Orbán rendelte el a Vizoviczki-hálózat felszámolását?

A ’70-es években San Franciscóban fordult elő, hogy a rendőrség negyven százaléka a maffia zsoldjában állt. Az Egyesült Államokban a botrányokat követően a rendőrséget újra kellett alapítani. A Heteknek nyilatkozó kriminológus szerint a BRFK működését megrázó korrupciós botrány elvezethet idáig.

Dőlnek az információk a magyar sajtóhoz a rendőri vezetőket érintő korrupciós ügyben. A hírek szerint napi hatvan-százezer forintért zavartalanul dolgozhattak a kábítószer-kereskedők a fő gyanúsított érdekeltségi körébe tartozó szórakozóhelyeken, mert nem kellett tartaniuk a razziáktól. A néhány hónappal ezelőtt felszámolt kábítószer-hálózat tagjai állítólag vádalku keretében mondták el a nyomozóknak, hogyan működött a rendszer. A nyomozók emellett prostituáltakat is kihallgattak, akik tudhattak a szórakozóhelyeken folyó üzelmekről. Olyan feltételezések is napvilágot láttak miszerint a gyanúsított „diszkókirály” (akinél nem 300, hanem több mint 400 millió forintot foglaltak le) csupán stróman, valójában rendőrök által irányított fővárosi maffiáról lehet beszélni.

Olajmaffiózók emelték fel

Ezt erősítette meg egyik alvilági forrásunk is, egy húszkilós taxis kölyöknek aposztrofálva „Vizót”, akit a ’90-es évek olajos maffiózói húztak fel magukhoz, hogy tisztára mossa a pénzüket. A mulatómágnás kapcsolatai révén olyan tekintélyre tett szert rövid időn belül, hogy bizonyos körökben ki sem merték mondani a nevét, vagy ha kimondták, akkor mindenki szó nélkül fizetett. Az általa állítólagosan működtetett „pénzgyár” tarifái a rendőrségi hierarchiához igazodtak: havi százezertől a sokmillióig terjedt a haszonélvezők fizetése.

Azt azonban tudni kell – mondja a „nyelv” –, hogy minden bűnöző, akit rendőrök mozgatnak, valójában „vamzer”. Vagyis korábban már bevarrták és a rendőrség megdolgozta más bűncselekmények miatt, majd terepre került, és a szabad mozgástérért, illetve a konkurenciánál eszközölt razziákért cserébe fizetett, portásállásokat biztosított a szabadnapos és nyugállományú rendőröknek, illetve mozgatta a rendőri vezetők mögött álló politikusok pénzét. Ebből következően egy ilyen kaliberű „vállalkozónak” senkivel sem kellett megküzdeni az üzleti lehetőségekért, helyekért, első perctől kezdve védelemben részesítették. V. László állítólag annyira hitt érinthetetlenségében, hogy – miként korábban Tasnádi – ő maga volt a legjobban meglepődve letartóztatásán.

Vizoviczki László - kijött a fényre

Bukását forrásunk szerint tisztán gazdasági racionalitás alapján született döntés okozta: a piac újraosztása. Ha kíváncsiak vagyunk, ki indította el a műsort, azt kell megnézni, ki veszi át „Vizo” érdekeltségeit – tanácsolja nem is olyan távoli ismerőse. Abban ugyanis erősen kételkedik, hogy az igazán „nagykutyák” lebuknának. Szerinte a mostani botrány a másfél évtizedes rendszernek nagyjából a középrétegét érinti, a felső vezetésig sosem jutnak el a nyomozók. Pláne, hogy a nyomozás iránya jelenleg a kissebb kaliberű rendőrök felé halad.

Dosszié Orbán asztalán?

A hálózat bukásához mások szerint állítólag az vezetett, hogy a 2010-es választásokat követően Orbán Viktor asztalára letettek egy olyan dossziét, amely a budapesti éjszakai élet bűnügyi vonatkozásait tárta fel. Állítólag ez a momentum erőteljesen közrejátszott abban, hogy a mostani letartóztatásokhoz vezető titkos nyomozás elindult. Egy kompetens fideszes forrásunk szintén valószínűnek tartja, hogy a „nagyfőnök” igénye volt, hogy a budapesti éjszakai élet császárai ne működhessenek tovább zavartalanul. Hozzátette: a miniszterelnök a West Balkán ügy kapcsán is felháborodott azon, hogy a szülők nem engedhetik el félelem nélkül szórakozni a gyermekeiket a fővárosban.

Forrásunk meg van róla győződve, hogy a korrupciós botrány szálai „horizontális és vertikális irányba” is tovább fognak vezetni a rendőrség szervezetén belül, és újabb letartóztatásokra lehet számítani. „Egy ilyen rendszer működtetéséhez magasabb rangú, illetve több rendőr szükséges” – magyarázta. Szerinte kizárt, hogy a BRFK és az ORFK rivalizálása állna az ügy hátterében, a nyomozás pedig egyértelműen a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) sikere. „Ez azt jelzi, hogy a múlté az a komcsi szemlélet, hogy a holló a hollónak nem vájja kik a szemét” – fogalmazott, utalva arra, hogy szerinte eddig miért nem pattantak ki hasonló ügyek.

Mi lehet a magyarázata akkor annak, hogy – a hírek szerint – a megbukott BRFK-s rendőrvezetők felett álló Tóth Tamás budapesti rendőr-főkapitány széke megerősödött? A politikus szerint az, hogy részt vett a feltáró munkában. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy a rendőrségi kommunikáció szerint az NVSZ feljelentése alapján indult nyomozás két éven keresztül titkosan zajlott.

A honatya szerint az is izgalmas kérdés, hogy voltak-e politikai kapcsolatai V. Lászlónak, a szórakozóhelyek tulajdonosának. „Ekkora rendszert lehetetlen valamilyen szintű politikai védelem nélkül működtetni, és most nem csak az elmúlt nyolc évről beszélek. Nagyon érdekes, hogy V. László 2011 körül elkezdett kijönni a fényre, ország-világnak megmutatta az arcát. Vajon miért érezte magát ilyen erősnek? Kapott-e a politika bármelyik oldaláról bátorítást? Ha igen, akkor ez bföff volt, hogy kicsalogassák a barlangjából, vagy voltak igazi pártolói?” – vette át a kérdező szerepét forrásunk. Hozzátette: az érintett rendőrök nem a Fidesz-kormány alatt fonódtak össze az alvilággal, ám ha ezt az ügyet most nem csinálják végig, akkor rajtuk csattanhat az ostor.

Rendőrségi forrásunk szerint sem a mostani elit kezdett el kokettálni a szervezett bűnözéssel, hanem a rendszerváltás óta mindegyik. Ezért sem mutatkozott politikai akarat a rendőri védelemmel működő égbekiáltó törvénytelenségek felszámolására. A buli 12-15 éve indult az olajozással, az orosz maffia kiseprűzésével, és a létrejött vákuumba benyomuló, addigra már korrumpálódott rendőrségi vezetők piacfelosztásával. Aztán a csomagot egyik kormány örökölte meg a másiktól, és valahogy mindig lekerült a napirendről. „Orbán Viktor ugyanúgy járt ezzel a sztorival, mint Horn Gyula az olajügyekkel: kiadta a parancsot a rendrakásra, majd ráömlött a mocsok” – vallja a „belső ember”, aki szerint ma már azért nem gépfegyverrel osztják fel a területet egymás között a bandák, mert állami szintre emelkedett a bűnözés, és a fehérgallérosok diktálnak.

Kábító szervezet

„Nemcsak a rendőrség oldaláról kell megnyugtatóan kezelni a helyzetet, hanem társadalmi szempontból is. Ezek a szórako­zóhelyek ugyanis kiestek az állam joghatósága alól, miközben a szülők jogos elvárása, hogy amikor elengedik a gyerekeiket szórakozni, ne kelljen attól rettegniük, hogy hazaérnek-e, vagy drogtúladagolásban meghalnak, illetve szervkereskedők áldozatai lesznek” – teszi hozzá a fideszes forrásunk.

Az egyik "szórakoztató kombinát" a Hajógyári-szigeten

Mindez jogos felvetés, annál is inkább, mert – ahogy Zacher Gábor főorvos, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője a Heteknek elmondta – a becslések szerint hétvégenként mintegy 350 ezren használnak drogot, főként a nagyvárosokban. „Növekvő a tendencia, tavaly minden korábbinál több, mintegy kétezer páciens került hozzánk droghasználattal összefüggésben” – mondta a szakember, aki szerint az utóbbi években egyre népszerűbbé váló több ezres létszámú bulik – főleg az olyan „kombinát” jellegű szórakozóhelyeken, mint a Hajógyári-sziget – kedveznek a drogterjesztőknek.

Csintalan Sándor egykori MSZP alelnök, ma televíziós személyiség egy tévéműsorban azt állította, hogy saját szemével látta, hogy a hajógyári szigeten működő szórakozóhelyeken asztalra kitéve, nyíltan kínálták a kábítószereket. Csintalan szerint téma volt rendőrségi körökben a III. kerülethez tartozó szórakozóhelyek viselt ügyei, erről ugyanis egy rendőrkapitánnyal személyesen beszélgetett.

