Orbán a csornai Charles Bronsont küldené a bírók nyakára

A Fidesz számára kulcskérdés az igazságszolgáltatás - Baka András távozhat a Legfelsőbb Bíróság éléről
Az új alkotmány elfogadása után még az idén sarkalatos törvényekkel alakítják át a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás rendszerét.
Bednárik Imre–Csuhaj Ildikó| Népszabadság|

A kormánypártokból származó információnk szerint az átalakítás leginkább az Alkotmánybíróságot és a bíróságokat érinti. „Az igazságszolgáltatás kulcskérdés. Az elmúlt években a Fidesz-tábor is úgy vélte, hogy rendszerszintű a zavar ezen a téren. Lásd a 2006-os október 23-i eseményeket, a Balsai István nevével fémjelzett semmisségi törvényt... És ez a kérdés nem egyszerűsíthető le úgy, hogy „nyugdíjazni kell a kommunista bírákat” – fogalmazott még az új alkotmány elfogadása előtt egy fideszes politikus, aki szerint komoly változtatásokra van szükség.

Az Alkotmánybíróság radikálisan szűkített hatáskörei miatt az AB-ról szóló sarkalatos törvényben kell lefektetni a testület új eljárási szabályait. A testület működése, leterheltsége ugyanis alapvetően megváltozik azzal, hogy megszűnik a jelenlegi „actio popularis”, azaz hogy bárki kérheti egy jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát. Január elsejétől ezt a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede, az alapvető jogok biztosa vagy egyedi ügyekben bírók kezdeményezhetik. Az eljárási törvényben kell rendezni azt is, hogy mi lesz a folyamatban lévő ügyekkel?

Jóllehet az új alkotmány rögzíti, hogy januártól az Alkotmánybíróság elnökét már nem a bírók egymás közül, hanem az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg, erre a Fidesznek még három évet kell várnia. Idén július elején ugyanis lejár az AB mostani elnökének, Paczolay Péternek a hároméves megbízatása. A törvény szerint az alkotmánybíróknak legkésőbb június elejéig meg kell választania három évre, tehát 2014 nyaráig az új elnököt és elnökhelyettest.

Lapunk információi szerint újra Paczolay Péter lehet az elnök, Stumpf István alkotmánybíró, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere pedig a helyettese.

Az egyik vezető fi deszes politikus lapunknak úgy fogalmazott, az igazságügyi reform keretében a bíróságokra vár a legnagyobb átalakítás. Az új alkotmány rögzíti ugyanis, hogy a Kúria a legfelsőbb bírósági szerv, mely átveszi a mostani Legfelsőbb Bíróság feladat- és hatásköreinek jelentős részét, hiszen az alaptörvény rögzíti, hogy a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, valamint a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. A bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) forrásaink szerint várhatóan megszűnik vagy jelentősen átalakul, a bírói kar képzésével, a bíróságok működési feltételeinek biztosításával egy kisebb hivatal foglalkozik, a bírói kinevezések előterjesztése, a bírósági vezetők kinevezése, valamint a bíróságok költségvetésének előkészítése pedig visszaszállhat az Igazságügyi Minisztériumra, mint ahogy 1997-ig volt, a Horn-kormány igazságügyi reformjának bevezetéséig. A végleges, hivatalos álláspont még nem alakult ki, de az már egyértelművé vált, hogy lesz önálló közigazgatási bíróság.

Volt olyan fideszes elképzelés, miszerint „igazságszolgáltatási holdingot” hoznának létre, amelybe az Alkotmánybíróságot és a Legfelsőbb Bíróságot, új nevén Kúriát vonnák be. Ha ez megvalósult volna, a közös irányítás nem jelentett volna konkrét integrációt, csak a működési feltételek közös biztosítását. Az esetleges tervek között szerepelt az is, hogy a holding élére egy közös vezetőt jelölnének ki, ha viszont ez a közös vezető az ítélkező tevékenységbe is beavatkozhatott volna, az sérthette volna a bírói függetlenség elvét és az AB autonómiáját is. Azt is eldöntötték, hogy az AB-t nem rendelik a Kúria alá, vagyis nem lesz annak egyik kollégiuma.

A Fideszben arra számítanak, hogy 2012 elején új elnököt választanak a Kúria élére. Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökének ugyan 2015-ben járna le a megbízatása, de a bírósági rendszer átalakítására való hivatkozással új „főbíró” kerülhet kilenc évre a Kúria élére – valószínűsítik fideszes források. Már megválasztását is sok fideszes a köztársasági elnökként őt jelölő Sólyom László iránti tisztelet megnyilvánulásaként értékelte. Baka András sorsa minden bizonnyal akkor „pecsételődött meg”, amikor az új alkotmány megszavazása előtti napokban nyílt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben kritizálta a bírók nyugdíjkorhatárának leszállítását.Más forrásunk szerint, „aki Baka András pozíciójával foglalkozik, darázsfészekbe nyúl”, : „a Legfelsőbb Bíróság körül egynéhány dolog még kérdőjeles”.

Orbán Áder Jánosra is számítana

Tavaly ősszel még Szájer József EP-képviselő – Orbán Viktor miniszterelnök alkotmányozó tanácsadó testületének volt tagjának – a koordinálásával zajlott a Fideszben a tervezés arról, hogy a bírósági szervezetet milyen módon lehetne átalakítani, s mi lehet az Alkotmánybíróság szerepe. Munkatársunkat a miniszterelnökhöz közel álló források arról tájékoztatták: Orbán Viktor gondolkodik arról, hogy esetleg Áder Jánost bízná meg a bíróságokkal kapcsolatos feladatokkal. A sarkalatos, év végéig elfogadandó jogszabályok között ugyanis tucatnyi érinti valamilyen formában a bíróságokat, az ügyészséget.

Fideszes szakpolitikusok úgy vélik: „Áder János kompetens jogász, és logikus is lenne, hogy a bíróságok átszervezésének az ügyét vigye”. Ez nem zárná ki, hogy EP-képviselő maradjon. A politikus azután határozta el, hogy EP-képviselő lesz, hogy a Magyar Nemzetben megjelent a Schmidt Mária ante portas című írás. Ádert, akit párton belül a csornai Charles Bronsonként is emlegettek, tegnap nem értük el. (Cs. I.)