Három-négy sarkalatos törvényből nagy vita lehet

Magyar Hírlap
2011.04.21 - (3. oldal)
Az új alkotmány elfogadását követően hatalmas munka vár az Országgyűlésre, hiszen harminc sarkalatos, azaz kétharmados törvényt kell elfogadni vagy módosítani. Ebből Gulyás Gergely szerint három-négy nagyon fontos jogszabály nagy vitát generál majd. A hétfőn megszavazott alaptörvényt egyébként tegnap aláírta az Országgyűlés elnöke, és továbbküldte az államfőnek.

Két variáció a bírósági önigazgatásra
Három-négy olyan sarkalatos törvény van a fideszes politikusok szerint, amelynek megalkotása nagyon fontos, ugyanakkor számos vitát generál majd. A hétfőn elfogadott alaptörvényt tegnap aláírta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, és továbbküldte Schmitt Pál államfőnek, aki húsvéthétfőn szignálhatja.

Ahogy tegnapi lapszámunkban Pokol Béla alkotmányjogász is elmondta, hatalmas munka vár a jogszabályalkotás terén a parlamentre, hiszen a tervek szerint az alaptörvény rendelkezéseit harminc sarkalatos, azaz kétharmados törvényben kell rendezni. Az alkotmányozásban aktívan részt vevő Gulyás Gergely fideszes képviselő lapunknak az igazságszolgáltatásról, az Alkotmánybíróságról, az önkormányzatokról és a választásról szóló törvényeket jelölte meg, mint amelyek kapcsán a legtöbb vita várható, és minél gyorsabban meg kell alkotni őket. Gulyás szerint a kétharmados jogszabályok csak az ősszel kerülnek a parlament elé.
Vannak olyan törvények, amelyek most is működnek, így ezekhez nem kell hozzányúlni, és vannak olyanok, mint például a közteherviselést rendező, amelyek nem baj, ha később készülnek el - magyarázta. Elmondta, hogy a választási rendszer átalakítására tett, független szakemberek szerint is kompromisszumos javaslatukon nem akarnak változtatni. Kifejtette: a jelenlegi struktúra melletti létszámcsökkentés az arányosság irányába hat, minél több ugyanis a listás mandátum, ez az elv annál jobban érvényesül. Ez a rendszer egyébként éppen a tavalyi kétharmados többség létrejöttét nehezíti meg. Az arányosság mellett fontos érv, hogy ez a szisztéma stabilitást nyújt a kormányzásnak. Arról a kérdésről, hogy milyen választójogot kapnak a határon túli magyarok, még nincs döntés - tette hozzá.
Az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabály kapcsán elmondta: jelenleg két variáció létezik a bírósági önigazgatási rendszerre. Az egyik szerint minisztériumi felügyelet alá vonnák, a másik, és esélyesebb változat alapján viszont maradna a bíróságoknál. Másodlagos kérdés, hogyan hívnák a fő igazgatási szervet, de az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnevezést nem biztos, hogy érdemes megtartani - fűzte hozzá.
Az Info Rádióban nyilatkozó Lázár János fideszes frakcióvezető kijelentette, hogy az alkotmány és a kétharmados jogszabályok után az igazságszolgáltatási törvény megalkotása következik.
Hozzátette: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra vár a feladat, hogy összegyűjtse az érveket és javaslatokat tegyen. Az a fontos, hogy hatékony, jól működő, kiszámítható igazságszolgáltatás legyen, ne húzódjanak el az ügyek, minél hamarabb szülessenek meg a döntések - hangsúlyozta. Jelezte, hogy az állam és az önkormányzatok feladatait és hatásköreit, valamint az iskolák és egészségügyi intézmények tulajdonjogát is rendező önkormányzati törvényről már egy hónapja intenzív egyeztetés folyik a kormány és a Fidesz-frakció között.
Az új törvény koncepcióját a Belügyminisztérium májusban teszi le a kormány asztalára. Annak szerinte kicsi a valószínűsége, hogy a jövőben a polgármesterek egyben parlamenti képviselők is lehessenek. Ha mégsem lesz összeférhetetlen a két tisztség, akkor Lázár azt valószínűsíti, hogy a következő parlament a polgármesterek országgyűlése lesz, hiszen a városvezetők általában népszerűek a saját választókerületükben. A frakcióvezető általánosságban fogalmazva hangsúlyozta, hogy minden kétharmados törvény kapcsán mindenkivel szeretnének egyeztetni, tárgyaló készek, és várják az ellenzéki pártok észrevételeit.
Hatalmas munka vár a jogszabályalkotás terén a parlamentre.
Baranya Róbert