúlyozta Thomas Oppermann, az SPD parlamenti frakciójának igazgatója, aki úgy véli, demokratikus deficit jellemzi az uniós döntéshozatalt, és ezt egy új jogintézmény, az úgynevezett európai polgári kezdeményezés révén kellene csökkenteni.
Az SPD szerint a közvetlen demokrácia mellett a parlamentáris elemeket is erősíteni kell. "Abszurd, hogy az Európai Parlament (EP) elnökének külön küzdelmet kell folytatni azért, hogy ott lehessen az uniós csúcstalálkozókon", az állam- és kormányfők pedig parlamenti közreműködés nélkül hoznak döntéseket - mondta a frakcióigazgató. A kormányzó uniópártok közül a hagyományosan euroszkeptikus CSU részéről is üdvözölték Kirchhof felvetését. "Nem lenne szabad eleve bizalmatlanul viszonyulni a népszavazás intézményéhez" - fejtette ki a Die Weltnek Thomas Silberhorn, a bajor kereszténypárt uniós ügyekben illetékes politikusa, aki szerint érdemes a nép "kollektív bölcsességére" hagyatkozni. Egyetértenek a javaslattal az ellenzéki Zöldek is. Az európai válság megoldásához "több, és európai léptékben megszervezett közvetlen demokrácia" kell - szögezte le Claudia Roth, a párt társelnöke.
Ugyanakkor a legnagyobb és a legkisebb kormánypárt, a kereszténydemokraták (CDU) és a liberálisok (FDP) soraiból többen visszafogottan nyilatkoztak az alkotmánybíróság helyettes vezetőjének felvetéséről. Kételyeinek adott hangot Norbert Lammert CDU-s parlamenti elnök és Rainer Brüderle, az FDP frakcióvezetője is, aki úgy véli, hogy az EP jogkörét ugyan szélesíteni kell, de pillanatnyilag "az adósságválságot kell a lehető leggyorsabban megoldani". Hasonlóan vélekedett Anton Börner, a német külkereskedelmi kamara (AHK) elnöke is. A közvetlen demokrácia nem orvosság a jelenlegi bajokra, hiszen "az adósságválság megoldásához gyors döntéseket kell hozni, erre pedig a parlament sokkal inkább alkalmas" intézmény - mondta Börner a Die Weltnek.
A lakosság többsége azonban nagyobb beleszólást kér az euróövezeti válság kezelésébe - idézett fel a lap egy tavaly novemberi felmérést, amely kimutatta, hogy a németek 71 százaléka szeretné, ha szavazhatna az uniót és az eurót érintő fontos kérdésekben, és csupán 27 százalék nem kíván élni a lehetőséggel.
2012. február 5., vasárnap
Paczolay szerint az AB továbbra is kontrollja a törvényhozásnak
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint a testületre vonatkozó megváltozott szabályozás következtében munkájuk depolitizálódhat, és az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába terelődhet. Az új szabályok ugyanakkor továbbra is biztosítják, hogy az Ab a törvényhozás kontrollja legyen.
MTI| 2012. február 5.
A hatásköri változások nyomán az Ab tevékenységében új egyensúly jön létre: az actio popularis megszüntetésével radikálisan csökken az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, és az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével a mindennapi jogsérelmek orvoslása, az egyéni alapjogvédelem kerül előtérbe. Ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fősodrával - mondta Paczolay Péter az MTI-nek.
Az elnök kifejtette: két évtizeden át bárki egyéni érintettség nélkül is kezdeményezhette a parlament által megalkotott törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, ezután erre csak a kormánynak, a törvényhozás egynegyedének és az ombudsmannak lesz lehetősége. Ugyanakkor a saját ügyében mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az alapjogait sértő jogszabályok felülvizsgálatát kérve az Ab-hoz forduljon. Egyrészt továbbra is alkotmányjogi panasszal élhet az, akinek az ügyében a bíróság alkotmányellenes jogszabályt alkalmazott, másrészt kivételes esetben akkor is benyújtható a normakontrollt kezdeményező panasz, ha bírói eljárás nélkül, közvetlenül következik be a jogsérelem. Fontos kérdés, hogy az utóbbi körben a testület miként alakítja ki joggyakorlatát.
