Nem volt rossz az elmúlt húsz év alkotmányos berendezkedése

Az Alkotmánybíróság jogkörei a következő fél évben dőlnek majd el.
Decemberre alkotmány-koncepció, januártól széles körű társadalmi vita várható. Az Alkotmánybíróság jogkörei a következő fél évben dőlnek majd el.A Jobbikkal sok kérdésben elvi alapon állnak szemben a kormánypártok, többek között a Szent Korona-tant sem tudják elfogadni a huszonegyedik századi alkotmány alapjának, amint azt sem, hogy az ország visszatérjen az írott alkotmány nélküli korszakhoz.

A Fidesz választási programja nem szólt ugyan az új alkotmány elkészítéséről, de teljesen egyértelmű volt a kampányban tett nyilatkozatokból, hogy a párt új alaptörvényt akar, ha meglesz hozzá a szükséges parlamenti többség – derült ki Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága alelnökének Duna Televízióban tett csütörtök reggeli nyilatkozatából.

A politikus azt is kimondta: szerintük nem lehet a Szent Korona-tan egy alkotmány közjogi alapja a huszonegyedik században, noha a Szent Koronának helye van az új alaptörvényben. Az Alkotmánybíróság jogkörei a következő fél évben dőlnek majd el.

“Úgy emlékszem, a Fidesz választási programjában valóban nem volt szó az új alkotmány elkészítéséről. De a kampányban tett nyilatkozatokból teljesen egyértelmű volt, hogy a Fidesz új alaptörvényt akar. Orbán Viktor több alakalommal is elmondta, nincs semmi tiszteletre méltó a jelenlegi alkotmányban” - így reagált Gulyás Gergely a Közbeszéd felvetésére, amely néhány, ide vágó kritikát idézett a fideszes képviselőnek. Hozzátette: valamennyi nagy párt megígérte az új alkotmányt 1990 óta, ám kétharmados felhatalmazás híján ebből végül semmi nem lett.

Mire mennek az ellenzék nélkül?

A két kormánypárt – mivel az MSZP és az LMP után most a Jobbik is kivonult az előkészítő bizottságból – egyedül folytatja az alaptörvényre vonatkozó javaslatai kidolgozását. Van-e bármilyen hatása a munkára az ellenzéki pártok távolmaradásának? - kérdezte a Hattól nyolcig.

Különösebb hatása azért nincs, mert az alkotmány-előkészítő eseti bizottság feladata egy koncepció elkészítése; az alkotmányozás folyamatában ez önmagában is csupán egy részfeladat – mondta Gulyás Gergely. Az eddigi hat hónapos munkából az MSZP és az LMP az utolsó másfél hónapban, a Jobbik pedig az utóbbi szűk egy hónapban vonta ki magát – ez sokkal inkább demonstratív lépés, mintsem nagy horderejű politikai bejelentés – hangzott a válaszban.

Kérdésre válaszolva a fideszes képviselő azt mondta: míg az MSZP és az LMP egy másik aktuálpolitikai ügy – a Lázár János-féle alkotmánymódosítás miatt – függesztette fel a munkát, addig a Jobbikkal koncepcionális vitái vannak a kormánypártnak. “Mi úgy gondoljuk,hogy a Szent Koronának helye van az alkotmányban, de a Szent Korona-tant a huszonegyedik században nem lehet az alkotmány alapjaként elfogadni. Számtalan olyan felvetés volt a Jobbik kérései között, amelyekről azt gondoljuk: velük nem lenne működőképes az új alaptörvény” - szögezte le Gulyás Gergely.

Hozzátette: a Jobbik a történelmi jogfolytonosságot sem úgy gondolja, ahogyan a kormánypártok – tehát, hogy mindazt, ami a magyar történelemből értékes, valamilyen formában meg kell jeleníteni az alkotmányban; a Jobbik azt mondja a fideszes politikus szerint, hogy alaptörvényre sem lenne szükség, hanem az 1949-ben megszakadt, írott alkotmány nélküli korszakot kellene folytatni. “Ebben nincs egyetértés közöttünk” - mondta Gulyás Gergely

Decemberre koncepció, januártól szélesebb társadalmi vita jön

A politikus megjegyezte: szeretné, ha a későbbiekben az ellenzéki pártok újra visszatérnének az alkotmányozás folyamatához, “nyilván részt is fognak venni”, és szeretnék a kormánypártok, ha minél több ellenzéki javaslat is beépíthető lenne a koncepcióba.

Ha az ellenzéki pártokkal most nem tudnak konzultálni, kikkel teszik ezt? Hol tart az alaptörvény-koncepció kidolgozása? - kérdezte a Hattól nyolcig.

Az eseti bizottság hat részkoncepcióra osztva dolgozik, az összegző munkabizottság pedig december 15-ig egységes tervezetet kell letegyen az Országgyűlés asztalára. Januártól az egyetemeken is megindul a témában a tájékoztatás, továbbá szinte az összes önkormányzat rendez valamiféle fórumot az új alaptörvénnyel kapcsolatban – tudtuk meg.

Az Alkotmánybíróság és bíráskodás ügye a következő fél év témája lesz

“Ami az emberek hétköznapjait leginkább érint az alkotmány szempontjából, az az, hogy egy stabil államszerkezettel találkozzanak” - összegezte az alaptörvény egyik fontos kritériumát kérdésre válaszolva Gulyás Gergely.

Arra a felvetésre, hogy az elmúlt húsz évhez képest miben és hogyan lesz stabilabb az államszerkezet egy új alkotmány révén, a politikus azt mondta: “az alkotmányos berendezkedés nem volt rossz az elmúlt húsz évben, sok mindennek a a stabilitását meg kell őrizni”. Kifejtette: egy ember életében inkább krízishelyzetekben van jelentősége az alkotmánynak, mondjuk, hogy kap-e az illető teljes körű jogvédelmet, ami “nem csak alkotmánybírósági, hanem bírósági kérdés is”.

A bíráskodás területén szeretnék elérni, ha a közigazgatási bíráskodás más formában, önálló bírósággal élhetne tovább; az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatos vitákat is szeretnék lefolytatni, amire az eddigi előkészítő szakaszban nem volt idő és mód – mondta Gulyás Gergely.

Az Alkotmánybíróság konkrét jogköreiről még nem szólt a politikus, az erre vonatkozó kérdésre azt mondta: a lényeg, hogy a teljes körű jogvédelem biztosított legyen. “Hogy ezt hol biztosítják a rendes bíróságok és hol alkotmánybírósági hatáskörök, ennek kidolgozása a következő fél év feladata lesz” - nyilatkozta az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke a Duna Televízióban.

Duna Tv
Szerző: Monostori Károly
2010.11.18. csütörtök 10:19