Strasbourgban nyílik az újabb front az Orbán-kormány ellen

Joó Hajnalka|Kovács Áron|
Origo.hu
Többen is érkeznek Magyarországra a következő hónapokban az Európa Tanács nevű jogvédő testület részéről, hogy megvizsgálják a készülő alaptörvényt és az általános demokratikus állapotokat. A vizsgálódás mögött egy kormánypárti politikus szerint a magyar szocialisták állnak, az eljárás kezdeményezését ugyanakkor a Fidesz szövetségesei közül is támogatták egyesek. A Tanács vizsgálatának jogkövetkezményei nincsenek, de évekig okozhat kellemetlenséget a kormánynak.

Komoly erőfeszítéseket tettek az utóbbi hetekben a magyar kormány képviselői annak érdekében, hogy többé ne kerüljenek olyan nemzetközi kritikai össztűz alá, mint a médiatörvény elfogadása után, de lehetséges, hogy ismét hasonlóra kell számítaniuk. Egyre komolyabb figyelem övezi ugyanis a készülő új alaptörvényt, és megtörténtek az előkészületei egy olyan eljárásnak, amely hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat, és magyarázkodásra kényszerítheti a kormányt külföldön.

Az emberi jogok érvényesülésén őrködő, 47 tagországot tömörítő Európa Tanács nevű szervezet mellett működő Velencei Bizottság kedden tette közzé azt a jelentését, amelyben kemény kritikával illette a magyarországi alkotmányozási folyamatot, amely szerinte túl gyors és nem eléggé átlátható.

Az Európai Parlament strasbourgi székházának szomszédságában működő, de az Európai Uniótól független szervezet tanácsadó testületét eredetileg Navracsics Tibor kormányfő-helyettes kereste meg még februárban, az [origo] információi szerint kifejezetten azért, hogy megelőzze egy olyan kritikai hullám elindulását, amilyen a médiatörvény körül zajlott. Navracsics felkérése arra vonatkozott, hogy a testület vizsgálja meg a készülő alaptörvény néhány pontját, például azt, hogy ki és mikor fordulhasson az Alkotmánybírósághoz.

Folytatódó vizsgálódások

A történet le is zárulhatott volna ezzel a kormány számára kényelmetlen, de nem túl nagy vihart kavaró jelentéssel, a Velencei Bizottság munkája azonban még nem ért véget. A komoly tekintéllyel rendelkező jogászokból álló testület (magyar részről Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet a tagja) ugyanis újabb felkérést kapott, és ezúttal már az alaptörvény egészének értékelésére. A testület az [origo]-val azt közölte, hogy ezt a felkérést az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) úgynevezett monitoringbizottságától kapták. Jelentésüket a közgyűlés június közepén esedékes ülésére készítik el, vagyis közel két hónappal az után, hogy a tervek szerint április 18-án a magyar parlament elfogadja az új alaptörvényt.

Az Európa Tanács részéről ugyanakkor nemcsak a Velencei Bizottság vizsgálja a magyar alkotmányozást. A közgyűlés monitoringbizottsága március 25-én kijelölt két saját jelentéstevőt is, egy svéd és egy cseh raportőrt, akiknek nemcsak az alaptörvényről, hanem a magyar demokrácia helyzetéről, az emberi jogok érvényesüléséről és a médiatörvény hatásairól is képet kell adniuk - tájékoztatta az [origo]-t a közgyűlés egyik magyar tagja.

Demokratikus elvek érdekében
Az Európa Tanács szinte a teljes kontinenst lefedi 47 tagállamával - olvasható a szervezet honlapján. 1949-ben jött létre a szervezet akkor még tíz tagállammal, és a cél az volt, hogy fejlesszék a közös demokratikus elveket az Emberi Jogok Európai Egyezménye és más, az egyének védelmét szolgáló dokumentumok alapján. A Tanács a franciaországi Strasbourgban működik, az Európai Parlament szomszédságában, de attól függetlenül. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének több magyar parlamenti képviselő is tagja mindegyik magyar párt részéről.

A kéttagú delegáció várhatóan szintén májusban érkezik Budapestre, és - akárcsak a Velencei Bizottság munkacsoportja - egy jelentésben összegzi majd tapasztalatait. A vizsgálódás előzménye, hogy januárban - még a médiatörvény körüli botrányok idején - a közgyűlés szocialista frakciója monitoringeljárás megindítását kezdeményezte Magyarország ellen, a kormány szerintük demokratikus normákat sértő intézkedései miatt, kezdeményezésük azonban akkor nem kapta meg a szükséges többséget.