Az alkotmányjogi panasz mellett a bírák számára is megmaradt a lehetőség, hogy a konkrét ügyben, amelyben eljárnak, az Ab-hoz forduljanak, ha úgy vélik, alkotmánysértő jogszabályt kellene alkalmazniuk.
Paczolay elmondta, az actio popularis megszűnése után is számos útja van annak, hogy az alkotmányellenes jogszabály az Ab-hoz kerüljön, ezért biztos abban, hogy az Ab a jövőben is kontrollja lesz a törvényhozásnak. Hozzáfűzte: a pénzügyi tárgyú törvények esetében a testület lehetőségeit továbbra is korlátozza a 2010 végén elfogadott hatáskörcsökkentés, ami megindokolhatatlan szűkítése az alkotmányossági felülvizsgálatnak.
Új jogintézmény a valódi alkotmányjogi panasz, amellyel az új szabályozás a törvényhozás aktusain túlra is kibővítette az alkotmányjogi panaszok körét. A valódi alkotmányjogi panasz akkor nyújtható be, ha a bírói döntés az érintett személy alkotmányban biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy a jogorvoslati lehetőség nem biztosított. A legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján immár nemcsak az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály, hanem a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti.
Az elnök elmondta: a valódi alkotmányjogi panaszok szűrése a nemzetközi tapasztalatok szerint azért kiemelkedően fontos, mert az ilyen ügyek áradata ellehetetlenítheti a testület munkáját. Ha az efajta eljárások elhúzódnak, az a konkrét jogviták megnyugtató lezárását hátráltatja, ami végül súlyos egyéni érdeksérelmeket okozhat, miközben éppen ezek elkerülését célozta az új jogintézmény.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy az Ab az alkotmányjogi panaszok közül csak a valóban alapvető alkotmányossági kérdéseket érintő, illetve a súlyos egyéni jogsérelmeket okozó ügyekkel foglalkozzon érdemben. Ezzel a szűréssel az ügymennyiség ésszerű keretek között tartható - mondta.
Mint rámutatott, az elnöknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a testületi munka hatékonyságának növeléséhez. Az Ab január 1-jén életbe lépett új ügyrendje pedig a testület életében eddig szokatlan módon konkrét határidőt szab meg az ügyek, illetve az egyes eljárási szakaszok befejezésére. Az Ab-eljárások nem vezethetnek egy-egy konkrét jogvita elhúzódásához.
Hozzátette: a testületnek 22 éves fennállása során most először van szabályos, állandó ügyrendje, korábban ennek megalkotása az Országgyűlés hatáskörébe tartozott, az azonban ezt elmulasztotta.
A valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab és a rendes bíróságok közti kapcsolat még inkább felértékelődik. Ezzel kapcsolatban Paczolay elmondta: egész eddigi elnöki működése során igyekezett jó kapcsolatokat kialakítani a bírói karral, és benyomása szerint az új bírósági vezetők is nyitottak az Ab-val való eredményes szakmai együttműködésre. Ennek során az Ab-nak az új hatásköri szabályok között is tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, nem válhat az igazságszolgáltatás újabb fellebbviteli fórumává.
A zökkenőmentes együttműködés alapvetően a jogukat kereső állampolgárok érdekeit szolgálja. Jó példa erre a parkolási perek kapcsán bírói indítványokra meghozott tavalyi Ab-határozat. Ebben a vizsgált rendelkezések alkotmányellenessége mellett a testület azt is kimondta, hogy ezeknek a szabályoknak az alkalmazásától nemcsak az indítványukkal a testülethez forduló bírák tekinthetnek el pereikben, hanem mindazokban az ügyekben figyelembe vehető az alkotmánybírósági határozat, amelyekben megegyezik a jogi helyzet, és lényegében a tényállás is azonos. Az úgynevezett általános alkalmazási tilalom lehetősége bekerült az új törvényi szabályozásba is, ami jelentősen megkönnyítheti a bírói döntéseket, lerövidítheti az eljárásokat más sorozatperekben, például a lakásmaffiák elleni eljárásokban vagy a munkajog területén.
Az Ab elnöke kiemelte, hogy a bíróságok mellett nagy jelentőségű lesz az ombudsmannal való együttműködés is. Ez sem előzmények nélküli, legutóbb például a guberálást tiltó önkormányzati rendeletek alkotmányosságát vitató ombudsmani indítványnak adott helyt az Ab.
