[origo]|2011. 03. 29., 17:45
Keményen bírálja a kormánypártok alkotmányozási gyakorlatát és az alaptörvény egyes elemeit a tekintélyes jogászokból álló nemzetközi tanácsadó testület, a Velencei Bizottság. A testülethez a magyar kormány fordult, az [origo] információi szerint épp azért, hogy elkerüljék a médiatörvényhez hasonló nemzetközi kritikai össztűz kialakulását. A Bizottság azt írja, hogy nem eléggé átlátható az alkotmányozás folyamata, és aggasztja őket az Alkotmánybíróság korlátozása.
Kedden tette közzé az emberi jogok érvényesülésén őrködő Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság azt az állásfoglalást, amelyet a magyar kormány kérésére készített a készülő alaptörvény egyes kérdéseiről. A tekintélyes jogászokból álló bizottsággal Navracsics Tibor kormányfő-helyettes állt kapcsolatban, akinek korábbi nyilatkozataiból már lehetett tudni, hogy a testület nem feltétlenül elégedett a magyar alkotmánytervekkel, de a kedden nyilvánosságra hozott dokumentum (innen letölthető angol nyelven pdf formátumban) kifejezetten kemény bírálatokat fogalmaz meg.
A Bizottság szerint aggályok merültek fel az alkotmányozási folyamat átláthatóságával kapcsolatban, és túl szorosnak tartják annak ütemtervét is, hiszen a kormánypártok április 18-án akarják elfogadni az új alaptörvényt. "Mivel a tervezet csak 2011. március 14-én került a parlament elé, csak korlátozott mértékben lehetett nyilvánosan megvitatni azokat a változásokat és újdonságokat, amelyek a leendő alkotmányban szerepelnek" - írja véleményében a Bizottság.
A testület emlékeztet arra: egy demokratikus alkotmányozási folyamatban a legfontosabb követelmény az átláthatóság, a nyitottság, illetve a vélemények sokféleségének kifejtését lehetővé tevő időkeret. A Bizottság szerint nem lehet tartós, fenntartható szöveget létrehozni "széles körű és érdemi" vita nélkül, amelyben a civil szervezetek, a tudomány és a média is részt vesz. A testület szerint kerülni kell a szigorú időkereteket is, a menetrendet a vita előrehaladásához kell igazítani.
A Bizottság kritikával illette azt is, hogy a kormánypártok tavaly ősszel korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, és a testület hozzáteszi, sajnálja, hogy ez a korlátozás a tervek szerint a továbbiakban is fennmarad. A Bizottság szerint a kormánypártok ezzel épp a saját maguk által meghirdetett céllal, az alapjogok erősítésével megy szembe. Az alkotmányozás feszített menetrendje miatt Magyarországon is több kritika érte a kormánypártokat, amelyek ezt azzal utasították vissza, hogy informálisan már a kilencvenes évek óta zajlik az alkotmányról szóló vita. Az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett menetrend szerint az új alaptörvény 2012. január elsején lép majd hatályba.
Az [origo] kedden délután megkereste a Velencei Bizottsággal kapcsolatban álló Navracsics Tibor által vezetett közigazgatási minisztériumot, hogy mi a reakciójuk az állásfoglalásra, de azt közölték, hogy az alkotmányozási kérdések a Fidesz-frakcióhoz tartoznak, így kérdésünket továbbítottuk hozzájuk.
Megelőző csapás
A Velencei Bizottság véleményét a magyar kormány kérte ki. A testület (hivatalos nevén Jog a Demokráciáért Európai Bizottság) a strasbourgi központú Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete. 1990-ben hozták létre, jelenleg 57 tagállam és hét megfigyelő ország vesz részt a munkájában. A Bizottság magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, illetve Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet.
Navracsics Tibor még február 21-én fordult a testülethez, és három témában kért állásfoglalást: az Európai Unió Alapjogi Chartájának átültetéséről a magyar alaptörvénybe, az Alkotmányos előzetes - vagyis még a jogszabályok hatályba lépése előtt gyakorolt - normakontrolljáról, illetve az úgynevezett actio popularis (ami azt jelenti, hogy bárki fordulhat az Ab-hez beadványával) megszüntetéséről.
A Fidesz egyik névtelenséget kérő vezető politikusa hétfőn az [origo]-nak azt mondta: a kormány "proaktív volt", vagyis a testület véleményének kikérésével igyekezett megelőzni, hogy a médiatörvény körül kialakult nemzetközi vitához hasonló ügy kerekedjen az alkotmányozásból, különösen az Ab jogkörének korlátozásából.
Erre a törekvésre utal az is, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő kedd délutánra meghallgatást szervezett Brüsszelben az új magyar alaptörvényről. Ezen a szocialisták nem tudnak részt venni, mivel - Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő Twitter-bejegyzése szerint - éppen Athénban tartanak frakcióülést. A médiatörvény esetében a liberális és baloldali EP-képviselők voltak az aktívabbak, és több olyan fórumot tartottak, amelyeken kemény kritikák érték a magyar kormányt.
Három kérdés, három válasz
A Velencei Bizottsággal tárgyaló Navracsics már korábban jelezte, hogy elhangzottak kritikák például a feszes menetrend és az Ab korlátozása miatt, ő azonban az MTI tudósítása szerint azt emelte ki, hogy a testület tagjai jónak tartják az alkotmányozás irányát, alapelveit. A Bizottság ugyanakkor a kedden közzétett dokumentumban hangsúlyozza, hogy ők csak a három feltett kérdésről fogalmaznak meg véleményt, nem pedig magáról az alaptörvény tervezetéről. Az állásfoglalásban szerepel, hogy március elején, amikor munkacsoportjuk Budapesten járt, még nem is volt ismert az alaptörvény tervezete, és azt a testület március 21-ig nem kapta meg.
A feltett három kérdéssel kapcsolatban is részben kritikus válaszokat fogalmaz meg a Bizottság. Az egyik téma az úgynevezett előzetes normakontroll kérdése volt, amelynek lényege, hogy az Alkotmánybíróság még a hatályba lépés előtt vizsgál meg egy-egy törvényt. Jelenleg előzetes normakontrollt egyedül a köztársasági elnök kérhet, és a bizottság szerint ezt az új alaptörvénynek is meg kellene hagynia, az alaptörvény tervezete szerint azonban a kormány, az országgyűlés többsége, a törvény előterjesztője és az országgyűlés elnöke számára is megnyílik a lehetőség.
A Bizottság szerint ez ahhoz vezethet, hogy túlpolitizálják az alkotmányos felülvizsgálat mechanizmusát. A bizottság szerint ha a kormány vagy más politikai csoportok is élhetnek a lehetőséggel, akkor az Alkotmánybíróság "egymással versengő parlamenti csoportok közötti döntőbíróvá válik a hosszadalmas törvényhozási folyamatban". A bizottság szerint ez súlyosan alááshatja az Alkotmánybíróság és az alkotmányossági felülvizsgálat intézményének hitelességét.
A népi akcióról
A Bizottság nem kifogásolta a magyar kormánypártoknak azt a szándékát, hogy megszüntetnék az úgynevezett actio popularis lehetőségét (vagyis nem fordulhatna bárki az Ab-hoz, csak akinek konkrét jogi érdeke fűződik egy-egy jogszabály alkotmányellenességének kimondásához). A testület szerint ez a megoldás nem ellentétes az európai gyakorlattal.
A testület ugyanakkor "a magyar alkotmányos hagyomány és jogi kultúra" figyelembe vételével fontosnak tartaná, hogy az actio popularis bizonyos elemei fennmaradjanak, vagyis legyen valaki, például az ombudsman, akinek segítségével általános, vagyis konkrét érdek nélküli alkotmányossági vizsgálatot lehessen kérni. Ezt a tanácsot a kormánypártok megfogadták: a parlamenti bizottságban kedden jóváhagyott módosító indítványok szerint az alapvető jogok biztosa, illetve a parlamenti képviselők kérhetnek ilyen felülvizsgálatot az Ab-tól.
A kormány kikérte a Bizottság véleményét arról is, hogy az alapvető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájából emeljék át a magyar alaptörvénybe. Ezt azonban a Velencei Bizottság nem ajánlja, mivel álláspontja szerint értelmezési nehézségeket okozhat, illetve hatásköri átfedések jöhetnek létre a különböző magyar és európai bírói testületek közt. A Bizottság ezért inkább azt ajánlja, hogy a Chartában foglalt jogokat "inspirációs forrásként" használják. Már korábban kiderült azonban, hogy a kormánypárti tervezet nem vette át szó szerint a Charta megfogalmazásait.
2011. március 29., kedd
Orbán: Minden akadályt el kell távolítani az útból
2011. március 29. 19:07
MNO - BL
A miniszterelnök szerint ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája. Orbán Viktor erről a TV2 Tények című műsorának kedden adott interjúban beszélt, amelyben kitért arra is, szerinte az Alkotmánybíróságnak (Ab) sokkal hasznosabbá válik a munkája azzal, hogy a törvényekről már azok elfogadása előtt véleményt mondhat majd.
• Orbán: Ravasz jogi megoldásokra lesz szükség
Arra a kérdésre, hogy miért csak akkor kapja vissza eredeti jogköreit az Ab, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, Orbán Viktor azt mondta: ez egy kompromisszumos megoldás. „Ma a gyors, biztos és azonnal hatályba lépő gazdasági döntések jelentik a legfontosabb eszközét a válság elleni küzdelemnek. (…) Miután nekünk ezt a gyors döntéshozatalt az államadósság csökkentése érdekében kell használnunk, és gyorsan is kell haladnunk, ezért minden akadályt az útból el kell távolítani” – fejtette ki.
Hozzátette ugyanakkor, „sokan vagyunk a frakcióban”, akik úgy gondolják, hogy az Ab jogkörét érintő korlátozó rendelkezés egy átmeneti szabály, de „általában is érdemes elgondolkodni arról, hogy az Alkotmánybíróság jogköre teljes legyen-e”. Megítélése szerint egyébként azért nem fenyeget annak veszélye, hogy egyes törvények esetleg nem állnák ki az alkotmányosság próbáját, mert a fenntartott korlátozás mellett bővül az Ab jogköre, ugyanis a testület már a jogszabályok elfogadása előtt véleményt mondhat majd azokról. „Így az Alkotmánybíróságnak sokkal hasznosabbá válik a munkája” – hangsúlyozta.
Ne essünk át a ló túloldalára
Az új alkotmányba várhatóan bekerülő önvédelemhez való jogról a miniszterelnök úgy fogalmazott: „ne essünk át a ló másik oldalára, de menjünk el egész odáig, amíg nem válik a magyar közélet túl agresszívvá és erőszakossá az önvédelem jogának kiterjesztése miatt”.
A gyermekek után járó szavazati jog lehetőségének elvetéséről kifejtette: egy „nagy félelem” működik ezzel összefüggésben, „az első reflexe nagyon sok embernek az, hogy miután a roma családokban több gyermek van, mint a nem roma családokban, a romák részesedése a szavazóközösségben megnőne. És ezt nagyon sokan nem akarják”. Ez egy nagyon erős vélemény – utalt a nemzeti konzultáció válaszaira. Hozzátette azonban, a konzultációs kérdőív tartalmazott egy olyan megoldást is, hogy családonként csak egy plusz szavazat járjon, és ez nem eredményezné „a cigány és a magyar népesség közötti arányok megváltozását”, de az emberek ezt is elutasították.
Orbán Viktor kitért a határon túli magyarok választójogára is, amellyel kapcsolatban azt mondta: az nyilvánvaló, hogy az emberek a határon túli magyarokkal való összetartozást az egyik legfontosabb értéknek tekintik. „Szerintem ennek természetes eszköze a választójog” – közölte, kijelentve: nem az a kérdés, hogy van-e választójoguk a határon kívül élő magyaroknak, hanem hogy azt milyen formában tudják kifejezni. A határon túli magyarok szavazati jogáról a választójogi törvény rendelkezik majd.
Nem a többség alkotmányát akarják megalkotni
Az új alkotmányt megerősítő népszavazás lehetőségéről szólva megjegyezte, elméletileg nem lehet kizárni, hogy érdektelenség jellemezné a voksolást, vagy egy olyan politikai kampány indulna, amely elterelve az alkotmányról a figyelmet, a kormány elleni szavazásba csaphatna át. A valóság azonban az, hogy „mi nem a többség alkotmányát akarjuk megalkotni”, hanem mindenkiét, ezt azonban konzultációval, nem pedig népszavazással lehet elérni – fűzte hozzá.
A kormányfő a tévéműsorban beszélt arról is, hogy a médiatörvény ügyét soha nem sorolta a problémás ügyek közé, hiszen ahhoz már hozzá lehetett szokni, hogy ha egy olyan területhez nyúlnak, mint a médiatörvény, az alkotmány, a bankadó vagy mint – ahogyan az az elkövetkező időszakban várható – a nemzeti vagyon védelme, „ahol külföldi érdekeket is sértünk”, akkor megmozdul a világ, és ki kell állni – a politikusoknak Magyarország mellett, a magyaroknak meg az ügyek mellett.
Indokolt sikerességről beszélni
A magyar európai uniós elnökséget érintően szerinte a legtöbb esetben indokolt sikerességről beszélni – példaként említette a gazdasági kormányzás ügyét, a közös energiapolitikát, az energiafüggetlenség növelését Közép-Európában –, de vannak területek, ahol sokkal lassabban haladnak, mint szerettek volna. Ezek közé sorolta Horvátország EU-csatlakozását, amelynek esetében sok politikai természetű akadállyal találják szemben magukat, csakúgy mint Románia és Bulgária schengeni övezethez történő csatlakozását illetően. A mérkőzés azonban még nem dőlt el, csak rosszul áll – fogalmazott Orbán Viktor.
A munkahelyek ügyében azt mondta: jelenleg olyanok a statisztikai adatbázisok, hogy nem lehet pontosan megmondani, ki milyen jogcímen, milyen jövedelempótló támogatást kap, és mennyi a munkanélküliek száma. Egy átfogó kép azért fontos – folytatta –, mert a kormány politikájának célja az, hogy azok, akik a piacon nem jutnak munkalehetőséghez, ne segélyt kapjanak, hanem közmunka-lehetőséget például csatorna-, gát- vagy víztározó-építéseken, útfelújításokon. Ezért országos közmunkatervet készítenek.
Orbán Viktor kérdésre közölte azt is, hogy a Rogán Antal vezette bér- és adómonitoring-bizottság várhatóan április elejére tesz jelentést számára. „Június után már tényleg nem szabad Magyarországon olyan embernek lennie, aki az adórendszer miatt kap kisebb jövedelmet” – hangsúlyozta.
(MTI)
MNO - BL
A miniszterelnök szerint ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája. Orbán Viktor erről a TV2 Tények című műsorának kedden adott interjúban beszélt, amelyben kitért arra is, szerinte az Alkotmánybíróságnak (Ab) sokkal hasznosabbá válik a munkája azzal, hogy a törvényekről már azok elfogadása előtt véleményt mondhat majd.
• Orbán: Ravasz jogi megoldásokra lesz szükség
Arra a kérdésre, hogy miért csak akkor kapja vissza eredeti jogköreit az Ab, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken, Orbán Viktor azt mondta: ez egy kompromisszumos megoldás. „Ma a gyors, biztos és azonnal hatályba lépő gazdasági döntések jelentik a legfontosabb eszközét a válság elleni küzdelemnek. (…) Miután nekünk ezt a gyors döntéshozatalt az államadósság csökkentése érdekében kell használnunk, és gyorsan is kell haladnunk, ezért minden akadályt az útból el kell távolítani” – fejtette ki.
Hozzátette ugyanakkor, „sokan vagyunk a frakcióban”, akik úgy gondolják, hogy az Ab jogkörét érintő korlátozó rendelkezés egy átmeneti szabály, de „általában is érdemes elgondolkodni arról, hogy az Alkotmánybíróság jogköre teljes legyen-e”. Megítélése szerint egyébként azért nem fenyeget annak veszélye, hogy egyes törvények esetleg nem állnák ki az alkotmányosság próbáját, mert a fenntartott korlátozás mellett bővül az Ab jogköre, ugyanis a testület már a jogszabályok elfogadása előtt véleményt mondhat majd azokról. „Így az Alkotmánybíróságnak sokkal hasznosabbá válik a munkája” – hangsúlyozta.
Ne essünk át a ló túloldalára
Az új alkotmányba várhatóan bekerülő önvédelemhez való jogról a miniszterelnök úgy fogalmazott: „ne essünk át a ló másik oldalára, de menjünk el egész odáig, amíg nem válik a magyar közélet túl agresszívvá és erőszakossá az önvédelem jogának kiterjesztése miatt”.
A gyermekek után járó szavazati jog lehetőségének elvetéséről kifejtette: egy „nagy félelem” működik ezzel összefüggésben, „az első reflexe nagyon sok embernek az, hogy miután a roma családokban több gyermek van, mint a nem roma családokban, a romák részesedése a szavazóközösségben megnőne. És ezt nagyon sokan nem akarják”. Ez egy nagyon erős vélemény – utalt a nemzeti konzultáció válaszaira. Hozzátette azonban, a konzultációs kérdőív tartalmazott egy olyan megoldást is, hogy családonként csak egy plusz szavazat járjon, és ez nem eredményezné „a cigány és a magyar népesség közötti arányok megváltozását”, de az emberek ezt is elutasították.
Orbán Viktor kitért a határon túli magyarok választójogára is, amellyel kapcsolatban azt mondta: az nyilvánvaló, hogy az emberek a határon túli magyarokkal való összetartozást az egyik legfontosabb értéknek tekintik. „Szerintem ennek természetes eszköze a választójog” – közölte, kijelentve: nem az a kérdés, hogy van-e választójoguk a határon kívül élő magyaroknak, hanem hogy azt milyen formában tudják kifejezni. A határon túli magyarok szavazati jogáról a választójogi törvény rendelkezik majd.
Nem a többség alkotmányát akarják megalkotni
Az új alkotmányt megerősítő népszavazás lehetőségéről szólva megjegyezte, elméletileg nem lehet kizárni, hogy érdektelenség jellemezné a voksolást, vagy egy olyan politikai kampány indulna, amely elterelve az alkotmányról a figyelmet, a kormány elleni szavazásba csaphatna át. A valóság azonban az, hogy „mi nem a többség alkotmányát akarjuk megalkotni”, hanem mindenkiét, ezt azonban konzultációval, nem pedig népszavazással lehet elérni – fűzte hozzá.
A kormányfő a tévéműsorban beszélt arról is, hogy a médiatörvény ügyét soha nem sorolta a problémás ügyek közé, hiszen ahhoz már hozzá lehetett szokni, hogy ha egy olyan területhez nyúlnak, mint a médiatörvény, az alkotmány, a bankadó vagy mint – ahogyan az az elkövetkező időszakban várható – a nemzeti vagyon védelme, „ahol külföldi érdekeket is sértünk”, akkor megmozdul a világ, és ki kell állni – a politikusoknak Magyarország mellett, a magyaroknak meg az ügyek mellett.
Indokolt sikerességről beszélni
A magyar európai uniós elnökséget érintően szerinte a legtöbb esetben indokolt sikerességről beszélni – példaként említette a gazdasági kormányzás ügyét, a közös energiapolitikát, az energiafüggetlenség növelését Közép-Európában –, de vannak területek, ahol sokkal lassabban haladnak, mint szerettek volna. Ezek közé sorolta Horvátország EU-csatlakozását, amelynek esetében sok politikai természetű akadállyal találják szemben magukat, csakúgy mint Románia és Bulgária schengeni övezethez történő csatlakozását illetően. A mérkőzés azonban még nem dőlt el, csak rosszul áll – fogalmazott Orbán Viktor.
A munkahelyek ügyében azt mondta: jelenleg olyanok a statisztikai adatbázisok, hogy nem lehet pontosan megmondani, ki milyen jogcímen, milyen jövedelempótló támogatást kap, és mennyi a munkanélküliek száma. Egy átfogó kép azért fontos – folytatta –, mert a kormány politikájának célja az, hogy azok, akik a piacon nem jutnak munkalehetőséghez, ne segélyt kapjanak, hanem közmunka-lehetőséget például csatorna-, gát- vagy víztározó-építéseken, útfelújításokon. Ezért országos közmunkatervet készítenek.
Orbán Viktor kérdésre közölte azt is, hogy a Rogán Antal vezette bér- és adómonitoring-bizottság várhatóan április elejére tesz jelentést számára. „Június után már tényleg nem szabad Magyarországon olyan embernek lennie, aki az adórendszer miatt kap kisebb jövedelmet” – hangsúlyozta.
(MTI)
Orbán keménysége miatt esélyük sem volt az Alkotmánybíróság védőinek
Joó Hajnalka, 2011. 03. 29.
Bár az utóbbi napokban egyre tekintélyesebb emberek szólaltak fel az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ellen, az [origo] információi szerint a Fidesz vezérkarán belül Orbán Viktor volt a puhítás legkeményebb ellenzője. Így végül csak egy olyan apróbb engedményt tettek, amelyet egy fideszes politikus is csak "optikai tuning"-nak nevezett.
Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka hajnali fél kettőig tartott a Fidesz elnökségének az a maratoni ülése, amelyen az alaptörvény-tervezethez készült módosító indítványokról tárgyaltak. Egy elnökségi tag megfogalmazása szerint "erős szórás után" született meg végül is az a negyven indítvány, amelyeket hétfőn benyújtottak a parlamentnek.
Ezek között azonban szerinte legalább fél tucat olyan is akad, amelyben az elnökség még nem tudott megállapodni, csak azért nyújtják be őket, mert az általános vita hétfő esti lezárása után enélkül már nem lehetne változtatni az adott szövegrészen. Így viszont még marad idő a viták lezárására, a döntés után pedig akár bizottsági, akár szavazás előtti módosításokkal befolyásolni tudják a végső verziót - magyarázták a megbeszélés részleteit ismerő fideszes politikusok, akik csak azzal a feltétellel beszéltek a belső fórumon elhangzottakról, ha nem közöljük a nevüket.
"Optikai tuningnak mondanám"
Több résztvevő szerint sem voltak érdemi, tartalmi viták, viszont így is napirendre került több ellentmondásos kérdés. Ezek közé tartozik az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének korlátozása, amely ellen a hétvégén nyilatkozatban tiltakozott Sólyom László egykori köztársasági elnök is. Kifogásolta a korlátozás fenntartását (ennek lényege, hogy költségvetési és adóügyekben nem dönthet az Ab) az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság is, a kormányzó pártok azonban nem hajlanak a kritikák elfogadására.
A Fidesz elnöksége, az egyik résztvevő megfogalmazása szerint végül "egy fél lépést tett az ügyben". Az a döntés született, hogy ha az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 50 százalék alá csökken, akkor az Ab visszakapja a hatáskörét, ez azonban várhatóan még hosszú évekbe telik, miután jelenleg a gazdasági minisztérium szerint 80 százalék körül áll az adósság.
"Optikai tuningnak mondanám. Ezzel nem lehet majd ránk sütni, hogy nem akarjuk visszaállítani a jogaikat, viszont a költségvetés jelenlegi helyzetében indokolható, hogy miért is kell fenntartani a korlátozást. Hogy ez a következő tíz évben lehet, hogy nem fog bekövetkezni? Oké, de arra meg mondhatjuk, hogy mi máris visszaadtuk volna, ha nem ilyen büdzsét hagyott volna ránk a szocialista kormány" - foglalta össze a módosítás melletti érveket az ülés egyik résztvevője. A korlátozás további feloldására azért sem volt sok esély, mert a résztvevő szerint a Fidesz vezérkarában épp a miniszterelnök volt az, aki a költségvetés védelmére hivatkozva ellenzett minden egyéb puhítást.
"Szájer Józsi rugózott"
Az elnökségi ülésen több résztvevő szerint stílusbeli kérdések vitték el a legtöbb időt. "A legtöbbet - majdnem minden pontnál - Szájer Józsi rugózott a megfogalmazásokon" - mondta egy elnökségi tag, aki úgy emlékszik, hogy a szövegező bizottság vezetője főként a Szili Katalin korábbi szocialista politikustól érkező javaslatokat és a környezetvédelemmel kapcsolatos pontokat "védte nagyon". Szili javaslatai közül többet is megfogadtak, az ülés egyik résztvevője szerint ennek részben kommunikációs szempont volt az oka, így ugyanis könnyebben elérhetik, hogy a közvélemény ne csak Fidesz-alkotmányként könyvelje el az új alaptörvényt. A volt házelnök javaslatára kerülhet például a szövegbe az egészséges környezethet való jog, a szennyező fizet elve, illetve az, hogy az egyetlen megmaradó ombudsman helyettese kifejezetten a jövő nemzedékek ügyével foglalkozzon.