Egy hallgatólagos megállapodás

Az indítvány ezután került a közgyűlés monitoringbizottsága elé. Az eljárási szabályzat szerint a folyamatot a testületnek mindenképpen el kellett indítania, hiszen azt több mint tíz képviselő (legalább két országból és két politikai csoportból) kezdeményezte: a javaslatot 24 képviselő írta alá, többségük svéd (10 képviselő), a politikai csoportokat tekintve pedig szocialista (14 szocialista, plusz egy képviselő a német baloldal pártjából). Figyelemre méltó, hogy aláírta a kezdeményezést öt néppárti képviselő is (három svéd, illetve egy észt és egy ciprusi), miközben az Európai Néppárthoz tartozik a Fidesz is.

A monitoringbizottság a jelentéstevők és a Velencei Bizottság vizsgálata alapján dönt majd arról, hogy javasolja-e a közgyűlésnek a Magyarországgal szembeni monitoringeljárás megindítását. Kivételes döntésnek számítana, ha valóban elindulna a vizsgálat, hiszen - mint azt a PACE több magyar képviselője is megerősítette - egy hallgatólagos megállapodás szerint az Európa Tanács nem monitoroz EU-tagállamokat. Korábban voltak ugyan ilyen kezdeményezések, de ezeket rendre elutasították.

Az Európa Tanács jelenleg Azerbajdzsánban, Bosznia-Hercegovinában, Grúziában, Moldovában, Monacóban, Oroszországban, Szerbiában, Törökországban és Ukrajnában kíséri figyelemmel az emberi jogok és a demokrácia alakulását. Kaufer Virág LMP-s parlamenti képviselő, a monitoringbizottság magyar tagja az [origo]-nak azt mondta, precedensértékű lenne, ha sikerülne elindítani a folyamatot egy EU-tagállamban (az alapvető jogok számonkérése a tagállamokon még az EU-nak is nehézségeket okoz, erről ebben a cikkben olvashat).

Aggódik a Fidesz

"Rendkívül kellemetlen lenne" - mondta az esetleges monitoringeljárásról az [origo] érdeklődésére Braun Márton fideszes képviselő, a magyar PACE-delegáció vezetője. Szerinte a főként svéd képviselők által aláírt kezdeményezés különlegessége, hogy nem egy-egy jogszabályt kívánnak vizsgálni, hanem a magyar jogrend egészét akarják áttekinteni. Épp ezért egy vizsgálat hosszú évekig tarthat, és nemcsak a jelenlegi, hanem egy következő kormánynak is nehézségeket okozhatna, még akkor is, ha a szankcionálási jogkörrel nem bíró Európa Tanács részéről csak szóbeli bírálatokra lehet számítani.

A 24 képviselő által aláírt kezdeményezésben szerepel például, hogy az aláíróknak információik vannak politikai okokból elbocsátott köztisztviselőkről, illetve szerintük az alkotmánybírók jelölésének új módja megkérdőjelezi a testület függetlenségét. Braun szerint ő a monitoringbizottság március 25-i ülésén tételesen cáfolta a kezdeményezésben szereplő, aggodalomként megfogalmazott állításokat.

A kormánypárti képviselő azt mondta, hogy a március 25-i ülésen minden a magyar szocialisták forgatókönyve szerint történt, Szabó Vilmos szocialista képviselő, a magyar PACE-delegáció helyettes vezetője ugyanakkor tagadta, hogy ők állnának a kezdeményezés mögött. Az [origo] megkereste e-mailben Marietta de Pourbaix-Lundin svéd parlamenti képviselőt, a monitoringkezdeményezés benyújtóját, hogy megtudjuk, milyen forrásokból származnak Magyarországról szóló ismeretei, de egyelőre nem kaptunk választ.

Fókuszban az Alkotmánybíróság

Bár a kormány célja az volt a Velencei Bizottság megkeresésével, hogy megelőzze az elhúzódó vita kialakulását, az szinte biztosnak tűnik, hogy hónapokig napirenden lesz az alaptörvény témája. Az Európa Tanácsból származó információink szerint a szervezet közgyűlése ugyanis októberi plenáris ülésén foglalkozik majd a Velencei Bizottság, valamint a cseh és svéd raportőrök megállapításaival.

A magyar kormánypártok a legkeményebb bírálatokat eddig is amiatt kapták a bizottság részéről, hogy korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét. Egy, a bizottság munkáját jól ismerő forrás szerint a további vizsgálódás során biztos, hogy részletesen fognak foglalkozni ezzel a kérdéssel. A forrás szerint ennek során nemcsak a kormánnyal folytatott tárgyalásaira támaszkodhat majd a bizottság, de "jól ismeri" a másik oldal, az Alkotmánybíróság véleményét is. Március eleji budapesti látogatásukon ugyanis nemcsak az Alkotmánybíróság elnökét, Paczolay Pétert hallgatták meg a munkacsoport tagjai, hanem az egész testületet, illetve találkoztak Sólyom László korábbi államfővel, az Alkotmánybíróság első elnökével is.