2009. Szeptember 24. csütörtök, 19:22
A német Alkotmánybíróság gyors és egyértelmű határozatban utasította vissza a német neonáci párt az NPD egyik beadványát, amelyben sérelmezte, hogy egy bíróság népellenes uszítás vádjával betiltotta azt a plakátját, amelynek szövege az volt, hogy „Állítsuk meg a lengyel inváziót”, amivel a párt nyilván a szomszéd országból érkező munkavállalók tömegeire utalt.
Az alkotmánybíróság szerint a jelszó alkalmas arra, hogy vele a Németországban élő lengyelek ellen lehessen uszítani, ezért nem védi a szólás, és vélemény szabadságot garantáló törvény.
A plakáttal egyébként az NDP a német-lengyel határon tapasztalható tömeges népmozgás ellen akart hangulatot kelteni az újfasiszta párt. A térségben ugyanis lengyelek százai költöznek a határ menti német településekre, ahol olcsó üres lakások maradtak a Németország nyugati felébe vándorolt németek után.
http://azta.hu/bnt-tettek/8180-az-uszitasra-nem-vonatkozik-a-szolas-szabadsaga-
2012. április 24., kedd
2012. április 20., péntek
Sólyom: van, ahol nem a politika parancsol
A 70 éves Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének és volt köztársasági elnöknek a szerepét méltatták tisztelői pénteken Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott ünnepségen. Sólyom szerint az egyetem ünnepelt, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy "van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol".
Sólyom László amellett, hogy államfő volt és megalkotta, majd nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást, megújította a polgári jog tudományát, a magyarországi környezetvédelem egyik úttörője volt és elévülhetetlen érdemeket szerzett az emberi jogok és a jogállamiság terén - mondta köszöntőjében Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. "A betű öl, a szellem éltet" - mondta Sólyom László szellemiségét jellemezve Paczolay Péter, aki az ünnepelt mindenkori kiállását "a magyar jogállamiság örök mércéjének" nevezte.
Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, korábbi alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának tanára köszöntőjében modern kori Odüsszeuszként jellemezte Sólyom Lászlót, aki a politika és a tudomány, jogtudós szakma zátonyai között meg nem értettségtől, az áltudomány és az áljogállamiság képviselőinek támadásaitól kísérve a magyar jogrend európai lehorgonyzásánál is többre tekintett, és megkísérelte Európának megtalálni Európát.
Ez a kérdés egyre aktuálisabb, Sólyom László pedig több területen is az egész kontinens számára képes volt példát mutatni, így többek között az adatvédelemben vagy a környezetvédelemben - mondta a tudós jogász. "Tovább harcoltál államelnökként, (...) ám ez sem volt aranykor. Reméltük, hogy eszményeidet valóra válthatod, nem így történt" - tette hozzá a pályatárs, aki Sólyom László eszményét akként foglalta össze: az igazi demokrácia és jogállamiság lényege a humanizmus, az egyes ember méltósága, önállósága és sérthetetlensége, amely nélkül megroppan a jogállam és az erkölcs rendje. "Minden törvény vak, látóvá csak a bíró teszi" - fogalmazott Lábady Tamás az ünnepelt szellemiségét jellemezve.
Sólyom László meghatottan mondott köszönetet tisztelőinek. "Nem hittem volna, hogy nem vagyok annyira egyedül, mint amennyire mindig is éreztem" - mondta, majd az ünneplést "helyénvalónak" nevezte. A hallgatóság derültsége nyomán Sólyom László ezzel kapcsolatban azt emelte ki: az egyetem ünnepel, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol. A volt alkotmánybírósági és köztársasági elnök, egyetemi tanár elmondta: saját helyzetével kapcsolatban mindig is volt egy "külsős" érzése, és a mostani ünneplés "gyengéd figyelmeztetés, hogy én hol vagyok otthon".
