Dicséret és kritika a Velencei Bizottságtól

MTI
2012. június 19.

A Velencei Bizottság alapvetően megfelelőnek minősítette és számos vonatkozásban méltatta az Alkotmánybíróságról, az ügyészségről, valamint a nemzetiségekről szóló magyar törvényt, ugyanakkor mindhárom jogszabály tekintetében volt bíráló megállapítása, és több-kevesebb módosításra is javaslatot tett.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló szakértő testület a múlt pénteken és szombaton Velencében tartott ülésén fogadta el a három említett szakvéleményt, és azok szövegét a véglegesítés után, kedden juttatta el az MTI brüsszeli tudósítójának.

Az alkotmánybíróságról

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényről a Velencei Bizottságnak az a véleménye, hogy az általánosságban véve jól megfogalmazott, következetes jogszabály. A törvény számos megoldását dicsérte, így például az alkotmánybírák újraválaszthatóságának kizárását, valamint azt, hogy a parlamenti képviselők egynegyede, valamint az alapjogi biztos kérheti az utólagos normakontrollt.

Ugyanakkor a szakértői testület szerint a törvény számos előírását felül kellene vizsgálni. Így például az Alkotmánybíróság függetlenségét az alaptörvényben kellene szabályozni, eljárási szabályokkal kellene tisztábbá tenni a méltatlanság túlzottan homályos fogalmát, egyértelműbbé kellene tenni a kétfajta egyéni panaszforma ügyében az eljárást.

A Velencei Bizottság úgy véli: olyan esetekben, amikor egy érintett személy nem tudja a saját jogait megvédeni, vagy ha a jogsérelem emberek nagyobb csoportját érinti, abban a kérdésben, hogy a jogszabály megfelel-e az alaptörvénynek, a vizsgálatra irányuló kérelem előterjesztésére a legfőbb ügyész helyett az alapjogi biztost kellene felhatalmazni. A testület annak a véleményének is hangot adott, hogy a törvényből csak az alapelveket kellene sarkalatosnak nyilvánítani, a technikai részletszabályokat egyszerű törvényben kellene megállapítani.

Az ügyészségről

A Velencei Bizottság utalt arra, hogy Európában az ügyészi szervezetrendszerre számos modell létezik. A magyar törvényről megállapította azt, hogy a legfőbb ügyész nagy függetlenséget élvez, miközben erős hierarchikus ellenőrzést gyakorol a többi ügyész fölött. Ez – hangsúlyozta a szakértői testület – nem áll ugyan ellentétben az európai normákkal, de ki kellene egészíteni fékekkel és ellensúlyokkal, ami még nem eléggé fejlett a magyar rendszerben.

Megállapították: a legfőbb ügyész felelőssége leginkább abban jelenik meg, hogy évente jelentést kell tennie a parlamentnek. Az egyedi esetek többnyire bírósági ellenőrzés alatt állnak, ugyanakkor nem létezik ügyészi tanács, amely hatékonyan befolyásolhatná a legfőbb ügyész szélsőségesen széles körű hatalmát az ügyészi szervezeten belül.

A Velencei Bizottság utalt arra, hogy legtöbb észrevétele nem az új jogi előírásokra vonatkozik, hanem azokra a túlhatalmakra, amelyek már a demokratikus átmenet előtt is jellemezték az ügyészséget. Az általuk felvetett kérdésekben nem a jogállamiság fenyegetett voltát teszik szóvá, hanem a helyzet javítását célozzák. A testület ajánlásai között szerepel, hogy az ügyészek csak úgynevezett funkcionális immunitást élvezzenek. A Velencei Bizottság túlzottnak találja a gazdálkodó és egyéb szervezetek adatszolgáltatatási kötelezettségét az ügyészség felé, valamint úgy véli, hogy a tulajdonos akarata ellenére csak bírósági végzés birtokában kellene megengedni a magánterületre történő ügyészi belépést.

A Velencei Bizottság felvetette azt is: el kellene törölni azt a szabályt, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész kiválassza az eljáró büntető bíróságot.

A nemzetiségi törvényről

Velencei Bizottság megállapította, hogy Magyarország továbbra is különös figyelmet szentel a kisebbségi jogok védelmének, és erőfeszítéseket tesz az országban élő nemzetiségek etnikai, kulturális és nyelvi azonosságának, hagyományaik és kulturális örökségük védelmének érdekében.

Üdvözölte, hogy a nemzetiségi törvény elismeri és garantálja a tizenhárom elismert magyarországi nemzeti kisebbség – és e kisebbségekhez tartozók – jogait a legfontosabb területeken, az oktatás, a kultúra, az anyanyelvhasználat, a média és a közéletben való részvétel területén.

Bíráló megjegyzésként a Velencei Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségvédelem kerete különösen összetett, esetenként túlságosan részletező, néhol jogilag nem eléggé világos, ami nehézségekhez vezethet a megvalósítás során, ez pedig hátrányos hatással járhat az autonómiára nézve. A testület különösképpen túlszabályozottnak találta a nemzetiségi önkormányzatok működését és felügyeletét. Felvetette azt is: a jogszabály sarkalatos törvényi jogállása nehézséget jelenthet az esetleges későbbi módosítás tekintetében, hiszen ahhoz speciális többségre van szükség.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár – aki a tanácskozáson a magyar kormány álláspontját képviselte – a bizottság pénteki ülését követően, még a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a testület összességében demokratikusnak és a jogállamiságot szolgálónak találta az általa most vizsgált magyar törvényeket. Az államtitkár leszögezte: a bizottság véleménye alapján biztosan nem megalapozott egy monitoringeljárás megindítása Magyarországgal szemben, mert a vizsgált jogszabályok nem szenvednek olyan hiányosságban, ami miatt az Európa Tanácsnak fel kellene lépnie Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság érdekében.

Répássy emlékeztetett arra is, hogy folyamatos volt a párbeszéd a Velencei Bizottság és a magyar kormány között, utóbbi szakmai háttérinformációkkal segítette a testület munkáját. A vélemények a három törvényről közlése szerint nagy mértékben egyeznek a kormány álláspontjával is.