A Fidesz számára kulcskérdés az igazságszolgáltatás - Baka András távozhat a Legfelsőbb Bíróság éléről
Az új alkotmány elfogadása után még az idén sarkalatos törvényekkel alakítják át a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás rendszerét.
Bednárik Imre–Csuhaj Ildikó| Népszabadság|
A kormánypártokból származó információnk szerint az átalakítás leginkább az Alkotmánybíróságot és a bíróságokat érinti. „Az igazságszolgáltatás kulcskérdés. Az elmúlt években a Fidesz-tábor is úgy vélte, hogy rendszerszintű a zavar ezen a téren. Lásd a 2006-os október 23-i eseményeket, a Balsai István nevével fémjelzett semmisségi törvényt... És ez a kérdés nem egyszerűsíthető le úgy, hogy „nyugdíjazni kell a kommunista bírákat” – fogalmazott még az új alkotmány elfogadása előtt egy fideszes politikus, aki szerint komoly változtatásokra van szükség.
Az Alkotmánybíróság radikálisan szűkített hatáskörei miatt az AB-ról szóló sarkalatos törvényben kell lefektetni a testület új eljárási szabályait. A testület működése, leterheltsége ugyanis alapvetően megváltozik azzal, hogy megszűnik a jelenlegi „actio popularis”, azaz hogy bárki kérheti egy jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát. Január elsejétől ezt a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede, az alapvető jogok biztosa vagy egyedi ügyekben bírók kezdeményezhetik. Az eljárási törvényben kell rendezni azt is, hogy mi lesz a folyamatban lévő ügyekkel?
Jóllehet az új alkotmány rögzíti, hogy januártól az Alkotmánybíróság elnökét már nem a bírók egymás közül, hanem az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg, erre a Fidesznek még három évet kell várnia. Idén július elején ugyanis lejár az AB mostani elnökének, Paczolay Péternek a hároméves megbízatása. A törvény szerint az alkotmánybíróknak legkésőbb június elejéig meg kell választania három évre, tehát 2014 nyaráig az új elnököt és elnökhelyettest.
Lapunk információi szerint újra Paczolay Péter lehet az elnök, Stumpf István alkotmánybíró, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere pedig a helyettese.
Az egyik vezető fi deszes politikus lapunknak úgy fogalmazott, az igazságügyi reform keretében a bíróságokra vár a legnagyobb átalakítás. Az új alkotmány rögzíti ugyanis, hogy a Kúria a legfelsőbb bírósági szerv, mely átveszi a mostani Legfelsőbb Bíróság feladat- és hatásköreinek jelentős részét, hiszen az alaptörvény rögzíti, hogy a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, valamint a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. A bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) forrásaink szerint várhatóan megszűnik vagy jelentősen átalakul, a bírói kar képzésével, a bíróságok működési feltételeinek biztosításával egy kisebb hivatal foglalkozik, a bírói kinevezések előterjesztése, a bírósági vezetők kinevezése, valamint a bíróságok költségvetésének előkészítése pedig visszaszállhat az Igazságügyi Minisztériumra, mint ahogy 1997-ig volt, a Horn-kormány igazságügyi reformjának bevezetéséig. A végleges, hivatalos álláspont még nem alakult ki, de az már egyértelművé vált, hogy lesz önálló közigazgatási bíróság.
Volt olyan fideszes elképzelés, miszerint „igazságszolgáltatási holdingot” hoznának létre, amelybe az Alkotmánybíróságot és a Legfelsőbb Bíróságot, új nevén Kúriát vonnák be. Ha ez megvalósult volna, a közös irányítás nem jelentett volna konkrét integrációt, csak a működési feltételek közös biztosítását. Az esetleges tervek között szerepelt az is, hogy a holding élére egy közös vezetőt jelölnének ki, ha viszont ez a közös vezető az ítélkező tevékenységbe is beavatkozhatott volna, az sérthette volna a bírói függetlenség elvét és az AB autonómiáját is. Azt is eldöntötték, hogy az AB-t nem rendelik a Kúria alá, vagyis nem lesz annak egyik kollégiuma.
A Fideszben arra számítanak, hogy 2012 elején új elnököt választanak a Kúria élére. Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökének ugyan 2015-ben járna le a megbízatása, de a bírósági rendszer átalakítására való hivatkozással új „főbíró” kerülhet kilenc évre a Kúria élére – valószínűsítik fideszes források. Már megválasztását is sok fideszes a köztársasági elnökként őt jelölő Sólyom László iránti tisztelet megnyilvánulásaként értékelte. Baka András sorsa minden bizonnyal akkor „pecsételődött meg”, amikor az új alkotmány megszavazása előtti napokban nyílt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben kritizálta a bírók nyugdíjkorhatárának leszállítását.Más forrásunk szerint, „aki Baka András pozíciójával foglalkozik, darázsfészekbe nyúl”, : „a Legfelsőbb Bíróság körül egynéhány dolog még kérdőjeles”.
Orbán Áder Jánosra is számítana
Tavaly ősszel még Szájer József EP-képviselő – Orbán Viktor miniszterelnök alkotmányozó tanácsadó testületének volt tagjának – a koordinálásával zajlott a Fideszben a tervezés arról, hogy a bírósági szervezetet milyen módon lehetne átalakítani, s mi lehet az Alkotmánybíróság szerepe. Munkatársunkat a miniszterelnökhöz közel álló források arról tájékoztatták: Orbán Viktor gondolkodik arról, hogy esetleg Áder Jánost bízná meg a bíróságokkal kapcsolatos feladatokkal. A sarkalatos, év végéig elfogadandó jogszabályok között ugyanis tucatnyi érinti valamilyen formában a bíróságokat, az ügyészséget.
Fideszes szakpolitikusok úgy vélik: „Áder János kompetens jogász, és logikus is lenne, hogy a bíróságok átszervezésének az ügyét vigye”. Ez nem zárná ki, hogy EP-képviselő maradjon. A politikus azután határozta el, hogy EP-képviselő lesz, hogy a Magyar Nemzetben megjelent a Schmidt Mária ante portas című írás. Ádert, akit párton belül a csornai Charles Bronsonként is emlegettek, tegnap nem értük el. (Cs. I.)
2011. április 28., csütörtök
Moszkva "berágott" a Moszkva tér átnevezése miatt
Az orosz külügyminisztérium értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy döntés született a budapesti Moszkva tér átkereszteléséről. Mindezt Alekszej Szazonov, a minisztérium helyettes szóvivője jelentette ki csütörtökön.
Szazonov szerint "legalábbis értetlenséget" vált ki egy ilyen döntés akkor, amikor a magyar-orosz kapcsolatokat egészében véve a fejlődés jellemzi.
A helyettes szóvivő úgy fogalmazott, hogy az orosz fél nem látott és nem lát a Moszkva tér elnevezésben ideológiai töltetet, az inkább más államok baráti érdeklődését testesíti meg Oroszország és Moszkva iránt.
A hírügynökség utalt rá, hogy a Moszkva tér a magyar főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. 1951-ben nevezték el Moszkva térnek. Ezt megelőzően Széll Kálmán néhai miniszterelnök nevét viselte. A Jobbik nevű szélsőjobboldali párt tavaly ősszel kezdeményezte a parlamentben, hogy a tér kapja vissza korábbi nevét - írta a RIA Novosztyi.
MTI
Szazonov szerint "legalábbis értetlenséget" vált ki egy ilyen döntés akkor, amikor a magyar-orosz kapcsolatokat egészében véve a fejlődés jellemzi.
A helyettes szóvivő úgy fogalmazott, hogy az orosz fél nem látott és nem lát a Moszkva tér elnevezésben ideológiai töltetet, az inkább más államok baráti érdeklődését testesíti meg Oroszország és Moszkva iránt.
A hírügynökség utalt rá, hogy a Moszkva tér a magyar főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. 1951-ben nevezték el Moszkva térnek. Ezt megelőzően Széll Kálmán néhai miniszterelnök nevét viselte. A Jobbik nevű szélsőjobboldali párt tavaly ősszel kezdeményezte a parlamentben, hogy a tér kapja vissza korábbi nevét - írta a RIA Novosztyi.
MTI
Retro: A fasiszta- és a cigány-kártyával játszik a titkosszolgálat?
2009. február 26., csütörtök 15:25 InfoRádió
Vajon melyik titkosszolgálat érdekelt a cigánykérdés elmérgesítésében - vetik fel az elmúlt hetek eseményei a kérdést. A szlovák titkosszolgálat 1999-ben megvált azoktól az ügynökeitől, akik a szomszédos országokban folytatott felforgató tevékenység során a cigánykérdés elmérgesítését és az újfasiszta mozgalom felélesztését is bevetették. A titkosszolgálati aktivitás lehetőségét a zámolyi romák kínos ügyében is tényként emlegették.
A titkosszolgálati tevékenység egyik terepe a felforgatás, amelynek célja egy-egy ország lejáratása. Kelet-Európában e tevékenység gyakori eszköze a cigánysággal kapcsolatos társadalmi feszültség szítása.
Nagy vihart kavart például 1999. februárjában, hogy a szlovák titkosszolgálat (SIS) megvált azoktól az ügynökeitől, akik felforgató tevékenységet folytattak a szomszédos országokban. Az egyik "célország" a Cseh Köztársaság volt, és Vladimir Mitro, a SIS akkor kinevezett igazgatója elismerte, hogy a szlovák ügynökök a NATO- és az EU-csatlakozás ellen keltettek hangulatot a szomszédos országban.
Újfasiszta mozgalmat szervez a titkosszolgálat
Mitro a CTK hírügynökség kérdésére közvetetten megerősítette, hogy a SIS előző igazgatója, Ivan Lexa vezetése alatt többször szerveztek a Cseh Köztársaság alapvető érdekeit sértő cselekedeteket. A repertoár tartalmazta az újfasiszta mozgalom felélesztését, fajgyűlölő megmozdulások szervezését és a cigánykérdés elmérgesítését - tudósított az MTI. A cél az volt, hogy megakadályozzák Prága euro-atlanti csatlakozását.
A szlovák titkosszolgálat Magyarország elleni ez irányú aktivitásáról konkrét tények nem láttak napvilágot, bár Szlovákiában elismerték, hogy más szomszéd államok ellen is dolgoztak. A külföldi titkosszolgálatok (orosz, izraeli) aktivitása a zámolyi romák nagyon kínos ügyében is előkerült.
"Annyit tudunk biztosan, hogy valakik ártani kívántak az országnak. Arról, hogy kik és milyen szándékkal, még csak körvonalakban lehet sejtésünk" - nyilatkozta az ügy kapcsán 2001-ben Nikolits István, korábbi titokminiszter. Valamiféle szervezés eredményeképpen fajult el a zámolyi romákkal kapcsolatos történéssorozat - fogalmazott az MTI archívumában olvasható írásban az MSZP-s politikus.
"Jó szemű emberek" figyelik Magyarországot
Nikolits azt valószínűsítette, hogy az ügyben volt egy "alaptörténés", amelyet jó szemű emberek észrevettek, majd bizonyos érdekek mentén felhasználtak. A zámolyi romák vezetője, Krasznai József folyamatosan arra hivatkozott, hogy a Strasbourgba utazó cigány családokat elüldözték Magyarországról. Magyarországot rendkívül károsan érintette, hogy a tizenegyedik évét élő demokráciából el lehetett úgy "menekülni" Franciaországba, hogy ott menedékjogot kapjanak. A roppant kínos ügyet sokan felhasználták az akkor kormányzó Orbán-kabinettel szemben.
A zámolyi romák kiutazásának szervezettségéből sokak véleménye szerint lehetett arra következtetni, hogy az eseményeket valakik a háttérből irányítják. Ezt a kérdést a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülése részletesen körbejárta. A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója nem tudott olyan gyanúról beszámolni, amely ezt a feltételezést alátámasztotta volna.
Hogyan rombolnak a titkosszolgálatok?
Szóba került az a sajtóban megjelenő információ, amely szerint az orosz titkosszolgálat operatív akciója húzódott a zámolyi romák kiutazásának hátterében. Nikolits ezzel kapcsolatban kifejtette: véleménye szerint valamiféle szervezés eredményeként fajult el a zámolyi ügy. Lehet, hogy a zámolyi romák kiutaztatását egyesek pontosan megtervezték, illetve kivitelezték - fogalmazott a volt titokminiszter.
"Ez egy olyan romboló hatású eszköz, amellyel általában élnek a titkosszolgálatok. Az én miniszterségem idején is tapasztaltunk Magyarországgal szemben ilyen jellegű befolyásolási akciókat" - nyilatkozta az ilyen ügyekről Nikolits István, a Horn-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere.
Vajon melyik titkosszolgálat érdekelt a cigánykérdés elmérgesítésében - vetik fel az elmúlt hetek eseményei a kérdést. A szlovák titkosszolgálat 1999-ben megvált azoktól az ügynökeitől, akik a szomszédos országokban folytatott felforgató tevékenység során a cigánykérdés elmérgesítését és az újfasiszta mozgalom felélesztését is bevetették. A titkosszolgálati aktivitás lehetőségét a zámolyi romák kínos ügyében is tényként emlegették.
A titkosszolgálati tevékenység egyik terepe a felforgatás, amelynek célja egy-egy ország lejáratása. Kelet-Európában e tevékenység gyakori eszköze a cigánysággal kapcsolatos társadalmi feszültség szítása.
Nagy vihart kavart például 1999. februárjában, hogy a szlovák titkosszolgálat (SIS) megvált azoktól az ügynökeitől, akik felforgató tevékenységet folytattak a szomszédos országokban. Az egyik "célország" a Cseh Köztársaság volt, és Vladimir Mitro, a SIS akkor kinevezett igazgatója elismerte, hogy a szlovák ügynökök a NATO- és az EU-csatlakozás ellen keltettek hangulatot a szomszédos országban.
Újfasiszta mozgalmat szervez a titkosszolgálat
Mitro a CTK hírügynökség kérdésére közvetetten megerősítette, hogy a SIS előző igazgatója, Ivan Lexa vezetése alatt többször szerveztek a Cseh Köztársaság alapvető érdekeit sértő cselekedeteket. A repertoár tartalmazta az újfasiszta mozgalom felélesztését, fajgyűlölő megmozdulások szervezését és a cigánykérdés elmérgesítését - tudósított az MTI. A cél az volt, hogy megakadályozzák Prága euro-atlanti csatlakozását.
A szlovák titkosszolgálat Magyarország elleni ez irányú aktivitásáról konkrét tények nem láttak napvilágot, bár Szlovákiában elismerték, hogy más szomszéd államok ellen is dolgoztak. A külföldi titkosszolgálatok (orosz, izraeli) aktivitása a zámolyi romák nagyon kínos ügyében is előkerült.
"Annyit tudunk biztosan, hogy valakik ártani kívántak az országnak. Arról, hogy kik és milyen szándékkal, még csak körvonalakban lehet sejtésünk" - nyilatkozta az ügy kapcsán 2001-ben Nikolits István, korábbi titokminiszter. Valamiféle szervezés eredményeképpen fajult el a zámolyi romákkal kapcsolatos történéssorozat - fogalmazott az MTI archívumában olvasható írásban az MSZP-s politikus.
"Jó szemű emberek" figyelik Magyarországot
Nikolits azt valószínűsítette, hogy az ügyben volt egy "alaptörténés", amelyet jó szemű emberek észrevettek, majd bizonyos érdekek mentén felhasználtak. A zámolyi romák vezetője, Krasznai József folyamatosan arra hivatkozott, hogy a Strasbourgba utazó cigány családokat elüldözték Magyarországról. Magyarországot rendkívül károsan érintette, hogy a tizenegyedik évét élő demokráciából el lehetett úgy "menekülni" Franciaországba, hogy ott menedékjogot kapjanak. A roppant kínos ügyet sokan felhasználták az akkor kormányzó Orbán-kabinettel szemben.
A zámolyi romák kiutazásának szervezettségéből sokak véleménye szerint lehetett arra következtetni, hogy az eseményeket valakik a háttérből irányítják. Ezt a kérdést a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülése részletesen körbejárta. A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója nem tudott olyan gyanúról beszámolni, amely ezt a feltételezést alátámasztotta volna.
Hogyan rombolnak a titkosszolgálatok?
Szóba került az a sajtóban megjelenő információ, amely szerint az orosz titkosszolgálat operatív akciója húzódott a zámolyi romák kiutazásának hátterében. Nikolits ezzel kapcsolatban kifejtette: véleménye szerint valamiféle szervezés eredményeként fajult el a zámolyi ügy. Lehet, hogy a zámolyi romák kiutaztatását egyesek pontosan megtervezték, illetve kivitelezték - fogalmazott a volt titokminiszter.
"Ez egy olyan romboló hatású eszköz, amellyel általában élnek a titkosszolgálatok. Az én miniszterségem idején is tapasztaltunk Magyarországgal szemben ilyen jellegű befolyásolási akciókat" - nyilatkozta az ilyen ügyekről Nikolits István, a Horn-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere.
2011. április 27., szerda
Vihar előtti csend Gyöngyöspatán
Hírszerző
Még mindig érezhető a feszültség Gyöngyöspatán, és ezt csak fokozza, hogy egy önkormányzati képviselő hozta vissza azokat a roma családokat, akik reggel Bátonyterenyére akartak költözni. Helyszíni tudósítás.
Visszatértek Gyöngyöspatára azok a roma családok, akik az éjszakai tömegverekedés után úgy döntöttek, hogy a 30 kilométerre lévő Bátonyterenyére költöznek. A 10-12 főt egy kisbusszal hozta vissza a bátonyterenyei önkormányzat egyik képviselője, a romák szerint azért, mert a település nem fogadta be őket.
A Hírszerző helyszínen lévő tudósítójának a képviselő nem árulta el a nevét, annyit mondott, hogy „ezt a konfliktust Gyöngyöspatának kell megoldania, és nem megoldás, hogy más településekre exportálják az embereket”. Az önkormányzati képviselő ezért rávette a 2-3 roma családost, hogy költözzenek vissza, segítségül felajánlotta, hogy hazahozza őket a kisbusszal. Az egyik asszony egyébként azt mondta, a testvéréhez akartak költözni Bátonyterenyén, de amikor megérkeztek, az önkormányzatból többen kimentek hozzájuk, és rábeszélték őket, menjenek inkább haza.
Kiengedték a kórházból azt a 14 éves fiút is, akit először bántalmaztak a Véderősök. A fiú Hírszerzőnek azt mondta, hogy éjszaka hangoskodó, dobálózó társaság ment végig a cigánysoron, erre ment ki a házból. Hogy utána mi történt, arra nem emlékszik.
Tudósítónk szerint a faluban pattanásig feszült a légkör, mindenki az estét várja, sokuk szerint ugyanis ma is bekövetkezhet az, ami kedd éjjel történt. A helyiek az udvaron ácsorognak, a rendőrökkel próbálnak beszélgetni. A Véderő és a "betyársereg" 30-40 tagja közvetlenül a cigánysor felett táborozik, ugyanis a Szebb Jövőért Polgári Egyesület helyi vezetője befogadta a házába.
Igazoltatják az újságírókat
A véderősök csak azoknak az újságíróknak nyilatkoznak, akik igazolják magukat, a Hírszerzőnek ezért nem mondtak semmit, mivel tudósítónk nem volt hajlandó megmutatni személyi igazolványát. A többi újságírónak egyébként azt mondta az egyik bántalmazott véderős, hogy a cigánysornál van egy térfigyelő kamera, a felvételek egyértelműen azt igazolják, nem ők kezdték a verekedést.
Eltekintett tudósítónk igazoltatásától Janicsek János, az a véderős, akit az éjszaka megvertek. Az éjszaka történtekről az ő verziója az, hogy három betyár társával sétáltak egy utcán, és a cigánysor sarkán lévő házba, amelyikbe nem romák laknak, becsöngettek, de nem volt otthon senki. ekkor támadt rájuk több tucat roma.
Elmondta, hogy a rendőrök őt és egy roma fiatalt bilincsbe vitték el Gyöngyösre, ahol először kihallgatták, és csak utána hívtak hozzá orvost.
Janicsek ugyan budapesti, de le akar költözni Gyöngyöspatára, mint mondta, addig lesznek a településen, és annyian fognak oda költözni, míg a romák el nem mennek Gyöngyöspatáról. Kérdésünkre, hogy ha ennyire rossz a közbiztonság a településen, miért jó nekik odaköltözni, azt válaszolt, hogy ez az útja annak, hogy rendet tegyenek a településen.
Orbán utasít
A kedd éjszakai események után a miniszterelnök a mai kormányülésen arra adott utasítást, hogy még szerdán nyújtsák be a parlamentnek a Btk. szigorítására vonatkozó javaslatot. Eszerint két évig terjedő börtönnel lennének büntethetők azok, akik másokban félelmet és riadalmat keltve a közrend fenntartására irányuló vagy annak látszatát keltő akciókat szerveznek az arra vonatkozó felhatalmazás nélkül. Azok pedig, akik valamilyen közösséggel szemben fenyegető, a közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek, vagy ilyenekben vesznek részt, három évig terjedő börtönbüntetéssel lennének sújthatók.
Mi is történt? Vizsgálták a térfigyelő kamerák felvételeit
A rendőrség szerda este arról tájékoztatott, hogy a térfigyelő kamera képei szerint az után tört ki a verekedés kedd este Gyöngyöspatán, hogy egy ittas férfi könnyített magán a Bem utcánál. Az ott lakó romák szóvá tették a községben tartózkodó férfi magatartását. Erre a petőfibányai férfi provokálta a romákat, majd közéjük ment, és ez után tört ki a verekedés - tudatta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. Egy másik férfi, aki a helyszínen megsérült, a kórházban úgy nyilatkozott, hogy ő a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagja - tette hozzá Soltész Bálint. A gyöngyösi rendőrkapitányság egy 36 éves gyöngyöspatai férfi ellen indított eljárást a kedd esti verekedés után, csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt. További hat embert állítottak elő szerdán kora délutánig.
A rendőrség információi szerint mintegy 40-50 fős, kéziszerszámokkal felszerelt tömeg verekedett össze négy férfival, akik a cigánysor felé indultak. Az egy súlyos és két könnyű sérültet kórházba szállították. A gyöngyösi rendőrkapitányság illetékességi területére elrendelt fokozott rendőri ellenőrzést meghosszabbították április végéig.
Még mindig érezhető a feszültség Gyöngyöspatán, és ezt csak fokozza, hogy egy önkormányzati képviselő hozta vissza azokat a roma családokat, akik reggel Bátonyterenyére akartak költözni. Helyszíni tudósítás.
Visszatértek Gyöngyöspatára azok a roma családok, akik az éjszakai tömegverekedés után úgy döntöttek, hogy a 30 kilométerre lévő Bátonyterenyére költöznek. A 10-12 főt egy kisbusszal hozta vissza a bátonyterenyei önkormányzat egyik képviselője, a romák szerint azért, mert a település nem fogadta be őket.
A Hírszerző helyszínen lévő tudósítójának a képviselő nem árulta el a nevét, annyit mondott, hogy „ezt a konfliktust Gyöngyöspatának kell megoldania, és nem megoldás, hogy más településekre exportálják az embereket”. Az önkormányzati képviselő ezért rávette a 2-3 roma családost, hogy költözzenek vissza, segítségül felajánlotta, hogy hazahozza őket a kisbusszal. Az egyik asszony egyébként azt mondta, a testvéréhez akartak költözni Bátonyterenyén, de amikor megérkeztek, az önkormányzatból többen kimentek hozzájuk, és rábeszélték őket, menjenek inkább haza.
Kiengedték a kórházból azt a 14 éves fiút is, akit először bántalmaztak a Véderősök. A fiú Hírszerzőnek azt mondta, hogy éjszaka hangoskodó, dobálózó társaság ment végig a cigánysoron, erre ment ki a házból. Hogy utána mi történt, arra nem emlékszik.
Tudósítónk szerint a faluban pattanásig feszült a légkör, mindenki az estét várja, sokuk szerint ugyanis ma is bekövetkezhet az, ami kedd éjjel történt. A helyiek az udvaron ácsorognak, a rendőrökkel próbálnak beszélgetni. A Véderő és a "betyársereg" 30-40 tagja közvetlenül a cigánysor felett táborozik, ugyanis a Szebb Jövőért Polgári Egyesület helyi vezetője befogadta a házába.
Igazoltatják az újságírókat
A véderősök csak azoknak az újságíróknak nyilatkoznak, akik igazolják magukat, a Hírszerzőnek ezért nem mondtak semmit, mivel tudósítónk nem volt hajlandó megmutatni személyi igazolványát. A többi újságírónak egyébként azt mondta az egyik bántalmazott véderős, hogy a cigánysornál van egy térfigyelő kamera, a felvételek egyértelműen azt igazolják, nem ők kezdték a verekedést.
Eltekintett tudósítónk igazoltatásától Janicsek János, az a véderős, akit az éjszaka megvertek. Az éjszaka történtekről az ő verziója az, hogy három betyár társával sétáltak egy utcán, és a cigánysor sarkán lévő házba, amelyikbe nem romák laknak, becsöngettek, de nem volt otthon senki. ekkor támadt rájuk több tucat roma.
Elmondta, hogy a rendőrök őt és egy roma fiatalt bilincsbe vitték el Gyöngyösre, ahol először kihallgatták, és csak utána hívtak hozzá orvost.
Janicsek ugyan budapesti, de le akar költözni Gyöngyöspatára, mint mondta, addig lesznek a településen, és annyian fognak oda költözni, míg a romák el nem mennek Gyöngyöspatáról. Kérdésünkre, hogy ha ennyire rossz a közbiztonság a településen, miért jó nekik odaköltözni, azt válaszolt, hogy ez az útja annak, hogy rendet tegyenek a településen.
Orbán utasít
A kedd éjszakai események után a miniszterelnök a mai kormányülésen arra adott utasítást, hogy még szerdán nyújtsák be a parlamentnek a Btk. szigorítására vonatkozó javaslatot. Eszerint két évig terjedő börtönnel lennének büntethetők azok, akik másokban félelmet és riadalmat keltve a közrend fenntartására irányuló vagy annak látszatát keltő akciókat szerveznek az arra vonatkozó felhatalmazás nélkül. Azok pedig, akik valamilyen közösséggel szemben fenyegető, a közösségben félelmet keltő akciókat szerveznek, vagy ilyenekben vesznek részt, három évig terjedő börtönbüntetéssel lennének sújthatók.
Mi is történt? Vizsgálták a térfigyelő kamerák felvételeit
A rendőrség szerda este arról tájékoztatott, hogy a térfigyelő kamera képei szerint az után tört ki a verekedés kedd este Gyöngyöspatán, hogy egy ittas férfi könnyített magán a Bem utcánál. Az ott lakó romák szóvá tették a községben tartózkodó férfi magatartását. Erre a petőfibányai férfi provokálta a romákat, majd közéjük ment, és ez után tört ki a verekedés - tudatta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. Egy másik férfi, aki a helyszínen megsérült, a kórházban úgy nyilatkozott, hogy ő a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagja - tette hozzá Soltész Bálint. A gyöngyösi rendőrkapitányság egy 36 éves gyöngyöspatai férfi ellen indított eljárást a kedd esti verekedés után, csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt. További hat embert állítottak elő szerdán kora délutánig.
A rendőrség információi szerint mintegy 40-50 fős, kéziszerszámokkal felszerelt tömeg verekedett össze négy férfival, akik a cigánysor felé indultak. Az egy súlyos és két könnyű sérültet kórházba szállították. A gyöngyösi rendőrkapitányság illetékességi területére elrendelt fokozott rendőri ellenőrzést meghosszabbították április végéig.
2011. április 25., hétfő
"Szakértők soha nem látták az új alkotmányt"
The Guardian: "Magyarország lesz-e az első EU-tagállam, amelyik önkényuralmi állammá válik?"
© MTI
A legnagyobb baloldali brit napilap online kiadásán hétfő délután megjelent írás szerzője, Jan-Werner Mueller - aki az amerikai Princeton egyetemén oktat politikatudományt és a The Guardian rendszeres szemleírója - felteszi a kérdést, hogy "Magyarország lesz-e az első EU-tagállam, amelyik önkényuralmi állammá válik?"
A Fidesz "természetesen nem így látja a dolgokat". Az alkotmányról tartott múlt heti szavazás előtt "feltűnő módon" konzultált még a Velencei Bizottsággal is, amelynek ítészei a törvényesség uralmának védelmére és előmozdítására hivatottak - csakhogy a testület szakértői "soha nem látták igazán a teljes alkotmányt", és végül "mélységes kételyeiknek" adtak hangot - áll a The Guardian írásában.
A Fidesz-politikusok igyekeztek elmagyarázni az amerikai kormánynak és az amerikai közvéleménynek is a Wall Street Journalben elhelyezett írásban, hogy az új alkotmány jelenti a kommunizmus végleges legyőzését, hiszen a régi alkotmány még 1949-ben sztálinista dokumentum formájában született.
A politikai PR-szakértők azonban "kényelmesen elfelejtik megemlíteni", hogy az alkotmány 1989 óta a felismerhetetlenségig megváltozott. Arról sem tesznek említést, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon kialakult egy nemzetközi megbecsülésnek örvendő alkotmánybíróság, figyelemre méltó liberális-demokratikus ítélkezési gyakorlattal - írja a The Guardian.
A brit lap szemleírója szerint az új alkotmánnyal kapcsolatos problémák közé tartozik a "hiányzó mandátum" is. A kormány állítása szerint a tavalyi választás - amelyen a Fidesz "a voksok valamivel több mint 50 százalékát szerezte meg, ám a választási rendszer sajátosságai révén ennél sokkal több parlamenti helyhez jutott" - a szavazófülkékben lezajlott forradalom volt, amely törvényesítette "a nemzeti együttműködés új rendszerét".
Csakhogy a Fidesz nem ezzel kampányolt. Győzelmének magyarázata az, hogy a választók ki akarták dobni a korrupt szocialistákat, nem pedig "valamilyen mély vágyakozás egy nemzeti forradalom iránt" - áll a The Guardian internetes kiadásának hétfői írásában.
A szerző szerint az alkotmány "újításai" közé tartozik az ellenőrző és ellensúlyozó tényezők "átfogó gyengítése", és az, hogy az új alkotmányt gyakorlatilag lehetetlen lesz módosítani, miközben számos jogszabályt csak kétharmados többséggel lehet majd elfogadni. Emellett az igazságszolgáltatásban és egyéb, "névleg független" intézményekben "módszeresen Fidesz-kinevezetteket" helyeznek el, "kivételesen hosszú időszakokra".
Forrás: MTI
© MTI
A legnagyobb baloldali brit napilap online kiadásán hétfő délután megjelent írás szerzője, Jan-Werner Mueller - aki az amerikai Princeton egyetemén oktat politikatudományt és a The Guardian rendszeres szemleírója - felteszi a kérdést, hogy "Magyarország lesz-e az első EU-tagállam, amelyik önkényuralmi állammá válik?"
A Fidesz "természetesen nem így látja a dolgokat". Az alkotmányról tartott múlt heti szavazás előtt "feltűnő módon" konzultált még a Velencei Bizottsággal is, amelynek ítészei a törvényesség uralmának védelmére és előmozdítására hivatottak - csakhogy a testület szakértői "soha nem látták igazán a teljes alkotmányt", és végül "mélységes kételyeiknek" adtak hangot - áll a The Guardian írásában.
A Fidesz-politikusok igyekeztek elmagyarázni az amerikai kormánynak és az amerikai közvéleménynek is a Wall Street Journalben elhelyezett írásban, hogy az új alkotmány jelenti a kommunizmus végleges legyőzését, hiszen a régi alkotmány még 1949-ben sztálinista dokumentum formájában született.
A politikai PR-szakértők azonban "kényelmesen elfelejtik megemlíteni", hogy az alkotmány 1989 óta a felismerhetetlenségig megváltozott. Arról sem tesznek említést, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon kialakult egy nemzetközi megbecsülésnek örvendő alkotmánybíróság, figyelemre méltó liberális-demokratikus ítélkezési gyakorlattal - írja a The Guardian.
A brit lap szemleírója szerint az új alkotmánnyal kapcsolatos problémák közé tartozik a "hiányzó mandátum" is. A kormány állítása szerint a tavalyi választás - amelyen a Fidesz "a voksok valamivel több mint 50 százalékát szerezte meg, ám a választási rendszer sajátosságai révén ennél sokkal több parlamenti helyhez jutott" - a szavazófülkékben lezajlott forradalom volt, amely törvényesítette "a nemzeti együttműködés új rendszerét".
Csakhogy a Fidesz nem ezzel kampányolt. Győzelmének magyarázata az, hogy a választók ki akarták dobni a korrupt szocialistákat, nem pedig "valamilyen mély vágyakozás egy nemzeti forradalom iránt" - áll a The Guardian internetes kiadásának hétfői írásában.
A szerző szerint az alkotmány "újításai" közé tartozik az ellenőrző és ellensúlyozó tényezők "átfogó gyengítése", és az, hogy az új alkotmányt gyakorlatilag lehetetlen lesz módosítani, miközben számos jogszabályt csak kétharmados többséggel lehet majd elfogadni. Emellett az igazságszolgáltatásban és egyéb, "névleg független" intézményekben "módszeresen Fidesz-kinevezetteket" helyeznek el, "kivételesen hosszú időszakokra".
Forrás: MTI
Tölgyessy: Kilépünk Nyugatról, és a nemzeti érdek mindenekfelett
Az elemző szerint pont a hatalmat bebetonozó alkotmányok a legsebezhetőbbek, ugyanis borítékolhatóan megpróbálják széttörni őket.
„Azoknak, akik szeretik Orbán Viktort és hisznek benne, nagy nap ez a mai. Magyarország megújulásának, feltámadásának, a húsvéti alkotmánynak az ünnepe” – szögezte le Tölgyessy Péter az új alkotmány megszavazása után néhány órával az OSA Archívumban tartott előadásában. Az ország másik felének viszont inkább a nagypénteki golgotajárás, és gyásznap jut eszébe – mondta –, de még hozzátette, hogy Magyarország szilárdan ugyanott maradt, mint ahol tegnap is volt
Az alkotmány mondatai 80 százalékban maradtak ugyanazok, mint amik az 1989-90-es alaptörvényben voltak, ezen a téren megdöbbentően kevés a változás – jelezte a rideg tényeket az előadó. Szerinte ennek történelmi okai vannak, illetve annak is betudható, hogy a kormánytöbbségnek nem volt különösebb alkotmányozó fantáziája, igyekeztek a már bevált, kipróbált elemeknél maradni, és még így is kétszáz feletti a vitatható pontok száma. Minden temetői hangulat ellenére azonban fontosnak tartotta leszögezni, hogy Magyarország továbbra is versenyző piacgazdaság maradt, nem szűnt meg a többpárti rendszer, és a jogállamiság alapjait sem törölték el.
„Magyarország rettenetes gazdasági, és társadalmi értékválságban van már hosszú évek óta, és ez a válság ezentúl ki fog terjedni a közjogi berendezkedésre is” – nevezte meg az elemző az új alkotmány legfontosabb következményét, és egyben legfőbb problémáját. Míg ’89-ben minden fontos politikai erő ott ült az alkotmányozó kerekasztalnál, ezúttal az összes ellenzéki párt erőteljesen tartózkodott az alkotmányozásban való részvételtől. A Jobbik elárultnak tekinti a jobboldali értékeket, a baloldal pedig utcai megmozdulásokat, és tüntetéseket szervez – foglalta össze az ellenzék reakcióját az alkotmányjogász, majd megemlítette, hogy még a jobboldalon is sokan csalódtak amiatt, hogy „nem érvényesül a szentkorona uralma, a közvetlen elnökválasztásból nem lett semmi, és a két kamarás parlamentet sem fogadták el”.
Ennek következtében Tölgyessy arra számít, hogy bár az ellenzéki pártok jogilag elfogadják az új alkotmányt, mégis minden erejükkel annak megváltoztatására fognak törekedni, vagyis Magyarország a várakozásokkal ellentétben nem megnyugvásra jut, hanem inkább egy újabb területen folytatódik majd a politikai küzdelem. Már csak azért is, mert a magyar politikai kultúrában nincs becsülete a kompromisszumnak, az ellenzék mindig azt keresi, hogyan tudná másképp, vagy jobban csinálni, mint a hatalmon levő párt, győzelme esetén pedig mindig a saját identitását akarja rákényszeríteni a tömegekre – magyarázta a folyamatábrát Tölgyessy.
Kádár János már 1985-ben rájött, hogy ha rövid időn belül nem lesz életszínvonal-emelkedés, az a rendszer végét fogja jelenteni, ezért ennek megfelelően hamarosan megjelentek a magyar kapitalizmus első törvényei, illetve kezdett megmozdulni a társadalom, elindult a közjogi gondolkodás – elemezte Tölgyessy a történeti előzményeket. Miután az MSZMP vezetői is elkerülhetetlennek látták a többpártrendszer, és véleményszabadság bevezetését, a parlament alsó házát feszültség-levezető „dühöngőnek” szánták, ahol a pártok lejáratják magukat, a valódi hatalomgyakorlást pedig meghagyták volna a második kamarának, amely a pártpolitikai érdekek fölött cselekszik. A rendszer fő összetartó ereje egy közvetlenül, hosszú időre választott köztársasági elnökben testesült volna meg, aki egy kvázi végső döntőhozóként, az „Öreg” pozícióját töltötte volna be, vagyis hasonló szerepet kapott volna, mint Kádár – folytatta okfejtését az előadó, hozzátéve, hogy még alkotmánybíróságról és alapjogokról is egyeztettek az elvtársak, melyeket persze mindenféle kollektív érdekkel korlátoztak volna.
Ezek a korai koncepciók azonban megállapodás hiányában hamar háttérbe szorultak, majd elindult az ideiglenesnek szánt alkotmány megszerkesztése, amihez az 1946-os törvényt vették alapul – sorolta az eseményeket a rendszerváltásban aktívan résztvevő egykori országgyűlési képviselő, aki szerint megdöbbentő, hogy a magyar társadalom akkor is mennyire kívül maradt a folyamatokon, mindössze a lakosság 5-10 százaléka vett részt a nem engedélyezett megmozdulásokban. A legtöbb embert leginkább csak a bécsi bevásárlási lehetőségek érdekelték a fordulat éveiben, miközben a rendszerváltás után rettenetes időszak kezdődött: két esztendő alatt 18 százalékot csökkent a bruttó hazai termék, hatalmas társadalmi különbségek alakultak ki, óriásivá vált az elégedetlenség, és a mérce is megváltozott: ezentúl már Ausztriához hasonlítottuk magunkat.
Egy dolog már akkor bebetonozódott viszont, a két tábor alapállítása: a későbbi jobboldaliak azt kezdték hangoztatni, hogy „csak mi vagyunk a jó magyarok, aki magyar, velünk tart”, de rögtön ott volt az ellen válasz a másik oldalról: „ti nem vagytok jó európaiak, ha nem mi győzünk, akkor Mucsa lesz Magyarországból, ti nem vagytok demokraták”. Az egyszerűsített üzenetek megjelenésével párhuzamosan kiderült, hogy az óriási elégedetlenség miatt pozitív programmal nem lehet érvényesülni, s a pártvezérek rájöttek: a legegyszerűbb befarolni a két állítás valamelyike mögé. „Két dolog kell a politikai sikerhez. Egyrészt együtt kell álmodni az emberekkel egy könnyebb megoldásról, másrészt pedig fel kell mutatni a gonoszt, és elő kell hozni a múlt sérelmeit is” – értékelte a politológus a magyar receptet.
A rendszerváltás utáni első ciklusban emiatt komoly törések keletkeztek, melyek később csak tovább mélyültek. Az elemző arra emlékeztetett, hogy a Fidesz ekkor állt elő azzal, hogy ez nem az igazságról, hanem a hatalomról szóló háború, és vezetőik ekkortól kezdtek úgy gondolkodni, hogy a hagyományos jobboldalnak van igaza. 1998-ban már ebben a szellemben győzött a Fidesz, közben pedig a baloldalon kialakult az a nézet, hogy Orbán Viktort bármi áron, de meg kell állítani.
2002-ben a jobboldal saját hibája következtében veszített, Medgyessy Péter pedig támogatottsága megerősítése érdekében rögtön osztogatni kezdett. Már a ciklus elején az országnak ártó gazdaságpolitika vezetett aztán Gyurcsány Ferenc színre lépéséhez, majd az őszödi beszédhez. „Hihetetlen törés következett be ekkor. Ez a mostani alkotmány 2006 őszén alapozódott meg, amikor véglegesen kettétört az ország” – állítja a politikai elemző, aki közvélemény-kutatásokat is idézett, melyek szerint 2010 táján a magyar társadalom 80-86 százaléka gondolta úgy, hogy ez a „nyugatos kísérlet”, amivel próbálkoztunk, nem vált be, valami más kell. Tölgyessy szerint Orbán Viktor ezt a hangulatot lovagolta meg, hatalomgyakorlási trükkjei ebből táplálkoznak.
„Ez a létező helyzetre adott hibás válasz alkotmánya” – foglalta össze a történelmi áttekintése célját az előadó, majd belekezdett az alaptörvény problematikus pontjainak elemzésébe.
Párhuzamot vont az ország „zavaros nemzettudata” és a preambulum hossza között. Minél nagyobb a zavar, annál hosszabb a preambulum – mondta, s a bevezető szöveggel kapcsolatban két fő problémát is megfogalmazott: az egyik az, hogy a szöveg szerint Magyarországon megszakadt a jogfolytonosság a német megszálláskor, és 1990-től, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától él újra. Ez a fajta történelemértelmezés Tölgyessy szerint még a jobboldali gondolkodók számára is teljes mértékben elfogadhatatlan.
„A másik dolog még ennél is ijesztőbb, sőt jogi következményei is vannak: a preambulum egy archaikus, kollektivista világnézetet rögzít, ahol vannak bizonyos alapvető szabadságjogok, de mind a nemzet kollektív érdekének alárendelve, és az Alkotmánybíróságnak is ehhez kell majd igazítania a jogértelmezését”. Az előadó szerint emiatt a sajtó-, a vélemény-, és a tulajdonszabadságot is szinte mind újra kell majd gondolnia az Alkotmánybíróságnak, ha meg akar felelni a preambulumban foglaltaknak. Vagyis „teljesen kilépünk abból a világból, ami a nyugatot sikeressé tette” – foglalt össze a folyamat várható végeredményét.
Tölgyessy szerint az alkotmányozási folyamatban egyedül abban nyilvánult meg „nagy fantázia” a Fidesz részéről, ahogyan az Orbánhoz lojális emberek állami intézményrendszerben történő, hosszú időre szóló bebetonozását elérték. „Az alkotmányozás igen nagy része erről szólt” – emelte ki, s legutóbbi példaként a közel 300 bírót érintő nyugdíjkorhatár leszállítását és az Alkotmánybíróság lehetőségeinek leszűkítését említette. „Ez első látásra hallatlan nagy hatalmat biztosít a pártnak, másodikra azonban kiderülhet: pont az ilyen alkotmányok vannak leginkább kitéve annak, hogy erővel széttörjék őket” – hangzott el a figyelmeztetés. Ezért is kellett sietnie a Fidesznek, és elutasítania a népszavazást, mivel fordulóponthoz érkezett népszerűségi mutatójukból tudható, hogy elvesztették volna az ősszel esedékes, valójában a pártszimpátiáról szóló referendumot.
Az elemző szerint „az Alkotmány sorsa innentől a magyar társadalmon és a gazdaságon múlik”. Ha ugyanis Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter reményei valóra válnak, és meglesz a négy-hat százalékos gazdasági növekedés, akkor a rendszer valószínűleg működtethető. Ettől persze még igaz, hogy a nyugati értékektől elfordulva hosszú távon nem lehet sikeres az ország. ’89-ben a szabadságért nem kellett, most viszont nyilvánvaló válhat: a jogállamért bizony kell harcolni, nézett a jövőbe az elemző, kiemelve: „annyi alkotmányosságot fog kapni ez az ország, amennyit kiharcol magának”.
hetek.hu
„Azoknak, akik szeretik Orbán Viktort és hisznek benne, nagy nap ez a mai. Magyarország megújulásának, feltámadásának, a húsvéti alkotmánynak az ünnepe” – szögezte le Tölgyessy Péter az új alkotmány megszavazása után néhány órával az OSA Archívumban tartott előadásában. Az ország másik felének viszont inkább a nagypénteki golgotajárás, és gyásznap jut eszébe – mondta –, de még hozzátette, hogy Magyarország szilárdan ugyanott maradt, mint ahol tegnap is volt
Az alkotmány mondatai 80 százalékban maradtak ugyanazok, mint amik az 1989-90-es alaptörvényben voltak, ezen a téren megdöbbentően kevés a változás – jelezte a rideg tényeket az előadó. Szerinte ennek történelmi okai vannak, illetve annak is betudható, hogy a kormánytöbbségnek nem volt különösebb alkotmányozó fantáziája, igyekeztek a már bevált, kipróbált elemeknél maradni, és még így is kétszáz feletti a vitatható pontok száma. Minden temetői hangulat ellenére azonban fontosnak tartotta leszögezni, hogy Magyarország továbbra is versenyző piacgazdaság maradt, nem szűnt meg a többpárti rendszer, és a jogállamiság alapjait sem törölték el.
„Magyarország rettenetes gazdasági, és társadalmi értékválságban van már hosszú évek óta, és ez a válság ezentúl ki fog terjedni a közjogi berendezkedésre is” – nevezte meg az elemző az új alkotmány legfontosabb következményét, és egyben legfőbb problémáját. Míg ’89-ben minden fontos politikai erő ott ült az alkotmányozó kerekasztalnál, ezúttal az összes ellenzéki párt erőteljesen tartózkodott az alkotmányozásban való részvételtől. A Jobbik elárultnak tekinti a jobboldali értékeket, a baloldal pedig utcai megmozdulásokat, és tüntetéseket szervez – foglalta össze az ellenzék reakcióját az alkotmányjogász, majd megemlítette, hogy még a jobboldalon is sokan csalódtak amiatt, hogy „nem érvényesül a szentkorona uralma, a közvetlen elnökválasztásból nem lett semmi, és a két kamarás parlamentet sem fogadták el”.
Ennek következtében Tölgyessy arra számít, hogy bár az ellenzéki pártok jogilag elfogadják az új alkotmányt, mégis minden erejükkel annak megváltoztatására fognak törekedni, vagyis Magyarország a várakozásokkal ellentétben nem megnyugvásra jut, hanem inkább egy újabb területen folytatódik majd a politikai küzdelem. Már csak azért is, mert a magyar politikai kultúrában nincs becsülete a kompromisszumnak, az ellenzék mindig azt keresi, hogyan tudná másképp, vagy jobban csinálni, mint a hatalmon levő párt, győzelme esetén pedig mindig a saját identitását akarja rákényszeríteni a tömegekre – magyarázta a folyamatábrát Tölgyessy.
Kádár János már 1985-ben rájött, hogy ha rövid időn belül nem lesz életszínvonal-emelkedés, az a rendszer végét fogja jelenteni, ezért ennek megfelelően hamarosan megjelentek a magyar kapitalizmus első törvényei, illetve kezdett megmozdulni a társadalom, elindult a közjogi gondolkodás – elemezte Tölgyessy a történeti előzményeket. Miután az MSZMP vezetői is elkerülhetetlennek látták a többpártrendszer, és véleményszabadság bevezetését, a parlament alsó házát feszültség-levezető „dühöngőnek” szánták, ahol a pártok lejáratják magukat, a valódi hatalomgyakorlást pedig meghagyták volna a második kamarának, amely a pártpolitikai érdekek fölött cselekszik. A rendszer fő összetartó ereje egy közvetlenül, hosszú időre választott köztársasági elnökben testesült volna meg, aki egy kvázi végső döntőhozóként, az „Öreg” pozícióját töltötte volna be, vagyis hasonló szerepet kapott volna, mint Kádár – folytatta okfejtését az előadó, hozzátéve, hogy még alkotmánybíróságról és alapjogokról is egyeztettek az elvtársak, melyeket persze mindenféle kollektív érdekkel korlátoztak volna.
Ezek a korai koncepciók azonban megállapodás hiányában hamar háttérbe szorultak, majd elindult az ideiglenesnek szánt alkotmány megszerkesztése, amihez az 1946-os törvényt vették alapul – sorolta az eseményeket a rendszerváltásban aktívan résztvevő egykori országgyűlési képviselő, aki szerint megdöbbentő, hogy a magyar társadalom akkor is mennyire kívül maradt a folyamatokon, mindössze a lakosság 5-10 százaléka vett részt a nem engedélyezett megmozdulásokban. A legtöbb embert leginkább csak a bécsi bevásárlási lehetőségek érdekelték a fordulat éveiben, miközben a rendszerváltás után rettenetes időszak kezdődött: két esztendő alatt 18 százalékot csökkent a bruttó hazai termék, hatalmas társadalmi különbségek alakultak ki, óriásivá vált az elégedetlenség, és a mérce is megváltozott: ezentúl már Ausztriához hasonlítottuk magunkat.
Egy dolog már akkor bebetonozódott viszont, a két tábor alapállítása: a későbbi jobboldaliak azt kezdték hangoztatni, hogy „csak mi vagyunk a jó magyarok, aki magyar, velünk tart”, de rögtön ott volt az ellen válasz a másik oldalról: „ti nem vagytok jó európaiak, ha nem mi győzünk, akkor Mucsa lesz Magyarországból, ti nem vagytok demokraták”. Az egyszerűsített üzenetek megjelenésével párhuzamosan kiderült, hogy az óriási elégedetlenség miatt pozitív programmal nem lehet érvényesülni, s a pártvezérek rájöttek: a legegyszerűbb befarolni a két állítás valamelyike mögé. „Két dolog kell a politikai sikerhez. Egyrészt együtt kell álmodni az emberekkel egy könnyebb megoldásról, másrészt pedig fel kell mutatni a gonoszt, és elő kell hozni a múlt sérelmeit is” – értékelte a politológus a magyar receptet.
A rendszerváltás utáni első ciklusban emiatt komoly törések keletkeztek, melyek később csak tovább mélyültek. Az elemző arra emlékeztetett, hogy a Fidesz ekkor állt elő azzal, hogy ez nem az igazságról, hanem a hatalomról szóló háború, és vezetőik ekkortól kezdtek úgy gondolkodni, hogy a hagyományos jobboldalnak van igaza. 1998-ban már ebben a szellemben győzött a Fidesz, közben pedig a baloldalon kialakult az a nézet, hogy Orbán Viktort bármi áron, de meg kell állítani.
2002-ben a jobboldal saját hibája következtében veszített, Medgyessy Péter pedig támogatottsága megerősítése érdekében rögtön osztogatni kezdett. Már a ciklus elején az országnak ártó gazdaságpolitika vezetett aztán Gyurcsány Ferenc színre lépéséhez, majd az őszödi beszédhez. „Hihetetlen törés következett be ekkor. Ez a mostani alkotmány 2006 őszén alapozódott meg, amikor véglegesen kettétört az ország” – állítja a politikai elemző, aki közvélemény-kutatásokat is idézett, melyek szerint 2010 táján a magyar társadalom 80-86 százaléka gondolta úgy, hogy ez a „nyugatos kísérlet”, amivel próbálkoztunk, nem vált be, valami más kell. Tölgyessy szerint Orbán Viktor ezt a hangulatot lovagolta meg, hatalomgyakorlási trükkjei ebből táplálkoznak.
„Ez a létező helyzetre adott hibás válasz alkotmánya” – foglalta össze a történelmi áttekintése célját az előadó, majd belekezdett az alaptörvény problematikus pontjainak elemzésébe.
Párhuzamot vont az ország „zavaros nemzettudata” és a preambulum hossza között. Minél nagyobb a zavar, annál hosszabb a preambulum – mondta, s a bevezető szöveggel kapcsolatban két fő problémát is megfogalmazott: az egyik az, hogy a szöveg szerint Magyarországon megszakadt a jogfolytonosság a német megszálláskor, és 1990-től, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától él újra. Ez a fajta történelemértelmezés Tölgyessy szerint még a jobboldali gondolkodók számára is teljes mértékben elfogadhatatlan.
„A másik dolog még ennél is ijesztőbb, sőt jogi következményei is vannak: a preambulum egy archaikus, kollektivista világnézetet rögzít, ahol vannak bizonyos alapvető szabadságjogok, de mind a nemzet kollektív érdekének alárendelve, és az Alkotmánybíróságnak is ehhez kell majd igazítania a jogértelmezését”. Az előadó szerint emiatt a sajtó-, a vélemény-, és a tulajdonszabadságot is szinte mind újra kell majd gondolnia az Alkotmánybíróságnak, ha meg akar felelni a preambulumban foglaltaknak. Vagyis „teljesen kilépünk abból a világból, ami a nyugatot sikeressé tette” – foglalt össze a folyamat várható végeredményét.
Tölgyessy szerint az alkotmányozási folyamatban egyedül abban nyilvánult meg „nagy fantázia” a Fidesz részéről, ahogyan az Orbánhoz lojális emberek állami intézményrendszerben történő, hosszú időre szóló bebetonozását elérték. „Az alkotmányozás igen nagy része erről szólt” – emelte ki, s legutóbbi példaként a közel 300 bírót érintő nyugdíjkorhatár leszállítását és az Alkotmánybíróság lehetőségeinek leszűkítését említette. „Ez első látásra hallatlan nagy hatalmat biztosít a pártnak, másodikra azonban kiderülhet: pont az ilyen alkotmányok vannak leginkább kitéve annak, hogy erővel széttörjék őket” – hangzott el a figyelmeztetés. Ezért is kellett sietnie a Fidesznek, és elutasítania a népszavazást, mivel fordulóponthoz érkezett népszerűségi mutatójukból tudható, hogy elvesztették volna az ősszel esedékes, valójában a pártszimpátiáról szóló referendumot.
Az elemző szerint „az Alkotmány sorsa innentől a magyar társadalmon és a gazdaságon múlik”. Ha ugyanis Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter reményei valóra válnak, és meglesz a négy-hat százalékos gazdasági növekedés, akkor a rendszer valószínűleg működtethető. Ettől persze még igaz, hogy a nyugati értékektől elfordulva hosszú távon nem lehet sikeres az ország. ’89-ben a szabadságért nem kellett, most viszont nyilvánvaló válhat: a jogállamért bizony kell harcolni, nézett a jövőbe az elemző, kiemelve: „annyi alkotmányosságot fog kapni ez az ország, amennyit kiharcol magának”.
hetek.hu
2011. április 20., szerda
Pravda: Orbán alkotmánya ijesztő
MTI
Az új alkotmány elfogadásával új szakaszába lépett a magyarországi "kétharmados forradalom", amely a Fidesz tavalyi nagyarányú választási győzelmével kezdődött - írja a Pravda című független szlovák napilap az Orbán alkotmánya ijesztő című kommentárjában szerdán.
Marián Repa, a szerző "úgynevezett húsvéti alkotmánynak" nevezi az új magyar alaptörvényt. Úgy véli: bár Szájer József eldicsekedett, hogy az alkotmány az ő iPad-jén született meg, a dokumentum "dikciójával inkább a 19., semmint a 21. századba illik", s szövege "tele van nemzeti-keresztény pátosszal". Nagyon vitatható a preambulum "Mi, a magyar nemzet tagjai" szóösszetétel is, amellyel a magyar alkotmány - hasonlóan a szlovákhoz - a nemzeti elvet a polgári elv fölé helyezi.
"S ha mindehhez hozzáadjuk az ország vallási hagyományaira, a nemzeti egységre és a Szent István-i korona ezeréves folytonosságára való hivatkozásokat, az eredmény egy patetikus, a 19. század költőihez méltó pamflet" - írja a szerző. Szerinte ezért nem meglepő, hogy a magyar lakosság több mint fele nem ért egyet az új alkotmánnyal.
"Orbán Viktor számára ez lehet az első üzenet a közvéleménytől, hogy kétharmados hatalma nem fog örökké tartani, még annak ellenére sem, hogy mindent megtesz saját pozíciójának bebetonozása érdekében" - olvasható a kommentárban. Repa úgy látja: ebben segíthetnek neki "a hálás külföldi magyarok, akik kettős állampolgárságot szereznek". "És itt az új magyar alkotmány már kezd minket, Szlovákia szuverenitását is érinteni" - teszi hozzá.
A szerző szerint "a határon túli magyarok sorsa iránti felelősség vállalása" szintén eléggé érthető megfogalmazás arra, hogy felfigyeljünk rá, mit akar ezzel Budapest mondani. Elég lett volna, ha felelősséget érzett volna Budapest a határon túli magyarok iránt.
Ha azt akarjuk, hogy a Duna mindkét oldalán béke és megértés honoljon, a szlovák kormánynak már nem szabad tovább ölbe tett kézzel várakoznia. "Pozsony hallgatását Budapesten úgy értelmezhetnék, hogy csendben egyetért más országok törvényeinek alkalmazásával a mi területünkön. A szlovák kormánynak ezért határozottan Orbán értésére kellene adnia, hogy az egységes nemzetről" szóló álmok - és mindegy, hogy német, jugoszláv vagy magyar nemzetről van szó - eddig mindig tragikusan végződtek...Ezért határozottan az értésére (Orbán) kell adni, hol végződik korlátlan hatalma" - zárja kommentárját a Pravda.
Az új alkotmány elfogadásával új szakaszába lépett a magyarországi "kétharmados forradalom", amely a Fidesz tavalyi nagyarányú választási győzelmével kezdődött - írja a Pravda című független szlovák napilap az Orbán alkotmánya ijesztő című kommentárjában szerdán.
Marián Repa, a szerző "úgynevezett húsvéti alkotmánynak" nevezi az új magyar alaptörvényt. Úgy véli: bár Szájer József eldicsekedett, hogy az alkotmány az ő iPad-jén született meg, a dokumentum "dikciójával inkább a 19., semmint a 21. századba illik", s szövege "tele van nemzeti-keresztény pátosszal". Nagyon vitatható a preambulum "Mi, a magyar nemzet tagjai" szóösszetétel is, amellyel a magyar alkotmány - hasonlóan a szlovákhoz - a nemzeti elvet a polgári elv fölé helyezi.
"S ha mindehhez hozzáadjuk az ország vallási hagyományaira, a nemzeti egységre és a Szent István-i korona ezeréves folytonosságára való hivatkozásokat, az eredmény egy patetikus, a 19. század költőihez méltó pamflet" - írja a szerző. Szerinte ezért nem meglepő, hogy a magyar lakosság több mint fele nem ért egyet az új alkotmánnyal.
"Orbán Viktor számára ez lehet az első üzenet a közvéleménytől, hogy kétharmados hatalma nem fog örökké tartani, még annak ellenére sem, hogy mindent megtesz saját pozíciójának bebetonozása érdekében" - olvasható a kommentárban. Repa úgy látja: ebben segíthetnek neki "a hálás külföldi magyarok, akik kettős állampolgárságot szereznek". "És itt az új magyar alkotmány már kezd minket, Szlovákia szuverenitását is érinteni" - teszi hozzá.
A szerző szerint "a határon túli magyarok sorsa iránti felelősség vállalása" szintén eléggé érthető megfogalmazás arra, hogy felfigyeljünk rá, mit akar ezzel Budapest mondani. Elég lett volna, ha felelősséget érzett volna Budapest a határon túli magyarok iránt.
Ha azt akarjuk, hogy a Duna mindkét oldalán béke és megértés honoljon, a szlovák kormánynak már nem szabad tovább ölbe tett kézzel várakoznia. "Pozsony hallgatását Budapesten úgy értelmezhetnék, hogy csendben egyetért más országok törvényeinek alkalmazásával a mi területünkön. A szlovák kormánynak ezért határozottan Orbán értésére kellene adnia, hogy az egységes nemzetről" szóló álmok - és mindegy, hogy német, jugoszláv vagy magyar nemzetről van szó - eddig mindig tragikusan végződtek...Ezért határozottan az értésére (Orbán) kell adni, hol végződik korlátlan hatalma" - zárja kommentárját a Pravda.
Három-négy sarkalatos törvényből nagy vita lehet
Magyar Hírlap
2011.04.21 - (3. oldal)
Az új alkotmány elfogadását követően hatalmas munka vár az Országgyűlésre, hiszen harminc sarkalatos, azaz kétharmados törvényt kell elfogadni vagy módosítani. Ebből Gulyás Gergely szerint három-négy nagyon fontos jogszabály nagy vitát generál majd. A hétfőn megszavazott alaptörvényt egyébként tegnap aláírta az Országgyűlés elnöke, és továbbküldte az államfőnek.
Két variáció a bírósági önigazgatásra
Három-négy olyan sarkalatos törvény van a fideszes politikusok szerint, amelynek megalkotása nagyon fontos, ugyanakkor számos vitát generál majd. A hétfőn elfogadott alaptörvényt tegnap aláírta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, és továbbküldte Schmitt Pál államfőnek, aki húsvéthétfőn szignálhatja.
Ahogy tegnapi lapszámunkban Pokol Béla alkotmányjogász is elmondta, hatalmas munka vár a jogszabályalkotás terén a parlamentre, hiszen a tervek szerint az alaptörvény rendelkezéseit harminc sarkalatos, azaz kétharmados törvényben kell rendezni. Az alkotmányozásban aktívan részt vevő Gulyás Gergely fideszes képviselő lapunknak az igazságszolgáltatásról, az Alkotmánybíróságról, az önkormányzatokról és a választásról szóló törvényeket jelölte meg, mint amelyek kapcsán a legtöbb vita várható, és minél gyorsabban meg kell alkotni őket. Gulyás szerint a kétharmados jogszabályok csak az ősszel kerülnek a parlament elé.
Vannak olyan törvények, amelyek most is működnek, így ezekhez nem kell hozzányúlni, és vannak olyanok, mint például a közteherviselést rendező, amelyek nem baj, ha később készülnek el - magyarázta. Elmondta, hogy a választási rendszer átalakítására tett, független szakemberek szerint is kompromisszumos javaslatukon nem akarnak változtatni. Kifejtette: a jelenlegi struktúra melletti létszámcsökkentés az arányosság irányába hat, minél több ugyanis a listás mandátum, ez az elv annál jobban érvényesül. Ez a rendszer egyébként éppen a tavalyi kétharmados többség létrejöttét nehezíti meg. Az arányosság mellett fontos érv, hogy ez a szisztéma stabilitást nyújt a kormányzásnak. Arról a kérdésről, hogy milyen választójogot kapnak a határon túli magyarok, még nincs döntés - tette hozzá.
Az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabály kapcsán elmondta: jelenleg két variáció létezik a bírósági önigazgatási rendszerre. Az egyik szerint minisztériumi felügyelet alá vonnák, a másik, és esélyesebb változat alapján viszont maradna a bíróságoknál. Másodlagos kérdés, hogyan hívnák a fő igazgatási szervet, de az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnevezést nem biztos, hogy érdemes megtartani - fűzte hozzá.
Az Info Rádióban nyilatkozó Lázár János fideszes frakcióvezető kijelentette, hogy az alkotmány és a kétharmados jogszabályok után az igazságszolgáltatási törvény megalkotása következik.
Hozzátette: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra vár a feladat, hogy összegyűjtse az érveket és javaslatokat tegyen. Az a fontos, hogy hatékony, jól működő, kiszámítható igazságszolgáltatás legyen, ne húzódjanak el az ügyek, minél hamarabb szülessenek meg a döntések - hangsúlyozta. Jelezte, hogy az állam és az önkormányzatok feladatait és hatásköreit, valamint az iskolák és egészségügyi intézmények tulajdonjogát is rendező önkormányzati törvényről már egy hónapja intenzív egyeztetés folyik a kormány és a Fidesz-frakció között.
Az új törvény koncepcióját a Belügyminisztérium májusban teszi le a kormány asztalára. Annak szerinte kicsi a valószínűsége, hogy a jövőben a polgármesterek egyben parlamenti képviselők is lehessenek. Ha mégsem lesz összeférhetetlen a két tisztség, akkor Lázár azt valószínűsíti, hogy a következő parlament a polgármesterek országgyűlése lesz, hiszen a városvezetők általában népszerűek a saját választókerületükben. A frakcióvezető általánosságban fogalmazva hangsúlyozta, hogy minden kétharmados törvény kapcsán mindenkivel szeretnének egyeztetni, tárgyaló készek, és várják az ellenzéki pártok észrevételeit.
Hatalmas munka vár a jogszabályalkotás terén a parlamentre.
Baranya Róbert
2011.04.21 - (3. oldal)
Az új alkotmány elfogadását követően hatalmas munka vár az Országgyűlésre, hiszen harminc sarkalatos, azaz kétharmados törvényt kell elfogadni vagy módosítani. Ebből Gulyás Gergely szerint három-négy nagyon fontos jogszabály nagy vitát generál majd. A hétfőn megszavazott alaptörvényt egyébként tegnap aláírta az Országgyűlés elnöke, és továbbküldte az államfőnek.
Két variáció a bírósági önigazgatásra
Három-négy olyan sarkalatos törvény van a fideszes politikusok szerint, amelynek megalkotása nagyon fontos, ugyanakkor számos vitát generál majd. A hétfőn elfogadott alaptörvényt tegnap aláírta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, és továbbküldte Schmitt Pál államfőnek, aki húsvéthétfőn szignálhatja.
Ahogy tegnapi lapszámunkban Pokol Béla alkotmányjogász is elmondta, hatalmas munka vár a jogszabályalkotás terén a parlamentre, hiszen a tervek szerint az alaptörvény rendelkezéseit harminc sarkalatos, azaz kétharmados törvényben kell rendezni. Az alkotmányozásban aktívan részt vevő Gulyás Gergely fideszes képviselő lapunknak az igazságszolgáltatásról, az Alkotmánybíróságról, az önkormányzatokról és a választásról szóló törvényeket jelölte meg, mint amelyek kapcsán a legtöbb vita várható, és minél gyorsabban meg kell alkotni őket. Gulyás szerint a kétharmados jogszabályok csak az ősszel kerülnek a parlament elé.
Vannak olyan törvények, amelyek most is működnek, így ezekhez nem kell hozzányúlni, és vannak olyanok, mint például a közteherviselést rendező, amelyek nem baj, ha később készülnek el - magyarázta. Elmondta, hogy a választási rendszer átalakítására tett, független szakemberek szerint is kompromisszumos javaslatukon nem akarnak változtatni. Kifejtette: a jelenlegi struktúra melletti létszámcsökkentés az arányosság irányába hat, minél több ugyanis a listás mandátum, ez az elv annál jobban érvényesül. Ez a rendszer egyébként éppen a tavalyi kétharmados többség létrejöttét nehezíti meg. Az arányosság mellett fontos érv, hogy ez a szisztéma stabilitást nyújt a kormányzásnak. Arról a kérdésről, hogy milyen választójogot kapnak a határon túli magyarok, még nincs döntés - tette hozzá.
Az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabály kapcsán elmondta: jelenleg két variáció létezik a bírósági önigazgatási rendszerre. Az egyik szerint minisztériumi felügyelet alá vonnák, a másik, és esélyesebb változat alapján viszont maradna a bíróságoknál. Másodlagos kérdés, hogyan hívnák a fő igazgatási szervet, de az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnevezést nem biztos, hogy érdemes megtartani - fűzte hozzá.
Az Info Rádióban nyilatkozó Lázár János fideszes frakcióvezető kijelentette, hogy az alkotmány és a kétharmados jogszabályok után az igazságszolgáltatási törvény megalkotása következik.
Hozzátette: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra vár a feladat, hogy összegyűjtse az érveket és javaslatokat tegyen. Az a fontos, hogy hatékony, jól működő, kiszámítható igazságszolgáltatás legyen, ne húzódjanak el az ügyek, minél hamarabb szülessenek meg a döntések - hangsúlyozta. Jelezte, hogy az állam és az önkormányzatok feladatait és hatásköreit, valamint az iskolák és egészségügyi intézmények tulajdonjogát is rendező önkormányzati törvényről már egy hónapja intenzív egyeztetés folyik a kormány és a Fidesz-frakció között.
Az új törvény koncepcióját a Belügyminisztérium májusban teszi le a kormány asztalára. Annak szerinte kicsi a valószínűsége, hogy a jövőben a polgármesterek egyben parlamenti képviselők is lehessenek. Ha mégsem lesz összeférhetetlen a két tisztség, akkor Lázár azt valószínűsíti, hogy a következő parlament a polgármesterek országgyűlése lesz, hiszen a városvezetők általában népszerűek a saját választókerületükben. A frakcióvezető általánosságban fogalmazva hangsúlyozta, hogy minden kétharmados törvény kapcsán mindenkivel szeretnének egyeztetni, tárgyaló készek, és várják az ellenzéki pártok észrevételeit.
Hatalmas munka vár a jogszabályalkotás terén a parlamentre.
Baranya Róbert
Váratlan fordulat: Meglepő külföldi vélemény Magyarországról A New York Times a Heti Válaszra hivatkozik
Balla Eszter, Heti Válasz
Az amerikai sajtó ugyan megemlékezik az új magyar alkotmányról, de messze nincs az az érdeklődés, mint a médiatörvénnyel kapcsolatban, amit maga a sajtó korbácsolt fel. És érthető módon saját létfontosságú problémái, mint a közel-keleti válság, a költségvetés, az adósság mellett eltörpül a magyar alaptörvény.
Szó sincs persze arról, hogy ne fogadnák kritikusan, de - az európai, különösen a német sajtóval szemben, amelyik még amerikai szemmel is szélsőségesen balra csúszott - a demokráciát féltő túlzott riogatás nem jellemző a tengerentúlra, annál is inkább, mert több pontja, mint a szigorú deficitcsökkentés, rezonál az amerikaiak követeléseire is.
Az is újdonságnak számít, hogy az ellenzéki politikusosok vagy a volt SZDSZ-es értelmiségiek helyett ezúttal a kormánypártiak szólalhatnak meg: Martonyi János külügyminiszter, Lázár János, fideszes frakcióvezető, Orbán Viktor miniszterelnök. A Wall Street Journal pedig Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes alkotmányt magyarázó cikkét hozza le. Az pedig végképp egyedülálló, hogy a New York Times nem a baloldali magyar újságokra, hanem ezúttal a Heti Válaszra hívja fel a figyelmet.
A New York Times megemlíti, hogy hála a kormánypártok kétharmados fölényének, elsöprő többséggel szavazták meg azt az új alkotmányt, amelynek hatalomkoncentrációját az ENSZ is megbírálta. Az ellenzéki pártok bojkottja jelzi, hogy tovább tart az 1990-ben megkezdődött politikai polarizáció Magyarországon.
Lázár János úgy véli, hogy az új alkotmány végleg szakít az ország kommunista múltjával. Martonyi János szerint az ellenzék politikai okokból tartotta magát távol a bizottsági munkától, annak ellenére, hogy többször is kérték részvételüket, számítottak javaslataikra. A lap megemlíti, hogy Martonyi János diplomáciai offenzívába kezdett, hogy az új alkotmányt megvédje külföldön.
A New York Times is a legnagyobb problémának az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálását tartja.
A lap idézi Sólyom László, volt köztársasági elnök és az alkotmánybíróság egykori elnöke interjújának részletét, amelyet a Heti Válasznak adott. „Sólyom szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt - mondta a csütörtökön megjelenő Heti Válasz interjú előzetesében. De ugyanakkor azt is, hogy „Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is. "
A konzervatív Wall Street Journal Navracsics Tibor miniszterelnök- helyettes cikkét közli, aki megemlíti, hogy Magyarország az utolsó a korábbi kommunista országok közül, amelyik saját alaptörvényét fektette le. „Az új alkotmány szimbolikus és gyakorlati jelentőségű" - írja, majd hozzáteszi, hogy az európai normák szerint íródott alaptörvény egyaránt tükrözi az ország múltját, jelenét, jövőjét és alapértékeit. Írásában az új alkotmányt körülvevő aggodalmakat és félreértéseket igyekszik eloszlatni. Visszautasítja, hogy az alkotmányt elsiették volna, hiszen erről húsz éve van már szó, a folyamatba pedig mind az ellenzéket, mind a civil szervezeteket, mind a lakosságot bevonták.
Az új alkotmány nem ássa alá a demokratikus intézményrendszert, megtartja a klasszikus egyensúlyt a törvényhozói, végrehajtói és a bírói ágazat között. A Szent Koronára és a kereszténységre való hivatkozás nem diszkriminatív, mint ahogy többen állítják, csak elismeri a kereszténység meghatározó szerepét az ország történelmében. Szó sincs tehát kirekesztésről, az alkotmány minden vallást, etnikai csoportot egyaránt üdvözöl. Az emberi jogok kérdésében a magyar alaptörvény szigorúan az EU emberjogi chartájának megfelelően járt el.
Más európai országokhoz hasonlóan a házasságot a férfi és nő kötelékének tartja, ugyanakkor a homoszexuális pároknak partneri kapcsolatot biztosít.
A születendő gyermek védelmét nem rögzíti az alkotmány, ezt a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Alkotmánybíróság jogkörébe utalja.
Az új alkotmány minden Magyarországon élő nemzetiségnek egyenlő jogokat biztosít. A határon túli magyarokért felelősséget vállal, szavazati jogukról egy későbbi törvényben rendelkezik.
Az alkotmány szigorú megkötéseket tesz a közkiadások csökkentésére, az adósság visszaszorítására, amely jelenleg a GDP nyolcvan százalékát teszi ki.
Az új magyar alkotmány, amely az 1989-90-es átmenet értékeinek közvetítője, választóvonal az ország történelmében - fejezi be cikkét Navracsics Tibor a Wall Street Journalban.
Az amerikai sajtó ugyan megemlékezik az új magyar alkotmányról, de messze nincs az az érdeklődés, mint a médiatörvénnyel kapcsolatban, amit maga a sajtó korbácsolt fel. És érthető módon saját létfontosságú problémái, mint a közel-keleti válság, a költségvetés, az adósság mellett eltörpül a magyar alaptörvény.
Szó sincs persze arról, hogy ne fogadnák kritikusan, de - az európai, különösen a német sajtóval szemben, amelyik még amerikai szemmel is szélsőségesen balra csúszott - a demokráciát féltő túlzott riogatás nem jellemző a tengerentúlra, annál is inkább, mert több pontja, mint a szigorú deficitcsökkentés, rezonál az amerikaiak követeléseire is.
Az is újdonságnak számít, hogy az ellenzéki politikusosok vagy a volt SZDSZ-es értelmiségiek helyett ezúttal a kormánypártiak szólalhatnak meg: Martonyi János külügyminiszter, Lázár János, fideszes frakcióvezető, Orbán Viktor miniszterelnök. A Wall Street Journal pedig Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes alkotmányt magyarázó cikkét hozza le. Az pedig végképp egyedülálló, hogy a New York Times nem a baloldali magyar újságokra, hanem ezúttal a Heti Válaszra hívja fel a figyelmet.
A New York Times megemlíti, hogy hála a kormánypártok kétharmados fölényének, elsöprő többséggel szavazták meg azt az új alkotmányt, amelynek hatalomkoncentrációját az ENSZ is megbírálta. Az ellenzéki pártok bojkottja jelzi, hogy tovább tart az 1990-ben megkezdődött politikai polarizáció Magyarországon.
Lázár János úgy véli, hogy az új alkotmány végleg szakít az ország kommunista múltjával. Martonyi János szerint az ellenzék politikai okokból tartotta magát távol a bizottsági munkától, annak ellenére, hogy többször is kérték részvételüket, számítottak javaslataikra. A lap megemlíti, hogy Martonyi János diplomáciai offenzívába kezdett, hogy az új alkotmányt megvédje külföldön.
A New York Times is a legnagyobb problémának az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálását tartja.
A lap idézi Sólyom László, volt köztársasági elnök és az alkotmánybíróság egykori elnöke interjújának részletét, amelyet a Heti Válasznak adott. „Sólyom szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt - mondta a csütörtökön megjelenő Heti Válasz interjú előzetesében. De ugyanakkor azt is, hogy „Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is. "
A konzervatív Wall Street Journal Navracsics Tibor miniszterelnök- helyettes cikkét közli, aki megemlíti, hogy Magyarország az utolsó a korábbi kommunista országok közül, amelyik saját alaptörvényét fektette le. „Az új alkotmány szimbolikus és gyakorlati jelentőségű" - írja, majd hozzáteszi, hogy az európai normák szerint íródott alaptörvény egyaránt tükrözi az ország múltját, jelenét, jövőjét és alapértékeit. Írásában az új alkotmányt körülvevő aggodalmakat és félreértéseket igyekszik eloszlatni. Visszautasítja, hogy az alkotmányt elsiették volna, hiszen erről húsz éve van már szó, a folyamatba pedig mind az ellenzéket, mind a civil szervezeteket, mind a lakosságot bevonták.
Az új alkotmány nem ássa alá a demokratikus intézményrendszert, megtartja a klasszikus egyensúlyt a törvényhozói, végrehajtói és a bírói ágazat között. A Szent Koronára és a kereszténységre való hivatkozás nem diszkriminatív, mint ahogy többen állítják, csak elismeri a kereszténység meghatározó szerepét az ország történelmében. Szó sincs tehát kirekesztésről, az alkotmány minden vallást, etnikai csoportot egyaránt üdvözöl. Az emberi jogok kérdésében a magyar alaptörvény szigorúan az EU emberjogi chartájának megfelelően járt el.
Más európai országokhoz hasonlóan a házasságot a férfi és nő kötelékének tartja, ugyanakkor a homoszexuális pároknak partneri kapcsolatot biztosít.
A születendő gyermek védelmét nem rögzíti az alkotmány, ezt a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Alkotmánybíróság jogkörébe utalja.
Az új alkotmány minden Magyarországon élő nemzetiségnek egyenlő jogokat biztosít. A határon túli magyarokért felelősséget vállal, szavazati jogukról egy későbbi törvényben rendelkezik.
Az alkotmány szigorú megkötéseket tesz a közkiadások csökkentésére, az adósság visszaszorítására, amely jelenleg a GDP nyolcvan százalékát teszi ki.
Az új magyar alkotmány, amely az 1989-90-es átmenet értékeinek közvetítője, választóvonal az ország történelmében - fejezi be cikkét Navracsics Tibor a Wall Street Journalban.
Itt a végleges Alaptörvény
Az Országgyűlés honlapján megjelent az Alaptörvény végleges szövege, amely már csak Schmitt Pál köztársasági elnök aláírására vár. A teljes szöveg nálunk is elérhető.
Itt az Alaptörvény végleges szövege!
Innen is elérhető, letölthető:
http://www.mkab.hu/jog/alaptorveny
vagy innen:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV
(A net.jogtar.hu a mindenkor hatályos szöveget mutatja.)
Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései:
http://www.complex.hu/kzldat/a1101231.htm/a1101231.htm#kagy1
Az Alaptörvény második módosítása:
http://www.parlament.hu/irom39/08404/08404-0009.pdf
Az Alaptörvény negyedik módosítása (a benyújtott javaslat szövege):
http://www.parlament.hu/irom39/09929/09929.pdf
T/12015 Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása (a benyújtott - módosított - javaslat):
http://www.parlament.hu/irom39/12015/12015.pdf
Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
http://optijus.hu/light/torvtar/torvszoveg.php?twhich=237158
Itt az Alaptörvény végleges szövege!
Innen is elérhető, letölthető:
http://www.mkab.hu/jog/alaptorveny
vagy innen:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV
(A net.jogtar.hu a mindenkor hatályos szöveget mutatja.)
Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései:
http://www.complex.hu/kzldat/a1101231.htm/a1101231.htm#kagy1
Az Alaptörvény második módosítása:
http://www.parlament.hu/irom39/08404/08404-0009.pdf
Az Alaptörvény negyedik módosítása (a benyújtott javaslat szövege):
http://www.parlament.hu/irom39/09929/09929.pdf
T/12015 Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása (a benyújtott - módosított - javaslat):
http://www.parlament.hu/irom39/12015/12015.pdf
Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
http://optijus.hu/light/torvtar/torvszoveg.php?twhich=237158
2011. április 19., kedd
A krendencről elcsent Nutellával kezdte a Ferrero elhunyt vezetője
[origo]
Valószínűleg szívinfarktusban halt meg Pietro Ferrero, a Tic-Tac-ot és a Nutellát is gyártó olasz Ferrero cég egyik vezérigazgatója. Pietro öccsével, vezette a kis családi cukrászdából 70 év alatt világvállalattá és az egyik legismertebb olasz céggé váló Ferrerót, amelynek legnagyobb érdeme szerinte az, hogy mindenkiből ugyanazokat az érzelmeket váltja ki. A céget alapító család a világ egyik legnagyobb vagyonának birtokosa, "a made in Italy bajnoka".
Forrás: AFP/Andreas Solaro
"A cukrászat és az édesipar általában nagyon erősen kötődik a regionális értékekhez, a tradícióhoz. Ezért nehéz ténylegesen nemzetközi termékeket előállítani. De épp ez az, amire mi törekszünk" - mondta családi cégéről 2004-ben Pietro Ferrero. Akkor volt 40 éves a cég egyik legnagyobb dobása, a Nutella mogyorókrém. A cég, a Ferrero ma a világ egyik legismertebb olasz vállalata, a tulajdonos Ferrero család pedig a világ egyik leggazdagabb családja, a Forbes magazin 2011-es listája szerint a világ 37. legnagyobb vagyonának birtokosa.
A 47 éves Pietro Ferrero hétfőn váratlanul életét vesztette a dél-afrikai Fokvárosban. Egy üzleti tárgyalássorozat kísérőprogramjaként szervezett biciklitúrán kapott szívinfarktust - írja a Financial Times. A kiérkező mentők már nem tudták újraéleszteni.
Pietro a Ferrero csoport társ-vezérigazgatója volt öccsével, Giovanni Ferreróval vezették a céget. A Nutella mellett a Ferrero gyártja többek között a Tic-Tac cukorkát és a Kinder csokoládét is.
A cég története az észak-olaszországi Albában kezdődött. Pietro nagyapja Pietro itt nyitott kis cukrászdát feleségével a második világháború alatt. A háború idején hiánycikk volt a kakaó, ezért adalékként földimogyorót kevert a csokoládéhoz. Később ez a krém lett a Nutella alapja, amit az idősebb Pietro fia, Michele fejlesztett ki az 1960-as évek elején. Michele irányítása alatt a Ferrero globális vállalattá nőtt.
"Mit csen el egy hétéves kisgyerek?"
Pietro egész életét meghatározta a Nutella. Frissen végzett biológusként először a Ferrero nyugatnémet gyárában dolgozott 1985-ben, majd a vállalat központjában folytatta a munkát a családi cégnél, 1992-ben pedig bekerült a Ferrero csoport európai vezetésébe.
"Mit csen el egy hétéves kisgyerek? A kredencen lévő Nutellát... Nagyon szeretem ezt a készítményt, mély nyomokat hagyott bennem, főleg kamaszkoromból" - mondta a 2004-es interjúban.
Pietro többször nyilatkozta azt, hogy a cég egyik legfontosabb értéke a helyi tradíciók tökéletesítése és továbbvitele. A családnak mégis sikerült igazi világcéggé fejleszteni a Ferrerót. A cégcsoport Olaszország egyik legnagyobb és legismertebb vállalata, 14 országban összesen 22 ezer alkalmazottja van. A cégcsoport 6,6 milliárd eurós (1700 milliárd forintos) forgalmat bonyolított le tavaly - írja a The New York Times.
Pietro szerint a cég legnagyobb érdeme, hogy termékei vannak, amelyeket "a franciák franciának tartanak, az olaszok a sajátjuknak éreznek, a németek pedig azt gondolják, hogy Németországban született... De mégis világos, hogy a made in Italy bajnoka, ami oltalmat élvez".
"Egy hosszan tartó szerelem"
Pietro halálhírére még az olasz kormány is megszólalt. "Olaszország olyan üzletembert veszített el, aki sokat tett hozzá iparunk fejlődéséhez. A tökéletességre való törekvés, kreativitás és a nehéz helyzetekben való helytállás jellemezte őt, mindent megtett azért, hogy egy márka szimbólummá váljon" - írta részvétközleményében Franco Frattini olasz külügyminiszter.
"Ez egy hosszan tartó szerelem. Egy olyan rajongás, amely a gyerekkorban tör elő és ahogy múlnak az évek, egyre fontosabb lesz: és hozzáköt bennünket ehhez a kitűnő krémhez. Ne felejtsük el, hogy az üveg tele van kítűnő tápanyagokkal, de számomra a Nutella megmaradt egyfajta menedéknek a nehéz pillanatokra. Néha segít újra álomba merülnöm éjszaka" - mondta a Nutellához fűződö érzéseiről a 2004-es interjúban.
Valószínűleg szívinfarktusban halt meg Pietro Ferrero, a Tic-Tac-ot és a Nutellát is gyártó olasz Ferrero cég egyik vezérigazgatója. Pietro öccsével, vezette a kis családi cukrászdából 70 év alatt világvállalattá és az egyik legismertebb olasz céggé váló Ferrerót, amelynek legnagyobb érdeme szerinte az, hogy mindenkiből ugyanazokat az érzelmeket váltja ki. A céget alapító család a világ egyik legnagyobb vagyonának birtokosa, "a made in Italy bajnoka".
Forrás: AFP/Andreas Solaro
"A cukrászat és az édesipar általában nagyon erősen kötődik a regionális értékekhez, a tradícióhoz. Ezért nehéz ténylegesen nemzetközi termékeket előállítani. De épp ez az, amire mi törekszünk" - mondta családi cégéről 2004-ben Pietro Ferrero. Akkor volt 40 éves a cég egyik legnagyobb dobása, a Nutella mogyorókrém. A cég, a Ferrero ma a világ egyik legismertebb olasz vállalata, a tulajdonos Ferrero család pedig a világ egyik leggazdagabb családja, a Forbes magazin 2011-es listája szerint a világ 37. legnagyobb vagyonának birtokosa.
A 47 éves Pietro Ferrero hétfőn váratlanul életét vesztette a dél-afrikai Fokvárosban. Egy üzleti tárgyalássorozat kísérőprogramjaként szervezett biciklitúrán kapott szívinfarktust - írja a Financial Times. A kiérkező mentők már nem tudták újraéleszteni.
Pietro a Ferrero csoport társ-vezérigazgatója volt öccsével, Giovanni Ferreróval vezették a céget. A Nutella mellett a Ferrero gyártja többek között a Tic-Tac cukorkát és a Kinder csokoládét is.
A cég története az észak-olaszországi Albában kezdődött. Pietro nagyapja Pietro itt nyitott kis cukrászdát feleségével a második világháború alatt. A háború idején hiánycikk volt a kakaó, ezért adalékként földimogyorót kevert a csokoládéhoz. Később ez a krém lett a Nutella alapja, amit az idősebb Pietro fia, Michele fejlesztett ki az 1960-as évek elején. Michele irányítása alatt a Ferrero globális vállalattá nőtt.
"Mit csen el egy hétéves kisgyerek?"
Pietro egész életét meghatározta a Nutella. Frissen végzett biológusként először a Ferrero nyugatnémet gyárában dolgozott 1985-ben, majd a vállalat központjában folytatta a munkát a családi cégnél, 1992-ben pedig bekerült a Ferrero csoport európai vezetésébe.
"Mit csen el egy hétéves kisgyerek? A kredencen lévő Nutellát... Nagyon szeretem ezt a készítményt, mély nyomokat hagyott bennem, főleg kamaszkoromból" - mondta a 2004-es interjúban.
Pietro többször nyilatkozta azt, hogy a cég egyik legfontosabb értéke a helyi tradíciók tökéletesítése és továbbvitele. A családnak mégis sikerült igazi világcéggé fejleszteni a Ferrerót. A cégcsoport Olaszország egyik legnagyobb és legismertebb vállalata, 14 országban összesen 22 ezer alkalmazottja van. A cégcsoport 6,6 milliárd eurós (1700 milliárd forintos) forgalmat bonyolított le tavaly - írja a The New York Times.
Pietro szerint a cég legnagyobb érdeme, hogy termékei vannak, amelyeket "a franciák franciának tartanak, az olaszok a sajátjuknak éreznek, a németek pedig azt gondolják, hogy Németországban született... De mégis világos, hogy a made in Italy bajnoka, ami oltalmat élvez".
"Egy hosszan tartó szerelem"
Pietro halálhírére még az olasz kormány is megszólalt. "Olaszország olyan üzletembert veszített el, aki sokat tett hozzá iparunk fejlődéséhez. A tökéletességre való törekvés, kreativitás és a nehéz helyzetekben való helytállás jellemezte őt, mindent megtett azért, hogy egy márka szimbólummá váljon" - írta részvétközleményében Franco Frattini olasz külügyminiszter.
"Ez egy hosszan tartó szerelem. Egy olyan rajongás, amely a gyerekkorban tör elő és ahogy múlnak az évek, egyre fontosabb lesz: és hozzáköt bennünket ehhez a kitűnő krémhez. Ne felejtsük el, hogy az üveg tele van kítűnő tápanyagokkal, de számomra a Nutella megmaradt egyfajta menedéknek a nehéz pillanatokra. Néha segít újra álomba merülnöm éjszaka" - mondta a Nutellához fűződö érzéseiről a 2004-es interjúban.
Újabb kínos német pofon Magyarországnak
Hírszerző összeállítás
Nyilatkozatban tette helyre Martonyi János külügyminisztert német kollégája. Werner Hoyer külügyi államminiszter szerint nem igaz, hogy Martonyi János "eloszlatta az aggodalmakat" a médiatörvénnyel kapcsolatban. Szijjártó Péter megdöbbent a német nyilatkozaton, a magyar kormány hasonló vesszőfutásra számíthat, mint év elején.
Ismét kínos magyarázkodásra kényszerülhet a magyar diplomácia, a Fidesz-KDNP szavazataival elfogadott alaptörvény miatt ugyanis hasonló nemzetközi vesszőfutásra lehet számítani, mint amit év elején már átélt a magyar kormány a médiatörvény elfogadása után.
Bár sejthető volt, hogy az ellenzéki bojkott mellett megalkotott és elfogadott alkotmány sorsa hasonlóan alakul, mint a médiatörvényé - többek között a Hírszerző is megírta, hogy külföldi diplomaták szerint nemzetközi kritikák özönét indíthatja el a kormány -, a magyar diplomáciát láthatóan felkészületlenül fogadta, ami történt.
Martonyit helyre tették
Valószínűleg ennek köszönhető, hogy Werner Hoyer német külügyi államminiszter nyilatkozatban volt kénytelen helyre tenni Martonyi János szavait. A német külügyminiszter honlapján megjelent szövegben a többi között az áll, hogy a "médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami - a végrehajtott módosítások ellenére - csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal - és annak létrejöttével - erősödtek, és nem gyengültek".
Szijjártó kirohan
Reagált viszont Hoyer szavaira Orbán Viktor szóvivője. "Magyarországnak évtizedeken keresztül el kellett tűrnie, hogy más fővárosból akarták megmondani, mit tegyünk, illetve tehetünk, vagy hogy mi legyen a magyar alkotmányban. Ez az időszak véget ért" - mondta Szijjártó Péter, aki szerint egy ilyen "beavatkozási kísérlet" ellentétes Németország és Magyarország szövetségesi kapcsolatával, valamint az államközi érintkezések szokásaival.
A Financial Times szerint egyébként a magyar parlament olyan új alkotmányról szavazott, amelyet ellenzői szerint csekély konzultáció után "hajtanak át", és amely gyengíthet kulcsfontosságú demokratikus ellenőrző rendszereket és ellensúlyokat. Ellenzéki politikusok és civil társadalmi csoportok arra is figyelmeztetnek, hogy a dokumentum a kormányzó Fidesz "populista-nacionalista és nyíltan keresztény szemléletmódját testesíti meg", emellett a jövendő kormányok stabilitásának gyengítését is szolgálhatja - áll a cikkben.
A Deutsche Welle rádiónak Ulrike Lunacek, az Európai Parlament zöld párti képviselője nyilatkozott. Az osztrák politikusnő rámutatott: a Fidesz egyedül készítette el az alaptörvény szövegét, anélkül, hogy a folyamatban az ellenzéki pártok is részt vettek volna. Mint mondta, ha egy kormánynak kétharmados többsége van, akkor az felelősséget is ró rá. "Be kell vonni az alkotmányozási folyamatba más csoportokat, a civil társadalmat és a többi pártot is, és nem csak annyit mondani, hogy beletesszük a saját dolgainkat" - fogalmazott a német adónak adott nyilatkozatban Lunacek.
A Deutsche Welle a magyar alkotmány hétfői elfogadásával kapcsolatban kiemelte: az osztrák politikusnőhöz hasonló kritikusok úgy vélekednek, hogy az alaptörvénnyel "a kormány megpróbálja bebetonozni a hatalmát a ciklus lejárta utánra is". Ugyanezt írta egyébként még vasárnap az alaptörvény elfogadása kapcsán a Financial Times is.
Jönnek a kritikák az osztrák médiából is. Az új magyar alkotmány látszólag hosszú évekre bebetonozza Orbán Viktor birodalmát, olyan paragrafusokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a Fidesz minden későbbi kormányt cselekvőképtelenné tegyen. Saját pártjában Orbán Viktor nem tűr ellentmondást, az ellenzék pedig gyenge - írta Kathrin Lauer, a Der Standard budapesti tudósítója. Kérdéses, hogy mennyire tud még nyilvános ellenállás kibontakozni Magyarországon, ha júliusban a médiatörvény is életbe lép - vélekedett, a törvényt "korlátozónak" nevezve. A törvény hatálybalépése egybeesik a magyar európai uniós elnökségi félév végével, amikor a világ esetleg kevésbé figyelmesen szemléli Magyarországot - tette hozzá.
Birodalmak is összeomlanak egyszer
"Mindazonáltal sokkal hatalmasabb birodalmakat is láttunk már saját nagyságuk és hatalmuk miatt összeomlani." A jobboldali radikálisokkal szembeni fellépésben máris gyengének mutatkozott Orbán - írta. "Egyszer a Fideszen belül is ellenállásnak kell támadnia Orbán arroganciájával szemben. Lesznek hoppon maradottak vagy egyszerűen csak józanok, akik mégis meg akarják majd kockáztatni a demokráciát" - állt a Der Standard kommentárjában.
Nyilatkozatban tette helyre Martonyi János külügyminisztert német kollégája. Werner Hoyer külügyi államminiszter szerint nem igaz, hogy Martonyi János "eloszlatta az aggodalmakat" a médiatörvénnyel kapcsolatban. Szijjártó Péter megdöbbent a német nyilatkozaton, a magyar kormány hasonló vesszőfutásra számíthat, mint év elején.
Ismét kínos magyarázkodásra kényszerülhet a magyar diplomácia, a Fidesz-KDNP szavazataival elfogadott alaptörvény miatt ugyanis hasonló nemzetközi vesszőfutásra lehet számítani, mint amit év elején már átélt a magyar kormány a médiatörvény elfogadása után.
Bár sejthető volt, hogy az ellenzéki bojkott mellett megalkotott és elfogadott alkotmány sorsa hasonlóan alakul, mint a médiatörvényé - többek között a Hírszerző is megírta, hogy külföldi diplomaták szerint nemzetközi kritikák özönét indíthatja el a kormány -, a magyar diplomáciát láthatóan felkészületlenül fogadta, ami történt.
Martonyit helyre tették
Valószínűleg ennek köszönhető, hogy Werner Hoyer német külügyi államminiszter nyilatkozatban volt kénytelen helyre tenni Martonyi János szavait. A német külügyminiszter honlapján megjelent szövegben a többi között az áll, hogy a "médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami - a végrehajtott módosítások ellenére - csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal - és annak létrejöttével - erősödtek, és nem gyengültek".
Szijjártó kirohan
Reagált viszont Hoyer szavaira Orbán Viktor szóvivője. "Magyarországnak évtizedeken keresztül el kellett tűrnie, hogy más fővárosból akarták megmondani, mit tegyünk, illetve tehetünk, vagy hogy mi legyen a magyar alkotmányban. Ez az időszak véget ért" - mondta Szijjártó Péter, aki szerint egy ilyen "beavatkozási kísérlet" ellentétes Németország és Magyarország szövetségesi kapcsolatával, valamint az államközi érintkezések szokásaival.
A Financial Times szerint egyébként a magyar parlament olyan új alkotmányról szavazott, amelyet ellenzői szerint csekély konzultáció után "hajtanak át", és amely gyengíthet kulcsfontosságú demokratikus ellenőrző rendszereket és ellensúlyokat. Ellenzéki politikusok és civil társadalmi csoportok arra is figyelmeztetnek, hogy a dokumentum a kormányzó Fidesz "populista-nacionalista és nyíltan keresztény szemléletmódját testesíti meg", emellett a jövendő kormányok stabilitásának gyengítését is szolgálhatja - áll a cikkben.
A Deutsche Welle rádiónak Ulrike Lunacek, az Európai Parlament zöld párti képviselője nyilatkozott. Az osztrák politikusnő rámutatott: a Fidesz egyedül készítette el az alaptörvény szövegét, anélkül, hogy a folyamatban az ellenzéki pártok is részt vettek volna. Mint mondta, ha egy kormánynak kétharmados többsége van, akkor az felelősséget is ró rá. "Be kell vonni az alkotmányozási folyamatba más csoportokat, a civil társadalmat és a többi pártot is, és nem csak annyit mondani, hogy beletesszük a saját dolgainkat" - fogalmazott a német adónak adott nyilatkozatban Lunacek.
A Deutsche Welle a magyar alkotmány hétfői elfogadásával kapcsolatban kiemelte: az osztrák politikusnőhöz hasonló kritikusok úgy vélekednek, hogy az alaptörvénnyel "a kormány megpróbálja bebetonozni a hatalmát a ciklus lejárta utánra is". Ugyanezt írta egyébként még vasárnap az alaptörvény elfogadása kapcsán a Financial Times is.
Jönnek a kritikák az osztrák médiából is. Az új magyar alkotmány látszólag hosszú évekre bebetonozza Orbán Viktor birodalmát, olyan paragrafusokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a Fidesz minden későbbi kormányt cselekvőképtelenné tegyen. Saját pártjában Orbán Viktor nem tűr ellentmondást, az ellenzék pedig gyenge - írta Kathrin Lauer, a Der Standard budapesti tudósítója. Kérdéses, hogy mennyire tud még nyilvános ellenállás kibontakozni Magyarországon, ha júliusban a médiatörvény is életbe lép - vélekedett, a törvényt "korlátozónak" nevezve. A törvény hatálybalépése egybeesik a magyar európai uniós elnökségi félév végével, amikor a világ esetleg kevésbé figyelmesen szemléli Magyarországot - tette hozzá.
Birodalmak is összeomlanak egyszer
"Mindazonáltal sokkal hatalmasabb birodalmakat is láttunk már saját nagyságuk és hatalmuk miatt összeomlani." A jobboldali radikálisokkal szembeni fellépésben máris gyengének mutatkozott Orbán - írta. "Egyszer a Fideszen belül is ellenállásnak kell támadnia Orbán arroganciájával szemben. Lesznek hoppon maradottak vagy egyszerűen csak józanok, akik mégis meg akarják majd kockáztatni a demokráciát" - állt a Der Standard kommentárjában.
2011. április 18., hétfő
Sólyom: megdöbbentő Lázár nyilatkozata
Éles hangú közleményben utasította vissza Sólyom László volt köztársasági elnök a Lázár János által megfogalmazott vádakat, melyek szerint megdöbbentő, hogy Sólyom nem hazánkban, hanem külföldön ismertette először álláspontját az alkotmányról.
FN.hu
"Sólyom László volt köztársasági elnök az új alkotmánnyal kapcsolatban először 2010. októberében közölte álláspontját a HVG oldalain, majd előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szervezett konferenciákon 2010. novemberében, az MTA Politikatudományi Intézet konferenciáján 2010. decemberében, a Közép-Európai Egyetemen 2011. januárjában, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa konferenciáján 2011. februárjában" - áll a Sólyom László titkársága által kiadott közleményben.
Sólyom elnök úr még párhuzamos interjút is adott a Heti Válasz részére Salamon László képviselő úrral is ugyanezen témában. Mindezeken felül közleményt adtunk ki a kormány meghívására hazánkba látogató külföldi szakértői delegációkkal folytatott megbeszéléseket követően is 2011. áprilisában - emlékeztetnek a közleményben.
A fentiek alapján különös és megdöbbentő, hogy Lázár János úr, a Fidesz frakcióvezetője mindezekről nem értesült, és Sólyom elnök úrnak rója föl, hogy álláspontját ő csak 2011. áprilisában ismerte meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung részére adott interjúból - zárul a volt köztársasági elnök közleménye.
Lázár János a Sólyom László volt köztársasági elnök alkotmányozással kapcsolatos kritikájára reagálva sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "a nemzet egységének korábbi megtestesítőjétől elvárható lett volna, hogy először Magyarországon ismertesse az álláspontját. Egészen megdöbbentő és sajátos, hogy külföldi sajtóorgánumból kellett megismerni a volt államfő kritikáját". (A Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt pénteki számában közölt interjút Sólyom Lászlóval az alkotmányról.)
FN.hu
"Sólyom László volt köztársasági elnök az új alkotmánnyal kapcsolatban először 2010. októberében közölte álláspontját a HVG oldalain, majd előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szervezett konferenciákon 2010. novemberében, az MTA Politikatudományi Intézet konferenciáján 2010. decemberében, a Közép-Európai Egyetemen 2011. januárjában, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa konferenciáján 2011. februárjában" - áll a Sólyom László titkársága által kiadott közleményben.
Sólyom elnök úr még párhuzamos interjút is adott a Heti Válasz részére Salamon László képviselő úrral is ugyanezen témában. Mindezeken felül közleményt adtunk ki a kormány meghívására hazánkba látogató külföldi szakértői delegációkkal folytatott megbeszéléseket követően is 2011. áprilisában - emlékeztetnek a közleményben.
A fentiek alapján különös és megdöbbentő, hogy Lázár János úr, a Fidesz frakcióvezetője mindezekről nem értesült, és Sólyom elnök úrnak rója föl, hogy álláspontját ő csak 2011. áprilisában ismerte meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung részére adott interjúból - zárul a volt köztársasági elnök közleménye.
Lázár János a Sólyom László volt köztársasági elnök alkotmányozással kapcsolatos kritikájára reagálva sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "a nemzet egységének korábbi megtestesítőjétől elvárható lett volna, hogy először Magyarországon ismertesse az álláspontját. Egészen megdöbbentő és sajátos, hogy külföldi sajtóorgánumból kellett megismerni a volt államfő kritikáját". (A Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt pénteki számában közölt interjút Sólyom Lászlóval az alkotmányról.)
Erősítette a németek aggodalmát az új alkotmány
MTI
Az új magyar alkotmány jóváhagyása kapcsán aggodalmát fejezte ki hétfőn Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere.
Az MTI-hez eljuttatott - és a külügyminisztérium honlapján is megjelent - nyilatkozatban - az államminiszter emlékeztetett: Magyarország az elmúlt évtizedekben a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia elkötelezett védelmezőjeként elvitathatatlan helyet harcolt ki magának a történelemkönyvekben.
"Éppen mi, németek soha nem felejtjük el magyar barátaink támogatását" - fogalmazott az államminiszter, hozzátéve: "Ezért is nagy figyelemmel és nem minden aggodalom nélkül szemléljük a magyarországi fejleményeket."
"Az év elején életbe lépett médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami - a végrehajtott módosítások ellenére - csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal - és annak létrejöttével - erősödtek, és nem gyengültek" - fogalmazott Werner Hoyer külügyi államminiszter.
Európa "egységet jelent a sokszínűségben" - folytatódott a nyilatkozat. Megfogalmazása szerint sokszínűséget az olyan toleráns együttélés értelmében, amelyben nem kérdőjeleződik meg a mindenkori politikai többség joga a döntéshozatalra. Másrészt politikai kultúrája érettségének és hitelességének mértékét tükrözi külföldön és belföldön egyaránt a társadalom kisebbségeivel szembeni magatartás.
Európa olyan értékek közösségeként egyesít bennünket, amelyek mellett valamennyien elkötelezettek vagyunk - fogalmazott az államminiszter, utalva a szabadságra, az emberi jogokra és a jogállamra. - Ezek azok a hosszú küzdelem által kiharcolt tartóoszlopok, amelyekre Európa támaszkodik - fogalmazott a nyilatkozat.
Az új magyar alkotmány jóváhagyása kapcsán aggodalmát fejezte ki hétfőn Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere.
Az MTI-hez eljuttatott - és a külügyminisztérium honlapján is megjelent - nyilatkozatban - az államminiszter emlékeztetett: Magyarország az elmúlt évtizedekben a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia elkötelezett védelmezőjeként elvitathatatlan helyet harcolt ki magának a történelemkönyvekben.
"Éppen mi, németek soha nem felejtjük el magyar barátaink támogatását" - fogalmazott az államminiszter, hozzátéve: "Ezért is nagy figyelemmel és nem minden aggodalom nélkül szemléljük a magyarországi fejleményeket."
"Az év elején életbe lépett médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami - a végrehajtott módosítások ellenére - csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal - és annak létrejöttével - erősödtek, és nem gyengültek" - fogalmazott Werner Hoyer külügyi államminiszter.
Európa "egységet jelent a sokszínűségben" - folytatódott a nyilatkozat. Megfogalmazása szerint sokszínűséget az olyan toleráns együttélés értelmében, amelyben nem kérdőjeleződik meg a mindenkori politikai többség joga a döntéshozatalra. Másrészt politikai kultúrája érettségének és hitelességének mértékét tükrözi külföldön és belföldön egyaránt a társadalom kisebbségeivel szembeni magatartás.
Európa olyan értékek közösségeként egyesít bennünket, amelyek mellett valamennyien elkötelezettek vagyunk - fogalmazott az államminiszter, utalva a szabadságra, az emberi jogokra és a jogállamra. - Ezek azok a hosszú küzdelem által kiharcolt tartóoszlopok, amelyekre Európa támaszkodik - fogalmazott a nyilatkozat.
Sólyom László az új alkotmányról
Exkluzív: Sólyom László megszólalt az Alkotmány ügyében
Stumpf András
"Olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" - mondja Sólyom László, aki az alkotmányozás finisében egyedül lapunknak nyilatkozott az új alaptörvényről. A Sólyom Lászlóval készült interjút teljes terjedelmében a 10 éves Heti Válasz csütörtökön megjelenő, jubileumi lapszámában olvashatják.
"Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is" - szögezi le Sólyom László, "nevetséges próbálkozásoknak" minősítve azokat a kritikákat, amelyek szerint az új alaptörvény a homoszexuálisok jogait korlátozza és az abortusz tilalmának ágyaz meg. A volt köztársasági elnök szerint azonban az efféle mondvacsinált ügyeken túl valódi bajok is vannak az új alkotmánnyal, amelyek annak mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják".
Ilyen súlyos visszalépésnek látja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, mely Sólyom szerint tettre váltotta a politikában pártfüggetlenül meglévő, a politikát a jog fölé helyező felfogást. "Fájdalmas cinizmus, ahogy ezt a védhetetlen korlátozást megörökítették az alkotmányban, egy látszólagos, a mi nemzedékünk számára sohanapján teljesülő feloldással" - fogalmaz Sólyom. Az elfogadhatatlan változások közé sorolja azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították. "Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a "kommunista bírók eltávolítását" követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte."
Érdeklődésünkre, hogy ebben nincs-e mégis szemernyi igazság, a volt köztársasági elnök úgy válaszol: "2009 áprilisában köztársasági elnökként kiálltam a bíróság és az ügyészség függetlensége és pártatlansága mellett, amikor az akkori miniszterelnök jobboldali elfogultsággal vádolta őket. Most csak arra emlékeztethetek, hogy a bírák kétharmadát már a rendszerváltás után nevezték ki, a nyolcvanas években pedig legjobb tanítványaim mentek bírónak, mert ezt tartották a legfüggetlenebb jogászi hivatásnak. De itt az eljárással van a legnagyobb baj. Az utolsó másodpercben, a bírói kar tudta nélkül, egyéni képviselői javaslattal durván beavatkozni egy önálló hatalmi ág szerkezetébe - tisztességtelen."
Sólyom szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt. "Nagyúri nagyvonalúsággal belátást, nyitottságot és rugalmasságot tanúsíthatott volna a többség, a kisebbség pedig - a közös jövőről lévén szó - felülemelkedhetett volna pillanatnyi politikai szempontjain. Nem ez történt."
Az alkotmány egypártisága ráadásul szerinte olyan támadási pont lehet, mint az 1989/90-es, "rendszerváltó alkotmányban" az 1949-es évszám meghagyása volt. "Láthattuk, hogyan el lehetett mérgesíteni ezt a sebet. Az új sebet legfeljebb egy magyar Wirtschaftswunder tudná majd elfedni"- mondja a volt államfő, aki ennek ellenére sem reményvesztett.
Szerinte ugyanis a történeti alkotmány egyetlen használható és élő része a "láthatatlan alkotmány", amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni, és amely szükségszerűen az új alkotmány alkalmazásának is alapja lesz. "Ha a politikusok gondolatvilágában nem is, a jogászságban meggyökeresedett, s a gondolkodó emberek számára is jelent már valamit az alkotmány és annak kikényszeríthetősége. Az intézményrendszer veszteségei miatt nagy kihívás lesz tehát az új szöveg, az alkotmányos kultúra viszont él. Rá hagyatkozhatunk."
A teljes interjú a 10 éves Heti Válasz április 21-én, csütörtökön megjelenő, jubileumi lapszámában olvasható!
Stumpf András
"Olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" - mondja Sólyom László, aki az alkotmányozás finisében egyedül lapunknak nyilatkozott az új alaptörvényről. A Sólyom Lászlóval készült interjút teljes terjedelmében a 10 éves Heti Válasz csütörtökön megjelenő, jubileumi lapszámában olvashatják.
"Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is" - szögezi le Sólyom László, "nevetséges próbálkozásoknak" minősítve azokat a kritikákat, amelyek szerint az új alaptörvény a homoszexuálisok jogait korlátozza és az abortusz tilalmának ágyaz meg. A volt köztársasági elnök szerint azonban az efféle mondvacsinált ügyeken túl valódi bajok is vannak az új alkotmánnyal, amelyek annak mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják".
Ilyen súlyos visszalépésnek látja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, mely Sólyom szerint tettre váltotta a politikában pártfüggetlenül meglévő, a politikát a jog fölé helyező felfogást. "Fájdalmas cinizmus, ahogy ezt a védhetetlen korlátozást megörökítették az alkotmányban, egy látszólagos, a mi nemzedékünk számára sohanapján teljesülő feloldással" - fogalmaz Sólyom. Az elfogadhatatlan változások közé sorolja azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították. "Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a "kommunista bírók eltávolítását" követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte."
Érdeklődésünkre, hogy ebben nincs-e mégis szemernyi igazság, a volt köztársasági elnök úgy válaszol: "2009 áprilisában köztársasági elnökként kiálltam a bíróság és az ügyészség függetlensége és pártatlansága mellett, amikor az akkori miniszterelnök jobboldali elfogultsággal vádolta őket. Most csak arra emlékeztethetek, hogy a bírák kétharmadát már a rendszerváltás után nevezték ki, a nyolcvanas években pedig legjobb tanítványaim mentek bírónak, mert ezt tartották a legfüggetlenebb jogászi hivatásnak. De itt az eljárással van a legnagyobb baj. Az utolsó másodpercben, a bírói kar tudta nélkül, egyéni képviselői javaslattal durván beavatkozni egy önálló hatalmi ág szerkezetébe - tisztességtelen."
Sólyom szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt. "Nagyúri nagyvonalúsággal belátást, nyitottságot és rugalmasságot tanúsíthatott volna a többség, a kisebbség pedig - a közös jövőről lévén szó - felülemelkedhetett volna pillanatnyi politikai szempontjain. Nem ez történt."
Az alkotmány egypártisága ráadásul szerinte olyan támadási pont lehet, mint az 1989/90-es, "rendszerváltó alkotmányban" az 1949-es évszám meghagyása volt. "Láthattuk, hogyan el lehetett mérgesíteni ezt a sebet. Az új sebet legfeljebb egy magyar Wirtschaftswunder tudná majd elfedni"- mondja a volt államfő, aki ennek ellenére sem reményvesztett.
Szerinte ugyanis a történeti alkotmány egyetlen használható és élő része a "láthatatlan alkotmány", amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni, és amely szükségszerűen az új alkotmány alkalmazásának is alapja lesz. "Ha a politikusok gondolatvilágában nem is, a jogászságban meggyökeresedett, s a gondolkodó emberek számára is jelent már valamit az alkotmány és annak kikényszeríthetősége. Az intézményrendszer veszteségei miatt nagy kihívás lesz tehát az új szöveg, az alkotmányos kultúra viszont él. Rá hagyatkozhatunk."
A teljes interjú a 10 éves Heti Válasz április 21-én, csütörtökön megjelenő, jubileumi lapszámában olvasható!
2011. április 17., vasárnap
Le Monde: lesznek viták az alkotmányról
A Le Monde szerint az alkotmány kapcsán a médiatörvényhez hasonló vitára lehet számítani Brüsszelben. A lap szerint az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője áprilisi látogatásán "ledöbbent" magyar tárgyalópartnerei "tekintélyelvű mentalitásán".
FN.hu, MTI
A magyar alkotmánytervezetet ért bírálatokról közölt összeállítást a Le Monde című francia napilap. Joelle Stolz kiküldött tudósító írását a mértékadó balközép újság egy olyan rajzzal illusztrálta, amelyen a Szent Korona és egy, a tetején elhelyezkedő keresztre mutató kéz látható.
Hangsúlyozza, hogy a szöveget megfogalmazó kormánypárt, a Fidesz és "keresztény fundamentalista szövetségesei" számára a "kommunista korszak utolsó maradványainak felszámolásáról van szó, helyreállítva az ezeréves Magyarország jogi és szimbolikus folytonosságát". Az alkotmánytervezet ellenzői szerint viszont a régies hangvételen túl a tervezet korlátozza a szabadságjogokat és fegyverként szolgálhat a parlamenttel szembeni "alkotmányos puccshoz" - hívta fel a figyelmet a lap.
A Le Monde szerint az alkotmány kapcsán a médiatörvényhez hasonló vitára lehet számítani Brüsszelben. A lap arra emlékeztetett, hogy 2010 végén az új médiatörvény miatt kipattant polémiát a magyar kormány lezártnak tekinti, s boszorkányüldözésnek minősítette a baloldali, zöld és liberális európai parlamenti képviselők által megfogalmazott kritikákat, akik márciusban egy határozatot is megszavaztak. Pedig - mint fogalmaz a tudósító - Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője is kijelentette, hogy áprilisi budapesti látogatásán "ledöbbentette" magyar tárgyalópartnerei "tekintélyelvű mentalitása". A lap szerint "hasonló nézeteltérések" jelenhetnek meg az előkészítő bizottságból kivonult baloldal által csak Fidesz-alkotmánynak nevezett alaptörvény körül.
A civil szervezeteket elsősorban az aggasztja, hogy "a magzati életnek a fogantatástól számított védelmére" történő egyértelmű utalás - a szélsőjobboldal, illetve a születések számának csökkenése miatti általános aggodalom nyomására - megnyithatja az utat a terhesség művi megszakítását érintő jognak a megkérdőjelezése felé - írta a Le Monde.
FN.hu, MTI
A magyar alkotmánytervezetet ért bírálatokról közölt összeállítást a Le Monde című francia napilap. Joelle Stolz kiküldött tudósító írását a mértékadó balközép újság egy olyan rajzzal illusztrálta, amelyen a Szent Korona és egy, a tetején elhelyezkedő keresztre mutató kéz látható.
Hangsúlyozza, hogy a szöveget megfogalmazó kormánypárt, a Fidesz és "keresztény fundamentalista szövetségesei" számára a "kommunista korszak utolsó maradványainak felszámolásáról van szó, helyreállítva az ezeréves Magyarország jogi és szimbolikus folytonosságát". Az alkotmánytervezet ellenzői szerint viszont a régies hangvételen túl a tervezet korlátozza a szabadságjogokat és fegyverként szolgálhat a parlamenttel szembeni "alkotmányos puccshoz" - hívta fel a figyelmet a lap.
A Le Monde szerint az alkotmány kapcsán a médiatörvényhez hasonló vitára lehet számítani Brüsszelben. A lap arra emlékeztetett, hogy 2010 végén az új médiatörvény miatt kipattant polémiát a magyar kormány lezártnak tekinti, s boszorkányüldözésnek minősítette a baloldali, zöld és liberális európai parlamenti képviselők által megfogalmazott kritikákat, akik márciusban egy határozatot is megszavaztak. Pedig - mint fogalmaz a tudósító - Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője is kijelentette, hogy áprilisi budapesti látogatásán "ledöbbentette" magyar tárgyalópartnerei "tekintélyelvű mentalitása". A lap szerint "hasonló nézeteltérések" jelenhetnek meg az előkészítő bizottságból kivonult baloldal által csak Fidesz-alkotmánynak nevezett alaptörvény körül.
A civil szervezeteket elsősorban az aggasztja, hogy "a magzati életnek a fogantatástól számított védelmére" történő egyértelmű utalás - a szélsőjobboldal, illetve a születések számának csökkenése miatti általános aggodalom nyomására - megnyithatja az utat a terhesség művi megszakítását érintő jognak a megkérdőjelezése felé - írta a Le Monde.
2011. április 15., péntek
Sólyom nekiment az alkotmánytervezetnek
Érthetetlen, indokolatlan és elfogadhatatlan az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása és a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése – nyilatkozta Sólyom László volt köztársasági elnök a FAZ pénteki számában. A volt államfő szerint az Alkotmánybíróság „feltűnően óvatossá” vált, és a sarkalatos törvények a Fideszt korlátozzák majd.
FN.hu
A parlamenti jóváhagyás előtt álló új magyar alkotmányról beszélgetett Sólyom László volt államfővel Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) magyar származású rovatvezetője. Az interjút a német konzervatív napilap pénteki számában közölte.
Dicsért is
Az új alkotmány - mint fogalmazott - nem légüres térben helyezkedik el, azt az élő alkotmányos hagyományok szemszögéből kell megítélni és értelmezni. "A végleges változat még nem készült el, az azonban bizonyos, hogy Magyarország az új alkotmány elfogadásával is európai demokrácia marad" – mondta a volt államfő.
Sólyom szerint az alapvető jogokkal foglalkozó fejezet - a jelenlegi alkotmánnyal összehasonlítva - egyes részleteiben jobban, egyes részleteiben rosszabbul megfogalmazott, de "semmiképp nincs az európai átlag alatt." Az állam felépítéséről szóló fejezet megőrzi a parlamenti kormányzás magyar hagyományait.
Különösen fájlalja az AB megcsonkítását
"Vannak mindazonáltal kritikát érdemlő részek" - jelentette ki Sólyom, "különösen fájónak" nevezve az alkotmánybíróság ellenőrző lehetőségeinek korlátozását. "Ez érthetetlen, indokolatlan és elfogadhatatlan" - fogalmazott a volt államfő, aki szerint ezáltal az alkotmány "általános megítélése negatívvá válik". Sólyom László szerint az is igazolhatatlan, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát az utolsó pillanatban 70 évről 62-re csökkentették. "Ez a lépés nyilvánvalóvá teszi a jelenlegi kormánytöbbségnek azt a szándékát, hogy a hivatalban lévő bírói kar vezetőit nyugdíjba kényszerítse" – mondta az Alkotmánybíróság első elnöke.
A parlamenti többség, amely a kétharmad birtokában jogot szerzett egy új alkotmány kidolgozására is, nehezére esik annak elismerése, hogy törvényeit egy másik alkotmányos szerv érvénytelennek nyilváníthatja. Ebből fakadóan akarta a kormánytöbbség az Alkotmánybíróság illetékességét eredetileg arra korlátozni, hogy csupán előzetes normakontrollt végezzen. "Ezt a populista tervet azonban szerencsére végül feladták" - fogalmazott a volt államfő, utalva arra, hogy a tervezet új megfogalmazása szerint a bíróság utólagos normakontrollt is végezhet és elutasíthat törvénytervezeteket.
Az új alaptörvény alkotmánybírósági vizsgálhatóságát firtató kérdésre válaszolva a volt államfő kijelentette: az alkotmánybíróság eddig azt az irányvonalat követte, hogy magát az alkotmányt nem vizsgálta. "Nem tartom valószínűnek, hogy az alkotmánybíróság a jövendő alkotmányt vizsgálatnak vetné alá" - tette hozzá. "A bíróság az elmúlt hónapokban megélte azt, hogy egész értelmes létezését megkérdőjelezték, és feltűnően óvatossá vált" - fogalmazott Sólyom.
Nem a történelmi alkotmány az alap
A kétharmados többséget igénylő, úgynevezett sarkalatos törvényeknek a német jogrendszerhez képest nagy számával kapcsolatos kérdésre kifejtette: bármi is az indíték ezekkel a törvényekkel kapcsolatban, a Fidesz saját lehetőségeit korlátozta. "Nem hiszem ugyanis, hogy ez a párt ismét kétharmados többségre számíthat" - jelentette ki, hangoztatva, hogy a kormányzás rugalmasságot követel.
Az interjú végén úgy vélekedett: mivel az alkotmányozók azt hangsúlyozzák, hogy az alaptörvény új kezdetet jelent, utalni kell arra, hogy Magyarországot az elmúlt két évtizedben is magas alkotmányos kultúra jellemezte. Talán kevésbé a politikusokat, mint inkább a jogászokat és az ifjúságot - tette hozzá. "Furcsa módon az új alkotmány a 'történelmi alkotmányra' hivatkozik, ám a valódi alapot nem az egykori feudális szabálygyűjtemény képezi, hanem az a 'láthatatlan alkotmány', amelyet az alkotmánybíróság 1990 óta sziklaszilárd és következetes jogértelmezési rendszerként alakított ki, az európai mércéknek megfelelően" – mondta Sólyom László.
FN.hu
A parlamenti jóváhagyás előtt álló új magyar alkotmányról beszélgetett Sólyom László volt államfővel Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) magyar származású rovatvezetője. Az interjút a német konzervatív napilap pénteki számában közölte.
Dicsért is
Az új alkotmány - mint fogalmazott - nem légüres térben helyezkedik el, azt az élő alkotmányos hagyományok szemszögéből kell megítélni és értelmezni. "A végleges változat még nem készült el, az azonban bizonyos, hogy Magyarország az új alkotmány elfogadásával is európai demokrácia marad" – mondta a volt államfő.
Sólyom szerint az alapvető jogokkal foglalkozó fejezet - a jelenlegi alkotmánnyal összehasonlítva - egyes részleteiben jobban, egyes részleteiben rosszabbul megfogalmazott, de "semmiképp nincs az európai átlag alatt." Az állam felépítéséről szóló fejezet megőrzi a parlamenti kormányzás magyar hagyományait.
Különösen fájlalja az AB megcsonkítását
"Vannak mindazonáltal kritikát érdemlő részek" - jelentette ki Sólyom, "különösen fájónak" nevezve az alkotmánybíróság ellenőrző lehetőségeinek korlátozását. "Ez érthetetlen, indokolatlan és elfogadhatatlan" - fogalmazott a volt államfő, aki szerint ezáltal az alkotmány "általános megítélése negatívvá válik". Sólyom László szerint az is igazolhatatlan, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát az utolsó pillanatban 70 évről 62-re csökkentették. "Ez a lépés nyilvánvalóvá teszi a jelenlegi kormánytöbbségnek azt a szándékát, hogy a hivatalban lévő bírói kar vezetőit nyugdíjba kényszerítse" – mondta az Alkotmánybíróság első elnöke.
A parlamenti többség, amely a kétharmad birtokában jogot szerzett egy új alkotmány kidolgozására is, nehezére esik annak elismerése, hogy törvényeit egy másik alkotmányos szerv érvénytelennek nyilváníthatja. Ebből fakadóan akarta a kormánytöbbség az Alkotmánybíróság illetékességét eredetileg arra korlátozni, hogy csupán előzetes normakontrollt végezzen. "Ezt a populista tervet azonban szerencsére végül feladták" - fogalmazott a volt államfő, utalva arra, hogy a tervezet új megfogalmazása szerint a bíróság utólagos normakontrollt is végezhet és elutasíthat törvénytervezeteket.
Az új alaptörvény alkotmánybírósági vizsgálhatóságát firtató kérdésre válaszolva a volt államfő kijelentette: az alkotmánybíróság eddig azt az irányvonalat követte, hogy magát az alkotmányt nem vizsgálta. "Nem tartom valószínűnek, hogy az alkotmánybíróság a jövendő alkotmányt vizsgálatnak vetné alá" - tette hozzá. "A bíróság az elmúlt hónapokban megélte azt, hogy egész értelmes létezését megkérdőjelezték, és feltűnően óvatossá vált" - fogalmazott Sólyom.
Nem a történelmi alkotmány az alap
A kétharmados többséget igénylő, úgynevezett sarkalatos törvényeknek a német jogrendszerhez képest nagy számával kapcsolatos kérdésre kifejtette: bármi is az indíték ezekkel a törvényekkel kapcsolatban, a Fidesz saját lehetőségeit korlátozta. "Nem hiszem ugyanis, hogy ez a párt ismét kétharmados többségre számíthat" - jelentette ki, hangoztatva, hogy a kormányzás rugalmasságot követel.
Az interjú végén úgy vélekedett: mivel az alkotmányozók azt hangsúlyozzák, hogy az alaptörvény új kezdetet jelent, utalni kell arra, hogy Magyarországot az elmúlt két évtizedben is magas alkotmányos kultúra jellemezte. Talán kevésbé a politikusokat, mint inkább a jogászokat és az ifjúságot - tette hozzá. "Furcsa módon az új alkotmány a 'történelmi alkotmányra' hivatkozik, ám a valódi alapot nem az egykori feudális szabálygyűjtemény képezi, hanem az a 'láthatatlan alkotmány', amelyet az alkotmánybíróság 1990 óta sziklaszilárd és következetes jogértelmezési rendszerként alakított ki, az európai mércéknek megfelelően" – mondta Sólyom László.
2011. április 14., csütörtök
A demokráciát féltik a Fidesztől a bírósági vezetők
[origo]
Minden eddiginél keményebben bírálják bírósági vezetők azt a kormánypárti tervet, amely szerint az új alaptörvénybe belefoglalnák a bírák korábbi nyugdíjba küldését. A főbírók politikai szándékot sejtenek a lépés mögött, amely szerintük megteremti a bírói függetlenség felszámolásának lehetőségét. Megjegyzik azt is, nem gondolták volna, hogy "a demokrácia minimumértékeiért" kell küzdeniük épp azokkal szemben, akik részt vettek a diktatúra felszámolásában.
Alapvetően fogja megrengetni a bíróságok működőképességét, ha az alaptörvényben a jelenlegi 70 év helyett az általános nyugdíjkorhatárhoz kötik a bírák visszavonulását - írják az ország és az Európai Unió nyilvánosságának címzett nyílt levélben a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei. A bírósági vezetők szerint 2012. január 1-jén 228, jövő év december 31-ig további 46 bíró kényszerülne nyugdíjba vonulni, ami miatt 40 ezer ügyben kellene új bírót kirendelni.
A bírósági vezetők nyílt levelükben azt írják: "méltánytalan és megalázó" a bírókra nézve, hogy valódi indoklás nélkül nyugdíjba kényszerítik őket. Kifogásolják, hogy a nyugdíjkorhatárról szóló módosító indítványról és annak következményeiről "politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt". "A kizárólag bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétben áll a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal" - írják.
"Érthetetlen az is, hogy miért érdemes a bírák nyugdíjkorhatára arra, hogy az Alaptörvény rendelkezzen róla. Egyetlen válasz kínálkozik, hogy ez a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes jogalkotás ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróság előtt" - írják a bírósági vezetők, akik szerint az indokolatlan lépés "politikai szándékot sejtet". Az aláírók elhatárolódnak minden jövőbeni politikai befolyástól, de úgy érzik, "szakmailag elfogadhatatlan, morálisan vállalhatatlan lenne", ha nem emelnék fel a szavukat.
"Ez a mostani döntés megteremti a politikai beavatkozás, a bírói függetlenség felszámolásának a lehetőségét" - áll a nyílt levélben, amelynek aláírói közlik, képtelenségnek tartják, hogy 21 évvel a rendszerváltás után "újra a demokrácia minimumértékeiért" kell küzdeniük, ráadásul - teszik hozzá - azokkal szemben, akik közül sokan részt vettek a diktatúra lebontásában. (Ezzel utalnak a Fidesz vezetőinek szerepére az 1989-es rendszerváltásban.) A levél emlékeztet arra, hogy ugyanez a parlament tavaly decemberben még olyan törvénymódosítást fogadott el, amely megújította a bírósági önigazgatást, amelynek most - a bírósági vezetők gyanúja szerint - a felszámolására törekszik a kormánytöbbség.
A bírósági vezetők korábban Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordultak, hogy a kormánypártok ne fogadják el a módosító indítványt, amely a jelenlegi 70 év helyett 62 évben határozta meg a bírák nyugdíjkorhatárát (a bírósági vezetők csütörtöki levelükben emlékeztetnek, hogy már az 1869-es bíróságokról szóló törvény is 70 évben határozta meg a korhatárt). A kezdeményezés nem járt sikerrel, hétfőn az Országgyűlés kormánypárti többsége a többi, támogatott módosítás közt megszavazta az indítványt.
Minden eddiginél keményebben bírálják bírósági vezetők azt a kormánypárti tervet, amely szerint az új alaptörvénybe belefoglalnák a bírák korábbi nyugdíjba küldését. A főbírók politikai szándékot sejtenek a lépés mögött, amely szerintük megteremti a bírói függetlenség felszámolásának lehetőségét. Megjegyzik azt is, nem gondolták volna, hogy "a demokrácia minimumértékeiért" kell küzdeniük épp azokkal szemben, akik részt vettek a diktatúra felszámolásában.
Alapvetően fogja megrengetni a bíróságok működőképességét, ha az alaptörvényben a jelenlegi 70 év helyett az általános nyugdíjkorhatárhoz kötik a bírák visszavonulását - írják az ország és az Európai Unió nyilvánosságának címzett nyílt levélben a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei. A bírósági vezetők szerint 2012. január 1-jén 228, jövő év december 31-ig további 46 bíró kényszerülne nyugdíjba vonulni, ami miatt 40 ezer ügyben kellene új bírót kirendelni.
A bírósági vezetők nyílt levelükben azt írják: "méltánytalan és megalázó" a bírókra nézve, hogy valódi indoklás nélkül nyugdíjba kényszerítik őket. Kifogásolják, hogy a nyugdíjkorhatárról szóló módosító indítványról és annak következményeiről "politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt". "A kizárólag bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétben áll a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal" - írják.
"Érthetetlen az is, hogy miért érdemes a bírák nyugdíjkorhatára arra, hogy az Alaptörvény rendelkezzen róla. Egyetlen válasz kínálkozik, hogy ez a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes jogalkotás ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróság előtt" - írják a bírósági vezetők, akik szerint az indokolatlan lépés "politikai szándékot sejtet". Az aláírók elhatárolódnak minden jövőbeni politikai befolyástól, de úgy érzik, "szakmailag elfogadhatatlan, morálisan vállalhatatlan lenne", ha nem emelnék fel a szavukat.
"Ez a mostani döntés megteremti a politikai beavatkozás, a bírói függetlenség felszámolásának a lehetőségét" - áll a nyílt levélben, amelynek aláírói közlik, képtelenségnek tartják, hogy 21 évvel a rendszerváltás után "újra a demokrácia minimumértékeiért" kell küzdeniük, ráadásul - teszik hozzá - azokkal szemben, akik közül sokan részt vettek a diktatúra lebontásában. (Ezzel utalnak a Fidesz vezetőinek szerepére az 1989-es rendszerváltásban.) A levél emlékeztet arra, hogy ugyanez a parlament tavaly decemberben még olyan törvénymódosítást fogadott el, amely megújította a bírósági önigazgatást, amelynek most - a bírósági vezetők gyanúja szerint - a felszámolására törekszik a kormánytöbbség.
A bírósági vezetők korábban Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordultak, hogy a kormánypártok ne fogadják el a módosító indítványt, amely a jelenlegi 70 év helyett 62 évben határozta meg a bírák nyugdíjkorhatárát (a bírósági vezetők csütörtöki levelükben emlékeztetnek, hogy már az 1869-es bíróságokról szóló törvény is 70 évben határozta meg a korhatárt). A kezdeményezés nem járt sikerrel, hétfőn az Országgyűlés kormánypárti többsége a többi, támogatott módosítás közt megszavazta az indítványt.
2011. április 13., szerda
A bírák korhatár-csökkentése súlyos gondokat okozna Hevesben
Szerző: FH/Hírszerző
Heves megye 72 bírája közül tízet érintene, ha csökkentenék a bírák nyugdíjkorhatárát. Gyöngyösön és Hatvanban ellehetetlenülne a polgári ügyek bíráskodása.
Nyíri Beáta, a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettese, sajtószóvivője a Heves Megyei Hírlapnak elmondta: amennyiben a 62 éves nyugdíjkorhatár életbe lép, az a Füzesabonyi, a Hevesi és a Hatvani Városi Bíróság jelenlegi irányítóját is érinti. A szóvivő szerint a törvényi változás a Gyöngyösi és a Hatvani Városi Bíróságon a polgári ügyek bíráskodását ellehetetlenítheti. A jogalkalmazói tevékenységet az sem könnyítené meg Heves megyében, hogy utánpótlásul a tíz helyett csak nyolc új bíró kezdhetné el a munkát, két státusz ugyanis betöltetlen maradna.
Heves megye 72 bírája közül tízet érintene, ha csökkentenék a bírák nyugdíjkorhatárát. Gyöngyösön és Hatvanban ellehetetlenülne a polgári ügyek bíráskodása.
Nyíri Beáta, a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettese, sajtószóvivője a Heves Megyei Hírlapnak elmondta: amennyiben a 62 éves nyugdíjkorhatár életbe lép, az a Füzesabonyi, a Hevesi és a Hatvani Városi Bíróság jelenlegi irányítóját is érinti. A szóvivő szerint a törvényi változás a Gyöngyösi és a Hatvani Városi Bíróságon a polgári ügyek bíráskodását ellehetetlenítheti. A jogalkalmazói tevékenységet az sem könnyítené meg Heves megyében, hogy utánpótlásul a tíz helyett csak nyolc új bíró kezdhetné el a munkát, két státusz ugyanis betöltetlen maradna.
2011. április 11., hétfő
A főbíró hiába kérlelte Orbánt
Index, 2011. április 11.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke még hétfő reggel is levélben kérte Orbán Viktort, ne engedje a bírák korai nyugdíjazásának alkotmányba emelését. A kormánytöbbség azonban kora délután megszavazta a javaslatot. Baka András szerint valószínűsíthető, hogy politikai támadás érte az igazságszolgáltatást.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke levélben kérte Orbán Vitkort, hogy ne kerüljön az alkotmányba a bírák nyugdíjazását előre hozó rész.
Baka hiába írt hétfőn Orbánnak, a levél hatástalan maradt. A bírákat 62 évesen kötelezően nyugdíjba küldő alkotmánymódosítási indítványt nem sokkal fél három előtt a kormánytöbbség megszavazta.
Az április 4-én, Lázár János által beterjesztett javaslattal szemben már tiltakozott a közelmúltban a teljes magyar bírói elit. Az előző levelet többek között aláírták az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei is.
hirdetés
Akkor elsősorban szakmai kifogásaik voltak: jelezték, hogy bajt okozna, ha a következő másfél évben az új alkotmány értelmében közel 300 bírót nyugdíjazni kellene. Folyamatban lévő ügyek tízezrei kerülnének új bíróhoz, ami jelentősen lassítaná az ítélkezést. Ráadásul nincs elég utánpótlás sem: az újonnan kinevezett bírák többsége a bírósági titkárok közül kerülnének ki, akiknek pótlása szintén nem volna megoldott. Jogbizonytalanság, lassúság lesz a kényszernyugdíjazás ára, figyelmeztettek a bírák.
Baka politikai támadást sejt
Baka András hétfő reggel még keményebb levélben szólította meg a miniszterelnököt. Arról írt, hogy nagyon úgy tűnik, a kormány politikai támadást indított a bírák ellen, és az előző rendszerben is már ítélkező bírákat akarja eltüntetni.
„Míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél, és eltávolításukat egyre hangosabban követeli. Tekintettel arra, hogy az idősebb bírák eltávolítására vonatkozó és szakmai célokkal ellentétes javaslat ebbe a folyamatba is illeszthető, a független elemzés nem zárhatja ki a bírói kar ellen irányuló súlyos politikai támadást sem” – fogalmaz a bírói kar vezetője.
Baka szerint általában is elfogadhatatlan a politikai támadás a független igazságszolgáltatás ellen, de ezek a vélelmezett érvek nem is állják meg a helyüket.
Baka felhívta Orbán figyelmét, hogy az 1956-os megtorláskor aktív bírák közül már senki sem ítélkezik. A bírók 72 százaléka már a rendszerváltás után kapta meg kinevezését. „A bírói kar idősebb korosztályaiban valószínűleg ugyanannyi a különböző nézeteket vallók aránya, mint a társadalom más korcsoportjaiban és szinte biztosan ugyanannyi, mint más jogi pályák (ügyészek, köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) esetében. Diszkriminatív nyugdíjazásuk ezen az alapon is elfogadhatatlan” – írja Baka.
Baka szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy az alkotmány egy szakmát a többitől élesen megkülönböztet. „A frakcióvezetői indítvány ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére való európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel” – írja.
A Lázár-féle módosítás indoklásából nem derül ki, hogy mi a kormánytöbbség célja ezzel. „A kapcsolódó módosító javaslat pontosítja a törvényjavaslat szövegét és a bírák kinevezésére alsó, illetve bírói jogviszonyban töltött felső korhatárt állapít meg” – ennyi áll csupán a hivatalos indoklásban.
Egy feltételezés szerint így akarja a Fidesz kikényszeríteni az elitváltást a bírói karban. Hiszen a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása a 19 megyei elnök közül 12-t, az 5 táblabírósági elnök közül pedig 2-t érintene.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke még hétfő reggel is levélben kérte Orbán Viktort, ne engedje a bírák korai nyugdíjazásának alkotmányba emelését. A kormánytöbbség azonban kora délután megszavazta a javaslatot. Baka András szerint valószínűsíthető, hogy politikai támadás érte az igazságszolgáltatást.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke levélben kérte Orbán Vitkort, hogy ne kerüljön az alkotmányba a bírák nyugdíjazását előre hozó rész.
Baka hiába írt hétfőn Orbánnak, a levél hatástalan maradt. A bírákat 62 évesen kötelezően nyugdíjba küldő alkotmánymódosítási indítványt nem sokkal fél három előtt a kormánytöbbség megszavazta.
Az április 4-én, Lázár János által beterjesztett javaslattal szemben már tiltakozott a közelmúltban a teljes magyar bírói elit. Az előző levelet többek között aláírták az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei is.
hirdetés
Akkor elsősorban szakmai kifogásaik voltak: jelezték, hogy bajt okozna, ha a következő másfél évben az új alkotmány értelmében közel 300 bírót nyugdíjazni kellene. Folyamatban lévő ügyek tízezrei kerülnének új bíróhoz, ami jelentősen lassítaná az ítélkezést. Ráadásul nincs elég utánpótlás sem: az újonnan kinevezett bírák többsége a bírósági titkárok közül kerülnének ki, akiknek pótlása szintén nem volna megoldott. Jogbizonytalanság, lassúság lesz a kényszernyugdíjazás ára, figyelmeztettek a bírák.
Baka politikai támadást sejt
Baka András hétfő reggel még keményebb levélben szólította meg a miniszterelnököt. Arról írt, hogy nagyon úgy tűnik, a kormány politikai támadást indított a bírák ellen, és az előző rendszerben is már ítélkező bírákat akarja eltüntetni.
„Míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél, és eltávolításukat egyre hangosabban követeli. Tekintettel arra, hogy az idősebb bírák eltávolítására vonatkozó és szakmai célokkal ellentétes javaslat ebbe a folyamatba is illeszthető, a független elemzés nem zárhatja ki a bírói kar ellen irányuló súlyos politikai támadást sem” – fogalmaz a bírói kar vezetője.
Baka szerint általában is elfogadhatatlan a politikai támadás a független igazságszolgáltatás ellen, de ezek a vélelmezett érvek nem is állják meg a helyüket.
Baka felhívta Orbán figyelmét, hogy az 1956-os megtorláskor aktív bírák közül már senki sem ítélkezik. A bírók 72 százaléka már a rendszerváltás után kapta meg kinevezését. „A bírói kar idősebb korosztályaiban valószínűleg ugyanannyi a különböző nézeteket vallók aránya, mint a társadalom más korcsoportjaiban és szinte biztosan ugyanannyi, mint más jogi pályák (ügyészek, köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) esetében. Diszkriminatív nyugdíjazásuk ezen az alapon is elfogadhatatlan” – írja Baka.
Baka szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy az alkotmány egy szakmát a többitől élesen megkülönböztet. „A frakcióvezetői indítvány ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére való európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel” – írja.
A Lázár-féle módosítás indoklásából nem derül ki, hogy mi a kormánytöbbség célja ezzel. „A kapcsolódó módosító javaslat pontosítja a törvényjavaslat szövegét és a bírák kinevezésére alsó, illetve bírói jogviszonyban töltött felső korhatárt állapít meg” – ennyi áll csupán a hivatalos indoklásban.
Egy feltételezés szerint így akarja a Fidesz kikényszeríteni az elitváltást a bírói karban. Hiszen a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása a 19 megyei elnök közül 12-t, az 5 táblabírósági elnök közül pedig 2-t érintene.
2011. április 10., vasárnap
Sokan kényszerülhetnek alkotmánybírósági harcuk feladására
Szabó András|2011. 04. 08.
Mi lesz azzal a rengeteg beadvánnyal, amely feltornyosult az Alkotmánybíróság előtt az elmúlt húsz évben? Az [origo] információi szerint a kormánypártok köreiben és az Alkotmánybíróságon sincs megoldás a problémára, amelyet az új alaptörvény elfogadása vet fel. A testület előtt vannak olyan nagy horderejű ügyek, mint például a médiatörvény és a magánnyugdíjpénztári pénzek elvonása.
Egyelőre sem a Fidesz vezetése, sem az Alkotmánybíróság (Ab) nem foglalkozott azzal az [origo] információi szerint, hogy mi lesz azoknak az utólagos alkotmánybírósági beadványoknak a sorsa, amelyeket az Ab nem tud elbírálni január 1-ig, vagyis az új alaptörvény várható hatályba lépéséig.
Ennek jelentőségét az adja, hogy az új alaptörvény már nem teszi lehetővé, hogy bárki utólagoson támadjon meg törvényeket az Ab előtt. Pedig a testület elé érkező beadványok jelentős többsége, több mint négyötöde ilyen típusú panasz, ráadásul a testület több fontos döntését ilyen beadvány - úgynevezett "actio popularis" - nyomán hozta meg. Ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről szóló 1990-es ítélet is. A jövőben állampolgárok csak konkrét ügyekben tudnak egy-egy jogszabály miatt az Ab-hez fordulni, vagyis bizonyítaniuk kell az érintettségüket.
Január elsejéig az Ab várhatóan az összes "actio popularisban" nem tud ítéletet hozni, miközben az új alaptörvény az ilyen jellegű panaszokról nem is rendelkezik. Így kérdéséses, hogy mi lesz ezeknek a sorsa.
Időt hagyhatnak az Ab-nek
Gulyás Gergely fideszes képviselő - az alaptörvényt szövegező háromtagú bizottság tagja - az [origo]-nak azt mondta: egyelőre nem született döntés arról, hogy mi legyen ezeknek a beadványoknak a sorsa. Hozzátette: a kérdést várhatóan az Ab-ról szóló, új törvény fogja majd szabályozni, amely még idén megszületik. A törvény elfogadása azért is sürgős, mert az új alaptörvény több ponton is átszabná az Ab működését, növelné a testület létszámát, illetve az elnököt nem az Ab-tagok, hanem a parlament választaná meg.
Több, az Ab működését közelről ismerő forrás is azt mondta az [origo]-nak, hogy a testület tagjai formálisan egyelőre nem foglalkoztak azzal, hogy az új alkotmány életbe lépése után mi lesz ezeknek a beadványoknak a sorsa. Ennek oka, hogy a források szerint maga az Alkotmánybíróság is arra számít, hogy a parlament fog dönteni a kérdésben. Az egyik forrás az [origo]-nak azt mondta: csodálkozna azon, ha a parlament nem állítaná le ezeknek a beadványoknak az elbírálását, az utólagos normakontroll intézményének szűkítéséből ugyanis szerinte ez következik. Egy neve elhallgatását kérő fideszes képviselő viszont azt mondta: arra számít, hogy a jogszabály egy meghatározott időt fog biztosítani az Ab-nek arra, hogy a bennragadt beadványokat elbírálja.
Bonyolíthatja a helyzetet az is, hogy beadványokat január elseje után már egy új alaptörvényhez viszonyítva kell elbírálni, ami számos ponton eltér a jelenleg hatályos alkotmánytól. Többek között az alapjogokra vonatkozó rész is változott. Amíg a jelenleg hatályos alkotmányban például az szerepel, hogy mindenkinek "a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez" van joga, addig az új alaptörvény változatába ettől enyhébb megfogalmazás kerül, miszerint "mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez". Az Ab pedig számos esetben az alapjogokból vezette le az ítéleteit.
A bíróság működését ismerő egyik forrás szerint ezt a problémát úgy hidalhatják át, hogy a panaszosokat megkeresi a testület, hogy az új alkotmány életbelépése után is fenntartják-e panaszukat, illetve beadványkiegészítést kérhetnek a panaszosoktól, hogy bizonyítsák az érintettségüket.
Elhúzódó kényes ítéletek
Közben továbbra sem lehet tudni, mikor születhet alkotmánybírsági döntés azokról a törvényekről, amelyek miatt a legtöbb bírálat érte az Orbán-kormányt. Egy, az Ab működését ismerő forrás az [origo]-nak azt mondta: a magánnyugdíj-pénztári pénzek elvonása esetében a testület továbbra is azt vizsgálja, hogy van-e hatásköre eljárni az ügyben. Egy tavaly novemberi alkotmánymódosítás miatt ugyanis a testület nem tárgyalhat a költségvetési és adótörvényekről, kivéve, ha azok alapjogokat sértenek.
A hatásköri értelmezéssel múlt heti ülésén foglalkozott az Ab, a következő hetekben pedig újra napirenden lesz a kérdés - mondta az [origo]-nak az egyik forrás, aki azt nem tudta megmondani, hogy mikor születhet határozat az ügyben. Mindössze annyit közölt, hogy egyelőre nem egységes az Ab abban, hogy jogosult-e a testület ítéletet hozni a magánnyugdíj-pénztári elvonásokról.
Szintén vizsgálja az Ab a médiatörvényt, amely miatt Magyarországon és külföldön is hevesen bírálták a kormányt. Egy, az Ab működésére rálátó forrás szerint nem valószínű, hogy a médiatörvényről nyár előtt megszületik a testület ítélete.
http://www.origo.hu/itthon/20110406-bizonytalan-tobbszaz-alkotmanybirosagi-beadvany-sorsa.html
Mi lesz azzal a rengeteg beadvánnyal, amely feltornyosult az Alkotmánybíróság előtt az elmúlt húsz évben? Az [origo] információi szerint a kormánypártok köreiben és az Alkotmánybíróságon sincs megoldás a problémára, amelyet az új alaptörvény elfogadása vet fel. A testület előtt vannak olyan nagy horderejű ügyek, mint például a médiatörvény és a magánnyugdíjpénztári pénzek elvonása.
Egyelőre sem a Fidesz vezetése, sem az Alkotmánybíróság (Ab) nem foglalkozott azzal az [origo] információi szerint, hogy mi lesz azoknak az utólagos alkotmánybírósági beadványoknak a sorsa, amelyeket az Ab nem tud elbírálni január 1-ig, vagyis az új alaptörvény várható hatályba lépéséig.
Ennek jelentőségét az adja, hogy az új alaptörvény már nem teszi lehetővé, hogy bárki utólagoson támadjon meg törvényeket az Ab előtt. Pedig a testület elé érkező beadványok jelentős többsége, több mint négyötöde ilyen típusú panasz, ráadásul a testület több fontos döntését ilyen beadvány - úgynevezett "actio popularis" - nyomán hozta meg. Ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről szóló 1990-es ítélet is. A jövőben állampolgárok csak konkrét ügyekben tudnak egy-egy jogszabály miatt az Ab-hez fordulni, vagyis bizonyítaniuk kell az érintettségüket.
Január elsejéig az Ab várhatóan az összes "actio popularisban" nem tud ítéletet hozni, miközben az új alaptörvény az ilyen jellegű panaszokról nem is rendelkezik. Így kérdéséses, hogy mi lesz ezeknek a sorsa.
Időt hagyhatnak az Ab-nek
Gulyás Gergely fideszes képviselő - az alaptörvényt szövegező háromtagú bizottság tagja - az [origo]-nak azt mondta: egyelőre nem született döntés arról, hogy mi legyen ezeknek a beadványoknak a sorsa. Hozzátette: a kérdést várhatóan az Ab-ról szóló, új törvény fogja majd szabályozni, amely még idén megszületik. A törvény elfogadása azért is sürgős, mert az új alaptörvény több ponton is átszabná az Ab működését, növelné a testület létszámát, illetve az elnököt nem az Ab-tagok, hanem a parlament választaná meg.
Több, az Ab működését közelről ismerő forrás is azt mondta az [origo]-nak, hogy a testület tagjai formálisan egyelőre nem foglalkoztak azzal, hogy az új alkotmány életbe lépése után mi lesz ezeknek a beadványoknak a sorsa. Ennek oka, hogy a források szerint maga az Alkotmánybíróság is arra számít, hogy a parlament fog dönteni a kérdésben. Az egyik forrás az [origo]-nak azt mondta: csodálkozna azon, ha a parlament nem állítaná le ezeknek a beadványoknak az elbírálását, az utólagos normakontroll intézményének szűkítéséből ugyanis szerinte ez következik. Egy neve elhallgatását kérő fideszes képviselő viszont azt mondta: arra számít, hogy a jogszabály egy meghatározott időt fog biztosítani az Ab-nek arra, hogy a bennragadt beadványokat elbírálja.
Bonyolíthatja a helyzetet az is, hogy beadványokat január elseje után már egy új alaptörvényhez viszonyítva kell elbírálni, ami számos ponton eltér a jelenleg hatályos alkotmánytól. Többek között az alapjogokra vonatkozó rész is változott. Amíg a jelenleg hatályos alkotmányban például az szerepel, hogy mindenkinek "a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez" van joga, addig az új alaptörvény változatába ettől enyhébb megfogalmazás kerül, miszerint "mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez". Az Ab pedig számos esetben az alapjogokból vezette le az ítéleteit.
A bíróság működését ismerő egyik forrás szerint ezt a problémát úgy hidalhatják át, hogy a panaszosokat megkeresi a testület, hogy az új alkotmány életbelépése után is fenntartják-e panaszukat, illetve beadványkiegészítést kérhetnek a panaszosoktól, hogy bizonyítsák az érintettségüket.
Elhúzódó kényes ítéletek
Közben továbbra sem lehet tudni, mikor születhet alkotmánybírsági döntés azokról a törvényekről, amelyek miatt a legtöbb bírálat érte az Orbán-kormányt. Egy, az Ab működését ismerő forrás az [origo]-nak azt mondta: a magánnyugdíj-pénztári pénzek elvonása esetében a testület továbbra is azt vizsgálja, hogy van-e hatásköre eljárni az ügyben. Egy tavaly novemberi alkotmánymódosítás miatt ugyanis a testület nem tárgyalhat a költségvetési és adótörvényekről, kivéve, ha azok alapjogokat sértenek.
A hatásköri értelmezéssel múlt heti ülésén foglalkozott az Ab, a következő hetekben pedig újra napirenden lesz a kérdés - mondta az [origo]-nak az egyik forrás, aki azt nem tudta megmondani, hogy mikor születhet határozat az ügyben. Mindössze annyit közölt, hogy egyelőre nem egységes az Ab abban, hogy jogosult-e a testület ítéletet hozni a magánnyugdíj-pénztári elvonásokról.
Szintén vizsgálja az Ab a médiatörvényt, amely miatt Magyarországon és külföldön is hevesen bírálták a kormányt. Egy, az Ab működésére rálátó forrás szerint nem valószínű, hogy a médiatörvényről nyár előtt megszületik a testület ítélete.
http://www.origo.hu/itthon/20110406-bizonytalan-tobbszaz-alkotmanybirosagi-beadvany-sorsa.html
Aggódnak a főbírók az új alkotmány miatt
2011. április 10. 09:27
A Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke azt írja: aggályaik vannak a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése miatt.
Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése
"Mélységes aggodalmát" fejezte ki a közjogi méltóságokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz intézett levelében a bírói nyugdíjkorhatár új alaptörvényben tervezett csökkentése miatt a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke.
A levél szerint a bírósági vezetők áttekintették a nyugdíjkorhatár leszállításának várható következményeit, különös tekintettel arra, "miként befolyásolják a személyi változások az állampolgárok jogérvényesítésének feltételeit, a bíróságok működésének időszerűségét, az ítélkezés szakmai színvonalának stabilitását".
mérleg
70 év helyett 62 év
Az alaptörvény parlament előtt fekvő javaslatához a napokban benyújtott fideszes módosító indítvány szerint a bírákra a jelenlegi 70 év helyett a 62 éves általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozna. Korábban voltak olyan hírek, hogy ezt a kereszténydemokraták nem szavaznák meg, ám az MTI KDNP-s forrásokból úgy értesült, hogy támogatják a bírói nyugdíjkorhatár alkotmányban rögzített csökkentését a hétfői parlamenti szavazáson.
bíróság
Nehézségek támadhatnak az ítélkezésben
A bírósági vezetők Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Kövér László házelnökhöz és az alkotmányozásban résztvevő országgyűlési képviselőkhöz intézett levelükben arra figyelmeztetnek, hogy a tapasztalt bírák tömeges elküldése olyan kedvezőtlen következményekkel járna, ami "vélhetően nem lehet a törvényalkotók szándéka".
