Alkotmánybíróság: Új egyensúly jött létre!

A Taláros Testület munkája depolitizálódott. Január óta a bírói döntések alkotmányosságát is felülvizsgálhatja. Több, mint harminc téma a napirenden. „Lázadók élén” az ombudsman: legújabb indítványaiban az új önkormányzati és a választási eljárásról szóló törvény passzusainak megsemmisítését indítványozta.
2012. június 2. 10:10

- Ezekben a hetekben dolgozza ki az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszok szűrésének rendszerét. Az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt - mondotta volt Paloczay Péter, a Taláros Testület elnöke legutóbbi értékelésében, a XI. Magyar Jogászgyűlésen.

Részletezve az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat, Paloczay Péter fontosnak nevezte: az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra, hogy a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel képes megbirkózni. Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját.

Kiemelte: az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét. Mint mondta: szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Alkotmánybíróságnak van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.

Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróságnak tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad a testületnek, annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e.

Összegzése szerint a hatásköri változások nyomán az Alkotmánybíróság tevékenységében új egyensúly jött létre. Az actio popularis (a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata) megszüntetésével radikálisan szűkült az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, míg az alkotmányjogi panasz lehetőségének kibővítése két újfajta panasz megjelenésével a mindennapi jogsérelmek orvoslását állította előtérbe. Ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fő irányával.

„Lázadók élén” az ombudsman

Az alapvető jogok biztosa legújabb indítványában azt kérte a Taláros Testülettől, hogy semmisítse meg az új önkormányzati törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetőséget adnak az önkormányzatoknak a közösségellenes magatartások bírságolására. Szabó Máté álláspontja szerint ugyanis a megfelelő garanciák nélküli, széleskörű szankcionálásra adott biankó felhatalmazás ellentétes a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével.

Az ombudsman egy korábban benyújtott panaszát frissítette fel. Első alkalommal 2011 júliusában azt állapította meg, hogy az építési törvényben az önkormányzatoknak adott, indokolatlanul tág felhatalmazás a nem rendeltetésszerű közterület-használat szankcionálására sérti a jogállami követelményeket. Indoklása szerint a törvényi megoldás az önkényes jogalkalmazás melegágya mivel a felhatalmazás alapján születő heterogén jellegű önkormányzati rendeletek következtében nem követhető, hogy pontosan mely közterületi magatartások - „ életvitelszerű közterület-használat vagy a kövön ülés” minősülnek nem rendeltetésszerűnek, így pedig jogellenesnek és szankcionálhatónak.

Hangsúlyozta: a jogbiztonság követelményének csorbulása mellett az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévők számára mindez a folyamatos jogi fenyegetettség légkörének kialakulásához vezethet, hiszen az érintettek nem képesek magatartásukat a bizonytalan tartalmú előírásokhoz igazítani. A törvény módosítására vonatkozó kezdeményezését az érintett szaktárcák vezetői nem találták megalapozottnak, ezért 2011 decemberében az Alkotmánybíróságtól kérte a kifogásolt szabályok felülvizsgálatát, indítványát pedig az Alaptörvény hatályba lépését követően is fenntartotta.

A Taláros Testület elmarasztalásától tartva az Országgyűlés esztendőnk áprilisának 15. napján hatályon kívül helyezte az építési törvény kifogásolt rendelkezését, így az ombudsmani indítványnak ez az eleme tárgytalanná vált. Szabó Máté szerint a probléma azonban nem oldódott meg. Sőt! Állítja: csak áthelyeződött, és még nagyobb lett! Továbbra is indokolatlanul tág szankcionálási felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, ami sérti a jogállamiság elvét és jogbiztonság követelményét. Eleve kétséges, hogy az önkormányzatok mely, egyébként sem bűncselekménynek, sem szabálysértésnek nem minősülő magatartásokat nyilváníthatnak közösségellenes magatartásnak. Nem egyértelmű emellett az sem, hogy pontosan milyen eljárási garanciák mellett kerülhetne sor a felelősségre vonásra és a jelentős összegű bírságolásra. Ráadásul a minél szélesebb körű bírságolásban az önkormányzatok maguk is érdekeltté válnak, hiszen a bevételek a törvénynek köszönhetően teljes egészében őket illetik meg.

Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa azt kérte, kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a már hatályon kívül helyezett építési törvényi szabályok helyett vizsgálja felül és semmisítse meg az új önkormányzati törvény felhatalmazó rendelkezéseit is.

***

Az alapvető jogok biztosa arra is kérte az Alkotmánybíróságot hogy vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget. Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról.

Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról. A gazdasági racionalitástól elszakadt szabályozás azonban azzal a következménnyel járt, jár, hogy a pártok egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan döntési helyzetbe kerülnek.

Az ombudsman félreérthetetlenül utal arra, hogy az egymillió forintos felső határt nem tudják tartani a pártok, ha az Alaptörvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve kívánnak közreműködni a választói akarat befolyásolásában. Mindez különösen hátrányosan érinti a parlamenten kívüli pártokat, mert akadályozza, hogy ledolgozhassák az Országgyűlésben képviselettel rendelkező és emiatt nagyobb ismertséggel bíró pártokkal szembeni versenyhátrányukat.

Álláspontja szerint azonban önmagában a választási célra fordítható összeg emelése sem biztosítja azt, hogy a pártok a jövőben nem fogják túllépni ezt a törvényi limitet. Szükséges tehát, hogy az állam megfelelő hatékonysággal ellenőrizze a kampánypénzek felhasználását.

Az alapvető jogok biztosa felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy vajon a választásra fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos szabályozás teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányos garanciákat, vagy jogalkotói mulasztás áll-e fenn?