Szerző: hvg.hu
Két nagy választás előtt áll az Alkotmánybíróság, vele együtt pedig a magyar demokrácia és alkotmányosság Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság (Ab) első elnöke az Origón megjelent keddi írásában a bírák kényszernyugdíjazásáról született uniós ítéletet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az új alkotmány megszületése után már az Ab feladata, hogy a szöveget értelmezve garantálja az alkotmányos elvek működését Magyarországon.
A korábbi államfő szerint az Ab nyáron, a bírák nyugdíjazásáról szóló döntésekor kiderült, hogy a testület mennyire megosztott, és közel áll ahhoz, hogy letérjen arról az útról, amit magának 1990 óta kijelölt. Két nagy próba áll az Alkotmánybíróság előtt. Az egyik - amely már az Alkotmánybíróság előtt van - az átmeneti rendelkezések vizsgálata az ombudsman kezdeményezésére - írja Sólyom László az Origón közzétett esszéjében.
A másik rendelkezést pedig a napokban hozta meg az Országgyűlés: ez az általános választójog korlátozása az átmeneti rendelkezésekben azokra, akik regisztráltatják magukat. Az "alkotmányosság akarása", az alkotmányosságért való felelősség megkívánja, hogy az arra jogosultak ezt a módosítást és annak törvényi végrehajtását az Alkotmánybíróság elé vigyék - reagált arra a hvg.hu-n a múlt héten megjelent hírre, mely szerint a Fidesz mégsem akar előzetes normakontrollt kérni a testülettől a törvény hatálybalépése előtt, és arra számítanak, hogy ezt Áder János teszi majd meg. "Ezek a döntések az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldöntik Magyarországon" – figyelmeztetett Sólyom.
"Ez a kutya nem az a kutya"
Cikkében bírálja Orbán Viktort - a miniszterelnök nevének leírása nélkül - döglött kutyás hasonlata miatt. Sólyom szerint "ez a kutya nem az a kutya", és hiába állítja azt, hogy Alkotmánybíróság a nyári döntésében megsemmisítette a bírák nyugdíjazására vonatkozó összes előírást, mert az Európai Unió Bírósága nemcsak azokkal a passzusokkal foglalkozott, amiket az Ab kilőtt. Az Európai Unió Bírósága Sólyom szerint érintette ítéletében az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit is, "amelyben a bírákról szóló, megsemmisített törvényhez hasonló szabályok vannak".
"Nem döntött az Alkotmánybíróság a megsemmisített törvényen alapuló egyedi határozatok érvényességéről sem, amellyel a bírák jogviszonyát megszüntették" - írja a volt köztársasági elnök. Ezért a volt államfő úgy véli, "az átmeneti rendelkezések megfelelő részeit hatályon kívül kell helyezni".
Sólyom cinikusnak nevezte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének nyilatkozatait is - szintén nem említve Handó Tünde nevét -, mert szerinte "a bírák egyéni perlésre utasítása cinikus, és sokukat belenyugvásra készteti. A jogalkotó pedig törvénytervezettel reagált az alkotmánybírósági határozatra: másfajta részletszabályok alkotmányba foglalásával, amit az Alkotmánybíróság már nem vizsgálhatna felül." Sólyom ugyanakkor azt is jelezte, ezt e tervezetet végül a kormánypárt visszavonta (hivatalos indoklás szerint azért, hogy a bírói érdekvédelmi szervezetekkel egyeztessenek. - a szerk.)
Szerinte "a szolgálati idő felső korhatárának leszállítása (…) csakis fokozatosan történhet. Mindkét bíróság indokolásából valamilyen mozgó skála következik: a 65 év feletti bírót sem lehet máról holnapra nyugdíjba küldeni, de annál rövidebb átmeneti idő elegendő, minél közelebb van a bíró az eddigi hetvenéves korhatárhoz. Azonban a legrövidebb átmeneti időnek is egy évnél hosszabbnak kell lennie a bíróság szerint, amely azzal példálózik, hogy másfelől Magyarországon a nyugdíjkorhatár hároméves megemelését nyolc év alatt hajtják végre." Szerinte az idő előtt nyugdíjba küldött bírákat "az eredeti állapot helyreállítása illeti meg, minden egyéb feltétel nélkül".
A korábbi államfő figyelmeztetett arra is, hogy az uniós "bíróság ítéletének végre nem hajtását az Európai Unió keményen" bünteti: "évente frissített közleményekben olvasható a visszatartó erejüket tekintve szinten tartott bírságok nagysága".
Sólyom László óvatosan ugyan, de bírálta az Alkotmánybíróság kormánytöbbség által jelölt és megválasztott új bíráit is "masszív ellenállásuk" miatt. Mint ismeretes, a testületen belül a döntéskor szavazategyenlőség alakult ki, és végül az Ab elnökének szavazata döntött - aki egyben a semmisítő határozatot is megfogalmazta. Szerinte az Ab nem térhet le arról az útról, melyet még az első testület az 1990-es években - amikor ő volt az elnök - kijelölt. "Az első Alkotmánybíróság mindent megtett, hogy meghonosítsa 'a közös európai alkotmányos hagyományt', és annak további fejlődésében részt vegyen" - írta Sólyom, arra is utalva, hogy elvi szinten még az alkotmányozó kormánypártok is ezt az utat akarták követni, hiszen azt tervezték, hogy egy az egyben átültetik az alkotmányba az EU Alapjogi Kartáját, ám végül erről letettek.
2012. november 13., kedd
Alkotmányellenes a hajléktalanság tiltása
Index/MTI
2012. november 13.
Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.
Az AB emellett azokat a rendelkezéseket is megsemmisítette, melyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat.
Alkotmányellenes a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás lehetősége is.
A parlament tavaly fogadta el a hivatalosan a "közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése" névre keresztelt tényállást, amire több fővárosi kerületi fideszes polgármester, például Rogán Antal, Papcsák Ferenc és Németh Szilárd tett javaslatot.
Az első két ügyben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát.
Az AB szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályzott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie, írták a bírák véleményükben.
Az Alkotmánybíróság szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását.
A bírák szerint a törvény szövege ráadásul a jogbiztonságot is sérti, mivel hiányosságai és ellentmondásai olyan súlyos problémákat jelentenek, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel. Magyarán, törvényi definíció híján megállapíthatatlan, hogy mi minősül életvitelszerű közterületen lakásnak.
Az önkormányzatok rendeletalkotási jogával kapcsolatban a bírák megállapították, hogy a szabálysértési törvény rendkívül széles jogkört biztosít a tiltott magatartások meghatározására, ami azzal együtt, hogy a bírságolás miatt gazdasági érdekeltségük is van az önkormányzatoknak, jelentősen növeli a visszaélés esélyét. Az elkobzásról szóló szabályt pedig azért semmisítették meg, mert a tulajdonhoz való jog alapvető jog, amit önkormányzati rendeletben nem, legfeljebb törvényben lehet korlátozni.
Az AB határozatához négy, az Orbán-kormány idején kinevezett alkotmánybíró, Balsai István volt fideszes parlamenti képviselő, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária fűzött különvéleményt.
2012. november 13.
Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.
Az AB emellett azokat a rendelkezéseket is megsemmisítette, melyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat.
Alkotmányellenes a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás lehetősége is.
A parlament tavaly fogadta el a hivatalosan a "közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése" névre keresztelt tényállást, amire több fővárosi kerületi fideszes polgármester, például Rogán Antal, Papcsák Ferenc és Németh Szilárd tett javaslatot.
Az első két ügyben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát.
Az AB szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályzott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie, írták a bírák véleményükben.
Az Alkotmánybíróság szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását.
A bírák szerint a törvény szövege ráadásul a jogbiztonságot is sérti, mivel hiányosságai és ellentmondásai olyan súlyos problémákat jelentenek, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel. Magyarán, törvényi definíció híján megállapíthatatlan, hogy mi minősül életvitelszerű közterületen lakásnak.
Az önkormányzatok rendeletalkotási jogával kapcsolatban a bírák megállapították, hogy a szabálysértési törvény rendkívül széles jogkört biztosít a tiltott magatartások meghatározására, ami azzal együtt, hogy a bírságolás miatt gazdasági érdekeltségük is van az önkormányzatoknak, jelentősen növeli a visszaélés esélyét. Az elkobzásról szóló szabályt pedig azért semmisítették meg, mert a tulajdonhoz való jog alapvető jog, amit önkormányzati rendeletben nem, legfeljebb törvényben lehet korlátozni.
Az AB határozatához négy, az Orbán-kormány idején kinevezett alkotmánybíró, Balsai István volt fideszes parlamenti képviselő, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária fűzött különvéleményt.
2012. november 10., szombat
Milyen is az erős állam?
Évek óta halljuk: erős államra volna szükség. Eddig sokan talán bizonytalanok voltunk, milyen is lenne az. Még néhány nap, és megnyugodhatunk.
Ha az Országgyűlés elfogadja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által- némi javítás után másodszorra - benyújtott T/8890 számú törvényjavaslatot a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő egyes törvénymódosításokról, vége minden bizonytalanságnak.
Lássunk egy példát! Reggel 8-kor két öltönyös úr becsönget Kovács János ajtaján. A Kormányzati Ellenőrzési Hivataltói (Kehi) jöttünk - mondják, és megbízólevelet mutatnak. Kovács úr nem érti, mi köze a furcsa nevű hivatalhoz, de ez gyorsan kiderül. Az urak elmondják, hogy ők a General Electric magyar leányvállalatánál vizsgálódnak, aminek jogelődje, ugye, 1988-ban még állami vállalat volt.
Márpedig Kovács úr akkoriban a Tungsram mintaboltjában vett két villanykörtét. Lehet, és? Kovács úr jogviszonyban állt az akkori Tungsrammal, ezért a mostani ellenőrzés. De hát mit akarnak ellenőrizni? Akármit, először is adja át a dokumentumokat és a számítógépét! Kovács úr legszívesebben rávágná az ajtót a tréfamesterekre, de azok jóindulatúan figyelmeztetik: ne tegyen ilyet! Ha nem működik együtt, rendőrrel jönnek vissza, és meg is bírságolják. Kovács úr már óvatosabb. Hová fordulhatok? kérdi. Sehova - nyugtatják meg. Hol fellebbezhetek?
Sehol - mondják türelmesen. De a jegyzőkönyvet ugye megkapom? Viccel- nevetnek az urak -, miért írnánk jegyzőkönyvet? De mert a szolgáltató államot képviselik, tájékoztatják, hogy egy új törvény szerint járnak el. 1988-ban Kovács urat csúnyán átverték: a boltban 75 wattos izzó helyett 60-ast kapott. De kicsit se aggódjon, ha most tűri a lakás átvizsgálását, a papírjai elszállítását, a számítógépe tartalmának lemásolását, és minden kérdésre válaszol, akkor ők jól beperlik Kovács úr nevében azt a gazember céget.
A bíróság majd megállapítja, hogy a szerződés létre sem jött. És akkor? Akkor visszaadhatja a két villanykörtét, és megkapja a vételárat. Hogy rég nincs meg az izzó? Na, megnézheti magát, ha ilyen ócska trükkel próbálja akadályozni a törvényes ellenőrzést!
Rossz tréfa? Persze, de ha az említett javaslatból törvény lesz, ennél rosszabb is megtörténhet.
Egy frappánsnak tűnő módosítással az igazságügyi miniszter a Kehi ellenőrzési jogkörét - ami eddig csak az államháztartáson belüli szervekre és egyes állami többségű társaságokra terjedt kibővíteni javasolja. A javaslattevő először nagyot álmodott: ellenőrizhessen a Kehi minden céget, amelyben az állam - közvetve vagy közvetlenül - bármilyen csöpp részesedéssel bír, meg még az MNB-t is. Néhány újságcikk született, és kiderült, nem ez volt a szándék. Új változat: csak a 25 százaléknál nagyobb állami részesedéssel bíró társaságok lennének a Kehi céltáblái, az MNB-re meg nem is gondoltunk, csak úgy csináltunk, mintha. De akkor hogy jön ide a Tungsram? Úgy, hogy annak a bizonyos 25 százalékos részesedésnek - törvényi korlátok nélkül - "az ellenőrzéssel érintett időszakban" kellett fennállnia. És hogy jön ide Kovács úr? Úgy, hogy nemcsak a bizonytalan kritériumnak megfelelő cég ellenőrizhető, hanem minden cég és magánember, aki vele szerződéses jogviszonyban állt.
Kibontakozik tehát az erős állam, és "ökle", egy kormánynak alárendelt szervezet, amelyet amúgy az államháztartási ellenőrzési rendszer részeként határoz meg a törvény, és amely bárkit és bármit ellenőrizhet. A törvényből nem derül ki, milyen céllal, sőt az sem, milyen szabályok szerint folyna az ellenőrzés. Azt leszámítva, hogy az ellenőrzött számos olyan jogkorlátozást köteles eltűrni, amihez egy büntetőeljárásban legalább ügyészi engedély kell, és amiről a NA V álmodni sem mer. Sót a Kehi úgy férhet hozzá az üzleti és más titkokhoz, hogy semmi sem kötelezi azok megőrzésére. De hogy az állam még erősebb legyen, az ellenőrzött számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget sem nyújt (kivéve a bírságolás megtámadását). De az erős államnak ez sem elég: ha a cég nem működik együtt a Kehivel, simán törlik az adó számát (és nem tud tovább működni), ha pedig a Kehi úgy gondolja, az ellenőrzött nevében megbízás nélkül akár pert is indíthat.
Ki vitatná, hogy a közpénzek - hazai és EU-s pénzek - felhasználását szigorúan ellenőrizni kell?
Ám a törvényjavaslat ennek örve alatt lényegében totális kontrollt, de legalábbis teljes körű információszerzési lehetőséget akar a kormánynak. Ha naivak vagyunk, remélhetjük (és megrémülhetünk), hogy hozzá nem értésből került a Ház asztalára ilyen javaslat.
De talán több okunk van az aggodalomra. Talán nem fognak Kovács úrhoz vagy a GE-hez becsöngetni a villanykörték miatt, a megfélemlítéshez bőven elég, hogy akár meg is tehetnék.
Ahol a kormány szándéka neveztetik közérdeknek, és ennek útjában nem állhat se jog, se intézmény, ott van miért félni. Kovács úr ettől egy ideig még jól fog aludni, és talán kekeckedésnek véli ezt az írást is. De a befektetők, legyenek hazaiak vagy külföldiek -akik mostanában amúgy is inkább mennek, mint jönnek - érteni fogják az üzenetet, és biztosabb ország után néznek. Ahol nemcsak erős állam, de jogállam is van.
Draskovics Tibor, HVG 2012. november 10., 45. szám, 88-89. oldal
A szerző volt pénzügyminiszter, igazságügyi és rendészeti miniszter.
Ha az Országgyűlés elfogadja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által- némi javítás után másodszorra - benyújtott T/8890 számú törvényjavaslatot a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő egyes törvénymódosításokról, vége minden bizonytalanságnak.
Lássunk egy példát! Reggel 8-kor két öltönyös úr becsönget Kovács János ajtaján. A Kormányzati Ellenőrzési Hivataltói (Kehi) jöttünk - mondják, és megbízólevelet mutatnak. Kovács úr nem érti, mi köze a furcsa nevű hivatalhoz, de ez gyorsan kiderül. Az urak elmondják, hogy ők a General Electric magyar leányvállalatánál vizsgálódnak, aminek jogelődje, ugye, 1988-ban még állami vállalat volt.
Márpedig Kovács úr akkoriban a Tungsram mintaboltjában vett két villanykörtét. Lehet, és? Kovács úr jogviszonyban állt az akkori Tungsrammal, ezért a mostani ellenőrzés. De hát mit akarnak ellenőrizni? Akármit, először is adja át a dokumentumokat és a számítógépét! Kovács úr legszívesebben rávágná az ajtót a tréfamesterekre, de azok jóindulatúan figyelmeztetik: ne tegyen ilyet! Ha nem működik együtt, rendőrrel jönnek vissza, és meg is bírságolják. Kovács úr már óvatosabb. Hová fordulhatok? kérdi. Sehova - nyugtatják meg. Hol fellebbezhetek?
Sehol - mondják türelmesen. De a jegyzőkönyvet ugye megkapom? Viccel- nevetnek az urak -, miért írnánk jegyzőkönyvet? De mert a szolgáltató államot képviselik, tájékoztatják, hogy egy új törvény szerint járnak el. 1988-ban Kovács urat csúnyán átverték: a boltban 75 wattos izzó helyett 60-ast kapott. De kicsit se aggódjon, ha most tűri a lakás átvizsgálását, a papírjai elszállítását, a számítógépe tartalmának lemásolását, és minden kérdésre válaszol, akkor ők jól beperlik Kovács úr nevében azt a gazember céget.
A bíróság majd megállapítja, hogy a szerződés létre sem jött. És akkor? Akkor visszaadhatja a két villanykörtét, és megkapja a vételárat. Hogy rég nincs meg az izzó? Na, megnézheti magát, ha ilyen ócska trükkel próbálja akadályozni a törvényes ellenőrzést!
Rossz tréfa? Persze, de ha az említett javaslatból törvény lesz, ennél rosszabb is megtörténhet.
Egy frappánsnak tűnő módosítással az igazságügyi miniszter a Kehi ellenőrzési jogkörét - ami eddig csak az államháztartáson belüli szervekre és egyes állami többségű társaságokra terjedt kibővíteni javasolja. A javaslattevő először nagyot álmodott: ellenőrizhessen a Kehi minden céget, amelyben az állam - közvetve vagy közvetlenül - bármilyen csöpp részesedéssel bír, meg még az MNB-t is. Néhány újságcikk született, és kiderült, nem ez volt a szándék. Új változat: csak a 25 százaléknál nagyobb állami részesedéssel bíró társaságok lennének a Kehi céltáblái, az MNB-re meg nem is gondoltunk, csak úgy csináltunk, mintha. De akkor hogy jön ide a Tungsram? Úgy, hogy annak a bizonyos 25 százalékos részesedésnek - törvényi korlátok nélkül - "az ellenőrzéssel érintett időszakban" kellett fennállnia. És hogy jön ide Kovács úr? Úgy, hogy nemcsak a bizonytalan kritériumnak megfelelő cég ellenőrizhető, hanem minden cég és magánember, aki vele szerződéses jogviszonyban állt.
Kibontakozik tehát az erős állam, és "ökle", egy kormánynak alárendelt szervezet, amelyet amúgy az államháztartási ellenőrzési rendszer részeként határoz meg a törvény, és amely bárkit és bármit ellenőrizhet. A törvényből nem derül ki, milyen céllal, sőt az sem, milyen szabályok szerint folyna az ellenőrzés. Azt leszámítva, hogy az ellenőrzött számos olyan jogkorlátozást köteles eltűrni, amihez egy büntetőeljárásban legalább ügyészi engedély kell, és amiről a NA V álmodni sem mer. Sót a Kehi úgy férhet hozzá az üzleti és más titkokhoz, hogy semmi sem kötelezi azok megőrzésére. De hogy az állam még erősebb legyen, az ellenőrzött számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget sem nyújt (kivéve a bírságolás megtámadását). De az erős államnak ez sem elég: ha a cég nem működik együtt a Kehivel, simán törlik az adó számát (és nem tud tovább működni), ha pedig a Kehi úgy gondolja, az ellenőrzött nevében megbízás nélkül akár pert is indíthat.
Ki vitatná, hogy a közpénzek - hazai és EU-s pénzek - felhasználását szigorúan ellenőrizni kell?
Ám a törvényjavaslat ennek örve alatt lényegében totális kontrollt, de legalábbis teljes körű információszerzési lehetőséget akar a kormánynak. Ha naivak vagyunk, remélhetjük (és megrémülhetünk), hogy hozzá nem értésből került a Ház asztalára ilyen javaslat.
De talán több okunk van az aggodalomra. Talán nem fognak Kovács úrhoz vagy a GE-hez becsöngetni a villanykörték miatt, a megfélemlítéshez bőven elég, hogy akár meg is tehetnék.
Ahol a kormány szándéka neveztetik közérdeknek, és ennek útjában nem állhat se jog, se intézmény, ott van miért félni. Kovács úr ettől egy ideig még jól fog aludni, és talán kekeckedésnek véli ezt az írást is. De a befektetők, legyenek hazaiak vagy külföldiek -akik mostanában amúgy is inkább mennek, mint jönnek - érteni fogják az üzenetet, és biztosabb ország után néznek. Ahol nemcsak erős állam, de jogállam is van.
Draskovics Tibor, HVG 2012. november 10., 45. szám, 88-89. oldal
A szerző volt pénzügyminiszter, igazságügyi és rendészeti miniszter.
Paczolay Péter előadása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Hosszú távon gátolja az Alaptörvény funkciójának érvényesülését, ha napi politikai érdekekből módosítanak rajta – jelentette ki Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában.
Bár a magyar Alaptörvény viszonylag friss jogszabály – fogalmazott –, így egyelőre nem látszik, hogy a későbbiekben hogyan alakul a stabilitása. Az Ab elnöke szerint káros az alkotmány napi politikai érdekekből való módosítása. Ez fokozottan érvényes az új Alaptörvényre, amely a magyarországi változásoknak új fundamentumaként jelent meg. Az alkotmány hosszú távú érvényesülése a szilárdságához, adott esetben a zártságához is kötődik. Paczolay Péter szerint természetesen szükség lehet alkotmánymódosításokra, de fontos, hogy az Alaptörvény magját jelentő szabályozások stabilak legyenek. Hozzátette: ha túl gyakran változtatnak az alkotmányon, akkor elveszti valódi funkcióját, nem tudja betölteni azt a feladatát, hogy a politikai közösség szilárd alapja legyen, számára magasabb értékeket közvetítsen, mércéje legyen a törvényhozás napi munkájának.
Litauszky Balázs, Inforádió – 2012. november 9.
Bár a magyar Alaptörvény viszonylag friss jogszabály – fogalmazott –, így egyelőre nem látszik, hogy a későbbiekben hogyan alakul a stabilitása. Az Ab elnöke szerint káros az alkotmány napi politikai érdekekből való módosítása. Ez fokozottan érvényes az új Alaptörvényre, amely a magyarországi változásoknak új fundamentumaként jelent meg. Az alkotmány hosszú távú érvényesülése a szilárdságához, adott esetben a zártságához is kötődik. Paczolay Péter szerint természetesen szükség lehet alkotmánymódosításokra, de fontos, hogy az Alaptörvény magját jelentő szabályozások stabilak legyenek. Hozzátette: ha túl gyakran változtatnak az alkotmányon, akkor elveszti valódi funkcióját, nem tudja betölteni azt a feladatát, hogy a politikai közösség szilárd alapja legyen, számára magasabb értékeket közvetítsen, mércéje legyen a törvényhozás napi munkájának.
Litauszky Balázs, Inforádió – 2012. november 9.
2012. november 7., szerda
Merkel: Három éven belül EU-föderáció kell (az eurózóna tagjainak)
A német kancellár az Európai Parlamentben azt mondta, hogy az eurózóna tagjainak szuverenitásuk sok részéről le kell mondaniuk a közös pénz megmentéséért. Három éven belül a nemzeti költségvetéseket, adópolitikát és munkajogot is brüsszeli felügyelet alá helyezné.
Angela Merkel német kancellár szerdán az Európai Parlamentben beszélt országa EU-s terveiről.
Merkel szerint az eurózóna tagjainak mindent meg kell tenniük a közös pénz stabilitásáért. Attól sem szabad megriadni, ha ezért alapszerződést kell módosítani.
Merkel szerint az EU-nak világos felhatalmazás és hatáskör kell, hogy beleszólhasson a nemzeti költségvetések alakításába. Az eddig ebbe az irányba tett lépések nem elegek.
Azt ígérte, hogy Németország mindent megtesz majd az euró megmentéséért, de kemény árat is kért érte. Az adópolitikát és a munkajogot is kiszedné a nemzeti hatáskörből. Merkel világossá tette, hogy a tagállamoknak le kell mondaniuk szuverenitásuk egy részéről.
Merkel a föderáció felé elmozduló eurózóna tervét már a decemberi csúcson el akarja fogadtatni a tagállamok vezetőivel, és két-három évet adna a terv végrehajtására.
Kiállt a bankunió mellett is, és visszautasította, hogy lassítani akarná létrehozását. Csak jelezte, hogy fontosabb neki a minőség mint a sietség. Spanyolország és Olaszország azért háborodott fel, mert szerintük Merkel arra játszik, hogy a jövő szeptemberi német választásokig ne legyen bankunió, hogy ne kelljen ezen országok bankrendszerét addig közös pénzből megmenteni.
Az eurózóna további integrálásával Merkel szerint is változtatni kell az EU működésén. Így például elképzelhetőnek nevezte, hogy a zóna 17 országának EP-képviselői szavazhassanak csak bizonyos kérdésekről.
http://index.hu/kulfold/2012/11/07/merkel_harom_even_belul_eu-foderacio_kell/
Angela Merkel német kancellár szerdán az Európai Parlamentben beszélt országa EU-s terveiről.
Merkel szerint az eurózóna tagjainak mindent meg kell tenniük a közös pénz stabilitásáért. Attól sem szabad megriadni, ha ezért alapszerződést kell módosítani.
Merkel szerint az EU-nak világos felhatalmazás és hatáskör kell, hogy beleszólhasson a nemzeti költségvetések alakításába. Az eddig ebbe az irányba tett lépések nem elegek.
Azt ígérte, hogy Németország mindent megtesz majd az euró megmentéséért, de kemény árat is kért érte. Az adópolitikát és a munkajogot is kiszedné a nemzeti hatáskörből. Merkel világossá tette, hogy a tagállamoknak le kell mondaniuk szuverenitásuk egy részéről.
Merkel a föderáció felé elmozduló eurózóna tervét már a decemberi csúcson el akarja fogadtatni a tagállamok vezetőivel, és két-három évet adna a terv végrehajtására.
Kiállt a bankunió mellett is, és visszautasította, hogy lassítani akarná létrehozását. Csak jelezte, hogy fontosabb neki a minőség mint a sietség. Spanyolország és Olaszország azért háborodott fel, mert szerintük Merkel arra játszik, hogy a jövő szeptemberi német választásokig ne legyen bankunió, hogy ne kelljen ezen országok bankrendszerét addig közös pénzből megmenteni.
Az eurózóna további integrálásával Merkel szerint is változtatni kell az EU működésén. Így például elképzelhetőnek nevezte, hogy a zóna 17 országának EP-képviselői szavazhassanak csak bizonyos kérdésekről.
http://index.hu/kulfold/2012/11/07/merkel_harom_even_belul_eu-foderacio_kell/
2012. november 6., kedd
Feltámadt a meciarizmus Pozsonyban
Kocur László - 2012. november 6., Bocsánatkérésre és pénzbírságra kötelezte a szlovák alkotmánybíróság michal kovác volt államfőt fia elrablása ügyében.
Fia elrablóit még nem büntették meg, de őt már igen.
Egyenesen abszurdisztáninak nevezte Juraj Miskov, a szlovákiai liberális Szabadság és Szolidaritás parlamenti képviselője a Pozsonyi Kerületi Bíróság ítéletét, amely kártérítésre kötelezte Michal Kovác volt szlovák köztársasági elnököt Ivan Lexával, a Szlovák Információs Szolgálat volt igazgatójával szemben. A per tizenhat éve tart.
Elutasította az Alkotmánybíróság Michal Kovác volt szlovák elnök fellebbezését a Pozsonyi Kerületi Bíróság ítéletével szemben, így az jogerőre emelkedett. Michal Kovác 1993 és 1998 között töltötte be az államfői tisztséget. 1995. augusztus 31-én ismeretlen tettesek elrabolták a fiát, és az ausztriai Hainburgba vitték, majd az SIS egyik ügynöke betelefonált az osztrák rendőrségre, hogy a rendőrőrs előtt egy autóban egy nemzetközi körözés alatt álló személy van. Az osztrák rendőrök a kocsiban az elkábított ifjabb Kovácot találták.
Michal Kovác mandátuma 1998. március 3-án lejárt, és elnöki jogköreinek egy részét a kormány gyakorolta. Vladimír Meciar miniszterelnök amnesztiában részesítette az emberrablási ügy résztvevőit, majd július 7-én újabb amnesztiát hirdetett a bűncselekménnyel kapcsolatban. Mivel az emberrablás így az amnesztia hatálya alá esett, az ügyben nem születhetett olyan jogerős ítélet, mely kimondta volna, hogy az ügy hátterében az Ivan Lexa vezette Szlovák Információs Szolgálat áll. A bíróság erre hivatkozva utasította bocsánatkérésre és kötelezte 3319 euró kifizetésére az agg politikust. Kovác azonban nem adja fel, az európai emberjogi bírósághoz fordul. A Kereszténydemokrata Mozgalom felháborodásának adott hangot az üggyel kapcsolatban. „Az igazságszolgáltatás Szlovákiában olyan pofont kapott, amilyent a meciarizmus óta nem” – mondta Ján Figel pártelnök.
Juraj Miskovot, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) frakcióvezetőjét elborzasztja, hogy Kovác alulmaradt az Ivan Lexával, a titkosszolgálat volt vezetőjével szembeni perében. Miskov szerint a Meciar-amnesztiák miatt máig nem derült ki az igazság, és a Smer-SD sem akar beavatkozni. A politikus úgy véli, fura helyzet állt elő, mert az elnök fiának elrablóit mindmáig nem büntették meg, de az exállamfőt igen.
Fia elrablóit még nem büntették meg, de őt már igen.
Egyenesen abszurdisztáninak nevezte Juraj Miskov, a szlovákiai liberális Szabadság és Szolidaritás parlamenti képviselője a Pozsonyi Kerületi Bíróság ítéletét, amely kártérítésre kötelezte Michal Kovác volt szlovák köztársasági elnököt Ivan Lexával, a Szlovák Információs Szolgálat volt igazgatójával szemben. A per tizenhat éve tart.
Elutasította az Alkotmánybíróság Michal Kovác volt szlovák elnök fellebbezését a Pozsonyi Kerületi Bíróság ítéletével szemben, így az jogerőre emelkedett. Michal Kovác 1993 és 1998 között töltötte be az államfői tisztséget. 1995. augusztus 31-én ismeretlen tettesek elrabolták a fiát, és az ausztriai Hainburgba vitték, majd az SIS egyik ügynöke betelefonált az osztrák rendőrségre, hogy a rendőrőrs előtt egy autóban egy nemzetközi körözés alatt álló személy van. Az osztrák rendőrök a kocsiban az elkábított ifjabb Kovácot találták.
Michal Kovác mandátuma 1998. március 3-án lejárt, és elnöki jogköreinek egy részét a kormány gyakorolta. Vladimír Meciar miniszterelnök amnesztiában részesítette az emberrablási ügy résztvevőit, majd július 7-én újabb amnesztiát hirdetett a bűncselekménnyel kapcsolatban. Mivel az emberrablás így az amnesztia hatálya alá esett, az ügyben nem születhetett olyan jogerős ítélet, mely kimondta volna, hogy az ügy hátterében az Ivan Lexa vezette Szlovák Információs Szolgálat áll. A bíróság erre hivatkozva utasította bocsánatkérésre és kötelezte 3319 euró kifizetésére az agg politikust. Kovác azonban nem adja fel, az európai emberjogi bírósághoz fordul. A Kereszténydemokrata Mozgalom felháborodásának adott hangot az üggyel kapcsolatban. „Az igazságszolgáltatás Szlovákiában olyan pofont kapott, amilyent a meciarizmus óta nem” – mondta Ján Figel pártelnök.
Juraj Miskovot, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) frakcióvezetőjét elborzasztja, hogy Kovác alulmaradt az Ivan Lexával, a titkosszolgálat volt vezetőjével szembeni perében. Miskov szerint a Meciar-amnesztiák miatt máig nem derült ki az igazság, és a Smer-SD sem akar beavatkozni. A politikus úgy véli, fura helyzet állt elő, mert az elnök fiának elrablóit mindmáig nem büntették meg, de az exállamfőt igen.
Határidőhöz kötnék az alkotmánybírókat
Három KDH-s képviselő javaslata szerint az Alkotmánybíróság döntéshozatali folyamatát határidőhöz kötnék.
Monika Gibalová, Pavol Hrušovský és Pavol Abrhan indítványát a parlament második olvasatba utalta kedden. Eszerint az alkotmánybíróknak az eljárás megkezdésétől számított 90 napon belül döntést kellene hozniuk egy jogszabály felfüggesztéséről olyan esetben, amikor egy beadványban annak szerzője ezt kéri.
Gibalova indoklásában közölte, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint az Alkotmánybíróságnak felesleges halogatás nélkül kell meghoznia döntését egy adott jogszabály felfüggesztéséről, ugyanakkor véleménye szerint meglehetősen későn teszik ezt meg. Elmondása szerint olyan jogszabályok esetében kellene alkalmazni ezt a határidőt, amikor azok hatálya az alapvető jogok sérelmét, gazdasági károk okozását, vagy egyéb visszafordíthatatlan következményeket vet fel.
Jana Laššáková (Smer-SD) október közepén tájékoztatott, hogy előfordulhat, hogy változtatnának az Alkotmánybíróság bizonyos jogkörein. Erre egy minden frakció által delegált tagokból álló munkacsoportot állítottak fel. Laššáková szerint például a bírósági tárgyalások elnyújtása ellen benyújtott panaszokkal foglalkozhatna más szerv.
SITA/para
Monika Gibalová, Pavol Hrušovský és Pavol Abrhan indítványát a parlament második olvasatba utalta kedden. Eszerint az alkotmánybíróknak az eljárás megkezdésétől számított 90 napon belül döntést kellene hozniuk egy jogszabály felfüggesztéséről olyan esetben, amikor egy beadványban annak szerzője ezt kéri.
Gibalova indoklásában közölte, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint az Alkotmánybíróságnak felesleges halogatás nélkül kell meghoznia döntését egy adott jogszabály felfüggesztéséről, ugyanakkor véleménye szerint meglehetősen későn teszik ezt meg. Elmondása szerint olyan jogszabályok esetében kellene alkalmazni ezt a határidőt, amikor azok hatálya az alapvető jogok sérelmét, gazdasági károk okozását, vagy egyéb visszafordíthatatlan következményeket vet fel.
Jana Laššáková (Smer-SD) október közepén tájékoztatott, hogy előfordulhat, hogy változtatnának az Alkotmánybíróság bizonyos jogkörein. Erre egy minden frakció által delegált tagokból álló munkacsoportot állítottak fel. Laššáková szerint például a bírósági tárgyalások elnyújtása ellen benyújtott panaszokkal foglalkozhatna más szerv.
SITA/para
A magyar bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár radikális leszállítása hátrányos megkülönböztetésnek minősül
Az Európai Unió Bírósága
139/12. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY
Luxembourg, 2012. november 6.
Sajtó és Tájékoztatás
A C-286/12. sz. ügyben hozott ítélet
Bizottság kontra Magyarország
A magyar bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár radikális leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül
Ezen intézkedés nem áll arányban a magyar jogalkotó által elérni kívánt, a közszolgálatba tartozó foglalkozásokra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belül kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal
Magyarországon 2011. december 31-ig a bírák, ügyészek és közjegyzők 70 éves korukig hivatalban maradhattak. Azonban, mivel a magyar szabályozást 2011-ben módosították, 2012. január 1-jétől az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelezően megszűnik. Azon bírákra és ügyészekre vonatkozóan, akik ezt az életkort 2012. január 1-je előtt betöltötték, a magyar szabályozás úgy rendelkezik, hogy szolgálati jogviszonyuk 2012. június 30-án szűnik meg. Az említett korhatárt 2012. január 1-je és december 31-e között betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya pedig 2012. december 31-én szűnik meg. 2014. január 1-jétől a közjegyzők szolgálati jogviszonya is azon a napon szűnik meg, amikor elérik az általános nyugdíjkorhatárt.
A Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ilyen gyors és radikális leszállítása az életkoron alapuló, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv1 által tiltott hátrányos megkülönböztetést jelent az említett korhatárt betöltő bírák, ügyészek és közjegyzők tekintetében azokhoz képest, akik hivatalban maradhatnak.
A Bíróság helyt adott a Bizottság azon kérelmének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban bírálja el, ami lehetővé tette az eljárás tartamának öt hónapra csökkentését.
A Bíróság először is megállapítja, hogy a 62. életévüket betöltő bírák, ügyészek és közjegyzők az ugyanezen foglalkozásokat űző fiatalabb személyekéhez hasonló helyzetben vannak. Mindazonáltal az előbbiek szolgálati jogviszonya életkoruk miatt kötelezően megszűnik, így a szolgálatban maradó személyekkel való bánásmódnál kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek. A Bíróság megállapítja tehát, hogy e helyzet közvetlenül az életkoron alapuló, eltérő bánásmódnak minősül.
A Bíróság ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a szociálpolitika területére tartozó célok, mint például a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerőpiaccal vagy a szakképzéssel kapcsolatos célok igazolhatják az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmától való eltérést. E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy a Magyarország által felhozott célok, nevezetesen a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésének szükségessége és a fiatal jogászok érintett foglalkozásokba való bejutását megkönnyítő kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítása, a szociálpolitika területére tartozó céloknak minősülnek.
Mindazonáltal a korhatár egységesítésére vonatkozó célt illetően a Bíróság hangsúlyozza, hogy a vitatott szabályozással érintett személyek 2012. január 1-jéig 70 éves korukig hivatalban maradhattak, aminek következtében megalapozottan számíthattak arra, hogy ezen életkor eléréséig hivatalban maradhatnak. Márpedig a vitatott szabályozás hirtelen és jelentősen leszállította a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt, olyan átmeneti rendelkezések nélkül, amelyek biztosították volna az érintett személyek jogos bizalmának védelmét. Így e személyeknek kötelezően és véglegesen el kell hagyniuk a munkaerőpiacot, anélkül hogy idejük lett volna arra, hogy megtegyék az e helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket. A Bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy egyrészt e személyek nyugdíja legalább 30%-kal kevesebb, mint az illetményük, másrészt a szolgálati jogviszony megszüntetése nincs tekintettel a járulékfizetési időre, így nincs garantálva a teljes nyugdíjra való jogosultság.
Ezt követően a Bíróság megállapítja, hogy nincs összhangban a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az említett foglalkozások tekintetében azonnal, időben több szakaszra való tagolás nélkül 8 évvel való leszállítása és az általános nyugdíjkorhatár 3 évvel, vagyis 62 évről 65 évre való megemelése, amelyre 2014-től kezdődően nyolc év alatt kerül sor. Márpedig ez az ellentmondás arra utal, hogy a korhatár leszállítása által érintettek érdekeit nem ugyanolyan súllyal vették figyelembe, mint a közszolgálatban foglalkoztatott többi munkavállaló érdekeit, akikre vonatkozóan a nyugdíjkorhatárt megemelték.
E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az érintett foglalkozások tekintetében radikálisan 8 évvel történő leszállítása nem minősül a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek.
Végül a Bíróság a Magyarország által felhozott azon célt vizsgálja, amely a kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányul. E tekintetben a Bíróság elismeri ugyan, hogy a nemzeti szabályozás rövid távon megkönnyítheti a fiatal jogászok érintett foglalkozásokba való bejutását, azonban hangsúlyozza, hogy a várt azonnali, látszólag kedvező hatások megkérdőjelezhetik a ténylegesen kiegyensúlyozott „korstruktúra” közép és hosszú távon való kialakításának lehetőségét. Ugyanis 2012-ben ugyan jelentősen felgyorsul az érintett szakmák személyi állományának megújulása annak következtében, hogy nyolc korosztályt egyetlen korosztály (a 2012-ben állásba kerülők korosztálya) vált föl, a cserélődés e ritmusa ugyanilyen radikálisan lassulni fog 2013-ban, amikor már csak egy korosztályt kell majd felváltani. Ezenfelül a cserélődés ritmusa még tovább fog lassulni, mivel a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt 62 évről fokozatosan 65 évre emelik, ami egyenesen nehezíteni fogja a fiatal jogászok igazságszolgáltatásban való elhelyezkedését. Ebből következően a vitatott nemzeti szabályozás nem megfelelő a kiegyensúlyozottabb „korstruktúra” kialakítására vonatkozó cél eléréséhez.
A Bíróság megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel a nemzeti szabályozás olyan eltérő bánásmódot eredményez, amely nem alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására, illetve ahhoz nem szükséges, és így ellentétes az arányosság elvével.
EMLÉKEZTETŐ: Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.
A sajtó részére készített nem hivatalos kiadvány, amely nem köti a Bíróságot.
A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege megtalálható a CURIA honlapon
www.curia.europa.eu
Sajtófelelős: Lehóczki Balázs (+352) 4303 5499
Az ítélet kihirdetésekor készített képfelvételek elérhetők: „Europe by Satellite” (+32) 2 2964106
www.curia.europa.eu
139/12. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY
Luxembourg, 2012. november 6.
Sajtó és Tájékoztatás
A C-286/12. sz. ügyben hozott ítélet
Bizottság kontra Magyarország
A magyar bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár radikális leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül
Ezen intézkedés nem áll arányban a magyar jogalkotó által elérni kívánt, a közszolgálatba tartozó foglalkozásokra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belül kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal
Magyarországon 2011. december 31-ig a bírák, ügyészek és közjegyzők 70 éves korukig hivatalban maradhattak. Azonban, mivel a magyar szabályozást 2011-ben módosították, 2012. január 1-jétől az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelezően megszűnik. Azon bírákra és ügyészekre vonatkozóan, akik ezt az életkort 2012. január 1-je előtt betöltötték, a magyar szabályozás úgy rendelkezik, hogy szolgálati jogviszonyuk 2012. június 30-án szűnik meg. Az említett korhatárt 2012. január 1-je és december 31-e között betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya pedig 2012. december 31-én szűnik meg. 2014. január 1-jétől a közjegyzők szolgálati jogviszonya is azon a napon szűnik meg, amikor elérik az általános nyugdíjkorhatárt.
A Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ilyen gyors és radikális leszállítása az életkoron alapuló, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv1 által tiltott hátrányos megkülönböztetést jelent az említett korhatárt betöltő bírák, ügyészek és közjegyzők tekintetében azokhoz képest, akik hivatalban maradhatnak.
A Bíróság helyt adott a Bizottság azon kérelmének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban bírálja el, ami lehetővé tette az eljárás tartamának öt hónapra csökkentését.
A Bíróság először is megállapítja, hogy a 62. életévüket betöltő bírák, ügyészek és közjegyzők az ugyanezen foglalkozásokat űző fiatalabb személyekéhez hasonló helyzetben vannak. Mindazonáltal az előbbiek szolgálati jogviszonya életkoruk miatt kötelezően megszűnik, így a szolgálatban maradó személyekkel való bánásmódnál kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek. A Bíróság megállapítja tehát, hogy e helyzet közvetlenül az életkoron alapuló, eltérő bánásmódnak minősül.
A Bíróság ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a szociálpolitika területére tartozó célok, mint például a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerőpiaccal vagy a szakképzéssel kapcsolatos célok igazolhatják az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmától való eltérést. E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy a Magyarország által felhozott célok, nevezetesen a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésének szükségessége és a fiatal jogászok érintett foglalkozásokba való bejutását megkönnyítő kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítása, a szociálpolitika területére tartozó céloknak minősülnek.
Mindazonáltal a korhatár egységesítésére vonatkozó célt illetően a Bíróság hangsúlyozza, hogy a vitatott szabályozással érintett személyek 2012. január 1-jéig 70 éves korukig hivatalban maradhattak, aminek következtében megalapozottan számíthattak arra, hogy ezen életkor eléréséig hivatalban maradhatnak. Márpedig a vitatott szabályozás hirtelen és jelentősen leszállította a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt, olyan átmeneti rendelkezések nélkül, amelyek biztosították volna az érintett személyek jogos bizalmának védelmét. Így e személyeknek kötelezően és véglegesen el kell hagyniuk a munkaerőpiacot, anélkül hogy idejük lett volna arra, hogy megtegyék az e helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket. A Bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy egyrészt e személyek nyugdíja legalább 30%-kal kevesebb, mint az illetményük, másrészt a szolgálati jogviszony megszüntetése nincs tekintettel a járulékfizetési időre, így nincs garantálva a teljes nyugdíjra való jogosultság.
Ezt követően a Bíróság megállapítja, hogy nincs összhangban a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az említett foglalkozások tekintetében azonnal, időben több szakaszra való tagolás nélkül 8 évvel való leszállítása és az általános nyugdíjkorhatár 3 évvel, vagyis 62 évről 65 évre való megemelése, amelyre 2014-től kezdődően nyolc év alatt kerül sor. Márpedig ez az ellentmondás arra utal, hogy a korhatár leszállítása által érintettek érdekeit nem ugyanolyan súllyal vették figyelembe, mint a közszolgálatban foglalkoztatott többi munkavállaló érdekeit, akikre vonatkozóan a nyugdíjkorhatárt megemelték.
E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az érintett foglalkozások tekintetében radikálisan 8 évvel történő leszállítása nem minősül a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek.
Végül a Bíróság a Magyarország által felhozott azon célt vizsgálja, amely a kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányul. E tekintetben a Bíróság elismeri ugyan, hogy a nemzeti szabályozás rövid távon megkönnyítheti a fiatal jogászok érintett foglalkozásokba való bejutását, azonban hangsúlyozza, hogy a várt azonnali, látszólag kedvező hatások megkérdőjelezhetik a ténylegesen kiegyensúlyozott „korstruktúra” közép és hosszú távon való kialakításának lehetőségét. Ugyanis 2012-ben ugyan jelentősen felgyorsul az érintett szakmák személyi állományának megújulása annak következtében, hogy nyolc korosztályt egyetlen korosztály (a 2012-ben állásba kerülők korosztálya) vált föl, a cserélődés e ritmusa ugyanilyen radikálisan lassulni fog 2013-ban, amikor már csak egy korosztályt kell majd felváltani. Ezenfelül a cserélődés ritmusa még tovább fog lassulni, mivel a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt 62 évről fokozatosan 65 évre emelik, ami egyenesen nehezíteni fogja a fiatal jogászok igazságszolgáltatásban való elhelyezkedését. Ebből következően a vitatott nemzeti szabályozás nem megfelelő a kiegyensúlyozottabb „korstruktúra” kialakítására vonatkozó cél eléréséhez.
A Bíróság megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel a nemzeti szabályozás olyan eltérő bánásmódot eredményez, amely nem alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására, illetve ahhoz nem szükséges, és így ellentétes az arányosság elvével.
EMLÉKEZTETŐ: Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.
A sajtó részére készített nem hivatalos kiadvány, amely nem köti a Bíróságot.
A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege megtalálható a CURIA honlapon
www.curia.europa.eu
Sajtófelelős: Lehóczki Balázs (+352) 4303 5499
Az ítélet kihirdetésekor készített képfelvételek elérhetők: „Europe by Satellite” (+32) 2 2964106
www.curia.europa.eu
2012. november 2., péntek
USA 2012 - Szoros eredmény várható a "billegő államokban"
MTI 2012. november 2., péntek 11:59
A tizenkét évvel ezelőtti amerikai elnökválasztási "krimi" csak 35 nappal a szavazás után ért véget, amikor a szövetségi alkotmánybíróság a republikánus George W. Bush-t nyilvánította győztessé a demokrata párti Al Gore-ral szemben. Azzal, hogy a bírák leállították a floridai szavazatok újraszámlálását, a fontos déli állam összes (29) elektora Bush-nak jutott, aki ezzel többséget szerzett az elektori testületben.