„Eddig csak külföldi példákban hallottunk hasonló szintű rendőrségi korrupciós ügyekről, amelyek az egész igazságszolgáltatásba vetett bizalmat megrendítették, és nem utolsó sorban a rendőrség újjászervezését eredményezték” – nyilatkozta lapunknak Finszter Géza kriminológusprofesszor.
A kutató példaként a ’70-es évek San Franciscóját említette, ahol a rendőrök 40 százaléka a helyi drogmaffia befolyása alatt állt, de említhetnénk a ’30-as évek Amerikáját is, ahol az éjszakai élet által megmozgatott hatalmas összegek sokszor jelentettek ellenállhatatlan kísértést a bűnüldözők számára. Finszter Géza hangsúlyozta: az ilyen és hasonló ügyek közös momentuma, hogy a titkos nyomozások során az alvilágba beépülő, azzal kontaktusba kerülő nyomozók a bűnözők eszközévé váltak. Ennek fő oka a kutató szerint az, hogy a titkos nyomozások felett nincsen külső kontroll, a rendőrök pedig jellemzően szeretik maguknak megtartani az ilyen módon beérkező információkat.

Megkapargatni a kiskirályokat

Egy ilyen korrupciós ügy egy bölcs államot a rendőrség szervezeti rendszerének átszervezésére késztet – jegyezte meg Finszter Géza. Erre rímel rendőrségi forrásunk ténymegállapítása is, aki azt állítja, hogy megtisztulás csak akkor várható a rendőrségen, ha mindent újravarrnak, és a totális személycsere-program indul be. A hal ugyanis a fejétől bűzlik, és a nagykutyák bátorságán felbátorodott alsóbb szintek ugyanúgy érintettek, csak éppen nem akkora fajsúlyú bűncselekményekben. Szerinte annyira fertőzött az állomány, hogy az is kevés lett volna, ha nem kettő, hanem negyven rendőri vezetőt helyeznek előzetes letartóztatásba a nyomozás során. Ráadásul a probléma nem lokális, fővárosi, hanem országos szinten is létezik. „Meg kell kapargatni a helyi kiskirályokat, mindegyik mögött ott lesz a védelmet biztosító rendőr” – állítja forrásunk.

Az átszervezéssel kapcsolatos javaslataikat a kutatók már több kormány asztalára letették, ám azok válasz nélkül maradtak. Ezekben megfogalmazták többek között, hogy a rendőrség bűnügyi szolgálatát szervezetileg is az ügyészség alá kellene rendelni, hogy a szétválasztott hatalmi ágak közül ne a végrehajtói (kormány) alá, hanem egy független alkotmányos státuszú szervezet alá tartozzék, a bírói hatalom szigorú kontrollja mellett. Ilyen módon erősíteni lehetne például a titkos nyomozások feletti kontrollt is. Ha ez nem történik meg, akkor nincs biztosíték arra, hogy a rendőrségi korrupció nem fog ugyanerre a szintre „felfejlődni”.

Megszólal az egyik ügyvéd

"Sajnálatosnak tartom, hogy egyes rendőrségi vezetők nyilatkozataikban semmibe veszik az ártatlanság vélelmét" - mondta a Vasárnapi Blikknek Arató György, az úgynevezett Vizoviczki-ügyben letartóztatott egyik rendőri vezető, Kalmár Tamás védője. Az ügyvéd szerint védence az ügyészség gyanújával szemben nem kapott havi fizetést az éjszakai szórakozóhelyeket üzemeltető Vizoviczki Lászlótól, sem más vállalkozótól.

Az ügyészség a védő szerint arra alapozza a gyanúját, hogy Kalmár jó ismerőse volt Vizoviczki egyik emberének, V. Istvánnak. Arató György szerint a letartóztatott főnyomozó közvetlenül is ismerte Vizoviczkit, két-három alkalommal találkoztak. A találkozók célja hivatalos munkamegbeszélés volt, ami Kalmár feladatkörében természetes (Vizoviczki nagy rendezvények szervezője volt, Kalmárnak mint a BRFK közrendvédelmi főosztályvezetőjének hivatalból fel kellett vennie vele a kapcsolatot).

Az ügyészség másik ütőkártyája az ügyvéd szerint a Kalmár zsebében talált pénz. Az a 219 ezer forint lett gyanús, ami szerintük bűncselekményből származhat. Arató György szerint viszont Kalmár néhány nappal a letartóztatása előtt a feleségével közös bankszámlájukról vette fel a pénzt, amely kettejük fizetéséből származott. A Blikk információi szerint a rendőr lakásában tartott házkutatás során lefoglalták bankkártyáit és bankszámlakivonatait is.

"A másik zsebében talált 6500 forintot viszont nem foglalták le. Azt jelenleg még nem tudjuk, a nyomozó hatóság milyen logika alapján gondolta, hogy az egyik összeg bűncselekményből származik, a másik pedig nem" - mondta az ügyvéd a lapnak.

HETEK / SI, SzZ / Blikk