Szabó Attila
Vajon csak szép szavak az „emberi méltóság” és a „jogállamiság”, vagy valóban jogi kötelezettségekkel járnak az EU tagállamaiban? Ez az egyik legfontosabb kérdés az Európai Unió Bírósága (EUB) számára a magyar LMBTQ-ellenes törvény uniós jogi megítéléséről szóló, C-769/22. számú ügyben.
Az ügy arról szól, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a 2021-ben elfogadott, gyermekvédelminek nevezett, valójában homofób törvény miatt, ami megtiltja, hogy 18 éven aluliaknak a homoszexualitásról vagy a nemváltásról szóló információkat lehessen elérhetővé tenni. Emiatt a jogszabály miatt kell a könyvesboltoknak a mai napig lefóliázniuk a homoszexualitást megjelenítő műveket.
A tét túlmutat a törvény diszkriminatív rendelkezésein: a döntés precedenst teremthet arra, hogy az Európai Unió valódi bírósági kontrollt gyakoroljon a tagállamok által megsértett közös uniós alapértékek felett. A döntés tehát elvezethet ahhoz, hogy az EU-nak végül mégis legyen egy alkotmányos szabálya, amit aztán az Európai Unió Bírósága kvázi alkotmánybíróságként ellenőrizhet. Ez fontos lépés lehet a föderálisabbá váló Európa irányába.
Miért, nincs az EU-nak alkotmánya?
Az unió alkotmányozásának története nagyjából akkor kezdődött, amikor a második világháború után az európai országok béke és szorosabb együttműködés érdekében különböző intézményeket hoztak létre. Az első jelentős szervezet az 1951-ben alapított Európai Szén- és Acélközösség volt, amit az Európai Gazdasági Közösség 1957-es létrehozása követett. Ezek a lépések a gazdasági együttműködés erősítését célozták, kifejezetten azért, hogy megelőzzék a nemzetek közötti háborúkat, és elősegítsék a kontinens békéjét és egységét.
Az alkotmányozási folyamat egyik legjelentősebb mérföldköve az a Laekenben 2001-ben meghozott döntés volt, amely szerint az EU alapvető szerződéseinek problémáit megoldó alkotmányos szöveget kell kidolgozni. Erre a munkára hozták létre az Európai Konventet, amely 2002-ben kezdte munkáját a korábbi francia köztársasági elnök, Valéry Giscard d'Estaing vezetésével. Az eredmény az Európai Alkotmányos Szerződés volt, amely négy részből állt, magában foglalva az EU céljait, az alapjogokat, az irányvonalakat és az intézményeket, valamint az alkotmánymódosítás szabályait. Az alkotmányozás célja az volt, hogy egységes és modern jogi keretet adjon az EU működésének, de néhány tagállamban történtek olyan elutasító népszavazások, amelyek miatt ez a dokumentum végül nem lépett hatályba.
2007-ben viszont az összes tagállam elfogadta az Európai Unióról szóló szerződést és az alapjogokat rögzítő úgynevezett Alapjogi Chartát. Ez utóbbi azonban csak az uniós intézményekre, szervekre, hivatalokra vonatkozik, magukra a tagállamokra csak akkor, amikor azok a közös, uniós jogot hajtják végre. Az Európai Unió Bírósága tehát alapvető jogokat csak akkor tud a tagállamokon számon kérni, amikor azok éppen az uniós jogot alkalmazzák. Ez pedig azt jelenti, hogy a tagállamok polgárai a közhatalmat érintő esetek nagy részében csak a saját alkotmányukra és alkotmánybíróságukra számíthatnak az államukkal szemben. Az Európai Uniónak a mai napig nincs alkotmánya.
Középpontban a magyar kormány homofóbiája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése