Román akadémikusok egy csoportja megállapította, hogy a román kormányfő, Victor Ponta plagizált – közölte a Reuters.
A román, diplomákat vizsgáló nemzeti bizottság arra az eredményre jutott, hogy Ponta kandidátusi disszertációjából 85 oldalt hivatkozások nélkül másolt. A kormányfőt akár meg is foszthatják tudományos fokozatától.
Ponta, aki ígértet tett, hogy lemond, amennyiben a vádak beigazolódnak, kijelentette, hogy a vizsgálat eredménye politikailag motivált és törvényellenes, így nem hajlandó lemondani. Továbbá azzal vádolta meg a bizottságot, hogy az ellenfele, Traian Basescu érdekeit képviseli.
http://hungarian.ruvr.ru/2012_06_30/79811003/
2012. június 30., szombat
Megköszönték az elküldött bírák "áldozatát"
Igazságügyi alkalmazottként, a Kúrián működő tanácsok mellett gyakorlati, illetve elvi szakértői munkát végeznek majd azok a kényszernyugdíjazott bírák, akiktől a legfelsőbb bírói szervnél vettek búcsút a napokban - mondta lapunknak Darák Péter.
A Kúria elnöke tegnap az általa irányított szervezet fél évét értékelő sajtóeseményen számolt be arról, hogy búcsút vettek a nyugdíjkorhatár leszállítása miatt ma távozó 20 bírájuktól, ám közülük 15-en továbbra is a Kúrián fognak dolgozni, noha bírói jogviszonyuk az idén hatályba lépett törvények miatt megszakad.
Darák úgy fogalmazott: "megköszöntem azt a komoly áldozatot, amelyet a Kúria érdekében hoztak". A főbíró egyébként - forrásaink szerint - a saját szervezetében érintetté vált bíráknak méltányos, tekintély-csorbulással nem járó helyet ajánlott fel a Kúrián. Nem úgy, mint más bíróságokon, hiszen - megírtuk - országszerte megalázó helyzetbe kerültek a nyugdíj-kötelezettséggel érintettek, miután sok helyen csak bírósági titkárként folytathatják a munkát, magyarán korábbi beosztottjaik beosztottjaivá válnak. Ennél egy fokkal jobb lehetőségként említették az érintettek a mediátori posztokat, ám azt is kiemelték: nyilvánvaló, hogy a hirtelen nyugdíjazásukkal járó súlyos anyagi gondjaik kényszerítik őket arra, hogy egyáltalán maradjanak a megalázó posztokon.
Az idén érintett bírák első csoportjának holnap szűnik meg bírói jogviszonya, valószínűleg visszafordíthatatlanul. Helyüket ugyanis betöltik. Noha az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) már múlt decemberben pályázatokat írt ki több mint 120 megüresedő bírói posztra, és a vezetői kinevezéseket is megkezdte, a Kúrián épp jövő hétfőn dől majd el a legmagasabban kvalifikált bírák utánpótlása. Darák arról is beszámolt: a megüresedő helyekre már korábban kiírták a pályázatokat, a 19 meghirdetett státusra 50-en jelentkeztek. Hétfőn a Kúria teljes ülése értékeli az elnökhelyettesi posztra kiírt pályázat két jelöltjét, ezt követően pedig Darák eldönti, melyik pályázót terjeszti fel kinevezésre az államfőnek.
A Kúria elnökhelyettesi posztjáról egyébként az új bírósági törvényekkel, nem pedig a nyugdíjkényszerrel távolították el Erményi Lajost, - Baka András főbíróhoz hasonlóan - mandátuma lejárta előtt. Most - a Magyar Nemzet információi szerint - szakmai körök a korábbi főbírót, Darák egykori pártfogóját, Lomnici Zoltánt látják esélyesnek a posztra. Forrásaink azonban arról számoltak be, hogy ő épp a pozíció legitimitásának megkérdőjelezhetősége (a mandátum megszakítása) miatt nem pályázik, így - noha az eljárás titkos - várhatóan az a Kónya István lesz a befutó, aki eddig a Kúria büntető kollégiumának vezetője volt. A Kúrián több más vezetőt viszont ténylegesen érint a nyugdíj-kötelezettség, így például távozni kényszerül a közigazgatási kollégium vezetője, Kozma György, akit várhatóan egy beosztott bíróval, tehát még csak nem is valamely tanácselnökkel igyekeznek majd pótolni.
Darák egyébként kiemelte: a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos nyitott kérdések "óvatosságra intik", épp ezért a legfontosabb szempontnak most azt tekinti, hogy biztosítsák a Kúria működőképességét. Az óvatosság oka vélhetően az, hogy a bírók szolgálati jogviszonyának megrövidítése az Európai Bizottságnál is kiverte a biztosítékot, hiszen az idevágó törvényekkel a kormánytöbbség beavatkozott a független igazságszolgáltatás munkájába, és megsértette a bírók elmozdíthatatlanságának elvét. Épp ezért jelenleg kötelezettségszegési eljárás folyik hazánk ellen, amelynek harmadik szakaszában már a luxemburgi Európai Unió Bírósága vizsgálja a jogszabályokat. Az érintettek többsége egyébként a strasbourgi emberi jogi bíróságra vitte az ügyet, úgyhogy a magyar állam több irányból számíthat az elmarasztalásra.
Fókuszban a jogegység
A bírósági rendszer idén januárban alakult át, a Kúria elnöke pedig az utóbbi hat hónap tapasztalatai alapján kedvező változásnak nevezte, hogy ő csak szakmai vezetője az igazságszolgáltatásnak. Darák Péter alapvető feladataként a jogegység biztosítását jelölte meg, és közölte: a következő időkben megvizsgálják a rokkantnyugdíjazási, a banki szerződési feltételekkel, a költségvetési állami támogatások jogorvoslataival kapcsolatos kérdéseket, valamint az idegenrendészeti és menekültügyekre vonatkozó bírósági döntéseket.
Biró Marianna / Népszava
A Kúria elnöke tegnap az általa irányított szervezet fél évét értékelő sajtóeseményen számolt be arról, hogy búcsút vettek a nyugdíjkorhatár leszállítása miatt ma távozó 20 bírájuktól, ám közülük 15-en továbbra is a Kúrián fognak dolgozni, noha bírói jogviszonyuk az idén hatályba lépett törvények miatt megszakad.
Darák úgy fogalmazott: "megköszöntem azt a komoly áldozatot, amelyet a Kúria érdekében hoztak". A főbíró egyébként - forrásaink szerint - a saját szervezetében érintetté vált bíráknak méltányos, tekintély-csorbulással nem járó helyet ajánlott fel a Kúrián. Nem úgy, mint más bíróságokon, hiszen - megírtuk - országszerte megalázó helyzetbe kerültek a nyugdíj-kötelezettséggel érintettek, miután sok helyen csak bírósági titkárként folytathatják a munkát, magyarán korábbi beosztottjaik beosztottjaivá válnak. Ennél egy fokkal jobb lehetőségként említették az érintettek a mediátori posztokat, ám azt is kiemelték: nyilvánvaló, hogy a hirtelen nyugdíjazásukkal járó súlyos anyagi gondjaik kényszerítik őket arra, hogy egyáltalán maradjanak a megalázó posztokon.
Az idén érintett bírák első csoportjának holnap szűnik meg bírói jogviszonya, valószínűleg visszafordíthatatlanul. Helyüket ugyanis betöltik. Noha az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) már múlt decemberben pályázatokat írt ki több mint 120 megüresedő bírói posztra, és a vezetői kinevezéseket is megkezdte, a Kúrián épp jövő hétfőn dől majd el a legmagasabban kvalifikált bírák utánpótlása. Darák arról is beszámolt: a megüresedő helyekre már korábban kiírták a pályázatokat, a 19 meghirdetett státusra 50-en jelentkeztek. Hétfőn a Kúria teljes ülése értékeli az elnökhelyettesi posztra kiírt pályázat két jelöltjét, ezt követően pedig Darák eldönti, melyik pályázót terjeszti fel kinevezésre az államfőnek.
A Kúria elnökhelyettesi posztjáról egyébként az új bírósági törvényekkel, nem pedig a nyugdíjkényszerrel távolították el Erményi Lajost, - Baka András főbíróhoz hasonlóan - mandátuma lejárta előtt. Most - a Magyar Nemzet információi szerint - szakmai körök a korábbi főbírót, Darák egykori pártfogóját, Lomnici Zoltánt látják esélyesnek a posztra. Forrásaink azonban arról számoltak be, hogy ő épp a pozíció legitimitásának megkérdőjelezhetősége (a mandátum megszakítása) miatt nem pályázik, így - noha az eljárás titkos - várhatóan az a Kónya István lesz a befutó, aki eddig a Kúria büntető kollégiumának vezetője volt. A Kúrián több más vezetőt viszont ténylegesen érint a nyugdíj-kötelezettség, így például távozni kényszerül a közigazgatási kollégium vezetője, Kozma György, akit várhatóan egy beosztott bíróval, tehát még csak nem is valamely tanácselnökkel igyekeznek majd pótolni.
Darák egyébként kiemelte: a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos nyitott kérdések "óvatosságra intik", épp ezért a legfontosabb szempontnak most azt tekinti, hogy biztosítsák a Kúria működőképességét. Az óvatosság oka vélhetően az, hogy a bírók szolgálati jogviszonyának megrövidítése az Európai Bizottságnál is kiverte a biztosítékot, hiszen az idevágó törvényekkel a kormánytöbbség beavatkozott a független igazságszolgáltatás munkájába, és megsértette a bírók elmozdíthatatlanságának elvét. Épp ezért jelenleg kötelezettségszegési eljárás folyik hazánk ellen, amelynek harmadik szakaszában már a luxemburgi Európai Unió Bírósága vizsgálja a jogszabályokat. Az érintettek többsége egyébként a strasbourgi emberi jogi bíróságra vitte az ügyet, úgyhogy a magyar állam több irányból számíthat az elmarasztalásra.
Fókuszban a jogegység
A bírósági rendszer idén januárban alakult át, a Kúria elnöke pedig az utóbbi hat hónap tapasztalatai alapján kedvező változásnak nevezte, hogy ő csak szakmai vezetője az igazságszolgáltatásnak. Darák Péter alapvető feladataként a jogegység biztosítását jelölte meg, és közölte: a következő időkben megvizsgálják a rokkantnyugdíjazási, a banki szerződési feltételekkel, a költségvetési állami támogatások jogorvoslataival kapcsolatos kérdéseket, valamint az idegenrendészeti és menekültügyekre vonatkozó bírósági döntéseket.
Biró Marianna / Népszava
Bizonytalan a bejegyzett élettárs öröklési joga - az Alkotmánybíróság közbelépett
Az Alkotmánybíróság (Ab) felfüggesztette a családvédelmi törvény törvényes öröklésről szóló rendelkezésének hatálybalépését - közölte a testület pénteken.
Határozatával az Ab először élt az új alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörével, amelynek alapján egy törvényi rendelkezés hatálybalépését felfüggesztheti.
Az Alkotmánybíróság a döntést azzal indokolta, hogy a törvényes öröklés kérdésében a polgári törvénykönyv és a július elsején hatályba lépő, a családok védelméről szóló törvény (Csvt.) között nincs összhang.
Az alapvető jogok biztosa a családok védelméről szóló törvény több rendelkezésének, köztük a törvényes öröklés rendjéről szóló szabályának a vizsgálatát kezdeményezte az Ab-nál. A törvény öröklési szabálya július 1-jén lépett volna hatályba.
A testület megállapítása szerint "a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján". A polgári törvénykönyv (Ptk.) öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, míg a Csvt. normaszövege "elsősorban" a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel súlyos bizonytalanságot okoz.
Az Ab álláspontja szerint előfordulhat, hogy - leszármazó hiányában - a Ptk. alapján az örökhagyó bejegyzett élettársa, míg a Csvt. alapján az örökhagyó testvére a törvényes örökös. Ez jogértelmezéssel feloldhatatlan bizonytalanságot okozhat, ezért a jogszabály hatálybalépését felfüggesztette a testület.
Az új alkotmánybírósági törvény lehetővé teszi, hogy, hogy az Ab a még nem hatályos törvények hatálybalépését átmenetileg felfüggessze. A testület abban az esetben dönthet így, ha vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti. A felfüggesztésre súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében kerülhet sor.
A határozathoz Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak - zárul az Ab pénteki közleménye.
Forrás: MTI | STOP
Határozatával az Ab először élt az új alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörével, amelynek alapján egy törvényi rendelkezés hatálybalépését felfüggesztheti.
Az Alkotmánybíróság a döntést azzal indokolta, hogy a törvényes öröklés kérdésében a polgári törvénykönyv és a július elsején hatályba lépő, a családok védelméről szóló törvény (Csvt.) között nincs összhang.
Az alapvető jogok biztosa a családok védelméről szóló törvény több rendelkezésének, köztük a törvényes öröklés rendjéről szóló szabályának a vizsgálatát kezdeményezte az Ab-nál. A törvény öröklési szabálya július 1-jén lépett volna hatályba.
A testület megállapítása szerint "a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján". A polgári törvénykönyv (Ptk.) öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, míg a Csvt. normaszövege "elsősorban" a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel súlyos bizonytalanságot okoz.
Az Ab álláspontja szerint előfordulhat, hogy - leszármazó hiányában - a Ptk. alapján az örökhagyó bejegyzett élettársa, míg a Csvt. alapján az örökhagyó testvére a törvényes örökös. Ez jogértelmezéssel feloldhatatlan bizonytalanságot okozhat, ezért a jogszabály hatálybalépését felfüggesztette a testület.
Az új alkotmánybírósági törvény lehetővé teszi, hogy, hogy az Ab a még nem hatályos törvények hatálybalépését átmenetileg felfüggessze. A testület abban az esetben dönthet így, ha vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti. A felfüggesztésre súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében kerülhet sor.
A határozathoz Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak - zárul az Ab pénteki közleménye.
Forrás: MTI | STOP
2012. június 27., szerda
Basescu utazhat az EU-csúcsra
Index/MTI
Traian Basescu államfő utazhat Brüsszelbe a csütörtökön kezdődő EU-csúcsra, nem Victor Ponta miniszterelnök – áll a román alkotmánybíróság szerdai közleményében.
Az alkotmánybírák döntése szerint az Európai Tanács ülésén Romániát az államfőnek, nem a miniszterelnöknek kell képviselnie. Megjegyzik, hogy az államfő átadhatja ezt a hatáskörét a miniszterelnöknek, ha akarja.
Azt követően kellett állást foglalnia az alkotmánybíróságnak, hogy a Victor Ponta vezette kormány kizárta a román küldöttségből az államfőt. A külügy korábban olyan listát küldött Brüsszelbe, amelyről hiányzott Basescu neve. E lista szerint a román küldöttséget Ponta vezette volna.
Az alkotmánybíróság megállapította, hogy az államfő kizárásával alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett a kormány és az államfő között, majd leszögezte, hogy az alkotmány szerint az államfő képviselheti Romániát az EU-csúcson.
Ponta is megy
Ponta csalódottságát fejezte ki a talárosok határozata miatt. Élesen bírálta a kilenctagú testület öt tagját, akiket elfogultsággal vádolt. Szerinte az öt alkotmánybírót Basescu nevezte ki, akik ezért mindig teljesítik az államfő óhajait. A kormányfő bejelentette, hogy az alkotmánybírósági döntés ellenére ő is el fog utazni az Európai Tanács ülésére azért, hogy képviselje a román nép érdekeit.
A Basescut támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) politikusai szerint Ponta semmibe veszi az alkotmányt, ami szerintük példátlan az Európai Unió tagállamaiban, és eddig egyetlen román miniszterelnök sem vetemedett ilyen lépésre.
Ponta korábban úgy nyilatkozott, hogy az alkotmánybíróságnak nincs joga eldönteni, melyikük utazhat Brüsszelbe. A kormányfő szerint Basescu tévesen értelmezi az alkotmányt, hiszen az nem jogosítja fel arra, hogy kizárólag ő képviselje külföldön a román államot. Mint mondta, azért kell neki Brüsszelbe utaznia, mert olyan kérdések szerepelnek az EU-csúcson, amelyek a kormány hatáskörébe tartoznak.
Romániában eddig azért nem merült fel ilyen élesen ez a vita, mert a rendszerváltás óta nem alakult ki még igazi társbérlet az eltérő politikai irányultságú állam- és kormányfő között.
Romániát 2007 óta az államfő és a kormányfő képviselte az EU-csúcsokon, de a Lisszaboni Szerződés elfogadása óta egy tagállamot csak egy közjogi méltóság képviselhet az ilyen találkozókon. Románia esetében ezt a feladatot mindig az államfő látta el.
Május elején azonban kormányváltás volt Romániában, és az addig ellenzékben lévő Szociálliberális Szövetség (USL) került hatalomra. Az új kormány megkérdőjelezte azt, hogy Romániát csak az államfő képviselheti külföldön, így a vita az alkotmánybíróság elé került.
Traian Basescu államfő utazhat Brüsszelbe a csütörtökön kezdődő EU-csúcsra, nem Victor Ponta miniszterelnök – áll a román alkotmánybíróság szerdai közleményében.
Az alkotmánybírák döntése szerint az Európai Tanács ülésén Romániát az államfőnek, nem a miniszterelnöknek kell képviselnie. Megjegyzik, hogy az államfő átadhatja ezt a hatáskörét a miniszterelnöknek, ha akarja.
Azt követően kellett állást foglalnia az alkotmánybíróságnak, hogy a Victor Ponta vezette kormány kizárta a román küldöttségből az államfőt. A külügy korábban olyan listát küldött Brüsszelbe, amelyről hiányzott Basescu neve. E lista szerint a román küldöttséget Ponta vezette volna.
Az alkotmánybíróság megállapította, hogy az államfő kizárásával alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett a kormány és az államfő között, majd leszögezte, hogy az alkotmány szerint az államfő képviselheti Romániát az EU-csúcson.
Ponta is megy
Ponta csalódottságát fejezte ki a talárosok határozata miatt. Élesen bírálta a kilenctagú testület öt tagját, akiket elfogultsággal vádolt. Szerinte az öt alkotmánybírót Basescu nevezte ki, akik ezért mindig teljesítik az államfő óhajait. A kormányfő bejelentette, hogy az alkotmánybírósági döntés ellenére ő is el fog utazni az Európai Tanács ülésére azért, hogy képviselje a román nép érdekeit.
A Basescut támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) politikusai szerint Ponta semmibe veszi az alkotmányt, ami szerintük példátlan az Európai Unió tagállamaiban, és eddig egyetlen román miniszterelnök sem vetemedett ilyen lépésre.
Ponta korábban úgy nyilatkozott, hogy az alkotmánybíróságnak nincs joga eldönteni, melyikük utazhat Brüsszelbe. A kormányfő szerint Basescu tévesen értelmezi az alkotmányt, hiszen az nem jogosítja fel arra, hogy kizárólag ő képviselje külföldön a román államot. Mint mondta, azért kell neki Brüsszelbe utaznia, mert olyan kérdések szerepelnek az EU-csúcson, amelyek a kormány hatáskörébe tartoznak.
Romániában eddig azért nem merült fel ilyen élesen ez a vita, mert a rendszerváltás óta nem alakult ki még igazi társbérlet az eltérő politikai irányultságú állam- és kormányfő között.
Romániát 2007 óta az államfő és a kormányfő képviselte az EU-csúcsokon, de a Lisszaboni Szerződés elfogadása óta egy tagállamot csak egy közjogi méltóság képviselhet az ilyen találkozókon. Románia esetében ezt a feladatot mindig az államfő látta el.
Május elején azonban kormányváltás volt Romániában, és az addig ellenzékben lévő Szociálliberális Szövetség (USL) került hatalomra. Az új kormány megkérdőjelezte azt, hogy Romániát csak az államfő képviselheti külföldön, így a vita az alkotmánybíróság elé került.
Alkotmányellenes a új román választási törvény
Alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a román alkotmánybíróság szerdán a bukaresti parlament által elfogadott választási törvényt, amely a jelenleg hatályos arányos képviseleti rendszer helyett többségi választási rendszert vezetett volna be.
A választási törvény módosítását a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) kezdeményezte, amely egyfordulós, többségi, egyéni választókerületes rendszert akart. Az alkotmányellenesnek nyilvánított módosítás értelmében minden választókerületből az első helyezett szerzett volna mandátumot, s megszűnt volna a töredékszavazatok újraosztása.
MTI
A választási törvény módosítását a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) kezdeményezte, amely egyfordulós, többségi, egyéni választókerületes rendszert akart. Az alkotmányellenesnek nyilvánított módosítás értelmében minden választókerületből az első helyezett szerzett volna mandátumot, s megszűnt volna a töredékszavazatok újraosztása.
MTI
2012. június 26., kedd
Szerb alkotmánybíróság: a Vajdaság jelképei összhangban vannak a szerb alkotmánnyal
MTI
Elutasította a szerb alkotmánybíróság a Vajdaság jelképeinek használatáról szóló tartományi parlamenti határozat alkotmányellenességére vonatkozó keresetet - közölte Pásztor István, a tartományi parlament elnöke a VajdaságMa hírportál jelentése szerint.
Pásztor István elmondta: az alkotmánybíróság döntését pénteken kapta kézhez, a dokumentumot pedig rendkívül fontosnak tartja, mert ezzel véget ér "a gyanakvás időszaka". "Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság elvetette a tartományi képviselőház 2003-ban hozott döntésének alkotmányosságát kétségbe vonó keresetet" - tette hozzá.
Az alkotmánybíróság előtt megtámadott határozat a Vajdaság címerét és zászlaját írja le.
Pásztor emlékeztetett rá, hogy a szerb alkotmánybíróság előtt még két eljárás van folyamatban van a Vajdaság alapokmányával és egyes központi kormányzati hatásköröknek a tartománynak történő átadásával kapcsolatban.
A szerb alkotmánybíróság 2004-ben indított eljárást indított a Vajdaság történelmi jelképeinek használatáról szóló határozat alkotmányosságával kapcsolatban, az eljárást a konzervatív Szerbiai Demokrata Párt (DSS) egyik tagja, Vladimir Kerleta kezdeményezte.
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13707/Vajdasag-jelkepei-osszhangban-vannak-Szerbia-Alkotmanyaval.html
Elutasította a szerb alkotmánybíróság a Vajdaság jelképeinek használatáról szóló tartományi parlamenti határozat alkotmányellenességére vonatkozó keresetet - közölte Pásztor István, a tartományi parlament elnöke a VajdaságMa hírportál jelentése szerint.
Pásztor István elmondta: az alkotmánybíróság döntését pénteken kapta kézhez, a dokumentumot pedig rendkívül fontosnak tartja, mert ezzel véget ér "a gyanakvás időszaka". "Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság elvetette a tartományi képviselőház 2003-ban hozott döntésének alkotmányosságát kétségbe vonó keresetet" - tette hozzá.
Az alkotmánybíróság előtt megtámadott határozat a Vajdaság címerét és zászlaját írja le.
Pásztor emlékeztetett rá, hogy a szerb alkotmánybíróság előtt még két eljárás van folyamatban van a Vajdaság alapokmányával és egyes központi kormányzati hatásköröknek a tartománynak történő átadásával kapcsolatban.
A szerb alkotmánybíróság 2004-ben indított eljárást indított a Vajdaság történelmi jelképeinek használatáról szóló határozat alkotmányosságával kapcsolatban, az eljárást a konzervatív Szerbiai Demokrata Párt (DSS) egyik tagja, Vladimir Kerleta kezdeményezte.
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13707/Vajdasag-jelkepei-osszhangban-vannak-Szerbia-Alkotmanyaval.html
Trükköző kormánypárti igazságügy
Nem döntött az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap a bírói nyugdíjkényszer ügyében, így már biztosan nincs lehetősége hazai jogorvoslatra annak a több mint száz érintettnek, akiket végleg száműznek posztjukról július 1-én. Eközben a parlament ismét elhalasztotta az igazságügyi törvénymódosítások zárószavazását. Ennek vélhető oka, hogy a kormány kivárja a többségében szakmai és igazgatási vezetők távozását, ezt követően pedig mégis eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek.
Mégsem szavaz az Országgyűlés ezen a héten az igazságügyi módosító csomagról, melyet a Velencei Bizottság (VB) kritikáira reagálva nyújtott be a kormány. Annak ellenére is csak a jövő héten szavaznak a jogszabály-változtatásról, hogy az idevágó javaslatot még március közepén nyújtották be. Igaz ugyan, hogy Navracsics Tibor elképzelései azóta már tucatnyi ponton módosultak, hiszen az alkotmányügyi bizottság reagált a VB közlésére, miszerint a kormányoldal változtatási szándékai nem biztosítanák a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete az eredeti javaslatról úgy vélte: nem nyújt elegendő biztosítékot a tavalyi bírósági törvények okozta károk ellensúlyozására. Az is kiderült: a VB ajánlásait az uniós döntéshozó szerv, az Európai Bizottság is kötelező érvényűnek tartja. Az alkotmányügyi bizottság múlt héten elfogadott módosításaival a csomag már megfelelő válaszokat adhatna a VB aggályaira, hiszen szinte mindenben eleget tenne vele a kabinet a nemzetközi elvárásoknak. Persze továbbra sem mindenben enged a kormány, hiszen a VB azt is világosan kimondta: "sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot." Ennek ellenére az OBH elnöke - az eljárások gyorsítására hivatkozva - továbbra is áthelyezhet majd a jövőben ügyeket, a módosítások ugyanis csak garanciális elemeket ültetnének ehhez a jogkörhöz.
Ennél jobban ragaszkodott a kormány a bírói nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre történő leszállításához. Maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki: nem visszakoznak, hanem megvárják az Európai Bíróság döntését. A bírói nyugdíjszabályok ellen ugyanis az Európai Bizottság, miután megállapította a törvény diszkriminativitását és a nemzetközi szerződésekkel való ellentétességét, kötelezettségszegési eljárást indított, mára pedig a luxemburgi bíróság elé került az ügy.
De nemcsak az uniós bíróságon, hanem Strasbourgban, az emberi jogi bíróságon is foglalkoznak a kérdéssel, az érintett bírók egyéni panaszai nyomán. Míg ugyanis a bírák eddig 70 éves korukig ítélkezhettek, az alaptörvény és az annak nyomán tavaly elfogadott új bírósági törvény, valamint az átmeneti rendelkezések értelmében legkésőbb ez év végén mindazoknak megszűnik a szolgálati jogviszonya, akik betöltötték, vagy 2012-ben töltik be 62. életévüket. Egyetlen év alatt tehát 8 évvel megrövidítették a bírói pálya időtartamát, ami már idén 236 megüresedő bírói posztot eredményezett. Ezek közül már tavaly 129 álláshelyet meg is hirdettek, idén újrapályáztattak, s még áprilisban kinevezték az új bírókat.
Miután a nyugdíjszabály sérti az alaptörvény számos rendelkezését, nem csupán az érintettek, hanem hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek tiltakoztak, bírók egy csoportja pedig már tavaly tavasszal az Ab-hoz fordult. Később az érintettek meg is újították beadványukat, ám az időközben kormánypárthoz köthető tagokkal feltöltött Ab nem döntött az ügyben - még tegnap sem. Márpedig információink szerint legközelebb a július 9-i héten vehetik napirendre az ügyben - miután Holló András visszaadta a témát - Paczolay Péter Ab-elnökre szignált határozat elfogadásáról. Forrásaink szerint azonban "az öt új alkotmánybíróval gyakorlatilag minden lehetetlen, esély sincs a bírák jogorvoslatára".
De már késő is lenne, hiszen július elsejével búcsúzik az idén nyugdíjba száműzött bírók első csoportja: 194 bíró, köztük 121 igazgatási és szakmai vezető, így hiába is hozna érdemi döntést az Ab, a már betöltött bírói álláshelyekre nem lennének visszahelyezhetőek az érintettek. Vélhetően éppen erre játszik a kabinet is, forrásunk szerint ugyanis könnyen előfordulhat, hogy jövő héten, július 2-án zárószavazás előtti módosító indítvánnyal változtatnak majd az ominózus igazságügyi csomagon, s a nemzetközi elvárásoknak megfelelően orvosolják a bírói nyugdíjszabályokat. Ezt a verziót erősíti az is, hogy míg a kabinet itthon teljesen elzárkózott a nyugdíjügy kritikáitól, egy angol nyelvű levélben már hónapokkal ezelőtt ígéretet tett a VB-nek arra: az Európai Bizottsággal konzultálva módosítja az idevágó törvényrészeket. Persze a módosítás nem lehet visszamenőleges.
Biró Marianna /
Mégsem szavaz az Országgyűlés ezen a héten az igazságügyi módosító csomagról, melyet a Velencei Bizottság (VB) kritikáira reagálva nyújtott be a kormány. Annak ellenére is csak a jövő héten szavaznak a jogszabály-változtatásról, hogy az idevágó javaslatot még március közepén nyújtották be. Igaz ugyan, hogy Navracsics Tibor elképzelései azóta már tucatnyi ponton módosultak, hiszen az alkotmányügyi bizottság reagált a VB közlésére, miszerint a kormányoldal változtatási szándékai nem biztosítanák a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete az eredeti javaslatról úgy vélte: nem nyújt elegendő biztosítékot a tavalyi bírósági törvények okozta károk ellensúlyozására. Az is kiderült: a VB ajánlásait az uniós döntéshozó szerv, az Európai Bizottság is kötelező érvényűnek tartja. Az alkotmányügyi bizottság múlt héten elfogadott módosításaival a csomag már megfelelő válaszokat adhatna a VB aggályaira, hiszen szinte mindenben eleget tenne vele a kabinet a nemzetközi elvárásoknak. Persze továbbra sem mindenben enged a kormány, hiszen a VB azt is világosan kimondta: "sem az OBH elnöke, sem más bírósági vezető nem kaphat jogot arra, hogy ügyeket más bírósághoz áttehessen, mert ez sérti a törvényes bíróhoz való jogon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot." Ennek ellenére az OBH elnöke - az eljárások gyorsítására hivatkozva - továbbra is áthelyezhet majd a jövőben ügyeket, a módosítások ugyanis csak garanciális elemeket ültetnének ehhez a jogkörhöz.
Ennél jobban ragaszkodott a kormány a bírói nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre történő leszállításához. Maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki: nem visszakoznak, hanem megvárják az Európai Bíróság döntését. A bírói nyugdíjszabályok ellen ugyanis az Európai Bizottság, miután megállapította a törvény diszkriminativitását és a nemzetközi szerződésekkel való ellentétességét, kötelezettségszegési eljárást indított, mára pedig a luxemburgi bíróság elé került az ügy.
De nemcsak az uniós bíróságon, hanem Strasbourgban, az emberi jogi bíróságon is foglalkoznak a kérdéssel, az érintett bírók egyéni panaszai nyomán. Míg ugyanis a bírák eddig 70 éves korukig ítélkezhettek, az alaptörvény és az annak nyomán tavaly elfogadott új bírósági törvény, valamint az átmeneti rendelkezések értelmében legkésőbb ez év végén mindazoknak megszűnik a szolgálati jogviszonya, akik betöltötték, vagy 2012-ben töltik be 62. életévüket. Egyetlen év alatt tehát 8 évvel megrövidítették a bírói pálya időtartamát, ami már idén 236 megüresedő bírói posztot eredményezett. Ezek közül már tavaly 129 álláshelyet meg is hirdettek, idén újrapályáztattak, s még áprilisban kinevezték az új bírókat.
Miután a nyugdíjszabály sérti az alaptörvény számos rendelkezését, nem csupán az érintettek, hanem hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek tiltakoztak, bírók egy csoportja pedig már tavaly tavasszal az Ab-hoz fordult. Később az érintettek meg is újították beadványukat, ám az időközben kormánypárthoz köthető tagokkal feltöltött Ab nem döntött az ügyben - még tegnap sem. Márpedig információink szerint legközelebb a július 9-i héten vehetik napirendre az ügyben - miután Holló András visszaadta a témát - Paczolay Péter Ab-elnökre szignált határozat elfogadásáról. Forrásaink szerint azonban "az öt új alkotmánybíróval gyakorlatilag minden lehetetlen, esély sincs a bírák jogorvoslatára".
De már késő is lenne, hiszen július elsejével búcsúzik az idén nyugdíjba száműzött bírók első csoportja: 194 bíró, köztük 121 igazgatási és szakmai vezető, így hiába is hozna érdemi döntést az Ab, a már betöltött bírói álláshelyekre nem lennének visszahelyezhetőek az érintettek. Vélhetően éppen erre játszik a kabinet is, forrásunk szerint ugyanis könnyen előfordulhat, hogy jövő héten, július 2-án zárószavazás előtti módosító indítvánnyal változtatnak majd az ominózus igazságügyi csomagon, s a nemzetközi elvárásoknak megfelelően orvosolják a bírói nyugdíjszabályokat. Ezt a verziót erősíti az is, hogy míg a kabinet itthon teljesen elzárkózott a nyugdíjügy kritikáitól, egy angol nyelvű levélben már hónapokkal ezelőtt ígéretet tett a VB-nek arra: az Európai Bizottsággal konzultálva módosítja az idevágó törvényrészeket. Persze a módosítás nem lehet visszamenőleges.
Biró Marianna /
2012. június 24., vasárnap
Zöld utat kapott a Sortu baszk radikális párt
Molnár Péter
Miközben Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök és kormánya az ország bankrendszerének stabilizálásán fáradozik Európában, a hátországban is fontos döntések születnek. A baszk konfliktus és a regionális politika szempontjából nagy jelentőséggel bír a spanyol Alkotmánybíróság szerdai döntése, amelyben zöld utat adott a korábban betiltott baszk radikális pártnak, a Sortunak.
hirdetés
A baloldali-nacionalista, úgynevezett abertzale politikai szektor legújabb pártját tavaly februárban hozták létre a 2011-es helyhatósági választásokra, ugyanakkor a pártot csakhamar betiltotta a spanyol Legfelsőbb Bíróság. Több mint egy évvel később az Alkotmánybíróság ezt az ítéletet helyezte hatályon kívül, és egy szavazat különbséggel (6-5) engedélyezte az abertzale párt működését. Minderről az elmúlt napokban nagy terjedelemben számolt be a spanyol sajtó, miután a döntés politikai és társadalmi szempontból is heves érzelmeket váltott ki.
Kattintson, és nézegessen képeket az El Caminóról!
A várakozásoknak megfelelő szoros eredmény mellett az Alkotmánybíróság végül tizenhat hónappal a megalakulását követően zöld utat adott a Sortu abertzale pártnak. Amint arra több politikai elemző is számított, ezzel a döntéssel tulajdonképpen megismétlődött a 2011 májusában kialakult helyzet. Akkor a Legfelsőbb Bíróság vétóját követően az Alkotmánybíróság engedélyezte a legálisan működő baszk radikális pártok, az Eusko Alkartasuna és az Alternatiba koalíciója számára a helyhatósági választásokon való részvételt. A döntés végül korábban nem látott egységet teremtett a baszk baloldali-nacionalista oldalon, amely a Bildu névre keresztelt koalíciós tömörülés helyhatósági sikereit követően az őszi országos választásokon már Amaiur néven ért el kiemelkedő eredményeket. Nem lemondva a politikai platformokban rejlő egység előnyeiről, a mostani döntésnek köszönhetően koalíciós csoportosulások helyett az abertzale baloldal immáron önálló pártként működhet a továbbiakban.
Tömegtüntetés Bilbaóban a Sortu legalizálása mellett 2011-ben (deia.com)
Az Alkotmánybíróság szerdai döntése – csakúgy, mint egy évvel korábban a Bildu esetében – heves reakciókat váltott ki a politikai élet szereplőiből és a közvéleményből egyaránt. A jobboldal valamint a konzervatívok hevesen támadták döntést, miután a Sortu képében továbbra is a korábbi baszk radikális párt, az Herri Batasuna utódját látják. Az 1978 és 2003 között több elnevezés alatt létező Batasuna az ETA (Euskadi Ta Askatasuna) baszk szeparatista terrorszervezet nem hivatalos politikai szárnyaként működött hosszú időn keresztül, a spanyol közvélemény éppen ezért igen gyanakvó a nyíltan függetlenségpárti abertzale baloldal jelenlegi pártjaival, valamint minden újonnan megalakuló baszk nacionalista politikai szervezettel szemben.
Az Alkotmánybíróság pozitív döntésében kiemelkedő szerepet játszott, hogy a Sortu alapító okiratában mások mellett helyet kapott az ETA tevékenységének és az erőszaknak az elítélése is. Ezzel a Batasuna 2003-as betiltását követően a radikálisok közel 10 év után alkothatnak ismét önálló politikai pártot Baszkföldön. A jobboldali kritikák mellett a Spanyol Szocialista Párt (PSOE), valamint a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt (PNV) vezetői kiemelték, az ETA tavaly októberi végleges fegyverletételét követően kialakult politikai helyzetben a Sortu legalizálása elősegítheti a békefolyamat sikeres folytatását Baszkföldön. Miután az elemzők egy része a 2013-as tartományi választások előrehozatalát jósolja, a terrorizmus megszűnése, az abertzale koalíciók közelmúltbeli sikerei valamint az Alkotmánybíróság mostani döntése az ősszel különösen érdekes választási kampány kialakulását sejtetik Baszkföldön.
Miközben Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök és kormánya az ország bankrendszerének stabilizálásán fáradozik Európában, a hátországban is fontos döntések születnek. A baszk konfliktus és a regionális politika szempontjából nagy jelentőséggel bír a spanyol Alkotmánybíróság szerdai döntése, amelyben zöld utat adott a korábban betiltott baszk radikális pártnak, a Sortunak.
hirdetés
A baloldali-nacionalista, úgynevezett abertzale politikai szektor legújabb pártját tavaly februárban hozták létre a 2011-es helyhatósági választásokra, ugyanakkor a pártot csakhamar betiltotta a spanyol Legfelsőbb Bíróság. Több mint egy évvel később az Alkotmánybíróság ezt az ítéletet helyezte hatályon kívül, és egy szavazat különbséggel (6-5) engedélyezte az abertzale párt működését. Minderről az elmúlt napokban nagy terjedelemben számolt be a spanyol sajtó, miután a döntés politikai és társadalmi szempontból is heves érzelmeket váltott ki.
Kattintson, és nézegessen képeket az El Caminóról!
A várakozásoknak megfelelő szoros eredmény mellett az Alkotmánybíróság végül tizenhat hónappal a megalakulását követően zöld utat adott a Sortu abertzale pártnak. Amint arra több politikai elemző is számított, ezzel a döntéssel tulajdonképpen megismétlődött a 2011 májusában kialakult helyzet. Akkor a Legfelsőbb Bíróság vétóját követően az Alkotmánybíróság engedélyezte a legálisan működő baszk radikális pártok, az Eusko Alkartasuna és az Alternatiba koalíciója számára a helyhatósági választásokon való részvételt. A döntés végül korábban nem látott egységet teremtett a baszk baloldali-nacionalista oldalon, amely a Bildu névre keresztelt koalíciós tömörülés helyhatósági sikereit követően az őszi országos választásokon már Amaiur néven ért el kiemelkedő eredményeket. Nem lemondva a politikai platformokban rejlő egység előnyeiről, a mostani döntésnek köszönhetően koalíciós csoportosulások helyett az abertzale baloldal immáron önálló pártként működhet a továbbiakban.
Tömegtüntetés Bilbaóban a Sortu legalizálása mellett 2011-ben (deia.com)
Az Alkotmánybíróság szerdai döntése – csakúgy, mint egy évvel korábban a Bildu esetében – heves reakciókat váltott ki a politikai élet szereplőiből és a közvéleményből egyaránt. A jobboldal valamint a konzervatívok hevesen támadták döntést, miután a Sortu képében továbbra is a korábbi baszk radikális párt, az Herri Batasuna utódját látják. Az 1978 és 2003 között több elnevezés alatt létező Batasuna az ETA (Euskadi Ta Askatasuna) baszk szeparatista terrorszervezet nem hivatalos politikai szárnyaként működött hosszú időn keresztül, a spanyol közvélemény éppen ezért igen gyanakvó a nyíltan függetlenségpárti abertzale baloldal jelenlegi pártjaival, valamint minden újonnan megalakuló baszk nacionalista politikai szervezettel szemben.
Az Alkotmánybíróság pozitív döntésében kiemelkedő szerepet játszott, hogy a Sortu alapító okiratában mások mellett helyet kapott az ETA tevékenységének és az erőszaknak az elítélése is. Ezzel a Batasuna 2003-as betiltását követően a radikálisok közel 10 év után alkothatnak ismét önálló politikai pártot Baszkföldön. A jobboldali kritikák mellett a Spanyol Szocialista Párt (PSOE), valamint a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt (PNV) vezetői kiemelték, az ETA tavaly októberi végleges fegyverletételét követően kialakult politikai helyzetben a Sortu legalizálása elősegítheti a békefolyamat sikeres folytatását Baszkföldön. Miután az elemzők egy része a 2013-as tartományi választások előrehozatalát jósolja, a terrorizmus megszűnése, az abertzale koalíciók közelmúltbeli sikerei valamint az Alkotmánybíróság mostani döntése az ősszel különösen érdekes választási kampány kialakulását sejtetik Baszkföldön.
2012. június 21., csütörtök
Katonai puccs előtt az atomhatalom?
KG
MTI
Nem láthatja el tovább hivatalát a pakisztáni kormányfő az ország alkotmánybíróságának keddi döntése értelmében.
Juszuf Raza Giláni nem tölthet be közhivatalt, mert április végén jogerősen elítélték – mondta ki az iszlámábádi alkotmánybíróság. A testület fölszólította a választási bizottságot, hogy fossza meg a miniszterelnököt parlamenti képviselői mandátumától. Giláni így nem maradhatna a dél-ázsiai atomhatalom kormányának élén.
Megsértette a bíróságot
A balközép Pakisztáni Néppárt (PPP) alelnökét április 25-én ítélték el „a bíróság megsértése” címén, mert Giláni a legfelső bíróság rendelkezésére fittyet hányva nem intézkedett párttársának, a néhai Benazir Bhutto kormányfő özvegyének, Aszif Ali Zardari mostani államfőnek a 90-es évekre visszanyúló pénzmosási ügyében.
Giláni visszautasítja a vádat, mint mondja, a pakisztáni főbíró személyes bosszúhadjáratot folytat ellene és a PPP ellen. A politikus hangsúlyozta, csak a parlament dönthet az elmozdításáról.
A katonai államcsíny sem zárható ki
Az alkotmánybírósági döntés után válságtanácskozásra ült össze Iszlámábádban a szigorúan őrzött elnöki hivatalban a PPP vezetősége, köztük Zardari elnök és Giláni kormányfő. Egyes megfigyelők szerint végső esetben a kormánykoalíció lecserélheti a miniszterelnököt, mert kényelmes többsége van a parlamentben.
Mások arra mutattak rá: ha a miniszterelnök dacol a legújabb verdikttel is, előfordulhat, hogy a legfelső bíróság a hadseregtől kér segítséget, hogy érvényt szerezzen a döntésnek. Ez esetben egy újabb katonai puccs sem zárható ki; eddig háromszor volt erre példa Pakisztán nem egészen 65 éves történetében.
MTI
Nem láthatja el tovább hivatalát a pakisztáni kormányfő az ország alkotmánybíróságának keddi döntése értelmében.
Juszuf Raza Giláni nem tölthet be közhivatalt, mert április végén jogerősen elítélték – mondta ki az iszlámábádi alkotmánybíróság. A testület fölszólította a választási bizottságot, hogy fossza meg a miniszterelnököt parlamenti képviselői mandátumától. Giláni így nem maradhatna a dél-ázsiai atomhatalom kormányának élén.
Megsértette a bíróságot
A balközép Pakisztáni Néppárt (PPP) alelnökét április 25-én ítélték el „a bíróság megsértése” címén, mert Giláni a legfelső bíróság rendelkezésére fittyet hányva nem intézkedett párttársának, a néhai Benazir Bhutto kormányfő özvegyének, Aszif Ali Zardari mostani államfőnek a 90-es évekre visszanyúló pénzmosási ügyében.
Giláni visszautasítja a vádat, mint mondja, a pakisztáni főbíró személyes bosszúhadjáratot folytat ellene és a PPP ellen. A politikus hangsúlyozta, csak a parlament dönthet az elmozdításáról.
A katonai államcsíny sem zárható ki
Az alkotmánybírósági döntés után válságtanácskozásra ült össze Iszlámábádban a szigorúan őrzött elnöki hivatalban a PPP vezetősége, köztük Zardari elnök és Giláni kormányfő. Egyes megfigyelők szerint végső esetben a kormánykoalíció lecserélheti a miniszterelnököt, mert kényelmes többsége van a parlamentben.
Mások arra mutattak rá: ha a miniszterelnök dacol a legújabb verdikttel is, előfordulhat, hogy a legfelső bíróság a hadseregtől kér segítséget, hogy érvényt szerezzen a döntésnek. Ez esetben egy újabb katonai puccs sem zárható ki; eddig háromszor volt erre példa Pakisztán nem egészen 65 éves történetében.
Válság Kuvaitban: feloszlatták a parlamentet
MTI
Törvénytelennek nyilvánította a kuvaiti parlamentet az ország alkotmánybírósága és visszahelyezte helyükre az előző parlament képviselőit.
Törvénytelennek nyilvánította a kuvaiti parlamentet szerdán az ország alkotmánybírósága és visszahelyezte helyükre az előző parlament képviselőit, újabb belpolitikai válságot teremtve ezzel az olajban gazdag, de politikailag instabil Öböl menti államban.
"Az alkotmánybíróság elrendelte az előző parlament visszaállítását, mivel alkotmányellenesnek minősítette az emírnek azt a határozatát, amellyel kiírta a 2012-es választásokat" - jelentette be szerdán a Kuna hivatalos hírügynökség. Az alkotmánybíróság minden, a február 2-i választáson szerzett mandátumot érvénytelennek nyilvánított, s kijelentette, hogy az előző parlament úgy folytathatja a munkáját, mintha nem oszlott volna fel. Az ellenzék egyik képviselője, Muszallam al-Barrak az "alkotmány arculcsapásának" minősítette a döntést, s arra szólította fel az ellenzéket, hogy képviseljenek egységes álláspontot a bíróság ítéletével szemben.
A visszaállított parlament legalább 16 ellenzéki képviselője máris lemondott a mandátumáról, hogy ezzel tiltakozzon az alkotmánybíróság döntése ellen. A visszalépő képviselők azzal indokolták döntésüket, hogy ők nem fognak egy olyan parlamentben ülni, amelyet a lakosság elutasított. A régi (most visszaállított) parlament 13 kormánypárti tagját tavaly év végén a főügyész egy 350 millió dolláros vesztegetési ügyben hallgatta ki. A kormány egyelőre nem reagált a bíróság döntésére, de rövidesen rendkívüli ülésen fogja megvitatni a határozat következményeit.
Szabah el-Ahmad el-Dzsábir emír 2011 decemberében, hat éven belül már negyedszer oszlatta fel a parlamentet, miután példa nélküli tüntetések voltak az inkompetensnek és korruptnak tartott kormány ellen. Az emír két nappal ezelőtt a jelenlegi parlament munkáját is felfüggesztette egy hónapra.
Törvénytelennek nyilvánította a kuvaiti parlamentet az ország alkotmánybírósága és visszahelyezte helyükre az előző parlament képviselőit.
Törvénytelennek nyilvánította a kuvaiti parlamentet szerdán az ország alkotmánybírósága és visszahelyezte helyükre az előző parlament képviselőit, újabb belpolitikai válságot teremtve ezzel az olajban gazdag, de politikailag instabil Öböl menti államban.
"Az alkotmánybíróság elrendelte az előző parlament visszaállítását, mivel alkotmányellenesnek minősítette az emírnek azt a határozatát, amellyel kiírta a 2012-es választásokat" - jelentette be szerdán a Kuna hivatalos hírügynökség. Az alkotmánybíróság minden, a február 2-i választáson szerzett mandátumot érvénytelennek nyilvánított, s kijelentette, hogy az előző parlament úgy folytathatja a munkáját, mintha nem oszlott volna fel. Az ellenzék egyik képviselője, Muszallam al-Barrak az "alkotmány arculcsapásának" minősítette a döntést, s arra szólította fel az ellenzéket, hogy képviseljenek egységes álláspontot a bíróság ítéletével szemben.
A visszaállított parlament legalább 16 ellenzéki képviselője máris lemondott a mandátumáról, hogy ezzel tiltakozzon az alkotmánybíróság döntése ellen. A visszalépő képviselők azzal indokolták döntésüket, hogy ők nem fognak egy olyan parlamentben ülni, amelyet a lakosság elutasított. A régi (most visszaállított) parlament 13 kormánypárti tagját tavaly év végén a főügyész egy 350 millió dolláros vesztegetési ügyben hallgatta ki. A kormány egyelőre nem reagált a bíróság döntésére, de rövidesen rendkívüli ülésen fogja megvitatni a határozat következményeit.
Szabah el-Ahmad el-Dzsábir emír 2011 decemberében, hat éven belül már negyedszer oszlatta fel a parlamentet, miután példa nélküli tüntetések voltak az inkompetensnek és korruptnak tartott kormány ellen. Az emír két nappal ezelőtt a jelenlegi parlament munkáját is felfüggesztette egy hónapra.
A német alkotmánybíróságra vár az ESM
Privátbankár
A német alkotmánybíróság időt kért arra, hogy megvizsgálja az európai mentőmechanizmus, az ESM működését. Ezzel tovább tolódhat az eszköz működésének kezdete. Az ESM nem működhet anélkül, hogy a német parlament ne adná rá áldását, őket viszont az alkotmányossági szabályok kötik.
Időt kért a német alkotmánybíróság, hogy megvizsgálhassa az eurózóna állandó mentőmechanizmusát - értesült a Reuters. Korábbi várakozások szerint a német parlament a jövő héten fogadta volna el az ESM működését, ami így az eredetileg tervezett július 1.-i indulás helyett később kezdheti meg a működését.
Az Angela Merkel vezette kormány és a jobbközép ellenzék ma egyezett meg a gazdaságösztönző intézkedésekről, amelyeket jövő pénteken el kell fogadnia a parlamentnek, ahogy az ESM-et is. Az ESM nem kezdheti meg a működését amíg az euróövezet legnagyobb gazdaságának, a németnek a parlamentje nem adja rá az áldását. Az alkotmánybíróság szóvivője azonban azt mondta: az ESM szerkezete annyira komplex, hogy több idő kell a vizsgálatához.
A német alkotmánybíróság időt kért arra, hogy megvizsgálja az európai mentőmechanizmus, az ESM működését. Ezzel tovább tolódhat az eszköz működésének kezdete. Az ESM nem működhet anélkül, hogy a német parlament ne adná rá áldását, őket viszont az alkotmányossági szabályok kötik.
Időt kért a német alkotmánybíróság, hogy megvizsgálhassa az eurózóna állandó mentőmechanizmusát - értesült a Reuters. Korábbi várakozások szerint a német parlament a jövő héten fogadta volna el az ESM működését, ami így az eredetileg tervezett július 1.-i indulás helyett később kezdheti meg a működését.
Az Angela Merkel vezette kormány és a jobbközép ellenzék ma egyezett meg a gazdaságösztönző intézkedésekről, amelyeket jövő pénteken el kell fogadnia a parlamentnek, ahogy az ESM-et is. Az ESM nem kezdheti meg a működését amíg az euróövezet legnagyobb gazdaságának, a németnek a parlamentje nem adja rá az áldását. Az alkotmánybíróság szóvivője azonban azt mondta: az ESM szerkezete annyira komplex, hogy több idő kell a vizsgálatához.
A történelmi gyökerekhez való kötődést és a totalitárius múlt elutasítása
A magyar alaptörvény a történelmi gyökerekhez való kötődést és a totalitárius múlt elutasítását egyaránt tartalmazza - jelentette ki csütörtökön Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke Bukarestben, ahol a román alkotmánybíróság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián tartott előadást.
Az "Alkotmányossági kontroll - hagyomány és kilátások" címmel, 17 ország alkotmánybírósági elnökének részvételével tartott ünnepi rendezvénynek Paczolay Péter volt az első előadója.
Angol nyelvű előadásában kifejtette: az alkotmányjogban legitimációs vektort képez a hagyomány. "Ez magabiztosságot, ihletforrást, legitimációs erőt jelent, de a joggyakorlat folytonosságát a térség több országában is önkényuralmi rendszerek szakították meg" - jegyezte meg.
Mind Romániának, mind Magyarországnak egy elnyomó rendszer törvényhozásával kellett szakítania - folytatta a szónok. Ezt teljesítette ki Magyarországon az új alaptörvény, amely a történelmi gyökerekhez való kötődéssel a folytonosságot, ugyanakkor a totalitárius múlt elutasítását egyaránt tartalmazza.
Paczolay az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Románia és Szlovákia esetében államközi jelentősége van az alkotmánybíróságok közötti munkakapcsolatnak. Rendszeresek a kétoldalú találkozók. Mint mondta, az ünnepség alkalmából meghívást ad át a román alkotmánybíráknak, hogy jövő tavasszal látogassanak el Budapestre.
Arra a kérdésre, miként értékeli az új román kormánytöbbség törekvéseit az alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálására, így válaszolt: az alkotmánybíráskodásnak egy demokratikusan választott törvényhozó hatalommal szembeni legitimációját sokszor vitatják, főleg akkor, amikor a parlamenti többség számára kellemetlen döntéseket hoz.
"Más kérdés, hogy az egyszer már megadott hatáskörök jelentős csökkentése nem sérti-e az alkotmánybíróság függetlenségét. Nem szeretném értékelni egy más ország még lezáratlan törvényalkotását, de nemzetközi összehasonlításban úgy tűnik, kiemelten jelentősek a román alkotmánybíróság politikai hatáskörei. Romániában az alkotmánybíróság a parlament személyi és egyedi ügyekben hozott politikai határozatait is vizsgálja, ezen kívánnak változtatni. A magyar Ab soha nem érezte magát felhatalmazva, hogy az Országgyűlés egyedi ügyekben hozott döntéseit vizsgálja" - összegezte Paczolay Péter.
Augustin Zegrean, a román alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében elmondta: a megalakulása óta eltelt 20 évben a taláros testület 29 ezer megkeresést bírált el, ezek túlnyomó része alkotmányossági óvás volt. "Az alkotmánybíróság döntéseit több ízben bírálták, de egyszer sem fordult elő, hogy nem tartották volna tiszteletben" - hangsúlyozta.
A konferencián Traian Basescu román államfő is köszöntötte az alkotmánybírákat, akiknek az évforduló alkalmából magas állami kitüntetéseket adott át. Az elnök kifejtette: az alkotmánybíróság két évtizedes működésével a jogállam kiteljesedését segítette elő Romániában.
MTI
Az "Alkotmányossági kontroll - hagyomány és kilátások" címmel, 17 ország alkotmánybírósági elnökének részvételével tartott ünnepi rendezvénynek Paczolay Péter volt az első előadója.
Angol nyelvű előadásában kifejtette: az alkotmányjogban legitimációs vektort képez a hagyomány. "Ez magabiztosságot, ihletforrást, legitimációs erőt jelent, de a joggyakorlat folytonosságát a térség több országában is önkényuralmi rendszerek szakították meg" - jegyezte meg.
Mind Romániának, mind Magyarországnak egy elnyomó rendszer törvényhozásával kellett szakítania - folytatta a szónok. Ezt teljesítette ki Magyarországon az új alaptörvény, amely a történelmi gyökerekhez való kötődéssel a folytonosságot, ugyanakkor a totalitárius múlt elutasítását egyaránt tartalmazza.
Paczolay az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Románia és Szlovákia esetében államközi jelentősége van az alkotmánybíróságok közötti munkakapcsolatnak. Rendszeresek a kétoldalú találkozók. Mint mondta, az ünnepség alkalmából meghívást ad át a román alkotmánybíráknak, hogy jövő tavasszal látogassanak el Budapestre.
Arra a kérdésre, miként értékeli az új román kormánytöbbség törekvéseit az alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálására, így válaszolt: az alkotmánybíráskodásnak egy demokratikusan választott törvényhozó hatalommal szembeni legitimációját sokszor vitatják, főleg akkor, amikor a parlamenti többség számára kellemetlen döntéseket hoz.
"Más kérdés, hogy az egyszer már megadott hatáskörök jelentős csökkentése nem sérti-e az alkotmánybíróság függetlenségét. Nem szeretném értékelni egy más ország még lezáratlan törvényalkotását, de nemzetközi összehasonlításban úgy tűnik, kiemelten jelentősek a román alkotmánybíróság politikai hatáskörei. Romániában az alkotmánybíróság a parlament személyi és egyedi ügyekben hozott politikai határozatait is vizsgálja, ezen kívánnak változtatni. A magyar Ab soha nem érezte magát felhatalmazva, hogy az Országgyűlés egyedi ügyekben hozott döntéseit vizsgálja" - összegezte Paczolay Péter.
Augustin Zegrean, a román alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében elmondta: a megalakulása óta eltelt 20 évben a taláros testület 29 ezer megkeresést bírált el, ezek túlnyomó része alkotmányossági óvás volt. "Az alkotmánybíróság döntéseit több ízben bírálták, de egyszer sem fordult elő, hogy nem tartották volna tiszteletben" - hangsúlyozta.
A konferencián Traian Basescu román államfő is köszöntötte az alkotmánybírákat, akiknek az évforduló alkalmából magas állami kitüntetéseket adott át. Az elnök kifejtette: az alkotmánybíróság két évtizedes működésével a jogállam kiteljesedését segítette elő Romániában.
MTI
2012. június 20., szerda
Szűkül az Alkotmánybíróság hatásköre
Manna.ro
2012. június 19.
A bukaresti képviselőház tagjai kedden elfogadták azt a módosító törvényjavaslatot, ami az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkíti le. A talárosok nem ítélkezhetnek a parlament határozatai felett.
Múlt héten a képviselőház jogi bizottsága döntött az Alkotmánybíróság működését szabályozó törvényről. Ennek értelmében ezután csak a törvénytervezeteket és a parlamenti jóváhagyásra átküldött kormányrendeleteket lehet megóvni a taláros testületnél, valamint a képviselőház és szenátus, illetve az együttes ülések szabályzatait. A parlament határozatait nem vétózhatja meg az Alkotmánybíróság.
A PDL-s képviselők vezetője, Mircea Toader a szavazás előtt úgy nyilatkozott, hogy a demokrata-liberálisok nem vesznek részt a voksoláson, sőt kiveszik kártyáikat a szavazógépből.
Az USL indítványát végül 169 támogatói, egy ellenszavazattal és 16 tartózkodással fogadták el. A törvénytervezetre még a szenátusnak is rá kell bólintania.
2012. június 19.
A bukaresti képviselőház tagjai kedden elfogadták azt a módosító törvényjavaslatot, ami az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkíti le. A talárosok nem ítélkezhetnek a parlament határozatai felett.
Múlt héten a képviselőház jogi bizottsága döntött az Alkotmánybíróság működését szabályozó törvényről. Ennek értelmében ezután csak a törvénytervezeteket és a parlamenti jóváhagyásra átküldött kormányrendeleteket lehet megóvni a taláros testületnél, valamint a képviselőház és szenátus, illetve az együttes ülések szabályzatait. A parlament határozatait nem vétózhatja meg az Alkotmánybíróság.
A PDL-s képviselők vezetője, Mircea Toader a szavazás előtt úgy nyilatkozott, hogy a demokrata-liberálisok nem vesznek részt a voksoláson, sőt kiveszik kártyáikat a szavazógépből.
Az USL indítványát végül 169 támogatói, egy ellenszavazattal és 16 tartózkodással fogadták el. A törvénytervezetre még a szenátusnak is rá kell bólintania.
2012. június 19., kedd
Dicséret és kritika a Velencei Bizottságtól
MTI
2012. június 19.
A Velencei Bizottság alapvetően megfelelőnek minősítette és számos vonatkozásban méltatta az Alkotmánybíróságról, az ügyészségről, valamint a nemzetiségekről szóló magyar törvényt, ugyanakkor mindhárom jogszabály tekintetében volt bíráló megállapítása, és több-kevesebb módosításra is javaslatot tett.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló szakértő testület a múlt pénteken és szombaton Velencében tartott ülésén fogadta el a három említett szakvéleményt, és azok szövegét a véglegesítés után, kedden juttatta el az MTI brüsszeli tudósítójának.
Az alkotmánybíróságról
Az Alkotmánybíróságról szóló törvényről a Velencei Bizottságnak az a véleménye, hogy az általánosságban véve jól megfogalmazott, következetes jogszabály. A törvény számos megoldását dicsérte, így például az alkotmánybírák újraválaszthatóságának kizárását, valamint azt, hogy a parlamenti képviselők egynegyede, valamint az alapjogi biztos kérheti az utólagos normakontrollt.
Ugyanakkor a szakértői testület szerint a törvény számos előírását felül kellene vizsgálni. Így például az Alkotmánybíróság függetlenségét az alaptörvényben kellene szabályozni, eljárási szabályokkal kellene tisztábbá tenni a méltatlanság túlzottan homályos fogalmát, egyértelműbbé kellene tenni a kétfajta egyéni panaszforma ügyében az eljárást.
A Velencei Bizottság úgy véli: olyan esetekben, amikor egy érintett személy nem tudja a saját jogait megvédeni, vagy ha a jogsérelem emberek nagyobb csoportját érinti, abban a kérdésben, hogy a jogszabály megfelel-e az alaptörvénynek, a vizsgálatra irányuló kérelem előterjesztésére a legfőbb ügyész helyett az alapjogi biztost kellene felhatalmazni. A testület annak a véleményének is hangot adott, hogy a törvényből csak az alapelveket kellene sarkalatosnak nyilvánítani, a technikai részletszabályokat egyszerű törvényben kellene megállapítani.
Az ügyészségről
A Velencei Bizottság utalt arra, hogy Európában az ügyészi szervezetrendszerre számos modell létezik. A magyar törvényről megállapította azt, hogy a legfőbb ügyész nagy függetlenséget élvez, miközben erős hierarchikus ellenőrzést gyakorol a többi ügyész fölött. Ez – hangsúlyozta a szakértői testület – nem áll ugyan ellentétben az európai normákkal, de ki kellene egészíteni fékekkel és ellensúlyokkal, ami még nem eléggé fejlett a magyar rendszerben.
Megállapították: a legfőbb ügyész felelőssége leginkább abban jelenik meg, hogy évente jelentést kell tennie a parlamentnek. Az egyedi esetek többnyire bírósági ellenőrzés alatt állnak, ugyanakkor nem létezik ügyészi tanács, amely hatékonyan befolyásolhatná a legfőbb ügyész szélsőségesen széles körű hatalmát az ügyészi szervezeten belül.
A Velencei Bizottság utalt arra, hogy legtöbb észrevétele nem az új jogi előírásokra vonatkozik, hanem azokra a túlhatalmakra, amelyek már a demokratikus átmenet előtt is jellemezték az ügyészséget. Az általuk felvetett kérdésekben nem a jogállamiság fenyegetett voltát teszik szóvá, hanem a helyzet javítását célozzák. A testület ajánlásai között szerepel, hogy az ügyészek csak úgynevezett funkcionális immunitást élvezzenek. A Velencei Bizottság túlzottnak találja a gazdálkodó és egyéb szervezetek adatszolgáltatatási kötelezettségét az ügyészség felé, valamint úgy véli, hogy a tulajdonos akarata ellenére csak bírósági végzés birtokában kellene megengedni a magánterületre történő ügyészi belépést.
A Velencei Bizottság felvetette azt is: el kellene törölni azt a szabályt, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész kiválassza az eljáró büntető bíróságot.
A nemzetiségi törvényről
Velencei Bizottság megállapította, hogy Magyarország továbbra is különös figyelmet szentel a kisebbségi jogok védelmének, és erőfeszítéseket tesz az országban élő nemzetiségek etnikai, kulturális és nyelvi azonosságának, hagyományaik és kulturális örökségük védelmének érdekében.
Üdvözölte, hogy a nemzetiségi törvény elismeri és garantálja a tizenhárom elismert magyarországi nemzeti kisebbség – és e kisebbségekhez tartozók – jogait a legfontosabb területeken, az oktatás, a kultúra, az anyanyelvhasználat, a média és a közéletben való részvétel területén.
Bíráló megjegyzésként a Velencei Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségvédelem kerete különösen összetett, esetenként túlságosan részletező, néhol jogilag nem eléggé világos, ami nehézségekhez vezethet a megvalósítás során, ez pedig hátrányos hatással járhat az autonómiára nézve. A testület különösképpen túlszabályozottnak találta a nemzetiségi önkormányzatok működését és felügyeletét. Felvetette azt is: a jogszabály sarkalatos törvényi jogállása nehézséget jelenthet az esetleges későbbi módosítás tekintetében, hiszen ahhoz speciális többségre van szükség.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár – aki a tanácskozáson a magyar kormány álláspontját képviselte – a bizottság pénteki ülését követően, még a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a testület összességében demokratikusnak és a jogállamiságot szolgálónak találta az általa most vizsgált magyar törvényeket. Az államtitkár leszögezte: a bizottság véleménye alapján biztosan nem megalapozott egy monitoringeljárás megindítása Magyarországgal szemben, mert a vizsgált jogszabályok nem szenvednek olyan hiányosságban, ami miatt az Európa Tanácsnak fel kellene lépnie Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság érdekében.
Répássy emlékeztetett arra is, hogy folyamatos volt a párbeszéd a Velencei Bizottság és a magyar kormány között, utóbbi szakmai háttérinformációkkal segítette a testület munkáját. A vélemények a három törvényről közlése szerint nagy mértékben egyeznek a kormány álláspontjával is.
2012. június 19.
A Velencei Bizottság alapvetően megfelelőnek minősítette és számos vonatkozásban méltatta az Alkotmánybíróságról, az ügyészségről, valamint a nemzetiségekről szóló magyar törvényt, ugyanakkor mindhárom jogszabály tekintetében volt bíráló megállapítása, és több-kevesebb módosításra is javaslatot tett.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló szakértő testület a múlt pénteken és szombaton Velencében tartott ülésén fogadta el a három említett szakvéleményt, és azok szövegét a véglegesítés után, kedden juttatta el az MTI brüsszeli tudósítójának.
Az alkotmánybíróságról
Az Alkotmánybíróságról szóló törvényről a Velencei Bizottságnak az a véleménye, hogy az általánosságban véve jól megfogalmazott, következetes jogszabály. A törvény számos megoldását dicsérte, így például az alkotmánybírák újraválaszthatóságának kizárását, valamint azt, hogy a parlamenti képviselők egynegyede, valamint az alapjogi biztos kérheti az utólagos normakontrollt.
Ugyanakkor a szakértői testület szerint a törvény számos előírását felül kellene vizsgálni. Így például az Alkotmánybíróság függetlenségét az alaptörvényben kellene szabályozni, eljárási szabályokkal kellene tisztábbá tenni a méltatlanság túlzottan homályos fogalmát, egyértelműbbé kellene tenni a kétfajta egyéni panaszforma ügyében az eljárást.
A Velencei Bizottság úgy véli: olyan esetekben, amikor egy érintett személy nem tudja a saját jogait megvédeni, vagy ha a jogsérelem emberek nagyobb csoportját érinti, abban a kérdésben, hogy a jogszabály megfelel-e az alaptörvénynek, a vizsgálatra irányuló kérelem előterjesztésére a legfőbb ügyész helyett az alapjogi biztost kellene felhatalmazni. A testület annak a véleményének is hangot adott, hogy a törvényből csak az alapelveket kellene sarkalatosnak nyilvánítani, a technikai részletszabályokat egyszerű törvényben kellene megállapítani.
Az ügyészségről
A Velencei Bizottság utalt arra, hogy Európában az ügyészi szervezetrendszerre számos modell létezik. A magyar törvényről megállapította azt, hogy a legfőbb ügyész nagy függetlenséget élvez, miközben erős hierarchikus ellenőrzést gyakorol a többi ügyész fölött. Ez – hangsúlyozta a szakértői testület – nem áll ugyan ellentétben az európai normákkal, de ki kellene egészíteni fékekkel és ellensúlyokkal, ami még nem eléggé fejlett a magyar rendszerben.
Megállapították: a legfőbb ügyész felelőssége leginkább abban jelenik meg, hogy évente jelentést kell tennie a parlamentnek. Az egyedi esetek többnyire bírósági ellenőrzés alatt állnak, ugyanakkor nem létezik ügyészi tanács, amely hatékonyan befolyásolhatná a legfőbb ügyész szélsőségesen széles körű hatalmát az ügyészi szervezeten belül.
A Velencei Bizottság utalt arra, hogy legtöbb észrevétele nem az új jogi előírásokra vonatkozik, hanem azokra a túlhatalmakra, amelyek már a demokratikus átmenet előtt is jellemezték az ügyészséget. Az általuk felvetett kérdésekben nem a jogállamiság fenyegetett voltát teszik szóvá, hanem a helyzet javítását célozzák. A testület ajánlásai között szerepel, hogy az ügyészek csak úgynevezett funkcionális immunitást élvezzenek. A Velencei Bizottság túlzottnak találja a gazdálkodó és egyéb szervezetek adatszolgáltatatási kötelezettségét az ügyészség felé, valamint úgy véli, hogy a tulajdonos akarata ellenére csak bírósági végzés birtokában kellene megengedni a magánterületre történő ügyészi belépést.
A Velencei Bizottság felvetette azt is: el kellene törölni azt a szabályt, amely lehetővé teszi, hogy a legfőbb ügyész kiválassza az eljáró büntető bíróságot.
A nemzetiségi törvényről
Velencei Bizottság megállapította, hogy Magyarország továbbra is különös figyelmet szentel a kisebbségi jogok védelmének, és erőfeszítéseket tesz az országban élő nemzetiségek etnikai, kulturális és nyelvi azonosságának, hagyományaik és kulturális örökségük védelmének érdekében.
Üdvözölte, hogy a nemzetiségi törvény elismeri és garantálja a tizenhárom elismert magyarországi nemzeti kisebbség – és e kisebbségekhez tartozók – jogait a legfontosabb területeken, az oktatás, a kultúra, az anyanyelvhasználat, a média és a közéletben való részvétel területén.
Bíráló megjegyzésként a Velencei Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségvédelem kerete különösen összetett, esetenként túlságosan részletező, néhol jogilag nem eléggé világos, ami nehézségekhez vezethet a megvalósítás során, ez pedig hátrányos hatással járhat az autonómiára nézve. A testület különösképpen túlszabályozottnak találta a nemzetiségi önkormányzatok működését és felügyeletét. Felvetette azt is: a jogszabály sarkalatos törvényi jogállása nehézséget jelenthet az esetleges későbbi módosítás tekintetében, hiszen ahhoz speciális többségre van szükség.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár – aki a tanácskozáson a magyar kormány álláspontját képviselte – a bizottság pénteki ülését követően, még a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a testület összességében demokratikusnak és a jogállamiságot szolgálónak találta az általa most vizsgált magyar törvényeket. Az államtitkár leszögezte: a bizottság véleménye alapján biztosan nem megalapozott egy monitoringeljárás megindítása Magyarországgal szemben, mert a vizsgált jogszabályok nem szenvednek olyan hiányosságban, ami miatt az Európa Tanácsnak fel kellene lépnie Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság érdekében.
Répássy emlékeztetett arra is, hogy folyamatos volt a párbeszéd a Velencei Bizottság és a magyar kormány között, utóbbi szakmai háttérinformációkkal segítette a testület munkáját. A vélemények a három törvényről közlése szerint nagy mértékben egyeznek a kormány álláspontjával is.
A Bundestag az úr - Az Alkotmánybíróság rövid pórázra fogja Merkelt
A német Szövetségi Alkotmánybíróság helyt adott a Zöld Párt panaszának és kimondta, hogy a kormány nem tájékoztatta megfelelően a parlamentet az adósságválság kezelésével kapcsolatos terveiről.
Mik ezek?
A Zöld Párt azzal indított eljárást a német kormány ellen, hogy részleteket követelt a július 1-től felálló állandó EU-mentőmechanizmus, az ESM működésével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság most helyt adott a panasznak és bár a döntés nem lesz hatással az ESM sorsára, a kormánynak a jövőben "megfelelő időben kellő befolyást kell engednie" a parlamentnek a döntéshozatal során.
Miközben a Merkel vezette német kormány igyekszik az adósságválság leküzdését uniós szinten irányítani, a német pártok nagyobb ellenőrizhetőséget és beleszólást követelnek – sikerrel. És bár az Alkotmánybíróság fontolóra vette az érvet, miszerint a nemzeti parlament erőteljesebb bevonása lassítja a folyamatot, Andreas Vosskuhle főbíró az AP tudósítása szerint úgy érvelt: a demokráciának ára van, de a megkurtítása túl magas ár lenne.
A német Alkotmánybíróság korábban már megerősítette a parlament szerepét az EFSF kapcsán, amikor kimondta, hogy a képviselőknek jóvá kell hagyniuk minden, az ideiglenes mentőalappal kapcsolatos döntést. A bíróság egyúttal megkurtította a korábban a döntéshozatalra jogosult parlamenti bizottság jogkörét, amely most már csak bizonyos kötvényvásárlásokról dönthet. A német kormány egyébként tavaly novemberben azzal próbálta meggyőzni a testületet, hogy az ESM nem is uniós téma, ezt az érvelést azonban nem fogadták el, és vélhetően az Alkotmánybíróság az eurókötvényekre vonatkozó EU-kezdeményezést is elutasítja majd.
Szerző: AP - Világgazdaság Online
Mik ezek?
A Zöld Párt azzal indított eljárást a német kormány ellen, hogy részleteket követelt a július 1-től felálló állandó EU-mentőmechanizmus, az ESM működésével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság most helyt adott a panasznak és bár a döntés nem lesz hatással az ESM sorsára, a kormánynak a jövőben "megfelelő időben kellő befolyást kell engednie" a parlamentnek a döntéshozatal során.
Miközben a Merkel vezette német kormány igyekszik az adósságválság leküzdését uniós szinten irányítani, a német pártok nagyobb ellenőrizhetőséget és beleszólást követelnek – sikerrel. És bár az Alkotmánybíróság fontolóra vette az érvet, miszerint a nemzeti parlament erőteljesebb bevonása lassítja a folyamatot, Andreas Vosskuhle főbíró az AP tudósítása szerint úgy érvelt: a demokráciának ára van, de a megkurtítása túl magas ár lenne.
A német Alkotmánybíróság korábban már megerősítette a parlament szerepét az EFSF kapcsán, amikor kimondta, hogy a képviselőknek jóvá kell hagyniuk minden, az ideiglenes mentőalappal kapcsolatos döntést. A bíróság egyúttal megkurtította a korábban a döntéshozatalra jogosult parlamenti bizottság jogkörét, amely most már csak bizonyos kötvényvásárlásokról dönthet. A német kormány egyébként tavaly novemberben azzal próbálta meggyőzni a testületet, hogy az ESM nem is uniós téma, ezt az érvelést azonban nem fogadták el, és vélhetően az Alkotmánybíróság az eurókötvényekre vonatkozó EU-kezdeményezést is elutasítja majd.
Szerző: AP - Világgazdaság Online
2012. június 17., vasárnap
Orbán rendelte el a Vizoviczki-hálózat felszámolását?
A ’70-es években San Franciscóban fordult elő, hogy a rendőrség negyven százaléka a maffia zsoldjában állt. Az Egyesült Államokban a botrányokat követően a rendőrséget újra kellett alapítani. A Heteknek nyilatkozó kriminológus szerint a BRFK működését megrázó korrupciós botrány elvezethet idáig.
Dőlnek az információk a magyar sajtóhoz a rendőri vezetőket érintő korrupciós ügyben. A hírek szerint napi hatvan-százezer forintért zavartalanul dolgozhattak a kábítószer-kereskedők a fő gyanúsított érdekeltségi körébe tartozó szórakozóhelyeken, mert nem kellett tartaniuk a razziáktól. A néhány hónappal ezelőtt felszámolt kábítószer-hálózat tagjai állítólag vádalku keretében mondták el a nyomozóknak, hogyan működött a rendszer. A nyomozók emellett prostituáltakat is kihallgattak, akik tudhattak a szórakozóhelyeken folyó üzelmekről. Olyan feltételezések is napvilágot láttak miszerint a gyanúsított „diszkókirály” (akinél nem 300, hanem több mint 400 millió forintot foglaltak le) csupán stróman, valójában rendőrök által irányított fővárosi maffiáról lehet beszélni.
Olajmaffiózók emelték fel
Ezt erősítette meg egyik alvilági forrásunk is, egy húszkilós taxis kölyöknek aposztrofálva „Vizót”, akit a ’90-es évek olajos maffiózói húztak fel magukhoz, hogy tisztára mossa a pénzüket. A mulatómágnás kapcsolatai révén olyan tekintélyre tett szert rövid időn belül, hogy bizonyos körökben ki sem merték mondani a nevét, vagy ha kimondták, akkor mindenki szó nélkül fizetett. Az általa állítólagosan működtetett „pénzgyár” tarifái a rendőrségi hierarchiához igazodtak: havi százezertől a sokmillióig terjedt a haszonélvezők fizetése.
Azt azonban tudni kell – mondja a „nyelv” –, hogy minden bűnöző, akit rendőrök mozgatnak, valójában „vamzer”. Vagyis korábban már bevarrták és a rendőrség megdolgozta más bűncselekmények miatt, majd terepre került, és a szabad mozgástérért, illetve a konkurenciánál eszközölt razziákért cserébe fizetett, portásállásokat biztosított a szabadnapos és nyugállományú rendőröknek, illetve mozgatta a rendőri vezetők mögött álló politikusok pénzét. Ebből következően egy ilyen kaliberű „vállalkozónak” senkivel sem kellett megküzdeni az üzleti lehetőségekért, helyekért, első perctől kezdve védelemben részesítették. V. László állítólag annyira hitt érinthetetlenségében, hogy – miként korábban Tasnádi – ő maga volt a legjobban meglepődve letartóztatásán.
Vizoviczki László - kijött a fényre
Bukását forrásunk szerint tisztán gazdasági racionalitás alapján született döntés okozta: a piac újraosztása. Ha kíváncsiak vagyunk, ki indította el a műsort, azt kell megnézni, ki veszi át „Vizo” érdekeltségeit – tanácsolja nem is olyan távoli ismerőse. Abban ugyanis erősen kételkedik, hogy az igazán „nagykutyák” lebuknának. Szerinte a mostani botrány a másfél évtizedes rendszernek nagyjából a középrétegét érinti, a felső vezetésig sosem jutnak el a nyomozók. Pláne, hogy a nyomozás iránya jelenleg a kissebb kaliberű rendőrök felé halad.
Dosszié Orbán asztalán?
A hálózat bukásához mások szerint állítólag az vezetett, hogy a 2010-es választásokat követően Orbán Viktor asztalára letettek egy olyan dossziét, amely a budapesti éjszakai élet bűnügyi vonatkozásait tárta fel. Állítólag ez a momentum erőteljesen közrejátszott abban, hogy a mostani letartóztatásokhoz vezető titkos nyomozás elindult. Egy kompetens fideszes forrásunk szintén valószínűnek tartja, hogy a „nagyfőnök” igénye volt, hogy a budapesti éjszakai élet császárai ne működhessenek tovább zavartalanul. Hozzátette: a miniszterelnök a West Balkán ügy kapcsán is felháborodott azon, hogy a szülők nem engedhetik el félelem nélkül szórakozni a gyermekeiket a fővárosban.
Forrásunk meg van róla győződve, hogy a korrupciós botrány szálai „horizontális és vertikális irányba” is tovább fognak vezetni a rendőrség szervezetén belül, és újabb letartóztatásokra lehet számítani. „Egy ilyen rendszer működtetéséhez magasabb rangú, illetve több rendőr szükséges” – magyarázta. Szerinte kizárt, hogy a BRFK és az ORFK rivalizálása állna az ügy hátterében, a nyomozás pedig egyértelműen a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) sikere. „Ez azt jelzi, hogy a múlté az a komcsi szemlélet, hogy a holló a hollónak nem vájja kik a szemét” – fogalmazott, utalva arra, hogy szerinte eddig miért nem pattantak ki hasonló ügyek.
Mi lehet a magyarázata akkor annak, hogy – a hírek szerint – a megbukott BRFK-s rendőrvezetők felett álló Tóth Tamás budapesti rendőr-főkapitány széke megerősödött? A politikus szerint az, hogy részt vett a feltáró munkában. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy a rendőrségi kommunikáció szerint az NVSZ feljelentése alapján indult nyomozás két éven keresztül titkosan zajlott.
A honatya szerint az is izgalmas kérdés, hogy voltak-e politikai kapcsolatai V. Lászlónak, a szórakozóhelyek tulajdonosának. „Ekkora rendszert lehetetlen valamilyen szintű politikai védelem nélkül működtetni, és most nem csak az elmúlt nyolc évről beszélek. Nagyon érdekes, hogy V. László 2011 körül elkezdett kijönni a fényre, ország-világnak megmutatta az arcát. Vajon miért érezte magát ilyen erősnek? Kapott-e a politika bármelyik oldaláról bátorítást? Ha igen, akkor ez bföff volt, hogy kicsalogassák a barlangjából, vagy voltak igazi pártolói?” – vette át a kérdező szerepét forrásunk. Hozzátette: az érintett rendőrök nem a Fidesz-kormány alatt fonódtak össze az alvilággal, ám ha ezt az ügyet most nem csinálják végig, akkor rajtuk csattanhat az ostor.
Rendőrségi forrásunk szerint sem a mostani elit kezdett el kokettálni a szervezett bűnözéssel, hanem a rendszerváltás óta mindegyik. Ezért sem mutatkozott politikai akarat a rendőri védelemmel működő égbekiáltó törvénytelenségek felszámolására. A buli 12-15 éve indult az olajozással, az orosz maffia kiseprűzésével, és a létrejött vákuumba benyomuló, addigra már korrumpálódott rendőrségi vezetők piacfelosztásával. Aztán a csomagot egyik kormány örökölte meg a másiktól, és valahogy mindig lekerült a napirendről. „Orbán Viktor ugyanúgy járt ezzel a sztorival, mint Horn Gyula az olajügyekkel: kiadta a parancsot a rendrakásra, majd ráömlött a mocsok” – vallja a „belső ember”, aki szerint ma már azért nem gépfegyverrel osztják fel a területet egymás között a bandák, mert állami szintre emelkedett a bűnözés, és a fehérgallérosok diktálnak.
Kábító szervezet
„Nemcsak a rendőrség oldaláról kell megnyugtatóan kezelni a helyzetet, hanem társadalmi szempontból is. Ezek a szórakozóhelyek ugyanis kiestek az állam joghatósága alól, miközben a szülők jogos elvárása, hogy amikor elengedik a gyerekeiket szórakozni, ne kelljen attól rettegniük, hogy hazaérnek-e, vagy drogtúladagolásban meghalnak, illetve szervkereskedők áldozatai lesznek” – teszi hozzá a fideszes forrásunk.
Az egyik "szórakoztató kombinát" a Hajógyári-szigeten
Mindez jogos felvetés, annál is inkább, mert – ahogy Zacher Gábor főorvos, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője a Heteknek elmondta – a becslések szerint hétvégenként mintegy 350 ezren használnak drogot, főként a nagyvárosokban. „Növekvő a tendencia, tavaly minden korábbinál több, mintegy kétezer páciens került hozzánk droghasználattal összefüggésben” – mondta a szakember, aki szerint az utóbbi években egyre népszerűbbé váló több ezres létszámú bulik – főleg az olyan „kombinát” jellegű szórakozóhelyeken, mint a Hajógyári-sziget – kedveznek a drogterjesztőknek.
Csintalan Sándor egykori MSZP alelnök, ma televíziós személyiség egy tévéműsorban azt állította, hogy saját szemével látta, hogy a hajógyári szigeten működő szórakozóhelyeken asztalra kitéve, nyíltan kínálták a kábítószereket. Csintalan szerint téma volt rendőrségi körökben a III. kerülethez tartozó szórakozóhelyek viselt ügyei, erről ugyanis egy rendőrkapitánnyal személyesen beszélgetett.
„Eddig csak külföldi példákban hallottunk hasonló szintű rendőrségi korrupciós ügyekről, amelyek az egész igazságszolgáltatásba vetett bizalmat megrendítették, és nem utolsó sorban a rendőrség újjászervezését eredményezték” – nyilatkozta lapunknak Finszter Géza kriminológusprofesszor.
A kutató példaként a ’70-es évek San Franciscóját említette, ahol a rendőrök 40 százaléka a helyi drogmaffia befolyása alatt állt, de említhetnénk a ’30-as évek Amerikáját is, ahol az éjszakai élet által megmozgatott hatalmas összegek sokszor jelentettek ellenállhatatlan kísértést a bűnüldözők számára. Finszter Géza hangsúlyozta: az ilyen és hasonló ügyek közös momentuma, hogy a titkos nyomozások során az alvilágba beépülő, azzal kontaktusba kerülő nyomozók a bűnözők eszközévé váltak. Ennek fő oka a kutató szerint az, hogy a titkos nyomozások felett nincsen külső kontroll, a rendőrök pedig jellemzően szeretik maguknak megtartani az ilyen módon beérkező információkat.
Megkapargatni a kiskirályokat
Egy ilyen korrupciós ügy egy bölcs államot a rendőrség szervezeti rendszerének átszervezésére késztet – jegyezte meg Finszter Géza. Erre rímel rendőrségi forrásunk ténymegállapítása is, aki azt állítja, hogy megtisztulás csak akkor várható a rendőrségen, ha mindent újravarrnak, és a totális személycsere-program indul be. A hal ugyanis a fejétől bűzlik, és a nagykutyák bátorságán felbátorodott alsóbb szintek ugyanúgy érintettek, csak éppen nem akkora fajsúlyú bűncselekményekben. Szerinte annyira fertőzött az állomány, hogy az is kevés lett volna, ha nem kettő, hanem negyven rendőri vezetőt helyeznek előzetes letartóztatásba a nyomozás során. Ráadásul a probléma nem lokális, fővárosi, hanem országos szinten is létezik. „Meg kell kapargatni a helyi kiskirályokat, mindegyik mögött ott lesz a védelmet biztosító rendőr” – állítja forrásunk.
Az átszervezéssel kapcsolatos javaslataikat a kutatók már több kormány asztalára letették, ám azok válasz nélkül maradtak. Ezekben megfogalmazták többek között, hogy a rendőrség bűnügyi szolgálatát szervezetileg is az ügyészség alá kellene rendelni, hogy a szétválasztott hatalmi ágak közül ne a végrehajtói (kormány) alá, hanem egy független alkotmányos státuszú szervezet alá tartozzék, a bírói hatalom szigorú kontrollja mellett. Ilyen módon erősíteni lehetne például a titkos nyomozások feletti kontrollt is. Ha ez nem történik meg, akkor nincs biztosíték arra, hogy a rendőrségi korrupció nem fog ugyanerre a szintre „felfejlődni”.
Megszólal az egyik ügyvéd
"Sajnálatosnak tartom, hogy egyes rendőrségi vezetők nyilatkozataikban semmibe veszik az ártatlanság vélelmét" - mondta a Vasárnapi Blikknek Arató György, az úgynevezett Vizoviczki-ügyben letartóztatott egyik rendőri vezető, Kalmár Tamás védője. Az ügyvéd szerint védence az ügyészség gyanújával szemben nem kapott havi fizetést az éjszakai szórakozóhelyeket üzemeltető Vizoviczki Lászlótól, sem más vállalkozótól.
Az ügyészség a védő szerint arra alapozza a gyanúját, hogy Kalmár jó ismerőse volt Vizoviczki egyik emberének, V. Istvánnak. Arató György szerint a letartóztatott főnyomozó közvetlenül is ismerte Vizoviczkit, két-három alkalommal találkoztak. A találkozók célja hivatalos munkamegbeszélés volt, ami Kalmár feladatkörében természetes (Vizoviczki nagy rendezvények szervezője volt, Kalmárnak mint a BRFK közrendvédelmi főosztályvezetőjének hivatalból fel kellett vennie vele a kapcsolatot).
Az ügyészség másik ütőkártyája az ügyvéd szerint a Kalmár zsebében talált pénz. Az a 219 ezer forint lett gyanús, ami szerintük bűncselekményből származhat. Arató György szerint viszont Kalmár néhány nappal a letartóztatása előtt a feleségével közös bankszámlájukról vette fel a pénzt, amely kettejük fizetéséből származott. A Blikk információi szerint a rendőr lakásában tartott házkutatás során lefoglalták bankkártyáit és bankszámlakivonatait is.
"A másik zsebében talált 6500 forintot viszont nem foglalták le. Azt jelenleg még nem tudjuk, a nyomozó hatóság milyen logika alapján gondolta, hogy az egyik összeg bűncselekményből származik, a másik pedig nem" - mondta az ügyvéd a lapnak.
HETEK / SI, SzZ / Blikk
Dőlnek az információk a magyar sajtóhoz a rendőri vezetőket érintő korrupciós ügyben. A hírek szerint napi hatvan-százezer forintért zavartalanul dolgozhattak a kábítószer-kereskedők a fő gyanúsított érdekeltségi körébe tartozó szórakozóhelyeken, mert nem kellett tartaniuk a razziáktól. A néhány hónappal ezelőtt felszámolt kábítószer-hálózat tagjai állítólag vádalku keretében mondták el a nyomozóknak, hogyan működött a rendszer. A nyomozók emellett prostituáltakat is kihallgattak, akik tudhattak a szórakozóhelyeken folyó üzelmekről. Olyan feltételezések is napvilágot láttak miszerint a gyanúsított „diszkókirály” (akinél nem 300, hanem több mint 400 millió forintot foglaltak le) csupán stróman, valójában rendőrök által irányított fővárosi maffiáról lehet beszélni.
Olajmaffiózók emelték fel
Ezt erősítette meg egyik alvilági forrásunk is, egy húszkilós taxis kölyöknek aposztrofálva „Vizót”, akit a ’90-es évek olajos maffiózói húztak fel magukhoz, hogy tisztára mossa a pénzüket. A mulatómágnás kapcsolatai révén olyan tekintélyre tett szert rövid időn belül, hogy bizonyos körökben ki sem merték mondani a nevét, vagy ha kimondták, akkor mindenki szó nélkül fizetett. Az általa állítólagosan működtetett „pénzgyár” tarifái a rendőrségi hierarchiához igazodtak: havi százezertől a sokmillióig terjedt a haszonélvezők fizetése.
Azt azonban tudni kell – mondja a „nyelv” –, hogy minden bűnöző, akit rendőrök mozgatnak, valójában „vamzer”. Vagyis korábban már bevarrták és a rendőrség megdolgozta más bűncselekmények miatt, majd terepre került, és a szabad mozgástérért, illetve a konkurenciánál eszközölt razziákért cserébe fizetett, portásállásokat biztosított a szabadnapos és nyugállományú rendőröknek, illetve mozgatta a rendőri vezetők mögött álló politikusok pénzét. Ebből következően egy ilyen kaliberű „vállalkozónak” senkivel sem kellett megküzdeni az üzleti lehetőségekért, helyekért, első perctől kezdve védelemben részesítették. V. László állítólag annyira hitt érinthetetlenségében, hogy – miként korábban Tasnádi – ő maga volt a legjobban meglepődve letartóztatásán.
Vizoviczki László - kijött a fényre
Bukását forrásunk szerint tisztán gazdasági racionalitás alapján született döntés okozta: a piac újraosztása. Ha kíváncsiak vagyunk, ki indította el a műsort, azt kell megnézni, ki veszi át „Vizo” érdekeltségeit – tanácsolja nem is olyan távoli ismerőse. Abban ugyanis erősen kételkedik, hogy az igazán „nagykutyák” lebuknának. Szerinte a mostani botrány a másfél évtizedes rendszernek nagyjából a középrétegét érinti, a felső vezetésig sosem jutnak el a nyomozók. Pláne, hogy a nyomozás iránya jelenleg a kissebb kaliberű rendőrök felé halad.
Dosszié Orbán asztalán?
A hálózat bukásához mások szerint állítólag az vezetett, hogy a 2010-es választásokat követően Orbán Viktor asztalára letettek egy olyan dossziét, amely a budapesti éjszakai élet bűnügyi vonatkozásait tárta fel. Állítólag ez a momentum erőteljesen közrejátszott abban, hogy a mostani letartóztatásokhoz vezető titkos nyomozás elindult. Egy kompetens fideszes forrásunk szintén valószínűnek tartja, hogy a „nagyfőnök” igénye volt, hogy a budapesti éjszakai élet császárai ne működhessenek tovább zavartalanul. Hozzátette: a miniszterelnök a West Balkán ügy kapcsán is felháborodott azon, hogy a szülők nem engedhetik el félelem nélkül szórakozni a gyermekeiket a fővárosban.
Forrásunk meg van róla győződve, hogy a korrupciós botrány szálai „horizontális és vertikális irányba” is tovább fognak vezetni a rendőrség szervezetén belül, és újabb letartóztatásokra lehet számítani. „Egy ilyen rendszer működtetéséhez magasabb rangú, illetve több rendőr szükséges” – magyarázta. Szerinte kizárt, hogy a BRFK és az ORFK rivalizálása állna az ügy hátterében, a nyomozás pedig egyértelműen a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) sikere. „Ez azt jelzi, hogy a múlté az a komcsi szemlélet, hogy a holló a hollónak nem vájja kik a szemét” – fogalmazott, utalva arra, hogy szerinte eddig miért nem pattantak ki hasonló ügyek.
Mi lehet a magyarázata akkor annak, hogy – a hírek szerint – a megbukott BRFK-s rendőrvezetők felett álló Tóth Tamás budapesti rendőr-főkapitány széke megerősödött? A politikus szerint az, hogy részt vett a feltáró munkában. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy a rendőrségi kommunikáció szerint az NVSZ feljelentése alapján indult nyomozás két éven keresztül titkosan zajlott.
A honatya szerint az is izgalmas kérdés, hogy voltak-e politikai kapcsolatai V. Lászlónak, a szórakozóhelyek tulajdonosának. „Ekkora rendszert lehetetlen valamilyen szintű politikai védelem nélkül működtetni, és most nem csak az elmúlt nyolc évről beszélek. Nagyon érdekes, hogy V. László 2011 körül elkezdett kijönni a fényre, ország-világnak megmutatta az arcát. Vajon miért érezte magát ilyen erősnek? Kapott-e a politika bármelyik oldaláról bátorítást? Ha igen, akkor ez bföff volt, hogy kicsalogassák a barlangjából, vagy voltak igazi pártolói?” – vette át a kérdező szerepét forrásunk. Hozzátette: az érintett rendőrök nem a Fidesz-kormány alatt fonódtak össze az alvilággal, ám ha ezt az ügyet most nem csinálják végig, akkor rajtuk csattanhat az ostor.
Rendőrségi forrásunk szerint sem a mostani elit kezdett el kokettálni a szervezett bűnözéssel, hanem a rendszerváltás óta mindegyik. Ezért sem mutatkozott politikai akarat a rendőri védelemmel működő égbekiáltó törvénytelenségek felszámolására. A buli 12-15 éve indult az olajozással, az orosz maffia kiseprűzésével, és a létrejött vákuumba benyomuló, addigra már korrumpálódott rendőrségi vezetők piacfelosztásával. Aztán a csomagot egyik kormány örökölte meg a másiktól, és valahogy mindig lekerült a napirendről. „Orbán Viktor ugyanúgy járt ezzel a sztorival, mint Horn Gyula az olajügyekkel: kiadta a parancsot a rendrakásra, majd ráömlött a mocsok” – vallja a „belső ember”, aki szerint ma már azért nem gépfegyverrel osztják fel a területet egymás között a bandák, mert állami szintre emelkedett a bűnözés, és a fehérgallérosok diktálnak.
Kábító szervezet
„Nemcsak a rendőrség oldaláról kell megnyugtatóan kezelni a helyzetet, hanem társadalmi szempontból is. Ezek a szórakozóhelyek ugyanis kiestek az állam joghatósága alól, miközben a szülők jogos elvárása, hogy amikor elengedik a gyerekeiket szórakozni, ne kelljen attól rettegniük, hogy hazaérnek-e, vagy drogtúladagolásban meghalnak, illetve szervkereskedők áldozatai lesznek” – teszi hozzá a fideszes forrásunk.
Az egyik "szórakoztató kombinát" a Hajógyári-szigeten
Mindez jogos felvetés, annál is inkább, mert – ahogy Zacher Gábor főorvos, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának vezetője a Heteknek elmondta – a becslések szerint hétvégenként mintegy 350 ezren használnak drogot, főként a nagyvárosokban. „Növekvő a tendencia, tavaly minden korábbinál több, mintegy kétezer páciens került hozzánk droghasználattal összefüggésben” – mondta a szakember, aki szerint az utóbbi években egyre népszerűbbé váló több ezres létszámú bulik – főleg az olyan „kombinát” jellegű szórakozóhelyeken, mint a Hajógyári-sziget – kedveznek a drogterjesztőknek.
Csintalan Sándor egykori MSZP alelnök, ma televíziós személyiség egy tévéműsorban azt állította, hogy saját szemével látta, hogy a hajógyári szigeten működő szórakozóhelyeken asztalra kitéve, nyíltan kínálták a kábítószereket. Csintalan szerint téma volt rendőrségi körökben a III. kerülethez tartozó szórakozóhelyek viselt ügyei, erről ugyanis egy rendőrkapitánnyal személyesen beszélgetett.
„Eddig csak külföldi példákban hallottunk hasonló szintű rendőrségi korrupciós ügyekről, amelyek az egész igazságszolgáltatásba vetett bizalmat megrendítették, és nem utolsó sorban a rendőrség újjászervezését eredményezték” – nyilatkozta lapunknak Finszter Géza kriminológusprofesszor.
A kutató példaként a ’70-es évek San Franciscóját említette, ahol a rendőrök 40 százaléka a helyi drogmaffia befolyása alatt állt, de említhetnénk a ’30-as évek Amerikáját is, ahol az éjszakai élet által megmozgatott hatalmas összegek sokszor jelentettek ellenállhatatlan kísértést a bűnüldözők számára. Finszter Géza hangsúlyozta: az ilyen és hasonló ügyek közös momentuma, hogy a titkos nyomozások során az alvilágba beépülő, azzal kontaktusba kerülő nyomozók a bűnözők eszközévé váltak. Ennek fő oka a kutató szerint az, hogy a titkos nyomozások felett nincsen külső kontroll, a rendőrök pedig jellemzően szeretik maguknak megtartani az ilyen módon beérkező információkat.
Megkapargatni a kiskirályokat
Egy ilyen korrupciós ügy egy bölcs államot a rendőrség szervezeti rendszerének átszervezésére késztet – jegyezte meg Finszter Géza. Erre rímel rendőrségi forrásunk ténymegállapítása is, aki azt állítja, hogy megtisztulás csak akkor várható a rendőrségen, ha mindent újravarrnak, és a totális személycsere-program indul be. A hal ugyanis a fejétől bűzlik, és a nagykutyák bátorságán felbátorodott alsóbb szintek ugyanúgy érintettek, csak éppen nem akkora fajsúlyú bűncselekményekben. Szerinte annyira fertőzött az állomány, hogy az is kevés lett volna, ha nem kettő, hanem negyven rendőri vezetőt helyeznek előzetes letartóztatásba a nyomozás során. Ráadásul a probléma nem lokális, fővárosi, hanem országos szinten is létezik. „Meg kell kapargatni a helyi kiskirályokat, mindegyik mögött ott lesz a védelmet biztosító rendőr” – állítja forrásunk.
Az átszervezéssel kapcsolatos javaslataikat a kutatók már több kormány asztalára letették, ám azok válasz nélkül maradtak. Ezekben megfogalmazták többek között, hogy a rendőrség bűnügyi szolgálatát szervezetileg is az ügyészség alá kellene rendelni, hogy a szétválasztott hatalmi ágak közül ne a végrehajtói (kormány) alá, hanem egy független alkotmányos státuszú szervezet alá tartozzék, a bírói hatalom szigorú kontrollja mellett. Ilyen módon erősíteni lehetne például a titkos nyomozások feletti kontrollt is. Ha ez nem történik meg, akkor nincs biztosíték arra, hogy a rendőrségi korrupció nem fog ugyanerre a szintre „felfejlődni”.
Megszólal az egyik ügyvéd
"Sajnálatosnak tartom, hogy egyes rendőrségi vezetők nyilatkozataikban semmibe veszik az ártatlanság vélelmét" - mondta a Vasárnapi Blikknek Arató György, az úgynevezett Vizoviczki-ügyben letartóztatott egyik rendőri vezető, Kalmár Tamás védője. Az ügyvéd szerint védence az ügyészség gyanújával szemben nem kapott havi fizetést az éjszakai szórakozóhelyeket üzemeltető Vizoviczki Lászlótól, sem más vállalkozótól.
Az ügyészség a védő szerint arra alapozza a gyanúját, hogy Kalmár jó ismerőse volt Vizoviczki egyik emberének, V. Istvánnak. Arató György szerint a letartóztatott főnyomozó közvetlenül is ismerte Vizoviczkit, két-három alkalommal találkoztak. A találkozók célja hivatalos munkamegbeszélés volt, ami Kalmár feladatkörében természetes (Vizoviczki nagy rendezvények szervezője volt, Kalmárnak mint a BRFK közrendvédelmi főosztályvezetőjének hivatalból fel kellett vennie vele a kapcsolatot).
Az ügyészség másik ütőkártyája az ügyvéd szerint a Kalmár zsebében talált pénz. Az a 219 ezer forint lett gyanús, ami szerintük bűncselekményből származhat. Arató György szerint viszont Kalmár néhány nappal a letartóztatása előtt a feleségével közös bankszámlájukról vette fel a pénzt, amely kettejük fizetéséből származott. A Blikk információi szerint a rendőr lakásában tartott házkutatás során lefoglalták bankkártyáit és bankszámlakivonatait is.
"A másik zsebében talált 6500 forintot viszont nem foglalták le. Azt jelenleg még nem tudjuk, a nyomozó hatóság milyen logika alapján gondolta, hogy az egyik összeg bűncselekményből származik, a másik pedig nem" - mondta az ügyvéd a lapnak.
HETEK / SI, SzZ / Blikk
2012. június 14., csütörtök
Egyiptomban fel kell oszlatni a parlamentet
Az egyiptomi alkotmánybíróság elnökének értelmezése szerint fel kell oszlatni a parlament alsóházát, mert az alkotmányba ütközik az a törvény, amelynek alapján a választást megrendezték.
Az egyiptomi alkotmánybíróság két döntést is hozott a választásokkal kapcsolatban csütörtökön. Az egyik értelmében a pártoknak nem lett volna szabad saját jelölteket indítani az eredetileg függetleneknek fenntartott helyekért a tavaly novemberben megkezdett, és több szakaszban lebonyolított alsóházi választásokon.
Ezekre a helyekre pótválasztást kell kiírni, vagy - az alkotmánybíróság elnökének értelmezése szerint - az iszlamista irányzatok uralta egész parlamentet fel kell oszlatni, és újra kell választani.
A másik határozat alapján versenyben maradhat az elnökválasztáson Hoszni Mubarak utolsó kormányfője, vagyis szombat-vasárnap államfővé választhatják Ahmad Safikot, akit egy korábbi, most érvénytelennek nyilvánított törvény - a tavaly megdöntött Mubarak-rezsim más vezető személyiségeivel együtt - bizonyos ideig kizárt volna a politikai életből.
Az egyik elnökjelölt szerint hatalomátvétel zajlik
Politikai hatalomátvétel zajlik Egyiptomban - jelentette ki az elnökválasztás egyik jelöltje.
Abdel-Moneim Abul Futúh független iszlamista politikus szerint összességében ezt jelenti a parlamentet feloszlató csütörtöki alkotmánybírósági döntés, a hadsereg elnökjelöltjének versenyben tartása, és az, hogy szerdán ismét engedélyt adtak a katonai rendőrségnek és titkosszolgálatnak, hogy civileket vegyen őrizetbe.
Ez egy teljes puccs, de hiú reményekkel áltatja magát, aki azt gondolja, hogy a fiatalok milliói ezt hagyni fogják - mondta a politikus a brit hírügynökségnek.
MTI
Az egyiptomi alkotmánybíróság két döntést is hozott a választásokkal kapcsolatban csütörtökön. Az egyik értelmében a pártoknak nem lett volna szabad saját jelölteket indítani az eredetileg függetleneknek fenntartott helyekért a tavaly novemberben megkezdett, és több szakaszban lebonyolított alsóházi választásokon.
Ezekre a helyekre pótválasztást kell kiírni, vagy - az alkotmánybíróság elnökének értelmezése szerint - az iszlamista irányzatok uralta egész parlamentet fel kell oszlatni, és újra kell választani.
A másik határozat alapján versenyben maradhat az elnökválasztáson Hoszni Mubarak utolsó kormányfője, vagyis szombat-vasárnap államfővé választhatják Ahmad Safikot, akit egy korábbi, most érvénytelennek nyilvánított törvény - a tavaly megdöntött Mubarak-rezsim más vezető személyiségeivel együtt - bizonyos ideig kizárt volna a politikai életből.
Az egyik elnökjelölt szerint hatalomátvétel zajlik
Politikai hatalomátvétel zajlik Egyiptomban - jelentette ki az elnökválasztás egyik jelöltje.
Abdel-Moneim Abul Futúh független iszlamista politikus szerint összességében ezt jelenti a parlamentet feloszlató csütörtöki alkotmánybírósági döntés, a hadsereg elnökjelöltjének versenyben tartása, és az, hogy szerdán ismét engedélyt adtak a katonai rendőrségnek és titkosszolgálatnak, hogy civileket vegyen őrizetbe.
Ez egy teljes puccs, de hiú reményekkel áltatja magát, aki azt gondolja, hogy a fiatalok milliói ezt hagyni fogják - mondta a politikus a brit hírügynökségnek.
MTI
2012. június 9., szombat
Fene a gesztusukat!
A kormánytábor küldte be az Alkotmánybíróságba Pokol Béla jogtudort, aki éppenséggel legalizálni óhajtja a származási alapú kirekesztést.
„Egy politikai gesztusnak annyi az értéke, amekkora politikai árat – veszteséget, nehézséget, konfliktust – vállal vele az, aki megteszi. A Schweitzer József főrabbinak tett gesztusok ára nulla.
(...)
A kormánytábor küldte be az Alkotmánybíróságba Pokol Béla jogtudort, aki éppenséggel legalizálni óhajtja azt a származási alapú kirekesztést, amibe a debreceni ifjúnak beletört az orra. A kormánytábor sajtója állt ki a tiszavasvári apartheid mellett is, s ott mocskolják sűrűn és szenvedélyesen azt a civil szervezetet – a hozzá hasonlókkal együtt –, mely a pert végigvitte.
Egy sérelem annál súlyosabb, annál fenyegetőbb, minél nagyobb hatalom áll mögötte. Egy kósza antiszemita járókelő nem képvisel semmilyen hatalmat. De Schweitzer főrabbit komoly hatalmak részéről is érték már sérelmek. Az első Orbán-kormány a zsidóüldözések minden áldozatával együtt alázta meg őt, amikor csakis cinikus gúnynak tekinthető, névleges összeggel óhajtotta letudni a kárpótlást.”
http://mandiner.hu/cikk/20120609_revesz_sandor_fene_a_gesztusukat
NOL Révész Sándor: Fene a gesztusukat!
„Egy politikai gesztusnak annyi az értéke, amekkora politikai árat – veszteséget, nehézséget, konfliktust – vállal vele az, aki megteszi. A Schweitzer József főrabbinak tett gesztusok ára nulla.
(...)
A kormánytábor küldte be az Alkotmánybíróságba Pokol Béla jogtudort, aki éppenséggel legalizálni óhajtja azt a származási alapú kirekesztést, amibe a debreceni ifjúnak beletört az orra. A kormánytábor sajtója állt ki a tiszavasvári apartheid mellett is, s ott mocskolják sűrűn és szenvedélyesen azt a civil szervezetet – a hozzá hasonlókkal együtt –, mely a pert végigvitte.
Egy sérelem annál súlyosabb, annál fenyegetőbb, minél nagyobb hatalom áll mögötte. Egy kósza antiszemita járókelő nem képvisel semmilyen hatalmat. De Schweitzer főrabbit komoly hatalmak részéről is érték már sérelmek. Az első Orbán-kormány a zsidóüldözések minden áldozatával együtt alázta meg őt, amikor csakis cinikus gúnynak tekinthető, névleges összeggel óhajtotta letudni a kárpótlást.”
http://mandiner.hu/cikk/20120609_revesz_sandor_fene_a_gesztusukat
NOL Révész Sándor: Fene a gesztusukat!
2012. június 5., kedd
Újabb kritikák a Velencei Bizottságtól
MTI,Index
2012. június 5., kedd 23:52
A médiatörvény után az ügyészségről, a választásokról, az alkotmánybíróságról és a nemzetiségekről szóló jogszabályokat vizsgálta meg a Velencei Bizottság (VB), amely szakvéleményében több pozitívum mellett számos kritikus megjegyzést tett - írta a hvg.hu a szerkesztőség birtokába jutott jelentéstervezetekre hivatkozva.
A legtöbb kritikus megállapítást az ügyészségről szóló dokumentumban találta a hvg.hu. A cikk szerint a VB egyik legfontosabb ajánlása a magyar kormány számára, hogy ne lehessen egyharmados kisebbséggel blokkolni egy új főügyész megválasztását.
Mire jó az egyharmad?
Mint a jelentés fogalmaz, "nehéz lenne kritizálni" a mandátum hatról kilenc évre emelését, az azonban elfogadhatatlan, hogy ennek a kilenc évnek a lejártával - ha nem sikerül kétharmaddal megválasztani az utódot - a főügyész korlátlan ideig megtartsa mandátumát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy egyharmados kisebbség kedvére hivatalában tarthatja az egykori Fidesz-tag Polt Pétert akkor is, ha a Fidesz már rég elvesztette a választásokat. A VB szerint a törvénybe legalább időintervallumot kellene meghatározni erre az időszakra, vagy egyszerűen kimondani, hogy az ügyész mandátumának lejártával megszűnik hivatala - fűzte hozzá a portál.
