A magyar bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár radikális leszállítása hátrányos megkülönböztetésnek minősül

Az Európai Unió Bírósága
139/12. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY
Luxembourg, 2012. november 6.
Sajtó és Tájékoztatás
A C-286/12. sz. ügyben hozott ítélet
Bizottság kontra Magyarország
A magyar bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár radikális leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül
Ezen intézkedés nem áll arányban a magyar jogalkotó által elérni kívánt, a közszolgálatba tartozó foglalkozásokra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belül kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal
Magyarországon 2011. december 31-ig a bírák, ügyészek és közjegyzők 70 éves korukig hivatalban maradhattak. Azonban, mivel a magyar szabályozást 2011-ben módosították, 2012. január 1-jétől az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelezően megszűnik. Azon bírákra és ügyészekre vonatkozóan, akik ezt az életkort 2012. január 1-je előtt betöltötték, a magyar szabályozás úgy rendelkezik, hogy szolgálati jogviszonyuk 2012. június 30-án szűnik meg. Az említett korhatárt 2012. január 1-je és december 31-e között betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya pedig 2012. december 31-én szűnik meg. 2014. január 1-jétől a közjegyzők szolgálati jogviszonya is azon a napon szűnik meg, amikor elérik az általános nyugdíjkorhatárt.
A Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ilyen gyors és radikális leszállítása az életkoron alapuló, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv1 által tiltott hátrányos megkülönböztetést jelent az említett korhatárt betöltő bírák, ügyészek és közjegyzők tekintetében azokhoz képest, akik hivatalban maradhatnak.
A Bíróság helyt adott a Bizottság azon kérelmének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban bírálja el, ami lehetővé tette az eljárás tartamának öt hónapra csökkentését.
A Bíróság először is megállapítja, hogy a 62. életévüket betöltő bírák, ügyészek és közjegyzők az ugyanezen foglalkozásokat űző fiatalabb személyekéhez hasonló helyzetben vannak. Mindazonáltal az előbbiek szolgálati jogviszonya életkoruk miatt kötelezően megszűnik, így a szolgálatban maradó személyekkel való bánásmódnál kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek. A Bíróság megállapítja tehát, hogy e helyzet közvetlenül az életkoron alapuló, eltérő bánásmódnak minősül.
A Bíróság ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a szociálpolitika területére tartozó célok, mint például a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerőpiaccal vagy a szakképzéssel kapcsolatos célok igazolhatják az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmától való eltérést. E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy a Magyarország által felhozott célok, nevezetesen a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésének szükségessége és a fiatal jogászok érintett foglalkozásokba való bejutását megkönnyítő kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítása, a szociálpolitika területére tartozó céloknak minősülnek.
Mindazonáltal a korhatár egységesítésére vonatkozó célt illetően a Bíróság hangsúlyozza, hogy a vitatott szabályozással érintett személyek 2012. január 1-jéig 70 éves korukig hivatalban maradhattak, aminek következtében megalapozottan számíthattak arra, hogy ezen életkor eléréséig hivatalban maradhatnak. Márpedig a vitatott szabályozás hirtelen és jelentősen leszállította a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt, olyan átmeneti rendelkezések nélkül, amelyek biztosították volna az érintett személyek jogos bizalmának védelmét. Így e személyeknek kötelezően és véglegesen el kell hagyniuk a munkaerőpiacot, anélkül hogy idejük lett volna arra, hogy megtegyék az e helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket. A Bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy egyrészt e személyek nyugdíja legalább 30%-kal kevesebb, mint az illetményük, másrészt a szolgálati jogviszony megszüntetése nincs tekintettel a járulékfizetési időre, így nincs garantálva a teljes nyugdíjra való jogosultság.
Ezt követően a Bíróság megállapítja, hogy nincs összhangban a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az említett foglalkozások tekintetében azonnal, időben több szakaszra való tagolás nélkül 8 évvel való leszállítása és az általános nyugdíjkorhatár 3 évvel, vagyis 62 évről 65 évre való megemelése, amelyre 2014-től kezdődően nyolc év alatt kerül sor. Márpedig ez az ellentmondás arra utal, hogy a korhatár leszállítása által érintettek érdekeit nem ugyanolyan súllyal vették figyelembe, mint a közszolgálatban foglalkoztatott többi munkavállaló érdekeit, akikre vonatkozóan a nyugdíjkorhatárt megemelték.
E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az érintett foglalkozások tekintetében radikálisan 8 évvel történő leszállítása nem minősül a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek.
Végül a Bíróság a Magyarország által felhozott azon célt vizsgálja, amely a kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányul. E tekintetben a Bíróság elismeri ugyan, hogy a nemzeti szabályozás rövid távon megkönnyítheti a fiatal jogászok érintett foglalkozásokba való bejutását, azonban hangsúlyozza, hogy a várt azonnali, látszólag kedvező hatások megkérdőjelezhetik a ténylegesen kiegyensúlyozott „korstruktúra” közép és hosszú távon való kialakításának lehetőségét. Ugyanis 2012-ben ugyan jelentősen felgyorsul az érintett szakmák személyi állományának megújulása annak következtében, hogy nyolc korosztályt egyetlen korosztály (a 2012-ben állásba kerülők korosztálya) vált föl, a cserélődés e ritmusa ugyanilyen radikálisan lassulni fog 2013-ban, amikor már csak egy korosztályt kell majd felváltani. Ezenfelül a cserélődés ritmusa még tovább fog lassulni, mivel a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt 62 évről fokozatosan 65 évre emelik, ami egyenesen nehezíteni fogja a fiatal jogászok igazságszolgáltatásban való elhelyezkedését. Ebből következően a vitatott nemzeti szabályozás nem megfelelő a kiegyensúlyozottabb „korstruktúra” kialakítására vonatkozó cél eléréséhez.
A Bíróság megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel a nemzeti szabályozás olyan eltérő bánásmódot eredményez, amely nem alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására, illetve ahhoz nem szükséges, és így ellentétes az arányosság elvével.
EMLÉKEZTETŐ: Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.
A sajtó részére készített nem hivatalos kiadvány, amely nem köti a Bíróságot.
A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege megtalálható a CURIA honlapon
www.curia.europa.eu
Sajtófelelős: Lehóczki Balázs 􀀋 (+352) 4303 5499
Az ítélet kihirdetésekor készített képfelvételek elérhetők: „Europe by Satellite” 􀀋 (+32) 2 2964106
www.curia.europa.eu