Jelentős nehézségek támadnának az ítélkezésben, lelassulnának az eljárások, országszerte 30 ezer, ezen belül csak a központi régióban, azaz a Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14 ezer ügyet kellene a nyugdíjazások miatt új bírói tanácsokhoz kiosztani. Emiatt a jelenleg is nehéz helyzetben lévő központi régióban még súlyosabbá válnának a problémák, de fennáll a veszélye annak, hogy a jól működő bíróságokon is romlik majd az igazságszolgáltatás teljesítménye.
jog, ügyvéd, bíróság
A tervezet szerint akkor 2012. januárjában 228 bírónak menni kellene
A levél szerint amennyiben 2012. január elsején hatályba lép a rendelkezés, nyomban távoznia kell 228 bírónak az igazságszolgáltatásból, az év végéig pedig összesen 274-nek. Ez a mintegy 2900 fős bírói kar csaknem 10 százaléka.
Az MTI érdeklődésére a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője elmondta, hogy az új szabályozás különösen súlyosan érintené a felsőbíróságokat, hiszen a Legfelsőbb Bíróság bíráinak közel harmada, a 88-ból 26 kényszerülne távozásra, de az öt ítélőtáblán is messze 10 százalék fölött lenne a fluktuáció, ami már nem csupán az eljárások elhúzódásával fenyeget, de az ítélkezés színvonalára is óhatatlanul negatív következményekkel jár.
Szűcs Péter
Szűcs: megtizedelhetik a bírák krémjét
Az igazságszolgáltatás működésében különösen nagy jelentősége van a szakmai folytonosságnak, az ítélkező munka tapasztalatai a szervezet jellegénél fogva jelentős részben a hierarchia csúcsán, a felsőbíróságokon összpontosulnak, az egységes ítélkezési gyakorlat kimunkálása a Legfelsőbb Bíróság és a táblák feladata. Ezért a nagy ítélkezési gyakorlattal rendelkező, tapasztalt felsőbírósági bírák, számos esetben a bírói tanácsok élén álló tanácselnökök nyugdíjba küldése beláthatatlan következményekkel járhat - mondta Szűcs Péter OIT-szóvivő, aki szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ez a nyugdíjazási hullám nemcsak a bírák szakmai krémjét fogja megtizedelni, de a bírósági igazgatási vezetők sorait is vészesen megritkítja majd, hiszen a rendelkezés következtében helyi, megyei és ítélőtáblai elnökök, kollégiumvezetők és helyetteseik fognak távozni nagy számban. Az összesen 26 megyei, ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági elnöknek például a harmada, várhatóan 9 kényszerül majd egyszerre távozni.
Gyakorlatilag a bírói kar lefejezéséről lehet beszélni, miközben a bírósági hierarchia alapzata is megrendülhet - közölte a szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy mikor volt utoljára hasonló nagyságrendű fluktuáció a magyar igazságszolgáltatásban, a szóvivő annyit mondott: legalább fél évszázada egészen bizonyosan nem.
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/04/10/09/Aggodnak_a_fobirok_az_uj_alkotmany_miatt_.aspx
A Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke azt írja: aggályaik vannak a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése miatt.
Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése
"Mélységes aggodalmát" fejezte ki a közjogi méltóságokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz intézett levelében a bírói nyugdíjkorhatár új alaptörvényben tervezett csökkentése miatt a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke.
A levél szerint a bírósági vezetők áttekintették a nyugdíjkorhatár leszállításának várható következményeit, különös tekintettel arra, "miként befolyásolják a személyi változások az állampolgárok jogérvényesítésének feltételeit, a bíróságok működésének időszerűségét, az ítélkezés szakmai színvonalának stabilitását".
mérleg
70 év helyett 62 év
Az alaptörvény parlament előtt fekvő javaslatához a napokban benyújtott fideszes módosító indítvány szerint a bírákra a jelenlegi 70 év helyett a 62 éves általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozna. Korábban voltak olyan hírek, hogy ezt a kereszténydemokraták nem szavaznák meg, ám az MTI KDNP-s forrásokból úgy értesült, hogy támogatják a bírói nyugdíjkorhatár alkotmányban rögzített csökkentését a hétfői parlamenti szavazáson.
bíróság
Nehézségek támadhatnak az ítélkezésben
A bírósági vezetők Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Kövér László házelnökhöz és az alkotmányozásban résztvevő országgyűlési képviselőkhöz intézett levelükben arra figyelmeztetnek, hogy a tapasztalt bírák tömeges elküldése olyan kedvezőtlen következményekkel járna, ami "vélhetően nem lehet a törvényalkotók szándéka".
Jelentős nehézségek támadnának az ítélkezésben, lelassulnának az eljárások, országszerte 30 ezer, ezen belül csak a központi régióban, azaz a Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14 ezer ügyet kellene a nyugdíjazások miatt új bírói tanácsokhoz kiosztani. Emiatt a jelenleg is nehéz helyzetben lévő központi régióban még súlyosabbá válnának a problémák, de fennáll a veszélye annak, hogy a jól működő bíróságokon is romlik majd az igazságszolgáltatás teljesítménye.
jog, ügyvéd, bíróság
A tervezet szerint akkor 2012. januárjában 228 bírónak menni kellene
A levél szerint amennyiben 2012. január elsején hatályba lép a rendelkezés, nyomban távoznia kell 228 bírónak az igazságszolgáltatásból, az év végéig pedig összesen 274-nek. Ez a mintegy 2900 fős bírói kar csaknem 10 százaléka.
Az MTI érdeklődésére a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője elmondta, hogy az új szabályozás különösen súlyosan érintené a felsőbíróságokat, hiszen a Legfelsőbb Bíróság bíráinak közel harmada, a 88-ból 26 kényszerülne távozásra, de az öt ítélőtáblán is messze 10 százalék fölött lenne a fluktuáció, ami már nem csupán az eljárások elhúzódásával fenyeget, de az ítélkezés színvonalára is óhatatlanul negatív következményekkel jár.
Szűcs Péter
Szűcs: megtizedelhetik a bírák krémjét
Az igazságszolgáltatás működésében különösen nagy jelentősége van a szakmai folytonosságnak, az ítélkező munka tapasztalatai a szervezet jellegénél fogva jelentős részben a hierarchia csúcsán, a felsőbíróságokon összpontosulnak, az egységes ítélkezési gyakorlat kimunkálása a Legfelsőbb Bíróság és a táblák feladata. Ezért a nagy ítélkezési gyakorlattal rendelkező, tapasztalt felsőbírósági bírák, számos esetben a bírói tanácsok élén álló tanácselnökök nyugdíjba küldése beláthatatlan következményekkel járhat - mondta Szűcs Péter OIT-szóvivő, aki szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ez a nyugdíjazási hullám nemcsak a bírák szakmai krémjét fogja megtizedelni, de a bírósági igazgatási vezetők sorait is vészesen megritkítja majd, hiszen a rendelkezés következtében helyi, megyei és ítélőtáblai elnökök, kollégiumvezetők és helyetteseik fognak távozni nagy számban. Az összesen 26 megyei, ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági elnöknek például a harmada, várhatóan 9 kényszerül majd egyszerre távozni.
Gyakorlatilag a bírói kar lefejezéséről lehet beszélni, miközben a bírósági hierarchia alapzata is megrendülhet - közölte a szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy mikor volt utoljára hasonló nagyságrendű fluktuáció a magyar igazságszolgáltatásban, a szóvivő annyit mondott: legalább fél évszázada egészen bizonyosan nem.
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/04/10/09/Aggodnak_a_fobirok_az_uj_alkotmany_miatt_.aspx
A német államfő Orbánnal Magyarország uniós szerepéről is beszélt
2011. április 9. 16:25
Christian Wulff német köztársasági elnök a magyar belpolitikát érő bírálatokról és Magyarország Európai Unióban játszott szerepéről is beszélt Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Ezt Christian Wulff maga mondta el a dpa német hírügynökségnek szombaton, a nyolc európai államfőt tömörítő Arraiolos-csoport találkozója után. Wulff még pénteken találkozott Orbán Viktorral. A megbeszélésről Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője aznap rövid közleményben tett említést. "Természetesen, ahogy barátok közt lenni szokott, bizonyos nyugtalanító dolgokról is beszéltünk a médiatörvénnyel, az adókérdéssel és az alkotmányozási vitával kapcsolatban" - nyilatkozta a dpa-nak Wulff.
"Kívánom, hogy a konzultációk során nagy gondossággal járjanak el - jelentette ki a német elnök. - Mindenekelőtt Magyarország erős európai perspektívájára van szükség. Fontos, hogy Magyarország egy tevékeny Európa-barát szerepet vállaljon." Elvégre a magyar EU- elnökség is "nagyon jól és nagyon sikeresen zajlik". Magyarország és Németország "rendkívüli barátságban és jó kétoldalú viszonyban" áll egymással - hangsúlyozta a német államfő.
Magyarországot a vitatott médiatörvény miatt nemzetközi bírálatok érik - írta a dpa. - A bankokra kivetett különadó mindenekelőtt a külföldi hitelintézeteket bosszantja. Április 18-án pedig a magyar parlament olyan új alkotmányt fogad el, amely a dpa által idézett bírálók nézete szerint Orbán Viktor kétharmados többséggel kormányzó jobboldali nemzeti pártjának, a Fidesznek a hatalmi igényeire lett szabva.
Christian Wulff a nyolc tagból álló, úgynevezett Arraiolos-csoport kétnapos tanácskozásán tartózkodik Budapesten. A csoport arról a portugál városról kapta nevét, ahol 2003-ban az első találkozót tartották. Az eredeti elképzelés szerint a végrehajtói hatalommal nem rendelkező elnökök fórumát kívánták létrehozni. A csoportot Ausztria, Finnország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország és Portugália elnökei alkotják, de ez alkalommal meghívták Szlovénia államfőjét is.
MTI, Gondola.hu
Christian Wulff német köztársasági elnök a magyar belpolitikát érő bírálatokról és Magyarország Európai Unióban játszott szerepéről is beszélt Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Ezt Christian Wulff maga mondta el a dpa német hírügynökségnek szombaton, a nyolc európai államfőt tömörítő Arraiolos-csoport találkozója után. Wulff még pénteken találkozott Orbán Viktorral. A megbeszélésről Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője aznap rövid közleményben tett említést. "Természetesen, ahogy barátok közt lenni szokott, bizonyos nyugtalanító dolgokról is beszéltünk a médiatörvénnyel, az adókérdéssel és az alkotmányozási vitával kapcsolatban" - nyilatkozta a dpa-nak Wulff.
"Kívánom, hogy a konzultációk során nagy gondossággal járjanak el - jelentette ki a német elnök. - Mindenekelőtt Magyarország erős európai perspektívájára van szükség. Fontos, hogy Magyarország egy tevékeny Európa-barát szerepet vállaljon." Elvégre a magyar EU- elnökség is "nagyon jól és nagyon sikeresen zajlik". Magyarország és Németország "rendkívüli barátságban és jó kétoldalú viszonyban" áll egymással - hangsúlyozta a német államfő.
Magyarországot a vitatott médiatörvény miatt nemzetközi bírálatok érik - írta a dpa. - A bankokra kivetett különadó mindenekelőtt a külföldi hitelintézeteket bosszantja. Április 18-án pedig a magyar parlament olyan új alkotmányt fogad el, amely a dpa által idézett bírálók nézete szerint Orbán Viktor kétharmados többséggel kormányzó jobboldali nemzeti pártjának, a Fidesznek a hatalmi igényeire lett szabva.
Christian Wulff a nyolc tagból álló, úgynevezett Arraiolos-csoport kétnapos tanácskozásán tartózkodik Budapesten. A csoport arról a portugál városról kapta nevét, ahol 2003-ban az első találkozót tartották. Az eredeti elképzelés szerint a végrehajtói hatalommal nem rendelkező elnökök fórumát kívánták létrehozni. A csoportot Ausztria, Finnország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország és Portugália elnökei alkotják, de ez alkalommal meghívták Szlovénia államfőjét is.
MTI, Gondola.hu
2011. április 9., szombat
Nemzetközi botrányt válthat ki Orbánék lépése A főbíró dilemmája
168óraonline, Barát József írása
Még kevés szó esik róla, pedig aki a folyamatokat közelről figyeli, már tudja: Magyarországon a bíróságok önállósága lehet a jogállamiság utolsó védvonala. Szemérmesen, csak eufemizmusokban nyilatkozik Baka András főbíró, akinek hivatalból kell védenie az egész hatalmi ágat, a bírói kar pedig megszokásból is kerüli a nyilvánosságot. És persze azért is, mert az igazságszolgáltatással kapcsolatos terveiről a kormánytöbbség még a húsvéti alkotmány tervezetében is csak homályos utalásokban szól. Talán pontosan még maga sem tudja, hogyan lásson hozzá ennek a bástyának az ostromához. Ám az is lehet: a bizonytalanság fenntartása már maga a támadás.
Baka András főbíró nem hallott még olyan esetet, hogy legfelsőbb bírósági elnököt „pusztán a kedvező lehetőségek okán” távozásra bírnának. És hiszi, hogy Magyarország olyan európai jogállam, amelyben bizonyos funkciók függetlenek maradnak. A Legfelsőbb Bíróság elnöke március utolsó pénteki napján nyilatkozott így, amikor a sajtó már széltében-hosszában tárgyalta várható menesztésének hírét, s többféle forgatókönyv keringett arról, hogy mi is lehet a bírói kar kormányuralom alá hajtásának módja.
Az előző napon Baka a parlamentben is felszólalt. Arról beszélt: a „vonatkozó sarkalatos törvény nélkül” nem tudhatja, hogy miért hagyták ki az alkotmányból a bírói szintek felsorolását, s az alaptörvényben szerepelnie kellene annak a mondatnak, hogy „az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok feladata”. Higgadt, megfontolt, visszafogott szavak, illenek ahhoz a férfiúhoz, aki tizenhat esztendőn át az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája volt Strasbourg-ban. Csak az a baj, hogy ez itt nem Strasbourg, manapság keleti szél zúg minálunk, a visszafogott szavakból kevesen értenek.
Pedig van miért aggódni. A bíróságok szerepét, súlyát felértékelte, hogy a kormány olyan hatékonyan szorgoskodott a jogállami garanciák leépítésén: korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét, átlépte a visszamenőleges hatályú törvénykezés tilalmát, kormányfüggő köztársasági elnököt választatott, pártpolitikusból csinált ÁSZ-elnököt, legfőbb ügyészt, övé a Monetáris Tanács és a Médiatanács is. A húsvéti alkotmány tervezetében nemcsak az beszédes, ami benne van, de az is, ami hiányzik belőle.
A Legfelsőbb Bíróság utódaként az archaikus hangzású Kúria szerepel, amelynek elnökét kilenc évre az Országgyűlés választja. A tervezetben nem esik szó táblabíróságokról, kimaradt az eddig roppant hatalmú önigazgatási szerv, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is. Inkább a zavart, mint a tudást erősíti a megengedő megfogalmazás: „Az ügyek meghatározott csoportjára – különösen közigazgatási és munkajogi eljárásokra – külön bíróságok létesíthetők.”
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1997 óta szinte teljhatalmat gyakorol bírói ügyekben: Horn Gyula kormánya már-már dacosan vonult ki az igazságszolgáltatással kapcsolatos állami feladatokból. Ezt a rendszert senki sem támadta olyan következetesen, mint Fleck Zoltán jogszociológus, aki cikkekben, tanulmányokban, interjúkban fejtette ki: a kollégák által választott bírósági vezetők hatalomkoncentrációjához hasonló sincs Európában. Az az egészséges munkamegosztás, ha az önigazgatás szervei más hatalmi ágakkal, jellemző módon az igazságügyi minisztériummal osztják meg a feladatokat.
Fleck Zoltán mégsem fogadta örömmel Balsai Istvánnak, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsági elnökének minapi bejelentését: átalakul az igazságszolgáltatási szervezet, „az állami részvételt illetően is lesznek változások”.
– Egy működő jogállamban tényleg jobb a vegyes irányítás, ahol a minisztériumnak is vannak hatáskörei – mondta a szakértő a 168 Órának. – Csakhogy ehhez konszenzuson, kompromisszumon, együttműködésen alapuló rendszerre van szükség, és mi éppen nem ebben az irányban haladunk. Az új szerkezet sajnos annak eszközévé válhat, hogy a bírói hatalmat is maga alá gyűrje a kormány, hogy a kétharmad minden posztra saját embereit nevezhesse ki. A jelek arra mutatnak – állítja Fleck Zoltán –, hogy a kormánytöbbség nem fogja megvárni, amíg Baka András mandátuma lejár 2015-ben: menesztését sejteti Balsai nyilatkozata és az is, hogy az új alkotmány tervezetében Kúriára nevezik át a Legfelsőbb Bíróságot, kilenc évben határozva meg a főbíró mandátumának idejét. Ez már önmagában is alkalmat adhat arra, hogy kormányfüggő embert nevezzenek ki főbírának.
Navratil Szonja, az Eötvös Károly Intézet szakértője az archaizáló Kúria elnevezést más okból is veszélyesnek tartja. Mint lapunknak elmondta, az 1945 előtti intézménynevek visszatérte egy olyan korszak elismerését, pozitív értékelését jelenti, amely sem demokratikus, sem jogállami nem volt: szerinte a Horthy-korszak legpozitívabb minősítése is legfeljebb az autokrácia lehet. Nem érdemli meg azt a nosztalgiát, amelyet a húsvéti alkotmány tervezete mutat iránta, még kevésbé, hogy egyes igyekvő jogászok megpróbáljanak precedensekért visszanyúlni abba a korba, amikor nem volt általános a választójog, és számos jogkorlátozás létezett.
A szakértő szerint önmagában is rombolja a bírósági igazgatás rendszerét a kialakult bizonytalanság: a közhatalmi rendszer kiszámíthatatlansága miatt az igazságszolgáltatás a politika erőterébe került. A tervezetben alkalmazott feltételes módok azt üzenik: a kormánytöbbség úgy látott munkához, hogy végig sem gondolta cselekvésének következményeit. Nincsenek hatástanulmányok, sőt kiérlelt célok sem. A jogalkotó sem tudja pontosan, hogy mit és miért akar módosítani: azért módosít, mert megteheti. Mert módosítani akar, és azt kétharmados többsége lehetővé teszi.
Boros László jogszociológus szerint nem kétséges: a kétharmados kormány korlátozni akarja a bírói hatalom függetlenségét. Ennek kirívó példája a semmisségi törvény, amelyet a szakértő botrányosnak minősített, minthogy az a parlamentáris demokrácia minden alapelvét felrúgja. Nem egyedi ügyeket vizsgál, hanem általánosítva, egyformán bélyegzi meg egy ügytípus minden szereplőjét: nyomozó hatóságot, ügyészt és bírát.
Fleck Zoltán úgy látja: a befolyásolás eszköze az értelmezési szabadság csorbítása is, amely tetten érhető az úgynevezett középmértékszabályban – amely szerint általában a büntetési tételek középső értékét kell kiszabni –, vagy abban, hogy az alkotmánytervezetben szerepel a tényleges életfogytiglan is.
A befolyásolás legveszélyesebb módja azonban szerinte egy olyan hierarchia létrehozása lehet, amelyben a Legfelsőbb Bíróság (nevezzék akár Kúriának) elnökét politikai szempontok alapján választják ki. Ez a politikai szereplő a középszintű igazgatás vezetőinek megbízatásáról szintén politikai logika alapján dönt, hogy majd ők is politikai szempontok alapján szignálják ki az ügyeket, fogalmazzák meg elvárásaikat. Fleck Zoltán szerint így tényleg alapjaiban lehet felszámolni a bírói függetlenséget, ez a rendszer visszavezet a hetvenes évek közepébe.
Boros László a 168 Órának úgy nyilatkozott: az illiberális demokrácia és a diktatúra közötti választóvonal az, hogy lesznek-e Magyarországon koncepciós perek. Mert ez sem kizárható. Már az önkormányzati politikusok ellen indított eljárásokkal kapcsolatban is komoly aggályok merülhetnek fel, de számos nyílt fenyegetést hallhattunk politikai szereplők szájából Gyurcsány Ferenc és a korábbi kormányok tisztségviselői ellen is. Éppen az lehet a bírói kar függetlenségének legfontosabb próbája, hogy kész-e teljesíteni a politikai megrendelést.
A jogszociológus arra emlékeztet: Lengyelországban a Kaczyn´ski fivérek hatalmát gyengítő erők egyik legfontosabbika volt a lengyel bíróságok karakán ellenállása. A lengyel bírák a miniszterelnök által indított perek egyikében sem voltak hajlandóak elmarasztaló ítéletet hozni. Igaz, nálunk a helyzet bonyolultabb: a jelenlegi magyar rezsim ravaszabb és előrelátóbb, ráadásul a kétharmados többség lehetőséget ad arra, hogy koncepciós ügyekhez jogszabályi hátteret teremtsenek.
– Szerintem meg fogják csinálni – tette hozzá Boros László.
A szakértő mégis úgy véli, hogy a magyar bírói kart nem lehet úgy megfélemlíteni, ahogyan az – értékelése szerint – már megtörtént a kormányhivatalokban és az ügyészségben. Abban is kétkedik, hogy az Orbán-kormány vállalná a nemzetközi botrányt, amelyet nyilvánvalóan kiváltana a főbíró leváltása, a bírói függetlenségért legkeményebben küzdő bírák levadászása.
Persze az is kérdés: a közvélemény egyáltalán értesül-e arról, hogy vannak olyan bírák, akik képesek küzdeni a függetlenségért. A bíróságok jövőjének tétje még az újságolvasó értelmiségiek számára sem annyira nyilvánvaló, mint mondjuk az Alkotmánybíróság jelentősége.
Érthető, hogy Baka András finom, szinte békülékeny fordulatokban szól a helyzetről: a keményebb kiállás talán azok alá adna lovat, akik máris a fejét követelik. A bírói hatalmi ág nálunk amúgy is hozzászokott a hallgatáshoz; a nyitottság, a nyilvánosság tisztelete eddig sem volt erőssége.
Boros László azonban nem lát más lehetőséget: azoknak a bíráknak, akiknek fontos a jogállam, előbb-utóbb ki kell állniuk a nyilvánosság elé.
Még kevés szó esik róla, pedig aki a folyamatokat közelről figyeli, már tudja: Magyarországon a bíróságok önállósága lehet a jogállamiság utolsó védvonala. Szemérmesen, csak eufemizmusokban nyilatkozik Baka András főbíró, akinek hivatalból kell védenie az egész hatalmi ágat, a bírói kar pedig megszokásból is kerüli a nyilvánosságot. És persze azért is, mert az igazságszolgáltatással kapcsolatos terveiről a kormánytöbbség még a húsvéti alkotmány tervezetében is csak homályos utalásokban szól. Talán pontosan még maga sem tudja, hogyan lásson hozzá ennek a bástyának az ostromához. Ám az is lehet: a bizonytalanság fenntartása már maga a támadás.
Baka András főbíró nem hallott még olyan esetet, hogy legfelsőbb bírósági elnököt „pusztán a kedvező lehetőségek okán” távozásra bírnának. És hiszi, hogy Magyarország olyan európai jogállam, amelyben bizonyos funkciók függetlenek maradnak. A Legfelsőbb Bíróság elnöke március utolsó pénteki napján nyilatkozott így, amikor a sajtó már széltében-hosszában tárgyalta várható menesztésének hírét, s többféle forgatókönyv keringett arról, hogy mi is lehet a bírói kar kormányuralom alá hajtásának módja.
Az előző napon Baka a parlamentben is felszólalt. Arról beszélt: a „vonatkozó sarkalatos törvény nélkül” nem tudhatja, hogy miért hagyták ki az alkotmányból a bírói szintek felsorolását, s az alaptörvényben szerepelnie kellene annak a mondatnak, hogy „az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok feladata”. Higgadt, megfontolt, visszafogott szavak, illenek ahhoz a férfiúhoz, aki tizenhat esztendőn át az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája volt Strasbourg-ban. Csak az a baj, hogy ez itt nem Strasbourg, manapság keleti szél zúg minálunk, a visszafogott szavakból kevesen értenek.
Pedig van miért aggódni. A bíróságok szerepét, súlyát felértékelte, hogy a kormány olyan hatékonyan szorgoskodott a jogállami garanciák leépítésén: korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét, átlépte a visszamenőleges hatályú törvénykezés tilalmát, kormányfüggő köztársasági elnököt választatott, pártpolitikusból csinált ÁSZ-elnököt, legfőbb ügyészt, övé a Monetáris Tanács és a Médiatanács is. A húsvéti alkotmány tervezetében nemcsak az beszédes, ami benne van, de az is, ami hiányzik belőle.
A Legfelsőbb Bíróság utódaként az archaikus hangzású Kúria szerepel, amelynek elnökét kilenc évre az Országgyűlés választja. A tervezetben nem esik szó táblabíróságokról, kimaradt az eddig roppant hatalmú önigazgatási szerv, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is. Inkább a zavart, mint a tudást erősíti a megengedő megfogalmazás: „Az ügyek meghatározott csoportjára – különösen közigazgatási és munkajogi eljárásokra – külön bíróságok létesíthetők.”
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1997 óta szinte teljhatalmat gyakorol bírói ügyekben: Horn Gyula kormánya már-már dacosan vonult ki az igazságszolgáltatással kapcsolatos állami feladatokból. Ezt a rendszert senki sem támadta olyan következetesen, mint Fleck Zoltán jogszociológus, aki cikkekben, tanulmányokban, interjúkban fejtette ki: a kollégák által választott bírósági vezetők hatalomkoncentrációjához hasonló sincs Európában. Az az egészséges munkamegosztás, ha az önigazgatás szervei más hatalmi ágakkal, jellemző módon az igazságügyi minisztériummal osztják meg a feladatokat.
Fleck Zoltán mégsem fogadta örömmel Balsai Istvánnak, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsági elnökének minapi bejelentését: átalakul az igazságszolgáltatási szervezet, „az állami részvételt illetően is lesznek változások”.