Ugyanezt a problémát fogalmazza meg a VB az Országos Bírói Hivatal elnöke mandátumának lejártával kapcsolatban is, ugyanakkor - mint azt az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló jelentés megjegyzi - ez nem vonatkozik az Ab elnökére, hiszen ott kollektív döntéshozatal zajlik, és meg kell őrizni a határozatképességet, így a mandátum meghosszabbítása jó megoldás. Az Ab elnökét ugyanakkor a VB nem is a parlamenttel javasolja megválasztani, hanem azt látná jónak, ha a parlament által delegált tagok önállóan választanának maguk közül elnököt.
A hatályos jogszabályok a VB szerint nem fogalmaznak elég egyértelműen az Alkotmánybíróság függetlenségével kapcsolatban, ezt pontosan törvénybe kellene foglalni - áll a jelentésben.
A VB a túl széles ügyészségi jogköröket is kifogásolja: a jogszabály szerint az ügyészség bármely egymástól független adatkezelőtől beszerezhet személyes adatokat és azokat szabadon kezelhet. Kritikával illették az ügyészek mentelmi jogát, és azt, hogy házkutatási végzés nélkül is bemehetnek magánlakásokba.
A VB megállapítása szerint a főügyész és az ügyészség jogköre túl nagy (például bármely közigazgatási eljárásba beavatkozhat) és sokszor túl általánosan megfogalmazott.
Miért sarkalatos az átrajzolás?
A VB üdvözlendőnek tartja, hogy a parlament a választási törvényben - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően - újraalkotta a választási körzeteket, és csökkentette a korábbi egyenlőtlenségeket a lélekszámot tekintve, de ezt nem kellett volna úgynevezett sarkalatos törvénybe foglalni, mert így utólag nagyon nehéz lesz megváltoztatni.
A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos jelentés - számos pozitívum, például a széles körű nyelvi, nemzetiségi, oktatási jogok gyakorlásának biztosítása mellett - néhány kisebb kifogást említ meg, de itt is megjegyzi, hogy felesleges olyan dolgokat sarkalatos törvénybe foglalni, melyek egyszerű feles törvényekkel is szabályozhatók.
Hallgatnak majd rájuk
A testület állásfoglalásait várhatóan az Európai Bizottság is figyelembe veszi majd Magyarországgal szemben. A jogászokból álló testület az Európa Tanács része, nem tartozik az Európai Unió intézményei közé, de - mint az az Európa Tanács és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozataiból már többször kiderült - az EU Bizottsága alapvető fontosságot tulajdonít a testület állásfoglalásainak a magyar kormánnyal szemben folytatott vizsgálataiban, így a három kötelezettségszegési eljárásban is - jegyezte meg a portál.
2012. június 5., kedd 23:52
A médiatörvény után az ügyészségről, a választásokról, az alkotmánybíróságról és a nemzetiségekről szóló jogszabályokat vizsgálta meg a Velencei Bizottság (VB), amely szakvéleményében több pozitívum mellett számos kritikus megjegyzést tett - írta a hvg.hu a szerkesztőség birtokába jutott jelentéstervezetekre hivatkozva.
A legtöbb kritikus megállapítást az ügyészségről szóló dokumentumban találta a hvg.hu. A cikk szerint a VB egyik legfontosabb ajánlása a magyar kormány számára, hogy ne lehessen egyharmados kisebbséggel blokkolni egy új főügyész megválasztását.
Mire jó az egyharmad?
Mint a jelentés fogalmaz, "nehéz lenne kritizálni" a mandátum hatról kilenc évre emelését, az azonban elfogadhatatlan, hogy ennek a kilenc évnek a lejártával - ha nem sikerül kétharmaddal megválasztani az utódot - a főügyész korlátlan ideig megtartsa mandátumát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy egyharmados kisebbség kedvére hivatalában tarthatja az egykori Fidesz-tag Polt Pétert akkor is, ha a Fidesz már rég elvesztette a választásokat. A VB szerint a törvénybe legalább időintervallumot kellene meghatározni erre az időszakra, vagy egyszerűen kimondani, hogy az ügyész mandátumának lejártával megszűnik hivatala - fűzte hozzá a portál.
Ugyanezt a problémát fogalmazza meg a VB az Országos Bírói Hivatal elnöke mandátumának lejártával kapcsolatban is, ugyanakkor - mint azt az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló jelentés megjegyzi - ez nem vonatkozik az Ab elnökére, hiszen ott kollektív döntéshozatal zajlik, és meg kell őrizni a határozatképességet, így a mandátum meghosszabbítása jó megoldás. Az Ab elnökét ugyanakkor a VB nem is a parlamenttel javasolja megválasztani, hanem azt látná jónak, ha a parlament által delegált tagok önállóan választanának maguk közül elnököt.
A hatályos jogszabályok a VB szerint nem fogalmaznak elég egyértelműen az Alkotmánybíróság függetlenségével kapcsolatban, ezt pontosan törvénybe kellene foglalni - áll a jelentésben.
A VB a túl széles ügyészségi jogköröket is kifogásolja: a jogszabály szerint az ügyészség bármely egymástól független adatkezelőtől beszerezhet személyes adatokat és azokat szabadon kezelhet. Kritikával illették az ügyészek mentelmi jogát, és azt, hogy házkutatási végzés nélkül is bemehetnek magánlakásokba.
A VB megállapítása szerint a főügyész és az ügyészség jogköre túl nagy (például bármely közigazgatási eljárásba beavatkozhat) és sokszor túl általánosan megfogalmazott.
Miért sarkalatos az átrajzolás?
A VB üdvözlendőnek tartja, hogy a parlament a választási törvényben - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően - újraalkotta a választási körzeteket, és csökkentette a korábbi egyenlőtlenségeket a lélekszámot tekintve, de ezt nem kellett volna úgynevezett sarkalatos törvénybe foglalni, mert így utólag nagyon nehéz lesz megváltoztatni.
A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos jelentés - számos pozitívum, például a széles körű nyelvi, nemzetiségi, oktatási jogok gyakorlásának biztosítása mellett - néhány kisebb kifogást említ meg, de itt is megjegyzi, hogy felesleges olyan dolgokat sarkalatos törvénybe foglalni, melyek egyszerű feles törvényekkel is szabályozhatók.
Hallgatnak majd rájuk
A testület állásfoglalásait várhatóan az Európai Bizottság is figyelembe veszi majd Magyarországgal szemben. A jogászokból álló testület az Európa Tanács része, nem tartozik az Európai Unió intézményei közé, de - mint az az Európa Tanács és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozataiból már többször kiderült - az EU Bizottsága alapvető fontosságot tulajdonít a testület állásfoglalásainak a magyar kormánnyal szemben folytatott vizsgálataiban, így a három kötelezettségszegési eljárásban is - jegyezte meg a portál.
2012. június 2., szombat
Alkotmányellenes a felszámolás
Közalapítványok – A kormány sóval hintette be a filmes önkormányzat helyét, de az akár még fel is támadhat
Váratlanul és jócskán megkésve torpedózta meg egyes alapítványok 2010 utáni dömpingszerű kormányzati megszüntetését az Alkotmánybíróság (AB) nemrég hozott határozata. E döntés nem vonatkozik a bíróság által már kimondott több tucat megszűnésre, de néhány folyamatban levő ügy befejezését – például a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) vagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) esetében – még megakaszthatja.
Varsányi Gyula| Népszabadság| 2012. június 2. |
A kormányzat keresi a jogi megoldást akarata érvényesítésére. A Magyar Közlöny idei 60. számában megjelent AB-határozat szerint a taláros testület alaptörvény-ellenesnek tartja, ezért megsemmisíti az 1992. évi államháztartási törvény és az egyik 2006-ban hozott törvénymódosítás egyes rendelkezéseit. Ezek ugyanis lehetővé tették, hogy az állami alapító, például a kormány egyoldalúan kérje a bíróságtól a civil alapítókkal közösen létrehozott (köz)alapítvány megszüntetését azzal az indokkal, hogy a feladat más állami szervezet által hatékonyabban megvalósítható.
Az AB úgy ítéli meg, hogy ez súlyosan sérti a közös alapítású alapítvány és a társalapítók cselekvési autonómiáját – mert nem vehetnek részt a megszüntetési eljárásban –, továbbá sérti jogorvoslati és tulajdonosi jogaikat is.
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy úgy tekint az önkormányzattal bíró – jelentős részben kulturális feladatokat ellátó – (köz) alapítványokra, mint a rómaiak annak idején Karthágóra: el kell törölni őket a föld színéről, helyüket sóval kell behinteni – és ezért határozott lépéseket is tett. A mintegy hatvan szervezet többsége mára már nem létezik, mindössze néhány esetében tart még a megszüntetési procedúra.
Az „állatorvosi ló” kétségkívül a korábban filmes mecenatúrát ellátó Magyar Mozgókép Közalapítvány, amelynek vezetése még a Hiller István vezette kulturális tárcával kötött, elvben a jövő év végén lejáró támogatási szerződést. Ezt azonban az Orbán-kormány nem volt hajlandó tudomásul venni, az MMK-nál korábban vizsgálatot tartó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pedig úgy véli, a szerződés semmis, mert az államháztartási törvény tiltja, hogy a kormányzat ilyen költségvetési kötelezettséget vállaljon az adott éven túl. Az MMK állami támogatását 2010-ben zárolták, 2011-től pedig megvonták, a kormány a filmfinanszírozás céljából létrehozta az Andrew G. Vajna kormánybiztos által felügyelt Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).
Mivel az MMK megszüntetése a filmszakmai bankhitelek és a közalapítványi vagyon (Mafilm, Filmlabor) rendezése miatt elhúzódott, a szinte utolsó pillanatban megszületett AB-döntés miatt meghiúsult a kabinet eredeti menetrendje. Most már rendes, kétoldalú peres eljárásban kell kérni az MMK felszámolását, amelyben a közalapítvány vagy a filmszakmai szervezetek alperesként vitathatják a kormányzati indokokat.
Kérdés, megteszik-e, hiszen – tegyük fel –, ha a bíróság a mecénás szervezet fennmaradása mellett döntene is, az államot aligha kötelezheti arra, hogy pénzt is adjon. Márpedig ha az MMK jövőbeli működését nem tudják finanszírozni, az ügyészség azzal az indokkal kérheti a bíróságtól a közalapítvány megszüntetését, hogy lehetetlenné vált céljának megvalósítása. Elképzelhető, hogy a kormányzat éppen ezt a törvény adta utat fogja választani.
Úgy tűnik, az AB-döntés annyira váratlanul érkezett és annyira friss, hogy sem kormányzati, sem filmszakmai oldalon nem kristályosodtak ki még az elképzelések vele kapcsolatban. A filmművészszövetség egyik vezetője érdeklődésünkre mindössze annyit jegyzett meg, lehetetlennek tartja, hogy életre keltsék a „kómába” került MMK-t. Mindenesetre a szövetség választmánya közelgő ülésén feltehetően erről is véleményt alkot majd.
Megmaradhat az AKG háttere
Vélhetően elhárult annak a veszélye, hogy megszűnik az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alapítványa – tudtuk meg Horn György igazgatótól. Az intézmény működtetési jogait korábban át kellett adni egy nonprofit kft .-nek, amelyben a kormányzati ígéret szerint kisebbségi részesedést szerezhet az AKG egyesülete is. Az AKG tulajdonosi jogai változatlanul a magántámogatásokat gyűjtő alapítványnál vannak (az intézmény állami támogatást nem vesz igénybe). Az AB-döntéssel úgy tűnik, minden jogalap megszűnt ahhoz, hogy felszámolják az alapítványt, amelyben még a múlt század nyolcvanas éveitől az állam is alapítóként szerepel.
Váratlanul és jócskán megkésve torpedózta meg egyes alapítványok 2010 utáni dömpingszerű kormányzati megszüntetését az Alkotmánybíróság (AB) nemrég hozott határozata. E döntés nem vonatkozik a bíróság által már kimondott több tucat megszűnésre, de néhány folyamatban levő ügy befejezését – például a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) vagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) esetében – még megakaszthatja.
Varsányi Gyula| Népszabadság| 2012. június 2. |
A kormányzat keresi a jogi megoldást akarata érvényesítésére. A Magyar Közlöny idei 60. számában megjelent AB-határozat szerint a taláros testület alaptörvény-ellenesnek tartja, ezért megsemmisíti az 1992. évi államháztartási törvény és az egyik 2006-ban hozott törvénymódosítás egyes rendelkezéseit. Ezek ugyanis lehetővé tették, hogy az állami alapító, például a kormány egyoldalúan kérje a bíróságtól a civil alapítókkal közösen létrehozott (köz)alapítvány megszüntetését azzal az indokkal, hogy a feladat más állami szervezet által hatékonyabban megvalósítható.
Az AB úgy ítéli meg, hogy ez súlyosan sérti a közös alapítású alapítvány és a társalapítók cselekvési autonómiáját – mert nem vehetnek részt a megszüntetési eljárásban –, továbbá sérti jogorvoslati és tulajdonosi jogaikat is.
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy úgy tekint az önkormányzattal bíró – jelentős részben kulturális feladatokat ellátó – (köz) alapítványokra, mint a rómaiak annak idején Karthágóra: el kell törölni őket a föld színéről, helyüket sóval kell behinteni – és ezért határozott lépéseket is tett. A mintegy hatvan szervezet többsége mára már nem létezik, mindössze néhány esetében tart még a megszüntetési procedúra.
Az „állatorvosi ló” kétségkívül a korábban filmes mecenatúrát ellátó Magyar Mozgókép Közalapítvány, amelynek vezetése még a Hiller István vezette kulturális tárcával kötött, elvben a jövő év végén lejáró támogatási szerződést. Ezt azonban az Orbán-kormány nem volt hajlandó tudomásul venni, az MMK-nál korábban vizsgálatot tartó Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pedig úgy véli, a szerződés semmis, mert az államháztartási törvény tiltja, hogy a kormányzat ilyen költségvetési kötelezettséget vállaljon az adott éven túl. Az MMK állami támogatását 2010-ben zárolták, 2011-től pedig megvonták, a kormány a filmfinanszírozás céljából létrehozta az Andrew G. Vajna kormánybiztos által felügyelt Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).
Mivel az MMK megszüntetése a filmszakmai bankhitelek és a közalapítványi vagyon (Mafilm, Filmlabor) rendezése miatt elhúzódott, a szinte utolsó pillanatban megszületett AB-döntés miatt meghiúsult a kabinet eredeti menetrendje. Most már rendes, kétoldalú peres eljárásban kell kérni az MMK felszámolását, amelyben a közalapítvány vagy a filmszakmai szervezetek alperesként vitathatják a kormányzati indokokat.
Kérdés, megteszik-e, hiszen – tegyük fel –, ha a bíróság a mecénás szervezet fennmaradása mellett döntene is, az államot aligha kötelezheti arra, hogy pénzt is adjon. Márpedig ha az MMK jövőbeli működését nem tudják finanszírozni, az ügyészség azzal az indokkal kérheti a bíróságtól a közalapítvány megszüntetését, hogy lehetetlenné vált céljának megvalósítása. Elképzelhető, hogy a kormányzat éppen ezt a törvény adta utat fogja választani.
Úgy tűnik, az AB-döntés annyira váratlanul érkezett és annyira friss, hogy sem kormányzati, sem filmszakmai oldalon nem kristályosodtak ki még az elképzelések vele kapcsolatban. A filmművészszövetség egyik vezetője érdeklődésünkre mindössze annyit jegyzett meg, lehetetlennek tartja, hogy életre keltsék a „kómába” került MMK-t. Mindenesetre a szövetség választmánya közelgő ülésén feltehetően erről is véleményt alkot majd.
Megmaradhat az AKG háttere
Vélhetően elhárult annak a veszélye, hogy megszűnik az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alapítványa – tudtuk meg Horn György igazgatótól. Az intézmény működtetési jogait korábban át kellett adni egy nonprofit kft .-nek, amelyben a kormányzati ígéret szerint kisebbségi részesedést szerezhet az AKG egyesülete is. Az AKG tulajdonosi jogai változatlanul a magántámogatásokat gyűjtő alapítványnál vannak (az intézmény állami támogatást nem vesz igénybe). Az AB-döntéssel úgy tűnik, minden jogalap megszűnt ahhoz, hogy felszámolják az alapítványt, amelyben még a múlt század nyolcvanas éveitől az állam is alapítóként szerepel.
Előbb-utóbb dönteni kell Hogyan tovább, Alkotmánybíróság?
Politikai túlélésre játszik az Alkotmánybíróság (AB), vagy az új jogszabályi környezetben, új személyi összetétellel még nem találja a helyét, de egyszer csak megtáltosodik? Ami biztos: több hónapos hallgatását épp a minap törte meg, amikor elutasította a Szabadság és Reform Intézet beadványát, mert „nem állapítható meg az indítványozó érintettsége”. LAMPÉ ÁGNES írása.
– Az nyilván nem lehet érintettség, hogy az adott jogszabályok a beadványozókra is vonatkoznak, mert akkor nem lenne értelme az új AB-törvénynek. Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indoklásából viszont az következik, hogy az AB jelen keretek között nem lesz elég hatékony őre a jogállamnak – mondja Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. És hozzáteszi: – Annyi már látszik, hogy az AB nem fogja túl aktívan értelmezni a mozgásterét, igaz, ez a törvényből következik.
A Szabadság és Reform Intézet a közelmúltban több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert szerinte az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik. A panaszt az AB formai és tartalmi okokra hivatkozva egyhangú döntéssel utasította vissza. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében kimondta: „Nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el.”
Nem ez volt az első „passzív” eset, sőt.
„Nehéz nap volt, kicsit még a hatása alatt állok. Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet. Bíztam benne, hogy az év utolsó ülésén határozat születhet, de nem így történt. Ezt személyes kudarcként éltem meg” – nyilatkozta még december 27-én a Hvg.hunak Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke azután, hogy a testület tavaly év végén képtelen volt álláspontot kialakítani a magán-nyugdíjpénztári vagyont einstandoló törvényekről.
Mi is kérdeztük volna Paczolay elnök urat: bő egy éve kérünk tőle időpontot. Érdeklődésünkre rendre azt a választ kaptunk: várjunk még egy kicsit, hadd kristályosodjanak a dolgok. Hogy milyen dolgok? Először az új alkotmánybírói kinevezések, majd az AB átszabott jogosítványai, aztán fogalmunk sincs, hogy micsoda.
– Nem elegáns magatartás – mondja Polyák –, de ettől még tény, hogy jogilag egyetlen médium felé sincs interjúadási kötelezettségük a közszereplőknek. Paczolay elnök úr pedig egy átalakulóban lévő, rendkívül fontos intézmény élén áll, nyilván nem akar olyat mondani, amit később a fejére olvashatnak.
Néhány hónapig valóban nagy csend volt az Alkotmánybíróság körül.