Az új szabályozás nyomán azonban szinte az alkotmánybírósági eljárás részévé válik az ombudsman eljárása, hiszen az állampolgároktól érkező absztrakt normakontroll-kezdeményezések rajta keresztül juthatnak el az Ab-ra. Az alapvető jogok biztosának kulcsszerepe lehet abban is, hogy a civil jogvédők tapasztalatait, valóságismeretét, kezdeményezéseit hasznosítsa és felkarolja.
Paczolay más okból is úgy véli, hogy az új szabályozás alapján az actio popularis megszüntetése ellenére sem vesznek majd el a civil jogvédők fontos indítványai. A törvény ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az alkotmányjogipanasz-eljárásban jogvédő szervezet képviselője lássa el a kötelező jogi képviseletet. Ez fontossá válhat, mert a konkrét jogsértésekhez kapcsolódó eljárásokban a jogvédők az alkotmányos probléma konkrétabb bemutatásával a nagyközönség számára is átélhetővé tehetik azokat az elméleti kérdéseket, amelyek az adott ügyben megoldásra várnak.
Paczolay hároméves első elnöki periódusában, 2008 és 2011 között évente mintegy 1500-2000 új ügy érkezett az Ab-ra, számuk 2010-ben csaknem a harmadával növekedett, a korábbi ügyekkel együtt ebben az időszakban egyszerre 3-4 ezer ügy volt folyamatban. A befejezett ügyek száma 2008-2010-ben 1500 körül ingadozott, 2011-ben megközelítette a 2500-at. Az év végén folyamatban lévő ügyek száma 1700 és 2200 között váltakozott 2008-2010-ben, majd 2011-ben 1543-ra csökkent. Körülbelül minden negyedik ügy, azaz mintegy 400 maradt folyamatban a hatásköri változások után.
A testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűntek, ha a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. A korábbi indítványozók jelentős része ez év március végéig alkotmányjogi panasz formájában visszajuttathatja a testület elé alkotmányos aggályait, ha azok az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálhatók.
Január közepén már érkeztek ilyen panaszok a testülethez, a napokban pedig újra benyújtották többek között a 98 százalékos különadóval, a bírák nyugdíjazása és a távhőszolgáltatással kapcsolatos egyes önkormányzati rendeletek alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítványokat - mondta el.
Az Ab 2009-ben 1,434 milliárd forintból gazdálkodott, a válság miatt 2010-ben már csak 1,33 milliárd jutott a testületnek. Mindkét évben 111 dolgozója volt az intézménynek. 2011-ben az 1,335 milliárdos fejezet a 25 fős gyarapodással - köztük szeptembertől öt új alkotmánybíró érkezésével - összefüggésben 260 millió forintnyi többlethez jutott, a 2012-es költségvetése pedig 1,739 milliárd forint a 136 fős Ab-nek.
Az elnök kiemelte: a hatásköri módosítások szükségszerűen vezettek az Ab szervezetét, eljárását érintő változásokhoz. Az alkotmányjogi panaszok eljárásjogi feltételeinek, köztük a kötelező jogi képviseletnek a meglétét a főtitkár előkészítését követően egyetlen bíró vizsgálja, az érdemi befogadásról és az elbírálásról öttagú tanácsok döntenek majd. Ha azonban az ügyben törvény megsemmisítése is felmerül, illetve társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége indokolja, az ügy a teljes ülés elé kerül. A törvény lehetőséget nyújt nyilvános ülés tartására is, ott az érdeklődők jelenlétében az indítványozó, a rendes bírósági eljárásban szereplő felek, illetve ügyész is előadhatja majd érveit.
Az Ab átalakuló hatáskörei kapcsán az elnök üdvözölte, hogy a jövőben lehetőségük nyílik már elfogadott, kihirdetett, de még hatályba nem lépett törvények hatálybalépésének felfüggesztésére azzal, hogy rövid határidőn belül döntenek a kérdéses jogszabályhelyek alkotmányosságáról. Ennek létjogosultsága nyilvánvaló volt például a két éve megszavazott, de életbe nem lépett polgári törvénykönyv kapcsán, amikor különösen sok jogi érdeket sértett volna, hogy egy ennyire átfogó, rengeteg életviszonyt szabályozó törvény egyes pontjai néhány hónapig hatályban vannak, jogviszonyokat keletkeztetnek, majd az Ab megsemmisíti, és döntése nyomán nehezen kezelhető jogi helyzet alakul ki.
