Trükköző kormánypárti igazságügy

Nem döntött az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap a bírói nyugdíjkényszer ügyében, így már biztosan nincs lehetősége hazai jogorvoslatra annak a több mint száz érintettnek, akiket végleg száműznek posztjukról július 1-én. Eközben a parlament ismét elhalasztotta az igazságügyi törvénymódosítások zárószavazását. Ennek vélhető oka, hogy a kormány kivárja a többségében szakmai és igazgatási vezetők távozását, ezt követően pedig mégis eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek.

Mégsem szavaz az Országgyűlés ezen a héten az igazságügyi módosító csomagról, melyet a Velencei Bizottság (VB) kritikáira reagálva nyújtott be a kormány. Annak ellenére is csak a jövő héten szavaznak a jogszabály-változtatásról, hogy az idevágó javaslatot még március közepén nyújtották be. Igaz ugyan, hogy Navracsics Tibor elképzelései azóta már tucatnyi ponton módosultak, hiszen az alkotmányügyi bizottság reagált a VB közlésére, miszerint a kormányoldal változtatási szándékai nem biztosítanák a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete az eredeti javaslatról úgy vélte: nem nyújt elegendő biztosítékot a tavalyi bírósági törvények okozta károk ellensúlyozására. Az is kiderült: a VB ajánlásait az uniós döntéshozó szerv, az Európai Bizottság is kötelező érvényűnek tartja. Az alkotmányügyi bizottság múlt héten elfogadott módosításaival a csomag már megfelelő válaszokat adhatna a VB aggályaira, hiszen szinte mindenben eleget tenne vele a kabinet a nemzetközi elvárásoknak. Persze továbbra sem mindenben enged a kormány, hiszen a VB azt is világosan kimondta: "sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot." Ennek ellenére az OBH elnöke - az eljárások gyorsítására hivatkozva - továbbra is áthelyezhet majd a jövőben ügyeket, a módosítások ugyanis csak garanciális elemeket ültetnének ehhez a jogkörhöz.

Ennél jobban ragaszkodott a kormány a bírói nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre történő leszállításához. Maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki: nem visszakoznak, hanem megvárják az Európai Bíróság döntését. A bírói nyugdíjszabályok ellen ugyanis az Európai Bizottság, miután megállapította a törvény diszkriminativitását és a nemzetközi szerződésekkel való ellentétességét, kötelezettségszegési eljárást indított, mára pedig a luxemburgi bíróság elé került az ügy.

De nemcsak az uniós bíróságon, hanem Strasbourgban, az emberi jogi bíróságon is foglalkoznak a kérdéssel, az érintett bírók egyéni panaszai nyomán. Míg ugyanis a bírák eddig 70 éves korukig ítélkezhettek, az alaptörvény és az annak nyomán tavaly elfogadott új bírósági törvény, valamint az átmeneti rendelkezések értelmében legkésőbb ez év végén mindazoknak megszűnik a szolgálati jogviszonya, akik betöltötték, vagy 2012-ben töltik be 62. életévüket. Egyetlen év alatt tehát 8 évvel megrövidítették a bírói pálya időtartamát, ami már idén 236 megüresedő bírói posztot eredményezett. Ezek közül már tavaly 129 álláshelyet meg is hirdettek, idén újrapályáztattak, s még áprilisban kinevezték az új bírókat.

Miután a nyugdíjszabály sérti az alaptörvény számos rendelkezését, nem csupán az érintettek, hanem hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek tiltakoztak, bírók egy csoportja pedig már tavaly tavasszal az Ab-hoz fordult. Később az érintettek meg is újították beadványukat, ám az időközben kormánypárthoz köthető tagokkal feltöltött Ab nem döntött az ügyben - még tegnap sem. Márpedig információink szerint legközelebb a július 9-i héten vehetik napirendre az ügyben - miután Holló András visszaadta a témát - Paczolay Péter Ab-elnökre szignált határozat elfogadásáról. Forrásaink szerint azonban "az öt új alkotmánybíróval gyakorlatilag minden lehetetlen, esély sincs a bírák jogorvoslatára".

De már késő is lenne, hiszen július elsejével búcsúzik az idén nyugdíjba száműzött bírók első csoportja: 194 bíró, köztük 121 igazgatási és szakmai vezető, így hiába is hozna érdemi döntést az Ab, a már betöltött bírói álláshelyekre nem lennének visszahelyezhetőek az érintettek. Vélhetően éppen erre játszik a kabinet is, forrásunk szerint ugyanis könnyen előfordulhat, hogy jövő héten, július 2-án zárószavazás előtti módosító indítvánnyal változtatnak majd az ominózus igazságügyi csomagon, s a nemzetközi elvárásoknak megfelelően orvosolják a bírói nyugdíjszabályokat. Ezt a verziót erősíti az is, hogy míg a kabinet itthon teljesen elzárkózott a nyugdíjügy kritikáitól, egy angol nyelvű levélben már hónapokkal ezelőtt ígéretet tett a VB-nek arra: az Európai Bizottsággal konzultálva módosítja az idevágó törvényrészeket. Persze a módosítás nem lehet visszamenőleges.

Biró Marianna /