„Az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy megvédje a magyar emberek szabadságjogait abban az esetben, ha a parlament túllépi a hatáskörét”. Nemzetközi konferencia az alkotmányos identitásról. Új sérelmekkel jelentkezett az ombudsman. (...)
Stumpf István alkotmánybíró Washingtonban szólt az Alaptörvényről. Előadása a fórum azon része volt, amely azzal foglalkozott, hogy milyen hatással van a több mint kétszáz éves amerikai alkotmány más országok hasonló dokumentumaira.
Stumpf István nem titkolta: Magyarország számára mindig is nagyon inspiráló volt az amerikai alkotmány. Felidézte, hogy az 1848–49-es szabadságharc bukása után az Egyesült Államokba érkező Kossuth Lajos is dicsérte a dokumentumot a kongresszus tagjaihoz intézett beszédében.
Kiemelte: a magyar rendszerváltásban résztvevő ellenzéki politikusokat is nagyon inspirálták az amerikai alkotmányban lefektetett szabadságjogok: „szenvedélyes elkötelezettségük” volt ezen értékek iránt, - „és ez most is így van”. Mindez finom utalás volt azokra a hazai és részben az amerikai kormány által is osztott bírálatokra, amelyek szerint a Fidesz a demokráciát sértő változtatásokat vezetett be az elmúlt két évben.
Hangsúlyozta: az 1989-es rendszerváltáskor módosított alkotmány politikai kompromisszumok eredménye volt. „Sok magyar mélyen kívánta annak az alkotmánynak a lecserélését”. Erre a lehetőség 2010-ben érkezett el, amikor a Fidesz és a vele szövetséges KDNP kétharmados többségre tett szert a parlamentben. Alaptörvényt elutasítóknak azt üzente: az új alaptörvény fő forrása a „jogi örökségünk volt”, az egyik legnagyobb változás pedig a korábbi dokumentumhoz képest az „erős szimbólum- és értékorientáltság”, - „szeretik vagy nem”, a magyarok elfogadták!.
Szólt arról is, hogy megváltozott az Alkotmánybíróság jogköre, és bár most már van lehetősége konkrét bírósági döntések felülvizsgálatára, viszont költségvetési kérdésekkel nem foglalkozhat, amíg az államadósság nem csökken az alaptörvényben meghatározott szint (a GDP 50 százaléka) alá. Megjegyezte: ugyan az alaptörvényben van egy kiskapu ennek kikerülésére (például abban az esetben ha az emberi méltóság forog veszélyben), de szerinte ez a megközelítés „nem elegáns mód” az Alkotmánybíróság számára. Hozzátette azonban: az Alkotmánybíróság már bizonyította, hogy nem fél szembeszállni a parlamenttel. Felsorolt olyan törvényeket, amelyeket az elmúlt egy évben semmisített meg részben vagy egészben a Taláros Testület, és közölte: „az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy megvédje a magyar emberek szabadságjogait abban az esetben, ha a parlament túllépi a hatáskörét”. Egyfajta személyes garanciaként megerősítette: „Amíg én ott vagyok, nem is fog félni ettől a jövőben sem!”
***
Paczolay Péter, az alkotmánybíróság elnöke és Balogh Elemér alkotmánybíró is részt vettek az alkotmányos identitás fogalmának európai értelmezéséről, és a nemzeti alkotmányok és az európai szerződések közötti viszonyról rendezett nemzetközi konferencián a Párizsi Magyar Intézetben. Az előadássorozatot a Szegedi Tudományegyetem és a Sorbonne egyetem szervezésében, a magyar nagykövetség fővédnöksége hozta tető alá.
A magyar, francia, belga és norvég alkotmányjogászok részvételével zajlott konferencián az alkotmányjogászok hozzászólásaiból az a nézet rajzolódott ki, hogy a történeti szempontot az alkotmányban az előadók inkább csak értelmezési szempontként látják elfogadhatónak, s nem normatív tartalmú rendelkezésként, azaz a történelem szabályozó módon nem jelenhet meg egy alkotmányban, hanem csak bizonyos történelmi sajátosságok kihangsúlyozásaként.
Az is elhangzott, hogy a történeti szempont egy nemzeti identitást megfogalmazhat, de az alkotmány alapvető feladata, hogy ne a különbségeket, hanem az állampolgárokat összetartó elemeket hangsúlyozza ki egy adott társadalmi berendezkedésben. Ennek értelmében az új magyar alaptörvényben megfogalmazott történeti alkotmány vívmányai kifejezésnek a tartalmát az Alkotmánybíróságnak kell majd megadnia határozataiban. Erről is szólt előadásában Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
A rendezvényen a magyar alaptörvénynek a történeti alkotmánnyal kapcsolatos rendelkezéseiről a francia jogásztársadalom képviselői is világos és árnyalt képet kaptak. Balogh Elemér alkotmányjogász a történeti alkotmány és az írott alkotmány egymáshoz való viszonyát elemezte. A konferencián előadást tartott többek között Jean-Marc Sauve, a francia államtanács alelnöke és a Sorbonne több professzora is.