A rendezvényen bemutatták a 70 éves Sólyom László tiszteletére összeállított tanulmánykötetet, amelyben csaknem félszáz szerző, köztük tucatnyi külföldi szaktekintély szerepel. Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, több jelenlegi és volt alkotmánybíró, többek között Stumpf István, Bragyova András, Kovács Péter, illetve Kukorelli István, Zlinszky János, továbbá Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Solt Pál, aki rövid ideig az első Alkotmánybíróság tagja volt, majd két cikluson át a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve Baka András, a Legfelsőbb Bíróság utolsó elnöke, Majtényi László és Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, Schiffer András LMP-s politikus, valamint Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
MTI
(2012. április 20., péntek, 16:28 • Utolsó frissítés: 53 perce, hvg.hu)
http://hvg.hu/itthon/20120420_solyom_laszlo_unneples
Sólyom László amellett, hogy államfő volt és megalkotta, majd nemzetközi hírűvé tette a magyar alkotmánybíráskodást, megújította a polgári jog tudományát, a magyarországi környezetvédelem egyik úttörője volt és elévülhetetlen érdemeket szerzett az emberi jogok és a jogállamiság terén - mondta köszöntőjében Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. "A betű öl, a szellem éltet" - mondta Sólyom László szellemiségét jellemezve Paczolay Péter, aki az ünnepelt mindenkori kiállását "a magyar jogállamiság örök mércéjének" nevezte.
Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, korábbi alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának tanára köszöntőjében modern kori Odüsszeuszként jellemezte Sólyom Lászlót, aki a politika és a tudomány, jogtudós szakma zátonyai között meg nem értettségtől, az áltudomány és az áljogállamiság képviselőinek támadásaitól kísérve a magyar jogrend európai lehorgonyzásánál is többre tekintett, és megkísérelte Európának megtalálni Európát.
Ez a kérdés egyre aktuálisabb, Sólyom László pedig több területen is az egész kontinens számára képes volt példát mutatni, így többek között az adatvédelemben vagy a környezetvédelemben - mondta a tudós jogász. "Tovább harcoltál államelnökként, (...) ám ez sem volt aranykor. Reméltük, hogy eszményeidet valóra válthatod, nem így történt" - tette hozzá a pályatárs, aki Sólyom László eszményét akként foglalta össze: az igazi demokrácia és jogállamiság lényege a humanizmus, az egyes ember méltósága, önállósága és sérthetetlensége, amely nélkül megroppan a jogállam és az erkölcs rendje. "Minden törvény vak, látóvá csak a bíró teszi" - fogalmazott Lábady Tamás az ünnepelt szellemiségét jellemezve.
Sólyom László meghatottan mondott köszönetet tisztelőinek. "Nem hittem volna, hogy nem vagyok annyira egyedül, mint amennyire mindig is éreztem" - mondta, majd az ünneplést "helyénvalónak" nevezte. A hallgatóság derültsége nyomán Sólyom László ezzel kapcsolatban azt emelte ki: az egyetem ünnepel, nem a hivatalosság, ami azt mutatja, hogy van olyan szféra, amelynek nem a politika parancsol. A volt alkotmánybírósági és köztársasági elnök, egyetemi tanár elmondta: saját helyzetével kapcsolatban mindig is volt egy "külsős" érzése, és a mostani ünneplés "gyengéd figyelmeztetés, hogy én hol vagyok otthon".
A rendezvényen bemutatták a 70 éves Sólyom László tiszteletére összeállított tanulmánykötetet, amelyben csaknem félszáz szerző, köztük tucatnyi külföldi szaktekintély szerepel. Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, több jelenlegi és volt alkotmánybíró, többek között Stumpf István, Bragyova András, Kovács Péter, illetve Kukorelli István, Zlinszky János, továbbá Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Solt Pál, aki rövid ideig az első Alkotmánybíróság tagja volt, majd két cikluson át a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetve Baka András, a Legfelsőbb Bíróság utolsó elnöke, Majtényi László és Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, Schiffer András LMP-s politikus, valamint Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója.
MTI
(2012. április 20., péntek, 16:28 • Utolsó frissítés: 53 perce, hvg.hu)
http://hvg.hu/itthon/20120420_solyom_laszlo_unneples
2012. április 19., csütörtök
Matolcsy az alkotmányt is módosítaná
Az alkotmányba írná Matolcsy György, hogy az új alaptörvény átmeneti rendelkezései is az alaptörvény részét képezik. Az év eleje óta hatályos alaptörvény első módosítását kedden kezdeményezte a nemzetgazdasági miniszter.