Az alkotmányról szóló kormányzati kommunikáció fontos eleme, hogy sok változtatás az úgynevezett nemzeti konzultáció révén, a lakossági kérdőívek alapján kerül a parlament elé. Ilyen például az államadósság felső mértékének meghatározása, a nemzeti vagyon védelme, a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás kifejezése, vagy a tényleges életfogytiglan büntetésének beemelése az alaptörvénybe. Az [origo]-nak ugyanakkor az alkotmányozási folyamat több résztvevője is megerősítette, hogy már a választók megkérdezése előtt is eldöntött tény volt, hogy ezeket beírják majd a szövegbe.
"A cigánybűnözéses lemez"
A tényleges életfogytiglan lehetőségét egyik fideszes politikus szerint például azért volt fontos rögzíteni az alaptörvényben, mert már érték támadások ezt az intézményt az Alkotmánybíróságon. A politikus szerint ugyanakkor a közbiztonságot kiemelt kérdésként kezelő kormány ezt nem engedheti meg magának, és ugyanezt a célt szolgálja szerinte az önvédelemhez, illetve a tulajdon védelméhez való jog beemelése is az alaptörvénybe. "Nem akarjuk tovább hallgatni a cigánybűnözéses lemezt, igenis mindenki tanulja meg, hogy nem ölhet, lophat és rabolhat következmények nélkül". Az elnökségi tagok némelyikének, az egyik résztvevő állítása szerint "emberi jogi természetű" aggályai voltak az utóbbi szigorításokkal szemben, de a többség leintette arra hivatkozva, hogy elég lesz a "necces részleteket" a későbbiekben, a Büntető Törvénykönyv módosításában rendezni.
A vasárnapi elnökségi ülést követő hétfői frakcióülésen, az [origo] által megkérdezett képviselők szerint ugyanaz a két pont generált kisebb vitát, mint a tervezet két héttel ezelőtti, első tárgyalásakor: az, hogy a bevezetőt Nemzeti Hitvallásnak hívják és az, hogy bekerült a szövegbe a vármegye kifejezés. Előbbi esetében a foglalom hitéleti vonatkozása miatt aggódtak egyesek, de a többség leszavazta a kétkedőket, a vármegyék ügyében pedig többen a közigazgatási elnevezéséhez tapadó negatív érzésekre figyelmeztettek. Lázár János frakcióvezető például úgy érvelt, hogy annak feudális, elnyomást idéző jelentései a jobbágyság és a cselédség leszármazottaiban rossz emlékeket keltenek.
http://www.origo.hu/itthon/20110328-a-fidesz-vezetosege-az-alaptorveny-modositasarol.html
Bár az utóbbi napokban egyre tekintélyesebb emberek szólaltak fel az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ellen, az [origo] információi szerint a Fidesz vezérkarán belül Orbán Viktor volt a puhítás legkeményebb ellenzője. Így végül csak egy olyan apróbb engedményt tettek, amelyet egy fideszes politikus is csak "optikai tuning"-nak nevezett.
Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka hajnali fél kettőig tartott a Fidesz elnökségének az a maratoni ülése, amelyen az alaptörvény-tervezethez készült módosító indítványokról tárgyaltak. Egy elnökségi tag megfogalmazása szerint "erős szórás után" született meg végül is az a negyven indítvány, amelyeket hétfőn benyújtottak a parlamentnek.
Ezek között azonban szerinte legalább fél tucat olyan is akad, amelyben az elnökség még nem tudott megállapodni, csak azért nyújtják be őket, mert az általános vita hétfő esti lezárása után enélkül már nem lehetne változtatni az adott szövegrészen. Így viszont még marad idő a viták lezárására, a döntés után pedig akár bizottsági, akár szavazás előtti módosításokkal befolyásolni tudják a végső verziót - magyarázták a megbeszélés részleteit ismerő fideszes politikusok, akik csak azzal a feltétellel beszéltek a belső fórumon elhangzottakról, ha nem közöljük a nevüket.
"Optikai tuningnak mondanám"
Több résztvevő szerint sem voltak érdemi, tartalmi viták, viszont így is napirendre került több ellentmondásos kérdés. Ezek közé tartozik az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének korlátozása, amely ellen a hétvégén nyilatkozatban tiltakozott Sólyom László egykori köztársasági elnök is. Kifogásolta a korlátozás fenntartását (ennek lényege, hogy költségvetési és adóügyekben nem dönthet az Ab) az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság is, a kormányzó pártok azonban nem hajlanak a kritikák elfogadására.
A Fidesz elnöksége, az egyik résztvevő megfogalmazása szerint végül "egy fél lépést tett az ügyben". Az a döntés született, hogy ha az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 50 százalék alá csökken, akkor az Ab visszakapja a hatáskörét, ez azonban várhatóan még hosszú évekbe telik, miután jelenleg a gazdasági minisztérium szerint 80 százalék körül áll az adósság.
"Optikai tuningnak mondanám. Ezzel nem lehet majd ránk sütni, hogy nem akarjuk visszaállítani a jogaikat, viszont a költségvetés jelenlegi helyzetében indokolható, hogy miért is kell fenntartani a korlátozást. Hogy ez a következő tíz évben lehet, hogy nem fog bekövetkezni? Oké, de arra meg mondhatjuk, hogy mi máris visszaadtuk volna, ha nem ilyen büdzsét hagyott volna ránk a szocialista kormány" - foglalta össze a módosítás melletti érveket az ülés egyik résztvevője. A korlátozás további feloldására azért sem volt sok esély, mert a résztvevő szerint a Fidesz vezérkarában épp a miniszterelnök volt az, aki a költségvetés védelmére hivatkozva ellenzett minden egyéb puhítást.
"Szájer Józsi rugózott"
Az elnökségi ülésen több résztvevő szerint stílusbeli kérdések vitték el a legtöbb időt. "A legtöbbet - majdnem minden pontnál - Szájer Józsi rugózott a megfogalmazásokon" - mondta egy elnökségi tag, aki úgy emlékszik, hogy a szövegező bizottság vezetője főként a Szili Katalin korábbi szocialista politikustól érkező javaslatokat és a környezetvédelemmel kapcsolatos pontokat "védte nagyon". Szili javaslatai közül többet is megfogadtak, az ülés egyik résztvevője szerint ennek részben kommunikációs szempont volt az oka, így ugyanis könnyebben elérhetik, hogy a közvélemény ne csak Fidesz-alkotmányként könyvelje el az új alaptörvényt. A volt házelnök javaslatára kerülhet például a szövegbe az egészséges környezethet való jog, a szennyező fizet elve, illetve az, hogy az egyetlen megmaradó ombudsman helyettese kifejezetten a jövő nemzedékek ügyével foglalkozzon.
Az alkotmányról szóló kormányzati kommunikáció fontos eleme, hogy sok változtatás az úgynevezett nemzeti konzultáció révén, a lakossági kérdőívek alapján kerül a parlament elé. Ilyen például az államadósság felső mértékének meghatározása, a nemzeti vagyon védelme, a határon túl élő magyarokkal való nemzeti összetartozás kifejezése, vagy a tényleges életfogytiglan büntetésének beemelése az alaptörvénybe. Az [origo]-nak ugyanakkor az alkotmányozási folyamat több résztvevője is megerősítette, hogy már a választók megkérdezése előtt is eldöntött tény volt, hogy ezeket beírják majd a szövegbe.
"A cigánybűnözéses lemez"
A tényleges életfogytiglan lehetőségét egyik fideszes politikus szerint például azért volt fontos rögzíteni az alaptörvényben, mert már érték támadások ezt az intézményt az Alkotmánybíróságon. A politikus szerint ugyanakkor a közbiztonságot kiemelt kérdésként kezelő kormány ezt nem engedheti meg magának, és ugyanezt a célt szolgálja szerinte az önvédelemhez, illetve a tulajdon védelméhez való jog beemelése is az alaptörvénybe. "Nem akarjuk tovább hallgatni a cigánybűnözéses lemezt, igenis mindenki tanulja meg, hogy nem ölhet, lophat és rabolhat következmények nélkül". Az elnökségi tagok némelyikének, az egyik résztvevő állítása szerint "emberi jogi természetű" aggályai voltak az utóbbi szigorításokkal szemben, de a többség leintette arra hivatkozva, hogy elég lesz a "necces részleteket" a későbbiekben, a Büntető Törvénykönyv módosításában rendezni.
A vasárnapi elnökségi ülést követő hétfői frakcióülésen, az [origo] által megkérdezett képviselők szerint ugyanaz a két pont generált kisebb vitát, mint a tervezet két héttel ezelőtti, első tárgyalásakor: az, hogy a bevezetőt Nemzeti Hitvallásnak hívják és az, hogy bekerült a szövegbe a vármegye kifejezés. Előbbi esetében a foglalom hitéleti vonatkozása miatt aggódtak egyesek, de a többség leszavazta a kétkedőket, a vármegyék ügyében pedig többen a közigazgatási elnevezéséhez tapadó negatív érzésekre figyelmeztettek. Lázár János frakcióvezető például úgy érvelt, hogy annak feudális, elnyomást idéző jelentései a jobbágyság és a cselédség leszármazottaiban rossz emlékeket keltenek.
http://www.origo.hu/itthon/20110328-a-fidesz-vezetosege-az-alaptorveny-modositasarol.html
2011. március 28., hétfő
Kiszivárgott: Ezt mondja ma Orbán - Így változtat az Alkotmányon Erről beszél ma Orbán - itt az alkotmány legújabb változata!
Ablonczy Bálint, hetivalasz.hu
A Heti Válasz elsőként ismerhette meg az alkotmánytervezet várható összes módosítását. Alkotmányba kerül a tényleges életfogytiglan; alaptörvénybe foglalják a tulajdon védelmének jogát; mégsem lesznek vármegyék; 15 főre nő az Alkotmánybíróság létszáma; liberális publicista által javasolt formula is szerepel majd a preambulumban - információink szerint többek között ezekről született döntés a Fidesz elnökségének ma hajnalba nyúló ülésén.
A testület a politikusoktól, parlamenti képviseletektől, minisztériumoktól, civil szervezetektől érkezett javaslatokról vitázott, arról, hogy mely módosító indítványok benyújtását támogatja. (A módosító javaslatokat ma nyújtják be, azokat elsőként az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága tekinti át szerdán és csütörtökön.)
Legegyértelműbbek a kérdőívekből adódó változtatások - a polgárokkal folytatott „levelezés" tanulságait a Parlament ma 13 órakor kezdődő ülésén fogja ismertetni Orbán Viktor miniszterelnök.
Mint kiderült, a 924 ezer válaszadó elsöprő többsége a tényleges életfogytiglan alaptörvénybe iktatását támogatta. Ezért a Szabadság és felelősség fejezet olyan passzussal gazdagodik, mely szerint: „Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján kerülhet sor."
Hasonlóan egyértelmű volt a polgárok állásfoglalása a gyerekek után járó szavazati jog ügyében: mint az lapunk már korábban jelezte, több mint 80 százalék ellenezte a kezdeményezést, ezért Orbán Viktor a cikkely törlését indítványozza majd.
A közbiztonságot érinti még az a módosító indítvány, mely szerint „Mindenkinek joga van törvényben meghatározott módon a szabadsága, illetve a személyi biztonsága ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához" - ezt a javaslatot szintén Orbán Viktor terjesztette a Fidesz elnöksége elé.
Ezt erősíti meg egy másik passzus, amely így szól: „Mindenkinek joga van törvényben meghatározott módon a tulajdona ellen intézett, illetve a tulajdonát közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához." A gondolat alkotmányba foglalása megnyithatja annak lehetőségét, hogy egy betörőt esetleg helybenhagyó, értékeit, családját védő polgárt ne ítéljenek akár felfüggesztett szabadságvesztésre - a mostani szabályozásokból ugyanis nem egyszer következett hasonló bírói döntés.
Az alaptörvénynek talán az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatos rendelkezései váltották ki a legnagyobb vitát. Például az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság is kritizálta 2010. novemberi jogkör-szűkítés tervezett hatályban tartását.
Tavaly a Parlament úgy döntött, a bírói fórum nem dönthet adókat és járadékokat közvetlenül befolyásoló kérdésekben (amennyiben azok nem érintenek alapjogokat). Az új szabály annyiban magáévá teszi a Velencei Bizottság álláspontját, hogy a taláros testület hatásköre kibővül. Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a bírói döntéseket, hogy azok megfelelnek-e az alaptörvénynek.
A párt annyibban visszakozott a hatáskörszűkítésből, hogy a javaslat szerint a bírói fórum visszakapja a „központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények" vizsgálatának jogát - amint az államadósság 50 százalék alá csökken. Ez azonban még az igen távoli jövő zenéje. A Széll Kálmán-terv azzal számol, hogy 2014-re jó esetben 65-70 százalékra csökken ez a mutató.
Szintén az Alkotmánybíróságot érintő módosítás, hogy megnövekedik a testület létszáma: a módosító indítvány szerint az alkotmány elfogadása után - a jelenlegi tizenegy helyett - 15 főből állna a bíróság.
Kisebbfajta meglepetés, hogy - a jelenleg ismert tervezettől eltérően - mégsem lesznek vármegyék. Értesüléseink szerint az elnökségi ülésen Lázár János frakcióvezető amellett érvelt: az elnevezés még a jobboldali szavazótábort is megosztja, s felesleges kultúrharcot generál. Ezért az alkotmány közigazgatásról szóló részében továbbra is megyék szerepelnek majd. Eldőlt, hogy nemzeti fizetőeszközünk, a forint alkotmányos védelmet kap: a párt elnöksége elfogadta Varga Mihály miniszterelnöki kabinetfőnök erre vonatkozó indítványát.
Több módosítás várható a nemzeti hitvallásnak nevezett preambulumban. A magyarországi nemzetiségek kérésének megfelelően a szöveg úgy fogalmaz majd: „A Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők" - ez a korábban tervezettnél hangsúlyosabb állítás. Jóval meglepőbb az I. cikk első, a nemzeti zászlót leíró bekezdésének bővülése. Abban ugyanis az ismert liberális közíró, Gerő András az elmúlt időben több megszólalásban ismertetett javaslata köszön vissza. Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi szocialista elnöke nyújtotta be azt a módosító indítványt, amely szerint az alkotmány nemcsak lobogónk színeit, hanem - 1848-as hagyomány alapján - azok szimbolikáját is rögzíti. „Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű vízszintes sávból áll, amelyek közül a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma" - szól az új szöveg.
A Heti Válasz elsőként ismerhette meg az alkotmánytervezet várható összes módosítását. Alkotmányba kerül a tényleges életfogytiglan; alaptörvénybe foglalják a tulajdon védelmének jogát; mégsem lesznek vármegyék; 15 főre nő az Alkotmánybíróság létszáma; liberális publicista által javasolt formula is szerepel majd a preambulumban - információink szerint többek között ezekről született döntés a Fidesz elnökségének ma hajnalba nyúló ülésén.
A testület a politikusoktól, parlamenti képviseletektől, minisztériumoktól, civil szervezetektől érkezett javaslatokról vitázott, arról, hogy mely módosító indítványok benyújtását támogatja. (A módosító javaslatokat ma nyújtják be, azokat elsőként az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága tekinti át szerdán és csütörtökön.)
Legegyértelműbbek a kérdőívekből adódó változtatások - a polgárokkal folytatott „levelezés" tanulságait a Parlament ma 13 órakor kezdődő ülésén fogja ismertetni Orbán Viktor miniszterelnök.
Mint kiderült, a 924 ezer válaszadó elsöprő többsége a tényleges életfogytiglan alaptörvénybe iktatását támogatta. Ezért a Szabadság és felelősség fejezet olyan passzussal gazdagodik, mely szerint: „Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján kerülhet sor."
Hasonlóan egyértelmű volt a polgárok állásfoglalása a gyerekek után járó szavazati jog ügyében: mint az lapunk már korábban jelezte, több mint 80 százalék ellenezte a kezdeményezést, ezért Orbán Viktor a cikkely törlését indítványozza majd.
A közbiztonságot érinti még az a módosító indítvány, mely szerint „Mindenkinek joga van törvényben meghatározott módon a szabadsága, illetve a személyi biztonsága ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához" - ezt a javaslatot szintén Orbán Viktor terjesztette a Fidesz elnöksége elé.
Ezt erősíti meg egy másik passzus, amely így szól: „Mindenkinek joga van törvényben meghatározott módon a tulajdona ellen intézett, illetve a tulajdonát közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához." A gondolat alkotmányba foglalása megnyithatja annak lehetőségét, hogy egy betörőt esetleg helybenhagyó, értékeit, családját védő polgárt ne ítéljenek akár felfüggesztett szabadságvesztésre - a mostani szabályozásokból ugyanis nem egyszer következett hasonló bírói döntés.
Az alaptörvénynek talán az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatos rendelkezései váltották ki a legnagyobb vitát. Például az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság is kritizálta 2010. novemberi jogkör-szűkítés tervezett hatályban tartását.
Tavaly a Parlament úgy döntött, a bírói fórum nem dönthet adókat és járadékokat közvetlenül befolyásoló kérdésekben (amennyiben azok nem érintenek alapjogokat). Az új szabály annyiban magáévá teszi a Velencei Bizottság álláspontját, hogy a taláros testület hatásköre kibővül. Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a bírói döntéseket, hogy azok megfelelnek-e az alaptörvénynek.
A párt annyibban visszakozott a hatáskörszűkítésből, hogy a javaslat szerint a bírói fórum visszakapja a „központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények" vizsgálatának jogát - amint az államadósság 50 százalék alá csökken. Ez azonban még az igen távoli jövő zenéje. A Széll Kálmán-terv azzal számol, hogy 2014-re jó esetben 65-70 százalékra csökken ez a mutató.
Szintén az Alkotmánybíróságot érintő módosítás, hogy megnövekedik a testület létszáma: a módosító indítvány szerint az alkotmány elfogadása után - a jelenlegi tizenegy helyett - 15 főből állna a bíróság.
Kisebbfajta meglepetés, hogy - a jelenleg ismert tervezettől eltérően - mégsem lesznek vármegyék. Értesüléseink szerint az elnökségi ülésen Lázár János frakcióvezető amellett érvelt: az elnevezés még a jobboldali szavazótábort is megosztja, s felesleges kultúrharcot generál. Ezért az alkotmány közigazgatásról szóló részében továbbra is megyék szerepelnek majd. Eldőlt, hogy nemzeti fizetőeszközünk, a forint alkotmányos védelmet kap: a párt elnöksége elfogadta Varga Mihály miniszterelnöki kabinetfőnök erre vonatkozó indítványát.
Több módosítás várható a nemzeti hitvallásnak nevezett preambulumban. A magyarországi nemzetiségek kérésének megfelelően a szöveg úgy fogalmaz majd: „A Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők" - ez a korábban tervezettnél hangsúlyosabb állítás. Jóval meglepőbb az I. cikk első, a nemzeti zászlót leíró bekezdésének bővülése. Abban ugyanis az ismert liberális közíró, Gerő András az elmúlt időben több megszólalásban ismertetett javaslata köszön vissza. Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi szocialista elnöke nyújtotta be azt a módosító indítványt, amely szerint az alkotmány nemcsak lobogónk színeit, hanem - 1848-as hagyomány alapján - azok szimbolikáját is rögzíti. „Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű vízszintes sávból áll, amelyek közül a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma" - szól az új szöveg.
2011. március 27., vasárnap
Kósa: visszaállhat az AB jogköre
Kósa Lajos szerint helyreállhat az Alkotmánybíróság jogköre abban az esetben, ha az államadósság mértéke nem haladja meg az ország GDP-jének 50 százalékát.
FN.hu-lapszemle 2011. március 28.
Most válság, gazdasági kényszerhelyzet van. Az alkotmányban azt mondanánk, hogy az Alkotmánybíróság ilyen mértékű korlátozását, mint a mostani csak rendkívüli gazdasági vészhelyzetben lehetne bevezetni. Az alkotmánytervezet szerint ha az adósság több lenne, mit az ország bruttó hazai össztermékének fele, akkor korlátozva lenne a szervezet jogköre - mondta Kósa Lajos az M1 Ma reggel című műsorában.
Az ügyvezető alelnök szerint a Fidesz-elnökség hajnali egy óráig tárgyalta a készülő alkotmányhoz kapcsolódó módosítóindítványokat. Sok szó esett a környezetvédelmi, a jövőt érintő elvekről - mondta Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke hozzátette: nem egy-egy konkrét tárgyat, hanem elveket próbáltunk megvitatni az ülésen.
Példaként említette a jövőről szóló elvek között azt a kérdést, miszerint kerüljön-e be az alkotmányba az, hogy aki rongálja a környezetet, annak kell azt megfizetnie. Kósa szerint a javaslat bekerülhet, ha azt az egész frakció támogatja.
Varga Mihály azon javaslatával kapcsolatban, hogy az euró bevezetését a parlamenti kétharmadhoz kötnék, Kósa Lajos elmondta: az a kitétel, miszerint az euró bevezetését előzze meg népszavazás, még szigorúbb feltétel, mert gyakran nincs esély arra, hogy a népszavazás érvényes legyen. Ehhez képest könnyebbséget jelent a parlament kétharmadának hozzájárulása.
FN.hu-lapszemle 2011. március 28.
Most válság, gazdasági kényszerhelyzet van. Az alkotmányban azt mondanánk, hogy az Alkotmánybíróság ilyen mértékű korlátozását, mint a mostani csak rendkívüli gazdasági vészhelyzetben lehetne bevezetni. Az alkotmánytervezet szerint ha az adósság több lenne, mit az ország bruttó hazai össztermékének fele, akkor korlátozva lenne a szervezet jogköre - mondta Kósa Lajos az M1 Ma reggel című műsorában.
Az ügyvezető alelnök szerint a Fidesz-elnökség hajnali egy óráig tárgyalta a készülő alkotmányhoz kapcsolódó módosítóindítványokat. Sok szó esett a környezetvédelmi, a jövőt érintő elvekről - mondta Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke hozzátette: nem egy-egy konkrét tárgyat, hanem elveket próbáltunk megvitatni az ülésen.
Példaként említette a jövőről szóló elvek között azt a kérdést, miszerint kerüljön-e be az alkotmányba az, hogy aki rongálja a környezetet, annak kell azt megfizetnie. Kósa szerint a javaslat bekerülhet, ha azt az egész frakció támogatja.
Varga Mihály azon javaslatával kapcsolatban, hogy az euró bevezetését a parlamenti kétharmadhoz kötnék, Kósa Lajos elmondta: az a kitétel, miszerint az euró bevezetését előzze meg népszavazás, még szigorúbb feltétel, mert gyakran nincs esély arra, hogy a népszavazás érvényes legyen. Ehhez képest könnyebbséget jelent a parlament kétharmadának hozzájárulása.
Ismert a cseh bírák kommunista múltja
Magyar Nemzet, 2011. március 28.
Minél magasabb szintű igazságszolgáltatói testületről van szó, annál több régi pártkáder ül a fontos posztokon
Az egykori szocialista országokban a mögöttünk levő két évtizedben több kísérlet történt a kommunista múlt örökségének felszámolására, a bukott rendszer bűneinek feltárására. A gyászos múlttal való szembesülés, a diktatúra erkölcsi, szellemi és anyagi pusztításainak elemzése, a felelősök megnevezése és a jövőt szolgáló következtetések levonása szinte minden posztkommunista országban más-más módszerrel történt. A kommunista múltú bírák megnevezésében a cseh alkotmánybíróság járt az élen.
Eltérő módon láttak hozzá térségünkben a kommunista titkosrendőrség hálózatainak nyilvánosságra hozatalához, a bukott rendszer fő korifeusainak felelősségre vonásához. Nem mindenütt követték a cseh, a lengyel vagy a német példát a közélet átvilágításában, a volt nómenklatúrához tartozó személyek vagy csoportok megnevezésében. A lusztrációs jogalkotásnak köszönhetően például Csehországban a bukott rendszer prominensei és kiszolgálói eltűntek a hatalmi pozíciókból, a közélet számos területéről. A rendszerváltozás után a kommunista rendszert a törvényhozás bűnös rezsimnek minősítette, de arra már nem volt ereje, hogy a kommunista pártot is kivonja a forgalomból. Azzal számoltak, hogy támogatottság híján a párt magától megszűnik. Ez nem következett be, a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt 10-12 százalékos támogatottsággal mindmáig jelen van a parlamentben. Ugyanakkor egyre erőteljesebb a követelés, hogy függesszék fel e képződmény tevékenységét.
