Nemzeti együttműködés: Gyurcsány alkotmánytervezetéből is dolgozhattak Orbánék

M. László Ferenc Hirszerző.hu
Több paragrafust is átemelhettek az első Gyurcsány-kormány alkotmánytervezetéből a Fidesz-KDNP alaptörvényének szövegezői. Miközben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irattárában úgymond nem találták az elmúlt öt évben titkokban tartott dokumentumot, a tárca korábbi tanácsadója nyilvános dolgozatában több alkalommal is hivatkozott az anyagra, ráadásul a parlament előtt lévő kormánypárti javaslat néhány paragrafusa szó szerint azonos a Gyurcsány-kabinet tervezetével.

„Bűncselekményt követett el, aki eltüntette a minisztériumból a Gyurcsány-kormány igazságügyi minisztere, Petrétei József vezetésével készült alkotmány normaszövegét” – nyilatkozta a 2006-ban készült alaptörvény-tervezetről író Magyar Hírlapnak Péterfalvi Attila, korábbi adatvédelmi ombudsman.

A napilap csütörtökön és pénteken cikksorozatban foglalkozott a nyilvánosság kizárásával készült koncepció rejtélyes eltűnésével. A Magyar Hírlapnak szerette volna kikérni az igazságügyi tárca (IM, 2006-ot követően IRM) jogutódjától, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) a dokumentumot, de a tárca munkatársai a lapnak azt nyilatkozták, hogy nem találták meg a tervezetet az irattárban.

Bár hivatalosan a dokumentum továbbra sem nyilvános, a Hírszerző információi szerint a tervezet nem tűnt el, az elmúlt hónapokban több alkotmányjogász is hozzájutott és szűk szakmai körben meg is vitatták az anyagot. Sőt, több jel utal arra is, hogy azt a Fidesz-KDNP alkotmányszövegezői felhasználták a Gyurcsány-kormány koncepcióját: a Hírszerző birtokába jutott Petrétei-féle dokumentum (az eddig rejtegetett anyagot itt olvashatja) és a jelenlegi kormánypártok tervezete között van átfedés.
Gyurcsány rejtélyes alkotmánya

Az ügy titokzatosságát az adta, hogy a közel egy évig készült, 2006 márciusában lezárt tervezeten egy szűk minisztériumi stáb dolgozott, azt az első Gyurcsány-kabinet nem nyújtotta be a parlamentnek, sőt állítólag a kormány sem tárgyalta meg, a többi minisztérium véleményét nem kérték ki.

A tervezet létezéséről a szélesebb közvélemény akkor szerzett tudomást, amikor Petrétei a Magyar Hírlapnak 2006 júniusában elárulta, hogy a tárca már rendelkezik egy kész szöveggel, amit – ha a parlamenti pártok rászánják magukat az alkotmányozásra – fel lehet használni. Ám ezt 2010 júniusáig egyik párt sem tűzte zászlajára, és Petrétei sem a 2006-os kampány, sem az MSZP választási győzelme után nem mutatta be a koncepciót.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet nevében Schiffer András – jelenleg az LMP frakcióvezetője – mint közérdekű adatot megpróbálta kiperelni a Gyurcsány-kormányból a dokumentumot. Ám az IM megtagadta a kiadását arra hivatkozva, hogy a tervezet úgynevezett „döntés megalapozására szolgáló adat”, amely a vonatkozó törvény szerint – ha a kormány nem dönt a parlament elé terjesztéséről – tíz évig nem nyilvános. A TASZ 2007-ben másodfokon elvesztette a minisztérium ellen indított pert.

Egy neve elhallgatását kérő volt kormányzati tisztviselő a Hírszerzőnek azt mondta: „elvi okok miatt” nem hozták nyilvánosságra a dokumentációt. „A tervezetnek minden mondata vállalható, nem akartunk titkolózni, de ha közzétesszük, akkor onnantól kezdve minden döntés-előkészítő, a kormány által el nem fogadott anyagot publikálnunk kellett volna, ami lebénítaná a közigazgatást” – mondta a korábbi kabinet vezető beosztású tisztviselője.
Vírusként terjedő tervezet

A dokumentum körüli homályt a KIM is fokozta, amikor a Magyar Hírlapnak csütörtökön azt nyilatkozta, hogy „a minisztérium irattárában nincs ilyen dokumentum”, a napilap pedig ez alapján azt feltételezte, hogy a kormányváltáskor tűnt el a tervezet – esetleg valaki „hazavitte” (erre utalt a volt adatvédelmi biztos is a nyilatkozatában).

A 2006-os IRM tervezete „a jelenlegi (ti. a hatályos – a szerk.) 20 oldalnyi alkotmányszövegből 75 oldalas normaszöveget készít (magában foglalva például majdnem egy teljes kis jogalkotási törvényt), miközben még a jelenlegi tervezetnél is kevesebb benne az érdemi változtatás” – olvasható Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensének idén januárban publikált alkotmánykoncepciójában. Jakab többször szövegszerűen idézi a Gyurcsány-kormány tervezetét, egyes részleteit be is emeli a saját dokumentumába.

A KIM honlapján található adatok szerint az alkotmányjogász 2010 decembere és 2011 márciusa között tanácsadóként közreműködött az új alkotmány kodifikációjában, tehát nem zárható ki, hogy a minisztériumtól kapta meg a dokumentumot. A Hírszerző kérdésére, hogy honnan szerezte meg a 2006-os tervezetet, Jakab nem válaszolt, azt mondta, ebben az ügyben nem kíván nyilatkozni.
A Fidesz szövegezői is használhatták

„A Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért; elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését; támogatja önazonosságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket; előmozdítja egymással és Magyarországgal való kapcsolattartásukat” – határozta meg a 2006-os alkotmánytervezet az anyaországi és határon kívüli magyarok viszonyát. A Fidesz tervezete szinte szó szerint ugyanígy fogalmaz, ám nem használja a „köztársaság” kifejezést, és az elején leszögezi, hogy hazánk, „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve” visel felelősséget a határon túliakért.

Ez is arra utal, hogy a Petrétei-féle koncepciót nemcsak a KIM-nek megbízási szerződéssel dolgozó alkotmányjogász, hanem a két kormánypárt szövegezői is látták, vélhetően fel is használták. Bár Gulyás Gergely a Fidesz-KDNP szövegező bizottságának tagja a Hírszerzőnek tagadta, hogy látta volna a Gyurcsány-kabinet koncepcióját, a kormánypártok parlament előtt lévő javaslata és a Petrétei-féle tervezet néhány paragrafusa szinte teljesen azonos. Gulyás azt hangsúlyozta: ha tényleg hasonlít a két szöveg, akkor ez is azt bizonyítja, hogy a pártok között tartalmi kérdésekben nincs olyan nagy távolság, mint ahogy az alkotmányozástól távol maradó ellenzéki frakciók bizonygatják.

A két dokumentumot összevető Hírszerző nyolc olyan paragrafust talált, amely a két dolgozatban azonos vagy közel ugyanúgy van megfogalmazva. A hasonlóságra egy, a Petrétei-féle tervezet kidolgozásában részt vevő szakember is felfigyelt, aki a Hírszerzőnek azt mondta, a két szöveg inkább jogtechnikai részletekben, mint „a nagy horderejű politikai kérdésekben” azonos.
Kínos a hasonlóság?

A neve elhallgatását kérő volt kormánytisztviselő szerint, a határon túliakért érzett felelősség mellett a legfőbb hasonlóság az államfő megválasztásának szabályainak mutatkozik meg.

Miként most a Fidesz, úgy 2005-ben Petrétei csapata is felfigyelt arra, hogy a hatályos alkotmány nem tartalmaz pontos rendelkezést arról, hogy a köztársasági elnök mandátumának lejártakor legkorábban mikor kell szavaznia az államfő személyéről a parlamentnek. (A hatályos alaptörvény csak annyit tartalmaz, hogy legalább 30 nappal a megbízatás lejárta előtt. Ezek alapján tavaly megtörténhetett volna, hogy még a korábbi, MSZP-SZDSZ-MDF többségű parlament szavazott volna Sólyom László utódjáról.) Mindkét szöveg legalább hatvan napot jelöl meg.

Persze az sem zárható ki, hogy a Fidesz szövegezői nem a Petrétei-tervezetet használták, csak Jakab András koncepcióját, aki viszont használta a Gyurcsány-kormány javaslatát, ám továbbra sem tudni, hogy az alkotmányjogász honnan jutott a 74 oldalas dolgozathoz. Az ügyben megkerestük a KIM-et is: a volt kormányzati tisztviselő által megadott iktatószámot pénteken megküldtük a minisztériumnak, ahol hétfőre ígértek választ. Ám pár órával azután, hogy megadtuk a dokumentum irattári iktatószánmát, a tervezetből máris részleteket közölt a Magyar Nemzet és a Hír Tv honlapja.
Zavarba ejtő hasonlóságok

Az első Gyurcsány-kabinet idején kidolgozott szöveg sok olyan meglepő paragrafust tartalmaz, melyek más megvilágításba helyezik a mostani alkotmányozás politikai vitáit. A koncepció előszava a Fidesz-KDNP tervezetéhez hasonlóan utal a Szent Koronára és a magyar állam ezer éves folytonosságára, igaz, a történelmi alkotmányról nincs szó benne és a preambulumot mindössze két mondatba sűrítették – a Nemzeti Hitvallás másfél oldalas.

Bár a Petrétei-féle tervezet szerint az alkotmányt az Országgyűlés alkotta volna meg, lehetővé tették volna, hogy népszavazással meg lehessen változtatni (kivéve a referendumra vonatkozó részeit). Ez a kérdés korábban is megosztotta a szocialistákat, már a Horn-kormány idején zajló alkotmányozási vitákban is felmerült, hogy a népnek meg kell adni a lehetőséget, hogy változtathasson az alaptörvényen. Az MSZP népszavazáshoz való viszonya alapvetően a 2008-as, Fidesz által kezdeményezett tandíjas és vizitdíjas referendum miatt változott meg.

Míg a népnek lehetővé tették volna, hogy változtathasson a szövegen, a politikai elitnek megkötötték volna a kezét. „A javaslat elfogadásához az szükséges, hogy azt az országgyűlési képviselők legalább négyötöde két alkalommal változatlan szöveggel támogassa. A két szavazás között legalább hat hónapnak el kell telnie” – szögezi le a javaslat, amit szövegezői ezzel a passzussal betonoztak volna be. További érdekesség, hogy az első Gyurcsány-kormány idején készült tervezet épp úgy megszüntette volna a főügyész interpellálhatóságát, mint ahogy ezt tavaly ősszel törvénybe is iktatták a kormánypártok az MSZP tiltakozása közepette.

A Petrétei-féle koncepció is tartalmazott közpénzügyi fejezetet. A tervezet szerint a kormány csakis az Országgyűlés felhatalmazása alapján növelhette volna az állandósságot, ennek a „kötelezettségvállalás összege nem haladhatta volna meg a központi költségvetés kiadási főösszegének öt százalékát”. A Fidesz-KDNP koncepciója szerint a mindenkori kormány a költségvetésben nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság szintje meghaladja az előző évi GDP felét.