Lövétei István: Késnek a lényeges döntések
– Ami nagy baj, ugyanis késnek a lényeges döntések – véli Lövétei István alkotmányjogász. – Az Alkotmánybíróság az új szerepértelmezés szerint már nem végső bírája a jog- és államrendnek. A testület szeretné elkerülni a látszatot, miszerint meghajol a kormány akarata előtt, de konfliktust sem vállal a hatalommal. Egyensúlyoz ebben az új politikai rendszerben.
Íme, néhány anomália, a teljesség igénye nélkül.
Emlékezetes a kilencvennyolc százalékos különadóról szóló törvényjavaslat, amelyet 2010 júliusában fogadott el a parlament, az Alkotmánybíróság viszont megsemmisítette a törvényt. Lázár János frakcióvezető pár órával az AB-határozat megszületése után kijelentette: semmi gond, újra benyújtják a javaslatot. Egyúttal közölte, alkotmánymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a testület a jövőben ne dönthessen költségvetési és adótörvényeket érintő kérdésekben.
Így is történt.
Többek szerint a Fidesz azért ragaszkodott az AB korlátozásához, hogy előkészítse a talajt a bankadó és a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló intézkedései védelmének. Ami pedig a különadóról szóló törvényt illeti: a kormánypártok másodszor is megszavazták, igaz, módosított formában. Ekkor az AB – mivel a kormány 2005-ig visszamenőleg adóztatta volna meg a végkielégítéseket – másodszor is megsemmisítette a törvényt. Erre a Fidesz harmadszor is beterjesztette a javaslatot, méghozzá úgy, hogy kizárólag a 2010-es adóévre vetette ki az extraadót.
Szintén az idei év elején kavart botrányt, hogy a testület több ítélettervezete kiszivárgott. Mindez annak kapcsán került felszínre, hogy a kormány számos törvényt – még az arra vonatkozó elmarasztaló AB-ítélet kihirdetése előtt – módosított vagy megsemmisített; ez történt a már említett különadó és az egyházügyi törvény esetében is.
Hasonlóan kínos a bírák korai nyugdíjazásának ügye. A kétharmados parlament döntött úgy, hogy rájuk is érvényes az általános öregségi nyugdíjkorhatár, a hatvankét év. Több bíró „életkori diszkriminációra” hivatkozva fordult az Alkotmánybírósághoz. Ez volt az első ügy, amelyről már az új szabályok szerint kezdett tárgyalni a csonkított jogkörű testület. Úgy tudni, heves vita zajlott az ülésen, s döntés sem akkor, sem azóta nem született.
Időközben felvetődött az új alkotmány és átmeneti rendelkezéseinek módosítása, miszerint Orbánék az alaptörvényben rögzítenék: a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései (MAÁR) című jogszabály az alkotmány része. Így ezt már nem lehetne megtámadni az Alkotmánybíróságnál.
– Az nyilván nem lehet érintettség, hogy az adott jogszabályok a beadványozókra is vonatkoznak, mert akkor nem lenne értelme az új AB-törvénynek. Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indoklásából viszont az következik, hogy az AB jelen keretek között nem lesz elég hatékony őre a jogállamnak – mondja Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. És hozzáteszi: – Annyi már látszik, hogy az AB nem fogja túl aktívan értelmezni a mozgásterét, igaz, ez a törvényből következik.
A Szabadság és Reform Intézet a közelmúltban több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert szerinte az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik. A panaszt az AB formai és tartalmi okokra hivatkozva egyhangú döntéssel utasította vissza. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében kimondta: „Nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el.”
Nem ez volt az első „passzív” eset, sőt.
„Nehéz nap volt, kicsit még a hatása alatt állok. Ha az utolsó percben is, de meg kellett volna oldani a nyugdíjpénztárügyet. Bíztam benne, hogy az év utolsó ülésén határozat születhet, de nem így történt. Ezt személyes kudarcként éltem meg” – nyilatkozta még december 27-én a Hvg.hunak Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke azután, hogy a testület tavaly év végén képtelen volt álláspontot kialakítani a magán-nyugdíjpénztári vagyont einstandoló törvényekről.
Mi is kérdeztük volna Paczolay elnök urat: bő egy éve kérünk tőle időpontot. Érdeklődésünkre rendre azt a választ kaptunk: várjunk még egy kicsit, hadd kristályosodjanak a dolgok. Hogy milyen dolgok? Először az új alkotmánybírói kinevezések, majd az AB átszabott jogosítványai, aztán fogalmunk sincs, hogy micsoda.
– Nem elegáns magatartás – mondja Polyák –, de ettől még tény, hogy jogilag egyetlen médium felé sincs interjúadási kötelezettségük a közszereplőknek. Paczolay elnök úr pedig egy átalakulóban lévő, rendkívül fontos intézmény élén áll, nyilván nem akar olyat mondani, amit később a fejére olvashatnak.
Néhány hónapig valóban nagy csend volt az Alkotmánybíróság körül.
Lövétei István: Késnek a lényeges döntések
– Ami nagy baj, ugyanis késnek a lényeges döntések – véli Lövétei István alkotmányjogász. – Az Alkotmánybíróság az új szerepértelmezés szerint már nem végső bírája a jog- és államrendnek. A testület szeretné elkerülni a látszatot, miszerint meghajol a kormány akarata előtt, de konfliktust sem vállal a hatalommal. Egyensúlyoz ebben az új politikai rendszerben.
Íme, néhány anomália, a teljesség igénye nélkül.
Emlékezetes a kilencvennyolc százalékos különadóról szóló törvényjavaslat, amelyet 2010 júliusában fogadott el a parlament, az Alkotmánybíróság viszont megsemmisítette a törvényt. Lázár János frakcióvezető pár órával az AB-határozat megszületése után kijelentette: semmi gond, újra benyújtják a javaslatot. Egyúttal közölte, alkotmánymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a testület a jövőben ne dönthessen költségvetési és adótörvényeket érintő kérdésekben.
Így is történt.
Többek szerint a Fidesz azért ragaszkodott az AB korlátozásához, hogy előkészítse a talajt a bankadó és a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló intézkedései védelmének. Ami pedig a különadóról szóló törvényt illeti: a kormánypártok másodszor is megszavazták, igaz, módosított formában. Ekkor az AB – mivel a kormány 2005-ig visszamenőleg adóztatta volna meg a végkielégítéseket – másodszor is megsemmisítette a törvényt. Erre a Fidesz harmadszor is beterjesztette a javaslatot, méghozzá úgy, hogy kizárólag a 2010-es adóévre vetette ki az extraadót.
Szintén az idei év elején kavart botrányt, hogy a testület több ítélettervezete kiszivárgott. Mindez annak kapcsán került felszínre, hogy a kormány számos törvényt – még az arra vonatkozó elmarasztaló AB-ítélet kihirdetése előtt – módosított vagy megsemmisített; ez történt a már említett különadó és az egyházügyi törvény esetében is.
Hasonlóan kínos a bírák korai nyugdíjazásának ügye. A kétharmados parlament döntött úgy, hogy rájuk is érvényes az általános öregségi nyugdíjkorhatár, a hatvankét év. Több bíró „életkori diszkriminációra” hivatkozva fordult az Alkotmánybírósághoz. Ez volt az első ügy, amelyről már az új szabályok szerint kezdett tárgyalni a csonkított jogkörű testület. Úgy tudni, heves vita zajlott az ülésen, s döntés sem akkor, sem azóta nem született.
Időközben felvetődött az új alkotmány és átmeneti rendelkezéseinek módosítása, miszerint Orbánék az alaptörvényben rögzítenék: a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései (MAÁR) című jogszabály az alkotmány része. Így ezt már nem lehetne megtámadni az Alkotmánybíróságnál.
Alkotmánybíróság: Új egyensúly jött létre!
A Taláros Testület munkája depolitizálódott. Január óta a bírói döntések alkotmányosságát is felülvizsgálhatja. Több, mint harminc téma a napirenden. „Lázadók élén” az ombudsman: legújabb indítványaiban az új önkormányzati és a választási eljárásról szóló törvény passzusainak megsemmisítését indítványozta.
2012. június 2. 10:10
- Ezekben a hetekben dolgozza ki az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszok szűrésének rendszerét. Az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt - mondotta volt Paloczay Péter, a Taláros Testület elnöke legutóbbi értékelésében, a XI. Magyar Jogászgyűlésen.
Részletezve az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat, Paloczay Péter fontosnak nevezte: az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra, hogy a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel képes megbirkózni. Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját.
Kiemelte: az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét. Mint mondta: szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Alkotmánybíróságnak van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.
Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróságnak tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad a testületnek, annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e.
Összegzése szerint a hatásköri változások nyomán az Alkotmánybíróság tevékenységében új egyensúly jött létre. Az actio popularis (a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata) megszüntetésével radikálisan szűkült az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, míg az alkotmányjogi panasz lehetőségének kibővítése két újfajta panasz megjelenésével a mindennapi jogsérelmek orvoslását állította előtérbe. Ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fő irányával.
„Lázadók élén” az ombudsman
Az alapvető jogok biztosa legújabb indítványában azt kérte a Taláros Testülettől, hogy semmisítse meg az új önkormányzati törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetőséget adnak az önkormányzatoknak a közösségellenes magatartások bírságolására. Szabó Máté álláspontja szerint ugyanis a megfelelő garanciák nélküli, széleskörű szankcionálásra adott biankó felhatalmazás ellentétes a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével.
Az ombudsman egy korábban benyújtott panaszát frissítette fel. Első alkalommal 2011 júliusában azt állapította meg, hogy az építési törvényben az önkormányzatoknak adott, indokolatlanul tág felhatalmazás a nem rendeltetésszerű közterület-használat szankcionálására sérti a jogállami követelményeket. Indoklása szerint a törvényi megoldás az önkényes jogalkalmazás melegágya mivel a felhatalmazás alapján születő heterogén jellegű önkormányzati rendeletek következtében nem követhető, hogy pontosan mely közterületi magatartások - „ életvitelszerű közterület-használat vagy a kövön ülés” minősülnek nem rendeltetésszerűnek, így pedig jogellenesnek és szankcionálhatónak.
Hangsúlyozta: a jogbiztonság követelményének csorbulása mellett az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévők számára mindez a folyamatos jogi fenyegetettség légkörének kialakulásához vezethet, hiszen az érintettek nem képesek magatartásukat a bizonytalan tartalmú előírásokhoz igazítani. A törvény módosítására vonatkozó kezdeményezését az érintett szaktárcák vezetői nem találták megalapozottnak, ezért 2011 decemberében az Alkotmánybíróságtól kérte a kifogásolt szabályok felülvizsgálatát, indítványát pedig az Alaptörvény hatályba lépését követően is fenntartotta.
A Taláros Testület elmarasztalásától tartva az Országgyűlés esztendőnk áprilisának 15. napján hatályon kívül helyezte az építési törvény kifogásolt rendelkezését, így az ombudsmani indítványnak ez az eleme tárgytalanná vált. Szabó Máté szerint a probléma azonban nem oldódott meg. Sőt! Állítja: csak áthelyeződött, és még nagyobb lett! Továbbra is indokolatlanul tág szankcionálási felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, ami sérti a jogállamiság elvét és jogbiztonság követelményét. Eleve kétséges, hogy az önkormányzatok mely, egyébként sem bűncselekménynek, sem szabálysértésnek nem minősülő magatartásokat nyilváníthatnak közösségellenes magatartásnak. Nem egyértelmű emellett az sem, hogy pontosan milyen eljárási garanciák mellett kerülhetne sor a felelősségre vonásra és a jelentős összegű bírságolásra. Ráadásul a minél szélesebb körű bírságolásban az önkormányzatok maguk is érdekeltté válnak, hiszen a bevételek a törvénynek köszönhetően teljes egészében őket illetik meg.
Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa azt kérte, kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a már hatályon kívül helyezett építési törvényi szabályok helyett vizsgálja felül és semmisítse meg az új önkormányzati törvény felhatalmazó rendelkezéseit is.
***
Az alapvető jogok biztosa arra is kérte az Alkotmánybíróságot hogy vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget. Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról.
Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról. A gazdasági racionalitástól elszakadt szabályozás azonban azzal a következménnyel járt, jár, hogy a pártok egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan döntési helyzetbe kerülnek.
Az ombudsman félreérthetetlenül utal arra, hogy az egymillió forintos felső határt nem tudják tartani a pártok, ha az Alaptörvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve kívánnak közreműködni a választói akarat befolyásolásában. Mindez különösen hátrányosan érinti a parlamenten kívüli pártokat, mert akadályozza, hogy ledolgozhassák az Országgyűlésben képviselettel rendelkező és emiatt nagyobb ismertséggel bíró pártokkal szembeni versenyhátrányukat.
Álláspontja szerint azonban önmagában a választási célra fordítható összeg emelése sem biztosítja azt, hogy a pártok a jövőben nem fogják túllépni ezt a törvényi limitet. Szükséges tehát, hogy az állam megfelelő hatékonysággal ellenőrizze a kampánypénzek felhasználását.
Az alapvető jogok biztosa felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy vajon a választásra fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos szabályozás teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányos garanciákat, vagy jogalkotói mulasztás áll-e fenn?
2012. június 2. 10:10
- Ezekben a hetekben dolgozza ki az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszok szűrésének rendszerét. Az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt - mondotta volt Paloczay Péter, a Taláros Testület elnöke legutóbbi értékelésében, a XI. Magyar Jogászgyűlésen.
Részletezve az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat, Paloczay Péter fontosnak nevezte: az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra, hogy a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel képes megbirkózni. Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját.
Kiemelte: az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét. Mint mondta: szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Alkotmánybíróságnak van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.
Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróságnak tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad a testületnek, annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e.
Összegzése szerint a hatásköri változások nyomán az Alkotmánybíróság tevékenységében új egyensúly jött létre. Az actio popularis (a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata) megszüntetésével radikálisan szűkült az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, míg az alkotmányjogi panasz lehetőségének kibővítése két újfajta panasz megjelenésével a mindennapi jogsérelmek orvoslását állította előtérbe. Ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fő irányával.
„Lázadók élén” az ombudsman
Az alapvető jogok biztosa legújabb indítványában azt kérte a Taláros Testülettől, hogy semmisítse meg az új önkormányzati törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetőséget adnak az önkormányzatoknak a közösségellenes magatartások bírságolására. Szabó Máté álláspontja szerint ugyanis a megfelelő garanciák nélküli, széleskörű szankcionálásra adott biankó felhatalmazás ellentétes a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével.
Az ombudsman egy korábban benyújtott panaszát frissítette fel. Első alkalommal 2011 júliusában azt állapította meg, hogy az építési törvényben az önkormányzatoknak adott, indokolatlanul tág felhatalmazás a nem rendeltetésszerű közterület-használat szankcionálására sérti a jogállami követelményeket. Indoklása szerint a törvényi megoldás az önkényes jogalkalmazás melegágya mivel a felhatalmazás alapján születő heterogén jellegű önkormányzati rendeletek következtében nem követhető, hogy pontosan mely közterületi magatartások - „ életvitelszerű közterület-használat vagy a kövön ülés” minősülnek nem rendeltetésszerűnek, így pedig jogellenesnek és szankcionálhatónak.
Hangsúlyozta: a jogbiztonság követelményének csorbulása mellett az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévők számára mindez a folyamatos jogi fenyegetettség légkörének kialakulásához vezethet, hiszen az érintettek nem képesek magatartásukat a bizonytalan tartalmú előírásokhoz igazítani. A törvény módosítására vonatkozó kezdeményezését az érintett szaktárcák vezetői nem találták megalapozottnak, ezért 2011 decemberében az Alkotmánybíróságtól kérte a kifogásolt szabályok felülvizsgálatát, indítványát pedig az Alaptörvény hatályba lépését követően is fenntartotta.
A Taláros Testület elmarasztalásától tartva az Országgyűlés esztendőnk áprilisának 15. napján hatályon kívül helyezte az építési törvény kifogásolt rendelkezését, így az ombudsmani indítványnak ez az eleme tárgytalanná vált. Szabó Máté szerint a probléma azonban nem oldódott meg. Sőt! Állítja: csak áthelyeződött, és még nagyobb lett! Továbbra is indokolatlanul tág szankcionálási felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, ami sérti a jogállamiság elvét és jogbiztonság követelményét. Eleve kétséges, hogy az önkormányzatok mely, egyébként sem bűncselekménynek, sem szabálysértésnek nem minősülő magatartásokat nyilváníthatnak közösségellenes magatartásnak. Nem egyértelmű emellett az sem, hogy pontosan milyen eljárási garanciák mellett kerülhetne sor a felelősségre vonásra és a jelentős összegű bírságolásra. Ráadásul a minél szélesebb körű bírságolásban az önkormányzatok maguk is érdekeltté válnak, hiszen a bevételek a törvénynek köszönhetően teljes egészében őket illetik meg.
Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa azt kérte, kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a már hatályon kívül helyezett építési törvényi szabályok helyett vizsgálja felül és semmisítse meg az új önkormányzati törvény felhatalmazó rendelkezéseit is.
***
Az alapvető jogok biztosa arra is kérte az Alkotmánybíróságot hogy vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget. Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról.
Szabó Máté szerint a demokrácia elvén alapuló népképviselet elengedhetetlen feltétele a jogszerű, stabil és kiszámítható választási rendszer. Ennek egyik alapvető eleme a kampány, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a választópolgárok felelősen, tudatosan és megalapozottan dönthessenek a képviselő-jelöltek, illetve a politikai pártok támogatásáról. A gazdasági racionalitástól elszakadt szabályozás azonban azzal a következménnyel járt, jár, hogy a pártok egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan döntési helyzetbe kerülnek.
Az ombudsman félreérthetetlenül utal arra, hogy az egymillió forintos felső határt nem tudják tartani a pártok, ha az Alaptörvényben előírt kötelezettségüknek eleget téve kívánnak közreműködni a választói akarat befolyásolásában. Mindez különösen hátrányosan érinti a parlamenten kívüli pártokat, mert akadályozza, hogy ledolgozhassák az Országgyűlésben képviselettel rendelkező és emiatt nagyobb ismertséggel bíró pártokkal szembeni versenyhátrányukat.
Álláspontja szerint azonban önmagában a választási célra fordítható összeg emelése sem biztosítja azt, hogy a pártok a jövőben nem fogják túllépni ezt a törvényi limitet. Szükséges tehát, hogy az állam megfelelő hatékonysággal ellenőrizze a kampánypénzek felhasználását.
Az alapvető jogok biztosa felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy vajon a választásra fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos szabályozás teljes körűen tartalmazza-e az alkotmányos garanciákat, vagy jogalkotói mulasztás áll-e fenn?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)