WSJE-cikk a magyar alkotmányozásról

A The Wall Street Journal Europe (WSJE) című, európai kiadású amerikai üzleti napilap hasábjain terjedelmes véleménycikk jelent meg kedden a magyar alkotmányozási folyamatról.
2011. április. 05. kedd | Szerző: MTI
A szerző szerint "zavaró, hogy Magyarország új alkotmánytervezete - jelenlegi formájában - olyan előírásokat tartalmaz, amelyek több felhatalmazást adnának az államnak annál, mint ami alkalmas a gazdasági szabadság megvédésére, valamint gyenge intézményes garanciát nyújtanak az ilyen szabadság jövőbeli oltalmazására". A cikk emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és az alkotmánytervezet készítői elkötelezték magukat a jövőbeli gazdasági fenntarthatóság mellett - 16 százalékos egykulcsos adót vezettek be, az alkotmánytervezetben pedig az állami eladósodást a GDP 50 százalékában kívánják maximálni. "Olyan időben, amikor az európai nemzetgazdaságok sorra omlanak össze az évek során szabadjára engedett közköltekezés miatt, Budapest a helyes irányba mozdul" - írja a WSJE. A szerző - Marion Smith - azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotmánytervezetben helyet kapott számos "második generációs jogosultság" és állami célkitűzés, ami a jövőbeli kormányokat kötelezni fogja a megfelelő lakhatás, a munkához, sportoláshoz való hozzájutás biztosítására, a közoktatásra, illetve az állami nyugdíjrendszer alapján való jogosultság biztosítására.
"Miközben a természetes jogok (így az élethez, szabadsághoz és tulajdonhoz való jog) esetében a kormányok azt teszik, hogy megakadályoznak másokat e jogok megsértésében, addig a pozitív jogok (így a lakhatáshoz, pihenéshez való jog) olyan jellegűek, amelyeket illetően azt várják a kormánytól, hogy azokat nyújtsa. A jogok természetének ilyen újrafogalmazása szükségszerűen és alapvetően megváltoztatja az egyén és az állam közötti viszonyt, és növeli az államhatalom terjedelmét. A javaknak az ilyen jogok biztosítása érdekében szükséges újraelosztása aláássa a magántulajdon védelmét" - vélekedik Marion Smith. A szerző emlékeztetett Thomas Jefferson álláspontjára, miszerint az, ha valakitől elvesznek valamit, annak érdekében, hogy azt valaki másnak adhassák, önkényesen megsérti a szabad iparűzés elvét, valamint azt, hogy az iparűzés révén szerzett hasznokat húzhassák.
"A gazdasági szabadság olyan egészséges gondolkodású jogrendszert igényel, amely védi a magántulajdont és kikényszeríti a szerződések teljesítését anélkül, hogy túlterhelné a gazdaságot szükségtelen felhatalmazásokkal és túlzott mértékű adókkal. A Fidesz és a kereszténydemokraták a jelek szerint ezt legalábbis részben értik. Erre utal, hogy szabályozásuk átlátható állami költségvetést, beosztó közkiadásokat ír elő. De lehet, hogy elfeledkeznek arról, hogy Jefferson elvei az egyéni szabadságok védelmét is megkövetelik, mert anélkül értelmezhetetlen az egyéni felelősségvállalás" - írja az amerikai lap.
A szerző ezután kitér arra, hogy az alkotmánytervezet beavatkozási lehetőséget ad az államnak a magángazdaság működésébe, a rosszul definiált "közösségi célok" alapján. Idézi a tervezet azon szövegrészét, amely a munkáltatók és munkavállalók együttműködéséről szól a nemzetgazdaság érdekében, a munkahelyek biztosítása érdekében, illetve más közösségi célok érdekében. "Ilyen tágan megfogalmazott feltételek beemelése jogalapot ad arra, hogy jelentős mértékben behatoljanak a magánpiaci ügyletekbe" - vélekedik a WSJE cikkírója.
A szerző szerint e potenciális problémákat tetézi az, hogy gyengék és rosszul definiáltak a parlamenti törvényhozói hatalom, illetve a végrehajtó hatalom fékjei. Felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezet az alkotmánybíróságnak csak olyan esetekben ad végleges felülvizsgálati lehetőséget, amikor az élethez, emberi méltósághoz, személyes adatok védelméhez, a vélemény-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő, illetve a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokról van szó.
"Ez a korlátozás nem csupán gyengíti a parlament egyik fékjét, hanem aláássa a személyes szabadság intézményes garanciáit is - beleértve azt a jogot, hogy lehet megszerezni, birtokolni és használni javakat, valamint azt, hogy bírósághoz lehet fordulni, ha ezeket a jogokat polgár vagy állam megsértette" - írja Marion Smith.
A WSJE szerzője szerint a teljes körű felülvizsgálati jogkörrel felruházott alkotmánybíróság valóban akadályozhatja a költségvetés alakítását, és a tervezet ezen akadály kiiktatására lehet alkalmas. "De ez a rövid távú politikai cél össze sem vethető annak a hosszú távú kockázatával, ha egyetlen kormányzati szerv kezében összpontosítják a jövőben a hatalmat" - írja.
"Magyarország azzal, ha megerősíti a tulajdonjogokat, megvédi a gazdasági szabadságot és biztosítja a független igazságszolgáltatást kiterjedt felülvizsgálati jogkörrel, végre befejezheti az 1989-es rendszerváltozást. Bármi ennél kevesebb elszalasztott lehetőség lenne" - zárja sorait az amerikai lap véleménycikkének írója.