Ismét korlátoznák az Ab jogkörét

Ez Orbánék merész terve április 25-re
Lesz-e egyetértés az Alkotmánybíróság jogkörének újabb korlátozásában, a határon túli magyarok választójoghoz juttatásában vagy a kétkamarás parlament bevezetésében? A Heti Válasz tíz pontba szedte az alkotmányozási folyamat legvitatottabb elemeit.

Az Alkotmány körüli vitákban a Fidesz gyakran hangoztatja, hogy az eredetileg 1949-re sorszámozott törvény nem képes megfelelő válaszokat adni az új kérdésekre. Ezek után sokakat érhet meglepetésként, hogy az új Alkotmány milyen sok ponton hasonlít majd a jelenlegire.

Már a mostani sem egyezik meg egyetlen sorában sem az 1949-es első változattal, amely így kezdődött: "A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta népünk előtt a demokratikus fejlődés útját".

Mégis abszurd, hogy húsz évvel a rendszerváltás után alkotmányunk ugyanazt a sorszámot viseli, mint a diktatúra kiépítését elfedni rendelt 1949-es. És az is, hogy a szöveg előtt a háromsoros kis preambulumocska még mindig "A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítéséről" beszél. Átszámozási és preambulumozási kényszer tehát van, ám az Alkotmány szövegén sokat nem kell igazítani - és ezt a törvényhozók is így látják.

Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkésztő eseti bizottságának fideszes alelnöke szerint ugyanakkor az alkotmányozást sürgeti, hogy a Gyurcsány-éra jogsértései nemcsak a szocialista kormányt hiteltelenítették el, hanem az állammal szembeni bizalom is megingott. Ez nem az Alkotmány hibáira vezethető vissza, de az alaptörvény is elszenvedője ennek - mondja. A javaslatok között egyet találtunk, amely az Őszöd-jelenséget kezelné: eszerint az államfő jogosult lenne az Országgyűlés feloszlatására "ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja". A javaslatot a Fideszben is kritika fogadta; az ellenérvek szerint nem állná ki a "történelmi próbát": a taxisblokád idején például ez a kitétel az Antall-kormány azonnali bukását okozta volna.

Az új Alkotmány több ponton megszólalásig hasonlít majd a jelenlegire, és ennek Schanda Balázs szerint az is oka, hogy a történelmi hagyomány megköti az alkotmányozó kezét. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának dékánja emlékeztet: a jelenlegi szöveg több pontját például az 1848-as és az 1946-os demokratikus alaptörvényekből emelték át a jelenlegi Alkotmányba.
A sokat emlegetett 1949-es Alkotmány

Marad tehát a parlamentáris kormányforma, az erős, kancellár típusú kormányfő, a köztársasági elnök szerepe és a független Alkotmánybíróság is. Az alkotmányozásnak azonban van egy másik aktuálpolitikai eleme is. A kormány attól tart, hogy gazdasági törvényeit nem mindig lehet összeegyeztetni a jelenlegi szabályokkal. Mindezt úgy próbálják feloldani, hogy nemcsak megtartják az Alkotmánybíróság jogköreinek eddig ideiglenesnek nevezett korlátozását, de ehhez még újabbat is terveznek: kétharmados törvényt a jövőben nem semmisíthetnének meg. A testület gyengítése viszont nem segíti a társadalmi konszenzus megteremtését, márpedig erre szükség volna az új Alkotmány stabilitásához.

Az alábbiakban sorba vesszük azt a tíz pontot, amelyről eddig a legforróbb vita bontakozott ki.

1. Isten és a kereszténység

Vitapont: A társadalom közel harmada nem hívő.
Valószínű forgatókönyv: Isten szerepelni fog a preambulumban.