Az átmeneti rendelkezéseket tavaly december 30-án fogadta el a parlament. És bár ezek között szerepel, hogy a jogszabály a január 1-jétől hatályos alaptörvény része, maga az új alkotmány nem deklarálta ezt. A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa.
Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, s azok több esetben egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések - az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve - önmagukat az alaptörvény részének minősítik - írta akkor az ombudsmani hivatal.
A Matolcsy György kezdeményezte a változtatás elfogadásával viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozná meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Ab pedig alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.
Az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma.
Az átmeneti rendelkezések között rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez mondja ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az átmeneti törvény elfogadásával az Országgyűlés alkotmányos alapot teremtett arra is, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, s ellátásukra új szervezet jöjjön létre. Ezt a lehetőséget azonban Matolcsy György mostani alkotmánymódosító javaslatával megszüntetné, amit az európai uniós joggal való összhang megteremtésével magyaráz.
MTI
Az átmeneti rendelkezéseket tavaly december 30-án fogadta el a parlament. És bár ezek között szerepel, hogy a jogszabály a január 1-jétől hatályos alaptörvény része, maga az új alkotmány nem deklarálta ezt. A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa.
Szabó Máté szerint az átmeneti rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, s azok több esetben egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések - az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve - önmagukat az alaptörvény részének minősítik - írta akkor az ombudsmani hivatal.
A Matolcsy György kezdeményezte a változtatás elfogadásával viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozná meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Ab pedig alkotmányos szabályokat nem vizsgálhat felül.
Az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. A név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma.
Az átmeneti rendelkezések között rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez mondja ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az átmeneti törvény elfogadásával az Országgyűlés alkotmányos alapot teremtett arra is, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, s ellátásukra új szervezet jöjjön létre. Ezt a lehetőséget azonban Matolcsy György mostani alkotmánymódosító javaslatával megszüntetné, amit az európai uniós joggal való összhang megteremtésével magyaráz.
MTI
2012. április 18., szerda
Emelkednek az átlagon felüli nyugdíjak egy alkotmánybírósági döntés miatt Romániában
MTI
2012.04.18., 10:00 Frissítve: ma, 10:02 3021
Romániában enyhén nőnek az átlagon felüli nyugdíjak, miután egy alkotmánybírósági döntés szerint az elmúlt csaknem másfél évben a hatóságok jogtalanul tartották vissza az öregségi járandóságokra kivetett egészségbiztosítási járulékot.
A román tömegtájékoztatási eszközök keddi jelentése szerint az alkotmánybíróság kedden tette közzé az indoklását egy korábbi határozatának, amelyben kimondta, hogy a hatóságok jogtalanul tartották vissza az egészségbiztosítási járulékot azon nyugdíjasok esetében, akiknek járandósága meghaladta a 740 lejt (50.320 forint).
2011 elejétől ugyanis a hatóságok úgy számolták ki a járulék után fizetendő összeget, hogy a teljes nyugdíjra vetették ki az 5,5 százalékos járulékot, és nem a 740 lej minimális adózandó nyugdíjérték, valamint a nyugdíj közötti különbözetre. Az alkotmánybíróság döntése szerint azonban ez a számítási mód hátrányosan megkülönböztette a 740 lej feletti nyugdíjjal rendelkezőket azokkal szemben, akik ez összeg alatti járandósággal rendelkeznek.
A román országos nyugdíjpénztár kedden közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az alkotmánybíróság döntése nem visszamenőleges hatályú, így az államnak nem kell visszaadnia az eddig visszatartott járulék értékét. A nyugdíjpénztár az alkotmánybíróság döntését azonnal alkalmazni fogja, mihelyt az megjelenik a román közlönyben - tették hozzá.
Az alkotmánybírósági döntés így azt jelenti, hogy az átlagon felüli nyugdíjjal rendelkező személyek járandósága enyhén nőni fog. Így például 1000 lej (68 ezer forint) nyugdíjjal rendelkező személytől eddig 55 lej (3740 forint) járulékot tartottak vissza, az új számítási módszer szerint viszont már csak 14,3 lejt (972 forint) vonnak majd le.