– Egy működő jogállamban tényleg jobb a vegyes irányítás, ahol a minisztériumnak is vannak hatáskörei – mondta a szakértő a 168 Órának. – Csakhogy ehhez konszenzuson, kompromisszumon, együttműködésen alapuló rendszerre van szükség, és mi éppen nem ebben az irányban haladunk. Az új szerkezet sajnos annak eszközévé válhat, hogy a bírói hatalmat is maga alá gyűrje a kormány, hogy a kétharmad minden posztra saját embereit nevezhesse ki. A jelek arra mutatnak – állítja Fleck Zoltán –, hogy a kormánytöbbség nem fogja megvárni, amíg Baka András mandátuma lejár 2015-ben: menesztését sejteti Balsai nyilatkozata és az is, hogy az új alkotmány tervezetében Kúriára nevezik át a Legfelsőbb Bíróságot, kilenc évben határozva meg a főbíró mandátumának idejét. Ez már önmagában is alkalmat adhat arra, hogy kormányfüggő embert nevezzenek ki főbírának.
Navratil Szonja, az Eötvös Károly Intézet szakértője az archaizáló Kúria elnevezést más okból is veszélyesnek tartja. Mint lapunknak elmondta, az 1945 előtti intézménynevek visszatérte egy olyan korszak elismerését, pozitív értékelését jelenti, amely sem demokratikus, sem jogállami nem volt: szerinte a Horthy-korszak legpozitívabb minősítése is legfeljebb az autokrácia lehet. Nem érdemli meg azt a nosztalgiát, amelyet a húsvéti alkotmány tervezete mutat iránta, még kevésbé, hogy egyes igyekvő jogászok megpróbáljanak precedensekért visszanyúlni abba a korba, amikor nem volt általános a választójog, és számos jogkorlátozás létezett.
A szakértő szerint önmagában is rombolja a bírósági igazgatás rendszerét a kialakult bizonytalanság: a közhatalmi rendszer kiszámíthatatlansága miatt az igazságszolgáltatás a politika erőterébe került. A tervezetben alkalmazott feltételes módok azt üzenik: a kormánytöbbség úgy látott munkához, hogy végig sem gondolta cselekvésének következményeit. Nincsenek hatástanulmányok, sőt kiérlelt célok sem. A jogalkotó sem tudja pontosan, hogy mit és miért akar módosítani: azért módosít, mert megteheti. Mert módosítani akar, és azt kétharmados többsége lehetővé teszi.
Boros László jogszociológus szerint nem kétséges: a kétharmados kormány korlátozni akarja a bírói hatalom függetlenségét. Ennek kirívó példája a semmisségi törvény, amelyet a szakértő botrányosnak minősített, minthogy az a parlamentáris demokrácia minden alapelvét felrúgja. Nem egyedi ügyeket vizsgál, hanem általánosítva, egyformán bélyegzi meg egy ügytípus minden szereplőjét: nyomozó hatóságot, ügyészt és bírát.
Fleck Zoltán úgy látja: a befolyásolás eszköze az értelmezési szabadság csorbítása is, amely tetten érhető az úgynevezett középmértékszabályban – amely szerint általában a büntetési tételek középső értékét kell kiszabni –, vagy abban, hogy az alkotmánytervezetben szerepel a tényleges életfogytiglan is.
A befolyásolás legveszélyesebb módja azonban szerinte egy olyan hierarchia létrehozása lehet, amelyben a Legfelsőbb Bíróság (nevezzék akár Kúriának) elnökét politikai szempontok alapján választják ki. Ez a politikai szereplő a középszintű igazgatás vezetőinek megbízatásáról szintén politikai logika alapján dönt, hogy majd ők is politikai szempontok alapján szignálják ki az ügyeket, fogalmazzák meg elvárásaikat. Fleck Zoltán szerint így tényleg alapjaiban lehet felszámolni a bírói függetlenséget, ez a rendszer visszavezet a hetvenes évek közepébe.
Boros László a 168 Órának úgy nyilatkozott: az illiberális demokrácia és a diktatúra közötti választóvonal az, hogy lesznek-e Magyarországon koncepciós perek. Mert ez sem kizárható. Már az önkormányzati politikusok ellen indított eljárásokkal kapcsolatban is komoly aggályok merülhetnek fel, de számos nyílt fenyegetést hallhattunk politikai szereplők szájából Gyurcsány Ferenc és a korábbi kormányok tisztségviselői ellen is. Éppen az lehet a bírói kar függetlenségének legfontosabb próbája, hogy kész-e teljesíteni a politikai megrendelést.
A jogszociológus arra emlékeztet: Lengyelországban a Kaczyn´ski fivérek hatalmát gyengítő erők egyik legfontosabbika volt a lengyel bíróságok karakán ellenállása. A lengyel bírák a miniszterelnök által indított perek egyikében sem voltak hajlandóak elmarasztaló ítéletet hozni. Igaz, nálunk a helyzet bonyolultabb: a jelenlegi magyar rezsim ravaszabb és előrelátóbb, ráadásul a kétharmados többség lehetőséget ad arra, hogy koncepciós ügyekhez jogszabályi hátteret teremtsenek.
– Szerintem meg fogják csinálni – tette hozzá Boros László.
A szakértő mégis úgy véli, hogy a magyar bírói kart nem lehet úgy megfélemlíteni, ahogyan az – értékelése szerint – már megtörtént a kormányhivatalokban és az ügyészségben. Abban is kétkedik, hogy az Orbán-kormány vállalná a nemzetközi botrányt, amelyet nyilvánvalóan kiváltana a főbíró leváltása, a bírói függetlenségért legkeményebben küzdő bírák levadászása.
Persze az is kérdés: a közvélemény egyáltalán értesül-e arról, hogy vannak olyan bírák, akik képesek küzdeni a függetlenségért. A bíróságok jövőjének tétje még az újságolvasó értelmiségiek számára sem annyira nyilvánvaló, mint mondjuk az Alkotmánybíróság jelentősége.
Érthető, hogy Baka András finom, szinte békülékeny fordulatokban szól a helyzetről: a keményebb kiállás talán azok alá adna lovat, akik máris a fejét követelik. A bírói hatalmi ág nálunk amúgy is hozzászokott a hallgatáshoz; a nyitottság, a nyilvánosság tisztelete eddig sem volt erőssége.
Boros László azonban nem lát más lehetőséget: azoknak a bíráknak, akiknek fontos a jogállam, előbb-utóbb ki kell állniuk a nyilvánosság elé.
2011. április 8., péntek
Lázár visszavonta a rejtélyes alaptörvény-módosítót
[origo]|MTI|
Nem bocsátják szavazásra a parlamentben az a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történeti alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Az indítványt a benyújtója, Lázár János pénteken visszavonta, de nem árulta el, hogy ki fogalmazta meg, és pontosan mi volt vele a szándéka.
Visszavonta az egyik, a készülő alaptörvényhez benyújtott módosító indítványát Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A kormánypárti módosítók közt utolsóként, 99-es sorszámon benyújtott javaslat szerint az Alkotmánybíróságnak (Ab) az alaptörvény mellett a történeti alkotmány, illetve a sarkalatos (kétharmados) törvények alapján kellett volna meghoznia döntéseit.
A javaslat elfogadása esetén valószínűleg komoly bizonytalanságot okozott volna, hiszen nem egyértelmű, hogy mi számít történelmi alkotmánynak, és mennyiben lehet régi (akár évszázadokkal ezelőtt meghozott) törvényekre hivatkozni. Másrészt, ha a sarkalatos törvények az Ab döntéseinek alapjává válnak, az azt is jelentheti - bár a javaslat ezt nem mondta ki egyértelműen -, hogy ezeket a törvényeket nem bírálja felül.
A parlament alkotmányügyi bizottságának többsége múlt kedden nem támogatta a módosító indítványt, de annyi szavazatot kapott, hogy a plenáris ülésen feltegyék szavazásra. Gulyás Gergely fideszes képviselő, az alaptörvény egyik szövegezője azonban azt mondta: az indítvány minden pontja tragikus következményekkel járna. Gulyás korábban az [origo] érdeklődésére azt mondta: nem tud róla, hogy erről a módosító javaslatról döntés született volna a Fidesz elnökségi ülésén.
Lázár pénteken az MTI-nek nem árulta el, hogy ki volt a módosító javaslat szerzője. Mivel rajta és Harrach Péter KDNP-frakcióvezetőn kívül a kormánypártok összes képviselője aláírta az alaptörvény tervezetét, előterjesztőként nem nyújthatnak be módosító indítványokat, erre csak a két frakcióvezető jogosult. A frakcióvezető csak azt mondta: a javaslat nagy vitát váltott ki a frakcióban és a jogi szakmában is.
Arra a kérdésre, hogy ezzel a javaslattal az volt-e a benyújtók szándéka, hogy a kétharmados törvények elbírálása kikerüljön az Ab hatásköréből, Lázár így válaszolt: "Igenis tisztázni kell, hogy a sarkalatos törvényeknek és az alaptörvénynek milyen lesz a viszonya egymással. (...) Én megfontolásra érdemesnek tartottam ezt a javaslatot."
Nem bocsátják szavazásra a parlamentben az a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történeti alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Az indítványt a benyújtója, Lázár János pénteken visszavonta, de nem árulta el, hogy ki fogalmazta meg, és pontosan mi volt vele a szándéka.
Visszavonta az egyik, a készülő alaptörvényhez benyújtott módosító indítványát Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A kormánypárti módosítók közt utolsóként, 99-es sorszámon benyújtott javaslat szerint az Alkotmánybíróságnak (Ab) az alaptörvény mellett a történeti alkotmány, illetve a sarkalatos (kétharmados) törvények alapján kellett volna meghoznia döntéseit.
A javaslat elfogadása esetén valószínűleg komoly bizonytalanságot okozott volna, hiszen nem egyértelmű, hogy mi számít történelmi alkotmánynak, és mennyiben lehet régi (akár évszázadokkal ezelőtt meghozott) törvényekre hivatkozni. Másrészt, ha a sarkalatos törvények az Ab döntéseinek alapjává válnak, az azt is jelentheti - bár a javaslat ezt nem mondta ki egyértelműen -, hogy ezeket a törvényeket nem bírálja felül.
A parlament alkotmányügyi bizottságának többsége múlt kedden nem támogatta a módosító indítványt, de annyi szavazatot kapott, hogy a plenáris ülésen feltegyék szavazásra. Gulyás Gergely fideszes képviselő, az alaptörvény egyik szövegezője azonban azt mondta: az indítvány minden pontja tragikus következményekkel járna. Gulyás korábban az [origo] érdeklődésére azt mondta: nem tud róla, hogy erről a módosító javaslatról döntés született volna a Fidesz elnökségi ülésén.
Lázár pénteken az MTI-nek nem árulta el, hogy ki volt a módosító javaslat szerzője. Mivel rajta és Harrach Péter KDNP-frakcióvezetőn kívül a kormánypártok összes képviselője aláírta az alaptörvény tervezetét, előterjesztőként nem nyújthatnak be módosító indítványokat, erre csak a két frakcióvezető jogosult. A frakcióvezető csak azt mondta: a javaslat nagy vitát váltott ki a frakcióban és a jogi szakmában is.
Arra a kérdésre, hogy ezzel a javaslattal az volt-e a benyújtók szándéka, hogy a kétharmados törvények elbírálása kikerüljön az Ab hatásköréből, Lázár így válaszolt: "Igenis tisztázni kell, hogy a sarkalatos törvényeknek és az alaptörvénynek milyen lesz a viszonya egymással. (...) Én megfontolásra érdemesnek tartottam ezt a javaslatot."
Szétzúzná Orbán a bírói függetlenséget is?
A bírák mintegy 6-8 százalékának már jövőre távoznia kellene a szakmából, amennyiben a Fidesz a bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó módosítóval együtt fogadják el az új alaptörvényt. Az ugyanis az általános korhatárra, azaz 62 évre csökkentené a bíráskodás lehetőségét. Az indulatokat kiváltó javaslat csak másodszorra, a Fidesz erőszakosságával ment át az alkotmányügyi bizottságon, melynek ülése után - információink szerint - a Legfelsőbb Bíróság vezetősége is azonnal értekezletet hívott össze.
"Nem csomagolok, nem hallottam arról, hogy a kormány az elmozdításomat tervezné, véleményem szerint nincs is ilyen szándéka" - mondta néhány hete a Népszabadságnak Baka András. A főbíró egyelőre tehát maradna a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) élén, és kitöltené amúgy 2015-ig szóló mandátumát, ám az Orbán-kormány szemmel láthatóan minden energiájával azon van, ez ne így történjen.
Az új alkotmánnyal ugyanis - már a fideszes alaptörvény-tervezet eredeti formája szerint is - Bakát várhatóan menesztik. A főbíró azért kerülhet lapátra, mert az új alaptörvény alapján a legfőbb bírósági szerv a Kúria lesz - míg ma ez a LB. Ha új szervezetként alakul meg, akkor új vezető is kell az élére, a jövő januártól életbe lépő alaptörvény, illetve a sarkalatos bírósági jogszabály is megteremtheti tehát a lehetőségét Baka félretolásának. Csakhogy mindez a Fidesz-kabinetnek nem elég.
Egy, az alaptörvény tervezetéhez benyújtott fideszes módosító javaslat szerint az általános nyugdíjkorhatárt elérő bírák nem dolgozhatnak tovább. A jelenlegi szabályok szerint a bírák legfeljebb 70 éves korukig maradhatnak, az általános korhatár viszont ma 62 év, ami 2014-től fokozatosan 65-re emelkedik. Ezzel előbb Lázár János Fidesz-frakcióvezető állt elő kapcsolódó módosító indítványként, de leszavazta az illetékes alkotmányügyi bizottság. Csakhogy a testület tegnapi ülésén Balsai István fideszes elnök bejelentette, hogy bizottsági módosítóként ismét be kívánja nyújtani a javaslatot. Balsai szerint "új szempontok merültek fel" az indítvánnyal kapcsolatban, ezért kell ismét beadni. Információink szerint ezek az új szempontok Orbán Viktor személyes közbeavatkozását takarják, a kormányfő ugyanis - a hírek szerint - mindenáron ragaszkodik Baka András, illetve a jelenlegi bírói vezetés távozásához.
Rubovszky György KDNP-s képviselő a bizottsági ülésen felhívta a figyelmet arra, a javaslat azt jelenti, hogy kevesebb, mint nyolc hónap múlva, az új alaptörvény hatályba lépésével nyugdíjba kell küldeni a 62 évesnél idősebb bírókat. "Ez a testület elleni nyílt támadás" - fogalmazott Rubovszky, és bejelentette, hogy a KDNP frakciója ki fogja kérni külön szavazásra a módosító indítványt, ahol a kereszténydemokraták nem szavazzák meg azt, így nem lenne meg a kétharmados többség hozzá. Rubovszky szerint érthetetlen, hogy a 62 éves bírákat nyugdíjba küldenék, míg az ügyészek esetében továbbra is 70 év marad a munkavégzés felső határa, sőt, a legfőbb ügyész 70 éves kora után is hivatalban maradhat, amíg meg nem választják az utódját. Jelezte azt is, hogy a kezdeményezés mélységesen felháborította az OIT tagjait is.
Lapunk is úgy értesült, hogy Baka András azonnali elnöki értekezletet hívott össze tegnapra, miután kiderült, hogy a javaslat bizottsági benyújtását 14 fideszes igen, 5 KDNP-s és jobbikos nem szavazat és két - fideszes és kereszténydemokrata - tartózkodás mellett támogatta a testület. A bírói szervezet függetlenségét jelentősen érintheti az alaptörvénybe iktatott passzus, az ugyanis már jövő januárban mintegy 200 bírát érintene. Az OIT számításai szerint ugyanis a több mint 3000 tagot számláló bírói kar 6-8 százaléka 62 év feletti, de ennél lényegesen többen állhatnak a korhatár közelében. Ráadásul a 200 bíró talán jelentéktelen aránynak tűnik, de többségük az ítélkezési gyakorlatot meghatározó, vezető pozícióban dolgozik, tehát a legnagyobb tapasztalattal rendelkező bírákról van szó. A bírói függetlenség elsősorban elmozdíthatatlanságukban nyilvánul meg, így a korhatárcsökkentés - forrásunk szerint - egyértelműen Baka pozíciójának gyengítésére irányul, ha ugyanis a Kúria létrehozása nem vonja azonnal magával az új főbíró kinevezését, jövőre például az LB elnök-helyettesének és más tagjainak, több megyei elnöknek, tanácselnöknek, kollégiumvezetőnek és egyes Ítélőtáblák vezetőinek is távoznia kell. Mert ugyan Baka 1952-es születésű, és így még kitölthetné mandátumát, Erményi Lajos LB-elnökhelyettes például 1950-ben született, Kozma György, a közigazgatási kollégium vezetője 1949-ben, Heidrich Gábor, a Szegedi Ítélőtábla elnöke '45-ben, Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke '43-ban, Halász Zsolt a Nógrád Megyei Bíróság elnöke 1948-ban, Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke pedig 1944-ben.
Szakértők szerint a helyzet súlyosságát jelzi az LB elnöki értekezlete, a főbírónak ugyanis gyakorlatilag muszáj lépnie az ügyben. Csakhogy a tegnapi értekezlet most is inkább egy kompromisszumos megoldás, egy kormánynak tett, szövegszerű javaslat felé hajlott, míg mások szerint elérkezett a döntés ideje: vagy nemzetközi színtéren próbál meg - például az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatán (European Network of Councils for the Judiciary) keresztül - valamiféle nyomást gyakorolni az Orbán-kormányra, vagy lemond.
Az Országgyűlés mindenesetre jövő hétfőn fejezi be az alaptörvény részletes vitáját, szavaz a beérkezett módosítókról, így aznap kiderül, az Orbán-kormány meghagyja-e önálló hatalmi ágként az igazságszolgáltatást.
Egy sem maradhat
A többi alkotmányos szerv után a bíróságokat is maga alá gyűrné a Fidesz - írta közleményében Bárándy Gergely. Az MSZP elnökségi tagja szerint már a bírói tisztségekre való újrapályáztatás ötlete is ezt a célt szolgálta, hasonlóan az OIT megszüntetésére irányuló elképzelésekhez. Lázár János kapcsolódó módosító javaslata a következő a sorban. A bírák jelenleginél korábbi nyugdíjazásának kötelezettsége azzal jár, hogy a megyei elnökök többsége mandátumának lejárta előtt elmozdíthatóvá válik, ugyanúgy, ahogy a szakmai vezetők, vagy a legfelsőbb bírósági bírák jelentős része is. A tervek szerint a helyükre már nem a bírói önigazgatási szerv, hanem a kormány nevezné ki az új vezetőket. Az igazságszolgáltatás függetlensége a demokrácia és a jogállam alapja - emelte ki Bárándy, hozzátéve: a Fidesz most ennek felszámolására törekszik. Az MSZP felhívta a kormánytöbbség figyelmét arra, hogy amit tesz, azzal hazánkat kiírja a demokratikus jogállamok sorából.
B.I.M. / Népszava
"Nem csomagolok, nem hallottam arról, hogy a kormány az elmozdításomat tervezné, véleményem szerint nincs is ilyen szándéka" - mondta néhány hete a Népszabadságnak Baka András. A főbíró egyelőre tehát maradna a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) élén, és kitöltené amúgy 2015-ig szóló mandátumát, ám az Orbán-kormány szemmel láthatóan minden energiájával azon van, ez ne így történjen.
Az új alkotmánnyal ugyanis - már a fideszes alaptörvény-tervezet eredeti formája szerint is - Bakát várhatóan menesztik. A főbíró azért kerülhet lapátra, mert az új alaptörvény alapján a legfőbb bírósági szerv a Kúria lesz - míg ma ez a LB. Ha új szervezetként alakul meg, akkor új vezető is kell az élére, a jövő januártól életbe lépő alaptörvény, illetve a sarkalatos bírósági jogszabály is megteremtheti tehát a lehetőségét Baka félretolásának. Csakhogy mindez a Fidesz-kabinetnek nem elég.
Egy, az alaptörvény tervezetéhez benyújtott fideszes módosító javaslat szerint az általános nyugdíjkorhatárt elérő bírák nem dolgozhatnak tovább. A jelenlegi szabályok szerint a bírák legfeljebb 70 éves korukig maradhatnak, az általános korhatár viszont ma 62 év, ami 2014-től fokozatosan 65-re emelkedik. Ezzel előbb Lázár János Fidesz-frakcióvezető állt elő kapcsolódó módosító indítványként, de leszavazta az illetékes alkotmányügyi bizottság. Csakhogy a testület tegnapi ülésén Balsai István fideszes elnök bejelentette, hogy bizottsági módosítóként ismét be kívánja nyújtani a javaslatot. Balsai szerint "új szempontok merültek fel" az indítvánnyal kapcsolatban, ezért kell ismét beadni. Információink szerint ezek az új szempontok Orbán Viktor személyes közbeavatkozását takarják, a kormányfő ugyanis - a hírek szerint - mindenáron ragaszkodik Baka András, illetve a jelenlegi bírói vezetés távozásához.
Rubovszky György KDNP-s képviselő a bizottsági ülésen felhívta a figyelmet arra, a javaslat azt jelenti, hogy kevesebb, mint nyolc hónap múlva, az új alaptörvény hatályba lépésével nyugdíjba kell küldeni a 62 évesnél idősebb bírókat. "Ez a testület elleni nyílt támadás" - fogalmazott Rubovszky, és bejelentette, hogy a KDNP frakciója ki fogja kérni külön szavazásra a módosító indítványt, ahol a kereszténydemokraták nem szavazzák meg azt, így nem lenne meg a kétharmados többség hozzá. Rubovszky szerint érthetetlen, hogy a 62 éves bírákat nyugdíjba küldenék, míg az ügyészek esetében továbbra is 70 év marad a munkavégzés felső határa, sőt, a legfőbb ügyész 70 éves kora után is hivatalban maradhat, amíg meg nem választják az utódját. Jelezte azt is, hogy a kezdeményezés mélységesen felháborította az OIT tagjait is.
Lapunk is úgy értesült, hogy Baka András azonnali elnöki értekezletet hívott össze tegnapra, miután kiderült, hogy a javaslat bizottsági benyújtását 14 fideszes igen, 5 KDNP-s és jobbikos nem szavazat és két - fideszes és kereszténydemokrata - tartózkodás mellett támogatta a testület. A bírói szervezet függetlenségét jelentősen érintheti az alaptörvénybe iktatott passzus, az ugyanis már jövő januárban mintegy 200 bírát érintene. Az OIT számításai szerint ugyanis a több mint 3000 tagot számláló bírói kar 6-8 százaléka 62 év feletti, de ennél lényegesen többen állhatnak a korhatár közelében. Ráadásul a 200 bíró talán jelentéktelen aránynak tűnik, de többségük az ítélkezési gyakorlatot meghatározó, vezető pozícióban dolgozik, tehát a legnagyobb tapasztalattal rendelkező bírákról van szó. A bírói függetlenség elsősorban elmozdíthatatlanságukban nyilvánul meg, így a korhatárcsökkentés - forrásunk szerint - egyértelműen Baka pozíciójának gyengítésére irányul, ha ugyanis a Kúria létrehozása nem vonja azonnal magával az új főbíró kinevezését, jövőre például az LB elnök-helyettesének és más tagjainak, több megyei elnöknek, tanácselnöknek, kollégiumvezetőnek és egyes Ítélőtáblák vezetőinek is távoznia kell. Mert ugyan Baka 1952-es születésű, és így még kitölthetné mandátumát, Erményi Lajos LB-elnökhelyettes például 1950-ben született, Kozma György, a közigazgatási kollégium vezetője 1949-ben, Heidrich Gábor, a Szegedi Ítélőtábla elnöke '45-ben, Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke '43-ban, Halász Zsolt a Nógrád Megyei Bíróság elnöke 1948-ban, Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke pedig 1944-ben.
Szakértők szerint a helyzet súlyosságát jelzi az LB elnöki értekezlete, a főbírónak ugyanis gyakorlatilag muszáj lépnie az ügyben. Csakhogy a tegnapi értekezlet most is inkább egy kompromisszumos megoldás, egy kormánynak tett, szövegszerű javaslat felé hajlott, míg mások szerint elérkezett a döntés ideje: vagy nemzetközi színtéren próbál meg - például az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatán (European Network of Councils for the Judiciary) keresztül - valamiféle nyomást gyakorolni az Orbán-kormányra, vagy lemond.
Az Országgyűlés mindenesetre jövő hétfőn fejezi be az alaptörvény részletes vitáját, szavaz a beérkezett módosítókról, így aznap kiderül, az Orbán-kormány meghagyja-e önálló hatalmi ágként az igazságszolgáltatást.
Egy sem maradhat
A többi alkotmányos szerv után a bíróságokat is maga alá gyűrné a Fidesz - írta közleményében Bárándy Gergely. Az MSZP elnökségi tagja szerint már a bírói tisztségekre való újrapályáztatás ötlete is ezt a célt szolgálta, hasonlóan az OIT megszüntetésére irányuló elképzelésekhez. Lázár János kapcsolódó módosító javaslata a következő a sorban. A bírák jelenleginél korábbi nyugdíjazásának kötelezettsége azzal jár, hogy a megyei elnökök többsége mandátumának lejárta előtt elmozdíthatóvá válik, ugyanúgy, ahogy a szakmai vezetők, vagy a legfelsőbb bírósági bírák jelentős része is. A tervek szerint a helyükre már nem a bírói önigazgatási szerv, hanem a kormány nevezné ki az új vezetőket. Az igazságszolgáltatás függetlensége a demokrácia és a jogállam alapja - emelte ki Bárándy, hozzátéve: a Fidesz most ennek felszámolására törekszik. Az MSZP felhívta a kormánytöbbség figyelmét arra, hogy amit tesz, azzal hazánkat kiírja a demokratikus jogállamok sorából.
B.I.M. / Népszava
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)