Az Ab-nak kivételes esetben lehetősége lesz arra is, hogy ha az alaptörvény megsértésének veszélyét látja, felhívja a bíróságot az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés végrehajtásának felfüggesztésére.
Az Ab hatásköreinek átalakulását értékelő nemzetközi véleményekről szólva Paczolay elmondta: az Európa Tanács Velencei Bizottsága az actio popularis megszűnését nem tekintette az európai gyakorlat megsértésének, mivel azt kellőképpen kompenzálja a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Fontos volt ugyanakkor, hogy a bizottság javaslatára a törvényhozás egynegyede és a kormány mellett az ombudsman is megkapta az utólagos normakontroll indítványozásának jogát.
Arra a felvetésre, hogy a Velencei Bizottság új alaptörvénnyel kapcsolatos véleményét az ellentétes politikai oldalak a magyar belpolitikában gyökeresen eltérő módon interpretálják, az Ab elnöke elmondta: a testület értékelése vegyes volt, az új alkotmány megszületését támogatta, ugyanakkor kritikai elemeket is megfogalmazott az alkotmányozás módját, tempóját, és bizonyos pontokon a tartalmát illetően is.
A történeti alkotmány alaptörvénybe kerülése kapcsán Paczolay fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ennek értelmezési kereteit majd az Ab dolgozza ki.
Az elnök rámutatott: mivel Magyarország az EU tagja, az uniós alapszerződésekben is rögzített európai alkotmányos örökséghez kell illeszkednie. A demokratikus jogállam működését megteremtő 1989-90-es alkotmány vitathatatlanul hordozta ezt az örökséget, így természetes, hogy rendelkezései javarészt az új alaptörvényben is megtalálhatók, több esetben - például a hatalommegosztás rögzítésekor - az Ab alkotmányértelmezéseivel együtt. A hazai alkotmányosság fejlődésében tehát a folytonosságnak kell meghatározónak lennie.
MTI| 2012. február 5.
A hatásköri változások nyomán az Ab tevékenységében új egyensúly jön létre: az actio popularis megszüntetésével radikálisan csökken az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, és az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével a mindennapi jogsérelmek orvoslása, az egyéni alapjogvédelem kerül előtérbe. Ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fősodrával - mondta Paczolay Péter az MTI-nek.
Az elnök kifejtette: két évtizeden át bárki egyéni érintettség nélkül is kezdeményezhette a parlament által megalkotott törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, ezután erre csak a kormánynak, a törvényhozás egynegyedének és az ombudsmannak lesz lehetősége. Ugyanakkor a saját ügyében mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az alapjogait sértő jogszabályok felülvizsgálatát kérve az Ab-hoz forduljon. Egyrészt továbbra is alkotmányjogi panasszal élhet az, akinek az ügyében a bíróság alkotmányellenes jogszabályt alkalmazott, másrészt kivételes esetben akkor is benyújtható a normakontrollt kezdeményező panasz, ha bírói eljárás nélkül, közvetlenül következik be a jogsérelem. Fontos kérdés, hogy az utóbbi körben a testület miként alakítja ki joggyakorlatát.
Az alkotmányjogi panasz mellett a bírák számára is megmaradt a lehetőség, hogy a konkrét ügyben, amelyben eljárnak, az Ab-hoz forduljanak, ha úgy vélik, alkotmánysértő jogszabályt kellene alkalmazniuk.
Paczolay elmondta, az actio popularis megszűnése után is számos útja van annak, hogy az alkotmányellenes jogszabály az Ab-hoz kerüljön, ezért biztos abban, hogy az Ab a jövőben is kontrollja lesz a törvényhozásnak. Hozzáfűzte: a pénzügyi tárgyú törvények esetében a testület lehetőségeit továbbra is korlátozza a 2010 végén elfogadott hatáskörcsökkentés, ami megindokolhatatlan szűkítése az alkotmányossági felülvizsgálatnak.