A fenti forgatókönyv idén is megismétlődhet. Mind Barack Obama, mind Mitt Romney kampánystábja felkészül az olyan jogi kihívásokra, amelyeket a Fehér Ház meghódításáért vívott szoros versenyfutás hozhat magával. Mindkét jelölt jogi szakembereket küldött Floridába, a billegő államok legfontosabbikába.
2000-ben az ifjabb Bush 537 szavazatnyi különbséggel (amelyet a Demokrata Párt vitatott) lett győztes Floridában, s ezzel az Egyesült Államok 43. elnöke. Idén is ugyanaz a jelszó, mint 12 évvel ezelőtt: minden szavazat számít november 6-án!
A szövetségi államok nagy részében előre megjósolható, melyik párt jelöltje nyer. A nyugati és keleti partvidék szavazói hagyományosan a Demokrata Pártra voksolnak, míg a Közép-Nyugat és a Dél államainak a lakossága a republikánusokhoz húz. Ott vannak azután a billegő államok (mintegy tíz), amelyek hol erre, hol arra a pártra szavaznak. Ezeknek a szavazatai döntik el, hogy a két elnökjelölt közül melyik szerez legalább 270 elektort az elnökválasztás kimenetelét eldöntő elektori testületben.
A billegő államokon belüli szoros eredménynek több hétig tartó bizonytalanság lehet a következménye, amelynek alighanem csak ügyvédek, jogászok tucatjai vethetnek véget. A figyelem középpontjában idén minden bizonnyal Ohio állam fog állni.
Ez a szövetségi állam szimbolikus jelentőséggel bír az elnökválasztás szempontjából. Aki itt nyerni tud, annak gyakorlatilag már a zsebében van a végső győzelem. Republikánus jelölt még soha nem tudott elnökválasztást nyerni, ha nem aratott győzelmet Ohióban. A Demokrata Párt színeiben pedig utoljára John F. Kennedy nyert elnökválasztást Ohio elektorainak "besöprése" nélkül - 52 évvel ezelőtt. Ohio 18 küldöttet delegál az elektori testületbe.
E szövetségi államban problémát okozhatnak az ideiglenes szavazólapok. Ezeket olyan választópolgárok kapják, akiknek a neve nem szerepel a választói névjegyzékben. Az összeszámláláskor ezeket a lapokat csak azután veszik figyelembe, ha az illetékes hatóság megvizsgálta az illetők választói jogosultságát. Ezzel a módszerrel akarják elejét venni csalási kísérleteknek. Konzervatív csoportoknak azt vetik a szemére, hogy az ideiglenes szavazólapokkal valójában a potenciális Obama-szavazóknak gördítenek akadályt az útjába. Ohióban például az ideiglenes szavazólapok összesítése csak november 17-én kezdődik majd, ezáltal pedig jelentős késedelmet szenvedhet az elnökválasztás győztesének kihirdetése.
Szoros eredmény esetén a billegő államokban eltérő szabályok érvényesek. Floridában és Coloradóban csak akkor kell újra megszámlálni a szavazatokat, ha a két jelölt között 0,5 százalék vagy annál kisebb a különbség. Ohióban viszont csak 0,25 százaléknyi különbség esetén van szükség újraszámlálásra. Ez konkrét számokban kifejezve 20 ezer szavazatot jelentene. Iowa, New Hampshire, Nevada, Virginia és Wisconsin államban viszont maguknak a jelölteknek kell kezdeményezniük a szavazatok újraszámlálását.
A tizenkét évvel ezelőtti amerikai elnökválasztási "krimi" csak 35 nappal a szavazás után ért véget, amikor a szövetségi alkotmánybíróság a republikánus George W. Bush-t nyilvánította győztessé a demokrata párti Al Gore-ral szemben. Azzal, hogy a bírák leállították a floridai szavazatok újraszámlálását, a fontos déli állam összes (29) elektora Bush-nak jutott, aki ezzel többséget szerzett az elektori testületben.
A fenti forgatókönyv idén is megismétlődhet. Mind Barack Obama, mind Mitt Romney kampánystábja felkészül az olyan jogi kihívásokra, amelyeket a Fehér Ház meghódításáért vívott szoros versenyfutás hozhat magával. Mindkét jelölt jogi szakembereket küldött Floridába, a billegő államok legfontosabbikába.
2000-ben az ifjabb Bush 537 szavazatnyi különbséggel (amelyet a Demokrata Párt vitatott) lett győztes Floridában, s ezzel az Egyesült Államok 43. elnöke. Idén is ugyanaz a jelszó, mint 12 évvel ezelőtt: minden szavazat számít november 6-án!
A szövetségi államok nagy részében előre megjósolható, melyik párt jelöltje nyer. A nyugati és keleti partvidék szavazói hagyományosan a Demokrata Pártra voksolnak, míg a Közép-Nyugat és a Dél államainak a lakossága a republikánusokhoz húz. Ott vannak azután a billegő államok (mintegy tíz), amelyek hol erre, hol arra a pártra szavaznak. Ezeknek a szavazatai döntik el, hogy a két elnökjelölt közül melyik szerez legalább 270 elektort az elnökválasztás kimenetelét eldöntő elektori testületben.
A billegő államokon belüli szoros eredménynek több hétig tartó bizonytalanság lehet a következménye, amelynek alighanem csak ügyvédek, jogászok tucatjai vethetnek véget. A figyelem középpontjában idén minden bizonnyal Ohio állam fog állni.
Ez a szövetségi állam szimbolikus jelentőséggel bír az elnökválasztás szempontjából. Aki itt nyerni tud, annak gyakorlatilag már a zsebében van a végső győzelem. Republikánus jelölt még soha nem tudott elnökválasztást nyerni, ha nem aratott győzelmet Ohióban. A Demokrata Párt színeiben pedig utoljára John F. Kennedy nyert elnökválasztást Ohio elektorainak "besöprése" nélkül - 52 évvel ezelőtt. Ohio 18 küldöttet delegál az elektori testületbe.
E szövetségi államban problémát okozhatnak az ideiglenes szavazólapok. Ezeket olyan választópolgárok kapják, akiknek a neve nem szerepel a választói névjegyzékben. Az összeszámláláskor ezeket a lapokat csak azután veszik figyelembe, ha az illetékes hatóság megvizsgálta az illetők választói jogosultságát. Ezzel a módszerrel akarják elejét venni csalási kísérleteknek. Konzervatív csoportoknak azt vetik a szemére, hogy az ideiglenes szavazólapokkal valójában a potenciális Obama-szavazóknak gördítenek akadályt az útjába. Ohióban például az ideiglenes szavazólapok összesítése csak november 17-én kezdődik majd, ezáltal pedig jelentős késedelmet szenvedhet az elnökválasztás győztesének kihirdetése.
Szoros eredmény esetén a billegő államokban eltérő szabályok érvényesek. Floridában és Coloradóban csak akkor kell újra megszámlálni a szavazatokat, ha a két jelölt között 0,5 százalék vagy annál kisebb a különbség. Ohióban viszont csak 0,25 százaléknyi különbség esetén van szükség újraszámlálásra. Ez konkrét számokban kifejezve 20 ezer szavazatot jelentene. Iowa, New Hampshire, Nevada, Virginia és Wisconsin államban viszont maguknak a jelölteknek kell kezdeményezniük a szavazatok újraszámlálását.
2012. november 1., csütörtök
retro: Paczolay: Az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezők
Nagy horderejű ügyekben nem remélhető konszenzusos döntés?
"Az Alkotmánybíróság a bírói nyugdíj ügyében minden korábbinál megosztottabb volt, és mára nem is tartható az elnökségem első két évében nyilvánvalóvá tett törekvésem, amely szerint a nagy horderejű ügyekben konszenzusos döntést kell hozni" – nyilatkozta lapunknak Paczolay Péter, a testület elnöke, aki szerint az új hatásköri szabályok okozta átmeneti félév után igen intenzív őszre van szükség az AB-n.
Lencsés Károly| NOL| 2012. július 29.
– „Elhárult egy fenyegető alkotmányos válság veszélye. Jó oka volt az OVB-nek, hogy végre tudomásul vegye, Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye” – jelentette ki Orbán Viktor a szociális népszavazás kapcsán még 2007-ben. Most viszont a bírák idő előtti nyugdíjazására vonatkozó rendelkezések kapcsán azt hangoztatja, hogy a rendszer marad, a kormány pedig a kitűzött céljait el fogja érni. Ön szerint melyik üzenet érvényes?
– Én azt gondolom, hogy az első, hiszen az AB döntései mindenkire nézve kötelező érvényűek. Azt persze, hogy az egyes határozatokból milyen következtetéseket vonnak le, már nagyrészt a törvényhozó hatalmon múlik. A testület most is tartózkodott attól, hogy tanácsokat adjon, illetve előírásokat szabjon meg arra vonatkozóan, miként kell a bírói függetlenséget csorbító, így nyilvánvalóan alkotmányellenes helyzetet orvosolni, amire a döntésünk irányul.
– És annak mi az üzenete, hogy július első napjaiban – amikor már sejteni lehetett, hogy az AB hamarosan határozatot hirdet – a köztársasági elnök sietve aláírta azoknak a bíráknak a felmentési határozatát is, akik idén töltik be a 62. életévüket, tehát december 31-ével kell nyugdíjba vonulniuk? Egyébként a kormány nem először fut versenyt az alkotmánybírákkal, hiszen a magánnyugdíjpénztárak vagy az egyházügyi törvény ügyében is valami hasonló történt.
– Valóban, mire a testület a döntést meghozta, az érintett bírák egy részét – akik 62 évnél idősebbek voltak – már felmentették. Az AB határozata erre az egyetlen lehetséges választ adta: a nyugdíjkorhatár leszállításáról szóló rendelkezéseket azok hatályba lépésének napjára visszamenőleg megsemmisítette. A testület ezzel olyan jogkövetkezményt alkalmazott, amellyel az elmúlt bő két évtizedben is csak elvétve, különösen súlyos indokok esetén élt. Meggyőződésem, hogy mi ennél többet nem tehettünk. Most azokon a sor, akiknek jogállami kötelessége, hogy saját hatáskörben az AB döntése szerint járjanak el.
– De ha a végrehajtó hatalom azt a megoldást választja, amire többször is volt példa, hogy az alaptörvény módosításával írják felül az AB határozatát, sejteni lehet, mi lesz a kényszernyugdíjazott bírák sorsa.
– Ezt a gyakorlatot korábban már több alkalommal is bíráltam, mert nem felel meg az alkotmányosság követelményeinek. Ugyanakkor reményemet fejeztem ki, hogy az új alaptörvény hatályba lépése után szakítanak ezzel a módszerrel. Most egyébként annyiban más a helyzet, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása kapcsán kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálódik az Európai Unió Bírósága, míg a strasbourgi emberi jogi bíróság az érintettek beadványa alapján jár majd el. Fontosnak tartom, hogy ilyen helyzetben először idehaza, a magyar jog keretein belül keressünk és találjunk megoldást. Bízom benne, hogy a mostani határozatunk nem arra ad majd újabb alkalmat, hogy a „ki az erősebb” kérdés jegyében kezeljék az ügyet, hanem az alkotmányos és a nemzetközileg is elfogadott elveknek megfelelő szabályozás születik.
A tavaly 1600 körüli folyamatban levő ügy jelentős része a törvény erejénél fogva megszűnt - mondja Paczolay Péter, az AB elnöke
Népszabadság - Kurucz Árpád – A bírák már tavaly az AB-hez fordultak, de mire a testület döntött, több mint kétszáz főt menesztettek. A mostani verdikt eső után köpönyeg…
– A megsemmisítés visszamenőleges hatálya miatt semmiképpen sem az. A helyzetünket nehezítette, hogy a szabályozás vizsgálata közben átalakult a jogszabályi környezet, s ezzel együtt változtak az AB hatáskörei. Ezért a bírák tavalyi beadványát – amely eredetileg absztrakt normakontrollra irányult, amelynek kezdeményezésére idén már nem jogosultak – alkotmányjogi panaszként ismét be kellett nyújtani. Ráadásul – ez a sajtóban is megjelent – változott az előadó alkotmánybíró személye is. Mindezek után előadó bíróként és elnökként is a lehető legrövidebb időn belül, még a nyári szünet előtt próbáltam a dolgot döntésre vinni. De hadd tegyem hozzá azt is: az AB ilyen bonyolult, nagy horderejű ügyekben három-négy hónap alatt korábban sem hozott határozatot. A visszamenőleges megsemmisítéssel pedig az AB éppen azt biztosította, hogy a már felmentett bírák is jogorvoslatot kapjanak. Ezzel a megoldással ráadásul azt is egyértelművé kívántuk tenni, hogy a döntésünk nemcsak azt a nyolcvan embert érinti, aki hozzánk fordult, hanem mindenkit, akit a megsemmisített szabályok alapján mentettek föl.
– Ami persze dodonai döntés: a jogalkalmazókra bízza, hogy a bírák jogállásáról szóló törvény alapján rendezzék a helyzetet, miközben egyes vélemények szerint az AB-határozatban rendelkezni kellett volna a menesztett emberek visszahelyezéséről.
– Határozott meggyőződésem, hogy az AB a rendelkezésére álló legszigorúbb szankciót alkalmazta ebben az ügyben, amivel minden tőle telhetőt megtett a jogsérelmek orvoslása érdekében. A testület a normakontroll-eljárásban a felmentések alapjául szolgáló törvényt vizsgálta, és értelemszerűen a jogkövetkezmény is ehhez igazodott. Nincs például törvényi alapja annak, hogy az AB a köztársasági elnök egyedi felmentő aktusainak semmisségéről rendelkezzék. A törvény visszamenőleges hatályú megsemmisítése volt az az eszköz, amellyel az AB valamennyi bíró, köztük a már felmentettek számára is biztosítani tudta sérelmeik orvoslását. Ez akkor is így van, ha ehhez további lépésekre van most szükség. Az érintettek ügyében azonban innentől kezdve a döntésünknek megfelelően kell eljárni, vagyis a jogellenes felmentéseket orvosolni kell.
– Ha késve is, de a bírák nyugdíjazása ügyében mindenképpen olyan döntés született, amely azt bizonyítja, hogy a testület – amelynek tevékenységét sokan kritizálják, és egyes tagjait gyakran politikai elfogultsággal is vádolják – képes szakmai alapon dönteni. Másfelől a határozatból kitűnik, hogy az AB soha ennyire nem volt megosztott, hiszen a határozatot hét alkotmánybíró elfogadta, hét elutasította, s csak az elnök szavazata döntött. Politikai vagy szakmai törésvonalak mentén vált két csapatra a testület?
– Az elemzések általában azt a feltételezést próbálják erősíteni, hogy egyértelműen politikai törésvonalak mentén született döntésről van szó. Azonban a tavaly szeptember óta – amikor az AB öt új, kizárólag a kormánypártok által jelölt taggal egészült ki (a Szerk.) – hozott határozatokhoz fűzött különvélemények és párhuzamos indoklások alapján ezek a törésvonalak nem nagyon igazolhatók. Tény ugyanakkor, hogy a bírák kényszernyugdíjazásának ügyében a testület minden korábbinál megosztottabbá vált, és mára nem is tartható az elnökségem első két évében nyilvánvalóvá tett törekvésem, amely szerint a nagy horderejű ügyekben konszenzusos döntést kell hozni. Az elmúlt időszakban ez egyre nehezebbé vált, lassította a döntéshozatalt, ma pedig már világos, hogy bizonyos ügyekben teljesen reménytelen. Minden fanyalgó vélekedés dacára is úgy érzem azonban, hogy az AB bizonyítani tudta: kényes kérdésekben is a törvényhozás kontrollját jelentheti.
– Bizonyára sokan szeretnék úgy értékelni a kialakult helyzetet, hogy a bírák nem pártpolitikai szempontok, hanem saját – adott esetben konzervatív vagy liberális – értékrendjük alapján értelmezik különbözőképpen az alaptörvényt. De szakmai szempontok alapján lehetséges ugyanazt feketének vagy fehérnek látni?
– Az egyes ügyekben sokszor megbicsaklik az a logika, amely azon alapul, hogy az egyes alkotmánybírákat mely pártok jelölték. Most is volt olyan alkotmánybíró, akit korábban a Fidesz jelölt, és mégis támogatta a bírák előrehozott nyugdíjára vonatkozó szabályozás megsemmisítését. Ha pedig elolvassa a különvéleményeket, akkor azokban két alkotmánybíró szintén egyetértett a bírói függetlenség sérelmének megállapításával, és csak az alkalmazott jogkövetkezmény miatt nem támogatta a döntést. Más különvélemények a bírói függetlenség eltérő felfogása alapján érvelnek. Az én szakmai meggyőződésem az, hogy a bírák idő előtti menesztése – miután a nyugdíjkorhatárt átmeneti idő nélkül nyolc évvel csökkentették – sérti a függetlenséget. Az viszont nem lenne helyes, ha az eltérő megközelítéseket itt értékelném.
Paczolay Péter szerint "az actio popularis elvesztése nem jelenti azt, hogy utólagos normakontrollra ne lenne lehetőség"
Népszabadság - Kurucz Árpád – Az AB legutóbbi határozata azért is érdekes, mert talán első alkalommal próbálta értelmezni a történeti alkotmány vívmányait, hiszen a bírói függetlenségnek már a XIX. század második felében megfogalmazott elveire figyelemmel hozta meg a döntését.
– Ez az ügy váratlan alkalmat kínált arra, hogy a már korábban sokak által megfogalmazott kérdésre választ adjunk: miként lehet azt a rejtélyes lehetőséget kihasználnunk, hogy a történeti alkotmány értelmezésének segítségével találjunk megoldást valamilyen aktuális alapjogi problémára. Közös gondolkodás eredményeként jutottunk arra a következtetésre, hogy hívjuk fel az 1869. évi IV. törvénycikket, amely rögzíti a bírói függetlenség alapelveit, amelyek – a történeti alkotmány egyik vívmányaként – máig érvényesnek tekinthetők. Én egyébként a kilencvenes években egy dolgozat erejéig foglalkoztam a történeti alkotmánnyal, és már akkor úgy gondoltam, hogy annak értékei most is aktuálisak. A testület jogtörténész tagja, Balogh Elemér tevőlegesen is segített nekem e rész kidolgozásában. Ez a hivatkozás egyébként nem jogalapja a kifogásolt rendelkezések megsemmisítésének, inkább csak az értelmezést segítette egy olyan helyzetben, amikor két jogszabály közötti ellentmondást, illetve alaptörvény-ellenességet kellett feloldanunk. Ehhez pedig segítségül hívtuk azt az 1869-es törvénycikket, amelyből kitűnik, hogy a bírói függetlenségnek – amelynek része volt az elmozdíthatatlanság és a hetvenéves nyugdíjkorhatár is – csaknem másfél évszázada élő hagyománya van Magyarországon.
– Pokol Béla viszont különvéleményében arra figyelmeztetett, hogy a történeti alkotmányra hivatkozással veszélyes precedenst teremtett az AB.
– Már korábban is vitát váltott ki, hogy ilyen nehezen definiálható, nem pontosan körülhatárolható tartalmú fogalom bekerüljön-e egy korszerű alaptörvénybe, s talán a jogalkotók sem hittek abban, hogy ezt értelmes tartalommal sikerül majd kitölteni. Azt hiszem, hogy a történeti alkotmány nem lesz gyakori hivatkozási alap, de most ezt mindenképpen helyénvalónak láttam. Nem gondolom, hogy ezzel a lehetőséggel a beadványozók a későbbiekben túl gyakran élhetnének majd, hiszen a történeti alkotmányra hivatkozással jogszabály megsemmisítését önmagában nem lehet megalapozni, s a történeti alkotmányhoz nem térhetünk vissza, legfeljebb annak a mai jogfelfogás szerint is értelmezhető néhány vívmányát értékelhetjük. A bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság kétségkívül ilyen vívmány.
– A közelmúltban meghozott határozatok azt is mutatják, hogy az AB esetenként a kifogásolt rendelkezéseket formai okokra hivatkozással semmisítette meg, miközben a jogszabályok érdemét tekintve tartózkodott az állásfoglalástól. Ez történt az egyházügyi törvény, illetve az egyetemi hallgatók röghöz kötéséről szóló kormányrendelet esetében is. Egyes vélemények szerint elgyávult a testület. Tényleg így van?
– Mindkét említett ügyben nagyon szorított minket az idő, és a formai hibák megállapítása gyors, a jogszabályok hatálybalépése előtti döntést eredményezhetett. Emellett egyes ügyekben a testület megosztottsága is kétségkívül oda vezetett, hogy az előadó alkotmánybírák számoltak azzal: könnyebb konszenzust teremteni, illetve megszerezni a döntéshez szükséges többséget, ha a beadványok kapcsán csak formai kifogásokat fogalmaznak meg. A kérdésben szereplő két esetben ezért valóban itt megálltunk, de a bírák nyugdíjazása ügyében érdemben is megállapítottuk a szabályozás alkotmányellenességét.
– Januártól új szabályok alapján működik az alkotmánybíróság, például megszűnt a mindenki által kezdeményezhető utólagos normakontroll, az actio popularis, jött viszont a bírói döntések felülvizsgálatára is kiterjedő alkotmányjogi panasz.
– Valóban ez az egyik leglátványosabb és leginkább vitatott változás, s a lehetséges következményeket mi sem láttuk előre. Annyi már bizonyos, hogy a tavaly 1600 körüli folyamatban levő ügy jelentős része a törvény erejénél fogva megszűnt. Az utólagos normakontrollra irányuló beadványokat, amennyiben valaki bizonyítani tudta a személyes érintettségét, március végéig alkotmányjogi panaszként ismét be lehetett terjeszteni, s csaknem háromszázan éltek ezzel a lehetőséggel. Folyamatosan döntünk ezek befogadhatóságáról. Érkezett emellett körülbelül háromszáz új alkotmányjogi panasz, és bár a törvény nem tartalmaz ilyet, a befogadási eljárásra határidőket szabtunk meg. Érdemi döntés viszont az alkotmánybírósági törvény értelmében csak azokban az esetekben várható majd, amikor a panaszban kiemelkedő jelentőségű alkotmányossági kérdés merül fel, illetve ha az érintettnek a kifogásolt bírósági döntés az ügy érdemére kiható jogsérelmet okozott.
– Utólagos normakontrollt ma csak a kormány, a képviselők legalább negyede, illetve az alapvető jogok biztosa indítványozhat. A kabinet vagy a parlament ilyet nem fog kezdeményezni, magánszemély, illetve társadalmi szervezet pedig nem is jogosult rá. Nem kell attól tartani, hogy emiatt hatályban maradhatnak alkotmányellenes törvények?
– A félreértések eloszlatása érdekében ezúttal is hangsúlyozom, hogy az actio popularis elvesztése nem jelenti azt, hogy utólagos normakontrollra ne lenne lehetőség. Alkotmányjogi panaszt ugyanis nemcsak bírói ítélet kapcsán, hanem akkor is be lehet nyújtani, ha valakinek az alkotmányos jogait valamilyen törvény közvetlenül, bírói döntés nélkül is sérti. Ez a helyzet például az egyházügyi törvény esetében, amikor egyértelműen kimutatható az egyéni érintettség. A bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályok felülvizsgálatára ugyancsak az adott lehetőséget, hogy a törvény egy bizonyos kör alapvető jogait csorbította, s ennek megállapítása érdekében nem kellett előbb bírósághoz fordulni. Egy-egy fontos ügyben pedig már az is látszik, hogy a civil jogvédők sem tekintik magukat eszköztelennek az AB-hoz fordulás terén. Az egyházügyi törvény esetében a jogsérelmet szenvedettek képviselőjeként, a terrorelhárítási központ titkos adatszerzésével kapcsolatban pedig közvetlen érintettként fordultak hozzánk. Az is bebizonyosodott, hogy az ombudsman indítványozói joga kulcseleme az új szabályozásnak: az alapvető jogok biztosa eddig húsz ügyben nyújtott be indítványt utólagos normakontrollra, az utóbbi hetekben például a családjogi törvény, a hallgatók röghöz kötése, a nemzetiségi törvény, a választási törvény és az alkotmánybírósági törvény miatt is hozzánk fordult. Összességében tehát egyértelműen adottak a feltételek ahhoz, hogy az AB a jövőben is eltávolítsa a jogrendből az alkotmányellenes törvényeket.
