A magyar alaptörvény a történelmi gyökerekhez való kötődést és a totalitárius múlt elutasítását egyaránt tartalmazza - jelentette ki csütörtökön Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke Bukarestben, ahol a román alkotmánybíróság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián tartott előadást.
Az "Alkotmányossági kontroll - hagyomány és kilátások" címmel, 17 ország alkotmánybírósági elnökének részvételével tartott ünnepi rendezvénynek Paczolay Péter volt az első előadója.
Angol nyelvű előadásában kifejtette: az alkotmányjogban legitimációs vektort képez a hagyomány. "Ez magabiztosságot, ihletforrást, legitimációs erőt jelent, de a joggyakorlat folytonosságát a térség több országában is önkényuralmi rendszerek szakították meg" - jegyezte meg.
Mind Romániának, mind Magyarországnak egy elnyomó rendszer törvényhozásával kellett szakítania - folytatta a szónok. Ezt teljesítette ki Magyarországon az új alaptörvény, amely a történelmi gyökerekhez való kötődéssel a folytonosságot, ugyanakkor a totalitárius múlt elutasítását egyaránt tartalmazza.
Paczolay az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Románia és Szlovákia esetében államközi jelentősége van az alkotmánybíróságok közötti munkakapcsolatnak. Rendszeresek a kétoldalú találkozók. Mint mondta, az ünnepség alkalmából meghívást ad át a román alkotmánybíráknak, hogy jövő tavasszal látogassanak el Budapestre.
Arra a kérdésre, miként értékeli az új román kormánytöbbség törekvéseit az alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálására, így válaszolt: az alkotmánybíráskodásnak egy demokratikusan választott törvényhozó hatalommal szembeni legitimációját sokszor vitatják, főleg akkor, amikor a parlamenti többség számára kellemetlen döntéseket hoz.
"Más kérdés, hogy az egyszer már megadott hatáskörök jelentős csökkentése nem sérti-e az alkotmánybíróság függetlenségét. Nem szeretném értékelni egy más ország még lezáratlan törvényalkotását, de nemzetközi összehasonlításban úgy tűnik, kiemelten jelentősek a román alkotmánybíróság politikai hatáskörei. Romániában az alkotmánybíróság a parlament személyi és egyedi ügyekben hozott politikai határozatait is vizsgálja, ezen kívánnak változtatni. A magyar Ab soha nem érezte magát felhatalmazva, hogy az Országgyűlés egyedi ügyekben hozott döntéseit vizsgálja" - összegezte Paczolay Péter.
Augustin Zegrean, a román alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében elmondta: a megalakulása óta eltelt 20 évben a taláros testület 29 ezer megkeresést bírált el, ezek túlnyomó része alkotmányossági óvás volt. "Az alkotmánybíróság döntéseit több ízben bírálták, de egyszer sem fordult elő, hogy nem tartották volna tiszteletben" - hangsúlyozta.
A konferencián Traian Basescu román államfő is köszöntötte az alkotmánybírákat, akiknek az évforduló alkalmából magas állami kitüntetéseket adott át. Az elnök kifejtette: az alkotmánybíróság két évtizedes működésével a jogállam kiteljesedését segítette elő Romániában.
MTI
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése