Milyen is az erős állam?

Évek óta halljuk: erős államra volna szükség. Eddig sokan talán bizonytalanok voltunk, milyen is lenne az. Még néhány nap, és megnyugodhatunk.
Ha az Országgyűlés elfogadja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által- némi javítás után másodszorra - benyújtott T/8890 számú törvényjavaslatot a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő egyes törvénymódosításokról, vége minden bizonytalanságnak.
Lássunk egy példát! Reggel 8-kor két öltönyös úr becsönget Kovács János ajtaján. A Kormányzati Ellenőrzési Hivataltói (Kehi) jöttünk - mondják, és megbízólevelet mutatnak. Kovács úr nem érti, mi köze a furcsa nevű hivatalhoz, de ez gyorsan kiderül. Az urak elmondják, hogy ők a General Electric magyar leányvállalatánál vizsgálódnak, aminek jogelődje, ugye, 1988-ban még állami vállalat volt.
Márpedig Kovács úr akkoriban a Tungsram mintaboltjában vett két villanykörtét. Lehet, és? Kovács úr jogviszonyban állt az akkori Tungsrammal, ezért a mostani ellenőrzés. De hát mit akarnak ellenőrizni? Akármit, először is adja át a dokumentumokat és a számítógépét! Kovács úr legszívesebben rávágná az ajtót a tréfamesterekre, de azok jóindulatúan figyelmeztetik: ne tegyen ilyet! Ha nem működik együtt, rendőrrel jönnek vissza, és meg is bírságolják. Kovács úr már óvatosabb. Hová fordulhatok? kérdi. Sehova - nyugtatják meg. Hol fellebbezhetek?
Sehol - mondják türelmesen. De a jegyzőkönyvet ugye megkapom? Viccel- nevetnek az urak -, miért írnánk jegyzőkönyvet? De mert a szolgáltató államot képviselik, tájékoztatják, hogy egy új törvény szerint járnak el. 1988-ban Kovács urat csúnyán átverték: a boltban 75 wattos izzó helyett 60-ast kapott. De kicsit se aggódjon, ha most tűri a lakás átvizsgálását, a papírjai elszállítását, a számítógépe tartalmának lemásolását, és minden kérdésre válaszol, akkor ők jól beperlik Kovács úr nevében azt a gazember céget.
A bíróság majd megállapítja, hogy a szerződés létre sem jött. És akkor? Akkor visszaadhatja a két villanykörtét, és megkapja a vételárat. Hogy rég nincs meg az izzó? Na, megnézheti magát, ha ilyen ócska trükkel próbálja akadályozni a törvényes ellenőrzést!
Rossz tréfa? Persze, de ha az említett javaslatból törvény lesz, ennél rosszabb is megtörténhet.
Egy frappánsnak tűnő módosítással az igazságügyi miniszter a Kehi ellenőrzési jogkörét - ami eddig csak az államháztartáson belüli szervekre és egyes állami többségű társaságokra terjedt kibővíteni javasolja. A javaslattevő először nagyot álmodott: ellenőrizhessen a Kehi minden céget, amelyben az állam - közvetve vagy közvetlenül - bármilyen csöpp részesedéssel bír, meg még az MNB-t is. Néhány újságcikk született, és kiderült, nem ez volt a szándék. Új változat: csak a 25 százaléknál nagyobb állami részesedéssel bíró társaságok lennének a Kehi céltáblái, az MNB-re meg nem is gondoltunk, csak úgy csináltunk, mintha. De akkor hogy jön ide a Tungsram? Úgy, hogy annak a bizonyos 25 százalékos részesedésnek - törvényi korlátok nélkül - "az ellenőrzéssel érintett időszakban" kellett fennállnia. És hogy jön ide Kovács úr? Úgy, hogy nemcsak a bizonytalan kritériumnak megfelelő cég ellenőrizhető, hanem minden cég és magánember, aki vele szerződéses jogviszonyban állt.
Kibontakozik tehát az erős állam, és "ökle", egy kormánynak alárendelt szervezet, amelyet amúgy az államháztartási ellenőrzési rendszer részeként határoz meg a törvény, és amely bárkit és bármit ellenőrizhet. A törvényből nem derül ki, milyen céllal, sőt az sem, milyen szabályok szerint folyna az ellenőrzés. Azt leszámítva, hogy az ellenőrzött számos olyan jogkorlátozást köteles eltűrni, amihez egy büntetőeljárásban legalább ügyészi engedély kell, és amiről a NA V álmodni sem mer. Sót a Kehi úgy férhet hozzá az üzleti és más titkokhoz, hogy semmi sem kötelezi azok megőrzésére. De hogy az állam még erősebb legyen, az ellenőrzött számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget sem nyújt (kivéve a bírságolás megtámadását). De az erős államnak ez sem elég: ha a cég nem működik együtt a Kehivel, simán törlik az adó számát (és nem tud tovább működni), ha pedig a Kehi úgy gondolja, az ellenőrzött nevében megbízás nélkül akár pert is indíthat.
Ki vitatná, hogy a közpénzek - hazai és EU-s pénzek - felhasználását szigorúan ellenőrizni kell?
Ám a törvényjavaslat ennek örve alatt lényegében totális kontrollt, de legalábbis teljes körű információszerzési lehetőséget akar a kormánynak. Ha naivak vagyunk, remélhetjük (és megrémülhetünk), hogy hozzá nem értésből került a Ház asztalára ilyen javaslat.
De talán több okunk van az aggodalomra. Talán nem fognak Kovács úrhoz vagy a GE-hez becsöngetni a villanykörték miatt, a megfélemlítéshez bőven elég, hogy akár meg is tehetnék.
Ahol a kormány szándéka neveztetik közérdeknek, és ennek útjában nem állhat se jog, se intézmény, ott van miért félni. Kovács úr ettől egy ideig még jól fog aludni, és talán kekeckedésnek véli ezt az írást is. De a befektetők, legyenek hazaiak vagy külföldiek -akik mostanában amúgy is inkább mennek, mint jönnek - érteni fogják az üzenetet, és biztosabb ország után néznek. Ahol nemcsak erős állam, de jogállam is van.
Draskovics Tibor, HVG 2012. november 10., 45. szám, 88-89. oldal
A szerző volt pénzügyminiszter, igazságügyi és rendészeti miniszter.