– Okozott-e zavart, hogy az év első néhány hónapja tulajdonképpen átmeneti időszak volt, amikor mindenkinek tanulnia kellett az új szabályokat?
– Az AB első félévi tevékenységét éppen az átmeneti jelleg miatt nehéz értékelni, hiszen az első három hónap részben a korábbi ügyek megszüntetésével, részben az utólagos normakontrollra irányuló korábbi beadványok alkotmányjogi panaszként történő érkeztetésével, szignálásával telt el. S hogy ez valóban tanulóidőszak volt, az is jelzi, hogy az egyes ügyek befogadhatóságáról szeptemberig nem öttagú tanácsokban, hanem teljes ülésen döntünk. Ennek célja az, hogy egyebek mellett a személyes érintettség tekintetében egységes követelményrendszert alakítsunk ki. Ez tehát egy csonka félév volt, és mérleget csak az esztendő végén tudunk vonni. De ahhoz, hogy 2012-t eredményes időszaknak tekinthessük majd, az ősszel igen intenzív munkára, számos érdemi határozat meghozatalára lesz szükség.
– Ősztől tehát már csak öt bírón múlik, hogy a testület érdemben mely ügyekben jár majd el? Ez jelentheti azt, hogy az egyes beadványok sorsa a tanácsok összetételétől függően esetlegessé válik?
– Szó sincs erről, mert az alkotmánybíráknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy az ügy teljes ülés előtt való tárgyalását kérjék. Azt gondolom, hogy a fontosabb ügyekben élni fogunk ezzel a lehetőséggel.
– A személyes érintettség megítélése alapvető kérdésnek tűnik, mert például a Szabadság és Reform Intézet beadványát ennek hiányában utasították el, miközben a panaszban arra hivatkoztak, hogy a Fidesznek a hatalom kizárólagos megszerzésére és gyakorlására irányuló törekvéseinek mindenki az áldozatává válhat.
– A testület egyhangúan döntött arról, hogy a személyes érintettségnek azt a rendkívül tág értelmezését, amelyre a beadványt alapozták, nem fogadhatjuk el. Az alkotmányjogi panasz szerint önmagában az, hogy bizonyos intézmények vezetőit vagy testületek tagjait a kormány érdemi egyeztetés nélkül neveztetheti ki, a hatalom kizárólagos gyakorlására irányul, és válogatás nélkül mindenkit érint. Ezzel az AB nem értett egyet, és ennél konkrétabb érintettséget vár el, de kétségtelen, hogy a befogadási kritériumrendszer még alakulóban van. Visszatérve az eredeti kérdésre: felfigyeltünk arra, hogy a magunk szabta határidőket esetenként nem tudjuk tartani, mert sokszor hiánypótlásra van szükség, és emiatt a bírónak már alig marad ideje a döntés előkészítésére. Ez azt jelzi, hogy a panaszosoknak – illetve jogi képviselőiknek – is tanulniuk kell az új szabályokat, miközben máris látszik: egyes ügyvédek, illetve jogvédő szervezetek nyilvánvalóan szakosodni kívánnak, s több, igen színvonalas beadvánnyal is találkoztam. Viszont nem könnyítette meg a dolgunkat, hogy bizonyos ügyekben – azt gondolva, hogy ezzel nagyobb nyomatékot adnak az adott indítványnak – számos panasz érkezett, mivel ez csak lassítja a folyamatot, a beadványokat egyenként számba kell venni. Erre semmi szükség, hiszen például a bírák esetében a döntésünk nemcsak azt a nyolcvan embert érinti, aki hozzánk fordult, hanem mindenkit. Mindemellett állást kellett foglalnunk például arról, hogy mi legyen a korábbi határozatok sorsa. Végül konszenzusos döntés született a testületen belül: az alaptörvény elfogadása előtt született határozatok – amennyiben az alkotmányos rendelkezések ma is azonosak vagy hasonlók – tovább élnek, és az azoktól való esetleges eltérést indokolni kell majd.
– Az eddigi tapasztalatok alapján látni-e már, hogy milyen jellegű ügyekben nyújtanak be alkotmányjogi panaszt?
– Számomra meglepetést okozott, hogy többnyire nem büntetőügyekben fordulnak hozzánk, miközben az alapjogokat leginkább az ilyen eljárásokban korlátozzák. Ezzel szemben az indítványok zöme polgári jogi és gazdasági ügyben érkezik, aminek persze lehet egy egészen nyilvánvaló magyarázata: egy gazdálkodó szervezet könnyebben fizeti meg az ügyvédet, mint egy gyanúsított, akinek a jogi segítségnyújtásról szóló törvény szerint alkotmányjogi panasz esetén nem jár ingyenes jogi képviselet. Az ombudsman egyébként ezt a rendelkezést is megtámadta.
"Az Alkotmánybíróság a bírói nyugdíj ügyében minden korábbinál megosztottabb volt, és mára nem is tartható az elnökségem első két évében nyilvánvalóvá tett törekvésem, amely szerint a nagy horderejű ügyekben konszenzusos döntést kell hozni" – nyilatkozta lapunknak Paczolay Péter, a testület elnöke, aki szerint az új hatásköri szabályok okozta átmeneti félév után igen intenzív őszre van szükség az AB-n.
Lencsés Károly| NOL| 2012. július 29.
– „Elhárult egy fenyegető alkotmányos válság veszélye. Jó oka volt az OVB-nek, hogy végre tudomásul vegye, Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye” – jelentette ki Orbán Viktor a szociális népszavazás kapcsán még 2007-ben. Most viszont a bírák idő előtti nyugdíjazására vonatkozó rendelkezések kapcsán azt hangoztatja, hogy a rendszer marad, a kormány pedig a kitűzött céljait el fogja érni. Ön szerint melyik üzenet érvényes?
– Én azt gondolom, hogy az első, hiszen az AB döntései mindenkire nézve kötelező érvényűek. Azt persze, hogy az egyes határozatokból milyen következtetéseket vonnak le, már nagyrészt a törvényhozó hatalmon múlik. A testület most is tartózkodott attól, hogy tanácsokat adjon, illetve előírásokat szabjon meg arra vonatkozóan, miként kell a bírói függetlenséget csorbító, így nyilvánvalóan alkotmányellenes helyzetet orvosolni, amire a döntésünk irányul.
– És annak mi az üzenete, hogy július első napjaiban – amikor már sejteni lehetett, hogy az AB hamarosan határozatot hirdet – a köztársasági elnök sietve aláírta azoknak a bíráknak a felmentési határozatát is, akik idén töltik be a 62. életévüket, tehát december 31-ével kell nyugdíjba vonulniuk? Egyébként a kormány nem először fut versenyt az alkotmánybírákkal, hiszen a magánnyugdíjpénztárak vagy az egyházügyi törvény ügyében is valami hasonló történt.
– Valóban, mire a testület a döntést meghozta, az érintett bírák egy részét – akik 62 évnél idősebbek voltak – már felmentették. Az AB határozata erre az egyetlen lehetséges választ adta: a nyugdíjkorhatár leszállításáról szóló rendelkezéseket azok hatályba lépésének napjára visszamenőleg megsemmisítette. A testület ezzel olyan jogkövetkezményt alkalmazott, amellyel az elmúlt bő két évtizedben is csak elvétve, különösen súlyos indokok esetén élt. Meggyőződésem, hogy mi ennél többet nem tehettünk. Most azokon a sor, akiknek jogállami kötelessége, hogy saját hatáskörben az AB döntése szerint járjanak el.
– De ha a végrehajtó hatalom azt a megoldást választja, amire többször is volt példa, hogy az alaptörvény módosításával írják felül az AB határozatát, sejteni lehet, mi lesz a kényszernyugdíjazott bírák sorsa.
– Ezt a gyakorlatot korábban már több alkalommal is bíráltam, mert nem felel meg az alkotmányosság követelményeinek. Ugyanakkor reményemet fejeztem ki, hogy az új alaptörvény hatályba lépése után szakítanak ezzel a módszerrel. Most egyébként annyiban más a helyzet, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása kapcsán kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálódik az Európai Unió Bírósága, míg a strasbourgi emberi jogi bíróság az érintettek beadványa alapján jár majd el. Fontosnak tartom, hogy ilyen helyzetben először idehaza, a magyar jog keretein belül keressünk és találjunk megoldást. Bízom benne, hogy a mostani határozatunk nem arra ad majd újabb alkalmat, hogy a „ki az erősebb” kérdés jegyében kezeljék az ügyet, hanem az alkotmányos és a nemzetközileg is elfogadott elveknek megfelelő szabályozás születik.
A tavaly 1600 körüli folyamatban levő ügy jelentős része a törvény erejénél fogva megszűnt - mondja Paczolay Péter, az AB elnöke
Népszabadság - Kurucz Árpád – A bírák már tavaly az AB-hez fordultak, de mire a testület döntött, több mint kétszáz főt menesztettek. A mostani verdikt eső után köpönyeg…
– A megsemmisítés visszamenőleges hatálya miatt semmiképpen sem az. A helyzetünket nehezítette, hogy a szabályozás vizsgálata közben átalakult a jogszabályi környezet, s ezzel együtt változtak az AB hatáskörei. Ezért a bírák tavalyi beadványát – amely eredetileg absztrakt normakontrollra irányult, amelynek kezdeményezésére idén már nem jogosultak – alkotmányjogi panaszként ismét be kellett nyújtani. Ráadásul – ez a sajtóban is megjelent – változott az előadó alkotmánybíró személye is. Mindezek után előadó bíróként és elnökként is a lehető legrövidebb időn belül, még a nyári szünet előtt próbáltam a dolgot döntésre vinni. De hadd tegyem hozzá azt is: az AB ilyen bonyolult, nagy horderejű ügyekben három-négy hónap alatt korábban sem hozott határozatot. A visszamenőleges megsemmisítéssel pedig az AB éppen azt biztosította, hogy a már felmentett bírák is jogorvoslatot kapjanak. Ezzel a megoldással ráadásul azt is egyértelművé kívántuk tenni, hogy a döntésünk nemcsak azt a nyolcvan embert érinti, aki hozzánk fordult, hanem mindenkit, akit a megsemmisített szabályok alapján mentettek föl.
– Ami persze dodonai döntés: a jogalkalmazókra bízza, hogy a bírák jogállásáról szóló törvény alapján rendezzék a helyzetet, miközben egyes vélemények szerint az AB-határozatban rendelkezni kellett volna a menesztett emberek visszahelyezéséről.
– Határozott meggyőződésem, hogy az AB a rendelkezésére álló legszigorúbb szankciót alkalmazta ebben az ügyben, amivel minden tőle telhetőt megtett a jogsérelmek orvoslása érdekében. A testület a normakontroll-eljárásban a felmentések alapjául szolgáló törvényt vizsgálta, és értelemszerűen a jogkövetkezmény is ehhez igazodott. Nincs például törvényi alapja annak, hogy az AB a köztársasági elnök egyedi felmentő aktusainak semmisségéről rendelkezzék. A törvény visszamenőleges hatályú megsemmisítése volt az az eszköz, amellyel az AB valamennyi bíró, köztük a már felmentettek számára is biztosítani tudta sérelmeik orvoslását. Ez akkor is így van, ha ehhez további lépésekre van most szükség. Az érintettek ügyében azonban innentől kezdve a döntésünknek megfelelően kell eljárni, vagyis a jogellenes felmentéseket orvosolni kell.
– Ha késve is, de a bírák nyugdíjazása ügyében mindenképpen olyan döntés született, amely azt bizonyítja, hogy a testület – amelynek tevékenységét sokan kritizálják, és egyes tagjait gyakran politikai elfogultsággal is vádolják – képes szakmai alapon dönteni. Másfelől a határozatból kitűnik, hogy az AB soha ennyire nem volt megosztott, hiszen a határozatot hét alkotmánybíró elfogadta, hét elutasította, s csak az elnök szavazata döntött. Politikai vagy szakmai törésvonalak mentén vált két csapatra a testület?
– Az elemzések általában azt a feltételezést próbálják erősíteni, hogy egyértelműen politikai törésvonalak mentén született döntésről van szó. Azonban a tavaly szeptember óta – amikor az AB öt új, kizárólag a kormánypártok által jelölt taggal egészült ki (a Szerk.) – hozott határozatokhoz fűzött különvélemények és párhuzamos indoklások alapján ezek a törésvonalak nem nagyon igazolhatók. Tény ugyanakkor, hogy a bírák kényszernyugdíjazásának ügyében a testület minden korábbinál megosztottabbá vált, és mára nem is tartható az elnökségem első két évében nyilvánvalóvá tett törekvésem, amely szerint a nagy horderejű ügyekben konszenzusos döntést kell hozni. Az elmúlt időszakban ez egyre nehezebbé vált, lassította a döntéshozatalt, ma pedig már világos, hogy bizonyos ügyekben teljesen reménytelen. Minden fanyalgó vélekedés dacára is úgy érzem azonban, hogy az AB bizonyítani tudta: kényes kérdésekben is a törvényhozás kontrollját jelentheti.
– Bizonyára sokan szeretnék úgy értékelni a kialakult helyzetet, hogy a bírák nem pártpolitikai szempontok, hanem saját – adott esetben konzervatív vagy liberális – értékrendjük alapján értelmezik különbözőképpen az alaptörvényt. De szakmai szempontok alapján lehetséges ugyanazt feketének vagy fehérnek látni?
– Az egyes ügyekben sokszor megbicsaklik az a logika, amely azon alapul, hogy az egyes alkotmánybírákat mely pártok jelölték. Most is volt olyan alkotmánybíró, akit korábban a Fidesz jelölt, és mégis támogatta a bírák előrehozott nyugdíjára vonatkozó szabályozás megsemmisítését. Ha pedig elolvassa a különvéleményeket, akkor azokban két alkotmánybíró szintén egyetértett a bírói függetlenség sérelmének megállapításával, és csak az alkalmazott jogkövetkezmény miatt nem támogatta a döntést. Más különvélemények a bírói függetlenség eltérő felfogása alapján érvelnek. Az én szakmai meggyőződésem az, hogy a bírák idő előtti menesztése – miután a nyugdíjkorhatárt átmeneti idő nélkül nyolc évvel csökkentették – sérti a függetlenséget. Az viszont nem lenne helyes, ha az eltérő megközelítéseket itt értékelném.
Paczolay Péter szerint "az actio popularis elvesztése nem jelenti azt, hogy utólagos normakontrollra ne lenne lehetőség"
Népszabadság - Kurucz Árpád – Az AB legutóbbi határozata azért is érdekes, mert talán első alkalommal próbálta értelmezni a történeti alkotmány vívmányait, hiszen a bírói függetlenségnek már a XIX. század második felében megfogalmazott elveire figyelemmel hozta meg a döntését.
– Ez az ügy váratlan alkalmat kínált arra, hogy a már korábban sokak által megfogalmazott kérdésre választ adjunk: miként lehet azt a rejtélyes lehetőséget kihasználnunk, hogy a történeti alkotmány értelmezésének segítségével találjunk megoldást valamilyen aktuális alapjogi problémára. Közös gondolkodás eredményeként jutottunk arra a következtetésre, hogy hívjuk fel az 1869. évi IV. törvénycikket, amely rögzíti a bírói függetlenség alapelveit, amelyek – a történeti alkotmány egyik vívmányaként – máig érvényesnek tekinthetők. Én egyébként a kilencvenes években egy dolgozat erejéig foglalkoztam a történeti alkotmánnyal, és már akkor úgy gondoltam, hogy annak értékei most is aktuálisak. A testület jogtörténész tagja, Balogh Elemér tevőlegesen is segített nekem e rész kidolgozásában. Ez a hivatkozás egyébként nem jogalapja a kifogásolt rendelkezések megsemmisítésének, inkább csak az értelmezést segítette egy olyan helyzetben, amikor két jogszabály közötti ellentmondást, illetve alaptörvény-ellenességet kellett feloldanunk. Ehhez pedig segítségül hívtuk azt az 1869-es törvénycikket, amelyből kitűnik, hogy a bírói függetlenségnek – amelynek része volt az elmozdíthatatlanság és a hetvenéves nyugdíjkorhatár is – csaknem másfél évszázada élő hagyománya van Magyarországon.
– Pokol Béla viszont különvéleményében arra figyelmeztetett, hogy a történeti alkotmányra hivatkozással veszélyes precedenst teremtett az AB.
– Már korábban is vitát váltott ki, hogy ilyen nehezen definiálható, nem pontosan körülhatárolható tartalmú fogalom bekerüljön-e egy korszerű alaptörvénybe, s talán a jogalkotók sem hittek abban, hogy ezt értelmes tartalommal sikerül majd kitölteni. Azt hiszem, hogy a történeti alkotmány nem lesz gyakori hivatkozási alap, de most ezt mindenképpen helyénvalónak láttam. Nem gondolom, hogy ezzel a lehetőséggel a beadványozók a későbbiekben túl gyakran élhetnének majd, hiszen a történeti alkotmányra hivatkozással jogszabály megsemmisítését önmagában nem lehet megalapozni, s a történeti alkotmányhoz nem térhetünk vissza, legfeljebb annak a mai jogfelfogás szerint is értelmezhető néhány vívmányát értékelhetjük. A bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság kétségkívül ilyen vívmány.
– A közelmúltban meghozott határozatok azt is mutatják, hogy az AB esetenként a kifogásolt rendelkezéseket formai okokra hivatkozással semmisítette meg, miközben a jogszabályok érdemét tekintve tartózkodott az állásfoglalástól. Ez történt az egyházügyi törvény, illetve az egyetemi hallgatók röghöz kötéséről szóló kormányrendelet esetében is. Egyes vélemények szerint elgyávult a testület. Tényleg így van?
– Mindkét említett ügyben nagyon szorított minket az idő, és a formai hibák megállapítása gyors, a jogszabályok hatálybalépése előtti döntést eredményezhetett. Emellett egyes ügyekben a testület megosztottsága is kétségkívül oda vezetett, hogy az előadó alkotmánybírák számoltak azzal: könnyebb konszenzust teremteni, illetve megszerezni a döntéshez szükséges többséget, ha a beadványok kapcsán csak formai kifogásokat fogalmaznak meg. A kérdésben szereplő két esetben ezért valóban itt megálltunk, de a bírák nyugdíjazása ügyében érdemben is megállapítottuk a szabályozás alkotmányellenességét.
– Januártól új szabályok alapján működik az alkotmánybíróság, például megszűnt a mindenki által kezdeményezhető utólagos normakontroll, az actio popularis, jött viszont a bírói döntések felülvizsgálatára is kiterjedő alkotmányjogi panasz.
– Valóban ez az egyik leglátványosabb és leginkább vitatott változás, s a lehetséges következményeket mi sem láttuk előre. Annyi már bizonyos, hogy a tavaly 1600 körüli folyamatban levő ügy jelentős része a törvény erejénél fogva megszűnt. Az utólagos normakontrollra irányuló beadványokat, amennyiben valaki bizonyítani tudta a személyes érintettségét, március végéig alkotmányjogi panaszként ismét be lehetett terjeszteni, s csaknem háromszázan éltek ezzel a lehetőséggel. Folyamatosan döntünk ezek befogadhatóságáról. Érkezett emellett körülbelül háromszáz új alkotmányjogi panasz, és bár a törvény nem tartalmaz ilyet, a befogadási eljárásra határidőket szabtunk meg. Érdemi döntés viszont az alkotmánybírósági törvény értelmében csak azokban az esetekben várható majd, amikor a panaszban kiemelkedő jelentőségű alkotmányossági kérdés merül fel, illetve ha az érintettnek a kifogásolt bírósági döntés az ügy érdemére kiható jogsérelmet okozott.
– Utólagos normakontrollt ma csak a kormány, a képviselők legalább negyede, illetve az alapvető jogok biztosa indítványozhat. A kabinet vagy a parlament ilyet nem fog kezdeményezni, magánszemély, illetve társadalmi szervezet pedig nem is jogosult rá. Nem kell attól tartani, hogy emiatt hatályban maradhatnak alkotmányellenes törvények?
– A félreértések eloszlatása érdekében ezúttal is hangsúlyozom, hogy az actio popularis elvesztése nem jelenti azt, hogy utólagos normakontrollra ne lenne lehetőség. Alkotmányjogi panaszt ugyanis nemcsak bírói ítélet kapcsán, hanem akkor is be lehet nyújtani, ha valakinek az alkotmányos jogait valamilyen törvény közvetlenül, bírói döntés nélkül is sérti. Ez a helyzet például az egyházügyi törvény esetében, amikor egyértelműen kimutatható az egyéni érintettség. A bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályok felülvizsgálatára ugyancsak az adott lehetőséget, hogy a törvény egy bizonyos kör alapvető jogait csorbította, s ennek megállapítása érdekében nem kellett előbb bírósághoz fordulni. Egy-egy fontos ügyben pedig már az is látszik, hogy a civil jogvédők sem tekintik magukat eszköztelennek az AB-hoz fordulás terén. Az egyházügyi törvény esetében a jogsérelmet szenvedettek képviselőjeként, a terrorelhárítási központ titkos adatszerzésével kapcsolatban pedig közvetlen érintettként fordultak hozzánk. Az is bebizonyosodott, hogy az ombudsman indítványozói joga kulcseleme az új szabályozásnak: az alapvető jogok biztosa eddig húsz ügyben nyújtott be indítványt utólagos normakontrollra, az utóbbi hetekben például a családjogi törvény, a hallgatók röghöz kötése, a nemzetiségi törvény, a választási törvény és az alkotmánybírósági törvény miatt is hozzánk fordult. Összességében tehát egyértelműen adottak a feltételek ahhoz, hogy az AB a jövőben is eltávolítsa a jogrendből az alkotmányellenes törvényeket.
– Okozott-e zavart, hogy az év első néhány hónapja tulajdonképpen átmeneti időszak volt, amikor mindenkinek tanulnia kellett az új szabályokat?
– Az AB első félévi tevékenységét éppen az átmeneti jelleg miatt nehéz értékelni, hiszen az első három hónap részben a korábbi ügyek megszüntetésével, részben az utólagos normakontrollra irányuló korábbi beadványok alkotmányjogi panaszként történő érkeztetésével, szignálásával telt el. S hogy ez valóban tanulóidőszak volt, az is jelzi, hogy az egyes ügyek befogadhatóságáról szeptemberig nem öttagú tanácsokban, hanem teljes ülésen döntünk. Ennek célja az, hogy egyebek mellett a személyes érintettség tekintetében egységes követelményrendszert alakítsunk ki. Ez tehát egy csonka félév volt, és mérleget csak az esztendő végén tudunk vonni. De ahhoz, hogy 2012-t eredményes időszaknak tekinthessük majd, az ősszel igen intenzív munkára, számos érdemi határozat meghozatalára lesz szükség.
– Ősztől tehát már csak öt bírón múlik, hogy a testület érdemben mely ügyekben jár majd el? Ez jelentheti azt, hogy az egyes beadványok sorsa a tanácsok összetételétől függően esetlegessé válik?
– Szó sincs erről, mert az alkotmánybíráknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy az ügy teljes ülés előtt való tárgyalását kérjék. Azt gondolom, hogy a fontosabb ügyekben élni fogunk ezzel a lehetőséggel.
– A személyes érintettség megítélése alapvető kérdésnek tűnik, mert például a Szabadság és Reform Intézet beadványát ennek hiányában utasították el, miközben a panaszban arra hivatkoztak, hogy a Fidesznek a hatalom kizárólagos megszerzésére és gyakorlására irányuló törekvéseinek mindenki az áldozatává válhat.