Schmitt Pál köztársasági elnök a nyáron javasolta, hogy a preambulumban szerepeljen Isten neve. Az elképzelést sok hívő támogatja, számos vallástalan azonban támadja - és a bírálók között nem csak ateistákat találunk. Tomka Miklós katolikus vallásszociológus és Fabiny Tamás evangélikus püspök ugyancsak a terv ellen érvelt. Előbbi szerint a legvallástalanabb országok közé tartozunk, így a kezdeményezés önáltatás lenne, a püspök szerint pedig az Alkotmánynak hívőkre és nem hívőkre is vonatkoznia kell, ráadásul a megemlítés a "ne vedd hiába Isten nevét" parancsba is ütközik. Schanda Balázs viszont arra figyelmeztet, hogy a Himnusz is az "Isten, áldd meg a magyart" fordulattal kezdődik, mégis mindenki magáénak érzi.

Az Európai Unió 15, preambulummal rendelkező országának alkotmányából ötben szerepel vallási utalás, ami azt is jelzi, hogy Isten említése nem feltétlenül megosztó. Ebből a szempontból a trianoni emléktörvény akár sikeres főpróbának is tekinthető a következő megfogalmazásával: "Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni..."

2. A Szent Korona említése

Vitapont: A társadalmat megosztja, hogy mit jelképez ma a Szent Korona.
Valószínű forgatókönyv: Szerepelni fog a szövegben.

Az Európai Unió 15, preambulummal rendelkező országának alkotmányából 11-ben szerepel történelmi előkép - például a német egységre vagy a lengyel "ezeréves örökségre" utalásként. A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete viszont óva int a korona említésétől, mert az "érzékenyen érintené a hajdani Magyar Szent Korona országaiban élő szomszédos népeket". Több jogtudós, például Máthé Gábor, a Magyar Jogász Egylet elnöke és Kukorelly István volt alkotmánybíró másként gondolkodik, ők a történelmi Magyarország, illetve az államiság jelképét látják a koronában, ezért szerepeltetnék a preambulumban. A szocialisták nem értenek egyet ezzel, ami annál meglepőbb, mert 1998-ban az általuk kidolgozott alkotmánytervezet preambuluma így kezdődött: "Magyarország történelmi hagyományainak - amelyeket a magyar Szentkorona is jelképez - az alkotmányosság egyetemes értékeinek tiszteletben tartásával..."

3. Kétkamarás Parlament

Vitapont: Alakuljon-e újra vétójoggal rendelkező felsőház?
Valószínű forgatókönyv: Marad az egykamarás parlament.

Egyes elképzelések szerint a mai Országgyűléshez hasonló képviselőház mellett működhetne egy felsőház is, melybe nem választott politikusok kerülnének, hanem az egyházak, kisebbségek, az MTA, a kamarák, az egyetemek és megyék képviselői. A felsőház egyszeri vétójoggal rendelkezhetne a képviselőház döntései felett. A világban elterjedt modell (az Egyesült Államoktól Anglián és Franciaországon keresztül Lengyelországig) Magyarországon is jelen volt 1945-ig. Újbóli bevezetése mellett szól, hogy várhatóan visszaáll majd a parlamenti képviselői és a polgármesteri tisztség közti összeférhetetlenség, így az önkormányzatok szempontjai megjelenhetnének a felsőházban. Ám éppen idén szavazták meg a parlament létszámának kétszáz főre csökkentését (2014-től), egy új, legalább százfős szenátus pedig nem férne össze a takarékos állam elvével. Emellett aligha lehet a kormány érdeke újabb kontrollelemeket iktatni a rendszerbe.

4. Alkotmánybíróság

Vitapont: Maradjon-e a korlátozott jogkör?
Valószínű forgatókönyv: További szűkítés.

Visszakapja-e az Alkotmánybíróság a november elején elvett jogkörét a gazdaságpolitikai döntések felülvizsgálatára? Értesüléseink szerint nem, sőt kormánypárti körökben felvetődött a kétharmados törvények kivétele is az Ab által megsemmisíthető jogszabályok közül. Ha ez megvalósul, az Alkotmánybíróság nem mondhatna véleményt az önkormányzati, a sztrájktörvényről és még több tucatnyi jogszabályról. Ez hatalmas vitát váltana ki, azzal viszont az Alkotmánybíróság is egyetért, hogy a jövőben nem határoznának például az önkormányzati rendeletek alkotmányosságáról. Az ilyen ügyekre külön közigazgatási bíróságot hoznának létre - az állami végkielégítések 98 százalékos, öt évre visszamenőleges adójának ügyében is ehhez a testülethez lehetne fordulni. A bíróság azonban nem a törvényt semmisíthetné meg, hanem csak az adott személy vonatkozásában dönthetne így.

5. Szavazati jog határon túli magyaroknak

Vitapont: Továbbra is magyarországi lakóhelyhez kötődjön a választójog?
Valószínű forgatókönyv: Nem.

Az új Alkotmány megszüntethetné azt a korlátozást, hogy magyarországi lakóhely kell az országgyűlési választásokon a szavazati joghoz. Az ügy azért forró, mert a kettős állampolgárságról szóló törvény hatására akár több százezerrel is nőhet a választásokon részt vevők száma, ami alapjaiban változtathatná meg az erőviszonyokat. A kormányzati elképzelések szerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezőknek külön képviseletük lenne, és csak meghatározott számú honatyát juttathatnának a parlamentbe.

6. Élethez való jog, abortusz

Vitapont: Mikor kezdődik az emberi élet?
Valószínű forgatókönyv: Nem szigorodik az abortusztörvény.

Mióta az alkotmányos alapértékkel foglalkozó parlamenti munkacsoport azt javasolta, hogy az ember fogalmát az új Alkotmányban a "fogantatástól haláláig" kifejezéssel határozzák meg, elterjedt a hír, hogy az új alaptörvény megtiltaná az abortuszt. A kormány meghatározó erői - beleértve a hatályos abortusztörvény alapját annak idején szintén megszavazó KDNP-t - a jelek szerint nem mennek szembe a társadalom többségének akaratával, így megmarad a jelenlegi, meglehetősen liberális szabályozás.

7. Család, házasság

Vitapont: Homoszexuálisok házasságkötése.
Valószínű forgatókönyv: Az Alkotmányban tiltják majd.

Az új Alkotmány a család és a házasság védelme mellett azt is tartalmazná, hogy házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre.

8. Magántulajdon

Vitapont: Kikerül-e az alapjogok közül a magántulajdonhoz való jog?
Valószínű forgatókönyv: Nem.

Az alaptörvény minapi módosítása értelmében az Alkotmánybíróság csak akkor semmisíthet meg gazdasági jogszabályt, ha az sért bizonyos alapjogokat - élet, emberi méltóság, személyes adatok védelme, lelkiismereti szabadság -; ebbe a körben azonban a tulajdonhoz való jogot a parlament nem szerepeltette. Így jelenleg nehezebb az ezzel kapcsolatos alkotmányos jogok érvényesítése, de értesülésünk szerint ez az alapjog az új alkotmányban is benne lesz.

9. Vezetőváltás a bírói testületek élén

Vitapont: Más személy vezesse-e a Legfelsőbb Bíróságot és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot?
Valószínű forgatókönyv: Nem, marad a jelenlegi helyzet.

Ha ez megtörténne, Baka Andrásnak le kellene mondania valamelyik posztjáról, és a kormánypártok új elnököt jelölhetnének. Úgy tudjuk, a Fidesz nem támogatja az elképzelést.

10. Az Alkotmány Stabilitása

Vitapont: Övezhet-e közmegegyezés egy "egypárti" alkotmányt?
Valószínű forgatókönyv: Bővíteni kell a támogatók körét.

Miután az alkotmányozási folyamatból az összes ellenzéki párt kivonult, csökken az esélye annak, hogy széles közmegegyezésen alapuló alaptörvényt fogadjon el a parlament, márpedig ez alapfeltétele az alkotmány stabilitásának. A Magyar Tudományos Akadémia ennek kivédésére az új alaptörvény elfogadásához háromnegyedes vagy négyötödös többséget, majd ügydöntő népszavazás kiírását javasolja. A szocialisták pedig a következő kormánnyal is jóváhagyatnák a jogszabályt, és utána írnának ki referendumot - erre azonban aligha kerül sor. A kormány azt szeretné, ha a parlament 2011. április 25-én, a Fidesz választási győzelmének első évfordulóján szavazna az új alkotmányról.
Élő Anita hetivalasz.hu 2010. nov. 30.