Romániában 5,364 millió nyugdíjast tartanak nyilván, az átlagnyugdíj értéke 722 lej (49.096 forint). Csaknem két és fél éve be vannak fagyasztva az öregségi járandóságok, miután a román kormány 2010-ben drasztikus megszorító intézkedéseket vezetett be.
2012.04.18., 10:00 Frissítve: ma, 10:02 3021
Romániában enyhén nőnek az átlagon felüli nyugdíjak, miután egy alkotmánybírósági döntés szerint az elmúlt csaknem másfél évben a hatóságok jogtalanul tartották vissza az öregségi járandóságokra kivetett egészségbiztosítási járulékot.
A román tömegtájékoztatási eszközök keddi jelentése szerint az alkotmánybíróság kedden tette közzé az indoklását egy korábbi határozatának, amelyben kimondta, hogy a hatóságok jogtalanul tartották vissza az egészségbiztosítási járulékot azon nyugdíjasok esetében, akiknek járandósága meghaladta a 740 lejt (50.320 forint).
2011 elejétől ugyanis a hatóságok úgy számolták ki a járulék után fizetendő összeget, hogy a teljes nyugdíjra vetették ki az 5,5 százalékos járulékot, és nem a 740 lej minimális adózandó nyugdíjérték, valamint a nyugdíj közötti különbözetre. Az alkotmánybíróság döntése szerint azonban ez a számítási mód hátrányosan megkülönböztette a 740 lej feletti nyugdíjjal rendelkezőket azokkal szemben, akik ez összeg alatti járandósággal rendelkeznek.
A román országos nyugdíjpénztár kedden közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az alkotmánybíróság döntése nem visszamenőleges hatályú, így az államnak nem kell visszaadnia az eddig visszatartott járulék értékét. A nyugdíjpénztár az alkotmánybíróság döntését azonnal alkalmazni fogja, mihelyt az megjelenik a román közlönyben - tették hozzá.
Az alkotmánybírósági döntés így azt jelenti, hogy az átlagon felüli nyugdíjjal rendelkező személyek járandósága enyhén nőni fog. Így például 1000 lej (68 ezer forint) nyugdíjjal rendelkező személytől eddig 55 lej (3740 forint) járulékot tartottak vissza, az új számítási módszer szerint viszont már csak 14,3 lejt (972 forint) vonnak majd le.
Romániában 5,364 millió nyugdíjast tartanak nyilván, az átlagnyugdíj értéke 722 lej (49.096 forint). Csaknem két és fél éve be vannak fagyasztva az öregségi járandóságok, miután a román kormány 2010-ben drasztikus megszorító intézkedéseket vezetett be.
2012. április 12., csütörtök
Exkluzív: íme, a kőkemény feltételek Orbánéknak
Az Európai Bizottsággal egyeztetve öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság. Erről március végén a magyar kormány illetékesei is értesültek, ezt igazolja az ATV birtokába került dokumentum, és ezt erősítették meg brüsszeli forrásaink is. A kifogást úgynevezett „non paper” útján közölték, ezt szintén dokumentum igazolja. A konkrét kifogásokat Robák Ferenc brüsszeli magyar nagykövettel is közölték, aki levélben tájékoztatta a magyar kormányt a kedvezőtlen fejleményekről, és gyors megoldást sürgetett.
Az öt kifogásolt pont a „non paper” szerint nem alkuképes. Az első három pont, amely az Országos Bírói Hivatal működésére vonatkozik, úgynevezett „vörös vonal”, vagyis a magyar kormánynak semmilyen mozgástere nincs, míg a negyedik és az ötödik pont ugyan szintén „kötelező”, de a magyar kormánynak maradt mozgástere a megoldást illetően. A magyar kormány egyértelmű figyelmeztetést kapott, hogy a kifogásolt öt pont „nem képezi alku tárgyát”, nem teljesítése esetén pedig „az Európai Bizottság a maga eszközeivel fel fog lépni”.
Amennyiben a magyar kormány az öt kifogásolt pontot elfogadja, és elvégzi a reform korrekcióját, a Velencei Bizottság álláspontja szerint „kihúzza a nemzetközi kritikák méregfogát”. A közlést diplomáciai forrásunk démarche-ként, vagyis hivatalos diplomáciai tiltakozásként is értelmezi.
Politikai nyomásról beszéltek
Az ügy előzménye, hogy Martonyi János külügyminiszter január végén az Európa Tanács, ezen belül a legnagyobb presztízsű tagállami jogászokból álló Velencei Bizottság (tagja például Hanna Suchocka volt lengyel jobboldali kormányfő, Lech Wałęsa harcostársa) állásfoglalását kérte a magyar igazságszolgáltatás átalakításáról. A Bizottság a maga oldaláról a mintegy harminc oldalas véleményben a bírósági reform eredményét úgy összegzi, hogy: “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”. Ezen túl a Velencei Bizottság véleménye nem csak rendkívül súlyos következtetéseket, de konkrét kifogásokat is tartalmazott. A bírósági szervezetről és a bírák jogállásáról szóló törvényekről kialakított vélemény szerint ugyanis az Európában példa nélkül álló új rendszer veszélyezteti a bíróság függetlenségét és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A bírói függetlenség sérelmét okozó rendszerszerű problémákat a kormány által benyújtott módosító javaslat sem orvosolta. A kormány módosításai sem az Európai Bizottság kifogásait, sem a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikákat nem kezelték érdemben, többségében szimbolikus lépéseket tesznek csupán, legalábbis így értékelték az elmúlt hónapokat Brüsszelben. Mindezekkel szemben az Orbán-kormány hivatalos kommunikációja mostanáig arra hivatkozott, hogy a kormánynak konkrét jogi kifogásokról nincs tudomása, a politikai véleményhez pedig nem kíván igazodni. Legutóbb Pelczné Gáll Ildikó, fideszes EP-képviselő fogalmazott az IMF-tárgyalások kapcsán úgy, hogy „rejtélyes, hogy milyen feltételeket támaszt a bizottság hazánkkal szemben a tárgyalások megkezdéséhez”.
Az ATV birtokába került irat ezzel szemben azt bizonyítja, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság olyan egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg, amelyek tekintetében a magyar kormánynak nincs kimentési lehetősége, és amelyek teljesítése további egyeztetések tárgyát sem képezhetik.
Újabb démarche?
Brüsszeli forrásaink szerint a magyar kormány által „technikai problémaként” kommunikált egyértelmű tartalmi követelményeket a kormány március óta pontosan ismeri, ám azok teljesítésétől mind a mai napig elzárkózik. A magyar kormány illetékesei írásos feljegyzést is kaptak a „non paper” formájában közölt figyelmeztetésről.
Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a befektetői bizalom visszaszerzésére, a megfelelő jogi környezet biztosításával csökkentse a magyar gazdaságra nehezedő nyomást. Ehhez az Orbán-kormánynak az igazságszolgáltatás területén elengedhetetlenül végre kell hajtania a legszükségesebbnek ítélt módosításokat.
Az öt követelmény a bírósági törvény módosítására:
1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),
2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítés az új elnök megválasztásáig.
3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.
4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.
5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.
Mi az a non paper?
Az atv.hu megkérdezte Kerék-Bárczy Szabolcsot, Magyarország volt Los Angeles-i főkonzulját, hogy a diplomáciában mit jelent a „non paper”. A volt diplomata hangsúlyozta: az elnevezés általában megtévesztő. A non paper ugyanis egy olyan, fejléccel ellátott jegyzék, amelyben az egyik ország – illetve jelen esetben az Európai Unió – kifejti az álláspontját a másik országnak.
Kerék-Bárczy közölte: a non paper nincs aláírva és lepecsételve, illetve nincs fejléce. Hangsúlyozta: adott esetbe a non paper lehet teljesen szóbeli, de alapvetően írásos műfaj. Azt mondta: a démarche is lehet non paper. A közlés formáját az információt közölni akaró fél választja meg – tette hozzá a volt Los Angeles-i főkonzul.