– A testület egyhangúan döntött arról, hogy a személyes érintettségnek azt a rendkívül tág értelmezését, amelyre a beadványt alapozták, nem fogadhatjuk el. Az alkotmányjogi panasz szerint önmagában az, hogy bizonyos intézmények vezetőit vagy testületek tagjait a kormány érdemi egyeztetés nélkül neveztetheti ki, a hatalom kizárólagos gyakorlására irányul, és válogatás nélkül mindenkit érint. Ezzel az AB nem értett egyet, és ennél konkrétabb érintettséget vár el, de kétségtelen, hogy a befogadási kritériumrendszer még alakulóban van. Visszatérve az eredeti kérdésre: felfigyeltünk arra, hogy a magunk szabta határidőket esetenként nem tudjuk tartani, mert sokszor hiánypótlásra van szükség, és emiatt a bírónak már alig marad ideje a döntés előkészítésére. Ez azt jelzi, hogy a panaszosoknak – illetve jogi képviselőiknek – is tanulniuk kell az új szabályokat, miközben máris látszik: egyes ügyvédek, illetve jogvédő szervezetek nyilvánvalóan szakosodni kívánnak, s több, igen színvonalas beadvánnyal is találkoztam. Viszont nem könnyítette meg a dolgunkat, hogy bizonyos ügyekben – azt gondolva, hogy ezzel nagyobb nyomatékot adnak az adott indítványnak – számos panasz érkezett, mivel ez csak lassítja a folyamatot, a beadványokat egyenként számba kell venni. Erre semmi szükség, hiszen például a bírák esetében a döntésünk nemcsak azt a nyolcvan embert érinti, aki hozzánk fordult, hanem mindenkit. Mindemellett állást kellett foglalnunk például arról, hogy mi legyen a korábbi határozatok sorsa. Végül konszenzusos döntés született a testületen belül: az alaptörvény elfogadása előtt született határozatok – amennyiben az alkotmányos rendelkezések ma is azonosak vagy hasonlók – tovább élnek, és az azoktól való esetleges eltérést indokolni kell majd.
– Az eddigi tapasztalatok alapján látni-e már, hogy milyen jellegű ügyekben nyújtanak be alkotmányjogi panaszt?
– Számomra meglepetést okozott, hogy többnyire nem büntetőügyekben fordulnak hozzánk, miközben az alapjogokat leginkább az ilyen eljárásokban korlátozzák. Ezzel szemben az indítványok zöme polgári jogi és gazdasági ügyben érkezik, aminek persze lehet egy egészen nyilvánvaló magyarázata: egy gazdálkodó szervezet könnyebben fizeti meg az ügyvédet, mint egy gyanúsított, akinek a jogi segítségnyújtásról szóló törvény szerint alkotmányjogi panasz esetén nem jár ingyenes jogi képviselet. Az ombudsman egyébként ezt a rendelkezést is megtámadta.
2012. október 28., vasárnap
Fokozódik a rend
8,5 milliárd forintot fordít 20l2-ben a kormánya hajléktalanok ellátására - jelentette be Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára, aki szerint olyan megoldásokra van szükség, amelyek komplex módon segíthetik a rászorulók lakhatását, oktatásukat és képzésüket, majd munkába állásukat. Tavaly még 9 milliárd forint jutott erre a célra, és "akinek az adóforintjai erre mennek, joggal várja el, hogy rend legyen az utcákon" - mondta akkor Soltész. Így is lett: kiürítették az aluljárókat, több városban és fővárosi kerületben megtiltották a kukázást, elfogadták az a "életvitelszerű közterületen tartózkodást" pénzbírsággal és elzárással sújtó törvénymódosítást, támogatásokat vontak el az ellátó intézményektől.
Idén fokozódik a rend: regisztrálniuk kell magukat azoknak, akik igénybe szeretnének venni valamilyen szociális szolgáltatást, és naponta csak egyet használhatnak (ha például valaki egy melegedőben fürdik, aznap étkeztetésben már nem részesülhet). Ebben a légkörben kezdődik november l-jén a hajléktalanok téli ellátása. A fővárosban biztosan elindul az alapellátás, vidéken viszont egyelőre nem állnak rendelkezésre a szükséges források - közölte Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai igazgatója. Azokat a pályázatokat ugyanis, amelyekkel az intézmények fenntartási költségeit és a téli ellátásokat finanszírozhatnák, még meg sem hirdették, így egyes vidéki ellátók még az alaphálózatot, a regionális diszpécserszolgálatokat és a téli krízisautókat sem tudják majd időben beindítani. Az Ökumenikus Segélyszervezet szociális intézményei már most 100 százalékos kihasználtsággal működnek országszerte, a hideg beköszöntével pedig egyre többen keresik fel őket.
Hónapok óta várólistára kerülnek a jelentkezők, a novemberben induló krízisidőszakra" pótágyak felállításával, hálózsákok, meleg ruhák kiosztásával és gyógyszerek beszerzésével készülnek fel.
Budapesten legalább az alapellátással nem lehet gond, az ugyanis fővárosi szerződés alapján működik. Győri Péter az elmúlt másfél év fontos fejleményeként említette, hogy a fővárosi férőhelyek száma mintegy ötszázzal nőtt, de az ellátók és a rendőrségi források szerint 1000-1200-an még így is közterületen töltik az éjszakát a fővárosban. Tatabányán is bővült a hajléktalanok rendelkezésére álló férőhelyek száma 35 ággyal, főként pályázati pénzekből. Balatoni Ágnes, az Utcai Szociális Segítők Egyesületének elnöke elmondta: már tavaly is finanszírozás nélkül indították el a téli krízisellátást, az idén egész évben úgy gazdálkodtak, hogy képesek legyenek 2-3 hónapot előre kifizetni. (D.-H. N)
Vasárnapi Hírek, 29. évfolyam, 43. szám, 2012. október 28., 3. oldal
Idén fokozódik a rend: regisztrálniuk kell magukat azoknak, akik igénybe szeretnének venni valamilyen szociális szolgáltatást, és naponta csak egyet használhatnak (ha például valaki egy melegedőben fürdik, aznap étkeztetésben már nem részesülhet). Ebben a légkörben kezdődik november l-jén a hajléktalanok téli ellátása. A fővárosban biztosan elindul az alapellátás, vidéken viszont egyelőre nem állnak rendelkezésre a szükséges források - közölte Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai igazgatója. Azokat a pályázatokat ugyanis, amelyekkel az intézmények fenntartási költségeit és a téli ellátásokat finanszírozhatnák, még meg sem hirdették, így egyes vidéki ellátók még az alaphálózatot, a regionális diszpécserszolgálatokat és a téli krízisautókat sem tudják majd időben beindítani. Az Ökumenikus Segélyszervezet szociális intézményei már most 100 százalékos kihasználtsággal működnek országszerte, a hideg beköszöntével pedig egyre többen keresik fel őket.
Hónapok óta várólistára kerülnek a jelentkezők, a novemberben induló krízisidőszakra" pótágyak felállításával, hálózsákok, meleg ruhák kiosztásával és gyógyszerek beszerzésével készülnek fel.
Budapesten legalább az alapellátással nem lehet gond, az ugyanis fővárosi szerződés alapján működik. Győri Péter az elmúlt másfél év fontos fejleményeként említette, hogy a fővárosi férőhelyek száma mintegy ötszázzal nőtt, de az ellátók és a rendőrségi források szerint 1000-1200-an még így is közterületen töltik az éjszakát a fővárosban. Tatabányán is bővült a hajléktalanok rendelkezésére álló férőhelyek száma 35 ággyal, főként pályázati pénzekből. Balatoni Ágnes, az Utcai Szociális Segítők Egyesületének elnöke elmondta: már tavaly is finanszírozás nélkül indították el a téli krízisellátást, az idén egész évben úgy gazdálkodtak, hogy képesek legyenek 2-3 hónapot előre kifizetni. (D.-H. N)
Vasárnapi Hírek, 29. évfolyam, 43. szám, 2012. október 28., 3. oldal
T/8879 törvényjavaslat
T/8879
2012. évi . . . törvény
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II. törvény módosításáról
1. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény 36. §-a az alábbi (2a) bekezdéssel egészül ki :
„(2a) Különös méltánylást érdemlő gazdasági érdeknek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy ő, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, legalább 250 .000,- euro értékben rendelkezik olyan gazdasági társaság által kibocsátott, legalább öt évre szóló határozott idejű értékpapírral, amely gazdasági társaság kizárólag az Államadósság Kezel ő Központ Zrt. által kibocsátott „Letelepedési Államkötvény” forgalmazásával foglalkozik .”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény 36. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki :
„(4) A (2a) bekezdésben meghatározott különös méltányláson alapuló — az (1) bekezdése szerinti — eljárásban a kérelmező helyett jogi képviselő is eljárhat .”
2. §
Ez a törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba .
INDOKOLÁS
Általános Indokolás
A módosítás célja az, hogy – a nemzetközi példák és tapasztalatok felhasználásával – Magyarországon megteremtse az ún.: „befektetői letelepedés” jogintézményét . Ennek érdekében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény (a továbbiakban: „Harmtv.”) 36 . § (1) bekezdésében foglalt eljárás kapcsán, különös méltánylást érdemlő körülményként kifejezetten nevesíti, hogy ilyennek kell tekinteni ha a kérelmező igazolja, hogy akár ő személyesen, akár a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – legalább 250 .000,- euro erejéig – rendelkezik olyan legalább öt évre szóló értékpapírral, amelyet olyan gazdasági társaság bocsátott ki, amely kizárólagos tevékenységként csak az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által kibocsátott „Letelepedési Államkötvény"-ek forgalmazásával foglalkozik . Természetesen a kérelmezőnek ezen letelepedési forma esetén is meg kell felelnie az egyéb előírásoknak (pl .: büntetlen előélet, stb .). A jelen módosítás és az egyéb hatályos jogi szabályozás eredménye az lesz, hogy az a személy aki a fenti módon állampapírt vásárol letelepedési engedélyre válik jogosulttá a Harrnty . 35 . (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is . Természetesen a letelepedési engedély kiadása után is fenn kell állnia a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek, hiszen ha ez nem teljesül, úgy a 37 . § szerint az engedély visszavonásának van helye .
Jelen javaslat azért köti az állampolgárság megszerzését állampapír vásárláshoz, mert ezzel is segíteni kívánja az állam finanszírozását . A letelepedés ezen formája iránt folyamodók más közvetlen befektetései pedig élénkítő hatást fejtenek ki a hazai ingatlanpiacra, kereskedelemre és befektetési piacokra .
A javaslat nem kívánja meghatározni a kibocsátásra kerül ő államkötvény kamatát, vagy futamidejét, ez a jogszabályi feltételek betartásával és a piaci viszonyokra való figyelemmel az ÁKK Zrt. feladata.
Mivel olyan speciális letelepedési formáról van szó, amely a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is szolgálja, ezért a javaslat ezen eljárásban lehetővé teszi jogi képvisel ő igénybevételét is.
Részletes Indokolás
az 1 . §-hoz
A Harmtv. 36. §-át egészíti ki a megnevezett méltányossági indokkal, amelyet figyelembe kell venni a 36 . §-ban meghatározott méltányossági eljárás során .
Mivel olyan speciális letelepedési formáról van szó, amely a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is szolgálja, ezért a javaslat ezen eljárásban lehet ővé teszi jogi képviselő igénybevételét is.
a 2. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök úr!
Magyarország Alaptörvénye 6 . cikk (1) bekezdése alapján, „A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II. törvény módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2012. október 27 .
Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
2012. évi . . . törvény
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II. törvény módosításáról
1. §
(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény 36. §-a az alábbi (2a) bekezdéssel egészül ki :
„(2a) Különös méltánylást érdemlő gazdasági érdeknek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy ő, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, legalább 250 .000,- euro értékben rendelkezik olyan gazdasági társaság által kibocsátott, legalább öt évre szóló határozott idejű értékpapírral, amely gazdasági társaság kizárólag az Államadósság Kezel ő Központ Zrt. által kibocsátott „Letelepedési Államkötvény” forgalmazásával foglalkozik .”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény 36. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki :
„(4) A (2a) bekezdésben meghatározott különös méltányláson alapuló — az (1) bekezdése szerinti — eljárásban a kérelmező helyett jogi képviselő is eljárhat .”
2. §
Ez a törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba .
INDOKOLÁS
Általános Indokolás
A módosítás célja az, hogy – a nemzetközi példák és tapasztalatok felhasználásával – Magyarországon megteremtse az ún.: „befektetői letelepedés” jogintézményét . Ennek érdekében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II . törvény (a továbbiakban: „Harmtv.”) 36 . § (1) bekezdésében foglalt eljárás kapcsán, különös méltánylást érdemlő körülményként kifejezetten nevesíti, hogy ilyennek kell tekinteni ha a kérelmező igazolja, hogy akár ő személyesen, akár a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – legalább 250 .000,- euro erejéig – rendelkezik olyan legalább öt évre szóló értékpapírral, amelyet olyan gazdasági társaság bocsátott ki, amely kizárólagos tevékenységként csak az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által kibocsátott „Letelepedési Államkötvény"-ek forgalmazásával foglalkozik . Természetesen a kérelmezőnek ezen letelepedési forma esetén is meg kell felelnie az egyéb előírásoknak (pl .: büntetlen előélet, stb .). A jelen módosítás és az egyéb hatályos jogi szabályozás eredménye az lesz, hogy az a személy aki a fenti módon állampapírt vásárol letelepedési engedélyre válik jogosulttá a Harrnty . 35 . (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is . Természetesen a letelepedési engedély kiadása után is fenn kell állnia a (2a) bekezdésben foglalt feltételeknek, hiszen ha ez nem teljesül, úgy a 37 . § szerint az engedély visszavonásának van helye .
Jelen javaslat azért köti az állampolgárság megszerzését állampapír vásárláshoz, mert ezzel is segíteni kívánja az állam finanszírozását . A letelepedés ezen formája iránt folyamodók más közvetlen befektetései pedig élénkítő hatást fejtenek ki a hazai ingatlanpiacra, kereskedelemre és befektetési piacokra .
A javaslat nem kívánja meghatározni a kibocsátásra kerül ő államkötvény kamatát, vagy futamidejét, ez a jogszabályi feltételek betartásával és a piaci viszonyokra való figyelemmel az ÁKK Zrt. feladata.
Mivel olyan speciális letelepedési formáról van szó, amely a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is szolgálja, ezért a javaslat ezen eljárásban lehetővé teszi jogi képvisel ő igénybevételét is.
Részletes Indokolás
az 1 . §-hoz
A Harmtv. 36. §-át egészíti ki a megnevezett méltányossági indokkal, amelyet figyelembe kell venni a 36 . §-ban meghatározott méltányossági eljárás során .
Mivel olyan speciális letelepedési formáról van szó, amely a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is szolgálja, ezért a javaslat ezen eljárásban lehet ővé teszi jogi képviselő igénybevételét is.
a 2. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök úr!
Magyarország Alaptörvénye 6 . cikk (1) bekezdése alapján, „A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007 . évi II. törvény módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2012. október 27 .
Rogán Antal, Babák Mihály, Kapus Krisztián
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
2012. október 27., szombat
Jogerős: Erre kötelezte Ádert a bíróság
Jogerősen is visszahelyezte állásába a Zalaegerszegi Törvényszék azt a két somogyi bírót, akiket azért mentett fel a köztársasági elnök július 16-i hatállyal, mert betöltötték a 62. életévüket. Az első fokú munkaügyi bíróság augusztus végén helyezte hatályon kívül a felmentésről szóló határozatot. Az ítélet szerint az állásból történt felmentésről szóló határozat jogellenes volt, mert az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal szüntette meg a 62 évesnél idősebb bírák nyugdíjazásáról szóló törvényt. A döntés ellen az Országos Bírói Hivatal fellebbezett, annak ellenére, hogy az őket képviselő ügyvéd is elismerte a felmentett bírók keresetének jogosságát. A ma meghozott döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, az abban foglaltakat az OBH-nak és a köztársasági elnöknek is végre kell hajtani.
Üres székek előtt, az ítélethirdetésre megjelent újságíróknak olvasta fel a már jogerős határozatot a Zalaegerszegi Törvényszék bírója. A mai tárgyalásra az egyik érintett bíró sem jött el, de a fellebbezést benyújtó országos Bírói Hivatal képviselője sem jelent meg a tárgyaláson. Ha eljöttek volna, akkor azonnal értesülhettek volna arról, hogy a bíróság elutasította a beadványukat, s egyben kötelezte őket, hogy minderről értesítsék a felmentő határozatokat aláíró Áder Jánost is.
„Kötelezi az alperest, hogy nyolc napon belül, a jogerős ítélet megküldésével szolgálati úton kezdeményezze a felperes köztársasági elnök általi kinevezését. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” – közölte dr. Bartalné dr. Mentes Judit, bíró.
Ezek a felvételek még augusztus 23-án készültek az első fokú tárgyaláson. Akkor ugyanazt a két bírót helyezte vissza állásába a bíróság, akiknek ügyében most született meg a jogerős ítélet. Az első fokú ítéletben szereplő állításokat nem is vitatták a fellebbezésben.
„Az alperes az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben sem vitatta a felmentés jogellenességét, vagyis a felmentés jogalapját” – emlékeztetett a bíró.
A fellebbezésben eljárási hibákra próbáltak hivatkozni, s ezzel elérni, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon meghozott, a bírókat eredeti állásukba visszahelyező ítéletet. A Zalaegerszegi törvényszék úgy ítélte meg, hogy az első fokon eljáró Munkaügyi Bíróság jogszerűen járt el, így az általa meghozott ítélet jogerős. Ez pedig azt jelenti, hogy az Országos Bírói Hivatalnak az abban leírtak szerint kell a két somogyi bírót a felmentésük előtti szolgálati viszonyába visszahelyezni.
atv.hu
Üres székek előtt, az ítélethirdetésre megjelent újságíróknak olvasta fel a már jogerős határozatot a Zalaegerszegi Törvényszék bírója. A mai tárgyalásra az egyik érintett bíró sem jött el, de a fellebbezést benyújtó országos Bírói Hivatal képviselője sem jelent meg a tárgyaláson. Ha eljöttek volna, akkor azonnal értesülhettek volna arról, hogy a bíróság elutasította a beadványukat, s egyben kötelezte őket, hogy minderről értesítsék a felmentő határozatokat aláíró Áder Jánost is.
„Kötelezi az alperest, hogy nyolc napon belül, a jogerős ítélet megküldésével szolgálati úton kezdeményezze a felperes köztársasági elnök általi kinevezését. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” – közölte dr. Bartalné dr. Mentes Judit, bíró.
Ezek a felvételek még augusztus 23-án készültek az első fokú tárgyaláson. Akkor ugyanazt a két bírót helyezte vissza állásába a bíróság, akiknek ügyében most született meg a jogerős ítélet. Az első fokú ítéletben szereplő állításokat nem is vitatták a fellebbezésben.
„Az alperes az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésben sem vitatta a felmentés jogellenességét, vagyis a felmentés jogalapját” – emlékeztetett a bíró.
A fellebbezésben eljárási hibákra próbáltak hivatkozni, s ezzel elérni, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon meghozott, a bírókat eredeti állásukba visszahelyező ítéletet. A Zalaegerszegi törvényszék úgy ítélte meg, hogy az első fokon eljáró Munkaügyi Bíróság jogszerűen járt el, így az általa meghozott ítélet jogerős. Ez pedig azt jelenti, hogy az Országos Bírói Hivatalnak az abban leírtak szerint kell a két somogyi bírót a felmentésük előtti szolgálati viszonyába visszahelyezni.
atv.hu
2012. október 25., csütörtök
Borat szerepében Stumpf István
hvg.hu Szerző: Mong Attila
Civilizáltnak tűnő vademberként csodálhatták meg a magyar Alkotmánybíróság egyik oszlopát az amerikai fővárosban, avagy miért nincs demokrácia Magyarországon?
Borat kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika. Vacsoráz együtt amerikai barátok háza, de szarni kell. Borat udvarias, tudja mit, hogyan, kéredzkedik kifelé. Amíg Borat WC, amerikai barátok örülnek, Borat, kazah nép nagy fehér gyermeke milyen civilizált, szépen öltözik, viselkedik, tudja, mikor, mit, majdnem mint egy igazi amerikai. És akkor Borat kazah nép nagy fehér gyermeke visszajönni WC-ről, kézben zacskó, zacskóban ürülék és kérdezni, most hogyan tovább.
Stumpf István, magyar nép nagy fehér gyermeke megy művelődni Amerika. Találkozik tekintélyes alapítvány képviselői Washington, magyarázni szép nagy demokratikus magyar alkotmány nekik, turulmadár tojta, szeretik, nem szeretik, ezt kapják magyar nép nagy fehér gyermekei. De kérdik, csak kérdik amerikaiak, demokratikus-e ez a nagy magyar alkotmány, Alkotmánynak bírósága védi-e bennszülöttek szabadságjogait, mire Stumpf István, Alkotmánybíróság oszlopa azt mondani, igen, annál is inkább, mert erre ő, egyes-egyedül ő a nagy fehér garancia. Nem kell félni, “amíg én ott vagyok” - mondja a beszámoló szerint.
Stumpf István úgy öltözik, úgy jár-kel és úgy is viselkedik, mint egy európai, de elég volt ezt a mondatot meghallani amerikai vendéglátóinak, hogy mindent megértsenek a magyar demokrácia állapotáról. Nem kellett Heller Ágnest vagy Konrád Györgyöt oda küldeni, Stumpf ürülékkel teli nagy zacskója az asztal közepéről hangosabban kiabált, mintha Bauer Tamás vagy Paul Lendvai beszélt volna nekik fél órát a patás ördög Orbán Viktorról.
Ott ugyanis ahol Stumpf István személye a garancia a demokráciára, ott nincsen demokrácia. A liberális vagy helyesebben jó minőségű demokráciákat többek között az különbözteti meg az irányított demokráciáktól, vagy az olyan, egyébként egyre terjedő látszatdemokráciáktól, ún. kompetitív autoriter rezsimektől, amelyek irányába Magyarország halad, hogy a szabadságjogokat nem emberek, uralkodók, jó cárok, mosolygó diktátorok, illetve feleségeik garantálják, hanem elsősorban jól működő intézmények és csak másodsorban az intézmények élére kerülő emberek. A stumpfistvánok csupán alázatosan betöltik az intézmények feladatának és szellemének megfelelően rájuk rótt feladatot, és mandátumuk lejárta után hasonlóan alázatos és elkötelezett vezetők viszik tovább a demokráca nagy ügyét.
Jelen esetben tehát egy igazi demokráciában nem addig nem kell félni, ameddig Stumpf István az Alkotmánybíróság tagja, hanem ettől függetlenül, soha nem kell félni. Stumpf István egy jól irányzott mondatával maga mondta ki, hogy Magyarországon nincs igazi demokrácia, mert már most kell félni, mi lesz, ha ő nem lesz ott A klasszikus példa szerint a sztálinista alkotmány is nagyszerűen garantálta a szabadságjogokat, csak a bunkerben általában nem jutott senkinek eszébe előrántani a szöveget. Speciel Stumpf István akkor éppen nem járt arrafelé, de most még szerencsére velünk van.
Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy Stumpf István a probléma, vagy a fideszes Magyarország a probléma, és ha őt, őket lecserélik az arra illetékesek, akkor helyére billen a kizökkent idő, és magyar nép ismét virágba borul...
Sajnos a bajok mélyebbek. A magyar nép nagy fehér gyermekei ugyanis az intézményeikben egyáltalán nem bíznak és az emberekben is csak erős fenntartásokkal. Ezért őket okolni nem lehet. Az elmúlt száz év magyar történelme pontosan azt bizonyította be nekik, hogy az intézményeikben még véletlen se bízzanak, főleg nem hat óránál hosszabb időtávra, és az emberekben is módjával, kivéve talán, ha közvetlen családtagokról van szó. A nagy probléma az, hogy ezen a történelmi tapasztalaton az elmúlt húsz év mit sem változtatott, az elmúlt két év pedig kifejezetten rontott.
Orbán Viktor rendszere ennek a történelmi tapasztalásnak megfelelően a jog uralma helyett a személyek uralmára épít. Ebben a rendszerben Stumpf István garantálja a szabadságot, Matolcsy György a gazdasági növekedést, Selmeczi Gabriella pedig a magán-nyugdíjpénztári vagyon védelmét, láttuk, hogyan. Napokban százezres tömeg tett hitet ezen rendszer mellett, de a másik oldalon ugyancsak százezres tömeg néz Bajnai Gordonra és benne látja a személyes szabadságainak legfőbb biztosítékát, ami sajnos legalább ekkora probléma.
Borat hosszú, hideg télre készül Kazahsztánban.
Civilizáltnak tűnő vademberként csodálhatták meg a magyar Alkotmánybíróság egyik oszlopát az amerikai fővárosban, avagy miért nincs demokrácia Magyarországon?
Borat kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika. Vacsoráz együtt amerikai barátok háza, de szarni kell. Borat udvarias, tudja mit, hogyan, kéredzkedik kifelé. Amíg Borat WC, amerikai barátok örülnek, Borat, kazah nép nagy fehér gyermeke milyen civilizált, szépen öltözik, viselkedik, tudja, mikor, mit, majdnem mint egy igazi amerikai. És akkor Borat kazah nép nagy fehér gyermeke visszajönni WC-ről, kézben zacskó, zacskóban ürülék és kérdezni, most hogyan tovább.
Stumpf István, magyar nép nagy fehér gyermeke megy művelődni Amerika. Találkozik tekintélyes alapítvány képviselői Washington, magyarázni szép nagy demokratikus magyar alkotmány nekik, turulmadár tojta, szeretik, nem szeretik, ezt kapják magyar nép nagy fehér gyermekei. De kérdik, csak kérdik amerikaiak, demokratikus-e ez a nagy magyar alkotmány, Alkotmánynak bírósága védi-e bennszülöttek szabadságjogait, mire Stumpf István, Alkotmánybíróság oszlopa azt mondani, igen, annál is inkább, mert erre ő, egyes-egyedül ő a nagy fehér garancia. Nem kell félni, “amíg én ott vagyok” - mondja a beszámoló szerint.
Stumpf István úgy öltözik, úgy jár-kel és úgy is viselkedik, mint egy európai, de elég volt ezt a mondatot meghallani amerikai vendéglátóinak, hogy mindent megértsenek a magyar demokrácia állapotáról. Nem kellett Heller Ágnest vagy Konrád Györgyöt oda küldeni, Stumpf ürülékkel teli nagy zacskója az asztal közepéről hangosabban kiabált, mintha Bauer Tamás vagy Paul Lendvai beszélt volna nekik fél órát a patás ördög Orbán Viktorról.
Ott ugyanis ahol Stumpf István személye a garancia a demokráciára, ott nincsen demokrácia. A liberális vagy helyesebben jó minőségű demokráciákat többek között az különbözteti meg az irányított demokráciáktól, vagy az olyan, egyébként egyre terjedő látszatdemokráciáktól, ún. kompetitív autoriter rezsimektől, amelyek irányába Magyarország halad, hogy a szabadságjogokat nem emberek, uralkodók, jó cárok, mosolygó diktátorok, illetve feleségeik garantálják, hanem elsősorban jól működő intézmények és csak másodsorban az intézmények élére kerülő emberek. A stumpfistvánok csupán alázatosan betöltik az intézmények feladatának és szellemének megfelelően rájuk rótt feladatot, és mandátumuk lejárta után hasonlóan alázatos és elkötelezett vezetők viszik tovább a demokráca nagy ügyét.
Jelen esetben tehát egy igazi demokráciában nem addig nem kell félni, ameddig Stumpf István az Alkotmánybíróság tagja, hanem ettől függetlenül, soha nem kell félni. Stumpf István egy jól irányzott mondatával maga mondta ki, hogy Magyarországon nincs igazi demokrácia, mert már most kell félni, mi lesz, ha ő nem lesz ott A klasszikus példa szerint a sztálinista alkotmány is nagyszerűen garantálta a szabadságjogokat, csak a bunkerben általában nem jutott senkinek eszébe előrántani a szöveget. Speciel Stumpf István akkor éppen nem járt arrafelé, de most még szerencsére velünk van.
Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy Stumpf István a probléma, vagy a fideszes Magyarország a probléma, és ha őt, őket lecserélik az arra illetékesek, akkor helyére billen a kizökkent idő, és magyar nép ismét virágba borul...
Sajnos a bajok mélyebbek. A magyar nép nagy fehér gyermekei ugyanis az intézményeikben egyáltalán nem bíznak és az emberekben is csak erős fenntartásokkal. Ezért őket okolni nem lehet. Az elmúlt száz év magyar történelme pontosan azt bizonyította be nekik, hogy az intézményeikben még véletlen se bízzanak, főleg nem hat óránál hosszabb időtávra, és az emberekben is módjával, kivéve talán, ha közvetlen családtagokról van szó. A nagy probléma az, hogy ezen a történelmi tapasztalaton az elmúlt húsz év mit sem változtatott, az elmúlt két év pedig kifejezetten rontott.
Orbán Viktor rendszere ennek a történelmi tapasztalásnak megfelelően a jog uralma helyett a személyek uralmára épít. Ebben a rendszerben Stumpf István garantálja a szabadságot, Matolcsy György a gazdasági növekedést, Selmeczi Gabriella pedig a magán-nyugdíjpénztári vagyon védelmét, láttuk, hogyan. Napokban százezres tömeg tett hitet ezen rendszer mellett, de a másik oldalon ugyancsak százezres tömeg néz Bajnai Gordonra és benne látja a személyes szabadságainak legfőbb biztosítékát, ami sajnos legalább ekkora probléma.
Borat hosszú, hideg télre készül Kazahsztánban.
2012. október 22., hétfő
Bírák nyugdíjazása: november 6-án hirdetnek ítéletet Luxembourgban
Az Európai Unió Bírósága november 6-ra tűzte ki az ítélethirdetést a magyar bírák nyugdíjazása ügyében - közölte hétfőn az EU luxembourgi székhelyű, legfőbb bírói testületének sajtószolgálata.
A sürgősséggel tárgyalt ügyben október elsején - vagyis öt héttel és egy nappal a tervezett ítélethirdetés előtt - tartották a tárgyalást. Annak során az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós szerződések tiszteletben tartásán - fenntartotta keresetét Magyarország ellen.
Az Európai Bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. A magyar fél azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérelmezve, hogy egyfelől az Alkotmánybíróság a nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, másfelől pedig szerinte azok egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.
Az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd - miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia - az uniós bírói szervhez fordult. Különösen azt kifogásolta, hogy a szerinte drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozást rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszak alatt kívánják végrehajtani.
Az Alkotmánybíróság július 16-ikai döntéséről az uniós végrehajtó testület képviselője a tárgyaláson úgy vélekedett: az nem indok a keresettől való elállásra, mert egyfelől akkor, amikor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a bírált intézkedések hatályosak voltak, másfelől ezen intézkedések alapján a köztársasági elnök tömegével fel is mentett bírákat. Az alkotmánybírósági döntés a felmentett bírák sérelmét nem orvosolta, nekik perelniük kell visszavételükért vagy kártérítésükért, miközben eredeti beosztásukba nyilván nem kerülhetnek vissza, hiszen azokat a posztokat időközben betöltötték.
A magyar kormány álláspontja szerint figyelemmel arra is, hogy az ügyben az alkotmánybírósági döntés nyomán törvénymódosító javaslatok készülnek, el kellene utasítani a brüsszeli keresetet, és új eljárást kellene tartani.
Eltérően értelmezte a bizottság és a magyar kormány képviselője azt az uniós előírást, amely valamilyen igazolható célt köt ki az életkoron alapuló eltérő szabályozás feltételeként ahhoz, hogy az eset ne minősüljön jogellenes diszkriminációnak. Az uniós intézmény szerint ilyen igazolható célt a magyar kormány nem nevezett meg. A magyar kormány ugyanakkor a nyugdíjrendszer egységesítésének célkitűzése mellett a minőségi igazságszolgáltatás megteremtése, azon belül a "kiegyensúlyozottabb korstruktúra" kialakítása - vagyis a kinevezésre váró fiatalok számára a lehetőségteremtés - célját is megemlítette.
MTI
A sürgősséggel tárgyalt ügyben október elsején - vagyis öt héttel és egy nappal a tervezett ítélethirdetés előtt - tartották a tárgyalást. Annak során az Európai Bizottság - az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amelynek egyik feladata, hogy őrködjék az uniós szerződések tiszteletben tartásán - fenntartotta keresetét Magyarország ellen.
Az Európai Bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. A magyar fél azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérelmezve, hogy egyfelől az Alkotmánybíróság a nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, másfelől pedig szerinte azok egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak.
Az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd - miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia - az uniós bírói szervhez fordult. Különösen azt kifogásolta, hogy a szerinte drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozást rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszak alatt kívánják végrehajtani.
Az Alkotmánybíróság július 16-ikai döntéséről az uniós végrehajtó testület képviselője a tárgyaláson úgy vélekedett: az nem indok a keresettől való elállásra, mert egyfelől akkor, amikor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a bírált intézkedések hatályosak voltak, másfelől ezen intézkedések alapján a köztársasági elnök tömegével fel is mentett bírákat. Az alkotmánybírósági döntés a felmentett bírák sérelmét nem orvosolta, nekik perelniük kell visszavételükért vagy kártérítésükért, miközben eredeti beosztásukba nyilván nem kerülhetnek vissza, hiszen azokat a posztokat időközben betöltötték.
A magyar kormány álláspontja szerint figyelemmel arra is, hogy az ügyben az alkotmánybírósági döntés nyomán törvénymódosító javaslatok készülnek, el kellene utasítani a brüsszeli keresetet, és új eljárást kellene tartani.
Eltérően értelmezte a bizottság és a magyar kormány képviselője azt az uniós előírást, amely valamilyen igazolható célt köt ki az életkoron alapuló eltérő szabályozás feltételeként ahhoz, hogy az eset ne minősüljön jogellenes diszkriminációnak. Az uniós intézmény szerint ilyen igazolható célt a magyar kormány nem nevezett meg. A magyar kormány ugyanakkor a nyugdíjrendszer egységesítésének célkitűzése mellett a minőségi igazságszolgáltatás megteremtése, azon belül a "kiegyensúlyozottabb korstruktúra" kialakítása - vagyis a kinevezésre váró fiatalok számára a lehetőségteremtés - célját is megemlítette.
MTI
Még idén meglehet az európai bírósági döntés a bírák ügyében
Az év vége előtt dönthet az Európai Unió Bírósága a magyar bírák nyugdíjazása ügyében indult eljárásban - mondta az Európai Bizottság (EB) müncheni regionális képviseletének vezetője pénteken a bajor fővárosban.
Henning Arp a Magyarország új alaptörvénye - konferencia Európa legfiatalabb alkotmányáról című tudományos tanácskozáson elmondta: bár a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, az EB mégis fenntartotta keresetét, mert nem helyezték vissza állásukba azt a mintegy 240 bírát és ügyészt, akiket a megsemmisített intézkedések alapján nyugdíjba küldtek, és továbbra is érvényes az a rendelkezés, amely szerint a 62 évesnél idősebb bírák nem tölthetnek be vezető pozíciót.
A brüsszeli bizottság az életkoron alapuló megkülönböztetés uniós tilalmára hivatkozva támadta meg a luxembourgi székhelyű bíróságon az intézkedéseket. Az első meghallgatást október 1-jén tartották, ítéletet még az idén hozhat a testület - mondta Hennig Arp.
Az EB a bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályok mellett ugyancsak aggasztónak tartja, hogy rendkívül széles az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre, például az ügyek áthelyezésével kapcsolatban. Az utóbbi időszakban a kormány ugyan jó irányba tett lépéseket, de az aggodalmakat még nem sikerült eloszlatni - mondta Henning Arp. Megjegyezte: az EB egyelőre elemzi a Velencei Bizottságnak a módosított bírósági törvényekről a napokban kiadott jelentését.
Az EB aggódik a pluralizmus miatt
Henning Arp egyebek között hozzátette: a médiaviszonyokkal kapcsolatban az EB "nagy figyelemmel követi a magyarországi folyamatokat" és továbbra is aggódik a pluralizmus miatt.
A konferencián Klaus Tolksdorf, a német szövetségi legfelső bíróság (BGH) elnöke is érintette a bírák nyugdíjazásának kérdését. Hangsúlyozta: megdöbbentő, hogy az EB az életkori alapú megkülönböztetés miatt kifogásolja a szabályozást, hiszen a diszkrimináció csak "a legkisebb gond", az igazán nagy baj pedig az, hogy a szabályozás "alapjaiban érinti a bírói függetlenséget".
Kifejtette: hasonló problémával Németországban is szembesültek, közvetlenül az újraegyesülés után, amikor a volt NDK bíráinak további alkalmazásáról kellett dönteni. Azt a megoldást választották, hogy megvizsgálják a bírák tevékenységét, és csak azok dolgozhattak tovább a demokratikus rendszerben, akik nem követtek el törvénytelenséget a rendszerváltás előtt. Abban az esetben viszont, ha az átvilágítási folyamat elmaradt és a bírák húsz évvel a rendszerváltás után még mindig dolgoznak, már nemigen lehet megmondani, hogy kik voltak a "rossz bírák".
A német legfelső bíróság elnöke kiemelte: további probléma az OBH elnökének rendkívül széles felhatalmazása, mindent egybevetve pedig az látható, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszerben véghezvitt "nagyon radikális változások" kikezdték a rendszer hitelességét és a belé vetett bizalmat külföldön és belföldön egyaránt. Ez pedig igen nagy gond, mert az igazságszolgáltatás éppen a hitelességen és a bizalmon alapul, és mindkettőnek az a természete, hogy "könnyen odavész és nehezen építhető fel újra" - mondta Klaus Tolksdorf.
A konferenciát a berlini magyar nagykövetség kezdeményezésére rendezték, a szervezők között volt egyebek mellett a bajor igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium. A tanácskozáson nagyjából hetvenen vettek részt, többnyire német jogi szakértők.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/meg_iden_meglehet_az_europai_birosagi_dontes_a_birak_ugyeben.534761.html
Henning Arp a Magyarország új alaptörvénye - konferencia Európa legfiatalabb alkotmányáról című tudományos tanácskozáson elmondta: bár a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket, az EB mégis fenntartotta keresetét, mert nem helyezték vissza állásukba azt a mintegy 240 bírát és ügyészt, akiket a megsemmisített intézkedések alapján nyugdíjba küldtek, és továbbra is érvényes az a rendelkezés, amely szerint a 62 évesnél idősebb bírák nem tölthetnek be vezető pozíciót.
A brüsszeli bizottság az életkoron alapuló megkülönböztetés uniós tilalmára hivatkozva támadta meg a luxembourgi székhelyű bíróságon az intézkedéseket. Az első meghallgatást október 1-jén tartották, ítéletet még az idén hozhat a testület - mondta Hennig Arp.
Az EB a bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályok mellett ugyancsak aggasztónak tartja, hogy rendkívül széles az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre, például az ügyek áthelyezésével kapcsolatban. Az utóbbi időszakban a kormány ugyan jó irányba tett lépéseket, de az aggodalmakat még nem sikerült eloszlatni - mondta Henning Arp. Megjegyezte: az EB egyelőre elemzi a Velencei Bizottságnak a módosított bírósági törvényekről a napokban kiadott jelentését.
Az EB aggódik a pluralizmus miatt
Henning Arp egyebek között hozzátette: a médiaviszonyokkal kapcsolatban az EB "nagy figyelemmel követi a magyarországi folyamatokat" és továbbra is aggódik a pluralizmus miatt.
A konferencián Klaus Tolksdorf, a német szövetségi legfelső bíróság (BGH) elnöke is érintette a bírák nyugdíjazásának kérdését. Hangsúlyozta: megdöbbentő, hogy az EB az életkori alapú megkülönböztetés miatt kifogásolja a szabályozást, hiszen a diszkrimináció csak "a legkisebb gond", az igazán nagy baj pedig az, hogy a szabályozás "alapjaiban érinti a bírói függetlenséget".
Kifejtette: hasonló problémával Németországban is szembesültek, közvetlenül az újraegyesülés után, amikor a volt NDK bíráinak további alkalmazásáról kellett dönteni. Azt a megoldást választották, hogy megvizsgálják a bírák tevékenységét, és csak azok dolgozhattak tovább a demokratikus rendszerben, akik nem követtek el törvénytelenséget a rendszerváltás előtt. Abban az esetben viszont, ha az átvilágítási folyamat elmaradt és a bírák húsz évvel a rendszerváltás után még mindig dolgoznak, már nemigen lehet megmondani, hogy kik voltak a "rossz bírák".
A német legfelső bíróság elnöke kiemelte: további probléma az OBH elnökének rendkívül széles felhatalmazása, mindent egybevetve pedig az látható, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszerben véghezvitt "nagyon radikális változások" kikezdték a rendszer hitelességét és a belé vetett bizalmat külföldön és belföldön egyaránt. Ez pedig igen nagy gond, mert az igazságszolgáltatás éppen a hitelességen és a bizalmon alapul, és mindkettőnek az a természete, hogy "könnyen odavész és nehezen építhető fel újra" - mondta Klaus Tolksdorf.
A konferenciát a berlini magyar nagykövetség kezdeményezésére rendezték, a szervezők között volt egyebek mellett a bajor igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium. A tanácskozáson nagyjából hetvenen vettek részt, többnyire német jogi szakértők.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/meg_iden_meglehet_az_europai_birosagi_dontes_a_birak_ugyeben.534761.html
2012. október 15., hétfő
Alkotmánybíróság: Szenvedélyes elkötelezettség!
„Az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy megvédje a magyar emberek szabadságjogait abban az esetben, ha a parlament túllépi a hatáskörét”. Nemzetközi konferencia az alkotmányos identitásról. Új sérelmekkel jelentkezett az ombudsman. (...)
Stumpf István alkotmánybíró Washingtonban szólt az Alaptörvényről. Előadása a fórum azon része volt, amely azzal foglalkozott, hogy milyen hatással van a több mint kétszáz éves amerikai alkotmány más országok hasonló dokumentumaira.
Stumpf István nem titkolta: Magyarország számára mindig is nagyon inspiráló volt az amerikai alkotmány. Felidézte, hogy az 1848–49-es szabadságharc bukása után az Egyesült Államokba érkező Kossuth Lajos is dicsérte a dokumentumot a kongresszus tagjaihoz intézett beszédében.
Kiemelte: a magyar rendszerváltásban résztvevő ellenzéki politikusokat is nagyon inspirálták az amerikai alkotmányban lefektetett szabadságjogok: „szenvedélyes elkötelezettségük” volt ezen értékek iránt, - „és ez most is így van”. Mindez finom utalás volt azokra a hazai és részben az amerikai kormány által is osztott bírálatokra, amelyek szerint a Fidesz a demokráciát sértő változtatásokat vezetett be az elmúlt két évben.
Hangsúlyozta: az 1989-es rendszerváltáskor módosított alkotmány politikai kompromisszumok eredménye volt. „Sok magyar mélyen kívánta annak az alkotmánynak a lecserélését”. Erre a lehetőség 2010-ben érkezett el, amikor a Fidesz és a vele szövetséges KDNP kétharmados többségre tett szert a parlamentben. Alaptörvényt elutasítóknak azt üzente: az új alaptörvény fő forrása a „jogi örökségünk volt”, az egyik legnagyobb változás pedig a korábbi dokumentumhoz képest az „erős szimbólum- és értékorientáltság”, - „szeretik vagy nem”, a magyarok elfogadták!.
Szólt arról is, hogy megváltozott az Alkotmánybíróság jogköre, és bár most már van lehetősége konkrét bírósági döntések felülvizsgálatára, viszont költségvetési kérdésekkel nem foglalkozhat, amíg az államadósság nem csökken az alaptörvényben meghatározott szint (a GDP 50 százaléka) alá. Megjegyezte: ugyan az alaptörvényben van egy kiskapu ennek kikerülésére (például abban az esetben ha az emberi méltóság forog veszélyben), de szerinte ez a megközelítés „nem elegáns mód” az Alkotmánybíróság számára. Hozzátette azonban: az Alkotmánybíróság már bizonyította, hogy nem fél szembeszállni a parlamenttel. Felsorolt olyan törvényeket, amelyeket az elmúlt egy évben semmisített meg részben vagy egészben a Taláros Testület, és közölte: „az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy megvédje a magyar emberek szabadságjogait abban az esetben, ha a parlament túllépi a hatáskörét”. Egyfajta személyes garanciaként megerősítette: „Amíg én ott vagyok, nem is fog félni ettől a jövőben sem!”
***
Paczolay Péter, az alkotmánybíróság elnöke és Balogh Elemér alkotmánybíró is részt vettek az alkotmányos identitás fogalmának európai értelmezéséről, és a nemzeti alkotmányok és az európai szerződések közötti viszonyról rendezett nemzetközi konferencián a Párizsi Magyar Intézetben. Az előadássorozatot a Szegedi Tudományegyetem és a Sorbonne egyetem szervezésében, a magyar nagykövetség fővédnöksége hozta tető alá.
A magyar, francia, belga és norvég alkotmányjogászok részvételével zajlott konferencián az alkotmányjogászok hozzászólásaiból az a nézet rajzolódott ki, hogy a történeti szempontot az alkotmányban az előadók inkább csak értelmezési szempontként látják elfogadhatónak, s nem normatív tartalmú rendelkezésként, azaz a történelem szabályozó módon nem jelenhet meg egy alkotmányban, hanem csak bizonyos történelmi sajátosságok kihangsúlyozásaként.
Az is elhangzott, hogy a történeti szempont egy nemzeti identitást megfogalmazhat, de az alkotmány alapvető feladata, hogy ne a különbségeket, hanem az állampolgárokat összetartó elemeket hangsúlyozza ki egy adott társadalmi berendezkedésben. Ennek értelmében az új magyar alaptörvényben megfogalmazott történeti alkotmány vívmányai kifejezésnek a tartalmát az Alkotmánybíróságnak kell majd megadnia határozataiban. Erről is szólt előadásában Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
A rendezvényen a magyar alaptörvénynek a történeti alkotmánnyal kapcsolatos rendelkezéseiről a francia jogásztársadalom képviselői is világos és árnyalt képet kaptak. Balogh Elemér alkotmányjogász a történeti alkotmány és az írott alkotmány egymáshoz való viszonyát elemezte. A konferencián előadást tartott többek között Jean-Marc Sauve, a francia államtanács alelnöke és a Sorbonne több professzora is.
***
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése miatt. Szabó Máté szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyes rendelkezései ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal.
A 2012 január 1-jén hatályba lépett törvény megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat és a korábban már megállapított ellátásokat, más jogcímen, úgynevezett korhatár előtti ellátásként, például átmeneti bányászjáradékként, vagy a fegyveres testületek esetében szolgálati járandóságként folyósítják tovább. Bizonyos ellátások (országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása, szolgálati járandóság) havi összegét a törvény a személyi jövedelemadó mértékével csökkenteni rendeli. Az alapvető jogok biztosa állítja: a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény azon rendelkezései, melyek a nyugdíjak nominális összegét közteherrel és elvonással terhelik.