Különösen érzékeny területnek bizonyult az igazságszolgáltatás átvilágítása, ahol a bíróságok és az ügyészségek működése képzett szakemberek híján szinte elképzelhetetlen volt az 1989 előtti kommunista párttagok nélkül. Az előző két évtizedben az egykori cseh rendszerbírálók és politikai üldözöttek számos alkalommal tiltakoztak az ellen, hogy az igazságszolgáltatásban még mindig jelen vannak azok, akik annak idején politikai megrendelésre hozták meg ítéleteiket. Jóllehet nem minden egykori párttag bírót tekintettek eleve elfogultnak, de például a bíróság elé kerülő titkos ügynökök, egyes rendőrök és volt kommunista párttagok esetében indokoltnak tartanák, hogy megelőzendő az esetleges részrehajlást, bepillanthassanak a szóban forgó bíró múltjába.
A kommunista múltú bírák megnevezésében a cseh alkotmánybíróság járt az élen. A múlt év végén a testület nyilvánosságra hozta, hogy a tizenöt alkotmánybíró közül négyen voltak 1989 előtt a kommunista párt tagjai, közöttük Pavel Rychetsky, a taláros testület elnöke is. Az alkotmánybíróság példamutató gesztusának előzménye Tomás Pecina jogvédelmi aktivista kitartó igyekezete. Évekkel ezelőtt azzal a kéréssel fordult az olomouci felsőbb bírósághoz, hogy a testület adja ki azon tagjainak névsorát, akik 1989. november 17-ig tagjai voltak az akkori kommunista pártnak. Kérését elutasították, nem járt sikerrel az igazságügyi minisztériumban, sem a prágai fővárosi bíróságon, sem a legfelsőbb közigazgatási bíróságon. Az elutasítást mindenütt azzal indokolták, hogy a politikai hovatartozás a magánszférába tartozik, tehát nem vonatkozhat rá az információs kötelezettség. A bíróságok érzékeny adatnak tekintik a párttagságot, mert a rendszerváltozás előtti egyszerű párttagság nem jelenthet az átvilágítási törvény szerint sem akadályt az igazságügyben való alkalmazásban.
Pecina azonban az alkotmánybírósághoz fordult, azzal érvelve, hogy a közvéleménynek joga van tudni, milyen volt a bíró magatartása szemtől szemben az antidemokratikus rendszerrel az 1989 előtti időkben. A testület végül is igazat adott Pecinának. Határozatának lényege: a kommunista párthoz hasonló szervezetekben való tagság 1989. november 17. előtt az érintett személy politikai felfogása mellett inkább erkölcsi minőségről és a személyes megalkuvásról tanúskodik. A testület kimondta: a bírák párttagsága nem védett adat, és ezeknek az ismerete alapul szolgálhat a civil társadalomnak a bíróságok pártatlanságáról és függetlenségéről folyó viták során.
Az alkotmánybíróság számos európai példára is hivatkozó, terjedelmes indoklásában egyebek mellett abszurdnak nevezi, hogy miközben a kommunista párttagságra vonatkozó adat az előző rendszerben az egyéni karrier egyik alapvető feltétele volt, amit ambiciózus személyek első helyen emlegettek életrajzukban, addig manapság ez az adat hivatalosan is hozzáférhetetlen, érzékeny információ lenne ugyancsak az említett karrieristák és állítólag az igazságügy jó hírneve megőrzése céljából. A határozat közzététele után az igazságügyi tárcához számos kérdés érkezett a lakosság részéről egyes bírák fordulat előtti párttagságára vonatkozóan, ami felgyorsította a lista összeállítását. A listát a minisztérium levéltárában őrzött, 1989 után készült és a bírói kinevezésekkel kapcsolatos iratok alapján dolgozták ki.
A nyilvánosságra hozott névjegyzékből - amely az illetékesek szerint nem teljes - kitetszik: a hatvanhat tagú legfelsőbb bíróságnak legalább harmincegy tagja volt 1989 előtt a kommunista párt tagja. Elemzők rámutattak, minél magasabb szintű testületről van szó, annál több régi pártkáder ül a fontos bírói posztokon. Szemmel láthatóan kevesebb a volt párttag a körzeti, illetve a megyei bíróságokon. Ez a "fordított piramis" jellemző a vezető bírói vagy a bírósági tisztségekre is. Ismert szakértőket is sokkolt a felismerés, hogy - amint az igazságügyi tárca vizsgálataiból kitűnik - amíg 1989-ben a bírák sorában 714 kommunista párttag volt, két évtizeddel a fordulat után számuk csak 618-ra csökkent. "A huszonegy szabad esztendő alatt alig százzal apadt a kommunista múltú bírák száma. Az igazságügy terén ilyen arca is van a nemzedékváltásnak, a cseh módon megvalósított megtisztulásnak!" - füstölög kommentárjában a Lidové noviny jegyzetírója. Sokak számára érthetetlen, hogy ilyen listát nem tizenöt-húsz évvel ezelőtt tettek közzé. Úgy látják, most, amikor már Csehország túl van a kárpótlási és rehabilitálási pereken, a listától alig várható mélyreható változás az igazságügy terén.
Jaroslav Pospísil igazságügyi miniszter szerint a lista közzététele növeli a cseh igazságügy átláthatóságát. A tárcavezető azonban nem számol a névsor nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban valamiféle kifejezőbb, látványos hatással. Szerinte az alkotmánybíróság határozatának elsősorban jelképes jelentősége van. Az emberek tudni fogják, hogy a cseh bírói testület egyharmadának kommunista múltja van. Ám az érintettek bírói mandátuma továbbra is érvényes. Megtörténhet, hogy egyes esetekben a kommunista párthoz való múltbeli kapcsolattal összefüggésben felmerülhet a bíró elfogultságának kérdése, de erről végül is nem az érintett bíró, hanem a szenátus dönt. A miniszter nem tart attól, hogy a kommunista párttagság miatti elfogultság tömeges méretű jelenség lenne. Úgy látja, hogy a cseh igazságügy teljes megtisztulásáig még sok víz folyik le a Moldván. Az igazságügyi tárca vezetője szerint ez a folyamat elhúzódhat akár tizenöt-húsz évig is. Csehországban jelenleg 3076 bírót, illetve 1272 ügyészt tartanak nyilván.
A "kommunista pettyet" viselő és most az internet jóvoltából nagy nyilvánosságot kapó bírák és ügyészek védelmére kelt a bírói szövetség, illetve az államügyészi unió. Szerintük ma már az egykori párttagság vizsgálatának nincs értelme, mert azt már a kilencvenes években tartott átigazolásokkal rendezték. Akik folytatni kívánták a bírói és az ügyészi szakmát, azoknak meg kellett felelniük az átvilágítás követelményeinek.
A MINISZTÉRIUMI DÖNTÉS.
A cseh igazságügyi minisztérium januári közleménye szerint a tárca feltette internetes honlapjára azoknak a bíráknak és államügyészeknek a névsorát, akik a hozzáférhető adatok szerint 1989. november 17-e előtt tagjai voltak Csehszlovákia Kommunista Pártjának (KSC). Ezt a lépést az alkotmánybíróság határozata alapján tette. "Az alkotmánybíróság szenátusa 2010. november 30-án döntött arról, hogy a bírák 1989 előtti KSC-tagsága a személyi adatvédelmi törvény szerint nem tekinthető érzékeny adatnak, és alapul szolgálhat a civil társadalomban a bírák függetlenségéről és pártatlanságáról folyó vitához. E határozattal kapcsolatosan a minisztérium a polgároktól kérdések tucatjait kapta, amelyekben konkrét bírák, illetve egyes bíróságok bíráinak 1989. november előtti politikai hovatartozása iránt érdeklődtek. Ezért döntés született valamennyi rendelkezésre álló adat feldolgozásáról, valamint arról, hogy a tárca honlapján létre kell hozni a kommunista múltú bírák és államügyészek nyilvános névsorát" - áll a Tereza Palecková szóvivő által jegyzett közleményben, amely fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a lista nem teljes, és a minisztérium igazságügyi főosztálya által elérhető adatokra épül. Az információk forrásai a bíróságok által 1989 után a bírójelöltek kinevezésével kapcsolatosan feldolgozott alapanyagok, amelyekben az egyes jelöltek jellemzésénél feljegyezték azok politikai kötődését. A KSC tagjelöltjeit nem tüntették fel. Majd 1996-tól 2006-ig a bírói tisztségért folyamodó pályázók a kinevezéshez szükséges alapanyag tartozékaként benyújtották "a pályázó becsületbeli nyilatkozatát politikai hovatartozásukról". Tekintettel a Személyi Adatvédelmi Hivatal által 2007-ben végzett ellenőrzés következtetéseire, ettől az évtől a minisztérium a kinevezett bírák politikai illetőségét nem vizsgálta. Mindez vonatkozik a volt KSC-tag államügyészekre is - fogalmaz a közlemény.
Az alkotmánybíróság határozatának elsősorban jelképes jelentősége van
SOMOGYI MÁTYÁS (PRÁGA) ,(S. M.)
Minél magasabb szintű igazságszolgáltatói testületről van szó, annál több régi pártkáder ül a fontos posztokon
Az egykori szocialista országokban a mögöttünk levő két évtizedben több kísérlet történt a kommunista múlt örökségének felszámolására, a bukott rendszer bűneinek feltárására. A gyászos múlttal való szembesülés, a diktatúra erkölcsi, szellemi és anyagi pusztításainak elemzése, a felelősök megnevezése és a jövőt szolgáló következtetések levonása szinte minden posztkommunista országban más-más módszerrel történt. A kommunista múltú bírák megnevezésében a cseh alkotmánybíróság járt az élen.
Eltérő módon láttak hozzá térségünkben a kommunista titkosrendőrség hálózatainak nyilvánosságra hozatalához, a bukott rendszer fő korifeusainak felelősségre vonásához. Nem mindenütt követték a cseh, a lengyel vagy a német példát a közélet átvilágításában, a volt nómenklatúrához tartozó személyek vagy csoportok megnevezésében. A lusztrációs jogalkotásnak köszönhetően például Csehországban a bukott rendszer prominensei és kiszolgálói eltűntek a hatalmi pozíciókból, a közélet számos területéről. A rendszerváltozás után a kommunista rendszert a törvényhozás bűnös rezsimnek minősítette, de arra már nem volt ereje, hogy a kommunista pártot is kivonja a forgalomból. Azzal számoltak, hogy támogatottság híján a párt magától megszűnik. Ez nem következett be, a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt 10-12 százalékos támogatottsággal mindmáig jelen van a parlamentben. Ugyanakkor egyre erőteljesebb a követelés, hogy függesszék fel e képződmény tevékenységét.
Különösen érzékeny területnek bizonyult az igazságszolgáltatás átvilágítása, ahol a bíróságok és az ügyészségek működése képzett szakemberek híján szinte elképzelhetetlen volt az 1989 előtti kommunista párttagok nélkül. Az előző két évtizedben az egykori cseh rendszerbírálók és politikai üldözöttek számos alkalommal tiltakoztak az ellen, hogy az igazságszolgáltatásban még mindig jelen vannak azok, akik annak idején politikai megrendelésre hozták meg ítéleteiket. Jóllehet nem minden egykori párttag bírót tekintettek eleve elfogultnak, de például a bíróság elé kerülő titkos ügynökök, egyes rendőrök és volt kommunista párttagok esetében indokoltnak tartanák, hogy megelőzendő az esetleges részrehajlást, bepillanthassanak a szóban forgó bíró múltjába.
A kommunista múltú bírák megnevezésében a cseh alkotmánybíróság járt az élen. A múlt év végén a testület nyilvánosságra hozta, hogy a tizenöt alkotmánybíró közül négyen voltak 1989 előtt a kommunista párt tagjai, közöttük Pavel Rychetsky, a taláros testület elnöke is. Az alkotmánybíróság példamutató gesztusának előzménye Tomás Pecina jogvédelmi aktivista kitartó igyekezete. Évekkel ezelőtt azzal a kéréssel fordult az olomouci felsőbb bírósághoz, hogy a testület adja ki azon tagjainak névsorát, akik 1989. november 17-ig tagjai voltak az akkori kommunista pártnak. Kérését elutasították, nem járt sikerrel az igazságügyi minisztériumban, sem a prágai fővárosi bíróságon, sem a legfelsőbb közigazgatási bíróságon. Az elutasítást mindenütt azzal indokolták, hogy a politikai hovatartozás a magánszférába tartozik, tehát nem vonatkozhat rá az információs kötelezettség. A bíróságok érzékeny adatnak tekintik a párttagságot, mert a rendszerváltozás előtti egyszerű párttagság nem jelenthet az átvilágítási törvény szerint sem akadályt az igazságügyben való alkalmazásban.
Pecina azonban az alkotmánybírósághoz fordult, azzal érvelve, hogy a közvéleménynek joga van tudni, milyen volt a bíró magatartása szemtől szemben az antidemokratikus rendszerrel az 1989 előtti időkben. A testület végül is igazat adott Pecinának. Határozatának lényege: a kommunista párthoz hasonló szervezetekben való tagság 1989. november 17. előtt az érintett személy politikai felfogása mellett inkább erkölcsi minőségről és a személyes megalkuvásról tanúskodik. A testület kimondta: a bírák párttagsága nem védett adat, és ezeknek az ismerete alapul szolgálhat a civil társadalomnak a bíróságok pártatlanságáról és függetlenségéről folyó viták során.
Az alkotmánybíróság számos európai példára is hivatkozó, terjedelmes indoklásában egyebek mellett abszurdnak nevezi, hogy miközben a kommunista párttagságra vonatkozó adat az előző rendszerben az egyéni karrier egyik alapvető feltétele volt, amit ambiciózus személyek első helyen emlegettek életrajzukban, addig manapság ez az adat hivatalosan is hozzáférhetetlen, érzékeny információ lenne ugyancsak az említett karrieristák és állítólag az igazságügy jó hírneve megőrzése céljából. A határozat közzététele után az igazságügyi tárcához számos kérdés érkezett a lakosság részéről egyes bírák fordulat előtti párttagságára vonatkozóan, ami felgyorsította a lista összeállítását. A listát a minisztérium levéltárában őrzött, 1989 után készült és a bírói kinevezésekkel kapcsolatos iratok alapján dolgozták ki.
A nyilvánosságra hozott névjegyzékből - amely az illetékesek szerint nem teljes - kitetszik: a hatvanhat tagú legfelsőbb bíróságnak legalább harmincegy tagja volt 1989 előtt a kommunista párt tagja. Elemzők rámutattak, minél magasabb szintű testületről van szó, annál több régi pártkáder ül a fontos bírói posztokon. Szemmel láthatóan kevesebb a volt párttag a körzeti, illetve a megyei bíróságokon. Ez a "fordított piramis" jellemző a vezető bírói vagy a bírósági tisztségekre is. Ismert szakértőket is sokkolt a felismerés, hogy - amint az igazságügyi tárca vizsgálataiból kitűnik - amíg 1989-ben a bírák sorában 714 kommunista párttag volt, két évtizeddel a fordulat után számuk csak 618-ra csökkent. "A huszonegy szabad esztendő alatt alig százzal apadt a kommunista múltú bírák száma. Az igazságügy terén ilyen arca is van a nemzedékváltásnak, a cseh módon megvalósított megtisztulásnak!" - füstölög kommentárjában a Lidové noviny jegyzetírója. Sokak számára érthetetlen, hogy ilyen listát nem tizenöt-húsz évvel ezelőtt tettek közzé. Úgy látják, most, amikor már Csehország túl van a kárpótlási és rehabilitálási pereken, a listától alig várható mélyreható változás az igazságügy terén.
Jaroslav Pospísil igazságügyi miniszter szerint a lista közzététele növeli a cseh igazságügy átláthatóságát. A tárcavezető azonban nem számol a névsor nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban valamiféle kifejezőbb, látványos hatással. Szerinte az alkotmánybíróság határozatának elsősorban jelképes jelentősége van. Az emberek tudni fogják, hogy a cseh bírói testület egyharmadának kommunista múltja van. Ám az érintettek bírói mandátuma továbbra is érvényes. Megtörténhet, hogy egyes esetekben a kommunista párthoz való múltbeli kapcsolattal összefüggésben felmerülhet a bíró elfogultságának kérdése, de erről végül is nem az érintett bíró, hanem a szenátus dönt. A miniszter nem tart attól, hogy a kommunista párttagság miatti elfogultság tömeges méretű jelenség lenne. Úgy látja, hogy a cseh igazságügy teljes megtisztulásáig még sok víz folyik le a Moldván. Az igazságügyi tárca vezetője szerint ez a folyamat elhúzódhat akár tizenöt-húsz évig is. Csehországban jelenleg 3076 bírót, illetve 1272 ügyészt tartanak nyilván.
A "kommunista pettyet" viselő és most az internet jóvoltából nagy nyilvánosságot kapó bírák és ügyészek védelmére kelt a bírói szövetség, illetve az államügyészi unió. Szerintük ma már az egykori párttagság vizsgálatának nincs értelme, mert azt már a kilencvenes években tartott átigazolásokkal rendezték. Akik folytatni kívánták a bírói és az ügyészi szakmát, azoknak meg kellett felelniük az átvilágítás követelményeinek.
A MINISZTÉRIUMI DÖNTÉS.
A cseh igazságügyi minisztérium januári közleménye szerint a tárca feltette internetes honlapjára azoknak a bíráknak és államügyészeknek a névsorát, akik a hozzáférhető adatok szerint 1989. november 17-e előtt tagjai voltak Csehszlovákia Kommunista Pártjának (KSC). Ezt a lépést az alkotmánybíróság határozata alapján tette. "Az alkotmánybíróság szenátusa 2010. november 30-án döntött arról, hogy a bírák 1989 előtti KSC-tagsága a személyi adatvédelmi törvény szerint nem tekinthető érzékeny adatnak, és alapul szolgálhat a civil társadalomban a bírák függetlenségéről és pártatlanságáról folyó vitához. E határozattal kapcsolatosan a minisztérium a polgároktól kérdések tucatjait kapta, amelyekben konkrét bírák, illetve egyes bíróságok bíráinak 1989. november előtti politikai hovatartozása iránt érdeklődtek. Ezért döntés született valamennyi rendelkezésre álló adat feldolgozásáról, valamint arról, hogy a tárca honlapján létre kell hozni a kommunista múltú bírák és államügyészek nyilvános névsorát" - áll a Tereza Palecková szóvivő által jegyzett közleményben, amely fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a lista nem teljes, és a minisztérium igazságügyi főosztálya által elérhető adatokra épül. Az információk forrásai a bíróságok által 1989 után a bírójelöltek kinevezésével kapcsolatosan feldolgozott alapanyagok, amelyekben az egyes jelöltek jellemzésénél feljegyezték azok politikai kötődését. A KSC tagjelöltjeit nem tüntették fel. Majd 1996-tól 2006-ig a bírói tisztségért folyamodó pályázók a kinevezéshez szükséges alapanyag tartozékaként benyújtották "a pályázó becsületbeli nyilatkozatát politikai hovatartozásukról". Tekintettel a Személyi Adatvédelmi Hivatal által 2007-ben végzett ellenőrzés következtetéseire, ettől az évtől a minisztérium a kinevezett bírák politikai illetőségét nem vizsgálta. Mindez vonatkozik a volt KSC-tag államügyészekre is - fogalmaz a közlemény.
Az alkotmánybíróság határozatának elsősorban jelképes jelentősége van
SOMOGYI MÁTYÁS (PRÁGA) ,(S. M.)
Pokol Béla: rövid időn belül gondok lehetnek az alkotmánnyal
Több ponton is aggályosnak tartja az alkotmányozási folyamatot Pokol Béla politológus.
A politológus korábban azt nyilatkozta, hogy alkotmány csak milliók akaratából, a tömegek pecsétjével születhet. Ha egy kormány 2,5 millió ember szavazatát bírja, akkor elhanyagolható az a technikai jellegű kérdés, hogy tartanak-e népszavazást az alkotmányról - értékelte a Ma Reggelben a jelenlegi helyzetet.
Pokol Béla úgy érvelt, hogy a később ellenzékbe szorult baloldali-liberális tábor már a kampányban „figyelmeztette” az embereket, hogy a 2/3-os győzelemmel a kormányzó erők hozzá fognak nyúlni az alkotmányhoz, így ez nem volt meglepetés.
Arra a kérdésre, hogy a választópolgárok az új alkotmány szövegével is egyetértenek-e, a politológus elmondta: a modern demokráciák sajátossága, hogy az emberek a képviselőket nem felhatalmazások tömkelegével küldik az Országgyűlésbe, mint régen. Az akkori visszahívhatóság intézménye ma már nem működik.
A politológus a szakmaiságot hiányolja
Pokol Béla szerint ma Magyarországon legfeljebb húsz olyan ember van, aki valóban ért az alkotmányjoghoz. Az egyik fő problémának azt tartja, hogy ezek a szakértők nem vesznek részt az egyeztető folyamatokban. A politológus szerint ennek egyik oka, hogy ez a nagyjából húsz ember a politikai értékek mentén legalább három csoportra oszlik. Pokol ennek nyomán politikailag megérti, hogy jelenleg az alkotmányozás a „nyilvánosság háta mögött”, néhány bizalmi ember bevonásával történik.
A politológus ennek ellenére úgy véli, a nyilvánosság kizárása káros is lehet. Véleménye szerint az alkotmánytervezetben vannak olyan feszültségek, amelyek rövid időn belül komoly problémákat okozhatnak.
Alkotmány, vagy alaptörvény?
Pokol Béla szerint nem pusztán szimbolikus kérdés, hogy alkotmányról, vagy alaptörvényről beszélünk. Utóbbi ugyanis alacsonyabb rendű. A politológus szerint nem véletlen, hogy 1949-ben, Németország megosztásakor nem született német alkotmány, hanem csak egy alaptörvényt hoztak létre, ami az újraegyesítésig, majd a német alkotmány elfogadásáig volt érvényben.
A politológus további problémának tartja, hogy ellentmondás lesz a hatalmi ágak viszonyának megállapításakor is. Magyarországon eddig a hatalom egysége, vagyis az angol modell volt jellemzőbb, ezzel párhuzamosan azonban „most teszik bele” a hatalommegosztás elvét, ami így súlyos problémákhoz fog vezetni- mondta.
Kérdések az Alkotmánybírósággal kapcsolatban
Pokol Béla szerint fontos tisztázni, hogy mi alapján gyakorolhatja jogkörét az Alkotmánybíróság. A politológus úgy fogalmaz: az alkotmány mindig az, amit az Alkotmánybíróság kihoz belőle. A legnagyobb probléma azzal van, hogy a testület húsz éve működik a régi alkotmányon, és ez alatt az idő alatt mintegy 30 ezer oldalas döntésgyűjtemény halmozódott fel.
Ezzel kapcsolatban Sólyom Lászlóban már 1994-ben felmerült, hogy ha új alkotmány lesz, akkor az Alkotmánybíróság ne az új alkotmány alapján járjon el az egyes ügyekben, hanem korábbi döntéseit vegye alapul.
A legsúlyosabb ellentmondás akkor keletkezik, ha az új alaptörvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a korábbi, ideiglenes alkotmány alapján hozott Alkotmánybírósági döntések hatályvesztettnek tekinthetők. Ennek hiányában a régi döntéseket alapul véve az Alkotmánybíróság lenullázhatja az új alkotmányt, mivel a sarkalatos törvényeket is a testület fogja értelmezni.
Nagy hiba, hogy ez az értelmezési lehetőség nyitva marad az Alkotmánybíróság számára - mondta Pokol Béla az MTV Ma Reggel című műsorában.
A politológus korábban azt nyilatkozta, hogy alkotmány csak milliók akaratából, a tömegek pecsétjével születhet. Ha egy kormány 2,5 millió ember szavazatát bírja, akkor elhanyagolható az a technikai jellegű kérdés, hogy tartanak-e népszavazást az alkotmányról - értékelte a Ma Reggelben a jelenlegi helyzetet.
Pokol Béla úgy érvelt, hogy a később ellenzékbe szorult baloldali-liberális tábor már a kampányban „figyelmeztette” az embereket, hogy a 2/3-os győzelemmel a kormányzó erők hozzá fognak nyúlni az alkotmányhoz, így ez nem volt meglepetés.
Arra a kérdésre, hogy a választópolgárok az új alkotmány szövegével is egyetértenek-e, a politológus elmondta: a modern demokráciák sajátossága, hogy az emberek a képviselőket nem felhatalmazások tömkelegével küldik az Országgyűlésbe, mint régen. Az akkori visszahívhatóság intézménye ma már nem működik.
A politológus a szakmaiságot hiányolja
Pokol Béla szerint ma Magyarországon legfeljebb húsz olyan ember van, aki valóban ért az alkotmányjoghoz. Az egyik fő problémának azt tartja, hogy ezek a szakértők nem vesznek részt az egyeztető folyamatokban. A politológus szerint ennek egyik oka, hogy ez a nagyjából húsz ember a politikai értékek mentén legalább három csoportra oszlik. Pokol ennek nyomán politikailag megérti, hogy jelenleg az alkotmányozás a „nyilvánosság háta mögött”, néhány bizalmi ember bevonásával történik.