***
Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése miatt. Szabó Máté szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyes rendelkezései ellentétesek a jogállamiság elvével, a személyes adatok védelméhez fűződő joggal, valamint a szociális biztonsághoz való joggal.
A 2012 január 1-jén hatályba lépett törvény megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat és a korábban már megállapított ellátásokat, más jogcímen, úgynevezett korhatár előtti ellátásként, például átmeneti bányászjáradékként, vagy a fegyveres testületek esetében szolgálati járandóságként folyósítják tovább. Bizonyos ellátások (országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása, szolgálati járandóság) havi összegét a törvény a személyi jövedelemadó mértékével csökkenteni rendeli. Az alapvető jogok biztosa állítja: a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény azon rendelkezései, melyek a nyugdíjak nominális összegét közteherrel és elvonással terhelik.
Véleménye szerint önkényes az is, hogy a törvény meghatározott bűncselekmények automatikus „mellékbüntetésszerű” jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését. A törvény értelmében ugyanis megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult hétköznapi kifejezéssel élve „feketén dolgozik”. Az ombudsman állítja, ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét, mert két, össze nem függő kérdéskört köt össze: a jogosult nyugellátásszerű ellátásának vagy járandóságának folyósítását, illetve az ilyen fekete munka jövedelmeként be nem vallott adózási kötelezettség elmulasztását.
Szabó Máté csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet beadványát figyelembe véve kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát és a sérelmezett rendelkezések megsemmisítését.
***
Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését is kéri az ombudsman. Szabó Máté szerint az Alaptörvény első módosítása sem adott választ minden olyan kérdésre, amely miatt korábban az Átmeneti rendelkezések megsemmisítését kezdeményezte. A módosítás következtében az alapjogi biztos csak a régi és az új alkotmány közötti átmenethez szükséges rendelkezéseket tartja alaptörvényi szintűnek, más szabályokat nem.
Az ombudsman 2012. március 13-án kezdeményezte az Alkotmánybíróságon az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését. Indítványában hivatkozott arra, hogy „Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései” - elnevezésével ellentétben - nem csak átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, valamint arra is, hogy az Átmeneti rendelkezések nem alaptörvényi szintű, mivel ezt az Alaptörvény kifejezetten nem mondta ki. Az ombudsmani indítványt követően az Országgyűlés 2012. június 18-án először módosította az Alaptörvényt. A módosítás következtében már az Alaptörvény tartalmazza, hogy az Átmeneti rendelkezések annak részét képezik, az Alkotmánybíróság pedig felhívta az ombudsmant, hogy nyilatkozzon, fenntartja-e indítványát.
Az Alkotmánybíróság megkeresésére Szabó Máté válaszlevelében kifejtette: az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, miszerint az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezi, nem önmagában, hanem az Alaptörvény egészének kontextusában kell értelmezni. Álláspontja szerint nem fogadható el az az értelmezés, miszerint az Átmeneti rendelkezések felülírhatnák az Alaptörvényt, vagy kivételt tehetnének a rendelkezései alól.
Az Alaptörvény R) cikke értelmében a jogrendszernek az Alaptörvény az alapja, és nem az Átmeneti rendelkezések. Az Alaptörvény – mint minden alkotmány – feltétlen érvényesülést kíván a jogrendszerben, olyan mérce, amihez minden jogszabályt viszonyítani kell. Ha az Átmeneti rendelkezések eltérhetnének az Alaptörvénytől, azzal maga a mérce relativizálódna és az Alaptörvény alkotmányi státusa kérdőjeleződne meg.
Az Alaptörvény a Záró rendelkezések között szükségessé tette, hogy a parlament fogadjon el átmeneti rendelkezéseket. Ennek célja az új és a régi alkotmány közötti átmenet biztosítása, az új Alaptörvény hatályba lépésének és alkalmazásának előkészítése. Emellett azonban az Átmeneti rendelkezések rendelkezést tartalmaznak:
– a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és nyugdíjának csökkenthetőségéről;
– egyedi ügyben bíróság kijelöléséről;
– az egyházak elismeréséről;
– az alkotmányjogi panasz meghatározásáról;
– az Alkotmánybíróság hatásköre korlátozásának kiterjesztéséről;
– a kormányhivatal jogköréről;
– az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának döntéseiből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséről; valamint
– az „Alaptörvény napjáról”.
E szabályok tekintetében az alapvető jogok biztosa az indítványát fenntartja, és kéri e rendelkezések megsemmisítését. (...)
Bartha Szabó József
http://gondola.hu/cikkek/82876-Alkotmanybirosag__Szenvedelyes_elkotelezettseg_.html
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése