Szétzúzná Orbán a bírói függetlenséget is?

A bírák mintegy 6-8 százalékának már jövőre távoznia kellene a szakmából, amennyiben a Fidesz a bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó módosítóval együtt fogadják el az új alaptörvényt. Az ugyanis az általános korhatárra, azaz 62 évre csökkentené a bíráskodás lehetőségét. Az indulatokat kiváltó javaslat csak másodszorra, a Fidesz erőszakosságával ment át az alkotmányügyi bizottságon, melynek ülése után - információink szerint - a Legfelsőbb Bíróság vezetősége is azonnal értekezletet hívott össze.

"Nem csomagolok, nem hallottam arról, hogy a kormány az elmozdításomat tervezné, véleményem szerint nincs is ilyen szándéka" - mondta néhány hete a Népszabadságnak Baka András. A főbíró egyelőre tehát maradna a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) élén, és kitöltené amúgy 2015-ig szóló mandátumát, ám az Orbán-kormány szemmel láthatóan minden energiájával azon van, ez ne így történjen.

Az új alkotmánnyal ugyanis - már a fideszes alaptörvény-tervezet eredeti formája szerint is - Bakát várhatóan menesztik. A főbíró azért kerülhet lapátra, mert az új alaptörvény alapján a legfőbb bírósági szerv a Kúria lesz - míg ma ez a LB. Ha új szervezetként alakul meg, akkor új vezető is kell az élére, a jövő januártól életbe lépő alaptörvény, illetve a sarkalatos bírósági jogszabály is megteremtheti tehát a lehetőségét Baka félretolásának. Csakhogy mindez a Fidesz-kabinetnek nem elég.
Egy, az alaptörvény tervezetéhez benyújtott fideszes módosító javaslat szerint az általános nyugdíjkorhatárt elérő bírák nem dolgozhatnak tovább. A jelenlegi szabályok szerint a bírák legfeljebb 70 éves korukig maradhatnak, az általános korhatár viszont ma 62 év, ami 2014-től fokozatosan 65-re emelkedik. Ezzel előbb Lázár János Fidesz-frakcióvezető állt elő kapcsolódó módosító indítványként, de leszavazta az illetékes alkotmányügyi bizottság. Csakhogy a testület tegnapi ülésén Balsai István fideszes elnök bejelentette, hogy bizottsági módosítóként ismét be kívánja nyújtani a javaslatot. Balsai szerint "új szempontok merültek fel" az indítvánnyal kapcsolatban, ezért kell ismét beadni. Információink szerint ezek az új szempontok Orbán Viktor személyes közbeavatkozását takarják, a kormányfő ugyanis - a hírek szerint - mindenáron ragaszkodik Baka András, illetve a jelenlegi bírói vezetés távozásához.

Rubovszky György KDNP-s képviselő a bizottsági ülésen felhívta a figyelmet arra, a javaslat azt jelenti, hogy kevesebb, mint nyolc hónap múlva, az új alaptörvény hatályba lépésével nyugdíjba kell küldeni a 62 évesnél idősebb bírókat. "Ez a testület elleni nyílt támadás" - fogalmazott Rubovszky, és bejelentette, hogy a KDNP frakciója ki fogja kérni külön szavazásra a módosító indítványt, ahol a kereszténydemokraták nem szavazzák meg azt, így nem lenne meg a kétharmados többség hozzá. Rubovszky szerint érthetetlen, hogy a 62 éves bírákat nyugdíjba küldenék, míg az ügyészek esetében továbbra is 70 év marad a munkavégzés felső határa, sőt, a legfőbb ügyész 70 éves kora után is hivatalban maradhat, amíg meg nem választják az utódját. Jelezte azt is, hogy a kezdeményezés mélységesen felháborította az OIT tagjait is.