A politológus ennek ellenére úgy véli, a nyilvánosság kizárása káros is lehet. Véleménye szerint az alkotmánytervezetben vannak olyan feszültségek, amelyek rövid időn belül komoly problémákat okozhatnak.
Alkotmány, vagy alaptörvény?
Pokol Béla szerint nem pusztán szimbolikus kérdés, hogy alkotmányról, vagy alaptörvényről beszélünk. Utóbbi ugyanis alacsonyabb rendű. A politológus szerint nem véletlen, hogy 1949-ben, Németország megosztásakor nem született német alkotmány, hanem csak egy alaptörvényt hoztak létre, ami az újraegyesítésig, majd a német alkotmány elfogadásáig volt érvényben.
A politológus további problémának tartja, hogy ellentmondás lesz a hatalmi ágak viszonyának megállapításakor is. Magyarországon eddig a hatalom egysége, vagyis az angol modell volt jellemzőbb, ezzel párhuzamosan azonban „most teszik bele” a hatalommegosztás elvét, ami így súlyos problémákhoz fog vezetni- mondta.
Kérdések az Alkotmánybírósággal kapcsolatban
Pokol Béla szerint fontos tisztázni, hogy mi alapján gyakorolhatja jogkörét az Alkotmánybíróság. A politológus úgy fogalmaz: az alkotmány mindig az, amit az Alkotmánybíróság kihoz belőle. A legnagyobb probléma azzal van, hogy a testület húsz éve működik a régi alkotmányon, és ez alatt az idő alatt mintegy 30 ezer oldalas döntésgyűjtemény halmozódott fel.
Ezzel kapcsolatban Sólyom Lászlóban már 1994-ben felmerült, hogy ha új alkotmány lesz, akkor az Alkotmánybíróság ne az új alkotmány alapján járjon el az egyes ügyekben, hanem korábbi döntéseit vegye alapul.
A legsúlyosabb ellentmondás akkor keletkezik, ha az új alaptörvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a korábbi, ideiglenes alkotmány alapján hozott Alkotmánybírósági döntések hatályvesztettnek tekinthetők. Ennek hiányában a régi döntéseket alapul véve az Alkotmánybíróság lenullázhatja az új alkotmányt, mivel a sarkalatos törvényeket is a testület fogja értelmezni.
Nagy hiba, hogy ez az értelmezési lehetőség nyitva marad az Alkotmánybíróság számára - mondta Pokol Béla az MTV Ma Reggel című műsorában.
A Die Zeit: Orbán úgy építi át saját államát, ahogy neki tetszik
A magyar alkotmányozás folyamatáról közölt terjedelmes írást legfrissebb számában a Die Zeit. A német hetilap cikkének bevezetőjében azt írta: "Orbán Viktor úgy építi át saját államát, ahogy neki tetszik." "Magyarország új alkotmánya erősíti az uralkodó pártot, a parlament és a bíróságok rovására" - tette hozzá a Die Zeit.
A cikkíró, Alice Bota szerint mindennek gyorsan kell lezajlania. Olyan gyorsan, hogy - mint írta - "az alkotmány atyjainak egyike saját alkotmánytervezetét a vonaton ülve iPad-jén dolgozta ki." A lap szerint miközben Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourg és Brüsszel között utazott, egyes fejezetekkel a vonaton készült el, például az államháztartási és költségvetési kérdésekkel foglalkozó fejezettel és a preambulummal.
Alice Bota emlékeztetett, hogy Orbán Viktor pártjával tavaly áprilisban nyerte meg a választásokat, és - mint fogalmazott - "megkezdte az állam átépítését úgy, ahogy neki tetszik." A miniszterelnök "rendszerváltásról" és "nemzeti forradalomról" beszélt - írta a hetilap. "Kiválasztotta azt az elnököt, akit ő akart, új intézményeket hozott létre - mint például a médiahatóságot -, továbbá új törvényeket, amelyek közül néhányat, például a médiatörvényt egész Európában hevesen vitattak." Most pedig egy új alkotmány van napirenden - írta a lap, utalva arra: még konzervatív alkotmányjogászok is figyelmeztetnek, hogy kevés az idő egy új, jobb alkotmány kidolgozására.
A Die Zeit szerint valójában arról van szó: Orbán Viktor nem akart többé a régi alkotmánnyal élni. Az újság emlékeztetett arra, hogy az fő vonalaiban 1949-ből származik, az 1989-es békés, a kommunistákkal kialkudott rendszerváltáskor azonban alaposan megváltoztatták. A keretek megmaradtak, a tartalmat megreformálták. A régi alkotmány preambuluma utalt arra, hogy az csak átmeneti időszakra érvényes, addig, amíg a magyar nép nem hoz létre egy újat - tette hozzá.
A régi alkotmánynak - mint a cikkíró fogalmazott - megvoltak a maga gyengeségei, és - akárcsak a német alaptörvényt - gyakran egészítették ki és módosították, de alig akadt valaki, aki meg akart megszabadulni tőle. "Orbán pártja azonban olyan szöveget akart, amely a nemzeti érzéseket és a nemzeti identitás utáni vágyat testesíti meg" - írta a lap, idézve ezzel kapcsolatban Salamon Lászlót, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnökét. Orbán számára a szimbolikáról van szó, még annak a veszélynek az árán is, hogy az új alkotmányra azt a címkét ragasztják majd: az egyetlen párt alkotmánya. "Avagy egyetlen emberé, aki a választásokon nagy győzelmet aratott, és ebből származtatja a legitimációt minden lépésre" - fogalmazott a német hetilap, amely szerint még nem világos, hogy mi Orbán célja mindezzel.
A Die Zeit emlékeztetett arra: az ellenzéki pártok még tavaly közölték, hogy nem vesznek részt az alkotmány kidolgozásában. A szocialisták és a "Zöldek" bojkottálnak minden ezzel kapcsolatos vitát. "Ezért az új alkotmányt szinte egyedül a Fidesz dolgozza ki, a Fidesz vitatja meg és a Fidesz is hagyja jóvá" - hangoztatta a lap, utalva arra, hogy csak a kis kereszténydemokrata párt működik együtt. Az egyetlen szélesebb legitimációt - amire a kormány hivatkozhat - a választóktól a kereken 800 ezer kérdőívre beérkezett válaszok jelentik - vélekedett a cikkíró, ismertetve néhányat a tizenkét kérdés közül.
A német lap szerint az alkotmánytervezet mind jogilag, mind politikailag "nyugtalanító". "Különösen nyugtalanítóak" az alkotmánybíróságra vonatkozó tervezett szabályok - hangoztatta a szerző, utalva államjogászoknak arra az aggodalmára, amely szerint erősen korlátozzák az alkotmánybíróság hatásköreit. A lap szerint politikai függőségek is kialakulhatnak, mert az alkotmánybírók újraválaszthatók lesznek. Elképzelhető, hogy Orbán meneszti a hivatalban lévő alkotmánybíróság tagjait, és saját embereit ülteti helyükbe - vélte a lap.
A cikkíró szerint " a legnyugtalanítóbb az alkotmány szellemisége." A Die Zeit szerzője ennek kapcsán arra utalt, hogy a preambulum hangsúlyozza "a kereszténység nemzetmegtartó erejét", dicsőíti Szent István királyt, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, a közösség erejeként pedig a munkát és a szellemi teljesítményt nevezi meg. És megállapítja, hogy Magyarország volt az, amely 1956-os forradalmával halálos sebet ejtett a világkommunizmuson.
A legfeltűnőbbnek a Die Zeit azt nevezi, hogy "eltűnt valamennyi utalás 1989-re." A hetilap emlékeztetett: a Magyar Köztársaság elnevezés 1989-ben született, az új alkotmány tervezete azonban már csak Magyarországról beszél - írta a lap, hozzátéve: mintha 1989 nem is lett volna.
HVG.HU
A cikkíró, Alice Bota szerint mindennek gyorsan kell lezajlania. Olyan gyorsan, hogy - mint írta - "az alkotmány atyjainak egyike saját alkotmánytervezetét a vonaton ülve iPad-jén dolgozta ki." A lap szerint miközben Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourg és Brüsszel között utazott, egyes fejezetekkel a vonaton készült el, például az államháztartási és költségvetési kérdésekkel foglalkozó fejezettel és a preambulummal.
Alice Bota emlékeztetett, hogy Orbán Viktor pártjával tavaly áprilisban nyerte meg a választásokat, és - mint fogalmazott - "megkezdte az állam átépítését úgy, ahogy neki tetszik." A miniszterelnök "rendszerváltásról" és "nemzeti forradalomról" beszélt - írta a hetilap. "Kiválasztotta azt az elnököt, akit ő akart, új intézményeket hozott létre - mint például a médiahatóságot -, továbbá új törvényeket, amelyek közül néhányat, például a médiatörvényt egész Európában hevesen vitattak." Most pedig egy új alkotmány van napirenden - írta a lap, utalva arra: még konzervatív alkotmányjogászok is figyelmeztetnek, hogy kevés az idő egy új, jobb alkotmány kidolgozására.
A Die Zeit szerint valójában arról van szó: Orbán Viktor nem akart többé a régi alkotmánnyal élni. Az újság emlékeztetett arra, hogy az fő vonalaiban 1949-ből származik, az 1989-es békés, a kommunistákkal kialkudott rendszerváltáskor azonban alaposan megváltoztatták. A keretek megmaradtak, a tartalmat megreformálták. A régi alkotmány preambuluma utalt arra, hogy az csak átmeneti időszakra érvényes, addig, amíg a magyar nép nem hoz létre egy újat - tette hozzá.
A régi alkotmánynak - mint a cikkíró fogalmazott - megvoltak a maga gyengeségei, és - akárcsak a német alaptörvényt - gyakran egészítették ki és módosították, de alig akadt valaki, aki meg akart megszabadulni tőle. "Orbán pártja azonban olyan szöveget akart, amely a nemzeti érzéseket és a nemzeti identitás utáni vágyat testesíti meg" - írta a lap, idézve ezzel kapcsolatban Salamon Lászlót, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnökét. Orbán számára a szimbolikáról van szó, még annak a veszélynek az árán is, hogy az új alkotmányra azt a címkét ragasztják majd: az egyetlen párt alkotmánya. "Avagy egyetlen emberé, aki a választásokon nagy győzelmet aratott, és ebből származtatja a legitimációt minden lépésre" - fogalmazott a német hetilap, amely szerint még nem világos, hogy mi Orbán célja mindezzel.
A Die Zeit emlékeztetett arra: az ellenzéki pártok még tavaly közölték, hogy nem vesznek részt az alkotmány kidolgozásában. A szocialisták és a "Zöldek" bojkottálnak minden ezzel kapcsolatos vitát. "Ezért az új alkotmányt szinte egyedül a Fidesz dolgozza ki, a Fidesz vitatja meg és a Fidesz is hagyja jóvá" - hangoztatta a lap, utalva arra, hogy csak a kis kereszténydemokrata párt működik együtt. Az egyetlen szélesebb legitimációt - amire a kormány hivatkozhat - a választóktól a kereken 800 ezer kérdőívre beérkezett válaszok jelentik - vélekedett a cikkíró, ismertetve néhányat a tizenkét kérdés közül.
A német lap szerint az alkotmánytervezet mind jogilag, mind politikailag "nyugtalanító". "Különösen nyugtalanítóak" az alkotmánybíróságra vonatkozó tervezett szabályok - hangoztatta a szerző, utalva államjogászoknak arra az aggodalmára, amely szerint erősen korlátozzák az alkotmánybíróság hatásköreit. A lap szerint politikai függőségek is kialakulhatnak, mert az alkotmánybírók újraválaszthatók lesznek. Elképzelhető, hogy Orbán meneszti a hivatalban lévő alkotmánybíróság tagjait, és saját embereit ülteti helyükbe - vélte a lap.
A cikkíró szerint " a legnyugtalanítóbb az alkotmány szellemisége." A Die Zeit szerzője ennek kapcsán arra utalt, hogy a preambulum hangsúlyozza "a kereszténység nemzetmegtartó erejét", dicsőíti Szent István királyt, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, a közösség erejeként pedig a munkát és a szellemi teljesítményt nevezi meg. És megállapítja, hogy Magyarország volt az, amely 1956-os forradalmával halálos sebet ejtett a világkommunizmuson.
A legfeltűnőbbnek a Die Zeit azt nevezi, hogy "eltűnt valamennyi utalás 1989-re." A hetilap emlékeztetett: a Magyar Köztársaság elnevezés 1989-ben született, az új alkotmány tervezete azonban már csak Magyarországról beszél - írta a lap, hozzátéve: mintha 1989 nem is lett volna.
HVG.HU
2011. március 26., szombat
A Velencei Bizottság az alkotmányról
Egy tekintélyes nemzetközi testület kifejezetten a kormány kérésére foglalkozott a készülő új alkotmány egyes pontjaival.
Navracsics Tibor kormányfőhelyettes, igazságügy-miniszter még a múlt hónapban küldte meg három kérdését a Velencei Bizottságnak. Az Európai Unió alapjogi chartájának átültetéséről, az előzetes normakontrollról, valamint az alkotmánybírósági indítvány benyújtására jogosultak köréről kért tanácsot. A testület ezeket a kérdéseket tegnapi ülésén vitatta meg, és a jövő hétre ígérte álláspontjának közzétételét.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügy-miniszter a tanácskozás után az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a testület sajnálatosnak tartotta, hogy költségvetési és adótörvényekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság jogköre korlátozott maradna, abban viszont egyetértettek a kormánnyal, hogy konkrét jogi érdek nélkül ne fordulhasson bárki az AB-hoz.
A testület Navracsics szerint nem támogatta, hogy az új alkotmány „egy az egyben” átemelje az EU alapjogi chartáját, ehelyett azt javasolja, hogy a charta szellemiségét, vívmányait vegye át. A bizottság jónak tartotta azt a megoldást, hogy a köztársasági elnök fordulhasson előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz. Az előzetes normakontrollt érintően azonban tart attól, hogy annak szélesítése esetlegesen időről időre politikai szerepbe kényszerítheti az AB-t. Felvetették annak lehetőségét, hogy utólagos normakontrollt ne csak az országgyűlési képviselők 25 százaléka és a kormány kérhessen – ahogyan azt jelenleg az alkotmányjavaslat tartalmazza –, hanem az ombudsman is. A tárcavezető azt mondta, megfontolják ezt az észrevételt. Abban egyetértettek, hogy az AB túlterheltségét megelőzendő korlátozni kell, hogy konkrét jogi érdek nélkül bárki az AB-hoz fordulhasson.
A bizottság feltette azt a kérdést is, hogy a sarkalatos törvényeket is vizsgálhatja-e majd az AB. Ezzel kapcsolatban a közigazgatási és igazságügy-miniszter biztosította a grémiumot arról, hogy a jövőben is lesz lehetőség alkotmánybírósági normakontrollra a sarkalatos törvények esetében. Tájékoztatta továbbá a testületet a kormányzat álláspontjáról azzal kapcsolatban, hogy a költségvetési törvénnyel és adójogszabályokkal összefüggésben az AB utólagos normakontrolljára továbbra is csak az alapjogi sérelem esetén van lehetőség. A korlátozást a Velencei Bizottság sajnálatosnak tartotta.
Ahogyan március elején Budapesten, a bizottság most is kifejtette, hogy véleménye szerint túl gyors az alaptörvény megalkotásának folyamata. Navracsics Tibor erre azt felelte, hogy „most már idestova szűk egy éve zajlik az alkotmány vitája”.
A Velencei Bizottság (Hivatalos nevén Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága) 1990-ben jött létre az Európa Tanács (ET) kezdeményezésére. Eredeti feladata a kelet-középeurópai országok demokratikus berendezkedésének elősegítése volt. A bizottságban 2002 óta az ET 47 tagja mellett részt vállalhatnak más országok is, így tíz további tagja van Algériától Kirgizisztánon át Chiléig. Feladata a tagok törvényeinek és törvénytervezeteinek vizsgálata, alkotmányjogi problémák elemzése, az érintett ország hozzájárulásával vagy az ET parlamenti közgyűlésének kezdeményezésére. Az üléseket – innen a testület közkeletű neve – Velencében tartják.
http://nol.hu/belfold/20110326-a_velencei_bizottsag_az_alkotmanyrol
Navracsics Tibor kormányfőhelyettes, igazságügy-miniszter még a múlt hónapban küldte meg három kérdését a Velencei Bizottságnak. Az Európai Unió alapjogi chartájának átültetéséről, az előzetes normakontrollról, valamint az alkotmánybírósági indítvány benyújtására jogosultak köréről kért tanácsot. A testület ezeket a kérdéseket tegnapi ülésén vitatta meg, és a jövő hétre ígérte álláspontjának közzétételét.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügy-miniszter a tanácskozás után az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a testület sajnálatosnak tartotta, hogy költségvetési és adótörvényekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság jogköre korlátozott maradna, abban viszont egyetértettek a kormánnyal, hogy konkrét jogi érdek nélkül ne fordulhasson bárki az AB-hoz.
A testület Navracsics szerint nem támogatta, hogy az új alkotmány „egy az egyben” átemelje az EU alapjogi chartáját, ehelyett azt javasolja, hogy a charta szellemiségét, vívmányait vegye át. A bizottság jónak tartotta azt a megoldást, hogy a köztársasági elnök fordulhasson előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz. Az előzetes normakontrollt érintően azonban tart attól, hogy annak szélesítése esetlegesen időről időre politikai szerepbe kényszerítheti az AB-t. Felvetették annak lehetőségét, hogy utólagos normakontrollt ne csak az országgyűlési képviselők 25 százaléka és a kormány kérhessen – ahogyan azt jelenleg az alkotmányjavaslat tartalmazza –, hanem az ombudsman is. A tárcavezető azt mondta, megfontolják ezt az észrevételt. Abban egyetértettek, hogy az AB túlterheltségét megelőzendő korlátozni kell, hogy konkrét jogi érdek nélkül bárki az AB-hoz fordulhasson.
A bizottság feltette azt a kérdést is, hogy a sarkalatos törvényeket is vizsgálhatja-e majd az AB. Ezzel kapcsolatban a közigazgatási és igazságügy-miniszter biztosította a grémiumot arról, hogy a jövőben is lesz lehetőség alkotmánybírósági normakontrollra a sarkalatos törvények esetében. Tájékoztatta továbbá a testületet a kormányzat álláspontjáról azzal kapcsolatban, hogy a költségvetési törvénnyel és adójogszabályokkal összefüggésben az AB utólagos normakontrolljára továbbra is csak az alapjogi sérelem esetén van lehetőség. A korlátozást a Velencei Bizottság sajnálatosnak tartotta.
Ahogyan március elején Budapesten, a bizottság most is kifejtette, hogy véleménye szerint túl gyors az alaptörvény megalkotásának folyamata. Navracsics Tibor erre azt felelte, hogy „most már idestova szűk egy éve zajlik az alkotmány vitája”.
A Velencei Bizottság (Hivatalos nevén Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága) 1990-ben jött létre az Európa Tanács (ET) kezdeményezésére. Eredeti feladata a kelet-középeurópai országok demokratikus berendezkedésének elősegítése volt. A bizottságban 2002 óta az ET 47 tagja mellett részt vállalhatnak más országok is, így tíz további tagja van Algériától Kirgizisztánon át Chiléig. Feladata a tagok törvényeinek és törvénytervezeteinek vizsgálata, alkotmányjogi problémák elemzése, az érintett ország hozzájárulásával vagy az ET parlamenti közgyűlésének kezdeményezésére. Az üléseket – innen a testület közkeletű neve – Velencében tartják.
http://nol.hu/belfold/20110326-a_velencei_bizottsag_az_alkotmanyrol
Sólyom szerint súlyos visszalépés az új alkotmány
MTI
A volt köztársasági elnök szombat reggel egy kolozsvári rendezvényen értesült arról, hogy a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete) megküldte szakvéleményét a magyarországi alkotmányozás témájáról.
Ezzel kapcsolatosan Sólyom az MTI bukaresti tudósítójának adott telefonos nyilatkozatában úgy vélte: ez az utolsó alkalom, hogy el lehessen kerülni, hogy az új alkotmány súlyos visszalépés legyen a jelenlegi alkotmányos helyzethez képest.
Sólyom László egyetért a Velencei Bizottsággal abban, hogy az Alkotmánybíróságnak vissza kell kapnia teljes hatáskörét. Szerinte a politikai, gazdasági és társadalmi életnek nem lehet olyan területe, amelyen az alkotmányossági kontroll nem érvényesül, tehát bármit meg lehessen tenni, azt is, ami nem alkotmányos, anélkül, hogy erre fény derülne, vagy orvosolni lehetne.
Az ombudsmanok is kellenek
Ezen kívül van néhány olyan tétel, amelyet ugyancsak figyelembe kellene venni - mondta a volt köztársasági elnök. Ezek között említette, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek státusát legalább olyan mértékben kell garantálni, mint a jelenlegi alkotmányban, tehát azt - mondta -, hogy ők nemzetalkotó tényezők.
Sólyom szerint kár lenne, ha megszüntetnék a jelenlegi ombudsmani pozíciókat. "Példát mutatunk a világnak azzal, hogy működik nálunk a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Semmi nem indokolja ennek a posztnak a megszüntetését."
Index
A volt köztársasági elnök szombat reggel egy kolozsvári rendezvényen értesült arról, hogy a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete) megküldte szakvéleményét a magyarországi alkotmányozás témájáról.
Ezzel kapcsolatosan Sólyom az MTI bukaresti tudósítójának adott telefonos nyilatkozatában úgy vélte: ez az utolsó alkalom, hogy el lehessen kerülni, hogy az új alkotmány súlyos visszalépés legyen a jelenlegi alkotmányos helyzethez képest.
Sólyom László egyetért a Velencei Bizottsággal abban, hogy az Alkotmánybíróságnak vissza kell kapnia teljes hatáskörét. Szerinte a politikai, gazdasági és társadalmi életnek nem lehet olyan területe, amelyen az alkotmányossági kontroll nem érvényesül, tehát bármit meg lehessen tenni, azt is, ami nem alkotmányos, anélkül, hogy erre fény derülne, vagy orvosolni lehetne.
Az ombudsmanok is kellenek
Ezen kívül van néhány olyan tétel, amelyet ugyancsak figyelembe kellene venni - mondta a volt köztársasági elnök. Ezek között említette, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek státusát legalább olyan mértékben kell garantálni, mint a jelenlegi alkotmányban, tehát azt - mondta -, hogy ők nemzetalkotó tényezők.
Sólyom szerint kár lenne, ha megszüntetnék a jelenlegi ombudsmani pozíciókat. "Példát mutatunk a világnak azzal, hogy működik nálunk a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Semmi nem indokolja ennek a posztnak a megszüntetését."
Index
2011. március 23., szerda
Aggasztó törekvések
Több alapjogot is sérthet az új alkotmány szövege, ami miatt jogvédő szervezetek az Európai Unióhoz fordulnak – értesült a Figyelő. A tervezet korlátozza a bírói függetlenséget, s közvetve egy választási vereségtől is védi a Fideszt.
Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének mandátuma 2015 nyarán jár le, mégis vélhetően már jövőre távozik hivatalából – igaz, nem önszántából. A Figyelő fideszes parlamenti forrásból és szakmai körökből úgy értesült, Baka egyértelműen kegyvesztett lett. Névtelenséget kérő informátoraink szerint a legfőbb bíró „szakmailag túl autonóm, márpedig ha a bíróság rendre szembemegy a kabinet döntéseivel, akkor kilövi a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit”.
Miután az LB elnöke bírálta a március elején elfogadott semmisségi törvényt, mert szerinte az sérti a szabad bírói mérlegelés jogát, a Fidesz–KDNP pártszövetségben többen élesen kirohantak ellene. Azt hangoztatták, hogy nincs joga kritizálni a törvényhozói hatalmat, s a bíróságok szó nélkül kötelesek alkalmazni a hatályos jogszabályokat. A jogszabály alapján semmissé kell nyilvánítani azokat az ítéleteket, amelyek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben – hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt – kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozva születtek.)
JOGCSORBULÁS. Baka borítékolható távozását vetíti előre az új alkotmány szövege is, amely átszabja a bíróságok rendszerét. Az LB helyére a Kúria kerül. A tervezet nem tesz említést sem a bírósági önálló igazgatás intézményéről, sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsról. Ennek következményeit szakmai körökben is még csak találgatják. Elég logikusnak tűnik azonban, hogy ha nincs Legfelsőbb Bíróság, akkor annak vezetője sem maradhat hivatalban; ezt a következtetést kormánypárti körökben sem cáfolták. Magyarán, a Kúria létrehozásával remek alkalom nyílik a jelenlegi elnöktől való megszabadulásra. Az esetleges személycserénél azonban nagyobb pofont is kap a jogállami berendezkedés egyik tartóoszlopa, a független bírói hatalom. Az új alkotmány szerint ugyanis a bíróságoknak a jövőben tekintettel kell majd lenniük az ország gazdasági-pénzügyi helyzetére. A normaszövegben ez áll: „Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik és az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat kötelesek tiszteletben tartani.”
Mindez annyit tesz, hogy a költségvetést érintő jogérvényesítés esetén a bíráknak figyelniük kell ezen új szempontra is. Ezzel háttérbe szorulhatnak olyan alapjogok, mint a tulajdonhoz vagy az emberi méltósághoz való jog – magyarázták a Figyelőnek jogi szakértők. E passzusból óvatos következtetések szerint – merthogy a bíróságok és az Alkotmánybíróság (AB) működésének részletes szabályait külön kétharmados törvényben rendeznék az év második felében – az is következik, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását vagy a 98 százalékos különadót sem peresítheti utólag eredményesen senki. Ezzel végleg elszáll azok reménye, akik a bíróságban bíztak.
Ebbe a logikai láncba illeszkedik az új alaptörvénynek az a rendelkezése is, amely szerint az AB mégsem kapja vissza jogosítványait, azaz 2012 januárja után sem semmisíthet meg költségvetési, pénzügyi, közteherviselési tárgyú törvényeket.
További részletek a friss, csütörtöktől kapható Figyelőben. Cseke Hajnalka
Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének mandátuma 2015 nyarán jár le, mégis vélhetően már jövőre távozik hivatalából – igaz, nem önszántából. A Figyelő fideszes parlamenti forrásból és szakmai körökből úgy értesült, Baka egyértelműen kegyvesztett lett. Névtelenséget kérő informátoraink szerint a legfőbb bíró „szakmailag túl autonóm, márpedig ha a bíróság rendre szembemegy a kabinet döntéseivel, akkor kilövi a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit”.
Miután az LB elnöke bírálta a március elején elfogadott semmisségi törvényt, mert szerinte az sérti a szabad bírói mérlegelés jogát, a Fidesz–KDNP pártszövetségben többen élesen kirohantak ellene. Azt hangoztatták, hogy nincs joga kritizálni a törvényhozói hatalmat, s a bíróságok szó nélkül kötelesek alkalmazni a hatályos jogszabályokat. A jogszabály alapján semmissé kell nyilvánítani azokat az ítéleteket, amelyek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben – hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt – kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozva születtek.)
JOGCSORBULÁS. Baka borítékolható távozását vetíti előre az új alkotmány szövege is, amely átszabja a bíróságok rendszerét. Az LB helyére a Kúria kerül. A tervezet nem tesz említést sem a bírósági önálló igazgatás intézményéről, sem az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsról. Ennek következményeit szakmai körökben is még csak találgatják. Elég logikusnak tűnik azonban, hogy ha nincs Legfelsőbb Bíróság, akkor annak vezetője sem maradhat hivatalban; ezt a következtetést kormánypárti körökben sem cáfolták. Magyarán, a Kúria létrehozásával remek alkalom nyílik a jelenlegi elnöktől való megszabadulásra. Az esetleges személycserénél azonban nagyobb pofont is kap a jogállami berendezkedés egyik tartóoszlopa, a független bírói hatalom. Az új alkotmány szerint ugyanis a bíróságoknak a jövőben tekintettel kell majd lenniük az ország gazdasági-pénzügyi helyzetére. A normaszövegben ez áll: „Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik és az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során e célokat kötelesek tiszteletben tartani.”
Mindez annyit tesz, hogy a költségvetést érintő jogérvényesítés esetén a bíráknak figyelniük kell ezen új szempontra is. Ezzel háttérbe szorulhatnak olyan alapjogok, mint a tulajdonhoz vagy az emberi méltósághoz való jog – magyarázták a Figyelőnek jogi szakértők. E passzusból óvatos következtetések szerint – merthogy a bíróságok és az Alkotmánybíróság (AB) működésének részletes szabályait külön kétharmados törvényben rendeznék az év második felében – az is következik, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását vagy a 98 százalékos különadót sem peresítheti utólag eredményesen senki. Ezzel végleg elszáll azok reménye, akik a bíróságban bíztak.
Ebbe a logikai láncba illeszkedik az új alaptörvénynek az a rendelkezése is, amely szerint az AB mégsem kapja vissza jogosítványait, azaz 2012 januárja után sem semmisíthet meg költségvetési, pénzügyi, közteherviselési tárgyú törvényeket.
További részletek a friss, csütörtöktől kapható Figyelőben. Cseke Hajnalka
2011. március 22., kedd
Paczolay: az alkotmányok és a bennük foglalt szabályok védelemre szorulnak
Az alkotmányok és a bennük foglalt szabályok védelemre szorulnak - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az új alkotmányra vonatkozó javaslatok általános vitájában kedden a parlamentben, hozzátéve: az új alaptörvény is igényli majd az érvényesülését biztosító hatékony megoldásokat. Szerinte a hatékony alkotmányvédelem megvalósulásának esélyét rontaná, ha az új alaptörvény fenntartaná az Ab hatáskörének tavaly novemberben elfogadott csökkentését.
Paczolay Péter véleménye szerint csak azok az alkotmányok valódi jogállami alkotmányok, melyek normatív és előíró jellegűek, jogilag kikényszeríthetők, és tartalmaznak olyan alkotmányos eszközöket, mint a jogok katalógusa, a kormányzat jog alá rendelése, a hatalommegosztás, valamint a független bírósági rendszer.
Az alkotmányvédelem legfőbb szerve az Alkotmánybíróság, az elmúlt 21 év tapasztalatát e tekintetben az új alaptörvény sem kérdőjelezi meg - mutatott rá.
Mint mondta, a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete olyan Alkotmánybíróság koncepcióját vázolja fel, mely megvalósulása esetén jelentősen eltér az elmúlt 21 év magyar alkotmánybíráskodásától. Ez a hatáskörök átrendezését, új egyensúly létrehozását jelenti - tette hozzá.
Véleménye szerint az új szabályozás akkor értékes, ha erősíti és nem gyengíti az alkotmánybíráskodást.
Beszélt arról is, hogy az előzetes normakontrollnak több típusát kipróbálta már az alkotmányos rend. Paczolay Péter szerint érdemes átgondolni a nemzetközi szerződések előzetes vizsgálatának hatáskörét, azaz, hogy fontos nemzetközi szerződések esetében kötelező legyen az előzetes kontroll.
Hozzátette: az előzetes alkotmányossági vizsgálat nem helyettesítheti az utólagos normakontroll alkotmányvédő szerepét. Mindennél figyelmesebben kell átgondolni és értékelni a jogszabályok utólagos alkotmányossági vizsgálatára irányuló tervezett szabályozást - emelte ki.
Az Ab elnöke az alkotmányjogi panasz szabályozására is felhívta a figyelmet.
Szólt arról is, hogy a hatékony alkotmányvédelem megvalósulásának esélyét rontaná, ha az új alkotmány fenntartaná az Alkotmánybíróság hatáskörének tavaly novemberben elfogadott csökkentését. Véleménye szerint ez a hatáskörcsökkentés Európában példátlan volt.
Közölte azt is: az alkotmányban kell rendelkezni az Alkotmánybíróság tagjairól, és itt kellene rögzíteni az alkotmánybírók jelölésének és megválasztásának legfontosabb szabályait is.
http://fmh.hu/alkotmany/20110322_kover_laszlo
A teljes szöveg itt olvasható.
Paczolay Péter véleménye szerint csak azok az alkotmányok valódi jogállami alkotmányok, melyek normatív és előíró jellegűek, jogilag kikényszeríthetők, és tartalmaznak olyan alkotmányos eszközöket, mint a jogok katalógusa, a kormányzat jog alá rendelése, a hatalommegosztás, valamint a független bírósági rendszer.
Az alkotmányvédelem legfőbb szerve az Alkotmánybíróság, az elmúlt 21 év tapasztalatát e tekintetben az új alaptörvény sem kérdőjelezi meg - mutatott rá.
Mint mondta, a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete olyan Alkotmánybíróság koncepcióját vázolja fel, mely megvalósulása esetén jelentősen eltér az elmúlt 21 év magyar alkotmánybíráskodásától. Ez a hatáskörök átrendezését, új egyensúly létrehozását jelenti - tette hozzá.
Véleménye szerint az új szabályozás akkor értékes, ha erősíti és nem gyengíti az alkotmánybíráskodást.
Beszélt arról is, hogy az előzetes normakontrollnak több típusát kipróbálta már az alkotmányos rend. Paczolay Péter szerint érdemes átgondolni a nemzetközi szerződések előzetes vizsgálatának hatáskörét, azaz, hogy fontos nemzetközi szerződések esetében kötelező legyen az előzetes kontroll.
Hozzátette: az előzetes alkotmányossági vizsgálat nem helyettesítheti az utólagos normakontroll alkotmányvédő szerepét. Mindennél figyelmesebben kell átgondolni és értékelni a jogszabályok utólagos alkotmányossági vizsgálatára irányuló tervezett szabályozást - emelte ki.
Az Ab elnöke az alkotmányjogi panasz szabályozására is felhívta a figyelmet.
Szólt arról is, hogy a hatékony alkotmányvédelem megvalósulásának esélyét rontaná, ha az új alkotmány fenntartaná az Alkotmánybíróság hatáskörének tavaly novemberben elfogadott csökkentését. Véleménye szerint ez a hatáskörcsökkentés Európában példátlan volt.
Közölte azt is: az alkotmányban kell rendelkezni az Alkotmánybíróság tagjairól, és itt kellene rögzíteni az alkotmánybírók jelölésének és megválasztásának legfontosabb szabályait is.
http://fmh.hu/alkotmany/20110322_kover_laszlo
A teljes szöveg itt olvasható.
2011. március 21., hétfő
A Fidesz szétesése után lehet demokratikus alkotmányunk?
Kis János filozófus, a rendszerváltás egyik meghatározó politikusa úgy látja: egy majdan létrejövő új baloldal, és új jobboldal hozhat létre közösen egy új, demokratikus alkotmányt.
FN.hu, MTI
Csak akkor demokratikus egy alkotmány, ha közösen elfogadott elvei mindenkinek lehetővé teszik, hogy azonosuljon vele - fejtette ki Kis János filozófus Budapesten hétfőn.
A demokratikus ellenzék és a rendszerváltás meghatározó alakja, egykori szabad demokrata politikus az Eötvös Károly Intézet alkotmányozásról rendezett konferenciáján kiemelte: az elmúlt két évtized legfontosabb tanulsága, hogy a demokrácia döntő, és meglehetősen kényes kérdése az egyetértés kialakítása az alapvető elvekről.
Azt mondta, a mai alkotmányozó hatalom "rárontott" az 1989-es alkotmányra, a most készülő alaptörvény megsérti ezeket az alapvető elveket, de ez talán elég sokakat késztet majd arra mindkét oldalon, hogy elgondolkozzanak, mennyiben felelősek a harmadik köztársaság kudarcáért. És ha majd létrejön az új baloldal és - a Fidesz előbb-utóbb, de egyszer bizonyosan bekövetkező szétesése után - az új jobboldal, akkor a szemben álló politikai oldalak legfontosabb feladata a demokratikus alkotmány alapelveiben, a pártatlan szabályokban való megegyezés lesz, hogy kialakuljanak végre azon keretek, melyek között a politikusok lefolytathatják demokratikus vitáikat a választók "lelkéért és szavazataiért" - mutatott rá Kis János.
FN.hu, MTI
Csak akkor demokratikus egy alkotmány, ha közösen elfogadott elvei mindenkinek lehetővé teszik, hogy azonosuljon vele - fejtette ki Kis János filozófus Budapesten hétfőn.
A demokratikus ellenzék és a rendszerváltás meghatározó alakja, egykori szabad demokrata politikus az Eötvös Károly Intézet alkotmányozásról rendezett konferenciáján kiemelte: az elmúlt két évtized legfontosabb tanulsága, hogy a demokrácia döntő, és meglehetősen kényes kérdése az egyetértés kialakítása az alapvető elvekről.
Azt mondta, a mai alkotmányozó hatalom "rárontott" az 1989-es alkotmányra, a most készülő alaptörvény megsérti ezeket az alapvető elveket, de ez talán elég sokakat késztet majd arra mindkét oldalon, hogy elgondolkozzanak, mennyiben felelősek a harmadik köztársaság kudarcáért. És ha majd létrejön az új baloldal és - a Fidesz előbb-utóbb, de egyszer bizonyosan bekövetkező szétesése után - az új jobboldal, akkor a szemben álló politikai oldalak legfontosabb feladata a demokratikus alkotmány alapelveiben, a pártatlan szabályokban való megegyezés lesz, hogy kialakuljanak végre azon keretek, melyek között a politikusok lefolytathatják demokratikus vitáikat a választók "lelkéért és szavazataiért" - mutatott rá Kis János.
Sólyom: Az alkotmányozáshoz kevés a kormánytöbbség
Index.hu, MG
A volt köztársasági elnök 17 éve, az Alkotmánybíróság elnökeként óvta az akkori kormányt, hogy az ellenzék nélkül kezdjen alkotmányozni. Véleményét a mostani helyzetre nézve is fenntartja.
Sólyom László 1994. október 6-án, a siófoki Országos Jogászgyűlésen problémának nevezte, hogy az alkotmány a sarkalatos törvényekhez hasonlóan kétharmados többséggel módosítható. Így ugyanis szerinte nem fejeződik ki az az értéktartalom, hogy az alaptörvény nem egyedül a kormánytöbbség akaratát fejezi ki.
"Örvendetes jogállami fejlődésünknek az felelt volna meg, ha a Kormány rögtön hatalomra kerülése után a régi eljárási renden egyetlen alkotmánymódosítást terjeszt elő: az Alkotmány csupán kormánytöbbséggel való megváltoztathatatlanságát" – fogalmazott 17 éve Sólyom, a kétharmados többséggel bíró MSZP-SZDSZ kormánykoalíció alkotmányozási terveivel kapcsolatban. Sólyomot egyébként egyszerre idézte ma a blogján [1] Török Gábor és Majtényi László az Eötvös Károly Intézet délelőtti konferenciáján.
Az idézettel kapcsolatban kérdésünkre a volt köztársasági elnök titkárságvezetője közölte, hogy Sólyom véleménye nem változott. "Az alkotmány a politikai cselekvés és a hatalomgyakorlás alapelveit határozza meg, amelyek minden eljövendő többségre kötelezőek, és mindegyikük politikájának határait jelölik ki.
hirdetés
A mindenkori törvényhozási többség ezeket a kereteket jogosult kitölteni saját politikája szerint. Ezért, ha rendkívüli esetben a kormánytöbbség rendelkezik is az alkotmány módosításához vagy az új alkotmány meghozásához megkívánt többséggel, az alkotmányozás természetének az felel meg, ha az alapelveket nem egymagában, hanem szélesebb konszenzussal iktatja alkotmányba.
Természetesen a formális követelményeknek eleget tévő alkotmányozás érvényes. De – mint az a volt köztársasági elnök és a kormány által meghívott külföldi szakértők 2011. március 4-ei megbeszéléséről kiadott közleményünkben is olvasható – a volt államfő óv attól, hogy a jelenlegi alkotmányozás megismételje az 1989-es alkotmányozás hibáját.
A tapasztalat azt mutatja ugyanis, hogy hiába kifogástalan tartalmilag az alkotmány, ha keletkezésekor olyan formai vagy legitimációs támadási felületet hagy, amelyek ürügyén később az állandó politikai támadások aláássák az alkotmány tekintélyét és hatékonyságát. Ez mindegyik parlamenti párt felelőssége" – áll Sólyom közleményében.
A volt köztársasági elnök 17 éve, az Alkotmánybíróság elnökeként óvta az akkori kormányt, hogy az ellenzék nélkül kezdjen alkotmányozni. Véleményét a mostani helyzetre nézve is fenntartja.
Sólyom László 1994. október 6-án, a siófoki Országos Jogászgyűlésen problémának nevezte, hogy az alkotmány a sarkalatos törvényekhez hasonlóan kétharmados többséggel módosítható. Így ugyanis szerinte nem fejeződik ki az az értéktartalom, hogy az alaptörvény nem egyedül a kormánytöbbség akaratát fejezi ki.
"Örvendetes jogállami fejlődésünknek az felelt volna meg, ha a Kormány rögtön hatalomra kerülése után a régi eljárási renden egyetlen alkotmánymódosítást terjeszt elő: az Alkotmány csupán kormánytöbbséggel való megváltoztathatatlanságát" – fogalmazott 17 éve Sólyom, a kétharmados többséggel bíró MSZP-SZDSZ kormánykoalíció alkotmányozási terveivel kapcsolatban. Sólyomot egyébként egyszerre idézte ma a blogján [1] Török Gábor és Majtényi László az Eötvös Károly Intézet délelőtti konferenciáján.
Az idézettel kapcsolatban kérdésünkre a volt köztársasági elnök titkárságvezetője közölte, hogy Sólyom véleménye nem változott. "Az alkotmány a politikai cselekvés és a hatalomgyakorlás alapelveit határozza meg, amelyek minden eljövendő többségre kötelezőek, és mindegyikük politikájának határait jelölik ki.
hirdetés
A mindenkori törvényhozási többség ezeket a kereteket jogosult kitölteni saját politikája szerint. Ezért, ha rendkívüli esetben a kormánytöbbség rendelkezik is az alkotmány módosításához vagy az új alkotmány meghozásához megkívánt többséggel, az alkotmányozás természetének az felel meg, ha az alapelveket nem egymagában, hanem szélesebb konszenzussal iktatja alkotmányba.
Természetesen a formális követelményeknek eleget tévő alkotmányozás érvényes. De – mint az a volt köztársasági elnök és a kormány által meghívott külföldi szakértők 2011. március 4-ei megbeszéléséről kiadott közleményünkben is olvasható – a volt államfő óv attól, hogy a jelenlegi alkotmányozás megismételje az 1989-es alkotmányozás hibáját.
A tapasztalat azt mutatja ugyanis, hogy hiába kifogástalan tartalmilag az alkotmány, ha keletkezésekor olyan formai vagy legitimációs támadási felületet hagy, amelyek ürügyén később az állandó politikai támadások aláássák az alkotmány tekintélyét és hatékonyságát. Ez mindegyik parlamenti párt felelőssége" – áll Sólyom közleményében.
Enyhítették Szoboszlai Barna büntetését
Debrecen – A bíróság szerint a tolvajok maguk késztették a vádlottat a veszélyes berendezés elkészítésére.
Az elsőfokon kiszabott próbaidős fogházbüntetést enyhítve, jogerősen megrovásban részesítette a Debreceni Ítélőtábla dr. Balla Lajos vezette büntetőtanácsa hétfőn Szoboszlai Barnát.
A 70-es éveiben járó vádlott 2008 júniusában – megelégelve a sorozatos lopásokat – drótot feszített ki a konyhakertje köré Kesznyétenen, és 220 voltos váltóáramot vezetett bele éjszakánként. Néhány nap múlva három közelben lakó ittas férfi lopni próbált a veteményesből, de megütötte őket az áram; egyikük életét vesztette, egy súlyosan (két ujját amputálni kellett), egy pedig könnyebben megsérült.
Az idős ember azzal indokolta tettét, hogy többször lelopták a termést, legutoljára 20 kiló uborkát szüreteltek le ismeretlenek. Előtte kisfeszültségű villanypásztorral is próbálkozott, de abból az akkut vitték el… Még korábban kutyákat tartott, de azokat megmérgezték. Szögesdrótot is felszerelt, de a tolvajokat az sem akadályozta meg.
Az elsőfokon eljáró Borsod megyei bíróság több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 1 év – 2 év próbaidőre felfüggesztett – fogházzal sújtotta a férfit, akit az Összefogás Párt tavaly országgyűlési képviselőjelöltként indított.
Csak magukra számíthattak, hogy megvédjék tulajdonukat
A hétfői másodfokú ítélethirdetésen Balla Lajos tanácselnök hangsúlyozta: a vádlott többször jelezte a helyi rendőröknek a lopásokat, de nem kapott segítséget. Sőt, a tanúvallomások alapján a borsodi községben annyira elharapództak a vagyon elleni bűncselekmények, hogy sokan inkább nem is vetettek, mondván "ne más arassa le az elvetetteket". A bíró részletes indoklásában kifejtette: a jogtalanság talaján álló sértettek maguk késztették a vádlottat arra, hogy olyan berendezést hozzon létre, amely alkalmas tulajdona megvédésére. Maga az árammal oltalmazott veteményes az ingatlanon belül helyezkedett el, 1-3 méterre a kerítéstől, így csak az illetékteleneknek lehetett attól félnivalója. A férfi sokakkal tudatta, hogy milyen védművet készített, sőt figyelmeztető táblát is elhelyezett, igaz, ellopták azt is.
S bár nem menti fel, a vádlott abban a tudatban volt, hogy a drótban keringő áram nem halálos, azt maga is tesztelte kesztyűben, száraz időben, de csak bizsergést érzett (a tragédia éjszakáján esett, az elhunyt pedig közvetlenül a bőrével érintette a huzalt.
A bíróság értékelése szerint a bűncselekmény társadalomra való veszélyessége - figyelemmel annak körülményeire -csekély. www.boon.hu
RaL
Az elsőfokon kiszabott próbaidős fogházbüntetést enyhítve, jogerősen megrovásban részesítette a Debreceni Ítélőtábla dr. Balla Lajos vezette büntetőtanácsa hétfőn Szoboszlai Barnát.
A 70-es éveiben járó vádlott 2008 júniusában – megelégelve a sorozatos lopásokat – drótot feszített ki a konyhakertje köré Kesznyétenen, és 220 voltos váltóáramot vezetett bele éjszakánként. Néhány nap múlva három közelben lakó ittas férfi lopni próbált a veteményesből, de megütötte őket az áram; egyikük életét vesztette, egy súlyosan (két ujját amputálni kellett), egy pedig könnyebben megsérült.
Az idős ember azzal indokolta tettét, hogy többször lelopták a termést, legutoljára 20 kiló uborkát szüreteltek le ismeretlenek. Előtte kisfeszültségű villanypásztorral is próbálkozott, de abból az akkut vitték el… Még korábban kutyákat tartott, de azokat megmérgezték. Szögesdrótot is felszerelt, de a tolvajokat az sem akadályozta meg.
Az elsőfokon eljáró Borsod megyei bíróság több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 1 év – 2 év próbaidőre felfüggesztett – fogházzal sújtotta a férfit, akit az Összefogás Párt tavaly országgyűlési képviselőjelöltként indított.
Csak magukra számíthattak, hogy megvédjék tulajdonukat
A hétfői másodfokú ítélethirdetésen Balla Lajos tanácselnök hangsúlyozta: a vádlott többször jelezte a helyi rendőröknek a lopásokat, de nem kapott segítséget. Sőt, a tanúvallomások alapján a borsodi községben annyira elharapództak a vagyon elleni bűncselekmények, hogy sokan inkább nem is vetettek, mondván "ne más arassa le az elvetetteket". A bíró részletes indoklásában kifejtette: a jogtalanság talaján álló sértettek maguk késztették a vádlottat arra, hogy olyan berendezést hozzon létre, amely alkalmas tulajdona megvédésére. Maga az árammal oltalmazott veteményes az ingatlanon belül helyezkedett el, 1-3 méterre a kerítéstől, így csak az illetékteleneknek lehetett attól félnivalója. A férfi sokakkal tudatta, hogy milyen védművet készített, sőt figyelmeztető táblát is elhelyezett, igaz, ellopták azt is.
S bár nem menti fel, a vádlott abban a tudatban volt, hogy a drótban keringő áram nem halálos, azt maga is tesztelte kesztyűben, száraz időben, de csak bizsergést érzett (a tragédia éjszakáján esett, az elhunyt pedig közvetlenül a bőrével érintette a huzalt.
A bíróság értékelése szerint a bűncselekmény társadalomra való veszélyessége - figyelemmel annak körülményeire -csekély. www.boon.hu
RaL
2011. március 20., vasárnap
Alkotmányozásba kezd a parlament a héten
Az Országgyűlés a jövő héten ötnapos üléssel kezdi meg az ország új alaptörvényének megalkotását. A képviselők összesen több mint negyven órában szólalhatnak fel a Fidesz-KDNP, illetve a Szili Katalin által előterjesztett javaslatok összevont általános vitájában, de az MSZP és az LMP is jelezte, hogy távol marad. A Ház az új alkotmány április 18-án várható elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket, de hétfőn még döntés születhet a monetáris tanács két új tagjáról.
Az Országgyűléshez két alkotmányjavaslat érkezett a március 15-i határidőig. A kormánypártok által benyújtott, Magyarország Alkotmánya címet viselő törvényjavaslat - amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető húsvéti alkotmányként aposztrofált - a Nemzeti hitvallás című fejezettel kezdődik. A Himnusz első sorával induló tervezet rögzíti: "hazánk neve Magyarország". Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke, független képviselő a Magyar Köztársaság Alkotmánya néven terjesztette elő 18 fejezetes javaslatát, amely az államformát parlamentáris köztársaságként, a gazdasági berendezkedést pedig ökoszociális piacgazdaságként határozza meg.
A végleges javaslat április 18-ra tervezett elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges; az államfő várhatóan április 25-én írja alá a szöveget ünnepélyes keretek között.
A Házbizottság döntése értelmében az általános vitában a kormánypártok együtt - az ellenzéki és a független képviselők összességéhez hasonlóan - 20-20 órában fejthetik ki véleményüket. Szili Katalin előterjesztőként félórás expozét tarthat, majd az általános vitában további 30 perc áll rendelkezésére. A további három független képviselő 10-10 percben szólalhat fel.
A hétfői tárgysorozatba vétel után kedden az összevont általános vitában az előterjesztői expozékra kerül sor, majd a képviselőcsoportok vezérszónokai mondhatják el beszédüket.
Az európai parlamenti képviselők a képviselőcsoportok időkeretének terhére szólalhatnak fel. Bokros Lajos EP-képviselő a 40 órás időkereten felül, a független képviselőket megillető 10 perces időkeretben szólalhat fel a választása szerinti ülésnapon. A házszabály szerinti állandó meghívottak 20-20 percben kaphatnak szót.
A Magyar Televízió a két javaslat teljes összevont általános vitáját közvetíti.
Az Országgyűlés - ha a gazdasági bizottság dönt a jelölésről - hétfőn megválaszthatja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának hiányzó két tagját is. A parlament a tagokról egyenként, egyszerű többséggel határoz, és hat évre választja meg őket.
MTI
Az Országgyűléshez két alkotmányjavaslat érkezett a március 15-i határidőig. A kormánypártok által benyújtott, Magyarország Alkotmánya címet viselő törvényjavaslat - amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető húsvéti alkotmányként aposztrofált - a Nemzeti hitvallás című fejezettel kezdődik. A Himnusz első sorával induló tervezet rögzíti: "hazánk neve Magyarország". Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke, független képviselő a Magyar Köztársaság Alkotmánya néven terjesztette elő 18 fejezetes javaslatát, amely az államformát parlamentáris köztársaságként, a gazdasági berendezkedést pedig ökoszociális piacgazdaságként határozza meg.
A végleges javaslat április 18-ra tervezett elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges; az államfő várhatóan április 25-én írja alá a szöveget ünnepélyes keretek között.
A Házbizottság döntése értelmében az általános vitában a kormánypártok együtt - az ellenzéki és a független képviselők összességéhez hasonlóan - 20-20 órában fejthetik ki véleményüket. Szili Katalin előterjesztőként félórás expozét tarthat, majd az általános vitában további 30 perc áll rendelkezésére. A további három független képviselő 10-10 percben szólalhat fel.
A hétfői tárgysorozatba vétel után kedden az összevont általános vitában az előterjesztői expozékra kerül sor, majd a képviselőcsoportok vezérszónokai mondhatják el beszédüket.
Az európai parlamenti képviselők a képviselőcsoportok időkeretének terhére szólalhatnak fel. Bokros Lajos EP-képviselő a 40 órás időkereten felül, a független képviselőket megillető 10 perces időkeretben szólalhat fel a választása szerinti ülésnapon. A házszabály szerinti állandó meghívottak 20-20 percben kaphatnak szót.
A Magyar Televízió a két javaslat teljes összevont általános vitáját közvetíti.
Az Országgyűlés - ha a gazdasági bizottság dönt a jelölésről - hétfőn megválaszthatja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának hiányzó két tagját is. A parlament a tagokról egyenként, egyszerű többséggel határoz, és hat évre választja meg őket.
MTI
2011. március 19., szombat
"Hóbort" - Alkotmánybírói pofon Orbán alaptörvényének
Hírszerző
Élesen bírálta a kormánypártok alkotmány-tervezetét egy kaposvári konferencián az legfőbb bíró és az Alkotmánybíróság elnöke. A két közjogi méltóság hosszan elemezte a Fidesz-KDNP koncepcióját, azt állítva, hogy az több ponton visszalépést jelent a hatályban lévő alkotmányhoz képest. Az ügyvédi kamara elnöke pedig azt kifogásolta, hogy a szöveg meg sem említi az alapjogok védelmében fontos szerepet játszó ügyvédséget.
„A kérdés az, hogy az utcán járó vidéki ember életében mit jelent az új alkotmány, jobban érzik-e magukat” – mondta Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere pénteken,hogy idén miért az alkotmányozás kérdéseit feszegeti a városban évente megrendezésre kerülő, Jogi beszélgetések című konferencia.
A polgármestert felvezető előadásában azt hangsúlyozta, hogy ő mindenképpen jobban érezte magát miután elolvasta a Fidesz-KDNP által hétfőn a parlament elé terjesztett alkotmány-tervezetet, mert szerinte jelentős előrelépés, hogy többek közöett belefoglalták szülők gyerekeik iránti nevelési, illetve a gyerekek idős szülők iránti kötelezettségeit. A meghívottak közül azonban egyedül Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese mondta azt, hogy elégedett a szöveg ügyészségre vonatkozó passzusaival, a főbíró, az Alkotmánybíróság, illetve az ügyvédi kamara elnöke élesen bírálta a kormánypártok koncepcióját.
A politika „cserbenhagyta” a bíróságokat
„Amikor az ügyészséget minden eddiginél függetlenebb helyzetben van – és ez politikai döntés eredménye –, akkor a bíróságokat kisebb önállóság illeti meg az ügyei menedzselésében és a személyek kinevezésében?” – bírálta a Fidesz-KDNP által hétfőn a parlament elé terjesztett alkotmánytervezetet Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Szerinte miközben túl gyors az alkotmányozás folyamata, számos alapvető kérdés még mindig nem tisztázott, csak találgatni lehet, miként fog átalakulni a sarkalatosnak nevezett törvényekkel a közjogi intézményrendszer.
A legfőbb bíró elsősorban azt kifogásolta, hogy a tervezetből nem lehet kiolvasni, hogy a szövegezői mit akarnak a bírói önigazgatás jelenlegi rendszerével. Mint mondta, a tervezet – a hatályos alkotmánnyal szemben – nem is említi az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), csak azt, hogy a bíróságok bizonyos mértékben közreműködnek a szervezet igazgatásában.
Elismerte, hogy az OIT korábban nem volt kellően hatékony, de szerinte a kormánypártok által tavaly decemberben elfogadott, majd márciusban hatályba lépett törvénynek köszönhetően a tanács működése jobb lesz és időt kéne adni, hogy ennek hatásai megmutatkozzanak. Egyébként szerinte az OIT korábban azért nem működött megfelelően, mert a politika cserbenhagyta az igazságszolgáltatást, a bíróság nem kapott kellő támogatást az Országgyűléstől az ügyhátralék ledolgozásához.
Baka azt mondta, míg a hatályos alaptörvény felsorolja a bírósági szinteket, a mostani tervezet ezt nem teszi meg. Szerinte ennek két oka lehet: esetleg át akarják nevezni a helyi bíróságokat járásivá, vagy meg akarják szüntetni az 2003-2005-ben kialakított ítélőtáblákat. Azt mondta, ez komoly visszalépés lenne, mert jelenleg az ítélőtáblai szint a legszínvonalasabb része az igazságszolgáltatási rendszernek.
A főbíró szerint a Legfelsőbb Bíróság nevének Kúriára változtatása "nyelvi okokkal nem magyarázható" - hiszen a jelenlegi elnevezés nem magyartalan és sok országban ezt az elnevezést használják -, azt viszont elismerte, hogy hagyományok felélesztése miatt indokolt lehet.
„A törvény az törvény, a bíróságok végre fogják hajtani” – véleményezte a 2006-os zavargásokkal kapcsolatban született bírói határozatokat megsemmisítő és a tárgyalások újbóli lefolytatását előíró, a Fidesz-KDNP által megszavazott törvényt Baka András a konferenciát követő sajtótájékoztatón. A legfőbb bíró hangsúlyozta, amíg a törvény csak egy tervezet volt, kifejtette róla a véleményét, elfogadása után viszont már nem szeretné kommentálni.
Baka a Népszabadság pénteki lapszámában megjelent információkra reagált, mely szerint a bírók között szervezkedés indult a törvénnyel szembeni tiltakozást előkészítendő. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ugyanakkor elismerte, teljesen jogszerű magatartás, ha a bírók úgy döntenek, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak és a törvény felülvizsgálatát kérik. Baka szerint ez az adott ügyekben „eljáró bírák kompetenciájába” tartozik, és az igazságszolgáltatás vezetőinek ebbe nincs beleszólása.
Indokolatlan, elfogadhatatlan és példanélküli
„Számos részével nem értek egyet, de lehet, hogy idővel megváltozik a véleményem” – ezzel az idézettel kezdte az előadását Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke, aki Bakához hasonlóan több ponton bírálta a Fidesz-KDNP által benyújtott alaptörvény-tervezetet. A hagyományok ápolására ő is kitért elődadásában: szerinte mostanság „archaizálási hóbortról” beszélhetünk.
Az Ab elnöke indokolatlannak, elfogadhatatlannak és példa nélkülinek nevezte, hogy a kormánypártok által még tavaly novemberben elfogadott hatáskörcsökkenés – azaz, hogy a költségvetési kérdéseket az Ab csak alapjogi szempontból vizsgálhatja – benne maradt az új alaptörvény tervezetébe.
Paczolay szerint újfajta alkotmánybíráskodás kezdődhet Magyarországon, ha a jövőben már nem fordulhat bárki utólagos normakontrollt kérve a testülethez, és csak konkrét ügyekhez, illetve a bírói ítéletekhez kapcsolódó egyéni jogsérelmeket lehet majd vizsgálni. Elismerte, az indítványozási jogkör átalakítását még a testület kérte a parlament alkotmány-előkészítő bizottságától tavaly szeptemberben, ám szerinte akkori kérésüket sokan félreértették és félremagyarázták.
Az Ab elnöke szerint az új alkotmány megszületése és hatályba lépése közötti fél éves átmeneti periódusban a testület "az alkotmányossági bigámia állapotában lesz", hiszen ebben az időszakban az Alkotmánybíróság a "magával hurcolt" közel kétezer ügyet még a régi alkotmány szerint fogja elbírálni, miközben pár hónappal vagy akár héttel a határozathirdetés után már egy teljesen más alaptörvény fogja meghatározni a mindennapi életet.
Cél a sikeres vádemelés
„A bíróság előtt az ügyész magányos függetlenül attól, hogy ki a főnöke vagy ki alá tartozik a vádhatóság” – mondta a konferencián Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese. Szerinte az ügyészek legfőbb célja a jogerős – lehetőleg elmarasztaló – ítélet, minden a sikeres vádemelés és a vádképviseleti tevékenységnek rendelődik alá, és ebből a szempontból másodlagos, hogy milyen a szervezet közjogi helyzete.
A főügyész helyettese szerint a parlamentnek hétfőn beterjesztett alkotmánytervezet összhangban van a tavalyi törvénymódosítással, amely szerinte megerősítette az ügyészség függetlenségét. Kiemelte, a tavalyi év lényeges változást hozott a legfőbb ügyész helyzetében: a parlament hat évről kilenc évre hosszabbította meg a mandátumát, kétharmados többséghez kötötte a megválasztását, illetve a jogállására vonatkozó jogszabályok megalkotását szintén minősített többséghez kötötte.
Ugyanakkor kritikusan viszonyult az ügyészségre vonatkozó egyes passzusokhoz, mert szerinte pontatlanul vannak megfogalmazva. Mint mondta, ha ez így lép hatályba, akkor több, az ügyészségi szervezetére vonatkozó törvény is kétharmados szintre fog emelkedni, ami nem biztos, hogy célszerű.
Varga felidézte, hogy amikor 10 évvel ezelőtt ezen a konferencián „a nyilvánosságban elkövetett túlkapásokat szabályozni akaró lex Répássy-ról beszélt, akkor többen figyelmeztették, hogy várja ki a végét (az Ab végül alkotmányellenesnek találta a jogszabályt - a szerk.), kérdés, hogy végül is kinek lett, lesz igaza.
Kifelejtett ügyvédek
"Az ügyvédség nem alkotmányos intézmény – az ügyészséggel, a bírósággal ellentétben nincs külön nevesítve az alaptörvényben –, de kétség sem férhet hozzá, hogy jogvédelmezőként alkotmányossági tényező" – mondta előadásában Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki szerint meglepő, hogy az ügyvéd szó említése teljesen kimaradt a tervezetből, ezért kezdeményezni fogja, hogy legalább két mondat erejéig kerüljön be az ügyvédség is a végleges szövegbe.
Ez Bánáti szerint azért fontos, mert az ügyvédek hídszerepet töltenek be a magán- és a közszféra között, fontos szerepük van az alapjogok, szabadságjogok védelmében. Az ügyvédi kamara elnöke azt mondta, reméli, hogy az ügyvédek, a védelem jogosítványait is megerősítik majd, ha már az ügyészség, az állam büntető hatalmát ennyire megerősítették. Példaként az előzetes letartoztatás intézményét említette, hangsúlyozva, hogy "pusztán iratok gyártásával", érdemi bizonyítási eljárás nélkül évekig meghosszabbítható a bírósági ítélet nélkül rács mögé került személyek fogvatartása - ezt szerinte sürgősen át kéne vizsgálni. Bánáti azt is megjegyezte, furcsa, hogy a tervezetben egyetlen paragrafusba sűrítették a büntetőeljárás összes elemét, pedig a kérdéskör jóval bonyolultabb ennél.
Az ügyvédi kamara elnöke kitért a médiatörvényre is előadásában, azt hangsúlyozva, hogy a decemberben a parlament által elfogadott jogszabály „teljesen áttöri az ügyvédi titkot”, azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a médiahatóság bármilyen iratot – így ügyvédi dokumentumokat is – bekérhessen és megvizsgálhasson.
Élesen bírálta a kormánypártok alkotmány-tervezetét egy kaposvári konferencián az legfőbb bíró és az Alkotmánybíróság elnöke. A két közjogi méltóság hosszan elemezte a Fidesz-KDNP koncepcióját, azt állítva, hogy az több ponton visszalépést jelent a hatályban lévő alkotmányhoz képest. Az ügyvédi kamara elnöke pedig azt kifogásolta, hogy a szöveg meg sem említi az alapjogok védelmében fontos szerepet játszó ügyvédséget.
„A kérdés az, hogy az utcán járó vidéki ember életében mit jelent az új alkotmány, jobban érzik-e magukat” – mondta Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere pénteken,hogy idén miért az alkotmányozás kérdéseit feszegeti a városban évente megrendezésre kerülő, Jogi beszélgetések című konferencia.
A polgármestert felvezető előadásában azt hangsúlyozta, hogy ő mindenképpen jobban érezte magát miután elolvasta a Fidesz-KDNP által hétfőn a parlament elé terjesztett alkotmány-tervezetet, mert szerinte jelentős előrelépés, hogy többek közöett belefoglalták szülők gyerekeik iránti nevelési, illetve a gyerekek idős szülők iránti kötelezettségeit. A meghívottak közül azonban egyedül Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese mondta azt, hogy elégedett a szöveg ügyészségre vonatkozó passzusaival, a főbíró, az Alkotmánybíróság, illetve az ügyvédi kamara elnöke élesen bírálta a kormánypártok koncepcióját.
A politika „cserbenhagyta” a bíróságokat
„Amikor az ügyészséget minden eddiginél függetlenebb helyzetben van – és ez politikai döntés eredménye –, akkor a bíróságokat kisebb önállóság illeti meg az ügyei menedzselésében és a személyek kinevezésében?” – bírálta a Fidesz-KDNP által hétfőn a parlament elé terjesztett alkotmánytervezetet Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Szerinte miközben túl gyors az alkotmányozás folyamata, számos alapvető kérdés még mindig nem tisztázott, csak találgatni lehet, miként fog átalakulni a sarkalatosnak nevezett törvényekkel a közjogi intézményrendszer.
A legfőbb bíró elsősorban azt kifogásolta, hogy a tervezetből nem lehet kiolvasni, hogy a szövegezői mit akarnak a bírói önigazgatás jelenlegi rendszerével. Mint mondta, a tervezet – a hatályos alkotmánnyal szemben – nem is említi az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), csak azt, hogy a bíróságok bizonyos mértékben közreműködnek a szervezet igazgatásában.
Elismerte, hogy az OIT korábban nem volt kellően hatékony, de szerinte a kormánypártok által tavaly decemberben elfogadott, majd márciusban hatályba lépett törvénynek köszönhetően a tanács működése jobb lesz és időt kéne adni, hogy ennek hatásai megmutatkozzanak. Egyébként szerinte az OIT korábban azért nem működött megfelelően, mert a politika cserbenhagyta az igazságszolgáltatást, a bíróság nem kapott kellő támogatást az Országgyűléstől az ügyhátralék ledolgozásához.
Baka azt mondta, míg a hatályos alaptörvény felsorolja a bírósági szinteket, a mostani tervezet ezt nem teszi meg. Szerinte ennek két oka lehet: esetleg át akarják nevezni a helyi bíróságokat járásivá, vagy meg akarják szüntetni az 2003-2005-ben kialakított ítélőtáblákat. Azt mondta, ez komoly visszalépés lenne, mert jelenleg az ítélőtáblai szint a legszínvonalasabb része az igazságszolgáltatási rendszernek.
A főbíró szerint a Legfelsőbb Bíróság nevének Kúriára változtatása "nyelvi okokkal nem magyarázható" - hiszen a jelenlegi elnevezés nem magyartalan és sok országban ezt az elnevezést használják -, azt viszont elismerte, hogy hagyományok felélesztése miatt indokolt lehet.
„A törvény az törvény, a bíróságok végre fogják hajtani” – véleményezte a 2006-os zavargásokkal kapcsolatban született bírói határozatokat megsemmisítő és a tárgyalások újbóli lefolytatását előíró, a Fidesz-KDNP által megszavazott törvényt Baka András a konferenciát követő sajtótájékoztatón. A legfőbb bíró hangsúlyozta, amíg a törvény csak egy tervezet volt, kifejtette róla a véleményét, elfogadása után viszont már nem szeretné kommentálni.
Baka a Népszabadság pénteki lapszámában megjelent információkra reagált, mely szerint a bírók között szervezkedés indult a törvénnyel szembeni tiltakozást előkészítendő. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ugyanakkor elismerte, teljesen jogszerű magatartás, ha a bírók úgy döntenek, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak és a törvény felülvizsgálatát kérik. Baka szerint ez az adott ügyekben „eljáró bírák kompetenciájába” tartozik, és az igazságszolgáltatás vezetőinek ebbe nincs beleszólása.
Indokolatlan, elfogadhatatlan és példanélküli
„Számos részével nem értek egyet, de lehet, hogy idővel megváltozik a véleményem” – ezzel az idézettel kezdte az előadását Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke, aki Bakához hasonlóan több ponton bírálta a Fidesz-KDNP által benyújtott alaptörvény-tervezetet. A hagyományok ápolására ő is kitért elődadásában: szerinte mostanság „archaizálási hóbortról” beszélhetünk.
Az Ab elnöke indokolatlannak, elfogadhatatlannak és példa nélkülinek nevezte, hogy a kormánypártok által még tavaly novemberben elfogadott hatáskörcsökkenés – azaz, hogy a költségvetési kérdéseket az Ab csak alapjogi szempontból vizsgálhatja – benne maradt az új alaptörvény tervezetébe.
Paczolay szerint újfajta alkotmánybíráskodás kezdődhet Magyarországon, ha a jövőben már nem fordulhat bárki utólagos normakontrollt kérve a testülethez, és csak konkrét ügyekhez, illetve a bírói ítéletekhez kapcsolódó egyéni jogsérelmeket lehet majd vizsgálni. Elismerte, az indítványozási jogkör átalakítását még a testület kérte a parlament alkotmány-előkészítő bizottságától tavaly szeptemberben, ám szerinte akkori kérésüket sokan félreértették és félremagyarázták.
Az Ab elnöke szerint az új alkotmány megszületése és hatályba lépése közötti fél éves átmeneti periódusban a testület "az alkotmányossági bigámia állapotában lesz", hiszen ebben az időszakban az Alkotmánybíróság a "magával hurcolt" közel kétezer ügyet még a régi alkotmány szerint fogja elbírálni, miközben pár hónappal vagy akár héttel a határozathirdetés után már egy teljesen más alaptörvény fogja meghatározni a mindennapi életet.
Cél a sikeres vádemelés
„A bíróság előtt az ügyész magányos függetlenül attól, hogy ki a főnöke vagy ki alá tartozik a vádhatóság” – mondta a konferencián Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese. Szerinte az ügyészek legfőbb célja a jogerős – lehetőleg elmarasztaló – ítélet, minden a sikeres vádemelés és a vádképviseleti tevékenységnek rendelődik alá, és ebből a szempontból másodlagos, hogy milyen a szervezet közjogi helyzete.
A főügyész helyettese szerint a parlamentnek hétfőn beterjesztett alkotmánytervezet összhangban van a tavalyi törvénymódosítással, amely szerinte megerősítette az ügyészség függetlenségét. Kiemelte, a tavalyi év lényeges változást hozott a legfőbb ügyész helyzetében: a parlament hat évről kilenc évre hosszabbította meg a mandátumát, kétharmados többséghez kötötte a megválasztását, illetve a jogállására vonatkozó jogszabályok megalkotását szintén minősített többséghez kötötte.
Ugyanakkor kritikusan viszonyult az ügyészségre vonatkozó egyes passzusokhoz, mert szerinte pontatlanul vannak megfogalmazva. Mint mondta, ha ez így lép hatályba, akkor több, az ügyészségi szervezetére vonatkozó törvény is kétharmados szintre fog emelkedni, ami nem biztos, hogy célszerű.
Varga felidézte, hogy amikor 10 évvel ezelőtt ezen a konferencián „a nyilvánosságban elkövetett túlkapásokat szabályozni akaró lex Répássy-ról beszélt, akkor többen figyelmeztették, hogy várja ki a végét (az Ab végül alkotmányellenesnek találta a jogszabályt - a szerk.), kérdés, hogy végül is kinek lett, lesz igaza.
Kifelejtett ügyvédek
"Az ügyvédség nem alkotmányos intézmény – az ügyészséggel, a bírósággal ellentétben nincs külön nevesítve az alaptörvényben –, de kétség sem férhet hozzá, hogy jogvédelmezőként alkotmányossági tényező" – mondta előadásában Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki szerint meglepő, hogy az ügyvéd szó említése teljesen kimaradt a tervezetből, ezért kezdeményezni fogja, hogy legalább két mondat erejéig kerüljön be az ügyvédség is a végleges szövegbe.
Ez Bánáti szerint azért fontos, mert az ügyvédek hídszerepet töltenek be a magán- és a közszféra között, fontos szerepük van az alapjogok, szabadságjogok védelmében. Az ügyvédi kamara elnöke azt mondta, reméli, hogy az ügyvédek, a védelem jogosítványait is megerősítik majd, ha már az ügyészség, az állam büntető hatalmát ennyire megerősítették. Példaként az előzetes letartoztatás intézményét említette, hangsúlyozva, hogy "pusztán iratok gyártásával", érdemi bizonyítási eljárás nélkül évekig meghosszabbítható a bírósági ítélet nélkül rács mögé került személyek fogvatartása - ezt szerinte sürgősen át kéne vizsgálni. Bánáti azt is megjegyezte, furcsa, hogy a tervezetben egyetlen paragrafusba sűrítették a büntetőeljárás összes elemét, pedig a kérdéskör jóval bonyolultabb ennél.
Az ügyvédi kamara elnöke kitért a médiatörvényre is előadásában, azt hangsúlyozva, hogy a decemberben a parlament által elfogadott jogszabály „teljesen áttöri az ügyvédi titkot”, azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a médiahatóság bármilyen iratot – így ügyvédi dokumentumokat is – bekérhessen és megvizsgálhasson.
2011. március 15., kedd
Nem jogállami az új alkotmány tervezete
MG Index
A hétfőn benyújtott alkotmánytervezet nem felel meg azoknak az ígéreteknek, amelyekkel azt a kormánytöbbség az utolsó hetekben beharangozta. Az a szöveg, amit benyújtottak, a meglévő köztársasági alkotmányt nem véglegesíti, hanem alapjaiban forgatja fel. Az sem igaz, hogy nem változik az állam közjogi struktúrája. Erről Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke beszélt kedd délelőtt a Nyílt Társadalom Intézet Archívumának épületében.
Az új alkotmány tervezetéről szóló vita eddigi legkritikusabb kommentárját Kis János filozófus fejtette ki. Előadásából az derült ki, hogy a koalíciós alkotmányjavaslat antidemokratikus, és nem jogállami.
Kinek a nevében készül?
Kis szerint a készülő alkotmányt négy szempontból érdemes vizsgálni. Az első az, hogy kinek a nevében készül, kik azok, akik az államot közösen birtokolják.
hirdetés
Az alaptörvény Alapvetés című fejezete azt mondja, hogy a hatalom forrása a nép. Ez a népszuverenitás elvének tükrében azt jelenti, hogy a nép a törvények és az államhatalom hatálya alatt élők összessége, amelynek minden országlakos egyenlően tagja. A nép politikai fogalom, az állam és az alávetett egyének politikai viszonyát jelöli ki.
A kérdés az, hogy kinek a nevében folyik az alkotmányozás – mondja Kis. A Nemzeti hitvallás – mint mondta – nem a politikai, hanem az etnikai nemzetet jelöli meg az alkotmányozás alanyaként. Nem a magyar állam hatálya alatt élők összességéről, nem is a magyar állampolgárok közösségéréről beszél ugyanis, hanem a részekre szakadt nemzet egészéről. Az alapvetés D. cikkében leírt egységes nemzet fogalma mindenkire kiterjed, aki etnikailag magyar. Ők szellemi és lelki egységet alkotnak, legyenek bármilyen állampolgárságúak.
A preambulum Kis szerint elválaszthatatlanul összekapcsolja az alkotmányozó etnikai nemzetet a vallásossággal. Mindenkitől elvárja, hogy a szöveg élén álló fohásszal, a Himnusz első sorával is azonosuljon. Kis szerint azonban a himnusz olyan időben íródott, amikor a nyilvánosság nyelve a vallásosság volt, ezért akkor is és ma is mindenki számára elfogadható. Közel 200 évvel a Himnusz születése után egy világi állam új alkotmányának elején azonban ez a szöveg a szekularizáció tagadását jelenti. Olyan alkotmányt hoznak létre, amivel tudatosan megosztják a népet: az egyik részére szabják, a másikra viszont rákényszerítik.
Mit folytat az új alkotmány?
Minden alkotmány új, de ez a mostani mihez képest új, mit folytat és mivel szakít, mi az identitása? – ismertette a második, az alkotmány vizsgálatakor felmerülő szempontot Kis. A filozófus szerint jelentős különbség, hogy a törvénytervezet úgy szól: Magyarország államformája köztársaság. Ez a hatályos megfogalmazással ("Magyarország köztársaság") szemben már nem azt jelenti, hogy az ország szabad és egyenlő polgárok politikai közössége, hanem pusztán annyit, hogy a Sándor-palotában ülő úr történetesen éppen nem király.
Kis arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti hitvallás megfogalmazása, értékrendje és fogalomrendszere azon Magyarország iránt fejez ki vonzalmat, amelyet a reformkor óta az ország progresszív erői igyekeznek meghaladni. Amikor az alaptörvény Magyarországról beszél, az a köztársaság előtti egész alkotmányos történelem folytatását jelenti – mondja Kis. Az alaptörvény szakít a hatályos köztársasági alkotmány történelemszemléletével, és a történeti alkotmányba illeszkedő alkotásként definiálja magát. Nem csatlakozik az 1944-ben (a német megszállással) véget ért korszak lezárásához, hanem azzal jelent be folytonosságot.
Az alaptörvény megalkotói nem törődnek azzal, hogy az e folytonosság jelképévé tett Szent Korona a nemesi alkotmány jelképe volt, az urak és szolgák Magyarországának szimbóluma – mondja Kis. Kis szerint is probléma, hogy a törzsszöveget az alapvetés Q. cikke szerint a preambulummal és a történelmi alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Nem tudni azonban, mely vívmányokra gondolnak. Az sem tisztázott – véli a filozófus –, hogy az alaptörvény hogyan viszonyul az Alkotmánybíróság 1990–2010 közötti döntéseihez és az elmúlt húsz évben létrejött alkotmányos kultúrához.
Alapjogok és korlátozások
Az alkotmány készítői azt állítják, hogy az alapjogi rész készítésekor az Európai Unió Alapjogi Chartáját tekintették alapnak – kezdte Kis az új alaptörvény értelmezését a harmadik szempont alapján. Ez azt vizsgálja, hogy milyen közös elvek alapján rendeződik az állam, hogyan kell az egyénekkel bánni, és mit mond az alaptörvény a közhatalom forrásáról, a hatalomgyakorlás céljairól és korlátairól.
Kis szerint az alaptörvény alapjogi fejezete nem ezt a gondolkodást tükrözi: olyan alapvető kötelességeket vezet be, amiknek nincs helyük az alkotmányban. Ilyen a gyerekek taníttatása vagy a szülőkről való gondoskodás kötelessége: az alkotmány legitimálja az erre képtelenek majdani hatósági vegzálását. A Charta szellemében az alapvető jogaink eleve megilletnek bennünket, mivel erkölcsi státusszal rendelkező emberek vagyunk, és e jogok nem tehetők függővé attól, hogy teljesítjük-e alkotmányos kötelességeinket – mondja Kis.
Szerinte azzal, hogy a magzati élet védelmét az alkotmányba foglalták, az alapvető emberi jogokról szóló vita egyik legfontosabb (az abortuszról szóló) pontját az alaptörvény keretein belül rendezik. Csakhogy ez egyrészt szokatlan eljárás, másrészt a magzatok jogairól szóló politikai vita itthon még le sem zajlott, így elsietett és antidemokratikus az alkotmányos becikkelyezés. Ráadásul csak a legnaivabbak gondolhatják, hogy ezt az alkotmányos tételt a későbbiekben a (mostani vagy egy következő) jogalkotó nem fogja az abortuszt tiltó törvényi szabályozás alapjául használni.
Kis szerint érdekes, hogy az alaptörvény készítői mit hagytak ki az Alapjogi Chartából, és mit tettek hozzá. Kimaradt, hogy az alkotmány tiltja a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést, bekerült viszont, hogy a házasság csak férfi és nő életközössége lehet.
Demokratikus-e az államrend?
A negyedik szempont az, hogy az államszerkezet megfelel-e az alkotmányban rögzített céloknak, megfelelően korlátozza-e a hatalom birtokosait, szolgálja-e valamelyik hatalmi csoport érdekeit. Kis úgy látja, hogy az új alaptörvény alapjaiban kezdi ki a köztársasági berendezkedést.
Szerinte a kormánytöbbség szisztematikusan elbontja a hatalmának intézményes fékeit és ellensúlyait, amivel betetőzi a háromnegyed éve tartó munkáját. Szabad kezet adtak maguknak, hogy a saját embereikkel töltsék be a kormányhatalom ellenőrzésre, korlátozására és ellensúlyául szolgáló szervek tisztségeit. Törölték az alkotmány előkészítéséhez szükséges négyötödös parlamenti többség korlátját, átírták az alkotmánybírók jelölési szabályait.
Most ez kiegészül azzal, hogy drasztikusan szűkítik az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésének lehetőségét. A három ellenzéki párt már csak együtt kérhet utólagos normakontrollt az Ab-től, és ezzel párhuzamosan megszűnt az actio popularis lehetősége, vagyis hogy bárki az Ab-hez fordulhat. Ez Kis szerint az alkotmányos kultúra fontos része lett.
A filozófus biztos benne, hogy az igazságszolgáltatás átalakításával (az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetésével és a Legfelsőbb Bíróság Kúriává nevezésével, valamint vezetőjének 9 évre meghosszabbított mandátumával) a kormánytöbbség a bírói ág élére is a saját emberét készül kinevezni. Kritizálta továbbá az adatvédelmi ombudsman intézményének független hatósággá alakítását is. Az ellenzék gyengül, a kormány intézményes és demokratikus kontrollja megszűnik - fogalmazott összefoglalólag Kis.
Veszélyek
A filozófus arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy a független szervezetek élére hosszú időre kinevezett, a mostani hatalomhoz hű vezetők egy kormányváltás után akár az új többség ellen is mozgósíthatók lesznek. Ennek legékesebb példája az, ha a Költségvetési Tanács addig vétózza a költségvetést, amíg alapot nem teremt ahhoz, hogy a köztársasági elnök feloszlathassa a parlamentet.
Kis elismerte, ez rosszhiszemű olvasat, de szerinte az alkotmányozás klasszikusai szerint az alkotmányokat mindig rossz hiszemben kell megalkotni, mert aki óriási hatalmi csábítást érez, nem biztos hogy jóhiszeműen fog eljárni. A nemrég kinevezett, de a hivatalt korábban már betöltött legfőbb ügyésszel kapcsolatos tapasztalat alapján van okunk a kételkedésre – mondta Kis, aki szerint az alkotmányozási folyamat értékelésével meg kell várni a sarkalatos törvények megalkotását, amelyek majd tartalommal töltik meg az alkotmányozást.
Kis szerint az új alkotmány tervezete megosztó, drasztikusan leszállítja az alapvető jogok védelmi szintjét, mentesíti a hatalom gyakorlóit a kontrolltól, és roppant hatalmat ad a kezükbe.
Szebb jövő
A filozófus a sötét kép felrajzolása után mégis optimista hangnemben fejezte be előadását. Szerinte a magyar társadalom sokkal modernebb, felvilágosultabb és pluralistább, és nem lehet az alaptörvényből felsejlő ásatag konstrukcióba gyömöszölni. Az alkotmánynak nem lesz tekintélye, és azt nem a nemzet, hanem Orbán alkotmányának fogják tekinteni. A például a büntetőadók által keltett és állandósuló jogbizonytalanság elbizonytalanítja a befektetőket, munkavállalókat, fogyasztókat, senki nem fogja tudni, hogy mire számítson. A kormány magát fosztja meg a lehetőségtől, hogy rendet tegyen.
Kis szerint hiába tűnnek népszerűnek az eddigi intézkedések, a társadalom számára nem közömbös az alkotmányosság, "mely nélkül nincs se szabadság, se kenyér". Kis úgy véli, hogy az Orbán-alkotmány "nemcsak tőlünk idegen", a jobboldalon is van egy egyelőre szűk réteg, amely viszolyog az orbáni társadalomképtől és hatalomgyakorlástól.
Abban kell megegyezni – mondja Kis –, hogy a demokratikus jogállam elutasítása vagy elfogadása alapvetőbb törésvonal, mint a bal- és jobboldalt elválasztó. A lelkekért folyó kulturális küzdelmet ki kell vonni az alkotmányos berendezkedés alapjaiért folytatott küzdelemből. Ha sikerül ide eljutni, olyan széles lehet egy Orbán utáni kormány társadalmi alapja, amit az alaptörvény trükkjeivel nem lehet majd szétverni – rajzolt fel egy optimista jövőképet, majd "Éljen a köztársaság" felkiáltással zárta előadását.
A hétfőn benyújtott alkotmánytervezet nem felel meg azoknak az ígéreteknek, amelyekkel azt a kormánytöbbség az utolsó hetekben beharangozta. Az a szöveg, amit benyújtottak, a meglévő köztársasági alkotmányt nem véglegesíti, hanem alapjaiban forgatja fel. Az sem igaz, hogy nem változik az állam közjogi struktúrája. Erről Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke beszélt kedd délelőtt a Nyílt Társadalom Intézet Archívumának épületében.
Az új alkotmány tervezetéről szóló vita eddigi legkritikusabb kommentárját Kis János filozófus fejtette ki. Előadásából az derült ki, hogy a koalíciós alkotmányjavaslat antidemokratikus, és nem jogállami.
Kinek a nevében készül?
Kis szerint a készülő alkotmányt négy szempontból érdemes vizsgálni. Az első az, hogy kinek a nevében készül, kik azok, akik az államot közösen birtokolják.
hirdetés
Az alaptörvény Alapvetés című fejezete azt mondja, hogy a hatalom forrása a nép. Ez a népszuverenitás elvének tükrében azt jelenti, hogy a nép a törvények és az államhatalom hatálya alatt élők összessége, amelynek minden országlakos egyenlően tagja. A nép politikai fogalom, az állam és az alávetett egyének politikai viszonyát jelöli ki.
A kérdés az, hogy kinek a nevében folyik az alkotmányozás – mondja Kis. A Nemzeti hitvallás – mint mondta – nem a politikai, hanem az etnikai nemzetet jelöli meg az alkotmányozás alanyaként. Nem a magyar állam hatálya alatt élők összességéről, nem is a magyar állampolgárok közösségéréről beszél ugyanis, hanem a részekre szakadt nemzet egészéről. Az alapvetés D. cikkében leírt egységes nemzet fogalma mindenkire kiterjed, aki etnikailag magyar. Ők szellemi és lelki egységet alkotnak, legyenek bármilyen állampolgárságúak.
A preambulum Kis szerint elválaszthatatlanul összekapcsolja az alkotmányozó etnikai nemzetet a vallásossággal. Mindenkitől elvárja, hogy a szöveg élén álló fohásszal, a Himnusz első sorával is azonosuljon. Kis szerint azonban a himnusz olyan időben íródott, amikor a nyilvánosság nyelve a vallásosság volt, ezért akkor is és ma is mindenki számára elfogadható. Közel 200 évvel a Himnusz születése után egy világi állam új alkotmányának elején azonban ez a szöveg a szekularizáció tagadását jelenti. Olyan alkotmányt hoznak létre, amivel tudatosan megosztják a népet: az egyik részére szabják, a másikra viszont rákényszerítik.
Mit folytat az új alkotmány?
Minden alkotmány új, de ez a mostani mihez képest új, mit folytat és mivel szakít, mi az identitása? – ismertette a második, az alkotmány vizsgálatakor felmerülő szempontot Kis. A filozófus szerint jelentős különbség, hogy a törvénytervezet úgy szól: Magyarország államformája köztársaság. Ez a hatályos megfogalmazással ("Magyarország köztársaság") szemben már nem azt jelenti, hogy az ország szabad és egyenlő polgárok politikai közössége, hanem pusztán annyit, hogy a Sándor-palotában ülő úr történetesen éppen nem király.
Kis arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti hitvallás megfogalmazása, értékrendje és fogalomrendszere azon Magyarország iránt fejez ki vonzalmat, amelyet a reformkor óta az ország progresszív erői igyekeznek meghaladni. Amikor az alaptörvény Magyarországról beszél, az a köztársaság előtti egész alkotmányos történelem folytatását jelenti – mondja Kis. Az alaptörvény szakít a hatályos köztársasági alkotmány történelemszemléletével, és a történeti alkotmányba illeszkedő alkotásként definiálja magát. Nem csatlakozik az 1944-ben (a német megszállással) véget ért korszak lezárásához, hanem azzal jelent be folytonosságot.
Az alaptörvény megalkotói nem törődnek azzal, hogy az e folytonosság jelképévé tett Szent Korona a nemesi alkotmány jelképe volt, az urak és szolgák Magyarországának szimbóluma – mondja Kis. Kis szerint is probléma, hogy a törzsszöveget az alapvetés Q. cikke szerint a preambulummal és a történelmi alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Nem tudni azonban, mely vívmányokra gondolnak. Az sem tisztázott – véli a filozófus –, hogy az alaptörvény hogyan viszonyul az Alkotmánybíróság 1990–2010 közötti döntéseihez és az elmúlt húsz évben létrejött alkotmányos kultúrához.
Alapjogok és korlátozások
Az alkotmány készítői azt állítják, hogy az alapjogi rész készítésekor az Európai Unió Alapjogi Chartáját tekintették alapnak – kezdte Kis az új alaptörvény értelmezését a harmadik szempont alapján. Ez azt vizsgálja, hogy milyen közös elvek alapján rendeződik az állam, hogyan kell az egyénekkel bánni, és mit mond az alaptörvény a közhatalom forrásáról, a hatalomgyakorlás céljairól és korlátairól.
Kis szerint az alaptörvény alapjogi fejezete nem ezt a gondolkodást tükrözi: olyan alapvető kötelességeket vezet be, amiknek nincs helyük az alkotmányban. Ilyen a gyerekek taníttatása vagy a szülőkről való gondoskodás kötelessége: az alkotmány legitimálja az erre képtelenek majdani hatósági vegzálását. A Charta szellemében az alapvető jogaink eleve megilletnek bennünket, mivel erkölcsi státusszal rendelkező emberek vagyunk, és e jogok nem tehetők függővé attól, hogy teljesítjük-e alkotmányos kötelességeinket – mondja Kis.
Szerinte azzal, hogy a magzati élet védelmét az alkotmányba foglalták, az alapvető emberi jogokról szóló vita egyik legfontosabb (az abortuszról szóló) pontját az alaptörvény keretein belül rendezik. Csakhogy ez egyrészt szokatlan eljárás, másrészt a magzatok jogairól szóló politikai vita itthon még le sem zajlott, így elsietett és antidemokratikus az alkotmányos becikkelyezés. Ráadásul csak a legnaivabbak gondolhatják, hogy ezt az alkotmányos tételt a későbbiekben a (mostani vagy egy következő) jogalkotó nem fogja az abortuszt tiltó törvényi szabályozás alapjául használni.
Kis szerint érdekes, hogy az alaptörvény készítői mit hagytak ki az Alapjogi Chartából, és mit tettek hozzá. Kimaradt, hogy az alkotmány tiltja a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést, bekerült viszont, hogy a házasság csak férfi és nő életközössége lehet.
Demokratikus-e az államrend?
A negyedik szempont az, hogy az államszerkezet megfelel-e az alkotmányban rögzített céloknak, megfelelően korlátozza-e a hatalom birtokosait, szolgálja-e valamelyik hatalmi csoport érdekeit. Kis úgy látja, hogy az új alaptörvény alapjaiban kezdi ki a köztársasági berendezkedést.
Szerinte a kormánytöbbség szisztematikusan elbontja a hatalmának intézményes fékeit és ellensúlyait, amivel betetőzi a háromnegyed éve tartó munkáját. Szabad kezet adtak maguknak, hogy a saját embereikkel töltsék be a kormányhatalom ellenőrzésre, korlátozására és ellensúlyául szolgáló szervek tisztségeit. Törölték az alkotmány előkészítéséhez szükséges négyötödös parlamenti többség korlátját, átírták az alkotmánybírók jelölési szabályait.
Most ez kiegészül azzal, hogy drasztikusan szűkítik az alkotmányossági vizsgálat kezdeményezésének lehetőségét. A három ellenzéki párt már csak együtt kérhet utólagos normakontrollt az Ab-től, és ezzel párhuzamosan megszűnt az actio popularis lehetősége, vagyis hogy bárki az Ab-hez fordulhat. Ez Kis szerint az alkotmányos kultúra fontos része lett.
A filozófus biztos benne, hogy az igazságszolgáltatás átalakításával (az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetésével és a Legfelsőbb Bíróság Kúriává nevezésével, valamint vezetőjének 9 évre meghosszabbított mandátumával) a kormánytöbbség a bírói ág élére is a saját emberét készül kinevezni. Kritizálta továbbá az adatvédelmi ombudsman intézményének független hatósággá alakítását is. Az ellenzék gyengül, a kormány intézményes és demokratikus kontrollja megszűnik - fogalmazott összefoglalólag Kis.
Veszélyek
A filozófus arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy a független szervezetek élére hosszú időre kinevezett, a mostani hatalomhoz hű vezetők egy kormányváltás után akár az új többség ellen is mozgósíthatók lesznek. Ennek legékesebb példája az, ha a Költségvetési Tanács addig vétózza a költségvetést, amíg alapot nem teremt ahhoz, hogy a köztársasági elnök feloszlathassa a parlamentet.
Kis elismerte, ez rosszhiszemű olvasat, de szerinte az alkotmányozás klasszikusai szerint az alkotmányokat mindig rossz hiszemben kell megalkotni, mert aki óriási hatalmi csábítást érez, nem biztos hogy jóhiszeműen fog eljárni. A nemrég kinevezett, de a hivatalt korábban már betöltött legfőbb ügyésszel kapcsolatos tapasztalat alapján van okunk a kételkedésre – mondta Kis, aki szerint az alkotmányozási folyamat értékelésével meg kell várni a sarkalatos törvények megalkotását, amelyek majd tartalommal töltik meg az alkotmányozást.
Kis szerint az új alkotmány tervezete megosztó, drasztikusan leszállítja az alapvető jogok védelmi szintjét, mentesíti a hatalom gyakorlóit a kontrolltól, és roppant hatalmat ad a kezükbe.
Szebb jövő
A filozófus a sötét kép felrajzolása után mégis optimista hangnemben fejezte be előadását. Szerinte a magyar társadalom sokkal modernebb, felvilágosultabb és pluralistább, és nem lehet az alaptörvényből felsejlő ásatag konstrukcióba gyömöszölni. Az alkotmánynak nem lesz tekintélye, és azt nem a nemzet, hanem Orbán alkotmányának fogják tekinteni. A például a büntetőadók által keltett és állandósuló jogbizonytalanság elbizonytalanítja a befektetőket, munkavállalókat, fogyasztókat, senki nem fogja tudni, hogy mire számítson. A kormány magát fosztja meg a lehetőségtől, hogy rendet tegyen.
Kis szerint hiába tűnnek népszerűnek az eddigi intézkedések, a társadalom számára nem közömbös az alkotmányosság, "mely nélkül nincs se szabadság, se kenyér". Kis úgy véli, hogy az Orbán-alkotmány "nemcsak tőlünk idegen", a jobboldalon is van egy egyelőre szűk réteg, amely viszolyog az orbáni társadalomképtől és hatalomgyakorlástól.
Abban kell megegyezni – mondja Kis –, hogy a demokratikus jogállam elutasítása vagy elfogadása alapvetőbb törésvonal, mint a bal- és jobboldalt elválasztó. A lelkekért folyó kulturális küzdelmet ki kell vonni az alkotmányos berendezkedés alapjaiért folytatott küzdelemből. Ha sikerül ide eljutni, olyan széles lehet egy Orbán utáni kormány társadalmi alapja, amit az alaptörvény trükkjeivel nem lehet majd szétverni – rajzolt fel egy optimista jövőképet, majd "Éljen a köztársaság" felkiáltással zárta előadását.
Húsz éve született meg a rózsadombi paktum
Hírszerző Kiss Ádám, 2011. március 15.
1991. március 15-én írták alá a rendszerváltást, és az azt követő éveket máig befolyásoló, legnagyobb hatású titkos politikai megállapodást, az un. „Rózsadombi paktumot”. A magyar politikai élet, a két nagyhatalom illetve Izrael képviselője által összehozott húszpontos megállapodás rendezte többek közt a hatalmukat vesztett kommunisták helyzetét és meghatározta a szomszédos országokkal szemben kialakítandó magyar politikát. A paktum megkötésével a két világhatalom arra törekedett, hogy pacifikálja a vasfüggöny utáni Közép-Európát.
Máig sem tudni pontosan, hogy melyik rózsadombi villa adott helyt a titkos találkozónak. A helyszín ugyanakkor nem meglepő, hiszen mind az egykori szocialista elitnek - Kádár Jánosnak, Apró Antalnak -, mind az átmenetben érdekelt, a nyolcvanas évek végétől megerősödő gazdasági érdekcsoportok képviselőinek is itt voltak a villái.
A szimbolikus dátumra tett találkozón, és a paktum aláírásán tizenhárman vettek részt, a magyar rendszerváltásban érintett pártok, egyházi szervezetek valamint az érintett nagyhatalmak képviselői.
A rózsadombi villában ott volt Szergej Naumovics Szirotjuk, a szovjet hadsereg tábornoka és egy KGB-ezredes. A szovjetek ugyan ekkor már kivonulóban voltak az országról, azonban a teljes csapatkivonás csak a nyáron fejeződött be. Így a szovjet hadsereg még potenciális ütőerővel rendelkezett Magyarország területén, ezért őket nem lehetett kihagyni a tárgyalásokból.
A rendszerváltás folyamatában nagy szerepet játszó Egyesült Államok, 1989 nyarán George Bush személyesen látogatott Budapestre. Az USA képviselői így a rózsadombi találkozón is ott voltak. Az amerikai nagykövetség első titkára, Stanley Walker mellett a CIA egyik tisztje is részt vett a tárgyaláson. Ugyanakkor más országok – például Németország, melynek minden oka meglett volna rá – nem képviseltették magukat.
Jelen volt viszont az izraeli titkosszolgálat, a Moszad képviselője, aki a magyarországi zsidóság jogviszonyának és háborús kártérítésének rendezésére garanciákat akaró izraeli kormányt képviselte. Feltehetőleg azért titkosszolgálati tiszt és nem diplomata vett részt a találkozón, mert Jeruzsálem a poszt-szocialista országokban újjáéledő antiszemitizmus gyengítése érdekében mindenképpen el akarta kerülni a nyílt nyomásgyakorlás látszatát is bármilyen zsidósággal kapcsolatos kérdésben.
A találkozón a magyarországi zsidóságot képviselő MAZSIHISZ-es Zoltai Gusztáv is részt vett, valamint a katolikus püspöki kar vezetője, Paskai László bíboros. A reformátusokat és az evangélikusokat ugyanakkor senki sem képviselte.
Az Antall-kormány kénytelen volt engedni
A magyar politikai életből öt fontos személy vett részt a paktum aláírásában. Jelen volt a köztársasági elnök Göncz Árpád és Antall József miniszterelnök, Boross Péter az MDF-ből, és az SZDSZ-es Pető Iván. Az állampártból ellenzéki párttá átvedlő MSZP-t szintén egy későbbi miniszterelnök, Horn Gyula képviselte. Érdekesség, hogy a Fidesz nem vett részt a rózsadombi paktum megkötésében, ám valószínűsíthető, hogy tudtak róla. Érvnek ugyan kevés, de egyes vélekedések szerint bizonyíték, hogy rendszerváltás utáni politikájukban a paktum több pontja - például a volt kommunisták soraikba fogadása - visszaköszön a mai napig.
A húszpontos paktum első öt pontja a Szovjetunió és Magyarország viszonyát rendezte. Érződik rajtuk a fegyveres erővel még jelen lévő Szovjetunió erőfölénye. Ez alapján a következő pontok születtek: 1: A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról. 2: A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért és javakért. 3: Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között. 4: Szovjetellenes tevékenységek megakadályozása. 5: A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
A második öt pont a volt kommunisták helyzetét konszolidálta. Bár a rendszerváltás meccsei addigra többnyire lezajlottak, azonban még nem volt lejátszva minden. Az új kormány kezében volt az igazságszolgáltatás, mely számon kérhette volna a múlt rendszer bűneit, ugyanakkor a volt kommunisták kezében lévő – többek közt a már megindított privatizáció során megszerzett – gazdasági erő és a szovjetek jelenléte olyan patthelyzetet eredményezett melyben mindkét félnek, de főleg az új kormánynak engednie kellett, legalábbis addig, amíg a szovjetek kivonulása le nem zárul. Így a következő megállapodások születtek: 6: A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése. 7: A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlásoktól. 8: A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon. 9: Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe. 10: Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
Világpolitikai játszma középpontjában
A következő pontok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, melyek a térség vasfüggöny utáni stabilitását próbálták megóvni az esetlegesen újjáéledő magyar nacionalizmus destabilizáló hatásaitól. Ennek érdekében ismét csak a kormánynak kellett engedményeket tennie. Ennek alapján a következő pontokról egyeztek meg: 11: Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása. 12: A jobboldali, szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása. 13: Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni. 14: Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal. 15: A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot. 16: Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik. 17: A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
Ide kapcsolódik a 18. pont is, mely szerint a Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben. Ezeknek a pontoknak a meghozatalában a két nagyhatalom kívánságai nyilvánultak meg. A szomszédos országok követeléseiről már csak ezért sem lehet szó, mivel azok képviselői nem vettek részt a paktum megkötésében, és a rendszerváltás miatt a politikai erővonalak ott is tisztázatlanok voltak.
Egyes történészi vélekedések szerint elképzelhető, hogy a két nagyhatalom a szomszédos országokban is hasonló paktumok meghozatalára törekedett, ám erre mindeddig egyetlen konkrét bizonyíték sem került elő, csupán nyilatkozatok, memoárok, például egy csehszlovák kommunista diplomata, Andrej Hríbek visszaemlékezései engednek következtetni.
A Rózsadombi Paktum utolsó két pontja a magyarországi kisebbségek jogait rendezte: 19: Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására. 20: Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.
Rózsadombi Paktum - a magyar demokrácia Da Vinci-kódja
Természetesen a fent leírt szöveg szemenszedett kitaláció, a Rózsadombi Paktum „írott változata”, némi hozzáadott értékkel kiegészítve.
A paktum a rendszerváltás óta eltelt időszak legnépszerűbb összeesküvés-elmélete. Lényege, hogy a rendszerváltást előre lejátszották a zsidók, a kommunisták, a nagyhatalmak és magyarországi csatlósaik. Szimbolikusnak tekinthető a megkötés helyszíne is.
A paktum elmélete az elmúlt húsz évben rendre felbukkant a magyar közéletben, és elsősorban a szélsőjobboldal körében a mai napig igen népszerű, annak ellenére, hogy többen is bebizonyították a benne lévő logikai bukfenceket és történelmitlenségeket, melyek egyértelművé teszik kitalált voltát.
Ablonczy Balázs történész kutatásai azt is kiderítették, hogy az elmélet először 1992. február 20-án jelent meg az egyesült államokbeli Akronban kiadott Amerikai-Kanadai Magyar Életben, az írást Bakos Gyula néven Dömötör Tibor lelkész jegyezte. A református lelkész korábbi írásaiban már benne voltak azok az antiszemita és a rendszerváltás elmaradásáról szóló nézetek, melyek ebben az elméletben is megjelentek, bár azt nem tudni, hogy maga a rózsadombi paktum az ő kreálmánya-e.
1991. március 15-én írták alá a rendszerváltást, és az azt követő éveket máig befolyásoló, legnagyobb hatású titkos politikai megállapodást, az un. „Rózsadombi paktumot”. A magyar politikai élet, a két nagyhatalom illetve Izrael képviselője által összehozott húszpontos megállapodás rendezte többek közt a hatalmukat vesztett kommunisták helyzetét és meghatározta a szomszédos országokkal szemben kialakítandó magyar politikát. A paktum megkötésével a két világhatalom arra törekedett, hogy pacifikálja a vasfüggöny utáni Közép-Európát.
Máig sem tudni pontosan, hogy melyik rózsadombi villa adott helyt a titkos találkozónak. A helyszín ugyanakkor nem meglepő, hiszen mind az egykori szocialista elitnek - Kádár Jánosnak, Apró Antalnak -, mind az átmenetben érdekelt, a nyolcvanas évek végétől megerősödő gazdasági érdekcsoportok képviselőinek is itt voltak a villái.
A szimbolikus dátumra tett találkozón, és a paktum aláírásán tizenhárman vettek részt, a magyar rendszerváltásban érintett pártok, egyházi szervezetek valamint az érintett nagyhatalmak képviselői.
A rózsadombi villában ott volt Szergej Naumovics Szirotjuk, a szovjet hadsereg tábornoka és egy KGB-ezredes. A szovjetek ugyan ekkor már kivonulóban voltak az országról, azonban a teljes csapatkivonás csak a nyáron fejeződött be. Így a szovjet hadsereg még potenciális ütőerővel rendelkezett Magyarország területén, ezért őket nem lehetett kihagyni a tárgyalásokból.
A rendszerváltás folyamatában nagy szerepet játszó Egyesült Államok, 1989 nyarán George Bush személyesen látogatott Budapestre. Az USA képviselői így a rózsadombi találkozón is ott voltak. Az amerikai nagykövetség első titkára, Stanley Walker mellett a CIA egyik tisztje is részt vett a tárgyaláson. Ugyanakkor más országok – például Németország, melynek minden oka meglett volna rá – nem képviseltették magukat.
Jelen volt viszont az izraeli titkosszolgálat, a Moszad képviselője, aki a magyarországi zsidóság jogviszonyának és háborús kártérítésének rendezésére garanciákat akaró izraeli kormányt képviselte. Feltehetőleg azért titkosszolgálati tiszt és nem diplomata vett részt a találkozón, mert Jeruzsálem a poszt-szocialista országokban újjáéledő antiszemitizmus gyengítése érdekében mindenképpen el akarta kerülni a nyílt nyomásgyakorlás látszatát is bármilyen zsidósággal kapcsolatos kérdésben.
A találkozón a magyarországi zsidóságot képviselő MAZSIHISZ-es Zoltai Gusztáv is részt vett, valamint a katolikus püspöki kar vezetője, Paskai László bíboros. A reformátusokat és az evangélikusokat ugyanakkor senki sem képviselte.
Az Antall-kormány kénytelen volt engedni
A magyar politikai életből öt fontos személy vett részt a paktum aláírásában. Jelen volt a köztársasági elnök Göncz Árpád és Antall József miniszterelnök, Boross Péter az MDF-ből, és az SZDSZ-es Pető Iván. Az állampártból ellenzéki párttá átvedlő MSZP-t szintén egy későbbi miniszterelnök, Horn Gyula képviselte. Érdekesség, hogy a Fidesz nem vett részt a rózsadombi paktum megkötésében, ám valószínűsíthető, hogy tudtak róla. Érvnek ugyan kevés, de egyes vélekedések szerint bizonyíték, hogy rendszerváltás utáni politikájukban a paktum több pontja - például a volt kommunisták soraikba fogadása - visszaköszön a mai napig.
A húszpontos paktum első öt pontja a Szovjetunió és Magyarország viszonyát rendezte. Érződik rajtuk a fegyveres erővel még jelen lévő Szovjetunió erőfölénye. Ez alapján a következő pontok születtek: 1: A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról. 2: A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért és javakért. 3: Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között. 4: Szovjetellenes tevékenységek megakadályozása. 5: A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között.
A második öt pont a volt kommunisták helyzetét konszolidálta. Bár a rendszerváltás meccsei addigra többnyire lezajlottak, azonban még nem volt lejátszva minden. Az új kormány kezében volt az igazságszolgáltatás, mely számon kérhette volna a múlt rendszer bűneit, ugyanakkor a volt kommunisták kezében lévő – többek közt a már megindított privatizáció során megszerzett – gazdasági erő és a szovjetek jelenléte olyan patthelyzetet eredményezett melyben mindkét félnek, de főleg az új kormánynak engednie kellett, legalábbis addig, amíg a szovjetek kivonulása le nem zárul. Így a következő megállapodások születtek: 6: A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése. 7: A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség megvédése az esetleges megtorlásoktól. 8: A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon. 9: Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe. 10: Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében.
Világpolitikai játszma középpontjában
A következő pontok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, melyek a térség vasfüggöny utáni stabilitását próbálták megóvni az esetlegesen újjáéledő magyar nacionalizmus destabilizáló hatásaitól. Ennek érdekében ismét csak a kormánynak kellett engedményeket tennie. Ennek alapján a következő pontokról egyeztek meg: 11: Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása. 12: A jobboldali, szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása. 13: Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni. 14: Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal. 15: A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot. 16: Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik. 17: A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni.
Ide kapcsolódik a 18. pont is, mely szerint a Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben. Ezeknek a pontoknak a meghozatalában a két nagyhatalom kívánságai nyilvánultak meg. A szomszédos országok követeléseiről már csak ezért sem lehet szó, mivel azok képviselői nem vettek részt a paktum megkötésében, és a rendszerváltás miatt a politikai erővonalak ott is tisztázatlanok voltak.
Egyes történészi vélekedések szerint elképzelhető, hogy a két nagyhatalom a szomszédos országokban is hasonló paktumok meghozatalára törekedett, ám erre mindeddig egyetlen konkrét bizonyíték sem került elő, csupán nyilatkozatok, memoárok, például egy csehszlovák kommunista diplomata, Andrej Hríbek visszaemlékezései engednek következtetni.
A Rózsadombi Paktum utolsó két pontja a magyarországi kisebbségek jogait rendezte: 19: Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására. 20: Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért.
Rózsadombi Paktum - a magyar demokrácia Da Vinci-kódja
Természetesen a fent leírt szöveg szemenszedett kitaláció, a Rózsadombi Paktum „írott változata”, némi hozzáadott értékkel kiegészítve.
A paktum a rendszerváltás óta eltelt időszak legnépszerűbb összeesküvés-elmélete. Lényege, hogy a rendszerváltást előre lejátszották a zsidók, a kommunisták, a nagyhatalmak és magyarországi csatlósaik. Szimbolikusnak tekinthető a megkötés helyszíne is.
A paktum elmélete az elmúlt húsz évben rendre felbukkant a magyar közéletben, és elsősorban a szélsőjobboldal körében a mai napig igen népszerű, annak ellenére, hogy többen is bebizonyították a benne lévő logikai bukfenceket és történelmitlenségeket, melyek egyértelművé teszik kitalált voltát.
Ablonczy Balázs történész kutatásai azt is kiderítették, hogy az elmélet először 1992. február 20-án jelent meg az egyesült államokbeli Akronban kiadott Amerikai-Kanadai Magyar Életben, az írást Bakos Gyula néven Dömötör Tibor lelkész jegyezte. A református lelkész korábbi írásaiban már benne voltak azok az antiszemita és a rendszerváltás elmaradásáról szóló nézetek, melyek ebben az elméletben is megjelentek, bár azt nem tudni, hogy maga a rózsadombi paktum az ő kreálmánya-e.
Kádárizmus: fizetett tapsolók csápoltak Orbánnak (Videó)
Origo 2011. március 15. 13:14
Ezerötszáz forintot ígért egy titokzatos cég egyetemistáknak az Origo videóriportja szerint.
Egyetemistákat szerződtetett egy cég azért, hogy Orbán Viktor beszédét végighallgassák, és tapsoljanak – derül ki az Origó videóriportjából. A Nemzeti Múzeum oldalában megszólaltatott fiatalok elmondták laptársunknak, hogy egy cég 1500 forintot fizet nekik azért, hogy ott legyenek, és meghallgassák a beszédet, amit egyébként nem tennének meg.
A cég nevét egyik megkérdezett sem akarta elárulni, és azt is elmondták, hogy szerződést sem írtak alá velük a furcsa szolgáltatásról, így vélhetően a honoráriumot is számla nélkül, a hatályos adószabályok megsértésével fizetik majd ki nekik.
Az Origo riportját itt nézhetik meg.
Ezerötszáz forintot ígért egy titokzatos cég egyetemistáknak az Origo videóriportja szerint.
Egyetemistákat szerződtetett egy cég azért, hogy Orbán Viktor beszédét végighallgassák, és tapsoljanak – derül ki az Origó videóriportjából. A Nemzeti Múzeum oldalában megszólaltatott fiatalok elmondták laptársunknak, hogy egy cég 1500 forintot fizet nekik azért, hogy ott legyenek, és meghallgassák a beszédet, amit egyébként nem tennének meg.
A cég nevét egyik megkérdezett sem akarta elárulni, és azt is elmondták, hogy szerződést sem írtak alá velük a furcsa szolgáltatásról, így vélhetően a honoráriumot is számla nélkül, a hatályos adószabályok megsértésével fizetik majd ki nekik.
Az Origo riportját itt nézhetik meg.
2011. március 14., hétfő
Kidobta a kormánycsomagot a cseh Ab
FN.hu, MTI
A legfelsőbb bírói testület a takarékossági intézkedés-csomag tartalmát nem vizsgálta, de kifogásolta, hogy azt a kormányzat törvényalkotási szükséghelyzetben fogadta el.
Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt szerint azonban Csehországban tavaly ősszel nem volt törvényalkotási szükséghelyzet, ezért az ügyet az alkotmánybíróság elé vitte, amely most igazat adott neki.
A bírósági döntés szerint a kormányzatnak az év végéig újra el kell fogadnia a törvénycsomagot, különben annak érvényessége december 31-én megszűnik.
A legfelsőbb bírói testület a takarékossági intézkedés-csomag tartalmát nem vizsgálta, de kifogásolta, hogy azt a kormányzat törvényalkotási szükséghelyzetben fogadta el.
Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt szerint azonban Csehországban tavaly ősszel nem volt törvényalkotási szükséghelyzet, ezért az ügyet az alkotmánybíróság elé vitte, amely most igazat adott neki.
A bírósági döntés szerint a kormányzatnak az év végéig újra el kell fogadnia a törvénycsomagot, különben annak érvényessége december 31-én megszűnik.
Interjú Lánczi Andrással
... Az Alkotmánybíróság jogköreinek csökkentésével valóban a demokrácia leépítéséről beszélhetünk?
Ez is azok közé a kérdések közé tartozik, mint a preambulum, hogy egyelőre spekulatív vitát lehet erről is folytatni. Ha azt vesszük alapul, hogy mi volt az Alkotmánybíróság ’90-ben, mi volt 2000-ben és most 2011-ben milyen jogköre van és ebből levonni azt a következtetést, hogy itt tulajdonképpen a demokrácia folyamatának visszavonása zajlik, erre csak azt tudom mondani, hogy ez nem igaz. Azért nem igaz, mert az Alkotmánybíróság ugyan úgy a történelmi körülményeknek a terméke, és ugyanúgy vitákon keresztül született meg egy-egy országban, hogy mit tartalmazzon a hatáskör leírás, hogyan működjön, hogyan formálódjon a gyakorlata. Vagyis nincs olyan, hogy „a” demokrácia és nincs olyan hogy „az” Alkotmánybíróság. A magyar Alkotmánybíróságról konkrétan azt lehet elmondani, hogy Európában az egyik legeslegerősebb felhatalmazással bíró Alkotmánybíróság, aminek az indoka az volt, hogy biztosítsa a stabilitást. Garanciákat kellett nyújtania arra, hogy senkinek semmi bántódása nem esik, sőt olyan összetételű politikai élet alakul ki, amely plurális lesz - hisz ettől demokratikus –, és közben referencia pontként ott áll az Alkotmánybíróság és az Alkotmány, tulajdonképpen a végső garanciái annak, hogy a belső béke megmaradjon. De 20 évvel később, amikor elég sok tapasztalatot halmoztunk fel, kijelenteni azt, hogy egy ugyanolyan alkotmánybíróságra van szükség, mint ami 20 éve volt, erre nagyon sok érvet kellene felsorakoztatni, amellyel szemben legalább annyi érv sorakoztatható fel. Az Alkotmánybíróságnak nem kell feltétlenül annyi területet és olyan mélységben szabályoznia mint jelenleg, ami Európában is egyedülállóan erős beleszólási jogot biztosít számára a politikai életben. A változtatás nem ördögtől van, a történelmi körülmények ugyanúgy szükségessé tehetik az újragondolást, mint amikor 20 évvel ezelőtt megkezdte működését. Hogy mik az új történelmi körülmények? Az, amit a politikai szereplők megfogalmaznak és a tapasztalat. A politikai szereplőknek meghatározó része az elmúlt ¾ évben megfogalmaztak és keresztülvittek olyan változtatásokat, amelyeket szerintük a valósághoz való igazodás tett szükségessé. Az Alkotmánybíróság sem áll a valóság fölött, nincs és nem is lehet korlátlan autoritása. De természetesen nem vitatható, hogy az Alkotmánybíróság a jogállamiságnak egy nagyon fontos intézményi eleme. Ezt összekeverni azzal, hogy érinthetetlen az Alkotmánybíróság, ezt sem logikai, sem történeti érvvel nem lehet alátámasztani. Az is igaz ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi demokratikus rendszernek fontos eleme, de azt nem lehet mondani, hogy a demokrácia ettől vagy attól meg is szűnik, vagy a demokráciát fenyegeti, ha valamely állami intézménynek a jogkörét megváltoztatják. A demokráciának nincs ideális változata, amit szemlélni és csodálni kell. A demokráciának rengeteg intézményi kombinációja lehetséges. Ha csak néhány egyszerű dimenziót nézünk, hogy mitől demokratikus egy ország és hogy különböző megoldások lehetségesek egy-egy intézmény felállításában, működtetésében és a viszonyainak kialakításában a többi állami intézményrendszerrel, akkor azt látjuk, hogy a világon is van jelenleg 30-40 olyan intézményi kombináció, amelyben van erősebb alkotmánybíróság, van gyengébb alkotmánybíróság, még az sem biztos, hogy függetlennek kell lennie az igazságszolgáltatástól. Nagyon sokféle kombináció lehetséges, de hangsúlyoznám, az a 30-40, talán 50 berendezkedés, amit liberális demokráciának hívnak ma a világban az mind az, és csak azért, mert más összetételű, más kompozíciójú lesz egy állami intézményrendszer, ettől még nem lesz kevésbé demokratikus, mint egy másik. ...
A, mint Alkotmány 2011-03-11
http://alkotmany.postr.hu/interju-lanczi-andrassal
Ez is azok közé a kérdések közé tartozik, mint a preambulum, hogy egyelőre spekulatív vitát lehet erről is folytatni. Ha azt vesszük alapul, hogy mi volt az Alkotmánybíróság ’90-ben, mi volt 2000-ben és most 2011-ben milyen jogköre van és ebből levonni azt a következtetést, hogy itt tulajdonképpen a demokrácia folyamatának visszavonása zajlik, erre csak azt tudom mondani, hogy ez nem igaz. Azért nem igaz, mert az Alkotmánybíróság ugyan úgy a történelmi körülményeknek a terméke, és ugyanúgy vitákon keresztül született meg egy-egy országban, hogy mit tartalmazzon a hatáskör leírás, hogyan működjön, hogyan formálódjon a gyakorlata. Vagyis nincs olyan, hogy „a” demokrácia és nincs olyan hogy „az” Alkotmánybíróság. A magyar Alkotmánybíróságról konkrétan azt lehet elmondani, hogy Európában az egyik legeslegerősebb felhatalmazással bíró Alkotmánybíróság, aminek az indoka az volt, hogy biztosítsa a stabilitást. Garanciákat kellett nyújtania arra, hogy senkinek semmi bántódása nem esik, sőt olyan összetételű politikai élet alakul ki, amely plurális lesz - hisz ettől demokratikus –, és közben referencia pontként ott áll az Alkotmánybíróság és az Alkotmány, tulajdonképpen a végső garanciái annak, hogy a belső béke megmaradjon. De 20 évvel később, amikor elég sok tapasztalatot halmoztunk fel, kijelenteni azt, hogy egy ugyanolyan alkotmánybíróságra van szükség, mint ami 20 éve volt, erre nagyon sok érvet kellene felsorakoztatni, amellyel szemben legalább annyi érv sorakoztatható fel. Az Alkotmánybíróságnak nem kell feltétlenül annyi területet és olyan mélységben szabályoznia mint jelenleg, ami Európában is egyedülállóan erős beleszólási jogot biztosít számára a politikai életben. A változtatás nem ördögtől van, a történelmi körülmények ugyanúgy szükségessé tehetik az újragondolást, mint amikor 20 évvel ezelőtt megkezdte működését. Hogy mik az új történelmi körülmények? Az, amit a politikai szereplők megfogalmaznak és a tapasztalat. A politikai szereplőknek meghatározó része az elmúlt ¾ évben megfogalmaztak és keresztülvittek olyan változtatásokat, amelyeket szerintük a valósághoz való igazodás tett szükségessé. Az Alkotmánybíróság sem áll a valóság fölött, nincs és nem is lehet korlátlan autoritása. De természetesen nem vitatható, hogy az Alkotmánybíróság a jogállamiságnak egy nagyon fontos intézményi eleme. Ezt összekeverni azzal, hogy érinthetetlen az Alkotmánybíróság, ezt sem logikai, sem történeti érvvel nem lehet alátámasztani. Az is igaz ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi demokratikus rendszernek fontos eleme, de azt nem lehet mondani, hogy a demokrácia ettől vagy attól meg is szűnik, vagy a demokráciát fenyegeti, ha valamely állami intézménynek a jogkörét megváltoztatják. A demokráciának nincs ideális változata, amit szemlélni és csodálni kell. A demokráciának rengeteg intézményi kombinációja lehetséges. Ha csak néhány egyszerű dimenziót nézünk, hogy mitől demokratikus egy ország és hogy különböző megoldások lehetségesek egy-egy intézmény felállításában, működtetésében és a viszonyainak kialakításában a többi állami intézményrendszerrel, akkor azt látjuk, hogy a világon is van jelenleg 30-40 olyan intézményi kombináció, amelyben van erősebb alkotmánybíróság, van gyengébb alkotmánybíróság, még az sem biztos, hogy függetlennek kell lennie az igazságszolgáltatástól. Nagyon sokféle kombináció lehetséges, de hangsúlyoznám, az a 30-40, talán 50 berendezkedés, amit liberális demokráciának hívnak ma a világban az mind az, és csak azért, mert más összetételű, más kompozíciójú lesz egy állami intézményrendszer, ettől még nem lesz kevésbé demokratikus, mint egy másik. ...
A, mint Alkotmány 2011-03-11
http://alkotmany.postr.hu/interju-lanczi-andrassal
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)