Alkotmányellenes a hajléktalanság tiltása

Index/MTI
2012. november 13.

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.

Az AB emellett azokat a rendelkezéseket is megsemmisítette, melyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat.

Alkotmányellenes a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás lehetősége is.

A parlament tavaly fogadta el a hivatalosan a "közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése" névre keresztelt tényállást, amire több fővárosi kerületi fideszes polgármester, például Rogán Antal, Papcsák Ferenc és Németh Szilárd tett javaslatot.

Az első két ügyben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát.

Az AB szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályzott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie, írták a bírák véleményükben.

Az Alkotmánybíróság szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását.

A bírák szerint a törvény szövege ráadásul a jogbiztonságot is sérti, mivel hiányosságai és ellentmondásai olyan súlyos problémákat jelentenek, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel. Magyarán, törvényi definíció híján megállapíthatatlan, hogy mi minősül életvitelszerű közterületen lakásnak.

Az önkormányzatok rendeletalkotási jogával kapcsolatban a bírák megállapították, hogy a szabálysértési törvény rendkívül széles jogkört biztosít a tiltott magatartások meghatározására, ami azzal együtt, hogy a bírságolás miatt gazdasági érdekeltségük is van az önkormányzatoknak, jelentősen növeli a visszaélés esélyét. Az elkobzásról szóló szabályt pedig azért semmisítették meg, mert a tulajdonhoz való jog alapvető jog, amit önkormányzati rendeletben nem, legfeljebb törvényben lehet korlátozni.

Az AB határozatához négy, az Orbán-kormány idején kinevezett alkotmánybíró, Balsai István volt fideszes parlamenti képviselő, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária fűzött különvéleményt.