Lapunk is úgy értesült, hogy Baka András azonnali elnöki értekezletet hívott össze tegnapra, miután kiderült, hogy a javaslat bizottsági benyújtását 14 fideszes igen, 5 KDNP-s és jobbikos nem szavazat és két - fideszes és kereszténydemokrata - tartózkodás mellett támogatta a testület. A bírói szervezet függetlenségét jelentősen érintheti az alaptörvénybe iktatott passzus, az ugyanis már jövő januárban mintegy 200 bírát érintene. Az OIT számításai szerint ugyanis a több mint 3000 tagot számláló bírói kar 6-8 százaléka 62 év feletti, de ennél lényegesen többen állhatnak a korhatár közelében. Ráadásul a 200 bíró talán jelentéktelen aránynak tűnik, de többségük az ítélkezési gyakorlatot meghatározó, vezető pozícióban dolgozik, tehát a legnagyobb tapasztalattal rendelkező bírákról van szó. A bírói függetlenség elsősorban elmozdíthatatlanságukban nyilvánul meg, így a korhatárcsökkentés - forrásunk szerint - egyértelműen Baka pozíciójának gyengítésére irányul, ha ugyanis a Kúria létrehozása nem vonja azonnal magával az új főbíró kinevezését, jövőre például az LB elnök-helyettesének és más tagjainak, több megyei elnöknek, tanácselnöknek, kollégiumvezetőnek és egyes Ítélőtáblák vezetőinek is távoznia kell. Mert ugyan Baka 1952-es születésű, és így még kitölthetné mandátumát, Erményi Lajos LB-elnökhelyettes például 1950-ben született, Kozma György, a közigazgatási kollégium vezetője 1949-ben, Heidrich Gábor, a Szegedi Ítélőtábla elnöke '45-ben, Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke '43-ban, Halász Zsolt a Nógrád Megyei Bíróság elnöke 1948-ban, Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke pedig 1944-ben.

Szakértők szerint a helyzet súlyosságát jelzi az LB elnöki értekezlete, a főbírónak ugyanis gyakorlatilag muszáj lépnie az ügyben. Csakhogy a tegnapi értekezlet most is inkább egy kompromisszumos megoldás, egy kormánynak tett, szövegszerű javaslat felé hajlott, míg mások szerint elérkezett a döntés ideje: vagy nemzetközi színtéren próbál meg - például az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatán (European Network of Councils for the Judiciary) keresztül - valamiféle nyomást gyakorolni az Orbán-kormányra, vagy lemond.

Az Országgyűlés mindenesetre jövő hétfőn fejezi be az alaptörvény részletes vitáját, szavaz a beérkezett módosítókról, így aznap kiderül, az Orbán-kormány meghagyja-e önálló hatalmi ágként az igazságszolgáltatást.

Egy sem maradhat

A többi alkotmányos szerv után a bíróságokat is maga alá gyűrné a Fidesz - írta közleményében Bárándy Gergely. Az MSZP elnökségi tagja szerint már a bírói tisztségekre való újrapályáztatás ötlete is ezt a célt szolgálta, hasonlóan az OIT megszüntetésére irányuló elképzelésekhez. Lázár János kapcsolódó módosító javaslata a következő a sorban. A bírák jelenleginél korábbi nyugdíjazásának kötelezettsége azzal jár, hogy a megyei elnökök többsége mandátumának lejárta előtt elmozdíthatóvá válik, ugyanúgy, ahogy a szakmai vezetők, vagy a legfelsőbb bírósági bírák jelentős része is. A tervek szerint a helyükre már nem a bírói önigazgatási szerv, hanem a kormány nevezné ki az új vezetőket. Az igazságszolgáltatás függetlensége a demokrácia és a jogállam alapja - emelte ki Bárándy, hozzátéve: a Fidesz most ennek felszámolására törekszik. Az MSZP felhívta a kormánytöbbség figyelmét arra, hogy amit tesz, azzal hazánkat kiírja a demokratikus jogállamok sorából.

B.I.M. / Népszava