Véleménye szerint önkényes az is, hogy a törvény meghatározott bűncselekmények automatikus „mellékbüntetésszerű” jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését. A törvény értelmében ugyanis megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult hétköznapi kifejezéssel élve „feketén dolgozik”. Az ombudsman állítja, ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét, mert két, össze nem függő kérdéskört köt össze: a jogosult nyugellátásszerű ellátásának vagy járandóságának folyósítását, illetve az ilyen fekete munka jövedelmeként be nem vallott adózási kötelezettség elmulasztását.
Szabó Máté csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet beadványát figyelembe véve kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát és a sérelmezett rendelkezések megsemmisítését.
***
Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését is kéri az ombudsman. Szabó Máté szerint az Alaptörvény első módosítása sem adott választ minden olyan kérdésre, amely miatt korábban az Átmeneti rendelkezések megsemmisítését kezdeményezte. A módosítás következtében az alapjogi biztos csak a régi és az új alkotmány közötti átmenethez szükséges rendelkezéseket tartja alaptörvényi szintűnek, más szabályokat nem.
Az ombudsman 2012. március 13-án kezdeményezte az Alkotmánybíróságon az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését. Indítványában hivatkozott arra, hogy „Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései” - elnevezésével ellentétben - nem csak átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, valamint arra is, hogy az Átmeneti rendelkezések nem alaptörvényi szintű, mivel ezt az Alaptörvény kifejezetten nem mondta ki. Az ombudsmani indítványt követően az Országgyűlés 2012. június 18-án először módosította az Alaptörvényt. A módosítás következtében már az Alaptörvény tartalmazza, hogy az Átmeneti rendelkezések annak részét képezik, az Alkotmánybíróság pedig felhívta az ombudsmant, hogy nyilatkozzon, fenntartja-e indítványát.
Az Alkotmánybíróság megkeresésére Szabó Máté válaszlevelében kifejtette: az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, miszerint az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezi, nem önmagában, hanem az Alaptörvény egészének kontextusában kell értelmezni. Álláspontja szerint nem fogadható el az az értelmezés, miszerint az Átmeneti rendelkezések felülírhatnák az Alaptörvényt, vagy kivételt tehetnének a rendelkezései alól.
Az Alaptörvény R) cikke értelmében a jogrendszernek az Alaptörvény az alapja, és nem az Átmeneti rendelkezések. Az Alaptörvény – mint minden alkotmány – feltétlen érvényesülést kíván a jogrendszerben, olyan mérce, amihez minden jogszabályt viszonyítani kell. Ha az Átmeneti rendelkezések eltérhetnének az Alaptörvénytől, azzal maga a mérce relativizálódna és az Alaptörvény alkotmányi státusa kérdőjeleződne meg.
Az Alaptörvény a Záró rendelkezések között szükségessé tette, hogy a parlament fogadjon el átmeneti rendelkezéseket. Ennek célja az új és a régi alkotmány közötti átmenet biztosítása, az új Alaptörvény hatályba lépésének és alkalmazásának előkészítése. Emellett azonban az Átmeneti rendelkezések rendelkezést tartalmaznak:
– a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és nyugdíjának csökkenthetőségéről;
– egyedi ügyben bíróság kijelöléséről;
– az egyházak elismeréséről;
– az alkotmányjogi panasz meghatározásáról;
– az Alkotmánybíróság hatásköre korlátozásának kiterjesztéséről;
– a kormányhivatal jogköréről;
– az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának döntéseiből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséről; valamint
– az „Alaptörvény napjáról”.
E szabályok tekintetében az alapvető jogok biztosa az indítványát fenntartja, és kéri e rendelkezések megsemmisítését. (...)
Bartha Szabó József
http://gondola.hu/cikkek/82876-Alkotmanybirosag__Szenvedelyes_elkotelezettseg_.html
Stumpf István alkotmánybíró Washingtonban szólt az Alaptörvényről. Előadása a fórum azon része volt, amely azzal foglalkozott, hogy milyen hatással van a több mint kétszáz éves amerikai alkotmány más országok hasonló dokumentumaira.
Stumpf István nem titkolta: Magyarország számára mindig is nagyon inspiráló volt az amerikai alkotmány. Felidézte, hogy az 1848–49-es szabadságharc bukása után az Egyesült Államokba érkező Kossuth Lajos is dicsérte a dokumentumot a kongresszus tagjaihoz intézett beszédében.
Kiemelte: a magyar rendszerváltásban résztvevő ellenzéki politikusokat is nagyon inspirálták az amerikai alkotmányban lefektetett szabadságjogok: „szenvedélyes elkötelezettségük” volt ezen értékek iránt, - „és ez most is így van”. Mindez finom utalás volt azokra a hazai és részben az amerikai kormány által is osztott bírálatokra, amelyek szerint a Fidesz a demokráciát sértő változtatásokat vezetett be az elmúlt két évben.
Hangsúlyozta: az 1989-es rendszerváltáskor módosított alkotmány politikai kompromisszumok eredménye volt. „Sok magyar mélyen kívánta annak az alkotmánynak a lecserélését”. Erre a lehetőség 2010-ben érkezett el, amikor a Fidesz és a vele szövetséges KDNP kétharmados többségre tett szert a parlamentben. Alaptörvényt elutasítóknak azt üzente: az új alaptörvény fő forrása a „jogi örökségünk volt”, az egyik legnagyobb változás pedig a korábbi dokumentumhoz képest az „erős szimbólum- és értékorientáltság”, - „szeretik vagy nem”, a magyarok elfogadták!.
Szólt arról is, hogy megváltozott az Alkotmánybíróság jogköre, és bár most már van lehetősége konkrét bírósági döntések felülvizsgálatára, viszont költségvetési kérdésekkel nem foglalkozhat, amíg az államadósság nem csökken az alaptörvényben meghatározott szint (a GDP 50 százaléka) alá. Megjegyezte: ugyan az alaptörvényben van egy kiskapu ennek kikerülésére (például abban az esetben ha az emberi méltóság forog veszélyben), de szerinte ez a megközelítés „nem elegáns mód” az Alkotmánybíróság számára. Hozzátette azonban: az Alkotmánybíróság már bizonyította, hogy nem fél szembeszállni a parlamenttel. Felsorolt olyan törvényeket, amelyeket az elmúlt egy évben semmisített meg részben vagy egészben a Taláros Testület, és közölte: „az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy megvédje a magyar emberek szabadságjogait abban az esetben, ha a parlament túllépi a hatáskörét”. Egyfajta személyes garanciaként megerősítette: „Amíg én ott vagyok, nem is fog félni ettől a jövőben sem!”
***
Paczolay Péter, az alkotmánybíróság elnöke és Balogh Elemér alkotmánybíró is részt vettek az alkotmányos identitás fogalmának európai értelmezéséről, és a nemzeti alkotmányok és az európai szerződések közötti viszonyról rendezett nemzetközi konferencián a Párizsi Magyar Intézetben. Az előadássorozatot a Szegedi Tudományegyetem és a Sorbonne egyetem szervezésében, a magyar nagykövetség fővédnöksége hozta tető alá.
A magyar, francia, belga és norvég alkotmányjogászok részvételével zajlott konferencián az alkotmányjogászok hozzászólásaiból az a nézet rajzolódott ki, hogy a történeti szempontot az alkotmányban az előadók inkább csak értelmezési szempontként látják elfogadhatónak, s nem normatív tartalmú rendelkezésként, azaz a történelem szabályozó módon nem jelenhet meg egy alkotmányban, hanem csak bizonyos történelmi sajátosságok kihangsúlyozásaként.
Az is elhangzott, hogy a történeti szempont egy nemzeti identitást megfogalmazhat, de az alkotmány alapvető feladata, hogy ne a különbségeket, hanem az állampolgárokat összetartó elemeket hangsúlyozza ki egy adott társadalmi berendezkedésben. Ennek értelmében az új magyar alaptörvényben megfogalmazott történeti alkotmány vívmányai kifejezésnek a tartalmát az Alkotmánybíróságnak kell majd megadnia határozataiban. Erről is szólt előadásában Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
A rendezvényen a magyar alaptörvénynek a történeti alkotmánnyal kapcsolatos rendelkezéseiről a francia jogásztársadalom képviselői is világos és árnyalt képet kaptak. Balogh Elemér alkotmányjogász a történeti alkotmány és az írott alkotmány egymáshoz való viszonyát elemezte. A konferencián előadást tartott többek között Jean-Marc Sauve, a francia államtanács alelnöke és a Sorbonne több professzora is.
***
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése miatt. Szabó Máté szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyes rendelkezései ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal.
A 2012 január 1-jén hatályba lépett törvény megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat és a korábban már megállapított ellátásokat, más jogcímen, úgynevezett korhatár előtti ellátásként, például átmeneti bányászjáradékként, vagy a fegyveres testületek esetében szolgálati járandóságként folyósítják tovább. Bizonyos ellátások (országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása, szolgálati járandóság) havi összegét a törvény a személyi jövedelemadó mértékével csökkenteni rendeli. Az alapvető jogok biztosa állítja: a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény azon rendelkezései, melyek a nyugdíjak nominális összegét közteherrel és elvonással terhelik.
Véleménye szerint önkényes az is, hogy a törvény meghatározott bűncselekmények automatikus „mellékbüntetésszerű” jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését. A törvény értelmében ugyanis megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult hétköznapi kifejezéssel élve „feketén dolgozik”. Az ombudsman állítja, ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét, mert két, össze nem függő kérdéskört köt össze: a jogosult nyugellátásszerű ellátásának vagy járandóságának folyósítását, illetve az ilyen fekete munka jövedelmeként be nem vallott adózási kötelezettség elmulasztását.
Szabó Máté csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet beadványát figyelembe véve kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát és a sérelmezett rendelkezések megsemmisítését.
***
Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését is kéri az ombudsman. Szabó Máté szerint az Alaptörvény első módosítása sem adott választ minden olyan kérdésre, amely miatt korábban az Átmeneti rendelkezések megsemmisítését kezdeményezte. A módosítás következtében az alapjogi biztos csak a régi és az új alkotmány közötti átmenethez szükséges rendelkezéseket tartja alaptörvényi szintűnek, más szabályokat nem.
Az ombudsman 2012. március 13-án kezdeményezte az Alkotmánybíróságon az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését. Indítványában hivatkozott arra, hogy „Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései” - elnevezésével ellentétben - nem csak átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, valamint arra is, hogy az Átmeneti rendelkezések nem alaptörvényi szintű, mivel ezt az Alaptörvény kifejezetten nem mondta ki. Az ombudsmani indítványt követően az Országgyűlés 2012. június 18-án először módosította az Alaptörvényt. A módosítás következtében már az Alaptörvény tartalmazza, hogy az Átmeneti rendelkezések annak részét képezik, az Alkotmánybíróság pedig felhívta az ombudsmant, hogy nyilatkozzon, fenntartja-e indítványát.
Az Alkotmánybíróság megkeresésére Szabó Máté válaszlevelében kifejtette: az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, miszerint az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezi, nem önmagában, hanem az Alaptörvény egészének kontextusában kell értelmezni. Álláspontja szerint nem fogadható el az az értelmezés, miszerint az Átmeneti rendelkezések felülírhatnák az Alaptörvényt, vagy kivételt tehetnének a rendelkezései alól.
Az Alaptörvény R) cikke értelmében a jogrendszernek az Alaptörvény az alapja, és nem az Átmeneti rendelkezések. Az Alaptörvény – mint minden alkotmány – feltétlen érvényesülést kíván a jogrendszerben, olyan mérce, amihez minden jogszabályt viszonyítani kell. Ha az Átmeneti rendelkezések eltérhetnének az Alaptörvénytől, azzal maga a mérce relativizálódna és az Alaptörvény alkotmányi státusa kérdőjeleződne meg.
Az Alaptörvény a Záró rendelkezések között szükségessé tette, hogy a parlament fogadjon el átmeneti rendelkezéseket. Ennek célja az új és a régi alkotmány közötti átmenet biztosítása, az új Alaptörvény hatályba lépésének és alkalmazásának előkészítése. Emellett azonban az Átmeneti rendelkezések rendelkezést tartalmaznak:
– a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és nyugdíjának csökkenthetőségéről;
– egyedi ügyben bíróság kijelöléséről;
– az egyházak elismeréséről;
– az alkotmányjogi panasz meghatározásáról;
– az Alkotmánybíróság hatásköre korlátozásának kiterjesztéséről;
– a kormányhivatal jogköréről;
– az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának döntéseiből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséről; valamint
– az „Alaptörvény napjáról”.
E szabályok tekintetében az alapvető jogok biztosa az indítványát fenntartja, és kéri e rendelkezések megsemmisítését. (...)
Bartha Szabó József
http://gondola.hu/cikkek/82876-Alkotmanybirosag__Szenvedelyes_elkotelezettseg_.html
2012. október 13., szombat
Répássy: A Velencei Bizottság üdvözölte a bírósági törvények módosítását
Forrás: MTI | 2012. október 13. szombat 15:19 |
A testület két ügyben fenntartotta aggályait, utóbbiak miatt a kormány az Alkotmánybíróság döntését kéri.
A Velencei Bizottság üdvözölte a bírósági törvények módosítását - közölte az igazságügyi államtitkár, hozzátéve, hogy a testület két kérdésben - a bírák nyugdíjazása és a bíróságok kijelölése ügyében - fenntartotta aggályait. A kritikák miatt a kormány az Alkotmánybíróság (Ab) döntését kéri, és attól teszi függővé a változtatást.
Répássy Róbert, miután szombaton részt vett a bizottság Velencében tartott plenáris ülésén, az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: a bírósági törvények júliusi módosítása a Velencei Bizottság kritikáinak többségét orvosolta, az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete szombaton üdvözölte az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörének bővítését, valamint azt, hogy szélesedett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének döntéseivel szembeni jogorvoslat lehetősége. A Velencei Bizottság szerint e változtatások az OBH elnökének jobb elszámoltathatóságát és az OBT önkormányzati jellegének erősödését eredményezik.
Répássy Róbert hangsúlyozta: a független alkotmányjogászokból álló testület véleménye megerősítette, hogy szükség volt az igazságszolgáltatási rendszer reformjára, az elfogadott törvénymódosítások pedig tekintetbe veszik a korábbi állásfoglalásában megfogalmazott kritikák jó részét.
A bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban azonban a testület fenntartotta aggályait. A bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatban az Ab határozatának megfelelő szabályozás elfogadására hívott fel, az ügyek áthelyezésénél pedig objektív kritériumok megalkotását sürgette.
Répássy Róbert elmondta, hogy a Velencei Bizottság több kisebb jelentőségű javaslatot is tett a bíróságok kijelölésével, az OBH elnökének átmeneti helyettesítésével, az elnök indoklási kötelezettségével, a bírói pályázatokkal, a jogegységi eljárással, a bírák kirendelésével, az OBT összetételével és a bírói tanács tagjainak jogállásával összefüggésben.
Az államtitkár közölte: a kormány a bizottság fennmaradt kritikáiról az Ab döntését kéri annak érdekében, hogy a vizsgált törvények mindenben megfeleljenek a bíróságok függetlenségét biztosító alaptörvénynek. Az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére Répássy Róbert elmondta, a változtatásokat az Alkotmánybíróság utólagos normakontrolljának eredményétől teszik függővé, mert a kormány úgy ítéli meg, hogy pontot kell tenni a vitás ügyek végére.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának ügyében már megszületett az Ab-döntés - a Velencei Bizottság erre erősített rá, és nyomatékosította, hogy a 62 éves korhatár elfogadhatatlan -, valamint az ügyáthelyezések szabályainak vizsgálata is folyamatban van. (A kormány a héten átdolgozásra visszavonta azt az alkotmány- és törvénymódosító javaslatát, amely 65 évben határozná meg a bírói és az ügyészi jogviszony felső korhatárát, mert mérlegelni szeretné az OBH és a legfőbb ügyész észrevételeit.)
A Velencei Bizottság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló magyar jogszabályt is értékelte. Az igazságügyi államtitkár tájékoztatása szerint a testület azt állapította meg, hogy a törvény összességében megfelel az alkalmazandó európai és nemzetközi elveknek. A határidőkre és az üzleti titokra vonatkozó javaslatainak figyelembevételére pedig Répássy Róbert ígéretet tett.
A testület két ügyben fenntartotta aggályait, utóbbiak miatt a kormány az Alkotmánybíróság döntését kéri.
A Velencei Bizottság üdvözölte a bírósági törvények módosítását - közölte az igazságügyi államtitkár, hozzátéve, hogy a testület két kérdésben - a bírák nyugdíjazása és a bíróságok kijelölése ügyében - fenntartotta aggályait. A kritikák miatt a kormány az Alkotmánybíróság (Ab) döntését kéri, és attól teszi függővé a változtatást.
Répássy Róbert, miután szombaton részt vett a bizottság Velencében tartott plenáris ülésén, az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta: a bírósági törvények júliusi módosítása a Velencei Bizottság kritikáinak többségét orvosolta, az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete szombaton üdvözölte az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörének bővítését, valamint azt, hogy szélesedett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének döntéseivel szembeni jogorvoslat lehetősége. A Velencei Bizottság szerint e változtatások az OBH elnökének jobb elszámoltathatóságát és az OBT önkormányzati jellegének erősödését eredményezik.
Répássy Róbert hangsúlyozta: a független alkotmányjogászokból álló testület véleménye megerősítette, hogy szükség volt az igazságszolgáltatási rendszer reformjára, az elfogadott törvénymódosítások pedig tekintetbe veszik a korábbi állásfoglalásában megfogalmazott kritikák jó részét.
A bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban azonban a testület fenntartotta aggályait. A bírói nyugdíjkorhatárral kapcsolatban az Ab határozatának megfelelő szabályozás elfogadására hívott fel, az ügyek áthelyezésénél pedig objektív kritériumok megalkotását sürgette.
Répássy Róbert elmondta, hogy a Velencei Bizottság több kisebb jelentőségű javaslatot is tett a bíróságok kijelölésével, az OBH elnökének átmeneti helyettesítésével, az elnök indoklási kötelezettségével, a bírói pályázatokkal, a jogegységi eljárással, a bírák kirendelésével, az OBT összetételével és a bírói tanács tagjainak jogállásával összefüggésben.
Az államtitkár közölte: a kormány a bizottság fennmaradt kritikáiról az Ab döntését kéri annak érdekében, hogy a vizsgált törvények mindenben megfeleljenek a bíróságok függetlenségét biztosító alaptörvénynek. Az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére Répássy Róbert elmondta, a változtatásokat az Alkotmánybíróság utólagos normakontrolljának eredményétől teszik függővé, mert a kormány úgy ítéli meg, hogy pontot kell tenni a vitás ügyek végére.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának ügyében már megszületett az Ab-döntés - a Velencei Bizottság erre erősített rá, és nyomatékosította, hogy a 62 éves korhatár elfogadhatatlan -, valamint az ügyáthelyezések szabályainak vizsgálata is folyamatban van. (A kormány a héten átdolgozásra visszavonta azt az alkotmány- és törvénymódosító javaslatát, amely 65 évben határozná meg a bírói és az ügyészi jogviszony felső korhatárát, mert mérlegelni szeretné az OBH és a legfőbb ügyész észrevételeit.)
A Velencei Bizottság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló magyar jogszabályt is értékelte. Az igazságügyi államtitkár tájékoztatása szerint a testület azt állapította meg, hogy a törvény összességében megfelel az alkalmazandó európai és nemzetközi elveknek. A határidőkre és az üzleti titokra vonatkozó javaslatainak figyelembevételére pedig Répássy Róbert ígéretet tett.
A magyarok kétharmadának nincs pénze nyaralásra
Tavaly a magyarok közel háromnegyede nem tudott egy 50 ezer forintos, váratlanul felmerülő kiadást fedezni, és kétharmaduk anyagi okok miatt nem engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést egész évben – derül ki a KSH Statisztikai tükör című kiadványából, írja a szombati Népszabadság.
Kevesen tudnak elmenni egy hétre (NOL)Kapcsolódó cikkek
Minden harmadik magyar egyedül él
Nyaralás munkáért cserébe (NOL)
Az úgynevezett anyagi deprivációt (megfosztottságot) az egész unióban azonos mutatók alapján mérik.
Összesen kilenc tétel van: a hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék, a telefon, a színes televízió, a mosógép, az autó, a kétnaponta fogyasztott húsétel, a fűtés és a már említett váratlan kiadás fedezetének és az évi egyhetes üdülés hiánya.
Ha ezek közül legalább hármat pénzügyi okok miatt nélkülöz valaki, akkor tekintik anyagilag depriváltnak. (Természetesen a felmérésben minőségi különbséget nem tudnak tenni, vagyis azt, hogy milyen autóval, tévével rendelkezik valaki, vagy hová megy nyaralni, azt nem tudják vizsgálni.) A tavaly tavasszal készült vizsgálat szerint a magyarok 42,2 százaléka nélkülöz legalább három, itt említett tételt. Ez 2,3 százalékponttal magasabb, mint a 2010-es eredmény.
– Ez a mutató jól tükrözi az életszínvonalat, hiszen világosan kiderül belőle, mit engedhetnek meg maguknak az emberek – mondja Salamin Pálné, az összeállítás egyik készítője.
Vizsgálták a súlyos anyagi deprivációt is, amikor a kilencből legalább négy tétel hiányzik. Ez a lakosság 23,1 százalékáról mondható el, 2010-ben még csak 20,6 százalékuk élt így. Az unió tagállamai közül csak Bulgáriában, Romániában és Lettországban lett rosszabb ez a mutató.
Ami az egyes tételeket illeti, a magyarok túlnyomó többségének van színes tévéje, mosógépe és telefonja. A tévét például csak fél százalék, a telefont pedig 1,7 százalék nélkülözte anyagi okok miatt. Ennél jóval többen vannak azok, akiknek nincs autójuk, nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat, fizetési hátralékokkal küzdenek, vagy nem jutnak minden második nap húsételhez. Valamilyen hátralékkal a lakosság közel negyede küzdött tavaly, és harmaduk nem evett húst kétnaponta a pénzhiány miatt.
Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy a színes tévé és a mosógép kivételével az összes tétel romlást mutat, vagyis többen voltak kénytelenek nélkülözni tavaly, mint 2010-ben. Az autót nélkülözők aránya például 3,2 százalékponttal, a gyakori húsfogyasztást hiányolóké pedig 1,4 százalékponttal emelkedett.
Összesen 4 millió 160 ezer embert érintett az anyagi megfosztottság, a megfelelő mennyiségű húsételt 2 millió 860 ezren, a megfelelő fűtést pedig 1 millió 154 ezren voltak kénytelenek nélkülözni. Salamin Pálné kiemelte: mindenkinek mások a preferenciái, van, aki a nyaralásról, van, aki az autóról mond le könnyebben. Az azonban biztos, hogy egy év alatt a magyarok többségének romlott a helyzete.
Az is kiderül az elemzésből, hogy a szegénységi arány, illetve az elszegényedés kockázata a kor előrehaladtával csökken. Egy másik mutatóból kiderült ugyanis, hogy Magyarországon a 17 évesnél fiatalabbak a legveszélyeztetettebbek. 2010-ben még csak 20,3 százalékuk, tavaly már 23 százalékuk volt szegény. Átlag feletti szegénységi kockázattal még a fiatal felnőtteknek, a 18–24 éves korosztálynak kell szembesülnie. Tavaly több mint 400 ezer gyerek, 880 ezer 18–64 éves felnőtt és közel 70 ezer 65 évesnél idősebb ember élt a szegénységi küszöb (havi nettó 62 ezer forint) alatt.
További részletek a szombati Népszabadságban
http://hirek.msn.mainap.hu/itthon/a-magyarok-ketharmadanak-nincs-penze-nyaralasra-38244/
Kevesen tudnak elmenni egy hétre (NOL)Kapcsolódó cikkek
Minden harmadik magyar egyedül él
Nyaralás munkáért cserébe (NOL)
Az úgynevezett anyagi deprivációt (megfosztottságot) az egész unióban azonos mutatók alapján mérik.
