Alkotmányos a költségvetés Romániában

Alkotmányos a 2011-es költségvetésről, a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló kerettörvény, illetve az a jogszabály, amely 2011-re rögzíti a közszolgák béreit, valamint az 50-es kormányhatározat, amely korlátozza a pénzintézetek lehetőségeit a hitelszerződések módosítására – így döntött tegnap az alkotmánybíróság, amely az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) beadványa nyomán tárgyalta meg a jogszabályokat, amelyeket múlt héten fogadott el a parlament.

Az oktatási törvényről szóló állásfoglalást ugyanakkor január 4-re halasztották. Traian Băsescu államfő tegnap este alá is írta a törvényeket. A liberálisok többek között azzal indokolták kifogásaikat, hogy a hatályos pénzügyi törvény értelmében a kormánynak legkésőbb október 15-éig be kell nyújtania a parlamentben a költségvetési tervezetet, ám a kabinet csupán december 6-án tette le a képviselők asztalára a büdzsétörvényt. Emellett arra is hivatkoztak, hogy a jogszabály elfogadásakor még nem létezett a közalkalmazottak bérezését, a nyugdíjrendszert és az oktatást szabályozó törvény, és azt is kifogásolták, hogy a költségvetési törvény ellentétes az alkotmány azon paragrafusaival, amelyek biztosítják az egészséghez, a méltó életszínvonalhoz és a gyermekek védelméhez való jogot. Mindezek fényében az ellenzék azzal érvelt, hogy a jogszabály nem biztosítja a gazdasági növekedést 2011-ben.
Nem lesz visszamenőleges hatályú a banktörvény

A bértörvény kapcsán az ellenzék azt kifogásolta, hogy azt a kormány felelősségvállalással fogadtatta el, de azt is felsorolta az ellenérvek között, hogy korábban az alkotmánybíróság csak úgy minősítette alkotmányosnak a közalkalmazottak bérének július óta hatályos, 25 százalékos csökkentését, ha annak hatálya csupán december 31-éig tart. Ehhez képest a most elfogadott bértörvény januártól csupán 15 százalékos bérnövekedést helyez kilátásba. Az 50-es rendelet kapcsán azt nehezményezte az ellenzék, hogy az a már hatályban lévő hitelszerződésekre nem érvényes. A kormány ugyanakkor már korábban jelezte, hogy az Európai Unió kifogásolta a jogszabály visszamenőleges hatályát, ezért kellett a már futó hitelszerződéseket kivonni a törvény hatálya alól. Mint arról korábban beszámoltunk, a költségvetés és a bértörvény elfogadását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételül szabta ahhoz, hogy átutalja a kormánynak a készenlétihitel-szerződésben rögzített összeg januárban esedékes részletét, illetve ahhoz, hogy egy újabb elővigyázatossági megállapodás keretében folytassa az együttműködést.
Oktatási törvény: döntés jövő héten

Továbbra is bizonytalan az oktatási törvény sorsa: miután a felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével elfogadtatott és az alkotmánybíróságon Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök és az ellenzéki pártok által megtámadott jogszabály megtárgyalását múlt hétről tegnapra halasztotta a taláros testület, tegnap immár úgy döntött, hogy csak jövőre foglal állást az utóbbi idők egyik leghevesebb parlamenti vitáját kiváltott kérdésben. Az alkotmánybírák a tervek szerint január 4-én döntenek arról, összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel az, hogy a kormány egy olyan törvényért vállalt felelősséget, amelyet a parlament már elkezdett megvitatni. Az alsóház ugyanis már elfogadta, a szenátus oktatási bizottsága pedig elkezdte tárgyalni a jogszabályt, a kabinet ennek ellenére döntött úgy, hogy megkerüli a parlamenti vitát, és felelősségvállalással fogadtatja el a törvényt. Egyes források szerint ezt a koalícióban részt vevő RMDSZ kényszerítette ki, mivel a jogszabály számos, a kisebbségek számára kedvező paragrafust is tartalmaz, így többek között azt is, amelynek értelmében a kisebbségi diákok anyanyelvükön tanulhatják Románia történelmét és földrajzát. Az ellenzék ezt a cikkelyt támadta a leghevesebben, a kormány nacionalista kirohanások kereszttüzébe került, sőt a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki honatyái ki is iktatták a cikkelyt a jogszabályból.

Az alkotmánybíróság először alkotmányellenesnek minősítette a felelősségvállaást, ám egy újabb állásfoglalásában úgy döntött, hogy a már megkezdett felelősségvállalási folyamatot folytatni kell. Ennek nyomán a kormányfő a parlament elé állt, hogy bizalmi szavazáson döntsenek a kormány és a jogszabály sorsáról, ám az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) visszavonta a felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítványhoz nyújtott támogatását, így a kormány szerint az oktatási törvény elfogadottnak minősül. (Mint ismert, a felelősségvállalással benyújtott törvények parlamenti vitája elmarad, viszont az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak minősül.) A Szociáldemokrata Párt (PSD) ezt követően ismét ugyanazzal az érvvel támadta meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon, hogy azt közben párhuzamosan a parlament is vitatja. Az RMDSZ egyébként a kormányon maradás feltételéül szabta koalíciós partnerének, a Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) az oktatási törvény mihamarabbi elfogadását.
Krónika
Szerző(k): Balogh Levente