Az ATV beszélt Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium államtitkárával, aki írásban kérte kérdéseinket és hamarosan reagálni fog cikkünk állításaira. Beszéltünk Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár sajtóosztályával is, ahonnan szintén visszajelzést ígértek. Amennyiben megkapjuk, a kormányzati álláspontról azonnal beszámolunk.
Üdvözlik Répássy bejelentését
A Velencei Bizottság egyébként üdvözli, hogy Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár Velencében bejelentette, hogy a kormány az Alkotmánybíróság elé terjeszti a jogegységi eljárás ügyét, különös tekintettel a bírák felügyeleti rendszerére, ahol a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól.
Véleményében a Velencei Bizottság elismerte, hogy a korábbi rendszer a hatékonyság növelése érdekében reformra szorult. Annak érdekében, hogy elérjék ezt a célt, a Bizottság azt javasolja, hogy ne csak bírákból álljon az Országos Bírói Tanács, hanem a bírósági rendszer és civil társadalom más elemeiből is.
Végezetül, a magyar hatóságokat arra bátorítják, hogy kérjék ki a Velencei Bizottság véleményét a soron következő évben, hogy értékelje a módosított rendszer működését a gyakorlatban.
Németh Szilárd / Szegő Péter / ml / atv.hu
Az öt kifogásolt pont a „non paper” szerint nem alkuképes. Az első három pont, amely az Országos Bírói Hivatal működésére vonatkozik, úgynevezett „vörös vonal”, vagyis a magyar kormánynak semmilyen mozgástere nincs, míg a negyedik és az ötödik pont ugyan szintén „kötelező”, de a magyar kormánynak maradt mozgástere a megoldást illetően. A magyar kormány egyértelmű figyelmeztetést kapott, hogy a kifogásolt öt pont „nem képezi alku tárgyát”, nem teljesítése esetén pedig „az Európai Bizottság a maga eszközeivel fel fog lépni”.
Amennyiben a magyar kormány az öt kifogásolt pontot elfogadja, és elvégzi a reform korrekcióját, a Velencei Bizottság álláspontja szerint „kihúzza a nemzetközi kritikák méregfogát”. A közlést diplomáciai forrásunk démarche-ként, vagyis hivatalos diplomáciai tiltakozásként is értelmezi.
Politikai nyomásról beszéltek
Az ügy előzménye, hogy Martonyi János külügyminiszter január végén az Európa Tanács, ezen belül a legnagyobb presztízsű tagállami jogászokból álló Velencei Bizottság (tagja például Hanna Suchocka volt lengyel jobboldali kormányfő, Lech Wałęsa harcostársa) állásfoglalását kérte a magyar igazságszolgáltatás átalakításáról. A Bizottság a maga oldaláról a mintegy harminc oldalas véleményben a bírósági reform eredményét úgy összegzi, hogy: “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”. Ezen túl a Velencei Bizottság véleménye nem csak rendkívül súlyos következtetéseket, de konkrét kifogásokat is tartalmazott. A bírósági szervezetről és a bírák jogállásáról szóló törvényekről kialakított vélemény szerint ugyanis az Európában példa nélkül álló új rendszer veszélyezteti a bíróság függetlenségét és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A bírói függetlenség sérelmét okozó rendszerszerű problémákat a kormány által benyújtott módosító javaslat sem orvosolta. A kormány módosításai sem az Európai Bizottság kifogásait, sem a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritikákat nem kezelték érdemben, többségében szimbolikus lépéseket tesznek csupán, legalábbis így értékelték az elmúlt hónapokat Brüsszelben. Mindezekkel szemben az Orbán-kormány hivatalos kommunikációja mostanáig arra hivatkozott, hogy a kormánynak konkrét jogi kifogásokról nincs tudomása, a politikai véleményhez pedig nem kíván igazodni. Legutóbb Pelczné Gáll Ildikó, fideszes EP-képviselő fogalmazott az IMF-tárgyalások kapcsán úgy, hogy „rejtélyes, hogy milyen feltételeket támaszt a bizottság hazánkkal szemben a tárgyalások megkezdéséhez”.