Összesen kilenc tétel van: a hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék, a telefon, a színes televízió, a mosógép, az autó, a kétnaponta fogyasztott húsétel, a fűtés és a már említett váratlan kiadás fedezetének és az évi egyhetes üdülés hiánya.
Ha ezek közül legalább hármat pénzügyi okok miatt nélkülöz valaki, akkor tekintik anyagilag depriváltnak. (Természetesen a felmérésben minőségi különbséget nem tudnak tenni, vagyis azt, hogy milyen autóval, tévével rendelkezik valaki, vagy hová megy nyaralni, azt nem tudják vizsgálni.) A tavaly tavasszal készült vizsgálat szerint a magyarok 42,2 százaléka nélkülöz legalább három, itt említett tételt. Ez 2,3 százalékponttal magasabb, mint a 2010-es eredmény.
– Ez a mutató jól tükrözi az életszínvonalat, hiszen világosan kiderül belőle, mit engedhetnek meg maguknak az emberek – mondja Salamin Pálné, az összeállítás egyik készítője.
Vizsgálták a súlyos anyagi deprivációt is, amikor a kilencből legalább négy tétel hiányzik. Ez a lakosság 23,1 százalékáról mondható el, 2010-ben még csak 20,6 százalékuk élt így. Az unió tagállamai közül csak Bulgáriában, Romániában és Lettországban lett rosszabb ez a mutató.
Ami az egyes tételeket illeti, a magyarok túlnyomó többségének van színes tévéje, mosógépe és telefonja. A tévét például csak fél százalék, a telefont pedig 1,7 százalék nélkülözte anyagi okok miatt. Ennél jóval többen vannak azok, akiknek nincs autójuk, nem tudják megfelelően fűteni a lakásukat, fizetési hátralékokkal küzdenek, vagy nem jutnak minden második nap húsételhez. Valamilyen hátralékkal a lakosság közel negyede küzdött tavaly, és harmaduk nem evett húst kétnaponta a pénzhiány miatt.
Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy a színes tévé és a mosógép kivételével az összes tétel romlást mutat, vagyis többen voltak kénytelenek nélkülözni tavaly, mint 2010-ben. Az autót nélkülözők aránya például 3,2 százalékponttal, a gyakori húsfogyasztást hiányolóké pedig 1,4 százalékponttal emelkedett.
Összesen 4 millió 160 ezer embert érintett az anyagi megfosztottság, a megfelelő mennyiségű húsételt 2 millió 860 ezren, a megfelelő fűtést pedig 1 millió 154 ezren voltak kénytelenek nélkülözni. Salamin Pálné kiemelte: mindenkinek mások a preferenciái, van, aki a nyaralásról, van, aki az autóról mond le könnyebben. Az azonban biztos, hogy egy év alatt a magyarok többségének romlott a helyzete.
Az is kiderül az elemzésből, hogy a szegénységi arány, illetve az elszegényedés kockázata a kor előrehaladtával csökken. Egy másik mutatóból kiderült ugyanis, hogy Magyarországon a 17 évesnél fiatalabbak a legveszélyeztetettebbek. 2010-ben még csak 20,3 százalékuk, tavaly már 23 százalékuk volt szegény. Átlag feletti szegénységi kockázattal még a fiatal felnőtteknek, a 18–24 éves korosztálynak kell szembesülnie. Tavaly több mint 400 ezer gyerek, 880 ezer 18–64 éves felnőtt és közel 70 ezer 65 évesnél idősebb ember élt a szegénységi küszöb (havi nettó 62 ezer forint) alatt.
További részletek a szombati Népszabadságban
http://hirek.msn.mainap.hu/itthon/a-magyarok-ketharmadanak-nincs-penze-nyaralasra-38244/
2012. október 12., péntek
Eltérő hazugságok az Alkotmánybíróságról
Nem ismerte el Orbán Viktor, hogy ő, illetve kétharmados kormánya megkurtította volna az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreit. A Népszabadság tudósítása szerint Angela Merkel német kancellárral való találkozója után a kormányfő a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén egy kérdésre válaszolva azt mondta: "épp most került jó helyre" a testület.
Az MTI erről úgy adott hírt: "az Ab megváltozott helyzetével és a német és a magyar rendszer eltéréseivel kapcsolatban elmondta: a magyarok is tisztelik az alkotmánybíróság intézményét, de vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit , mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab , el tudja látni az alkotmányos rendszer fenntartásának feladatát".
Sokat változott tehát Orbán véleménye azóta, hogy 2007-ben még úgy nyilatkozott: "Kezdjük ott, hogy a köztársasági elnök az nem az alkotmányosság legfőbb őre Magyarországon, az az Ab". Persze a véleményváltozás jeleit már tapasztalhattuk az utóbbi két évben, hiszen a kormányfő állításával ellentétben nagyon is csorbította a Fidesz-kabinet az Ab jog- és hatásköreit. Miután 2010. október 26-án az Ab alkotmányellenesnek minősítette a kétmillió forintnál nagyobb végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadót, a Fidesz-KDNP módosította az alkotmányt és az Ab-ről szóló törvényt, így az Ab azóta vizsgálhat költségvetést érintő jogszabályokat. Mindez hatalmas felzúdulást keltett, amire Orbán csak annyit mondott: "Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk".
Az új alkotmány nemcsak fenntartotta az Ab hatásköreinek korlátozását, de a hozzá tartozó sarkalatos törvény jelentősen át is strukturálta a testületet. Megszűnt az actio popularis, azaz hogy bárki az Ab-hoz fordulhat jogszabályok alkotmányos felülvizsgálatát kérve. Erre ma már csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa jogosult. Eközben népszavazási ügyekben sem vizsgálódhat a testület, ráadásul az új szabályok hatályba lépésével megszűnt a folyamatban eljárások nagy része is. Orbán állításával szemben tehát az Ab jelentősen megváltozott, funkciójából adódóan azonban az még mindig szerepel az alkotmányban, hogy "tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet." Ezzel szemben Stumpf István csütörtökön, Washingtonban afféle kampánybeszéddel állt elő, azaz nyílt politikai szerepet vállalt.
Az alkotmánybíró a konzervatív Heritage Foundation által rendezett vitán azt mondta, hogy Magyarországon az amerikai alkotmányhoz hasonló "erős dokumentumot akartunk megalkotni, amely a hazafiasság forrása és a nemzetünk közös összekötő ereje lehet". Az alaptörvény "új sajátosságai" között említette a nemzeti hitvallást, "a hatalmi ágak szétválasztását", az életnek a fogantatástól való védelmét, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés követelményét. Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere azt is kijelentette: "az ifjú rendszerváltók", például Orbán és Áder János államfő "szenvedélyes elkötelezettjei" a demokrácia "egyetemes értékeinek". Kitérve bírói függetlenség kérdésére, Stumpf közölte: az új alkotmány "nagyobb hatalmat ad a bíróságoknak", az Ab-nak is módjában áll "alapvetően formálni a nemzet alkotmányos rendszerét". Szerinte az Ab "nem fél attól, hogy elszánt és éber védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi alkotmányos határait, és a bíróság nem fél majd, hogy így cselekedjen, amíg én ott vagyok".
Ne arra figyeljenek, amit mond?
- Orbán Viktor, 2007: "Magyarország olyan ország, ahol az Ab döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye."
- Orbán Viktor, 2012: A magyarok is tisztelik az Ab intézményét, de "van egy kis ambivalenciájuk" vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit "a magyar észjárás és gyomor nehezebben vesz be", mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab "most a helyén van".
B.I.M. /
Az MTI erről úgy adott hírt: "az Ab megváltozott helyzetével és a német és a magyar rendszer eltéréseivel kapcsolatban elmondta: a magyarok is tisztelik az alkotmánybíróság intézményét, de vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit , mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab , el tudja látni az alkotmányos rendszer fenntartásának feladatát".
Sokat változott tehát Orbán véleménye azóta, hogy 2007-ben még úgy nyilatkozott: "Kezdjük ott, hogy a köztársasági elnök az nem az alkotmányosság legfőbb őre Magyarországon, az az Ab". Persze a véleményváltozás jeleit már tapasztalhattuk az utóbbi két évben, hiszen a kormányfő állításával ellentétben nagyon is csorbította a Fidesz-kabinet az Ab jog- és hatásköreit. Miután 2010. október 26-án az Ab alkotmányellenesnek minősítette a kétmillió forintnál nagyobb végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadót, a Fidesz-KDNP módosította az alkotmányt és az Ab-ről szóló törvényt, így az Ab azóta vizsgálhat költségvetést érintő jogszabályokat. Mindez hatalmas felzúdulást keltett, amire Orbán csak annyit mondott: "Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk".
Az új alkotmány nemcsak fenntartotta az Ab hatásköreinek korlátozását, de a hozzá tartozó sarkalatos törvény jelentősen át is strukturálta a testületet. Megszűnt az actio popularis, azaz hogy bárki az Ab-hoz fordulhat jogszabályok alkotmányos felülvizsgálatát kérve. Erre ma már csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa jogosult. Eközben népszavazási ügyekben sem vizsgálódhat a testület, ráadásul az új szabályok hatályba lépésével megszűnt a folyamatban eljárások nagy része is. Orbán állításával szemben tehát az Ab jelentősen megváltozott, funkciójából adódóan azonban az még mindig szerepel az alkotmányban, hogy "tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet." Ezzel szemben Stumpf István csütörtökön, Washingtonban afféle kampánybeszéddel állt elő, azaz nyílt politikai szerepet vállalt.
Az alkotmánybíró a konzervatív Heritage Foundation által rendezett vitán azt mondta, hogy Magyarországon az amerikai alkotmányhoz hasonló "erős dokumentumot akartunk megalkotni, amely a hazafiasság forrása és a nemzetünk közös összekötő ereje lehet". Az alaptörvény "új sajátosságai" között említette a nemzeti hitvallást, "a hatalmi ágak szétválasztását", az életnek a fogantatástól való védelmét, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés követelményét. Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere azt is kijelentette: "az ifjú rendszerváltók", például Orbán és Áder János államfő "szenvedélyes elkötelezettjei" a demokrácia "egyetemes értékeinek". Kitérve bírói függetlenség kérdésére, Stumpf közölte: az új alkotmány "nagyobb hatalmat ad a bíróságoknak", az Ab-nak is módjában áll "alapvetően formálni a nemzet alkotmányos rendszerét". Szerinte az Ab "nem fél attól, hogy elszánt és éber védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi alkotmányos határait, és a bíróság nem fél majd, hogy így cselekedjen, amíg én ott vagyok".
Ne arra figyeljenek, amit mond?
- Orbán Viktor, 2007: "Magyarország olyan ország, ahol az Ab döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye."
- Orbán Viktor, 2012: A magyarok is tisztelik az Ab intézményét, de "van egy kis ambivalenciájuk" vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit "a magyar észjárás és gyomor nehezebben vesz be", mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab "most a helyén van".
B.I.M. /
2012. október 11., csütörtök
Biztonsági őrök vezették ki az MTVA-értekezletről az MTI-vezetőt
Biztonsági őrök vezették ki az MTVA reggeli rádiós napindító értekezletéről Németh Miklós Attilát, az MTI hírműsorok tartalmáért felelős főszerkesztő-helyettesét.
Az atv.hu információi szerint Stein Róbert, az MTVA Zrt. tartalomszolgáltatásért felelős igazgatója az értekezleten felszólította Németh Miklós Attilát, hogy hagyja el a helyiséget. Miután az MTI-s vezető erre nem volt hajlandó, Stein biztonsági őrökkel vezettette ki. Az eset azért is érdekes, mert az MTVA és az MTI együttműködése keretében utóbbi szolgáltatja a tartalmat, és miközben például a Krónika szerkesztője jelen lehetett a megbeszélésen, a területért felelős vezető nem. Forrásunk szerint az utasítás egyébként Gazsó L. Ferenc vezérigazgató-helyettestől származott, Stein csak a végrehajtó volt.
Megkerestük mindkét érintettet, akik nem cáfolták a történetet, ugyanakkor az MTVA sajtóirodájához irányítottak. Ott az alábbi tájékoztatást kaptuk: „ A hír igaz. Az MTI Zrt. munkatársa egy olyan belső értekezleten kívánt részt venni, melyre nem kapott meghívást, és amely az MTVA tartalom-előállítására vonatkozott. Az értekezlet vezetője e tényről tájékoztatta az MTI Zrt. érintett munkatársát. Nevezett személyt - miután a kérésnek nem tett eleget -, a zökkenőmentes munkavégzés érdekében a biztonsági munkatársak az értekezlet elhagyására kérték. Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásul vételét.”
Friss: Cikkünk megjelenését követően egy MTVA-dolgozó arról tájékoztatta az atv.hu-t, hogy az ügyet ismerők várakozása szerint Németh Miklós Attila holnap ismét megpróbál majd részt venni a rádiós értekezleten. A történtek hátteréről szólva azt mondta, a műsorokat gyártó MTVA az MTI megrendelése alapján dolgozik, és az elkészült tartalomért az utóbbi vállalja a fő felelősséget. Ezért a korábbi gyakorlat szerint az MTI illetékese is részt vett a reggel kilenc órási megbeszéléseken.
atv.hu
Az atv.hu információi szerint Stein Róbert, az MTVA Zrt. tartalomszolgáltatásért felelős igazgatója az értekezleten felszólította Németh Miklós Attilát, hogy hagyja el a helyiséget. Miután az MTI-s vezető erre nem volt hajlandó, Stein biztonsági őrökkel vezettette ki. Az eset azért is érdekes, mert az MTVA és az MTI együttműködése keretében utóbbi szolgáltatja a tartalmat, és miközben például a Krónika szerkesztője jelen lehetett a megbeszélésen, a területért felelős vezető nem. Forrásunk szerint az utasítás egyébként Gazsó L. Ferenc vezérigazgató-helyettestől származott, Stein csak a végrehajtó volt.
Megkerestük mindkét érintettet, akik nem cáfolták a történetet, ugyanakkor az MTVA sajtóirodájához irányítottak. Ott az alábbi tájékoztatást kaptuk: „ A hír igaz. Az MTI Zrt. munkatársa egy olyan belső értekezleten kívánt részt venni, melyre nem kapott meghívást, és amely az MTVA tartalom-előállítására vonatkozott. Az értekezlet vezetője e tényről tájékoztatta az MTI Zrt. érintett munkatársát. Nevezett személyt - miután a kérésnek nem tett eleget -, a zökkenőmentes munkavégzés érdekében a biztonsági munkatársak az értekezlet elhagyására kérték. Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásul vételét.”
Friss: Cikkünk megjelenését követően egy MTVA-dolgozó arról tájékoztatta az atv.hu-t, hogy az ügyet ismerők várakozása szerint Németh Miklós Attila holnap ismét megpróbál majd részt venni a rádiós értekezleten. A történtek hátteréről szólva azt mondta, a műsorokat gyártó MTVA az MTI megrendelése alapján dolgozik, és az elkészült tartalomért az utóbbi vállalja a fő felelősséget. Ezért a korábbi gyakorlat szerint az MTI illetékese is részt vett a reggel kilenc órási megbeszéléseken.
atv.hu
2012. október 9., kedd
A kormány visszavonta a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos alkotmánymódosítást
Átdolgozásra visszavonta a kormány kedden a bírák felső korhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítást és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvényeket. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az MTI-nek azt mondta: a kormány mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a legfőbb ügyész észrevételeit.
A kormány mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból szeretné, ha újrakezdődhetne a parlamenti vita - nyilatkozta az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, így jövő hétfőn a képviselők szavazással dönthetnek arról, hogy egyetértenek-e az előterjesztések visszavonásával.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember elején terjesztette a parlament elé a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az év elején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.
Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, utóda, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.
A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság szeptember 18-án, az augusztus végi két hasonló döntés után újabb kaposvári bírót helyezett vissza nem jogerősen tanácsvezetői tisztségébe, kimondva, jogellenes volt a köztársasági elnöknek a bíró életkora miatti felmentő határozata.
Az OBH október 1-jén közleményben tudatta, hogy a hivatal elnöke, Handó Tünde szolgálati pótlékot és átalány-kártérítést is javasol a bírói nyugdíjazásokkal kapcsolatos törvénymódosításokkal összefüggésben.
Az OBH elnöke javasolta a többi között, hogy a bírósági vezetői tisztség betöltésének 62 éves felső korhatára csak a határozott időre kinevezett igazgatási vezetőkre vonatkozzon, a tanácselnökökre ne. Továbbá a szolgálati viszony jogellenes megszüntetése miatt munkaügyi perben álló bírák és a perben nem állók is legyenek jogosultak átalány-kártérítésre, valamint vezessék be a szolgálati pótlékot.
A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálja a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is.
MTI
A kormány mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból szeretné, ha újrakezdődhetne a parlamenti vita - nyilatkozta az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, így jövő hétfőn a képviselők szavazással dönthetnek arról, hogy egyetértenek-e az előterjesztések visszavonásával.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember elején terjesztette a parlament elé a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló alkotmány- és törvénymódosító javaslatokat, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az év elején életbe lépett, részben alaptörvényi szintű, az átmeneti rendelkezésekben is rögzített új szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt.
Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá, utóda, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.
A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság szeptember 18-án, az augusztus végi két hasonló döntés után újabb kaposvári bírót helyezett vissza nem jogerősen tanácsvezetői tisztségébe, kimondva, jogellenes volt a köztársasági elnöknek a bíró életkora miatti felmentő határozata.
Az OBH október 1-jén közleményben tudatta, hogy a hivatal elnöke, Handó Tünde szolgálati pótlékot és átalány-kártérítést is javasol a bírói nyugdíjazásokkal kapcsolatos törvénymódosításokkal összefüggésben.
Az OBH elnöke javasolta a többi között, hogy a bírósági vezetői tisztség betöltésének 62 éves felső korhatára csak a határozott időre kinevezett igazgatási vezetőkre vonatkozzon, a tanácselnökökre ne. Továbbá a szolgálati viszony jogellenes megszüntetése miatt munkaügyi perben álló bírák és a perben nem állók is legyenek jogosultak átalány-kártérítésre, valamint vezessék be a szolgálati pótlékot.
A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálja a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is.
MTI
„Ez már szinte burleszk” Orbánék tervét ekézték a szakértők
A választási szakértők szerint az előzetes regisztrációról szóló döntés az Alkotmánybíróság kezében van illetve lesz. Abban valamennyien egyetértenek, hogy az előzetes regisztráció indokolatlanul és aránytalanul szűkíti a választójogot. Az, hogy a választásnál lesz boríték vagy sem az inkább részletkérdés. Ha a titkosság nem sérül, akkor ez nem kifogásolható. Ez az adatvédelmi biztos véleménye.
„Ez már tényleg a burleszk kategóriáját is megközelíti” - ez a véleménye a törvény módosításának módosításáról László Róbert választási szakértőnek, aki szerint, amikor ezt a regisztrációs ötletet a Fideszben kitalálták, már akkor tartottak attól, hogy ez alkotmányosan megkérdőjelezhető és ezért rögtön azután, hogy a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot benyújtották kezdeményezték az alaptörvény módosítását is.
„Így viszont, hogy a részletszabályokat beleírják az alaptörvénybe, azzal már elég valószínű, hogy megkötik az Alkotmánybíróság kezét és nem mondhatják azt, hogy nem szükséges vagy nem arányos az egész intézmény, hogyha az egészet részleteiben beleírják az alaptörvénybe” – mondta az ATV-nek László Róbert.
Az emberek elsöprő többsége – a Medián felmérése szerint több mint 78 százaléka – nem ért egyet az előzetes regisztrációval, ezért nem meglepő, hogy a Fideszt nem akar ez ügyben népszavazást tartani, de az előzetes normakontrollt vállalják. „Úgy tűnik, hogy ezen betoldott passzusok alapján tényleg szűkebb az Alkotmánybíróság mozgástere, a nemzetközi egyezményekből, ha van bátorsága hozzá, még mindig levezetheti azt, hogy Magyarországon teljesen szükségtelen és aránytalan korlátozása a választójognak” – vélekedett a szakértő.
Ennek ellenére László Róbert csak kisebb változtatásokra lát esélyt, például arra, hogy megszűnik a megkülönböztetés és nemcsak a külföldön élők regisztrálhatnak levélben. Az adatvédelmi biztos szerint, ha a biztonsági garanciák megteremthetők, akkor ez nem kifogásolható. Péterfalvi Attila szerint a választási boríték is elmaradhat, ha ezzel a szavazás titkossága nem sérül. A Magyar Helsinki Bizottság szerint sincs semmi szükség a választójog korlátozására: a szabályozás ugyanis sérti az európai jogok nemzetközi egyezményét.
„Hogy ne ilyen szabályok alapján történjen a választás, egyetlen egy lehetséges megoldás van, mégpedig az, hogy miután elfogadták és kihirdették a szabályt, az ombudsman a nemzetközi szerződésbe ütközésnek a vizsgálatát kéri majd az Alkotmánybíróságtól ennek a szabálynak, mert erre lehetősége van” – mondta el az ATV-nek Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság szakértője.
Ha Szabó Máté ezzel egyetért, akkor legjobb esetben egy másfél év alatt a már elfogadott szabályozást még a mostani feltételek mellett is megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.
atv.hu
„Ez már tényleg a burleszk kategóriáját is megközelíti” - ez a véleménye a törvény módosításának módosításáról László Róbert választási szakértőnek, aki szerint, amikor ezt a regisztrációs ötletet a Fideszben kitalálták, már akkor tartottak attól, hogy ez alkotmányosan megkérdőjelezhető és ezért rögtön azután, hogy a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot benyújtották kezdeményezték az alaptörvény módosítását is.
„Így viszont, hogy a részletszabályokat beleírják az alaptörvénybe, azzal már elég valószínű, hogy megkötik az Alkotmánybíróság kezét és nem mondhatják azt, hogy nem szükséges vagy nem arányos az egész intézmény, hogyha az egészet részleteiben beleírják az alaptörvénybe” – mondta az ATV-nek László Róbert.
Az emberek elsöprő többsége – a Medián felmérése szerint több mint 78 százaléka – nem ért egyet az előzetes regisztrációval, ezért nem meglepő, hogy a Fideszt nem akar ez ügyben népszavazást tartani, de az előzetes normakontrollt vállalják. „Úgy tűnik, hogy ezen betoldott passzusok alapján tényleg szűkebb az Alkotmánybíróság mozgástere, a nemzetközi egyezményekből, ha van bátorsága hozzá, még mindig levezetheti azt, hogy Magyarországon teljesen szükségtelen és aránytalan korlátozása a választójognak” – vélekedett a szakértő.
Ennek ellenére László Róbert csak kisebb változtatásokra lát esélyt, például arra, hogy megszűnik a megkülönböztetés és nemcsak a külföldön élők regisztrálhatnak levélben. Az adatvédelmi biztos szerint, ha a biztonsági garanciák megteremthetők, akkor ez nem kifogásolható. Péterfalvi Attila szerint a választási boríték is elmaradhat, ha ezzel a szavazás titkossága nem sérül. A Magyar Helsinki Bizottság szerint sincs semmi szükség a választójog korlátozására: a szabályozás ugyanis sérti az európai jogok nemzetközi egyezményét.
„Hogy ne ilyen szabályok alapján történjen a választás, egyetlen egy lehetséges megoldás van, mégpedig az, hogy miután elfogadták és kihirdették a szabályt, az ombudsman a nemzetközi szerződésbe ütközésnek a vizsgálatát kéri majd az Alkotmánybíróságtól ennek a szabálynak, mert erre lehetősége van” – mondta el az ATV-nek Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság szakértője.
Ha Szabó Máté ezzel egyetért, akkor legjobb esetben egy másfél év alatt a már elfogadott szabályozást még a mostani feltételek mellett is megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.
atv.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)