Váratlan fordulat: Meglepő külföldi vélemény Magyarországról A New York Times a Heti Válaszra hivatkozik

Balla Eszter, Heti Válasz
Az amerikai sajtó ugyan megemlékezik az új magyar alkotmányról, de messze nincs az az érdeklődés, mint a médiatörvénnyel kapcsolatban, amit maga a sajtó korbácsolt fel. És érthető módon saját létfontosságú problémái, mint a közel-keleti válság, a költségvetés, az adósság mellett eltörpül a magyar alaptörvény.

Szó sincs persze arról, hogy ne fogadnák kritikusan, de - az európai, különösen a német sajtóval szemben, amelyik még amerikai szemmel is szélsőségesen balra csúszott - a demokráciát féltő túlzott riogatás nem jellemző a tengerentúlra, annál is inkább, mert több pontja, mint a szigorú deficitcsökkentés, rezonál az amerikaiak követeléseire is.

Az is újdonságnak számít, hogy az ellenzéki politikusosok vagy a volt SZDSZ-es értelmiségiek helyett ezúttal a kormánypártiak szólalhatnak meg: Martonyi János külügyminiszter, Lázár János, fideszes frakcióvezető, Orbán Viktor miniszterelnök. A Wall Street Journal pedig Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes alkotmányt magyarázó cikkét hozza le. Az pedig végképp egyedülálló, hogy a New York Times nem a baloldali magyar újságokra, hanem ezúttal a Heti Válaszra hívja fel a figyelmet.

A New York Times megemlíti, hogy hála a kormánypártok kétharmados fölényének, elsöprő többséggel szavazták meg azt az új alkotmányt, amelynek hatalomkoncentrációját az ENSZ is megbírálta. Az ellenzéki pártok bojkottja jelzi, hogy tovább tart az 1990-ben megkezdődött politikai polarizáció Magyarországon.

Lázár János úgy véli, hogy az új alkotmány végleg szakít az ország kommunista múltjával. Martonyi János szerint az ellenzék politikai okokból tartotta magát távol a bizottsági munkától, annak ellenére, hogy többször is kérték részvételüket, számítottak javaslataikra. A lap megemlíti, hogy Martonyi János diplomáciai offenzívába kezdett, hogy az új alkotmányt megvédje külföldön.

A New York Times is a legnagyobb problémának az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálását tartja.

A lap idézi Sólyom László, volt köztársasági elnök és az alkotmánybíróság egykori elnöke interjújának részletét, amelyet a Heti Válasznak adott. „Sólyom szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt - mondta a csütörtökön megjelenő Heti Válasz interjú előzetesében. De ugyanakkor azt is, hogy „Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is. "

A konzervatív Wall Street Journal Navracsics Tibor miniszterelnök- helyettes cikkét közli, aki megemlíti, hogy Magyarország az utolsó a korábbi kommunista országok közül, amelyik saját alaptörvényét fektette le. „Az új alkotmány szimbolikus és gyakorlati jelentőségű" - írja, majd hozzáteszi, hogy az európai normák szerint íródott alaptörvény egyaránt tükrözi az ország múltját, jelenét, jövőjét és alapértékeit. Írásában az új alkotmányt körülvevő aggodalmakat és félreértéseket igyekszik eloszlatni. Visszautasítja, hogy az alkotmányt elsiették volna, hiszen erről húsz éve van már szó, a folyamatba pedig mind az ellenzéket, mind a civil szervezeteket, mind a lakosságot bevonták.

Az új alkotmány nem ássa alá a demokratikus intézményrendszert, megtartja a klasszikus egyensúlyt a törvényhozói, végrehajtói és a bírói ágazat között. A Szent Koronára és a kereszténységre való hivatkozás nem diszkriminatív, mint ahogy többen állítják, csak elismeri a kereszténység meghatározó szerepét az ország történelmében. Szó sincs tehát kirekesztésről, az alkotmány minden vallást, etnikai csoportot egyaránt üdvözöl. Az emberi jogok kérdésében a magyar alaptörvény szigorúan az EU emberjogi chartájának megfelelően járt el.

Más európai országokhoz hasonlóan a házasságot a férfi és nő kötelékének tartja, ugyanakkor a homoszexuális pároknak partneri kapcsolatot biztosít.

A születendő gyermek védelmét nem rögzíti az alkotmány, ezt a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Alkotmánybíróság jogkörébe utalja.

Az új alkotmány minden Magyarországon élő nemzetiségnek egyenlő jogokat biztosít. A határon túli magyarokért felelősséget vállal, szavazati jogukról egy későbbi törvényben rendelkezik.

Az alkotmány szigorú megkötéseket tesz a közkiadások csökkentésére, az adósság visszaszorítására, amely jelenleg a GDP nyolcvan százalékát teszi ki.

Az új magyar alkotmány, amely az 1989-90-es átmenet értékeinek közvetítője, választóvonal az ország történelmében - fejezi be cikkét Navracsics Tibor a Wall Street Journalban.