Az ATV birtokába került irat ezzel szemben azt bizonyítja, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság olyan egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg, amelyek tekintetében a magyar kormánynak nincs kimentési lehetősége, és amelyek teljesítése további egyeztetések tárgyát sem képezhetik.
Újabb démarche?
Brüsszeli forrásaink szerint a magyar kormány által „technikai problémaként” kommunikált egyértelmű tartalmi követelményeket a kormány március óta pontosan ismeri, ám azok teljesítésétől mind a mai napig elzárkózik. A magyar kormány illetékesei írásos feljegyzést is kaptak a „non paper” formájában közölt figyelmeztetésről.
Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a befektetői bizalom visszaszerzésére, a megfelelő jogi környezet biztosításával csökkentse a magyar gazdaságra nehezedő nyomást. Ehhez az Orbán-kormánynak az igazságszolgáltatás területén elengedhetetlenül végre kell hajtania a legszükségesebbnek ítélt módosításokat.
Az öt követelmény a bírósági törvény módosítására:
1. Az OBH elnökének döntéseit indokolni kell, ellenük jogorvoslatot kell biztosítani (a német szabályozási minta alapján),
2. Ki kell zárni az OBH elnökének a kilencéves mandátum lejártát követő újraválaszthatóságát, és egyidejűleg meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a mandátuma lejártát követően tovább folytathassa a tevékenységét; az elnök megbízatása megszűnése esetére a törvénynek biztosítania kell a megfelelő helyettesítés az új elnök megválasztásáig.
3. Sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.
4. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a bírákat több alkalommal határozott időre nevezhesse ki a köztársasági elnök, sem a bírák, sem a bírósági titkárok esetében nem tartható fenn az „ismételt próbaidő” gyakorlata.
5. Emellett nem tartható fenn a bírák akaratuktól független áthelyezésének lehetősége, valamint a bírói szolgálati viszony ezzel összefüggő automatikus megszüntetésének lehetősége sem.
Mi az a non paper?
Az atv.hu megkérdezte Kerék-Bárczy Szabolcsot, Magyarország volt Los Angeles-i főkonzulját, hogy a diplomáciában mit jelent a „non paper”. A volt diplomata hangsúlyozta: az elnevezés általában megtévesztő. A non paper ugyanis egy olyan, fejléccel ellátott jegyzék, amelyben az egyik ország – illetve jelen esetben az Európai Unió – kifejti az álláspontját a másik országnak.
Kerék-Bárczy közölte: a non paper nincs aláírva és lepecsételve, illetve nincs fejléce. Hangsúlyozta: adott esetbe a non paper lehet teljesen szóbeli, de alapvetően írásos műfaj. Azt mondta: a démarche is lehet non paper. A közlés formáját az információt közölni akaró fél választja meg – tette hozzá a volt Los Angeles-i főkonzul.
Az ATV beszélt Prőhle Gergellyel, a Külügyminisztérium államtitkárával, aki írásban kérte kérdéseinket és hamarosan reagálni fog cikkünk állításaira. Beszéltünk Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár sajtóosztályával is, ahonnan szintén visszajelzést ígértek. Amennyiben megkapjuk, a kormányzati álláspontról azonnal beszámolunk.
Üdvözlik Répássy bejelentését
A Velencei Bizottság egyébként üdvözli, hogy Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár Velencében bejelentette, hogy a kormány az Alkotmánybíróság elé terjeszti a jogegységi eljárás ügyét, különös tekintettel a bírák felügyeleti rendszerére, ahol a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól.
Véleményében a Velencei Bizottság elismerte, hogy a korábbi rendszer a hatékonyság növelése érdekében reformra szorult. Annak érdekében, hogy elérjék ezt a célt, a Bizottság azt javasolja, hogy ne csak bírákból álljon az Országos Bírói Tanács, hanem a bírósági rendszer és civil társadalom más elemeiből is.
Végezetül, a magyar hatóságokat arra bátorítják, hogy kérjék ki a Velencei Bizottság véleményét a soron következő évben, hogy értékelje a módosított rendszer működését a gyakorlatban.
Németh Szilárd / Szegő Péter / ml / atv.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)