Új jogintézmény a valódi alkotmányjogi panasz, amellyel az új szabályozás a törvényhozás aktusain túlra is kibővítette az alkotmányjogi panaszok körét. A valódi alkotmányjogi panasz akkor nyújtható be, ha a bírói döntés az érintett személy alkotmányban biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy a jogorvoslati lehetőség nem biztosított. A legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján immár nemcsak az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály, hanem a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti.
Az elnök elmondta: a valódi alkotmányjogi panaszok szűrése a nemzetközi tapasztalatok szerint azért kiemelkedően fontos, mert az ilyen ügyek áradata ellehetetlenítheti a testület munkáját. Ha az efajta eljárások elhúzódnak, az a konkrét jogviták megnyugtató lezárását hátráltatja, ami végül súlyos egyéni érdeksérelmeket okozhat, miközben éppen ezek elkerülését célozta az új jogintézmény.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy az Ab az alkotmányjogi panaszok közül csak a valóban alapvető alkotmányossági kérdéseket érintő, illetve a súlyos egyéni jogsérelmeket okozó ügyekkel foglalkozzon érdemben. Ezzel a szűréssel az ügymennyiség ésszerű keretek között tartható - mondta.
Mint rámutatott, az elnöknek a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a testületi munka hatékonyságának növeléséhez. Az Ab január 1-jén életbe lépett új ügyrendje pedig a testület életében eddig szokatlan módon konkrét határidőt szab meg az ügyek, illetve az egyes eljárási szakaszok befejezésére. Az Ab-eljárások nem vezethetnek egy-egy konkrét jogvita elhúzódásához.
Hozzátette: a testületnek 22 éves fennállása során most először van szabályos, állandó ügyrendje, korábban ennek megalkotása az Országgyűlés hatáskörébe tartozott, az azonban ezt elmulasztotta.
A valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az Ab és a rendes bíróságok közti kapcsolat még inkább felértékelődik. Ezzel kapcsolatban Paczolay elmondta: egész eddigi elnöki működése során igyekezett jó kapcsolatokat kialakítani a bírói karral, és benyomása szerint az új bírósági vezetők is nyitottak az Ab-val való eredményes szakmai együttműködésre. Ennek során az Ab-nak az új hatásköri szabályok között is tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, nem válhat az igazságszolgáltatás újabb fellebbviteli fórumává.
A zökkenőmentes együttműködés alapvetően a jogukat kereső állampolgárok érdekeit szolgálja. Jó példa erre a parkolási perek kapcsán bírói indítványokra meghozott tavalyi Ab-határozat. Ebben a vizsgált rendelkezések alkotmányellenessége mellett a testület azt is kimondta, hogy ezeknek a szabályoknak az alkalmazásától nemcsak az indítványukkal a testülethez forduló bírák tekinthetnek el pereikben, hanem mindazokban az ügyekben figyelembe vehető az alkotmánybírósági határozat, amelyekben megegyezik a jogi helyzet, és lényegében a tényállás is azonos. Az úgynevezett általános alkalmazási tilalom lehetősége bekerült az új törvényi szabályozásba is, ami jelentősen megkönnyítheti a bírói döntéseket, lerövidítheti az eljárásokat más sorozatperekben, például a lakásmaffiák elleni eljárásokban vagy a munkajog területén.
Az Ab elnöke kiemelte, hogy a bíróságok mellett nagy jelentőségű lesz az ombudsmannal való együttműködés is. Ez sem előzmények nélküli, legutóbb például a guberálást tiltó önkormányzati rendeletek alkotmányosságát vitató ombudsmani indítványnak adott helyt az Ab.
Az új szabályozás nyomán azonban szinte az alkotmánybírósági eljárás részévé válik az ombudsman eljárása, hiszen az állampolgároktól érkező absztrakt normakontroll-kezdeményezések rajta keresztül juthatnak el az Ab-ra. Az alapvető jogok biztosának kulcsszerepe lehet abban is, hogy a civil jogvédők tapasztalatait, valóságismeretét, kezdeményezéseit hasznosítsa és felkarolja.
Paczolay más okból is úgy véli, hogy az új szabályozás alapján az actio popularis megszüntetése ellenére sem vesznek majd el a civil jogvédők fontos indítványai. A törvény ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az alkotmányjogipanasz-eljárásban jogvédő szervezet képviselője lássa el a kötelező jogi képviseletet. Ez fontossá válhat, mert a konkrét jogsértésekhez kapcsolódó eljárásokban a jogvédők az alkotmányos probléma konkrétabb bemutatásával a nagyközönség számára is átélhetővé tehetik azokat az elméleti kérdéseket, amelyek az adott ügyben megoldásra várnak.
Paczolay hároméves első elnöki periódusában, 2008 és 2011 között évente mintegy 1500-2000 új ügy érkezett az Ab-ra, számuk 2010-ben csaknem a harmadával növekedett, a korábbi ügyekkel együtt ebben az időszakban egyszerre 3-4 ezer ügy volt folyamatban. A befejezett ügyek száma 2008-2010-ben 1500 körül ingadozott, 2011-ben megközelítette a 2500-at. Az év végén folyamatban lévő ügyek száma 1700 és 2200 között váltakozott 2008-2010-ben, majd 2011-ben 1543-ra csökkent. Körülbelül minden negyedik ügy, azaz mintegy 400 maradt folyamatban a hatásköri változások után.
A testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűntek, ha a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. A korábbi indítványozók jelentős része ez év március végéig alkotmányjogi panasz formájában visszajuttathatja a testület elé alkotmányos aggályait, ha azok az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálhatók.
Január közepén már érkeztek ilyen panaszok a testülethez, a napokban pedig újra benyújtották többek között a 98 százalékos különadóval, a bírák nyugdíjazása és a távhőszolgáltatással kapcsolatos egyes önkormányzati rendeletek alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítványokat - mondta el.
Az Ab 2009-ben 1,434 milliárd forintból gazdálkodott, a válság miatt 2010-ben már csak 1,33 milliárd jutott a testületnek. Mindkét évben 111 dolgozója volt az intézménynek. 2011-ben az 1,335 milliárdos fejezet a 25 fős gyarapodással - köztük szeptembertől öt új alkotmánybíró érkezésével - összefüggésben 260 millió forintnyi többlethez jutott, a 2012-es költségvetése pedig 1,739 milliárd forint a 136 fős Ab-nek.
Az elnök kiemelte: a hatásköri módosítások szükségszerűen vezettek az Ab szervezetét, eljárását érintő változásokhoz. Az alkotmányjogi panaszok eljárásjogi feltételeinek, köztük a kötelező jogi képviseletnek a meglétét a főtitkár előkészítését követően egyetlen bíró vizsgálja, az érdemi befogadásról és az elbírálásról öttagú tanácsok döntenek majd. Ha azonban az ügyben törvény megsemmisítése is felmerül, illetve társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége indokolja, az ügy a teljes ülés elé kerül. A törvény lehetőséget nyújt nyilvános ülés tartására is, ott az érdeklődők jelenlétében az indítványozó, a rendes bírósági eljárásban szereplő felek, illetve ügyész is előadhatja majd érveit.
Az Ab átalakuló hatáskörei kapcsán az elnök üdvözölte, hogy a jövőben lehetőségük nyílik már elfogadott, kihirdetett, de még hatályba nem lépett törvények hatálybalépésének felfüggesztésére azzal, hogy rövid határidőn belül döntenek a kérdéses jogszabályhelyek alkotmányosságáról. Ennek létjogosultsága nyilvánvaló volt például a két éve megszavazott, de életbe nem lépett polgári törvénykönyv kapcsán, amikor különösen sok jogi érdeket sértett volna, hogy egy ennyire átfogó, rengeteg életviszonyt szabályozó törvény egyes pontjai néhány hónapig hatályban vannak, jogviszonyokat keletkeztetnek, majd az Ab megsemmisíti, és döntése nyomán nehezen kezelhető jogi helyzet alakul ki.
Az Ab-nak kivételes esetben lehetősége lesz arra is, hogy ha az alaptörvény megsértésének veszélyét látja, felhívja a bíróságot az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés végrehajtásának felfüggesztésére.
Az Ab hatásköreinek átalakulását értékelő nemzetközi véleményekről szólva Paczolay elmondta: az Európa Tanács Velencei Bizottsága az actio popularis megszűnését nem tekintette az európai gyakorlat megsértésének, mivel azt kellőképpen kompenzálja a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Fontos volt ugyanakkor, hogy a bizottság javaslatára a törvényhozás egynegyede és a kormány mellett az ombudsman is megkapta az utólagos normakontroll indítványozásának jogát.
Arra a felvetésre, hogy a Velencei Bizottság új alaptörvénnyel kapcsolatos véleményét az ellentétes politikai oldalak a magyar belpolitikában gyökeresen eltérő módon interpretálják, az Ab elnöke elmondta: a testület értékelése vegyes volt, az új alkotmány megszületését támogatta, ugyanakkor kritikai elemeket is megfogalmazott az alkotmányozás módját, tempóját, és bizonyos pontokon a tartalmát illetően is.
A történeti alkotmány alaptörvénybe kerülése kapcsán Paczolay fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ennek értelmezési kereteit majd az Ab dolgozza ki.
Az elnök rámutatott: mivel Magyarország az EU tagja, az uniós alapszerződésekben is rögzített európai alkotmányos örökséghez kell illeszkednie. A demokratikus jogállam működését megteremtő 1989-90-es alkotmány vitathatatlanul hordozta ezt az örökséget, így természetes, hogy rendelkezései javarészt az új alaptörvényben is megtalálhatók, több esetben - például a hatalommegosztás rögzítésekor - az Ab alkotmányértelmezéseivel együtt. A hazai alkotmányosság fejlődésében tehát a folytonosságnak kell meghatározónak lennie.
2012. február 4., szombat
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI
Letölthető innen:
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=alap%20t%C3%B6rv%C3%A9ny%20%C3%A1tmeneti%20rendelkez%C3%A9sei&source=web&cd=3&ved=0CDsQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkozlony.hu%2Fpdf%2F11546&ei=w54tT7XiNYLl4QSxoL23Dg&usg=AFQjCNHgHTKtKZ0fSHc94YRFkvbDo-naGQ&sig2=cpEXOOYGtwiZG1K7EsLFWQ&cad=rja
és innen:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143614.581342
innen is:
http://www.mklu.hu/repository/mkudok6162.pdf
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=alap%20t%C3%B6rv%C3%A9ny%20%C3%A1tmeneti%20rendelkez%C3%A9sei&source=web&cd=3&ved=0CDsQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.magyarkozlony.hu%2Fpdf%2F11546&ei=w54tT7XiNYLl4QSxoL23Dg&usg=AFQjCNHgHTKtKZ0fSHc94YRFkvbDo-naGQ&sig2=cpEXOOYGtwiZG1K7EsLFWQ&cad=rja
és innen:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143614.581342
innen is:
http://www.mklu.hu/repository/mkudok6162.pdf
2012. február 1., szerda
Nem csitulnak a kedélyek Franciaországban a vitatott törvény miatt
Több mint 140 francia parlamenti képviselő fordult az alkotmánybíróság szerepét betöltő alkotmánytanácshoz amiatt a törvénymódosítás miatt, amely a holokauszt mellett immár az örmény népirtás tagadását is tiltja.
A francia elemzők most azt találgatják, milyen döntést hoz majd a média által gyakran "bölcseknek" nevezett testület, melynek egykori politikusokból, kabinetfőnökökből és más tanácsadókból álló tagjait egyenlő arányban az államfő, a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei nevezik ki, de hivatalból a volt köztársasági elnökök is helyet kapnak benne.
Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Franciaországban az örmények ellen elkövetett népirtás tagadását is tiltó törvénymódosítás elfogadása óta. A januári szenátusi végszavazást követően ugyan egy év börtön- és 45 ezer eurós, mintegy 14 millió forintnak megfelelő pénzbüntetéssel sújthatók az Oszmán Birodalom által 1915 és 1917 között elkövetett örmény mészárlás tagadói, a törvény hatályba lépését azonban kormánypárti és ellenzéki honatyák egy jelentős csoportja most azzal próbálja megakadályozni, hogy alkotmányossági felülvizsgálatot kérnek a kérdésben az alkotmánytanácstól.
A török kormány örömmel üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy ezzel oldódhatnak a két ország között a törvénymódosítás miatt kialakult feszültségek, az alkotmánytanács pedig többek szerint nem kizárt, hogy elsősorban nem jogi, hanem politikai döntést hoz majd az ügyben. Ez azért lehetséges forgatókönyv, mert a testület összetétele lényegesen eltér például a német vagy a magyar alkotmánybíróságétól.
A francia alkotmánytanács tagjainak kinevezése ugyanis elsősorban politikai aktus. Három tagját, köztük az elnököt a mindenkori államfő nevezi ki, további három-három tagról pedig a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei döntenek. Mivel a testületnek hivatalból a volt köztársasági elnökök is tagjai, ezért jelenleg tizenegyen székelnek az Alkotmánytanácsban.
A tagok végzettségét vizsgálva észrevehető, bár nem előírás, a jelölők figyeltek arra, hogy a bölcsek rendelkezzenek jogi végzettséggel. Igaz, Jacques Chirac és Valéry Giscard d'Estaing egykori államfők mindössze közigazgatási egyetemet végeztek, és a kilenc professzionálisnak tekinthető tag közül csupán ketten rendelkeznek bírói képesítéssel is.
A többieknek ugyan van jogi diplomájuk, sőt Jean-Louis Debré, az alkotmánytanács elnöke a doktori fokozatot is megszerezte, legfőbb vonásuk mégis az, hogy valamely párt színeiben politizáltak vagy miniszterek mellett töltöttek be kabinetfőnöki vagy más szakértői funkciókat.
A már említett Debré elsősorban jobboldali politikusként ismert, 1995 és 1997 között belügyminiszter volt, 2002 és 2007 között pedig a parlament alsóházának elnöki tisztét töltötte be.
S. Ráduly János, Franciaország
A francia elemzők most azt találgatják, milyen döntést hoz majd a média által gyakran "bölcseknek" nevezett testület, melynek egykori politikusokból, kabinetfőnökökből és más tanácsadókból álló tagjait egyenlő arányban az államfő, a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei nevezik ki, de hivatalból a volt köztársasági elnökök is helyet kapnak benne.
Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Franciaországban az örmények ellen elkövetett népirtás tagadását is tiltó törvénymódosítás elfogadása óta. A januári szenátusi végszavazást követően ugyan egy év börtön- és 45 ezer eurós, mintegy 14 millió forintnak megfelelő pénzbüntetéssel sújthatók az Oszmán Birodalom által 1915 és 1917 között elkövetett örmény mészárlás tagadói, a törvény hatályba lépését azonban kormánypárti és ellenzéki honatyák egy jelentős csoportja most azzal próbálja megakadályozni, hogy alkotmányossági felülvizsgálatot kérnek a kérdésben az alkotmánytanácstól.
A török kormány örömmel üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy ezzel oldódhatnak a két ország között a törvénymódosítás miatt kialakult feszültségek, az alkotmánytanács pedig többek szerint nem kizárt, hogy elsősorban nem jogi, hanem politikai döntést hoz majd az ügyben. Ez azért lehetséges forgatókönyv, mert a testület összetétele lényegesen eltér például a német vagy a magyar alkotmánybíróságétól.
A francia alkotmánytanács tagjainak kinevezése ugyanis elsősorban politikai aktus. Három tagját, köztük az elnököt a mindenkori államfő nevezi ki, további három-három tagról pedig a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei döntenek. Mivel a testületnek hivatalból a volt köztársasági elnökök is tagjai, ezért jelenleg tizenegyen székelnek az Alkotmánytanácsban.
A tagok végzettségét vizsgálva észrevehető, bár nem előírás, a jelölők figyeltek arra, hogy a bölcsek rendelkezzenek jogi végzettséggel. Igaz, Jacques Chirac és Valéry Giscard d'Estaing egykori államfők mindössze közigazgatási egyetemet végeztek, és a kilenc professzionálisnak tekinthető tag közül csupán ketten rendelkeznek bírói képesítéssel is.
A többieknek ugyan van jogi diplomájuk, sőt Jean-Louis Debré, az alkotmánytanács elnöke a doktori fokozatot is megszerezte, legfőbb vonásuk mégis az, hogy valamely párt színeiben politizáltak vagy miniszterek mellett töltöttek be kabinetfőnöki vagy más szakértői funkciókat.
A már említett Debré elsősorban jobboldali politikusként ismert, 1995 és 1997 között belügyminiszter volt, 2002 és 2007 között pedig a parlament alsóházának elnöki tisztét töltötte be.
S. Ráduly János, Franciaország
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)